BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.13.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240530
DTEND;VALUE=DATE:20240531
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240530T072152Z
LAST-MODIFIED:20240530T072152Z
UID:9553-1717027200-1717113599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Vedd át a nyitott könyvet… és edd meg: keserűvé teszi a gyomrodat\, a szádban pedig édes lesz\, mint a méz”Jel 10\,8–11 \n\n\n8 Ekkor az a hang\, amelyet a mennyből hallottam\, ismét beszélt velem\, és így szólt: Menj el\, vedd át a nyitott könyvet\, amely az angyal kezében van\, aki a tengeren és a földön áll. 9 Odamentem az angyalhoz\, és kértem tőle\, hogy adja át nekem a könyvecskét. Ő pedig így szólt hozzám: Vedd át\, és edd meg: keserűvé teszi a gyomrodat\, a szádban pedig édes lesz\, mint a méz. 10 Átvettem az angyal kezéből a könyvecskét\, és megettem: a számban olyan édes volt\, mint a méz\, de amikor megettem\, keserűvé lett a gyomrom. 11 És ez a szó hangzott felém: Ismét prófétálnod kell sok népről és nemzetről\, nyelvről és királyról. \n„Majd meglátod a saját szemeddel\, de nem eszel belőle.”2Kir 7 \n\n\n1 Ekkor így szólt Elizeus: Halljátok meg az Úr igéjét! Ezt mondja az Úr: Holnap ilyenkor egy szeá finomliszt egy sekelbe meg két szeá árpa is egy sekelbe fog kerülni Samária kapujában. 2 Erre így válaszolt Isten emberének az a tiszt\, akinek a kezére szokott támaszkodni a király: Még ha az Úr megnyitná is az ég csatornáit\, ez akkor sem történhetne meg! De ő így felelt: Majd meglátod a saját szemeddel\, de nem eszel belőle. 3 A kapu bejáratánál volt négy poklos ember\, akik ezt mondták egymásnak: Mit üljünk itt\, amíg meghalunk? 4 Ha azt mondanánk\, hogy menjünk be a városba: éhínség van a városban\, meghalunk ott; de ha itt maradunk\, akkor is meghalunk. Gyertek hát\, szökjünk át az arámok táborába! Ha életben hagynak bennünket\, élünk; ha megölnek\, akkor meghalunk. 5 Alkonyatkor elindultak\, hogy az arámok táborába menjenek. De amikor az arámok táborának a széléhez értek\, látták\, hogy nincs ott senki. 6 Mert az Úr azt tette\, hogy az arám táborban harci kocsik\, lovak és nagy haderő robogását hallották\, mire azok ezt mondták egymásnak: Izráel királya bizonyára felbérelte ellenünk a hettiták királyait és Egyiptom királyait\, hogy ránk törjenek! 7 Ezért még alkonyatkor futásnak eredtek\, otthagyva sátraikat\, lovaikat\, szamaraikat\, a tábort\, ahogy volt\, és futva mentették az életüket. 8 Amikor ezek a poklosok a tábor széléhez értek\, bementek egy sátorba\, ettek-ittak\, majd összeszedték onnan az ezüstöt\, aranyat meg a ruhákat\, azután elmentek\, és elrejtették azokat. Egy másik sátorba is bementek\, onnan is összeszedtek mindent\, azután elmentek\, és elrejtették. 9 Majd ezt mondták egymásnak: Nem helyes\, amit teszünk. Ez a nap örömhírnek a napja. Ha hallgatunk és megvárjuk a virradatot\, büntetés ér bennünket. Gyertek hát\, menjünk\, és mondjuk el ezt a királyi palotában! 10 Odaérkezve szóltak a város kapuőrségének\, és jelentették nekik: Bementünk az arám táborba\, és láttuk\, hogy senki sincs ott\, emberi szó sem hallatszik\, csak kikötött lovak és szamarak vannak ott meg a sátrak\, ahogyan voltak. 11 A kapuőrök telekürtölték a hírrel a várost\, s végül jelentették a dolgot benn a királyi palotában. 12 A király fölkelt éjszaka\, és így szólt udvari embereihez: Majd én megmondom nektek\, hogy mit tettek velünk az arámok. Tudják\, hogy éhezünk\, ezért kivonultak a táborból\, hogy elrejtőzzenek a mezőn\, mert azt gondolják: Ha kijönnek a városból\, élve fogjuk el őket\, a városba pedig behatolunk. 13 Egyik udvari embere így válaszolt: Fogjunk öt megmaradt lovat azokból\, amelyek még megmaradtak a városban. Mindegy\, hogy úgy járnak-e\, mint akik még megmaradtak Izráel egész sokaságából\, vagy úgy\, mint akik elpusztultak Izráel egész sokaságából. Küldjük ki őket\, és majd meglátjuk! 14 Fogtak tehát két harci kocsit lovastul\, és elküldött a király az arámok tábora után\, hogy menjenek el\, és nézzék meg. 15 Utánuk is mentek egészen a Jordánig\, és látták\, hogy az egész út tele van ruhával és fölszereléssel\, amiket az arámok sietségükben eldobáltak. Ekkor a kiküldöttek visszatértek\, és jelentették ezt a királynak. 16 A nép pedig kitódult\, és kifosztotta az arámok táborát. Így történt\, hogy egy szeá finomliszt egy sekelbe és két szeá árpa is egy sekelbe került\, az Úr szava szerint. 17 A király odarendelte a kapuhoz azt a tisztet\, akinek a kezére szokott támaszkodni\, a nép azonban agyontaposta a kapuban\, és meghalt\, amint az Isten embere megmondta\, amikor a király elment hozzá. 18 Éppen úgy történt\, ahogyan Isten embere megmondta a királynak: „Két szeá árpa egy sekelbe meg egy szeá finomliszt is egy sekelbe fog kerülni Samária kapujában holnap ilyenkor.” 19 Erre válaszolt így a tiszt Isten emberének: Még ha az Úr megnyitná is az ég csatornáit\, ez akkor sem történhet meg! Ő erre így felelt: Majd meglátod a saját szemeddel\, de nem eszel belőle! 20 Úgy is történt: a nép agyontaposta a kapuban\, és meghalt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-71/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240529
DTEND;VALUE=DATE:20240530
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240529T064531Z
LAST-MODIFIED:20240529T064709Z
UID:9551-1716940800-1717027199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„És láttam\, hogy egy másik erős angyal leszáll az égből”Jel 10\,1–7 \n\n\n1 És láttam\, hogy egy másik erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve\, a fején szivárvány\, az arca olyan\, mint a nap\, a lába pedig mint a tűzoszlop\, 2 kezében nyitott könyvecske volt\, jobb lábát rátette a tengerre\, a balt pedig a földre\, 3 és felkiáltott hatalmas hangon\, ahogyan az oroszlán ordít\, és amikor felkiáltott\, megszólalt a hét mennydörgés a maga hangján. 4 Amikor megszólalt a hét mennydörgés\, írni akartam\, de hallottam egy hangot az égből\, amely így szólt: Pecsételd le\, amiket a hét mennydörgés mondott\, és ne írd le! 5 Ekkor az angyal\, akit állni láttam a tengeren és a földön\, felemelte jobb kezét az égre\, 6 és megesküdött az örökkön-örökké élőre\, aki teremtette a mennyet és a benne levőket\, a földet és a rajta levőket\, a tengert és a benne levőket\, hogy nem lesz több idő\, 7 hanem csak azok a napok\, amikor megszólal a hetedik angyal trombitájának hangja\, és beteljesedik az Isten titka\, ahogyan hírül adta azt szolgáinak\, a prófétáknak. \n„Ne félj\, mert többen vannak velünk\, mint ővelük!”2Kir 6 \n\n\n1 Egyszer azt mondták a prófétatanítványok Elizeusnak: Nézd\, szűk nekünk ez a hely itt nálad\, ahol lakunk. 2 Hadd menjünk el a Jordánhoz; ott mindegyikünk kivág egy szál fát\, és készítünk magunknak egy helyet\, ahol lakhatunk. Ő ezt mondta: Menjetek! 3 De az egyik így szólt: Kérlek\, jöjj el te is a szolgáiddal! Ő így felelt: Elmegyek. 4 El is ment velük. Amikor megérkeztek a Jordánhoz\, vágni kezdték a fákat. 5 De amikor az egyik kidöntött egy szálfát\, a fejsze vasa beleesett a vízbe. Akkor felkiáltott\, és ezt mondta: Jaj\, uram! Csak kölcsönben volt nálam! 6 Az Isten embere megkérdezte: Hová esett? Az megmutatta neki a helyet; ő pedig levágott egy darab fát\, és odadobta. A fejszevas ekkor feljött a víz tetejére. 7 Elizeus így szólt: Emeld ki! Az pedig kinyújtotta a kezét\, és kivette. 8 Arám királya háborút indított Izráel ellen. Megbeszélte udvari embereivel\, hogy melyik helyen legyen a tábora. 9 Az Isten embere azonban ezt az üzenetet küldte Izráel királyának: Vigyázz\, ne vonulj át ezen a helyen\, mert ott állnak lesben az arámok! 10 Izráel királya ekkor embereket küldött arra a helyre\, amelyet az Isten embere mondott neki\, figyelmeztetve őt\, hogy ott vigyázzon magára. Így történt többször is. 11 Felháborodott emiatt Arám királya\, összehívatta udvari embereit\, és ezt mondta nekik: Miért nem jelentitek nekem\, hogy ki tart a mieink közül Izráel királyával? 12 Ekkor az egyik udvari embere így szólt: Senki\, uram\, királyom! De az Izráelben levő Elizeus próféta megmondja Izráel királyának még azokat a dolgokat is\, amelyekről te a hálószobádban beszélsz. 13 A király ezt parancsolta: Menjetek\, és nézzetek utána\, hogy hol van\, hadd fogassam el! Jelentették neki\, hogy most Dótánban van. 14 Akkor lovakat\, harci kocsikat és tekintélyes sereget küldött oda. Azok megérkeztek éjjel\, és körülvették a várost. 15 Amikor az Isten emberének a szolgája korán felkelt és kiment\, a sereg már körülvette a várost lovakkal meg harci kocsikkal. A szolgája így szólt hozzá: Jaj\, uram! Mit tegyünk? 16 De ő így felelt: Ne félj\, mert többen vannak velünk\, mint ővelük! 17 Majd Elizeus így imádkozott: Uram\, nyisd meg a szemét\, hadd lásson! És az Úr megnyitotta a szolgának a szemét\, és az meglátta\, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal. 18 Amikor aztán az arámok rárontottak\, Elizeus így imádkozott az Úrhoz: Verd meg ezt a népet vaksággal! Meg is verte őket vaksággal\, ahogyan Elizeus kérte. 19 Elizeus akkor ezt mondta nekik: Nem ez az az út\, és nem ez az a város. Jöjjetek utánam\, majd én elvezetlek benneteket ahhoz az emberhez\, akit kerestek. És elvezette őket Samáriába. 20 Samáriába érve így szólt Elizeus: Uram\, nyisd meg a szemüket\, hogy lássanak! Az Úr megnyitotta a szemüket\, és akkor látták\, hogy Samária közepén vannak. 21 Amikor Izráel királya meglátta őket\, ezt kérdezte Elizeustól: Megölessem-e őket\, atyám? 22 Ő így felelt: Ne ölesd meg! Meg szoktad-e öletni azokat\, akiket foglyul ejtesz kardoddal vagy íjaddal? Adj nekik kenyeret és vizet\, hadd egyenek és igyanak\, azután menjenek el urukhoz! 23 Nagy lakomát rendezett tehát nekik\, és miután ettek és ittak\, elbocsátotta őket. Azok pedig elmentek urukhoz. Nem is jöttek többé arám rablócsapatok Izráel országába. 24 Történt ezek után\, hogy Benhadad\, Arám királya összegyűjtötte egész seregét\, fölvonult\, és ostrom alá vette Samáriát. 25 Nagy éhínség támadt Samáriában\, mert addig ostromolták\, míg egy szamárfej nyolcvan ezüstbe\, egy maréknyi galambtrágya pedig öt ezüstbe került. 26 Egyszer Izráel királya a várfalon járkált\, és egy asszony így kiáltott hozzá: Segíts rajtam\, uram\, királyom! 27 De ő ezt mondta: Ha az Úr nem segít rajtad\, én hogyan segítsek? Talán a szérűről vagy a sajtóból? 28 Majd megkérdezte tőle a király: Mi bajod van? Erre ő így felelt: Egy asszony ezt mondta nekem: Add ide a fiadat\, együk meg ma őt\, holnap pedig megesszük az én fiamat. 29 Meg is főztük a fiamat\, és megettük. Másnap mondtam neki: Add ide a te fiadat\, együk meg azt is! Ő azonban elrejtette a fiát. 30 A király\, hallva az asszony szavait\, megszaggatta a ruháját\, és úgy ment tovább a várfalon. A nép akkor látta\, hogy alul zsákruhát visel. 31 Akkor ezt mondta: Úgy segítsen az Isten most és ezután is\, hogy nem marad ma a helyén Elizeusnak\, Sáfát fiának a feje! 32 Elizeus a házában ült\, és vele voltak a vének. A király előreküldte az egyik emberét\, de még mielőtt a követ odaért volna hozzá\, ezt mondta Elizeus a véneknek: Látjátok\, ez a gyilkos fajzat elküldött valakit\, hogy a fejemet vétesse! Ügyeljetek\, és amikor a követ ideér\, zárjátok be az ajtót előtte\, és nyomjátok az ajtót vele szemben\, mert urának a léptei hallatszanak a nyomában. 33 Még beszélt velük\, amikor a követ oda is ért hozzá\, és ezt mondta: Látod\, ilyen baj származott az Úrtól! Miért várjak még tovább az Úrra?!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-70/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240528
DTEND;VALUE=DATE:20240529
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240528T071814Z
LAST-MODIFIED:20240528T071814Z
