Napi ige április 19.

Márk evangéliuma 1,21-28

Jézus tisztátalan lelket űz ki

²¹Ezután elmentek Kapernaumba. Szombaton pedig azonnal a zsinagógába ment, és tanított. ²²Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. ²³Éppen ott volt a zsinagógájukban egy tisztátalan lélektől megszállott ember, aki így kiáltott fel: ²⁴Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom rólad, ki vagy: az Isten Szentje. ²⁵Jézus ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle! ²⁶A tisztátalan lélek pedig megrázta azt az embert, és hangos kiáltással kiment belőle. ²⁷Mindnyájan annyira megdöbbentek, hogy ezt kérdezgették egymástól: Milyen új tanítás ez? Hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok engedelmeskednek neki. ²⁸És gyorsan elterjedt a híre mindenfelé Galilea egész környékén.

A krónikák első könyve 15,16-29

A szövetségláda mellé rendelt énekesek

¹⁶Dávid megparancsolta a léviták vezetőinek, hogy állítsák föl testvéreiket, az énekeseket hangszerekkel, lantokkal, citerákkal és cintányérokkal, és zendítsenek hangos öröménekre.
¹⁷A léviták föl is állították Hémánt, Jóél fiát és testvérei közül Ászáfot, Berekjá fiát, továbbá testvéreik, Merárí fiai közül Étánt, Kúsájá fiát. ¹⁸Velük együtt másodrangú beosztásban testvéreiket: Zekarját, Bént, Jaazíélt, Semírámótot, Jehíélt, Unnít, Elíábot, Benáját, Maaszéját, Mattitját, Elíflét, Miknéját, Óbéd-Edómot és Jeíélt mint őröket. ¹⁹Az énekesek: Hémán, Ászáf és Étán a cintányérokat szólaltatták meg. ²⁰Zekarjá, Azíél, Semírámót, Jehíél, Unní, Elíáb, Maaszéjá és Benájá a magas hangú lantokat, ²¹Mattitjá, Elíflé, Miknéjá, Óbéd-Edóm, Jeíél és Azazjá a mélyebb hangú citerákat kezelték. ²²Kenanjá volt a léviták vezetője az éneklésben, ő irányította az éneklést, mivel értett hozzá. ²³Berekjá és Elkáná őrködtek a ládánál, ²⁴Sebanjá, Jósáfát, Netanél, Amászaj, Zekarjá, Benájá és Elíézer papok fújták a harsonákat az Isten ládája előtt, Óbéd-Edóm és Jeíél pedig őrködtek a ládánál.

A ládát Jeruzsálembe viszik

²⁵Dávid, Izráel vénei és az ezredparancsnokok elmentek, hogy elhozzák örvendezve az ÚR szövetségládáját Óbéd-Edóm házából.
²⁶Mivel Isten megsegítette a lévitákat, akik az ÚR szövetségládáját vitték, hét bikát és hét kost áldoztak. ²⁷Dávid lenvászon palástot terített magára, csakúgy, mint a ládát vivő összes lévita, az énekesek meg Kenanjá, az éneklés vezetője is; Dávid egy gyolcs éfódot is viselt. ²⁸Így vitte egész Izráel az ÚR szövetségládáját ujjongva, kürtszó, harsonák, cintányérok, lantok és citerák hangja mellett.
²⁹De Míkal, Saul leánya éppen akkor tekintett ki az ablakon, amikor az ÚR szövetségládája Dávid városába ért, és látta, ahogy Dávid király ugrándozva járja a szent táncot, ezért szívből megvetette őt.