- This event has passed.
Napi ige
március 13
„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az”Lk 16,1–12
1 Majd szólt Jézus a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta őt, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár. 3 Erre a sáfár így gondolkozott magában: Mit tegyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. 4 Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, legyen, aki befogadjon a házába. 5 Egyenként magához hívatta urának minden adósát, és megkérdezte az elsőtől: Mennyivel tartozol az én uramnak? 6 Az így felelt: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd az írásodat, ülj le gyorsan, és írj ötvenet! 7 Azután a másiktól is megkérdezte: Te mennyivel tartozol? Az így válaszolt: Száz kórus búzával. Erre így szólt hozzá: Vedd az írásodat, és írj nyolcvanat! 8 Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai. 9 Én is mondom nektek: szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. 10 Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az. 11 Ha tehát a hamis mammonon nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazit? 12 És ha a másén nem voltatok hűek, ki adja oda nektek azt, ami a tietek?
Bibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata
A számadásra való felszólítás, a példázat provokál: hogy nézek szembe azzal, hogy a Gazdám rám bízott javaival mit kezdtem? A hamis sáfár felmérte, végiggondolta ezt a nehéz helyzetet és ügyesen kitalálta, hogy jöhet ki legjobban, ha a legrosszabb történik vele. Nekünk úgy példa, hogy mi arra kereshetjük a választ, tudom-e jó sáfárként az életembe kapott ajándékokkal Isten ügyét szolgálni? Ráadásul Ő megad mindent, amire szükségem van, ígérete szerint.
RÉ21 613
Bűnbánati zsoltár | 164 | Atya Úr Isten könyörülj rajtam te nagy jóvoltodért
„Az én nevemért, nem pedig a ti gonosz életetek és romlott tetteitek szerint bánok így veletek, Izráel háza! – így szól az én Uram, az Úr.”Ez 20,32–44
32 Semmi sem lesz abból, amit tervezgettek, amikor azt mondjátok: Legyünk olyanok, mint más nemzetek, mint a többi ország népei, akik fát és követ tisztelnek! 33 Életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy királyotok maradok erős kézzel és kinyújtott karral, de kiáradó, lángoló haraggal is. 34 Kivezetlek majd benneteket a népek közül, és összegyűjtelek az országokból, amelyekbe szétszóródtatok, erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó, lángoló haraggal! 35 Elviszlek benneteket a népek pusztájába, ahol szemtől szemben állva törvénykezem veletek. 36 Ahogyan őseitekkel törvénykeztem Egyiptom pusztájában, úgy törvénykezem veletek – így szól az én Uram, az Úr. 37 Átterellek benneteket pásztorbotom alatt, és beveszlek a szövetség kötelékébe. 38 Megtisztítlak benneteket az ellenem lázadóktól és a hitszegőktől: abból az országból, amelyben jövevényként laknak, kivezetem őket, de Izráel földjére nem fognak bemenni. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr! 39 Ti azért, Izráel háza – így szól az én Uram, az Úr –, kövessétek csak mindnyájan bálványaitokat, és tiszteljétek őket! De majd egyszer hallgatni fogtok rám, és többé nem gyalázzátok meg szent nevemet ajándékaitokkal és bálványaitokkal. 40 Mert szent hegyemen, Izráel magas hegyén – így szól az én Uram, az Úr –, ott fog tisztelni engem Izráel egész háza, mindnyájan azon a földön. Ott gyönyörködöm majd bennük, és oda hozatom veletek felajánlásaitokat, az első termés áldozatát, és mindazt, amit nekem szenteltek. 41 Gyönyörködöm bennetek, mint a kedves illatú áldozatban, amikor kivezetlek a népek közül, és összegyűjtelek azokból az országokból, amelyekbe szétszóródtatok, és a népek szeme láttára mutatom meg rajtatok, hogy szent vagyok. 42 Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor beviszlek benneteket Izráel földjére, abba az országba, amelyről fölemelt kézzel tettem esküt, hogy őseiteknek adom. 43 Ott majd visszagondoltok arra, hogyan éltetek, és mi mindent tettetek: hogyan tettétek magatokat tisztátalanokká. Akkor megundorodtok magatoktól a számtalan gonoszság miatt, amelyet elkövettetek. 44 Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. Az én nevemért, nem pedig a ti gonosz életetek és romlott tetteitek szerint bánok így veletek, Izráel háza! – így szól az én Uram, az Úr.
Az Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata
(44) „Az én nevemért, nem pedig a ti gonosz életetek és romlott tetteitek szerint bánok így veletek, Izráel háza! – így szól az én Uram, az Úr.” (Ez 20,32–44)
A nép lemondhat Istenről, de Isten nem mond le róluk (32). Nem tudja meghazudtolni kiválasztó, szabadító valóját. Megismétli mentését: ahogyan Egyiptomból, úgy az új fogságból, de nemcsak Babilon, hanem a bűn fogságából is kiszabadítja választottjait (34). Isten nem adja fel, hogy utánunk menjen. Az ember újra és újra eltántorog tőle, de ő nem engedi végleg el, mert tudja: „majd egyszer hallgatni fogtok rám” (39). Ismét messiási léptékű próféciát mond Ezékiel. Beszél Jeruzsálem új dicsőségéről, megkülönböztetett szerepéről és arról: „ott fog tisztelni engem Izráel egész háza, mindnyájan azon a földön” (40). „Az istenfélőkben gyönyörködik az Úr” (Zsolt 147,11), Isten öröme, gyönyörűsége lesz: végre véghez viheti az embereken szabadítását. A megmentett ember pedig értetlenül gondol vissza hűtlenségére. A Mindenható szabadításának a valóságát átélve „megundorodik” (43) korábbi bűnös természetétől. Isten hűségének és szabadító voltának megtapasztalása szembesíti az embert a maga bűnös valójával, ami elvezeti a teljesebb Isten-ismeretre: „Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr ” (44).