UID:9548-1716854400-1716940799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A többi ember pedig\, akiket nem öltek meg ezek a csapások\, nem tértek meg”Jel 9\,13–21 \n\n\n13 A hatodik angyal is trombitált\, és hallottam egy hangot az Isten előtt álló aranyoltár négy szarva közül\, 14 amely ezt mondta a hatodik angyalnak\, akinél a trombita volt: Oldd el a négy angyalt\, akik meg vannak kötve a nagy folyamnál\, az Eufrátesznél. 15 És eloldatott a négy angyal\, akik készen álltak\, hogy bármely órában\, napban\, hónapban és esztendőben megöljék az emberek harmadát. 16 A lovasseregek száma húszezerszer tízezer volt: hallottam a számukat. 17 A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket: tűzvörös\, jácintkék és kénsárga páncéljuk volt\, a lovak feje pedig olyan volt\, mint az oroszlánok feje\, és a szájukból tűz\, füst és kén ömlött. 18 Ez a három csapás ölte meg az emberek harmadát: a tűz\, a füst és a kén\, amely a szájukból ömlött. 19 Ezeknek a lovaknak az ereje a szájukban és a farkukban van\, mert a farkuk kígyóhoz hasonló\, és fejjel végződik\, és ezzel ártanak. 20 A többi ember pedig\, akiket nem öltek meg ezek a csapások\, nem tértek meg kezük alkotásaitól\, hanem imádták az ördögöket és a bálványokat\, amelyeket aranyból és ezüstből\, rézből\, kőből meg fából készítettek\, és amelyek sem látni\, sem hallani\, sem járni nem tudnak; 21 és nem tértek meg gyilkosságaikból\, varázslásaikból\, paráználkodásaikból és lopásaikból sem. \n„Most már tudom\, hogy nincs máshol Isten az egész földön\, csak Izráelben.”2Kir 5 \n\n\n1 Naamán\, Arám királyának hadseregparancsnoka nagyra becsült ember volt ura előtt\, és tekintélyes\, mert általa szabadította meg az Úr Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt\, de bélpoklos lett. 2 Egyszer kivonult néhány arám rablócsapat\, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt\, aki Naamán feleségének lett a szolgálóleánya. 3 Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához\, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából. 4 Naamán erre ura elé járult\, és elmondta\, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. 5 Arám királya ezt mondta: Menj csak el\, én meg küldök egy levelet Izráel királyának. El is ment Naamán\, és vitt magával tíz talentum ezüstöt\, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. 6 Átadta Izráel királyának a levelet is\, amely így szólt: Most\, amikor ez a levél hozzád érkezik\, kérlek\, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat\, Naamánt\, akit hozzád küldtem! 7 Amikor Izráel királya fölolvasta a levelet\, megszaggatta a ruháját\, és ezt mondta: Hát Isten vagyok én\, aki megölhet és életre kelthet\, hogy ideküld ez énhozzám egy embert\, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek meg\, lássátok be\, hogy csak ürügyet keres ellenem! 8 Amikor Elizeus\, Isten embere meghallotta\, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját\, ilyen üzenetet küldött a királynak: Miért szaggattad meg a ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember\, és majd megtudja\, hogy van prófétája Izráelnek! 9 Ezért Naamán elment lovaival és kocsijával\, és megállt Elizeus házának a bejáratánál. 10 Elizeus egy követet küldött hozzá ezzel az üzenettel: Menj\, és fürödj meg hétszer a Jordánban\, akkor újra megtisztul a tested! 11 Naamán azonban megharagudott\, elment\, és így szólt: Én azt gondoltam\, hogy majd kijön\, elém áll\, és segítségül hívja Istenének\, az Úrnak a nevét\, azután végighúzza kezét a beteg helyen\, és kigyógyít a bélpoklosságból. 12 Hát nem többet érnek-e Damaszkusz folyói\, az Abáná és a Parpar Izráel minden vizénél? Megfürödhetnék azokban is\, hogy megtisztuljak! Azzal megfordult\, és haragosan távozott. 13 Szolgái azonban odamentek\, és így szóltak hozzá: Atyám\, ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna\, azt megtennéd\, ugye? Mennyivel inkább megteheted\, amikor csak azt mondta\, hogy fürödj meg\, és megtisztulsz. 14 Lement tehát\, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste\, akár egy újszülött gyermeké. 15 Ezután Naamán visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez\, bement\, megállt előtte\, és ezt mondta: Most már tudom\, hogy nincs máshol Isten az egész földön\, csak Izráelben. Most azért fogadj el ajándékot a te szolgádtól! 16 De ő így felelt: Az élő Úrra mondom\, akinek a szolgálatában állok\, hogy nem fogadok el semmit! Bár unszolta\, hogy fogadja el\, ő hajthatatlan maradt. 17 Akkor ezt mondta Naamán: Ha nem is fogadod el\, hadd kapjon a te szolgád annyi földet\, amennyit egy pár öszvér elbír. Mert nem készít többé a te szolgád sem égőáldozatot\, sem véresáldozatot más istennek\, csak az Úrnak! 18 Csak azt az egy dolgot engedje meg az Úr a te szolgádnak\, hogy amikor az én uram bemegy Rimmón templomába\, hogy ott leboruljon\, és ha az én kezemre támaszkodik\, én is leborulhassak Rimmón templomában. Azt\, hogy én leborulok Rimmón templomában\, bocsássa meg az Úr a te szolgádnak! 19 Ő így felelt neki: Menj el békével! Még nem jutott messzire Naamán\, 20 amikor Géhazi\, Elizeusnak\, Isten emberének a szolgája ezt gondolta: Lám\, az én uram kíméletes volt ehhez az arámi Naamánhoz\, és nem fogadta el tőle\, amit hozott. Az élő Úrra mondom\, hogy utánafutok\, és szerzek tőle valamit! 21 Utána is eredt Géhazi Naamánnak. Amikor Naamán meglátta\, hogy fut utána\, leugrott a kocsijáról\, elébe ment\, és ezt kérdezte: Jól vagytok? 22 Az így felelt: Jól. De az én uram ezt az üzenetet küldi: Éppen most érkezett hozzám két prófétatanítvány Efraim hegyvidékéről. Adj nekik egy talentum ezüstöt és két rend ruhát! 23 Naamán ezt mondta: Kérlek\, fogadj el két talentumot! Így unszolta őt. Majd bekötött két talentum ezüstöt két zsákba\, és két rend ruhával együtt odaadta két szolgájának\, azok vitték Géhazi előtt. 24 Amikor elértek a dombhoz\, kivette a kezükből\, és elhelyezte egy házban. Az embereket pedig elküldte\, és azok elmentek. 25 Azután bement\, és ura elé állt. Elizeus ezt kérdezte: Honnan jössz\, Géhazi? Ő így felelt: Nem járt a te szolgád sehol sem. 26 De ő ezt mondta neki: Nem igaz! Az én szívem ott járt\, amikor az az ember leszállt a kocsiról\, és eléd ment. Hát annak az ideje van most\, hogy ezüstöt szerezz\, és ruhákat\, olajfákat és szőlőket\, juhokat és marhákat\, szolgákat és szolgálóleányokat végy? 27 Ragadjon rád és utódaidra Naamán bélpoklossága örökre! És az olyan poklosan ment ki előle\, mint a hó.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-69/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240527
DTEND;VALUE=DATE:20240528
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240527T064648Z
LAST-MODIFIED:20240527T064658Z
UID:9546-1716768000-1716854399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Azokban a napokban keresik az emberek a halált\, de nem találják”Jel 9\,1–12 \n\n\n1 Az ötödik angyal is trombitált\, és láttam\, hogy egy csillag leesett az égből a földre\, és neki adatott az alvilág kapujának kulcsa. 2 Felnyitotta az alvilág mélységét\, és füst szállt fel onnan\, mint egy nagy kemence füstje\, és elsötétült a nap és a levegő a mélység füstjétől. 3 Sáskák jöttek ki a füstből a földre\, és olyan erő adatott nekik\, amilyen ereje van a földi skorpiónak. 4 És megmondatott nekik\, hogy ne bántsák a földön a füvet\, se a zöldet\, se az élő fát\, hanem csak azokat az embereket\, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje. 5 És parancsot kaptak\, hogy ne öljék meg őket\, hanem kínozzák öt hónapon át\, és olyan legyen a kínjuk\, mint amikor a skorpió megmarja az embert. 6 Azokban a napokban keresik az emberek a halált\, de nem találják\, és vágynak meghalni\, de a halál elfut előlük. 7 A sáskák alakja a harcra felkészített lovakéhoz volt hasonló: fejükön valami aranyhoz hasonló korona\, arcuk\, mint az ember arca\, 8 sörényük\, mint az asszonyok haja\, foguk\, mint az oroszláné\, 9 és páncéljuk olyan\, mint a vaspáncél; szárnyaik zúgása\, mint sok lovas hadiszekér hangja\, amikor harcba rohannak. 10 Skorpiókéhoz hasonló farkuk és fullánkjuk volt\, és a farkukban volt az erejük\, hogy az embereket öt hónapon át gyötörjék. 11 Királyuk az alvilág angyala volt\, neve héberül Abaddón\, görögül pedig az Apollión\, vagyis a Pusztító nevet viseli. 12 Az első jaj elmúlt\, és íme\, még két jaj következik ezek után. \n„Bement\, bezárta kettőjük mögött az ajtót\, és imádkozott…”2Kir 4 \n\n\n1 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott Elizeushoz: Férjem\, a te szolgád meghalt; és te is tudod\, hogy a te szolgád félte az Urat. Most eljött a hitelező\, hogy elvigye magával a két gyermekemet rabszolgának. 2 Elizeus megkérdezte tőle: Mit tehetek érted? Mondd meg nekem\, mi van a házadban? Az asszony így felelt: Nincsen egyéb a te szolgálóleányod házában\, csak egy korsó olaj. 3 Elizeus ezt mondta: Menj\, kérj kölcsön edényeket az utcában minden szomszédodtól\, üres edényeket\, de ne keveset. 4 Azután menj haza\, zárd be magad és fiaid mögött az ajtót\, és tölts ezekbe az edényekbe! Amelyik megtelt\, tedd félre! 5 Az asszony elment\, és bezárta maga és fiai mögött az ajtót. Azok eléje rakták az edényeket\, ő pedig töltögetett. 6 Amikor megteltek az edények\, ezt mondta az egyik fiának: Tégy elém még egy edényt! De az így felelt neki: Nincs több edény. Ezután nem folyt több olaj. 7 Az asszony elment az Isten emberéhez\, és elbeszélte ezt. Ő pedig így szólt: Eredj\, add el az olajat\, és fizesd ki az adósságodat! Ami pedig megmarad\, abból élj a fiaiddal együtt! 8 Egyszer Elizeus elment Súnémba. Volt ott egy jómódú asszony\, aki marasztalni szokta őt\, hogy ott egyék. Ezért ahányszor csak arra járt\, betért hozzá enni. 9 Az asszony így szólt a férjéhez: Nézd csak\, én tudom\, hogy Isten szent embere az\, aki mindig betér hozzánk. 10 Építsünk neki egy kis felső szobát\, tegyünk bele ágyat\, asztalt\, széket és mécsest\, hogy ott szálljon meg\, amikor hozzánk jön! 11 Történt egyszer\, hogy odaérkezett Elizeus\, megszállt a felső szobában\, és lefeküdt ott. 12 Majd ezt mondta Géhazinak\, a szolgájának: Hívd ide ezt a súnémi asszonyt! Az odahívta az asszonyt\, aki megállt előtte. 13 Még ezt is mondta a szolgájának: Mondd meg neki: Látom\, hogy milyen figyelmesen gondoskodsz rólunk. Mit tehetek érted? Nincs-e valami\, amiről szót válthatnék az érdekedben a királlyal vagy a hadseregparancsnokkal? De ő így felelt: Hiszen itt lakom\, a saját népem körében. 14 Elizeus ezt mondta: Mégis mit tehetnék érted? Géhazi közbeszólt: Hiszen nincs fia\, a férje meg öreg. 15 Elizeus így szólt: Hívd ide az asszonyt! Amikor odahívta\, az megállt az ajtóban. 16 Elizeus így szólt: Egy év múlva fiút ölelsz. Az asszony így felelt: Ugyan\, uram\, Isten embere\, ne ámítsd a te szolgálóleányodat! 17 De teherbe esett az asszony\, és egy év múlva fiút szült – abban az időben\, amelyet Elizeus megmondott neki. 18 Amikor nagyobb lett a gyermek\, kiment egyszer az apja után az aratókhoz. 19 Egyszer csak azt mondta az apjának: Jaj\, a fejem\, a fejem! Az apja megparancsolta a szolgájának\, hogy vigye el az anyjához. 20 Az föl is vette\, és elvitte az anyjához; ott üldögélt az ölében délig\, akkor aztán meghalt. 21 Az anyja fölment\, és lefektette Isten emberének az ágyára\, rázárta az ajtót\, és elment. 22 Odahívta a férjét\, és így szólt: Küldj ide egy szolgát meg egy szamarat\, hadd siessek el az Isten emberéhez\, aztán visszatérek. 23 De az megkérdezte: Miért mégy ma hozzá? Hiszen nincs sem újhold\, sem szombat! Az asszony így szólt: Hagyj békén! 24 És fölnyergelte a szamarat\, majd ezt mondta a szolgájának: Hajtsd gyorsan az állatot\, és ne akadályozz a vágtatásban\, amíg nem szólok neked! 25 Elment tehát\, és megérkezett Isten emberéhez a Karmel-hegyre. Amikor Isten embere távolról meglátta őt\, így szólt Géhazihoz\, a szolgájához: Nézd csak\, az ott a súnémi asszony! 26 Fuss eléje\, és kérdezd meg\, hogy jól van-e ő\, jól van-e a férje\, és jól van-e a gyermeke? Az asszony így felelt: Jól! 27 De amikor odaért az Isten emberéhez a hegyre\, átkarolta a lábát. Géhazi odalépett\, hogy félretaszítsa\, de az Isten embere így szólt: Ne bántsd\, hiszen el van keseredve\, és az Úr eltitkolta előlem\, nem jelentette ki ezt nekem. 28 Az asszony ezt mondta: Uram\, talán én kértem fiút? Nem azt mondtam\, hogy ne hitegess engem?! 29 Akkor Elizeus így szólt Géhazihoz: Övezd fel a derekadat\, vedd kezedbe a botomat\, és indulj! Ha valakivel találkozol\, ne köszönj neki\, és ha neked köszönnek\, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú arcára! 30 De a fiú anyja így szólt: Az élő Úrra és az életemre mondom\, hogy nem hagylak itt! Elindult tehát Elizeus\, és ment az asszony után. 31 Géhazi már előttük odaért\, és a botot a fiú arcára tette\, de az nem szólt\, és nem mutatott életjelet. Visszatért tehát Elizeushoz\, és jelentette neki\, hogy nem ébredt fel a fiú. 32 Ekkor Elizeus bement a házba\, ahol a fiú holtan feküdt az ágyán. 33 Bement\, bezárta kettőjük mögött az ajtót\, és imádkozott az Úrhoz. 34 Majd fellépett az ágyra\, ráfeküdt a gyermekre\, és rátette száját a szájára\, szemét a szemére\, tenyerét a tenyerére. Ahogy így ráhajolt\, fölmelegedett a gyermek teste. 35 Azután egy darabig föl-alá járkált a házban\, majd ismét odalépett\, és ráhajolt. Ekkor a fiú tüsszentett hétszer egymás után\, és felnyitotta a szemét. 36 Ő pedig odahívta Géhazit\, és azt mondta: Hívd ide a súnémi asszonyt! Az odahívta\, és amikor odament hozzá\, így szólt: Viheted a fiadat. 37 Az asszony odament\, a lába elé vetette magát\, és a földre borult. Azután fogta a fiát\, és kiment. 38 Amikor Elizeus visszatért Gilgálba\, éhínség volt az országban. A prófétatanítványok ott ültek előtte\, ő pedig így szólt a szolgájához: Tedd föl a nagy fazekat\, és főzz valami főzeléket a prófétatanítványoknak! 39 Egyikük kiment a mezőre\, hogy valamilyen zöldségfélét szedjen. Talált is a mezőn egy indás növényt\, és teleszedte a ruháját vadtökkel. Hazaérve belevagdalta a fazékba főzeléknek\, mert nem tudták\, mi az. 40 Azután szedtek belőle a férfiaknak\, hogy egyenek. De amikor belekóstoltak a főzelékbe\, így kiáltottak föl: Halál van a fazékban\, Isten embere! És nem tudták megenni. 41 Akkor ő ezt mondta: Hozzatok lisztet! Beleszórta azt a fazékba\, és így szólt: Szedjetek a népnek\, hadd egyenek! Akkor már semmi ártalmas nem volt a fazékban. 42 Egyszer egy ember jött Baal-Sálisából\, és hozott az Isten emberének első termésből készült kenyereket: húsz árpakenyeret meg friss gabonát a tarisznyájában. Elizeus ezt mondta: Add oda a népnek\, hadd egyenek! 43 A szolgája azonban így szólt: Hogyan adjam ezt oda száz embernek? De ő így felelt: Csak add oda a népnek\, hadd egyenek! Mert ezt mondja az Úr: Enni fognak\, és még marad is! 44 Odaadta tehát nekik; azok pedig ettek\, és még hagytak is belőle\, ahogyan megmondta az Úr.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-68/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240526
