Napi ige július 12.

Pál első levele a Timóteushoz 3,14-16

A kegyesség titka

¹⁴Ezeket pedig abban a reményben írom neked, hogy hamarosan eljutok hozzád. ¹⁵Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell szolgálnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja:
¹⁶Valóban nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a népek között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.

Jób könyve 12

Jób harmadik válasza: Csak Isten bölcs és hatalmas

¹Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: ²Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség? ³Nekem is van annyi eszem, mint nektek, és nem vagyok alábbvaló nálatok. Ki ne tudna ilyesféléket? ⁴Nevetséges lettem barátaim előtt, mert Istenhez kiáltoztam meghallgatásért; bizony, nevetséges lett az igaz és feddhetetlen! ⁵A szerencsétlen ember megvetni való – gondolja, aki biztonságban él –, föl kell taszítani, ha megtántorodott! ⁶Nyugtuk van a pusztítóknak sátrukban, biztonságban élnek, akik ingerlik Istent, és akik azt hiszik, hogy Istent a markukban tartják. ⁷Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják! ⁸Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. ⁹Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket? ¹⁰Az ő kezében van minden élőlény élete és minden ember lelke. ¹¹Hát nem kell a fülnek megvizsgálni a szavakat, ahogy az íny kóstolja az ételt? ¹²Az öregemberek lennének a bölcsek, és a hosszú életűek mindig a megfontoltak? ¹³Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem. ¹⁴Ha lerombol valamit, nincs, ki felépítse; ha valakit bezár, nincs, ki kiengedné. ¹⁵Ha elzárja a vizeket, kiszárad minden; ha nekiereszti, elpusztul a föld. ¹⁶Tőle van az erő és a siker, hatalmában van a tévelygő és a tévelygésbe vivő. ¹⁷Tanácsadókat tesz bolonddá, és gúnyt űz a bírákból. ¹⁸Királyok bilincseit oldja le, és béklyót fon kötélből a derekukra. ¹⁹Papokat tesz bolonddá, hatalmasokat ügyefogyottá. ²⁰Megbízhatók fogynak ki miatta a szóból, vének ítélőképességét ragadja el. ²¹Előkelőkre zúdít megvetést, a hatalmasok fegyverét elveszi. ²²Mély, sötét titkokat leplez le, napvilágra hozza a homályos dolgokat. ²³Népeket tesz naggyá, majd elpusztítja őket, népek határát terjeszti ki, azután elűzi őket. ²⁴Megfosztja értelmétől az ország népének vezetőit, és engedi, hogy úttalan pusztában bolyongjanak. ²⁵Sötétben tapogatóznak világosság nélkül, hagyja, hogy bolyongjanak, mint a részegek.