Napi ige

„Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”

Lk 14,7–11

7 Azután egy példázatot mondott a meghívottaknak, amikor látta, hogyan válogatják a főhelyeket: 8 Ha valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy nálad érdemesebb embert is meghívott. 9 És ha odamegy hozzád, aki meghívott téged is meg őt is, és így szól: Engedd át neki a helyed! – akkor szégyenszemre az utolsó helyre fogsz kerülni. 10 Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt. 11 Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

Bibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata

Amikor Krisztus-követő emberként előtérbe toljuk magunkat egy-egy helyzetben, akkor azok számára, akik ismernek minket, világossá válik a képmutatásunk: annak ellenére, amit mondunk magunkról, valójában háttérbe szorítjuk Jézust. Az önmagát felmagasztaló, tolakodó keresztyén ember szomorú önellentmondás. Az egyház is mamlasz módon színpadot kínál az önjelölt, nárcisztikus vezetőknek. De amit mi nem merünk megtenni, Jézus majd az ő országában orvosolja: szigorúan hátra ülteti a törtetőket.

RÉ21 675

Fohász | 755 | A keresztfához megyek

„De én visszaemlékezem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled.”

Ez 16,53–63

53 De majd jóra fordítom a sorsukat, Sodomának és leányainak meg Samáriának és leányainak a sorsát; és akkor a te sorsodat is jóra fordítom majd az övékével együtt. 54 Viseld azért gyalázatodat, és szenvedd el a gyalázatot mindazért, amit elkövettél, vigasztalódásukra. 55 Nővéreid, Sodoma és leányai ismét olyanok lehetnek majd, mint hajdan, Samária és leányai is olyanok lehetnek majd ismét, mint hajdan; azután te és leányaid is olyanok lehettek majd ismét, mint hajdan. 56 Milyen rossz hírét terjesztetted húgodnak, Sodomának, amikor még gőgös voltál, 57 míg le nem lepleződött a te gonoszságod! Ugyanígy gyaláznak most téged a körülötted élő arámok és filiszteusok, akik mindnyájan utálnak téged. 58 Neked is viselned kell fajtalan és utálatos tetteid következményeit! – így szól az Úr. 59 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Úgy bánok majd veled, ahogy viselkedtél, mert semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget. 60 De én visszaemlékezem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled. 61 Akkor visszagondolsz majd a tetteidre, és szégyenkezni fogsz. Magadhoz fogadod nővéreidet és húgaidat, én pedig leányaiddá teszem őket, bár ők nem tartoznak a veled kötött szövetséghez. 62 Szövetségre lépek veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr. 63 Gondolj erre, szégyenkezz, és gyalázatod miatt ne nyisd ki többé a szádat, ha majd megbocsátom mindazt, amit elkövettél – így szól az én Uram, az Úr.

Az Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata

(60) „De én visszaemlékezem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled.” (Ez 16,53–63)

Már az Újszövetség fényei derengenek fel az ezékieli ítéletes prófécia zárásában. Az Úr meghirdeti a próféta által, hogy ember és Isten, hűség és hűtlenség, bűn és ítélet kérdésének megoldása egyedül nála van, ő pedig a kegyelem útját választja. Megkegyelmez és megbocsát a bűnösnek, az igerész szerint nem is a bűnösért, hanem egyedül magáért, a maga isteni szava, szövetségbe való elhívásának hiteléért: „De én visszaemlékezem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled.” (60) Isten lép először, ő előbb szeret (1Jn 4,19). Az ő kegyelmes visszafogadása és hűsége készteti az embert már arra is, hogy elgondolkozzon hűtlenségén, szégyenkezzen, bűnbánatra jusson (61). Az Újszövetség fényei előtörnek: itt Ezékielnek már az örök szövetségről is kell jövendölnie (60). Ráadásul olyanról, amely nemcsak a zsidó népnek, hanem más népeknek is adatik – még a megvetett Sodomának és Samáriának is. Akikkel Isten örök szövetségre lép, testvérekké lesznek, bármelyik földi néphez tartozzanak is. „Szövetségre lépek veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.” (62)