- This event has passed.
Napi ige
február 9
„Aki titeket hallgat, engem hallgat…”Lk 10,1–16
1 Ezek után az Úr szolgálatba állított másokat is, hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni készült. 2 Így szólt hozzájuk: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába. 3 Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. 4 Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut! Útközben ne köszöntsetek senkit! 5 Ha azonban egy házba beléptek, először ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! 6 Ha ott a békesség fia lakozik, megnyugszik rajta a békességetek, ha pedig nem, rátok száll vissza. 7 Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek, igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra! 8 Ha bementek egy városba, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek! 9 Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok az Isten országa. 10 Ha pedig bementek egy városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak az utcáira, és mondjátok ezt: 11 Leverjük még a port is, amely városotokból lábunkra tapadt, de tudjátok meg, hogy elközelített az Isten országa. 12 Mondom nektek: könnyebb lesz Sodomának azon a napon, mint annak a városnak. 13 Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, rég megtértek volna zsákruhában és hamuban ülve. 14 De Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítéletkor, mint nektek. 15 Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni! 16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.
Bibliaolvasó Kalauz – Riczuné Kiss Georgina Orsolya igemagyarázataBibliaolvasó Kalauz – Zila Péter igemagyarázata
„Aki titeket hallgat, engem hallgat…” (16) Jézus szolgálatra hív ma is. Ijesztő lehet a felelősség: egyszerű emberi szavainkon keresztül Ő maga akar megmutatkozni. Ez a felelősség önerőből nem hordozható, mi lépten-nyomon csak önmagunkat adjuk Krisztus helyett. Könyörögjünk Szentlélekért, hogy a sajátos személyiségvonásaink ne eltakarják, hanem még inkább láthatóvá tegyék Krisztus szeretetét, a mai napon is!
RÉ21 834 • IÉ Mk 4,35–41 • Zsolt 112
A Mindenható Isten dicsérete | 252 | Hálás szívvel áldunk Téged, Istenünk
Heti zsoltárének | 57 | Irgalmazz, Uram, irgalmazz nekem
„…én tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy.”5Móz 31,14–30
14 Azután ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az az idő, amikor meg kell halnod. Hívd ide Józsuét, és álljatok meg a kijelentés sátrában, hogy megbízást adjak neki. Odament tehát Mózes és Józsué, és megálltak a kijelentés sátrában. 15 Az Úr pedig megjelent a sátorban felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejárata fölött. 16 Az Úr ezt mondta Mózesnek: Te most pihenni térsz atyáidhoz. Ez a nép pedig paráználkodni kezd annak a földnek idegen isteneivel, amelyre most bemegy. Elhagy engem, és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem. 17 De akkor haragra lobbanok ellene, elhagyom őket, elrejtem előlük arcomat, és megemészti őket a rájuk szakadó sok baj és nyomorúság. Akkor majd ezt fogja mondani: Azért szakadtak rám ezek a bajok, mert nincs velem Istenem! 18 De én akkor egészen elrejtem arcomat minden gonoszsága miatt, amelyet elkövetett, mert más istenekhez fordult. 19 Most pedig írjátok le ezt az éneket! Tanítsd meg rá Izráel fiait, add a szájukba, mert ez az ének lesz a tanúm Izráel fiaival szemben. 20 Mert beviszem őt arra a tejjel és mézzel folyó földre, amelyet esküvel ígértem meg atyáinak. Eszik, jóllakik, meghízik, és mégis más istenekhez fordul – azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek –, és megszegi szövetségemet. 21 De amikor rászakad a sok baj és nyomorúság, akkor ez az ének, amely nem megy feledésbe utódai között sem, tanúskodni fog ellene, hogy ismertem szándékát, amelyet már most melenget, mielőtt még bevittem volna arra a földre, amelyet esküvel ígértem neki. 22 Mózes leírta azon a napon ezt az éneket, és megtanította rá Izráel fiait. 23 Majd megbízást adott Isten Józsuénak, Nún fiának, és ezt mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg nekik. Én veled leszek! 24 Amikor Mózes leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit elejétől végig, 25 ezt parancsolta Mózes a lévitáknak, akik az Úr szövetségládáját hordozták: 26 Fogjátok ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Isteneteknek, az Úrnak a szövetségládája mellé, hogy ott tanúskodjék ellened. 27 Mert én tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy. Hiszen már most folytonosan lázadoztok az Úr ellen, amikor még köztetek élek, mi lesz akkor a halálom után?! 28 Gyűjtsétek hozzám törzseitek összes véneit és elöljáróitokat, hadd mondjam el nekik ezeket az igéket, és hadd hívjam ellenük tanúul az eget és a földet. 29 Mert tudom, hogy halálom után nagyon meg fogtok romlani, és letértek arról az útról, amelyet kijelöltem nektek. Ezért a távoli jövőben utolér majd benneteket a veszedelem, mert azt teszitek, amit rossznak lát az Úr, és kezetek csinálmányaival bosszantjátok őt. 30 Ezután elmondta Mózes Izráel egész gyülekezetének füle hallatára ezt az éneket az utolsó szóig.
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(27) „…én tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy.” (5Móz 31,14–30)
Isten előre tudta. Ismeri népét, nem feledékeny. Emlékezett a szabadulás éjszakájára, az aranyborjú körül ugráló izráeliták alakjára, a zúgolódásra és minden más engedetlenségre. A nép soha nem volt kitartó, elsodorta őket a pillanat, a vágy, a csüggedés. Tudta az Úr azt is, mennyi kísértésnek lesznek kitéve, ha a puszta felől érkezve hazát találnak Kánaánban. Új föld, új szokások, új istenek, új ünnepek várnak rájuk; nélkülözés után bőség. Jó lesz, tejjel-mézzel folyó; csak sajnos az ember szívében ritkán jut egyszerre hely az örvendezésnek és az áldást adó Istennek. Így volt ez évezredekkel ezelőtt, és így van ez ma is. Hálátlanok vagyunk. A mai Ige Isten emberismeretéről szól. Aki élvezi az Úr ajándékait, aztán hátat fordít az ajándékozónak, végül nincstelenül kénytelen szembenézni a holnappal. Elhagyod Istent? Megteheted. Ő nem kényúr, nem kényszerít semmire. Nem kell az áldó atyai kéz, inkább a föld isteneit, az olcsót akarod szolgálni? Kánaán ünnepeit akarod ünnepelni? Szabad neked. Csak azzal számolj, hogy az ajándék, Isten áldása ebben az esetben előbb vagy utóbb elmarad. Ő tudja, milyen vagy. Előre tudja, mit fogsz tenni. Mégis azt akarja: maradj vele. Maradj mellette.