DTEND;VALUE=DATE:20240527
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240526T060120Z
LAST-MODIFIED:20240526T060120Z
UID:9543-1716681600-1716767999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Trombitált az első\, és jégeső támadt\, és tűz vérrel keverve\, és lehullt a földre: megégett a föld harmada” \nJel 8\,7–13 \n7 Trombitált az első\, és jégeső támadt\, és tűz vérrel keverve\, és lehullott a földre: megégett a föld harmada\, megégett a fák harmada\, és megégett a zöld fű is mind. 8 A második angyal is trombitált\, és valami tűzzel égő nagy hegy zuhant a tengerbe\, és a tenger harmada vérré lett: 9 elpusztult a tenger teremtményeinek harmada\, amiben csak élet volt\, és a hajók harmada megsemmisült. 10 A harmadik angyal is trombitált\, és az égből egy nagy égő csillag hullott le\, mint egy lámpás\, és ráesett a folyók harmadára és a vizek forrásaira. 11 A csillag neve pedig Üröm\, és ürömmé lett a vizek harmada\, és sok ember meghalt a vizektől\, mert azok keserűvé váltak. 12 A negyedik angyal is trombitált\, és csapás érte a nap harmadát\, a hold harmadát és a csillagok harmadát\, hogy elsötétüljön harmadrészük\, a nappal harmada se legyen világos\, az éjszaka is ugyanígy. 13 Ekkor láttam és hallottam\, hogy egy sas repül fenn az égen\, és hatalmas hangon ezt mondja: Jaj\, jaj\, jaj azoknak\, akik a földön laknak\, a másik három angyal trombitájának hangja miatt\, akik még ezután trombitálnak. \n„Nincs itt az Úrnak egy prófétája\, aki által megkérdezhetnénk az Urat?” \n2Kir 3 \n1 Jórám\, Aháb fia Jósáfátnak\, Júda királyának a tizennyolcadik évében lett Izráel királya Samáriában\, és tizenkét évig uralkodott. 2 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, bár nem annyira\, mint apja és anyja\, mert eltávolította Baal szent oszlopát\, amelyet apja készíttetett. 3 De ragaszkodott Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkéhez\, aki vétekbe vitte Izráelt\, nem tágított attól. 4 Mésa\, Móáb királya juhtenyésztéssel foglalkozott\, és Izráel királyának százezer hízott bárányt meg százezer kost kellett szállítania gyapjastul. 5 De amikor Aháb meghalt\, Móáb királya fellázadt Izráel királya ellen. 6 Jórám király ezért egy kitűzött napon kivonult Samáriából\, és számba vette egész Izráelt\, 7 majd ezt az üzenetet küldte Jósáfátnak\, Júda királyának: Móáb királya fellázadt ellenem. Eljössz-e velem harcolni Móáb ellen? Ő így felelt: Elmegyek én éppúgy\, mint te\, az én népem éppúgy\, mint a te néped\, az én lovaim éppúgy\, mint a te lovaid. 8 Majd megkérdezte: Melyik úton vonuljunk föl? Ő így felelt: Edóm pusztáján át. 9 Elment tehát Izráel királya\, Júda királya és Edóm királya. Már hét napja bolyongtak az úton\, és nem volt vize a seregnek\, sem az utánuk hajtott állatoknak. 10 Akkor ezt mondta Izráel királya: Hát azért hívta össze az Úr ezt a három királyt\, hogy Móáb kezébe adja őket? 11 De Jósáfát így szólt: Nincs itt az Úrnak egy prófétája\, aki által megkérdezhetnénk az Urat? Izráel királyának egyik embere így válaszolt: Itt van Elizeus\, Sáfát fia\, aki Illés tanítványa volt. 12 Jósáfát így szólt: Valóban az Úr igéje szól általa. Elment tehát hozzá Izráel királya és Jósáfát meg Edóm királya. 13 Elizeus azonban ezt mondta Izráel királyának: Semmi közünk sincs egymáshoz. Eredj apád prófétáihoz meg anyád prófétáihoz! De Izráel királya így szólt hozzá: Ne mondd ezt! Hiszen az Úr hívta össze ezt a három királyt\, hogy Móáb kezébe adja őket. 14 Elizeus így felelt: A Seregek élő Urára mondom\, akinek a szolgálatában állok\, hogy ha nem nézném Jósáfátnak\, Júda királyának a személyét\, rád sem néznék\, észre sem vennélek! 15 De most hozzatok ide egy lantost! Amikor a lantos játszani kezdett\, az Úr keze megérintette a prófétát. 16 Így szólt: Ezt mondja az Úr: Csináljatok sok gödröt ebben a patakmederben! 17 Mert ezt mondja az Úr: Nem láttok szelet\, nem láttok esőt\, mégis megtelik ez a patakmeder vízzel\, és ihattok ti is\, a nyájaitok meg a málhás állatok is. 18 De ez csekélység az Úrnak. Ő még Móábot is a kezetekbe adja. 19 Levertek minden megerősített és egyéb fontos várost. Kivágtok minden termő fát\, betömtök minden forrást\, és kövekkel tesztek tönkre minden jó szántóföldet! 20 Történt másnap reggel\, az ételáldozat idején\, hogy egyszerre csak víz áradt Edóm felől\, és megtelt az a vidék vízzel. 21 Amikor meghallotta egész Móáb\, hogy harcba vonultak ellenük ezek a királyok\, fegyverbe szólítottak minden fegyverfogható embert\, sőt még az idősebbeket is\, és fölálltak a határon. 22 Reggel amikor fölkeltek\, a nap rásütött a vízre\, és a móábiak vörösleni látták maguk előtt a vizet\, mint a vért. 23 Akkor ezt mondták: Ez vér! Bizonyosan egymásra támadtak a királyok\, és leverték egymást. Most tehát zsákmányra\, Móáb! 24 De amikor odaértek Izráel táborához\, megindult Izráel\, megverte a móábiakat\, és azok megfutamodtak előlük. De utánuk nyomultak\, és szétverték a móábiakat. 25 A városokat lerombolták\, a jó szántóföldeket mind teledobálták kővel\, minden forrást betömtek\, és minden termő fát kivágtak. Csupán Kír-Hareszet kőfalai maradtak épek\, de azt is körülvették és lőtték a parittyások. 26 Amikor Móáb királya látta\, hogy nem bírja tovább a harcot\, maga mellé vett hétszáz kardforgató embert\, hogy keresztültörjenek Edóm királyánál\, de nem tudtak. 27 Akkor fogta elsőszülött fiát\, aki őutána lett volna a király\, és feláldozta égőáldozatként a várfalon. Emiatt olyan nagy felháborodás támadt Izráelben\, hogy fölkerekedtek\, és visszatértek hazájukba.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-67/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240524
DTEND;VALUE=DATE:20240525
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240524T065738Z
LAST-MODIFIED:20240524T065745Z
UID:9539-1716508800-1716595199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…akik… megmosták ruhájukat\, és megfehérítették a Bárány vérében”Jel 7\,9–17 \n\n\n9 Ezek után láttam: íme\, nagy sokaság volt ott\, minden nemzetből és törzsből\, népből és nyelvből\, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve\, kezükben pedig pálmaágak\, 10 és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké\, aki a trónon ül\, és a Bárányé! 11 Az angyalok mind ott álltak a trón\, a vének és a négy élőlény körül\, arcra borultak a trón előtt\, és imádták Istent 12 ekképpen: Ámen! Az áldás\, a dicsőség és a bölcsesség\, a hálaadás és a tisztesség\, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen! 13 Ekkor megszólalt az egyik vén\, és megkérdezte tőlem: Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek\, és honnan jöttek? 14 Ezt mondtam neki: Uram\, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok\, akik a nagy nyomorúságból jöttek\, és megmosták ruhájukat\, és megfehérítették a Bárány vérében. 15 Ezért vannak az Isten trónja előtt\, és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában\, és a trónon ülő velük lakik. 16 Nem éheznek és nem szomjaznak többé\, sem a nap heve\, sem más hőség nem bántja őket\, 17 mert a Bárány\, aki középen a trónnál van\, legelteti őket\, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz\, és Isten letöröl szemükről minden könnyet. \n„Az Úr angyala így szólt: Indulj\, menj el…”2Kir 1 \n\n\n1 Aháb halála után Móáb elpártolt Izráeltől. 2 Ahazjá Samáriában leesett felső szobájából a korláton keresztül\, és megbetegedett. Ekkor elküldött néhány követet ezzel az utasítással: Menjetek\, és kérdezzétek meg Baalzebúbot\, Ekrón istenét\, hogy meggyógyulok-e ebből a betegségből! 3 Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: Indulj\, menj el Samária királyának a követei elé\, és így szólj hozzájuk: Talán nincs Isten Izráelben\, hogy ti Baalzebúbot\, Ekrón istenét mentek megkérdezni? 4 Ezért így szól az Úr: Nem kelsz föl többé abból az ágyból\, amelyben most fekszel\, hanem meg fogsz halni! Ezzel Illés elment. 5 Amikor a követek visszatértek a királyhoz\, ő megkérdezte tőlük: Miért tértetek vissza? 6 Azok így feleltek neki: Egy férfi jött velünk szembe\, és ezt mondta nekünk: Menjetek\, térjetek vissza a királyhoz\, aki elküldött benneteket\, és így szóljatok hozzá: Ezt mondja az Úr: Talán nincs Isten Izráelben\, hogy te Baalzebúbhoz\, Ekrón istenéhez küldesz\, hogy megkérdezd őt? Ezért nem kelsz föl többé abból az ágyból\, amelyben fekszel\, hanem meg fogsz halni! 7 Ő megkérdezte tőlük: Milyen volt annak a férfinak a külseje\, aki szembejött veletek\, és ezeket mondta nektek? 8 Azok így feleltek neki: Szőrből készült ruha volt rajta\, és bőröv övezte a derekát. A király ezt mondta: A tisbei Illés volt az. 9 Ekkor elküldte Illéshez az egyik parancsnokát ötven emberével. Ez fölment hozzá – mert Illés a hegy tetején tartózkodott –\, és ezt mondta neki: Isten embere! A király azt parancsolja\, hogy gyere le! 10 Illés így felelt a parancsnoknak: Ha én az Isten embere vagyok\, csapjon le tűz az égből\, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor tűz csapott le az égből\, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 11 A király elküldte hozzá egy másik parancsnokát is ötven emberével\, aki ezt mondta neki: Isten embere! Azt üzeni a király\, hogy azonnal gyere le! 12 De Illés így felelt nekik: Ha én az Isten embere vagyok\, csapjon le tűz az égből\, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor Isten tüze lecsapott az égből\, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 13 Még egy harmadik parancsnokát is elküldte ötven emberével együtt. A harmadik parancsnok azonban alighogy fölért\, térdre rogyott Illés előtt\, és így könyörgött hozzá: Isten embere! Kérlek\, kíméld meg az életem és ötven szolgádnak az életét! 14 Lásd\, tűz csapott le az égből\, és megemésztette az előbbi két parancsnokot és azok ötven emberét. De most kíméld meg az életem! 15 Ekkor az Úr angyala így szólt Illéshez: Menj el vele\, ne félj tőle! Elindult tehát\, és elment vele a királyhoz. 16 Így szólt hozzá: Ezt mondja az Úr: Mivel követeket küldtél\, hogy megkérdezd Baalzebúbot\, Ekrón istenét\, mintha Izráelben nem volna Isten\, akinek az igéjét megkérdezhetnéd\, azért nem kelsz föl az ágyból\, amelyben fekszel\, hanem meg fogsz halni! 17 Meg is halt az Úr igéje szerint\, amelyet Illés mondott. Mivel neki nem volt fia\, utána Jórám lett a király\, a júdai Jórám királynak\, Jósáfát fiának a második évében. 18 Ahazjá egyéb dolgai\, amelyeket véghezvitt\, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-66/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240523
DTEND;VALUE=DATE:20240524
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240523T103923Z
LAST-MODIFIED:20240523T103923Z
