Napi ige december 24. Szenteste, advent negyedik vasárnapja

Jeremiás próféta könyve 30

Vigasztaló ígéret a népnek

30¹Így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz: ²Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat az igéket, amelyeket kijelentettem neked! ³Eljön az idő – így szól az ÚR –, amikor jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát – mondja az ÚR –, és visszahozom őket arra a földre, amelyet őseiknek adtam, és birtokba fogják azt venni. ⁴Ezeket az igéket jelentette ki az ÚR Izráelről és Júdáról. ⁵Így szól az ÚR: Riadt lármát hallok, rettegés van, nincs békesség! ⁶Kérdezzétek meg, nézzetek utána: szokott-e szülni férfiember? Miért látok ennyi férfit ágyékra tett kézzel, mintha vajúdnának? Miért sápadt el annyira minden arc? ⁷Jaj, mert nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható! Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak, de megszabadul belőle!

⁸Azon a napon letöröm igáját nyakadról – így szól a Seregek URa –, köteleidet leszaggatom. Nem szolgálnak többé idegeneknek, ⁹hanem Istenüket, az URat fogják szolgálni, és Dávidot, a királyukat, akit adok nekik. ¹⁰Te azért ne félj, szolgám, Jákób – így szól az ÚR –, és ne rettegj, Izráel! Mert én hazasegítelek a messzeségből, gyermekeidet a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem háborgatja senki. ¹¹Én veled leszek – így szól az ÚR –, és megszabadítalak. Véget vetek minden népnek, akik közé szétszórtalak, de neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Izráel újjáépül

¹²Ezt mondja az ÚR: Halálos a bajod, sérüléseid gyógyíthatatlanok! ¹³Sebedet senki sem orvosolja, gyógyír és kötszer nincsen a számodra. ¹⁴Szeretőid mind elfelejtettek, nem törődnek veled. Megvertelek, mintha ellenség vert volna, és kegyetlen ember fenyített volna meg. Mert sok a bűnöd, és súlyosak a vétkeid. ¹⁵Miért kiáltozol bajodban, kibírhatatlan fájdalmaid miatt? Mert sok a bűnöd és súlyosak a vétkeid, azért bántam így veled. ¹⁶De majd elpusztulnak pusztítóid, fogságba fog menni minden ellenséged. Ki fogják fosztani fosztogatóidat, prédára vetem minden prédálódat. ¹⁷Bekötözöm sebeidet, meggyógyítom zúzódásaidat – így szól az ÚR. Mert eltaszítottnak hívnak téged, Sion, akivel senki sem törődik. ¹⁸Ezt mondja az ÚR: Jóra fordítom Jákób sátrainak sorsát, és megkönyörülök lakóhelyein. A romok helyén fölépül a város, és ott áll majd a palota az őt illető helyen. ¹⁹Hálaének hangzik belőlük, örvendezők hangja. Megszaporítom őket, és nem fogynak el, tiszteletet támasztok irántuk, és nem nézik le őket. ²⁰Fiai olyanok lesznek, mint hajdan, és gyülekezete szilárdan áll majd előttem. De megbüntetem minden sanyargatóját! ²¹Közülük származik fejedelme, közülük kerül ki uralkodója. Közelembe engedem, és ő közeledik hozzám; mert ki merné kockáztatni életét, hogy közeledjék hozzám? – így szól az ÚR. ²²Az én népem lesztek, én pedig Istenetek leszek. ²³Íme, az ÚR forgószele, lángoló haragja árad, mint kavargó szélvész kavarog a bűnösök feje fölött. ²⁴Nem szűnik az ÚR izzó haragja, amíg el nem végzi és meg nem valósítja szíve szándékait. Az utolsó napokban majd megértitek ezt.

János evangéliuma 1,1-13

Az Ige testté lett

1¹Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. ²Ő kezdetben Istennél volt. ³Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. ⁴Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. ⁵A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.
⁶Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. ⁷Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. ⁸Nem ő volt a világosság, de bizonyságot kellett tennie a világosságról.
⁹Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. ¹⁰A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: ¹¹a saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt. ¹²Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében, ¹³akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.