Napi ige július 20.

Pál első levele a Timóteushoz 6,17-21

A gazdagokról

¹⁷Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. ¹⁸A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, ¹⁹gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.

A letétbe adott kincs megőrzése. Áldás

²⁰Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektől és ellenvetésektől, ²¹amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől. A kegyelem veletek!

Cófár második beszéde: A gonoszok jóléte mulandó

Jób könyve 20

¹Megszólalt a naamái Cófár, és ezt mondta: ²Azért kényszerít ingerültségem feleletre, és amiatt van nyugtalanság bennem, ³mert megszégyenítő kioktatást hallok. De értelmes lelkem megadja a választ. ⁴Tudod-e azt, hogy ősidőktől fogva, amióta csak ember került a földre, ⁵a bűnösök vigadozása nem tarthat sokáig, és az elvetemültek öröme csak egy pillanat? ⁶Ha az égig nőne is büszkesége, és a felleget érné is feje, ⁷semmivé lesz örökre, mint a ganéj, és akik látták, majd ezt kérdik: Hová lett? ⁸Elrepül, mint az álom, és nem találják. Eltűnik, mint az éjszakai látomás. ⁹Nem ragyog már rá senkinek a szeme, lakóhelyén többé nem törődnek vele. ¹⁰Fiai a nincstelenek kedvében járnak, mert megszerzett vagyonát vissza kell szolgáltatnia. ¹¹Ha ifjúi erőtől duzzadtak is tagjai, az vele együtt a porba hanyatlik. ¹²Ha édes szájában a gonoszság, és nyelvével szopogatja azt, ¹³ha sajnálja lenyelni, és ínyénél tartogatja, ¹⁴eledele átváltozik gyomrában, viperaméreggé lesz benne. ¹⁵Gazdagságot nyelt, de kihányja, hasából is kihajtja az Isten. ¹⁶Vipera mérgét szívja, áspiskígyó marása gyilkolja meg, ¹⁷hogy ne gyönyörködjék a folyóvizekben, a tejjel és mézzel folyó patakokban. ¹⁸Vissza kell hogy adja, amit felhalmozott, nem élvezheti, felvásárolt vagyonának sem tud majd örülni. ¹⁹Hiszen tönkretette, cserbenhagyta a nincsteleneket. Házat rabolt, de nem építheti majd tovább. ²⁰Mivel gyomra nem tudta, mi az elég, értékeit nem mentheti meg. ²¹Falánksága semmit sem hagyott meg, ezért nem lesz tartós a jóléte. ²²Bár nagy bőségben él, szorult helyzetbe jut, egyszerre sújt le rá az összes nyomorúság. ²³Amikor meg akarja tölteni a hasát, rábocsátja izzó haragját, záporként hullatja rá evés közben. ²⁴Amikor vasfegyver elől menekül, ércíjjal lövik át. ²⁵Kirántja, és kijön a hátából, csillogó nyíl az epéjéből. Rémület fogja el. ²⁶Sűrű sötétség lesz az osztályrésze, tűz emészti meg, amelyet nem ember szított. Aki sátrában megmaradt, azt is veszedelem éri. ²⁷Leleplezi bűnét az ég, és ellene támad a föld. ²⁸Házának jövedelmét elhurcolják, szétfolyik Isten haragja napján. ²⁹Ezt kapja a bűnös ember osztályrészül az Istentől, ezt örökli beszédéért Istentől.