UID:9537-1716422400-1716508799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve Izráel fiainak minden törzséből…”Jel 7\,1–8 \n\n\n1 Ezután láttam\, hogy négy angyal állt a föld négy sarkán\, és féken tartották a föld négy szelét\, hogy ne fújjon szél a földre\, se a tengerre\, se a fákra. 2 Láttam\, hogy egy másik angyal is feljön napkelet felől\, akinél az élő Isten pecsétje volt\, és hatalmas hangon odakiáltott a négy angyalnak\, akiknek megadatott\, hogy ártsanak a földnek és a tengernek\, 3 és így szólt: Ne ártsatok a földnek\, se a tengernek\, se a fáknak addig\, amíg homlokukon pecséttel meg nem jelöljük a mi Istenünk szolgáit. 4 És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve Izráel fiainak minden törzséből: 5 Júda törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve\, Rúben törzséből tizenkétezren\, Gád törzséből tizenkétezren\, 6 Ásér törzséből tizenkétezren\, Naftáli törzséből tizenkétezren\, Manassé törzséből tizenkétezren\, 7 Simeon törzséből tizenkétezren\, Lévi törzséből tizenkétezren\, Issakár törzséből tizenkétezren\, 8 Zebulon törzséből tizenkétezren\, József törzséből tizenkétezren\, Benjámin törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve. \n„Kérdezd meg előbb az Úr igéjét!”1Kir 22 \n\n\n1 Három esztendeig békében éltek: nem volt háború Arám és Izráel között. 2 A harmadik esztendőben azonban\, amikor Jósáfát\, Júda királya elment Izráel királyához\, 3 Izráel királya így szólt udvari embereihez: Jól tudjátok\, hogy Rámót-Gileád a mienk\, és mi mégis tétlenkedünk\, ahelyett hogy visszavennénk Arám királyától! 4 Jósáfáttól pedig ezt kérdezte: Eljössz-e velem harcolni Rámót-Gileádért? Jósáfát így felelt Izráel királyának: Elmegyek én éppúgy\, mint te\, az én népem éppúgy\, mint a te néped\, az én lovaim éppúgy\, mint a te lovaid. 5 De Jósáfát ezt mondta Izráel királyának: Kérdezd meg előbb az Úr igéjét! 6 Izráel királya ezért összegyűjtötte a prófétákat\, mintegy négyszáz embert\, és megkérdezte tőlük: Elmenjek-e harcolni Rámót-Gileádért\, vagy letegyek róla? Ők így feleltek: Vonulj föl\, mert az Úr a király kezébe adja azt! 7 Jósáfát azonban ezt kérdezte: Nincs itt az Úrnak több prófétája\, akit megkérdezhetnénk? 8 Izráel királya így felelt Jósáfátnak: Van még valaki\, aki által megkérdezhetnénk az Urat\, de én gyűlölöm őt\, mert sohasem prófétál nekem jót\, hanem csak rosszat. Míkájehú\, Jimlá fia az. Jósáfát erre így szólt: Ne mondjon ilyet a király! 9 Ekkor Izráel királya odahívta az egyik udvarnokát\, és ezt mondta: Siess Míkájehúért\, Jimlá fiáért! 10 Izráel királya és Jósáfát\, Júda királya ott ült díszruhába öltözve egy-egy trónon Samária kapujában\, a bejárat előtti téren\, a próféták pedig mind ott prófétáltak előttük. 11 Cidkijjá\, Kenaaná fia vasszarvakat készített magának\, és ezt mondta: Így szól az Úr: Ezekkel ökleled Arámot\, míg csak el nem pusztítod. 12 A próféták mindnyájan így prófétáltak: Vonulj föl Rámót-Gileád ellen\, és sikerrel jársz! Az Úr a király kezébe adja azt. 13 A követ pedig\, aki elment\, hogy elhívja Míkájehút\, így szólt hozzá: Nézd\, a próféták egyhangúlag jót ígérnek a királynak. Mondd azért te is ugyanazt\, amit ők\, és ígérj jót! 14 De Míkájehú így felelt: Az élő Úrra esküszöm\, hogy csak azt fogom mondani\, amit az Úr mond nekem. 15 Amikor odaért a királyhoz\, a király megkérdezte tőle: Míkájehú! Elmenjünk-e harcolni Rámót-Gileádért\, vagy letegyünk róla? Ő így felelt neki: Vonulj föl\, és járj szerencsével! Az Úr a király kezébe adja azt. 16 A király azonban ezt mondta neki: Hányszor eskesselek meg\, hogy csak igazat mondj nekem az Úr nevében?! 17 Erre az így felelt: Láttam egész Izráelt szétszóródva a hegyeken: mint a juhok\, melyeknek nincsen pásztora. Az Úr pedig ezt mondta: Nincs ezeknek gazdájuk\, térjen haza mindenki békével! 18 Ekkor Izráel királya így szólt Jósáfáthoz: Ugye megmondtam neked\, hogy nem prófétál ez nekem jót\, csak rosszat! 19 Míkájehú pedig ezt mondta: Halld meg az Úr igéjét! Láttam az Urat trónján ülve\, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. 20 És ezt mondta az Úr: Ki fogja rászedni Ahábot\, hogy felvonuljon és elessék Rámót-Gileádnál? Erre az egyik ezt mondta\, a másik azt mondta. 21 De előlépett egy lélek\, megállt az Úr előtt\, és így szólt: Majd én rászedem őt! Az Úr ezt kérdezte tőle: Hogyan? 22 Az így felelt: Elmegyek és hazug lélek leszek minden prófétája szájában. Az Úr pedig így szólt: Így csakugyan rá tudod szedni. Menj és tégy így! 23 Íme\, így adott az Úr hazug lelket valamennyi prófétád szájába. Az Úr kimondta vesztedet. 24 Ekkor odalépett Cidkijjá\, Kenaaná fia\, arcul ütötte Míkájehút\, és ezt mondta: Talán eltávozott tőlem az Úr lelke\, és csak veled beszél? 25 Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon\, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész. 26 Akkor ezt parancsolta Izráel királya: Fogd Míkájehút\, vidd Ámón városparancsnokhoz és Jóáshoz\, a király fiához\, 27 és mondd: Ezt parancsolja a király: Vessétek börtönbe\, és ételből meg italból csökkentett adagot adjatok neki\, amíg vissza nem térek sértetlenül! 28 Míkájehú így szólt: Ha csakugyan visszatérsz sértetlenül\, akkor nem az Úr beszélt általam! És hozzátette: Halljátok meg mind\, ti népek! 29 Azután fölvonult Izráel királya és Jósáfát\, Júda királya Rámót-Gileád ellen. 30 Izráel királya ezt mondta Jósáfátnak: Én álruhába öltözöm\, és úgy megyek a csatába\, de te csak öltözz a magad ruhájába! Izráel királya tehát álruhába öltözött\, és úgy ment a csatába. 31 Arám királya pedig ezt parancsolta a harci kocsik parancsnokainak\, akik harmincketten voltak: Ne támadjatok se kicsit\, se nagyot\, csak Izráel királyát! 32 Amikor a harci kocsik parancsnokai meglátták Jósáfátot\, ezt gondolták: Csak ő lehet Izráel királya. Ellene fordultak tehát\, hogy megtámadják. Jósáfát azonban kiáltozni kezdett; 33 ekkor a harci kocsik parancsnokai látták\, hogy nem ő Izráel királya\, és elfordultak tőle. 34 Egy ember pedig csak úgy\, találomra kilőtt egy nyílvesszőt\, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg\, és vigyél ki a táborból\, mert megsebesültem! 35 Mivel azonban az ütközet egyre hevesebbé vált azon a napon\, a királynak állva kellett maradnia harci kocsijában az arámokkal szemben. Estére azután meghalt\, mert a vére elfolyt sebéből a harci kocsi belsejébe. 36 Napnyugtakor ez a kiáltás futott végig a táboron: Mindenki a városába\, mindenki a hazájába\, 37 mert meghalt a király! Miután megérkeztek Samáriába\, eltemették a királyt Samáriában. 38 A harci kocsit Samária tavában mosták le; vérét kutyák nyalták fel\, és parázna nők mosakodtak ott – az Úr igéje szerint\, ahogyan megmondta előre. 39 Ahábnak egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, az elefántcsont palota\, amelyet építtetett\, és mindazok a városok\, amelyeket felépíttetett\, le vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 40 Azután Aháb pihenni tért őseihez; utána a fia\, Ahazjá lett a király. 41 Jósáfát\, Ászá fia Ahábnak\, Izráel királyának a negyedik évében lett Júda királya. 42 Harmincöt éves volt Jósáfát\, amikor király lett\, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt\, Silhí leánya. 43 Mindenben apjának\, Ászának az útján járt\, nem tért le róla. Azt tette\, amit helyesnek lát az Úr. 44 Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg\, a nép továbbra is áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon. 45 Jósáfát békességben élt Izráel királyával. 46 Jósáfát egyéb dolgai és hőstettei\, amelyeket véghezvitt\, és hogy milyen háborúkat viselt\, meg vannak írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 47 Kisöpörte az országból a férfiparáznák maradékát\, akik még megmaradtak apjának\, Ászának az idejéből. 48 Edómban akkor nem volt király\, csak királyi helytartó. 49 Jósáfát csináltatott Tarsís-hajókat\, hogy aranyért menjenek Ófírba\, de nem tudtak elmenni\, mert a hajók összetörtek Ecjón-Geberben. 50 Akkor ezt mondta Ahazjá\, Aháb fia Jósáfátnak: Hadd menjenek el szolgáim a te szolgáiddal a hajókon! De Jósáfát nem engedte meg. 51 Azután Jósáfát pihenni tért őseihez\, és eltemették ősei mellé\, ősatyjának\, Dávidnak a városában. Utána a fia\, Jórám lett a király. 52 Ahazjá\, Aháb fia Jósáfátnak\, Júda királyának a tizenhetedik évében lett Izráel királya Samáriában\, és két évig uralkodott Izráelben. 53 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, mert apjának és anyjának az útján meg Jeroboámnak\, Nebát fiának az útján járt\, aki vétekbe vitte Izráelt. 54 Baalt tisztelte és őt imádta\, ezzel bosszantva az Urat\, Izráel Istenét\, egészen úgy\, ahogyan apja tette.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-65/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240518
DTEND;VALUE=DATE:20240519
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240518T134435Z
LAST-MODIFIED:20240518T134455Z
UID:9534-1715990400-1716076799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tudok cselekedeteidről\, hogy nem vagy sem hideg\, sem forró. Bárcsak hideg volnál\, vagy forró! Így mivel langyos vagy\, és sem forró\, sem pedig hideg: kiköplek a számból.”Jel 3\,14–22 \n\n\n14 A laodiceai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Ámen\, a hű és igaz tanú\, Isten teremtésének kezdete: 15 Tudok cselekedeteidről\, hogy nem vagy sem hideg\, sem forró. Bárcsak hideg volnál\, vagy forró! 16 Így mivel langyos vagy\, és sem forró\, sem pedig hideg: kiköplek a számból. 17 Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok\, meggazdagodtam\, és nincs szükségem semmire; de nem tudod\, hogy te vagy a nyomorult\, a szánalmas és a szegény\, a vak és a mezítelen: 18 tanácsolom neked\, végy tőlem tűzben izzított aranyat\, hogy meggazdagodj\, és fehér ruhát\, hogy felöltözz\, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt\, hogy bekend a szemed\, és láss. 19 Akit én szeretek\, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát\, és térj meg! 20 Íme\, az ajtó előtt állok\, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat\, és kinyitja az ajtót\, bemegyek ahhoz\, és vele vacsorálok\, ő pedig énvelem. 21 Aki győz\, annak megadom\, hogy velem együtt üljön az én trónomon; mint ahogy én is győztem\, és Atyámmal együtt ülök az ő trónján. 22 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! \n„… az Úr Igéje szerint járt el.”1Kir 17 \n\n\n1 A Gileádban lakó tisbei Illés ezt mondta Ahábnak: Az élő Úrra\, Izráel Istenére mondom\, akinek a szolgálatában állok\, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat\, sem eső\, amíg én azt nem mondom. 2 Ezután így szólt hozzá az Úr igéje: 3 Eredj el innen\, menj kelet felé\, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett\, a Jordántól keletre! 4 A patakból majd ihatsz\, a hollóknak pedig megparancsoltam\, hogy gondoskodjanak ott rólad. 5 Elment tehát\, és az Úr igéje szerint járt el. Odaérve letelepedett a Kerít-patak mellett\, a Jordántól keletre. 6 A hollók hordtak neki kenyeret és húst reggel\, kenyeret és húst este\, a patakból pedig ihatott. 7 Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak\, mert nem volt eső az országban. 8 Ekkor így szólt hozzá az Úr igéje: 9 Kelj föl\, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába\, és maradj ott! Én megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak\, hogy gondoskodjék rólad. 10 Fölkelt tehát\, és elment Sareptába. Amikor a város bejáratához érkezett\, éppen ott volt egy özvegyasszony\, aki fát szedegetett. Odakiáltott neki\, és ezt mondta: Hozz nekem egy kis vizet valamilyen edényben\, hadd igyam! 11 Amikor az elment\, hogy vizet hozzon\, utánakiáltott\, és ezt mondta: Hozz nekem egy falat kenyeret is magaddal! 12 De az asszony így felelt: A te Istenedre\, az élő Úrra mondom\, hogy nincs miből. Csak egy marék liszt van a fazekamban\, és egy kevés olaj a korsómban. Éppen most szedegetek pár darab fát\, hogy hazamenve kisüssem azt magamnak és a fiamnak. Azt most megesszük\, azután meghalunk. 13 Illés azonban ezt mondta neki: Ne félj\, csak menj\, és tégy úgy\, ahogyan mondtad; de előbb készíts belőle egy kis lepényt\, és hozd ki nekem! Magadnak és a fiadnak csak azután készíts! 14 Mert így szól az Úr\, Izráel Istene: A lisztesfazék nem ürül ki\, és az olajoskorsó nem fogy ki addig\, amíg az Úr esőt nem bocsát a földre. 15 Az asszony elment\, és Illés szavai szerint járt el. És evett ő is meg az asszony és a háza népe is mindennap. 16 A lisztesfazék nem ürült ki\, az olajoskorsó sem fogyott ki az Úr ígérete szerint\, ahogy igéjében\, Illés által\, megmondta az Úr. 17 Történt ezek után\, hogy megbetegedett az asszonynak\, a ház úrnőjének a fia\, és betegsége olyan súlyossá vált\, hogy már nem is lélegzett. 18 Az asszony így szólt Illéshez: Mi bajod van velem\, Isten embere? Azért jöttél hozzám\, hogy emlékeztess bűnömre\, és megöld a fiamat? 19 Ő ezt mondta neki: Add ide a fiadat! És kivette az öléből\, felvitte a felső szobába\, ahol lakott\, és az ágyra fektette. 20 Majd az Úrhoz kiáltott\, és ezt mondta: Istenem\, Uram! Még bajt is hozol erre az özvegyre\, akinek én a vendége vagyok\, és megölöd a fiát?! 21 Azután háromszor ráborult a gyermekre\, és így kiáltott az Úrhoz: Istenem\, Uram! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe! 22 Az Úr meghallgatta Illés szavát\, a lélek pedig visszatért a gyermekbe\, és az föléledt. 23 Illés ekkor fogta a gyermeket\, levitte a felső szobából a házba\, odaadta az anyjának\, és ezt mondta Illés: Nézd\, él a fiad! 24 Az asszony így felelt Illésnek: Most már tudom\, hogy te Isten embere vagy\, és hogy igaz a te szádban az Úr igéje!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-64/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240516
