Napi ige március 14.

Példabeszédek könyve 15,20-33

²⁰A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. ²¹A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár. ²²Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó. ²³Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó! ²⁴Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent. ²⁵A gőgösök házát összedönti az ÚR, de megszilárdítja az özvegyek határát. ²⁶Utálatosak az ÚR előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak. ²⁷Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog. ²⁸Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz. ²⁹Távol van az ÚR a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja. ³⁰A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet. ³¹Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. ³²Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. ³³Az ÚR félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

Lukács evangéliuma 22,14-23

¹⁴Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, ¹⁵és ezt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a páskavacsorát. ¹⁶Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a páskavacsorából, amíg csak be nem teljesedik az Isten országában. ¹⁷Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: Vegyétek, és osszátok el magatok között! ¹⁸Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa. ¹⁹És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! ²⁰Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. ²¹De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon. ²²Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt. ²³Azok pedig kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki lehet az közülük, aki ezt meg fogja tenni.