Napi ige december 17.

Lukács evangéliuma 7,11-17

¹¹Ezután Jézus elment egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. ¹²Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. ¹³Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: Ne sírj! ¹⁴Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel! ¹⁵Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. ¹⁶Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét. ¹⁷Ez a hír elterjedt róla egész Júdeában és az egész környéken.

Ézsaiás próféta könyve 1,18-31

¹⁸Jöjjetek, szálljunk most perbe egymással! – mondja az ÚR. – Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú. ¹⁹Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival. ²⁰De ha vonakodva elpártoltok tőlem, fegyver pusztít el titeket. – Az ÚR maga mondja ezt. ²¹Jaj, milyen parázna lett a hűséges város! Törvényességgel volt tele, igazság lakott benne, most pedig gyilkosok! ²²Ezüstöd salakká változott, tiszta borodat vízzel hígították. ²³Vezéreid megátalkodottak, tolvajok barátai. Mindegyik szereti a megvesztegetést, ajándékot hajhász. Az árvák igazát nem védik, az özvegy peres ügye nem kerül eléjük. ²⁴Azért így szól az Úr, a Seregek URa, Izráel Erőssége: Majd elégtételt veszek ellenfeleimen, bosszút állok ellenségeimen! ²⁵Ellened fordítom kezemet, és kiolvasztom salakodat, mint a lúg, eltávolítok belőled minden ónt. ²⁶Megint olyan bírákat adok, mint régen, és olyan tanácsadókat, mint kezdetben. Akkor majd így neveznek: Igaz város, hűséges város! ²⁷Sion ítélettel váltatik meg, megtérői igazság által. ²⁸De összetörnek a hűtlenek a vétkesekkel együtt, és akik elhagyják az URat, megsemmisülnek. ²⁹Megszégyenültök a cserfák miatt, amelyekben gyönyörködtetek, pirulni fogtok a kertek miatt, amelyeket kedveltetek. ³⁰Hasonlók lesztek a cserfához, amelynek elhervadt a lombja, és a kerthez, amelynek nincs vize. ³¹Mert kenderkóccá lesz a hatalmas, és munkája szikrává: mindketten együtt égnek el, és nem oltja el senki.