DTEND;VALUE=DATE:20240517
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240516T084025Z
LAST-MODIFIED:20240516T084031Z
UID:9529-1715817600-1715903999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…az a neved\, hogy élsz\, pedig halott vagy”Jel 3\,1–6 \n\n\n1 A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az\, akinél az Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudok cselekedeteidről\, hogy az a neved\, hogy élsz\, pedig halott vagy. 2 Ébredj fel\, és erősítsd meg a többieket\, akik halófélben vannak\, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt. 3 Emlékezzél tehát vissza\, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt\, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel\, eljövök\, mint a tolvaj\, és nem tudod\, melyik órában jövök el hozzád. 4 De vannak nálad néhányan Szárdiszban\, akik nem szennyezték be a ruhájukat\, és fehér ruhában fognak járni velem együtt\, mert méltók rá. 5 Aki győz\, azt öltöztetik fehér ruhába\, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből\, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt. 6 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! \n„…Ászá szíve teljesen az Úré volt egész életében.”1Kir 15 \n\n\n1 Jeroboám királynak\, Nebát fiának a tizennyolcadik évében Abijjá lett Júda királya. 2 Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt\, Abísálóm leánya. 3 Folytatta apjának a vétkeit\, amelyeket az őelőtte elkövetett\, és szíve nem volt olyan teljesen Istené\, az Úré\, mint ősatyjának\, Dávidnak a szíve. 4 Csak Dávidért adott neki Istene\, az Úr mécsest Jeruzsálemben\, amikor fiában utódot támasztott\, és megtartotta Jeruzsálemet. 5 Dávid ugyanis azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, és egész életén át semmiben sem tért el attól\, amit parancsolt neki\, kivéve a hettita Úriás esetét. 6 A Jeroboám és Roboám közötti háború tovább tartott Abijjá életében is. 7 Abijjá egyéb dolgai és minden tette meg van írva a Júda királyai történetéről szóló könyvben. Háború volt Abijjá és Jeroboám között. 8 Azután Abijjá pihenni tért őseihez\, és eltemették Dávid városában. Utána a fia\, Ászá lett a király. 9 Jeroboámnak\, Izráel királyának a huszadik évében Ászá lett Júda királya. 10 Negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt\, Abísálóm leánya. 11 Ászá azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, ősatyjához\, Dávidhoz hasonlóan. 12 Kiűzte a férfiparáznákat az országból\, és eltávolíttatta az összes bálványt\, amelyet elődei készítettek. 13 Még anyját\, Maakát is megfosztotta anyakirálynői méltóságától\, mert egy undorító bálványt csináltatott Aséra tiszteletére. Ászá azonban összetörette ezt az undorító bálványt\, és elégettette a Kidrón-pataknál. 14 Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg\, Ászá szíve teljesen az Úré volt egész életében. 15 Bevitte az Úr házába apja szent adományait és a maga szent adományait: ezüstöt\, aranyat és egyéb tárgyakat. 16 Háború folyt Ászá és Izráel királya\, Baasá között egész életükben. 17 Baasá\, Izráel királya Júda ellen vonult\, és kiépítette Rámát\, hogy ne lehessen Ászához\, Júda királyához átmenni vagy tőle átjönni. 18 Ekkor Ászá fogta mindazt az ezüstöt és aranyat\, ami megmaradt az Úr templomának a kincstárában\, és a királyi palota kincseivel együtt udvari embereire bízta\, és elküldte Ászá király Benhadadhoz\, Tabrimmón fiához\, Hezjón unokájához\, Arám királyához\, aki Damaszkuszban lakott\, ezzel az üzenettel: 19 Szövetségesek vagyunk\, azok voltak már apám és apád is. Nézd\, küldök neked ajándékul ezüstöt és aranyat. Menj\, bontsd fel a Baasával\, Izráel királyával kötött szövetségedet\, hogy vonuljon vissza innen. 20 Benhadad hallgatott Ászá királyra\, és hadserege vezéreit Izráel városai ellen küldte. Leverte Ijjónt\, Dánt\, Ábél-Bét-Maakát és egész Kinneretet\, Naftáli egész földjével együtt. 21 Amikor ezt Baasá meghallotta\, abbahagyta Rámá építését\, és Tircában telepedett le. 22 Ászá király pedig összehívta egész Júdát\, senkit sem mentett föl\, és elhordták Rámá köveit és gerendáit\, amelyekkel Baasá építkezett. Ezekkel építette ki Ászá király Benjáminban Gebát és Micpát. 23 Ászá egyéb dolgai\, összes hőstette\, mindaz\, amit tett\, és hogy milyen városokat építtetett\, meg van írva a Júda királyai történetéről szóló könyvben\, kivéve azt\, hogy öregségére megbetegedett a lába. 24 Azután Ászá pihenni tért őseihez\, és ősei mellé temették ősatyja\, Dávid városában. Utána a fia\, Jósáfát lett a király. 25 Ászának\, Júda királyának a második évében Nádáb\, Jeroboám fia lett Izráel királya. Két évig uralkodott Izráelben. 26 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, apjának az útján járt\, és abban a vétekben\, amellyel az vétekbe vitte Izráelt. 27 De az Issakár házából való Baasá\, Ahijjá fia összeesküvést szőtt ellene\, és levágta őt Baasá Gibbetónnál\, a filiszteusok városánál\, amikor Nádáb egész Izráellel együtt Gibbetónt ostromolta. 28 Ászának\, Júda királyának a harmadik évében ölte meg őt Baasá\, és lett helyette király. 29 Amint király lett\, kiirtotta Jeroboám egész háza népét. Egy lelket sem hagyott meg Jeroboám családjából\, mind elpusztította őket az Úr szava szerint\, amelyet megmondott szolgája\, a sílói Ahijjá által. 30 Jeroboám vétkei miatt történt ez\, aki vétkezett\, és Izráelt is vétekbe vitte; meg a bosszúság miatt\, amit az Úrnak\, Izráel Istenének okozott. 31 Nádáb egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva az Izráel királyai történetének könyvében. 32 Háború folyt Ászá és Baasá\, Izráel királya között egész életükben. 33 Ászának\, Júda királyának a harmadik évében lett az egész Izráel királya Baasá\, Ahijjá fia Tircában\, huszonnégy évig. 34 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr. Jeroboám útján járt\, és abban a vétekben\, amellyel az vétekbe vitte Izráelt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-63/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240514
DTEND;VALUE=DATE:20240515
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240514T070019Z
LAST-MODIFIED:20240514T070019Z
UID:9527-1715644800-1715731199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek!”Jel 2\,12–17 \n\n\n12 A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az\, akinél a kétélű éles kard van: 13 Tudom\, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónja van\, de ragaszkodsz a nevemhez\, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem\, aki hű tanúm\, akit megöltek nálatok\, ahol a Sátán lakik. 14 De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok\, akik Bálám tanításához ragaszkodnak\, aki arra tanította Bálákot\, hogy tőrbe csalja Izráel fiait\, hogy bálványáldozati húst egyenek és paráználkodjanak. 15 Így nálad is vannak olyanok\, akik szintén a nikolaiták tanításához ragaszkodnak. 16 Térj meg tehát\, különben elmegyek hozzád hamar\, és harcolok ellenük számnak a kardjával. 17 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz\, annak adok az elrejtett mannából\, adok neki fehér kövecskét is\, és a kövecskére írva új nevet\, amelyet senki sem tud\, csak az\, aki kapja. \n„…Jeroboám ezek után sem tért meg gonosz útjáról.”1Kir 13 \n\n\n1 Ám miközben Jeroboám ott állt az oltárnál és tömjénezett\, Isten egy embere Júdából Bételbe érkezett az Úr parancsára\, 2 és ezt hirdette az Úr parancsára az oltárnál: Oltár! Oltár! Így szól az Úr: Egy fiú születik majd Dávid családjából\, akinek Jósiás lesz a neve\, ő majd föláldozza rajtad az áldozóhalmok papjait\, akik most rajtad tömjéneznek\, és emberi csontokat fognak elégetni rajtad! 3 Még csodát is tett azon a napon. Megmondta ugyanis: Ez a csoda lesz a bizonyíték arra\, hogy az Úr szólott: Íme\, ez az oltár majd meghasad\, és szétszóródik a hamu\, ami rajta van. 4 Amikor a király meghallotta Isten emberének a beszédét\, amelyet a bételi oltárról hirdetett\, kinyújtotta a kezét Jeroboám az oltár mellől\, és ezt mondta: Fogjátok el! De megbénult a keze\, amelyet kinyújtott felé\, és nem tudta visszahúzni. 5 Az oltár pedig meghasadt\, és szétszóródott a hamu az oltárról. Ez volt az a csoda\, amelyet Isten embere tett az Úr parancsára. 6 Ekkor megszólalt a király\, és ezt mondta Isten emberének: Engeszteld ki Istenedet\, az Urat\, és imádkozz értem\, hogy visszahúzhassam a kezem! Isten embere pedig kiengesztelte az Urat\, úgyhogy a király vissza tudta húzni a kezét\, és az olyan lett\, mint azelőtt. 7 Azután a király így szólt Isten emberéhez: Gyere haza velem\, egyél valamit\, én pedig adok neked valamit ajándékba! 8 De Isten embere ezt mondta a királynak: Ha a palotád felét nekem adnád\, akkor sem megyek el veled; én ezen a helyen nem eszem és nem iszom semmit. 9 Mert ezt parancsolta nekem igéje által az Úr: Ne egyél és ne igyál semmit\, és ne azon az úton térj vissza\, amelyen mentél! 10 Ezért más úton távozott; nem azon az úton tért vissza\, amelyen Bételbe érkezett. 11 Lakott azonban Bételben egy öreg próféta\, akihez elmentek a fiai\, és elmondtak neki mindent\, amit Isten embere tett aznap Bételben\, és amit a királynak mondott. Elbeszélték ezeket apjuknak\, 12 apjuk pedig megkérdezte tőlük: Melyik úton ment el? A fiai megmutatták neki\, hogy melyik úton ment el Isten embere\, aki Júdából érkezett. 13 Akkor ezt mondta a fiainak: Nyergeljétek föl a szamaramat! Azok fölnyergelték a szamarát\, ő pedig elnyargalt rajta. 14 Elment az Isten embere után\, és rátalált\, amint egy cserfa alatt ült. Azt kérdezte tőle: Te vagy-e az Isten embere\, aki Júdából érkezett? Ő így felelt: Én vagyok. 15 Akkor ezt mondta neki: Gyere haza velem\, és egyél valamit! 16 De az így felelt: Nem térhetek vissza veled\, és nem mehetek be hozzád. Ezen a helyen nem eszem és nem iszom semmit sem. 17 Mert ezt a parancsot kaptam az Úr igéje által: Ne egyél és ne igyál ott semmit\, és ne azon az úton térj vissza\, amelyen odamégy! 18 De a másik ezt mondta neki: Én is olyan próféta vagyok\, mint te\, és egy angyal így szólt hozzám az Úr parancsára: Hozd vissza őt magaddal a házadhoz\, hogy egyen és igyon! Így hazudott neki. 19 Az pedig visszatért vele\, majd evett és ivott annak a házában. 20 Még az asztalnál ültek\, amikor az Úr igéje szólt ahhoz a prófétához\, aki visszahozta őt\, 21 és így kiáltott Isten emberének\, aki Júdából érkezett: Így szól az Úr: Mivel ellene szegültél az Úr szavának\, és nem tartottad meg azt a parancsot\, amelyet Istened\, az Úr adott neked\, 22 hanem visszatértél\, és ettél meg ittál azon a helyen\, amelyről megparancsolta neked\, hogy ott ne egyél és ne igyál\, ezért holttested nem kerül őseid sírjába! 23 Miután evett és ivott\, fölnyergelték neki annak a prófétának a szamarát\, aki visszahozta őt\, 24 és elment. De az úton egy oroszlán talált rá\, és megölte. Holtteste ott hevert az úton\, mellette állt a szamár\, de az oroszlán is a holtteste mellett állt. 25 Akik arra jártak\, meglátták az úton heverő holttestet meg az oroszlánt\, amint a holttest mellett áll. Bementek a városba\, ahol az öreg próféta lakott\, és elbeszélték ezt. 26 Amikor meghallotta ezt az öreg próféta\, aki visszahozta őt az útról\, így szólt: Az Isten embere ez. Ellene szegült az Úr szavának\, ezért az Úr egy oroszlán prédájává tette; az rátört és megölte. Így teljesedett be az Úr igéje\, amelyet megmondott neki. 27 Azután így szólt fiaihoz: Nyergeljétek föl a szamaramat! Föl is nyergelték\, 28 ő pedig elment\, és megtalálta az úton heverő holttestet meg a szamarat és az oroszlánt\, amint ott álltak a holttest mellett. Az oroszlán nem ette meg a holttestet\, és a szamarat sem tépte szét. 29 A próféta fölemelte Isten emberének a holttestét\, rátette a szamárra\, és visszavitte. Bement a városba az öreg próféta\, hogy elsirassa és eltemesse. 30 Holttestét a saját sírjába helyezte\, és így siratták el: Jaj\, testvérem! 31 Miután eltemette\, ezt mondta fiainak: Ha meghalok\, engem is ebbe a sírba temessetek\, ahová az Isten emberét temettük. Az ő csontjai mellé helyezzétek az én csontjaimat is! 32 Mert bizonyosan be fog teljesedni az az ige\, amelyet ő hirdetett az Úr parancsára a bételi oltárról és az áldozóhalmok templomairól Samária városaiban. 33 De Jeroboám ezek után sem tért meg gonosz útjáról. Továbbra is a nép köréből rendelt papokat az áldozóhalmokra\, és beiktatott bárkit\, aki pap akart lenni az áldozóhalmokon. 34 Ez volt Jeroboám házának a vétke; emiatt irtották ki a föld színéről\, és emiatt semmisítették meg.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-62/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240513
DTEND;VALUE=DATE:20240514
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240513T125756Z
LAST-MODIFIED:20240513T125756Z
UID:9521-1715558400-1715644799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Légy hű mindhalálig\, és neked adom az élet koronáját”Jel 2\,8–11 \n\n\n8 A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó\, aki halott volt\, és életre kelt: 9 Tudok nyomorúságodról és szegénységedről\, pedig gazdag vagy\, és azok káromlásáról\, akik zsidóknak mondják magukat\, pedig nem azok\, hanem a Sátán zsinagógája. 10 Ne félj attól\, amit el fogsz szenvedni. Íme\, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket\, hogy próbát álljatok ki\, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig\, és neked adom az élet koronáját. 11 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz\, annak nem árt a második halál. \n„Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál!”1Kir 12 \n\n\n1 Roboám elment Sikembe\, mert egész Izráel Sikembe ment\, hogy királlyá tegye őt. 2 Amikor Jeroboám\, Nebát fia ezt meghallotta\, még Egyiptomban volt\, ahová Salamon király elől menekült. Jeroboám ott is maradt volna Egyiptomban\, 3 de érte küldtek\, és hazahívták őt. Jeroboám Izráel egész gyülekezetével együtt eljött\, és így beszélt Roboámhoz: 4 Apád súlyos igát rakott ránk\, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán\, amelyet apád ránk rakott\, akkor szolgálunk neked. 5 Ő így felelt nekik: Menjetek el három napra\, azután térjetek vissza hozzám. A nép tehát elment. 6 Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel\, akik apja\, Salamon szolgálatában álltak\, amíg élt\, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok\, milyen választ adjak ennek a népnek? 7 Azok így szóltak hozzá: Ha te most kedvében jársz ennek a népnek\, és engedsz nekik\, és ha válaszodban jóságos szavakkal beszélsz velük\, akkor örökre a szolgáid lesznek. 8 De ő nem fogadta meg a tanácsot\, amelyet a vének adtak neki\, hanem tanácskozott az ifjakkal is\, akik vele együtt nőttek fel\, és az ő idejében álltak szolgálatba. 9 Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok\, milyen választ adjunk ennek a népnek\, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát\, amelyet apád rakott ránk! 10 Az ifjak\, akik vele együtt nőttek fel\, így szóltak hozzá: Ezt mondd ennek a népnek\, amely így szólt hozzád: Apád megnehezítette igánkat\, te azért könnyítsd meg azt rajtunk! Így beszélj velük: Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál! 11 Ha tehát apám nehéz igával terhelt meg benneteket\, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket\, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani! 12 Harmadnapra elment Jeroboám az egész néppel együtt Roboámhoz\, ahogyan a király elrendelte: Térjetek vissza hozzám harmadnapra! 13 Ám a király keményen válaszolt a népnek. Nem fogadta meg a tanácsot\, amit a vének adtak neki\, 14 hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok\, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket\, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani. 15 Nem hallgatott a király a népre\, mert az Úr rendelte így\, hogy beteljesítse azt az igét\, amelyet a sílói Ahijjá által mondott az Úr Jeroboámnak\, Nebát fiának. 16 Amikor látta egész Izráel\, hogy a király nem hallgat rájuk\, így válaszoltak a királynak: Mi közünk nekünk Dávidhoz? Nincs közösségünk Isai fiával! Térj sátraidba\, Izráel\, törődj\, Dávid\, a magad házával! Izráel tehát hazament\, 17 Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya\, akik Júda városaiban laktak. 18 Roboám király ugyan kiküldte Adórámot\, a kényszermunkák felügyelőjét\, de megkövezte őt egész Izráel\, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt\, és Jeruzsálembe menekült. 19 Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is. 20 Amikor meghallotta egész Izráel\, hogy visszatért Jeroboám\, érte küldtek\, a közösség elé hívták\, és egész Izráel királyává tették. Nem maradt Dávid háza mögött más\, csak Júda törzse. 21 Miután Roboám visszaért Jeruzsálembe\, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét\, száznyolcvanezer válogatott harcost\, hogy megtámadják Izráel házát\, és visszaszerezzék az országot Roboámnak\, Salamon fiának. 22 De így szólt Isten igéje Semajához\, az Isten emberéhez: 23 Mondd meg Roboámnak\, Salamon fiának\, Júda királyának és Júda meg Benjámin egész házának\, a megmaradt népnek: 24 Így szól az Úr: Ne vonuljatok fel\, és ne harcoljatok testvéreitekkel\, Izráel fiaival! Térjen haza mindenki\, mert én akartam ezt így! Ők hallgattak is az Úr szavára\, és hazatértek az Úr szava szerint. 25 Jeroboám kiépítette az Efraim hegyvidékén levő Sikemet\, és ott lakott. Majd elköltözött onnan\, és kiépítette Penúélt. 26 Eközben Jeroboám így gondolkozott: Még mindig visszakerülhet Dávid házához a királyság! 27 Ha feljár ez a nép\, hogy Jeruzsálemben\, az Úr házában mutassa be áldozatait\, akkor ennek a népnek a szíve urukhoz\, Roboámhoz\, Júda királyához hajlik\, engem pedig megölnek\, és visszatérnek Roboámhoz\, Júda királyához. 28 Ezért elhatározta a király\, hogy készíttet két aranyborjút. Majd ezt mondta: Eleget jártatok már Jeruzsálembe! Itt vannak isteneid\, ó\, Izráel\, akik fölhoztak téged Egyiptomból! 29 Az egyiket Bételbe helyezte el\, a másikat pedig Dánba vitette. 30 És vétekbe vitték ezek a népet\, mivel ezekhez járt: Bételben az egyikhez\, Dánban pedig a másikhoz. 31 Azután templomokat is készíttetett az áldozóhalmokon\, és papokat rendelt a nép köréből\, akik nem Lévi fiai közül valók voltak. 32 Elrendelt Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónap tizenötödik napján\, a Júdában tartott ünnepnek megfelelően\, és áldozott az oltáron. Ugyanígy járt el Bételben is; áldozatot mutatott be a borjúknak\, amelyeket ő készíttetett. Bételben is papokat rendelt az áldozóhalmokra\, amelyeket létesített. 33 A Bételben csináltatott oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján; abban a hónapban\, amelyben önkényesen rendelt el egy ünnepet Izráel fiai számára. Áldozott az oltáron és tömjénezett.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-61/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240512
DTEND;VALUE=DATE:20240513
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240512T053447Z
LAST-MODIFIED:20240512T053447Z
UID:9514-1715472000-1715558399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tudok cselekedeteidről…”Jel 2\,1–7 \n\n\n1 Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az\, aki jobb kezében tartja a hét csillagot\, aki a hét arany gyertyatartó között jár: 2 Tudok cselekedeteidről\, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról\, hogy nem viselheted el a gonoszokat\, és próbára tetted azokat\, akik apostoloknak mondják magukat\, pedig nem azok\, és hazugnak találtad őket. 3 Tudom\, hogy állhatatos vagy\, terhet viseltél az én nevemért\, és nem fáradtál meg\, 4 de az a panaszom ellened\, hogy nincs meg már benned az első szeretet. 5 Emlékezzél tehát vissza\, honnan estél ki\, térj meg\, és tedd az előbbi cselekedeteidet\, különben elmegyek hozzád\, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből\, ha meg nem térsz. 6 Az viszont melletted szól\, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit\, amelyeket én is gyűlölök. 7 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz\, annak enni adok az élet fájáról\, amely az Isten paradicsomában van. \n„…én ki fogom kezedből szakítani az országot…”1Kir 11 \n\n\n1 Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül\, móábiakat\, ammóniakat\, edómiakat\, szidóniakat és hettitákat\, 2 olyan népekből valókat\, amelyekről ezt mondta az Úr Izráel fiainak: Ne keveredjetek közéjük\, és ők se keveredjenek közétek\, mert saját isteneikhez fordítják szíveteket! Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel. 3 Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége. Feleségei elfordították a szívét. 4 Így történt\, hogy Salamon szívét feleségei vénségére más istenekhez fordították\, és szíve nem maradt teljesen Istenéé\, az Úré\, mint volt apjának\, Dávidnak a szíve. 5 Mert Salamon Astóretet\, a szidóniak istenét és Milkómot\, az ammóniak bálványát követte. 6 Így olyan dolgot tett Salamon\, amit rossznak lát az Úr\, és nem követte olyan hűségesen az Urat\, mint apja\, Dávid. 7 Akkoriban Salamon áldozóhalmot épített a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen Kemósnak\, a móábiak bálványának és Moloknak\, az ammóniak bálványának. 8 Így tett Salamon a többi\, idegenből szerzett felesége kedvéért is\, akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak. 9 Megharagudott azért az Úr Salamonra\, mivel elfordult szíve az Úrtól\, Izráel Istenétől\, aki kétszer is megjelent neki\, 10 és erre nézve azt parancsolta neki\, hogy ne kövessen más isteneket; de ő nem tartotta meg\, amit az Úr parancsolt. 11 Akkor ezt mondta az Úr Salamonnak: Mivel ez történt veled\, és nem tartottad meg a velem kötött szövetséget\, sem rendelkezéseimet\, amelyeket adtam neked\, azért én ki fogom szakítani kezedből az országot\, és a te szolgádnak adom. 12 De apádért\, Dávidért nem a te napjaidban teszem meg ezt: majd a fiad kezéből fogom kiszakítani. 13 De nem az egész országot szakítom ki: adok a fiadnak egy törzset szolgámért\, Dávidért és Jeruzsálemért\, amelyet kiválasztottam. 14 Azután ellenfelet támasztott az Úr Salamonnak: az edómi Hadadot\, aki királyi származású volt Edómban. 15 Amikor Dávid megtámadta Edómot\, Jóáb\, a hadseregparancsnok fölment\, hogy eltemesse az elesetteket\, és levágott minden Edómban található férfit. 16 Hat hónapig maradt ott Jóáb egész Izráellel\, míg ki nem irtott minden Edómban található férfit. 17 Akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival együtt\, akik apjának az emberei voltak\, és Egyiptomba mentek. Hadad akkor még kisfiú volt. 18 Elindultak Midjánból\, és Páránba jutottak; Páránból is vittek magukkal férfiakat\, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz\, Egyiptom királyához. Ő házat adott neki\, gondoskodott az ellátásáról\, és földet is adott neki. 19 Hadad nagy jóindulatra talált a fáraónál\, aki hozzáadta feleségének\, Tahpenész királynénak a húgát. 20 Tahpenész húga szülte neki fiát\, Genubatot. Tahpenész a fáraó palotájában választotta el\, és Genubat ott maradt a fáraó palotájában\, a fáraó fiai között. 21 Amikor Hadad meghallotta Egyiptomban\, hogy Dávid őseihez tért pihenni\, és hogy Jóáb\, a hadseregparancsnok is meghalt\, így szólt Hadad a fáraóhoz: Bocsáss el engem\, hadd menjek el a hazámba! 22 A fáraó ezt mondta neki: Miben szenvedsz itt hiányt\, hogy most a hazádba akarsz menni? Ő ezt felelte: Semmiben\, de azért mégis bocsáss el engem! 23 Támasztott Isten másik ellenfelet is: Rezónt\, Eljádá fiát\, aki urától\, Hadadezertől\, Cóbá királyától menekült el. 24 Ez férfiakat gyűjtött maga mellé\, és egy rablócsapat vezére lett. De amikor Dávid öldökölni kezdte őket\, Rezón Damaszkuszba ment\, ott letelepedett\, majd király lett Damaszkuszban. 25 Ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében\, és olyan veszedelmet okozott\, mint Hadad. Megvetette Izráelt\, és Arámban uralkodott. 26 Jeroboám\, az efrátai Nebát fia\, Cerédából\, Salamon egyik udvari embere\, akinek egy özvegyasszony volt az anyja\, név szerint Cerúá\, föllázadt a király ellen. 27 Az pedig\, hogy föllázadt a király ellen\, így történt: Salamon megépíttette a Milló-erődöt\, és berakatta apja\, Dávid városának a réseit. 28 Ez a férfi\, Jeroboám derék ember volt. Amikor Salamon látta\, hogy ez a fiatalember jól végzi munkáját\, megtette József házában az összes kényszermunkás felügyelőjévé. 29 Abban az időben Jeroboám elment Jeruzsálemből. Útközben találkozott a sílói Ahijjá prófétával\, aki egy új köpenybe volt burkolózva. Csak ők ketten voltak a mezőn. 30 Ahijjá megragadta a rajta levő új köpenyt\, tizenkét darabra hasította\, 31 és ezt mondta Jeroboámnak: Végy magadhoz tíz darabot! Mert ezt mondta az Úr\, Izráel Istene: Íme\, kiszakítom az országot Salamon kezéből\, és tíz törzset neked adok. 32 Egy törzs azonban az övé marad szolgámért\, Dávidért és Jeruzsálem városáért\, amelyet kiválasztottam Izráel összes törzse közül. 33 Azért lesz ez így\, mert elhagyott engem\, és Astóretet\, Szidón istenét\, Kemóst\, a móábiak istenét és Milkómot\, az ammóniak istenét imádta; nem az én utaimon járt\, rendelkezéseimet és törvényeimet\, amelyeket én helyesnek látok\, nem teljesítette úgy\, ahogyan az apja\, Dávid. 34 De nem veszem ki a kezéből az egész országot. Megtartom őt fejedelemnek egész életében szolgámért\, Dávidért\, akit kiválasztottam\, és aki megtartotta parancsolataimat és rendelkezéseimet. 35 Fiának a kezéből veszem ki az országot\, és tíz törzset neked adok. 36 Csak egy törzset adok a fiának\, hogy maradjon előttem mindenkor mécsese szolgámnak\, Dávidnak Jeruzsálem városában\, amelyet kiválasztottam magamnak\, hogy ott legyen a nevem. 37 Téged pedig fölemellek\, és uralkodni fogsz mindenen\, amit megkívánsz. Te leszel Izráel királya! 38 És ha hallgatsz mindarra\, amit parancsolok neked\, ha az én utaimon jársz\, és azt teszed\, amit én helyesnek látok\, ha megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat\, ahogyan tette azt szolgám\, Dávid\, akkor veled leszek\, és maradandó házat építek neked\, amilyet Dávidnak építettem\, és neked adom Izráelt. 39 Így alázom meg Dávid utódait\, bár nem örökre. 40 Salamon meg akarta öletni Jeroboámot. Jeroboám azonban útra kelt\, és Egyiptomba menekült Sisákhoz\, Egyiptom királyához; ott is maradt Egyiptomban Salamon haláláig. 41 Salamon történetének a többi része\, mindaz\, amit véghezvitt\, továbbá a bölcsessége meg van írva Salamon történetének a könyvében. 42 Salamon Jeruzsálemben negyven esztendeig uralkodott egész Izráel felett. 43 Azután Salamon pihenni tért őseihez\, és eltemették apjának\, Dávidnak a városában. Utána a fia\, Roboám lett a király.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-60/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240511
DTEND;VALUE=DATE:20240512
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240511T094724Z
LAST-MODIFIED:20240511T094724Z
UID:9510-1715385600-1715471999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam\, de íme\, élek örökkön-örökké\, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” \nJel 1\,9–20 \n9 Én\, János\, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben\, a királyságban és az állhatatosságban\, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. 10 Lélekben elragadtattam az Úr napján\, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam\, mint egy trombitáét\, 11 amely ezt mondta: Amit látsz\, írd meg egy könyvben\, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba\, Szmirnába\, Pergamonba\, Thiatirába\, Szárdiszba\, Filadelfiába és Laodiceába. 12 Megfordultam\, hogy lássam\, milyen hang szólt hozzám\, és amikor megfordultam\, hét arany gyertyatartót láttam\, 13 és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve\, mellén aranyövvel körülövezve; 14 feje és haja fehér volt\, mint a hófehér gyapjú\, szeme\, mint a tűz lángja; 15 lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan\, mint a nagy vizek zúgása; 16 jobb kezében hét csillagot tartott\, szájából kétélű éles kard jött ki\, és tekintete olyan volt\, mint amikor a nap teljes erejével ragyog. 17 Amikor megláttam\, lába elé estem\, mint egy halott\, ő rám tette jobbját\, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó 18 és az élő: halott voltam\, de íme\, élek örökkön-örökké\, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. 19 Írd meg tehát mindazt\, amit láttál\, ami van\, és ami ezek után történik majd\, 20 a hét csillag titkát\, amelyet jobb kezemben láttál\, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala\, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet. \n„Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát.”1Kir 10 \n\n\n1 Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az Úr nevének\, ezért eljött\, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. 2 Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel\, amelyek balzsamot\, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz\, és beszélt vele mindenről\, amit kigondolt. 3 De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem\, amelyikre a király ne tudott volna megfelelni. 4 Amikor Sába királynője látta Salamon nagy bölcsességét és a palotát\, amelyet építtetett\, 5 az asztalán levő ételeket\, az udvari emberek ülésrendjét\, a felszolgálók magatartását és öltözetét\, pohárnokait\, valamint égőáldozatát\, amelyet az Úr házában szokott bemutatni\, még a lélegzete is elállt\, 6 és ezt mondta a királynak: Igaz volt\, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről\, 7 de nem hittem azoknak a beszédeknek\, míg magam el nem jöttem\, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem: bölcsességed és gazdagságod felülmúlja azokat a híreket\, amelyek hozzám eljutottak. 8 Boldogok az embereid\, és boldogok azok a szolgák\, akik állandóan előtted állnak\, és hallgatják bölcs szavaidat! 9 Áldott legyen Istened\, az Úr\, aki kedvét lelte benned\, és Izráel trónjára ültetett! Mivel az Úr örökké szereti Izráelt\, azért tett királlyá téged\, hogy jogot és igazságot szolgáltass. 10 Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat\, igen sok balzsamot és drágakövet. Sohasem hoztak annyi balzsamot\, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak. 11 Hírám hajói\, amelyek aranyat hoztak Ófírból\, igen sok ébenfát meg drágakövet is hoztak Ófírból. 12 A király az ébenfából oszlopokat készíttetett az Úr templomába és a királyi palotába\, az énekeseknek pedig citerákat és lantokat. Sohasem hoztak\, és nem is láttak annyi ébenfát azóta mind a mai napig. 13 Salamon király is adott Sába királynőjének mindent\, ami megtetszett neki\, és amit csak kért\, még azon kívül\, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt. 14 Annak az aranynak a súlya\, amely Salamonhoz évente befolyt\, hatszázhatvanhat talentum volt\, 15 azon kívül\, ami az árusoktól és a kereskedők jövedelméből\, valamint az arab királyoktól és a birodalom helytartóitól befolyt. 16 Csináltatott Salamon király kétszáz hosszú pajzsot vert aranyból: mindegyik hosszú pajzshoz hatszáz sekel aranyat használtak fel\, 17 továbbá háromszáz kerek pajzsot vert aranyból: mindegyik kerek pajzshoz három mina aranyat használtak fel; ezeket a király a Libánon-erdő palotában helyezte el. 18 Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt\, és bevonatta színarannyal. 19 Hat lépcső vezetett a trónhoz. A trón háttámlája felül kerek volt\, az ülőhely két oldalán pedig karfák voltak\, és két oroszlánszobor állt a karfáknál. 20 Tizenkét oroszlánszobor állt a hat lépcső mindkét oldalán. Nem készült ilyen egyetlen más országban sem. 21 Salamon király minden ivóedénye aranyból volt\, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt\, nem ezüstből\, mert azt semmire sem becsülték Salamon idejében. 22 A király Tarsís-hajói ugyanis a tengeren Hírám hajóival jártak. Háromévenként érkeztek vissza a Tarsís-hajók\, és aranyat\, ezüstöt\, elefántcsontot\, majmokat meg pávákat hoztak. 23 Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. 24 Az egész földről igyekeztek Salamonhoz eljutni\, hogy hallhassák bölcsességét\, amelyet Isten adott a szívébe. 25 Ajándékot is hozott mindenki: ezüst- és aranytárgyakat\, díszes ruhákat és fegyvereket\, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. 26 Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett\, amelyeket a harci kocsik városaiba meg maga mellé\, Jeruzsálembe rendelt a király. 27 A király elérte\, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst\, mint a kő\, és annyi lett a cédrus\, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. 28 Salamonnak Egyiptomból\, méghozzá Kevéből hozták a lovakat. A király kereskedői megszabott áron szerezték Kevéből: 29 egy harci kocsit hatszáz ezüstért hoztak el Egyiptomból\, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-59/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240510T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240520T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240510T110347Z
LAST-MODIFIED:20240510T110449Z
UID:9490-1715328000-1716224400@nemmind1.hu
SUMMARY:Pünkösdi ünnepkör alkalmai
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/punkosdi-unnepkor-alkalmai/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240510T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240513T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240510T080243Z
LAST-MODIFIED:20240510T080243Z
UID:9488-1715328000-1715619600@nemmind1.hu
SUMMARY:Pünkösdi komolyzenei ünnepi koncert
DESCRIPTION:Tisztelt gyülekezeti tagok!\n\n \n\nSzeretettel hívunk és várunk mindenkit Pünkösdi komolyzenei ünnepi koncertünkre\, melyet a zeneakadémia növendékei adnak elő\, Barra Ákos művésztanár közreműködésével!\n\n \n\nA koncert helye és ideje:\n\n \n\nMájus 13. Élő Forrás Kútja Idősek Otthona Női osztály ebédlője. Kezdés: 10 óra
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/punkosdi-komolyzenei-unnepi-koncert/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240510
DTEND;VALUE=DATE:20240511
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240510T075941Z
LAST-MODIFIED:20240510T075941Z
UID:9486-1715299200-1715385599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„aminek hamarosan meg kell történnie”Jel 1\,1–8 \n\n\n1 Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása\, amelyet Isten adott neki\, hogy megmutassa szolgáinak mindazt\, aminek hamarosan meg kell történnie\, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának\, Jánosnak. 2 Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről\, mindenről\, amit látott. 3 Boldog\, aki felolvassa\, és boldogok\, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket\, és megtartják azt\, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. 4 János\, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem nektek és békesség attól\, aki van\, és aki volt\, és aki eljövendő\, és a hét lélektől\, akik trónja előtt vannak\, 5 és Jézus Krisztustól\, a hű tanútól\, aki elsőszülött a halottak közül\, és a föld királyainak fejedelme\, aki szeret minket\, és vére által megszabadított bűneinktől\, 6 aki országa népévé tett minket\, papokká Isten\, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. 7 Íme\, eljön a felhőkön\, és meglátja minden szem\, azok is\, akik átszegezték\, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. 8 Én vagyok az Alfa és az Ómega\, így szól az Úr Isten\, aki van\, és aki volt\, és aki eljövendő: a Mindenható. \n„Ha azonban konokul elfordultok…”1Kir 9 \n\n\n1 Amikor Salamon befejezte az Úr templomának és a királyi palotának az építését és mindazt\, amit még kívánt és meg akart csináltatni\, 2 megjelent az Úr Salamonnak másodszor is úgy\, ahogyan Gibeónban megjelent neki. 3 Ezt mondta neki az Úr: Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet\, amelyet elém tártál. Megszentelem ezt a templomot\, amelyet építettél\, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor! 4 És ha előttem jársz\, ahogyan apád\, Dávid is tette\, tiszta szívvel és őszintén\, és megteszel mindent\, amit megparancsoltam neked\, megtartva rendelkezéseimet és törvényeimet\, 5 akkor állandóvá teszem királyi trónodat Izráelben örökké\, ahogyan megígértem apádnak\, Dávidnak: Nem vesznek ki utódaid Izráel trónjáról. 6 Ha azonban konokul elfordultok tőlem\, ti és utódaitok\, és nem tartjátok meg parancsolataimat és rendelkezéseimet\, amelyeket elétek tártam\, hanem más isteneket tiszteltek és azokat imádjátok\, 7 akkor kiirtom Izráelt arról a földről\, amelyet nekik adtam\, ezt a templomot\, amelyet nevemnek szenteltem\, elvetem színem elől\, Izráelt pedig példálózva\, maró gúnnyal emlegetik majd minden nép között. 8 És bármilyen felséges is ez a templom\, mégis\, aki csak elmegy majd mellette\, elborzadva szisszen föl\, és ezt kérdezi: Miért bánt el így az Úr ezzel az országgal és ezzel a templommal? 9 Akkor majd ezt fogják felelni: Azért\, mert elhagyták az Urat\, az ő Istenüket\, aki őseiket kihozta Egyiptomból\, és más istenekhez ragaszkodtak\, azokat imádták\, és azokat tisztelték. Ezért hozta rájuk az Úr mindezt a veszedelmet. 10 Miután eltelt az a húsz esztendő\, ameddig Salamon ezt a két házat\, az Úr templomát és a királyi palotát fölépítette\, 11 mialatt Hírám\, Tírusz királya annyi cédrusfát\, ciprusfát és aranyat szállított Salamonnak\, amennyit csak kívánt\, Salamon király húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén. 12 Amikor azonban Hírám elment Tíruszból\, hogy megnézze a városokat\, amelyeket Salamon adott neki\, nem volt megelégedve velük. 13 Ezért azt mondta: Miféle városokat adtál nekem\, testvérem?! Ezért nevezik azokat Kábúl földjének mindmáig. 14 Pedig Hírám százhúsz talentum aranyat küldött a királynak. 15 Ilyen kényszermunkát vetett ki Salamon király\, hogy megépíthesse az Úr templomát és a maga palotáját meg a Milló-erődöt és Jeruzsálem várfalát\, továbbá Hácórt\, Megiddót és Gézert. 16 Fölvonult ugyanis a fáraó\, Egyiptom királya\, elfoglalta és fölperzselte Gézert\, a városban lakó kánaániakat pedig legyilkolta\, majd leányának\, Salamon feleségének adta nászajándékul. 17 Ezért építette föl Salamon Gézert\, továbbá Alsó Bét-Hórónt\, 18 Baalátot és Tadmórt az ország puszta részén\, 19 az összes raktárvárost\, amely Salamoné volt\, a harci kocsik és lovak városait\, és amit csak építeni kívánt Salamon Jeruzsálemben\, a Libánonon és birodalma egész területén. 20 Mindazokat\, akik az emóriak\, a hettiták\, a perizziek\, a hivviek és a jebúsziak népéből megmaradtak\, akik tehát nem Izráel fiai közül valók voltak\, 21 meg fiaikat\, akik utánuk az országban megmaradtak\, mert nem tudták kiirtani őket Izráel fiai\, Salamon kényszermunkásokká tette; azok még ma is. 22 Izráel fiai közül azonban senkit sem kényszerített Salamon rabszolgasorba; ők harcosok voltak\, udvari emberei\, vezérei\, tisztjei meg harci kocsijainak és kocsihajtóinak a parancsnokai. 23 Azok a munkavezetők\, akik Salamon munkáit irányították\, ötszázötvenen voltak; ők végeztették a munkát a néppel. 24 Amikor a fáraó leánya fölment Dávid városából abba a palotába\, amelyet Salamon épített neki\, akkor építette meg a Milló-erődöt is. 25 Salamon évenként háromszor mutatott be égőáldozatokat és békeáldozatokat azon az oltáron\, amelyet az Úrnak építtetett\, és azon füstölögtetett az Úr színe előtt\, miután befejezte a templomépítést. 26 Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben\, amely Élót mellett a Vörös-tenger partján\, Edóm földjén van. 27 És elküldte Hírám a hajókon Salamon szolgáival együtt a maga szolgáit\, akik hajósok voltak\, és ismerték a tengert. 28 Eljutottak Ófírba; hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat\, és elvitték Salamon királynak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-58/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240509
DTEND;VALUE=DATE:20240510
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240509T065507Z
LAST-MODIFIED:20240509T065507Z
UID:9484-1715212800-1715299199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„személyesen”3Jn \n\n\n1 Én\, a presbiter\, a szeretett Gájusznak\, akit igazán szeretek. 2 Szeretett testvérem\, kívánom\, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen\, és olyan egészséges légy\, amilyen jó dolga van a lelkednek. 3 Nagyon örültem\, amikor testvérek jöttek\, és bizonyságot tettek a te igazságodról\, minthogy te igazságban jársz. 4 Nincs nagyobb örömöm annál\, mint amikor hallom\, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak. 5 Szeretett testvérem\, hűségesen jársz el mindabban\, amit a testvérekért teszel\, még az idegenekért is\, 6 akik bizonyságot is tettek szeretetedről a gyülekezet előtt. Jól teszed\, ha ezeket Istenhez méltóan engeded útnak\, 7 mert az ő nevéért indultak el\, és semmit sem fogadtak el a pogányoktól. 8 Nekünk tehát fel kell karolnunk az ilyeneket\, hogy munkatársaikká legyünk az igazságban. 9 Írtam valamit a gyülekezetnek\, de Diotrefész\, aki közöttük elsőségre vágyik\, nem fogad el minket. 10 Ezért tehát\, ha megérkezem\, emlékeztetni fogom azokra a dolgokra\, amelyeket művel\, amikor gonosz szavakkal rágalmaz minket\, de nem elégszik meg ezzel\, hanem maga sem fogadja be a testvéreket\, azokat pedig\, akik akarnák\, úgyszintén megakadályozza ebben\, és kiveti a gyülekezetből. 11 Szeretett testvérem\, ne a rosszat kövesd\, hanem a jót. Aki a jót cselekszi\, az Istentől van\, aki a rosszat cselekszi\, az nem látta Istent. 12 Démétriosz mellett bizonyságot tesz mindenki\, maga az igazság is\, de mi is bizonyságot teszünk\, és tudod\, hogy a mi bizonyságtételünk igaz. 13 Sok írnivalóm volna még számodra\, de nem akarok neked tintával és tollal írni; 14 remélem azonban\, hogy hamarosan meglátlak\, és személyesen fogunk beszélni. 15 Békesség neked! Köszöntenek barátaid. Köszöntsd te is barátainkat név szerint. \n„…az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát.”1Kir 8 \n\n\n1 Akkor összegyűjtötte Salamon Izráel véneit és minden törzsfőjét\, Izráel fiainak családfőit magához Jeruzsálembe\, hogy elvigyék az Úr szövetségládáját Dávid városából\, azaz Sionból. 2 Összegyülekeztek tehát Salamon királyhoz mindezek az izráeli férfiak étáním havában\, azaz a hetedik hónapban\, az ünnepen. 3 Amikor Izráel vénei mind megérkeztek\, a papok fölemelték a ládát\, 4 és fölvitték az Úr ládáját meg a kijelentés sátrát és a szentély egész fölszerelését\, amely a sátorban volt. A papok és a léviták vitték azokat. 5 Salamon király és Izráel egész közössége\, amely megjelent nála\, ott állt vele együtt a láda előtt. Olyan sok juhot és marhát áldoztak\, hogy sem megszámlálni\, de még csak megbecsülni sem lehetett azokat. 6 Azután bevitték a papok az Úr szövetségládáját a helyére\, a templom legbelső részébe\, a szentek szentjébe\, a kerúbok szárnyai alá. 7 A kerúbok ugyanis kiterjesztették szárnyaikat a láda helye fölé\, és betakarták a kerúbok fölülről a ládát és annak rúdjait. 8 A rudak olyan hosszúak voltak\, hogy a rudak végei láthatók voltak a szentek szentje előtt levő szentélyből\, de kívülről nem látszottak. Ott vannak még ma is. 9 Nem volt a ládában más\, csak a két kőtábla\, amelyeket Mózes tett bele a Hóreben\, amikor az Úr szövetséget kötött Izráel fiaival\, miután kijöttek Egyiptomból. 10 Amikor a papok kijöttek a szentélyből\, felhő töltötte be az Úr házát\, 11 úgyhogy a papok a felhő miatt nem tudtak odaállni\, hogy szolgálatukat végezzék\, mert az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát. 12 Akkor ezt mondta Salamon: Az Úr mondta\, hogy homályban kíván lakni. 13 Örömmel építettem neked lakóházat\, maradandót\, örök lakóhelyül. 14 Azután megfordult a király\, és megáldotta Izráel egész gyülekezetét\, miközben Izráel egész gyülekezete állt. 15 Ezt mondta: Áldott az Úr\, Izráel Istene\, aki ígéretet tett apámnak\, Dávidnak\, és azt hatalmával be is teljesítette. Ezt mondta: 16 Attól a naptól fogva\, hogy kihoztam népemet\, Izráelt Egyiptomból\, nem választottam ki egyetlen várost sem Izráel törzseiből\, hogy házat építsenek ott az én nevemnek. Dávidot azonban kiválasztottam\, hogy népemnek\, Izráelnek a vezetője legyen. 17 De amikor apám\, Dávid házat akart építeni Izráel Istene\, az Úr nevének tiszteletére\, 18 akkor ezt mondta apámnak\, Dávidnak az Úr: Azzal\, hogy házat akartál építeni a nevem tiszteletére\, jót akartál. 19 De te nem építheted föl azt a házat\, hanem a fiad\, aki a te véredből származik\, ő építi majd föl azt a házat nevem tiszteletére. 20 Az Úr beteljesítette ígéretét\, amelyet tett\, mert amikor apámnak\, Dávidnak a helyébe léptem\, és Izráel trónjára ültem\, ahogyan megígérte az Úr\, fölépítettem ezt a házat Izráel Istene\, az Úr nevének tiszteletére. 21 És helyet készítettem ott a ládának; abban van az Úr szövetsége\, amelyet őseinkkel kötött\, amikor kihozta őket Egyiptomból. 22 Azután odaállt Salamon az Úr oltára elé\, szemben Izráel egész gyülekezetével\, kezeit az ég felé tárta\, 23 és ezt mondta: Uram\, Izráel Istene! Nincs hozzád hasonló Isten sem fent az égben\, sem lent a földön! Hűségesen megtartod a szolgáiddal kötött szövetséget\, ha teljes szívvel előtted járnak. 24 Megtartottad\, amit ígértél a te szolgádnak\, Dávidnak\, az én apámnak. Amit megígértél\, hatalmaddal be is teljesítetted a mai napon. 25 Most azért\, Uram\, Izráel Istene\, tartsd meg\, amit a te szolgádnak\, Dávidnak\, apámnak ígértél\, amikor ezt mondtad: Nem vesznek ki színem elől utódaid\, akik Izráel trónján ülnek\, de csak akkor\, ha fiaid ügyelnek útjukra\, és előttem járnak\, ahogyan előttem jártál te is. 26 Most azért\, Izráel Istene\, váljék valóra ígéreted\, amelyet a te szolgádnak\, Dávidnak\, az én apámnak tettél! 27 De vajon lakhat-e Isten a földön? Hiszen az ég\, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged\, hát még ez a ház\, amelyet én építettem! 28 Mégis tekints a te szolgád imádságára és könyörgésére\, Uram\, Istenem\, és hallgasd meg a kiáltást és az imádságot\, amikor ma a te szolgád a te színed előtt imádkozik. 29 Nézz nyitott szemmel erre a házra éjjel és nappal\, arra a helyre\, amelyről ezt mondtad: Ott lesz az én nevem! Hallgasd meg az imádságot\, amikor a te szolgád ezen a helyen imádkozik! 30 Hallgasd meg a te szolgádnak és népednek\, Izráelnek a könyörgését\, amikor ezen a helyen imádkoznak! Hallgasd meg lakóhelyeden\, a mennyben\, hallgasd meg\, és bocsáss meg nekik! 31 Ha majd valaki vétkezik felebarátja ellen\, és arra kényszerül\, hogy esküt tegyen\, ő pedig idejön\, és esküt tesz oltárod előtt ebben a házban\, 32 te halld meg a mennyből\, és tégy igazságot a te szolgáid ügyében: bizonyítsd rá a bűnösre bűnösségét\, és olvasd fejére a tettét; az igaznak pedig bizonyítsd be igazságát\, és bánj vele igazsága szerint! 33 Ha majd néped\, Izráel vereséget szenved ellenségétől\, mert vétkezett ellened\, de azután megtér hozzád\, vallást tesz nevedről\, hozzád imádkozik és könyörög ebben a házban\, 34 te hallgasd meg a mennyből\, bocsásd meg népednek\, Izráelnek a vétkét\, és hozd vissza arra a földre\, amelyet őseinek adtál! 35 Ha majd bezárul az ég\, és nem lesz eső\, mert vétkeztek ellened\, de azután imádkoznak ezen a helyen\, vallást tesznek nevedről\, és megtérnek vétkükből\, mert megaláztad őket\, 36 te hallgasd meg őket a mennyből\, és bocsásd meg szolgáidnak és népednek\, Izráelnek a vétkét\, sőt tanítsd őket a jó útra\, amelyen járniuk kell\, és adj esőt földedre\, amelyet népednek adtál örökségül! 37 Ha majd éhínség támad az országban\, ha dögvész\, aszály\, rozsda\, sáska vagy cserebogár pusztít\, vagy ha ellenség ostromolja az ország városait\, vagy bármilyen csapás és betegség támad\, 38 akkor minden imádságot és könyörgést\, amelyet akár egy ember\, akár egész néped\, Izráel mond el\, és ha valaki elismeri\, hogy miatta van a csapás\, és kitárja a kezét e ház felé\, 39 te hallgasd meg lakóhelyedről\, a mennyből\, bocsáss meg\, cselekedj és bánj mindenkivel tettei szerint\, ahogyan megismerted a szívét\, hiszen egyedül te ismered minden embernek a szívét\, 40 hogy féljenek téged egész életükben\, amíg csak azon a földön élnek\, amelyet őseinknek adtál. 41 Még az idegent is\, aki nem a te népedből\, Izráelből való\, de eljön messze földről a te nevedért\, 42 mert hallani fognak nagy nevedről\, erős kezedről és kinyújtott karodról\, ha eljön és imádkozik ebben a házban\, 43 te hallgasd meg lakóhelyedről\, a mennyből\, és tedd meg mindazt\, amit az idegen kér tőled\, hogy a föld minden népe megismerje nevedet\, és úgy féljenek téged\, ahogyan néped\, Izráel\, és tudják meg\, hogy rólad nevezték el ezt a házat\, amelyet építettem. 44 Ha majd néped hadba vonul ellensége ellen\, olyan úton\, amelyen te küldöd\, és imádkozik az Úrhoz\, e város felé fordulva\, amelyet kiválasztottál\, és e ház felé\, amelyet neved tiszteletére építettem\, 45 te hallgasd meg a mennyből imádságukat és könyörgésüket\, és pártold ügyüket! 46 Ha majd vétkeznek ellened – mert nincs ember\, aki ne vétkeznék –\, és megharagszol rájuk\, kiszolgáltatod őket ellenségeiknek\, azok pedig fogságba hurcolják őket az ellenség földjére\, akár messzire\, akár közelre\, 47 de aztán szívből megtérnek azon a földön\, ahova fogságba vitték őket\, ha megtérnek és így könyörögnek hozzád azoknak a földjén\, akik fogságba vitték őket: Vétkeztünk\, bűnt követtünk el\, gonoszul cselekedtünk! – 48 ha tehát teljes szívükből és teljes lelkükből megtérnek hozzád ellenségeik földjén\, akik fogságba vitték őket\, és imádkoznak hozzád országuk felé fordulva\, amelyet őseiknek adtál\, a város felé\, amelyet kiválasztottál\, és e ház felé\, amelyet neved tiszteletére építettem\, 49 te hallgasd meg imádságukat és könyörgésüket lakóhelyedről\, a mennyből\, és pártold ügyüket! 50 Bocsásd meg népednek\, amit ellened vétettek\, és minden hűtlenségüket\, amiben hűtlenek voltak hozzád\, és támassz irgalmat irántuk azokban\, akik fogságba viszik őket\, hogy irgalmazzanak nekik. 51 Hiszen a te néped és a te örökséged ők\, akiket kihoztál Egyiptomból\, a vaskohóból. 52 Nézz nyitott szemmel a te szolgádnak és népednek\, Izráelnek a könyörgésére; hallgasd meg őket\, valahányszor hozzád kiáltanak! 53 Mert te választottad ki őket saját örökségedül a földön élő valamennyi nép közül\, ahogyan megmondtad a te szolgád\, Mózes által\, amikor kihoztad őseinket Egyiptomból\, Uram\, ó\, Uram! 54 Amikor Salamon befejezte ezt az egész imádságot és könyörgést\, amellyel az Úrhoz imádkozott\, fölkelt az Úr oltára elől\, ahol eddig térdelt\, és kitárta kezeit az ég felé. 55 Fölállt tehát\, és fennhangon így áldotta meg Izráel egész gyülekezetét: 56 Áldott az Úr\, aki nyugalmat adott népének\, Izráelnek egészen úgy\, ahogyan megígérte. Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből\, amelyeket Mózes\, az ő szolgája által megígért. 57 Legyen velünk Istenünk\, az Úr\, ahogyan őseinkkel volt. Ne hagyjon el bennünket\, és ne vessen el magától! 58 Fordítsa oda magához szívünket\, hogy mindenben az ő útjain járjunk\, és megtartsuk parancsolatait\, rendelkezéseit és törvényeit\, amelyeket őseinknek adott. 59 Ezek a szavak pedig\, amelyekkel az Úr színe előtt könyörögtem\, legyenek éjjel-nappal Istenünk\, az Úr előtt\, hogy pártolja az ő szolgájának és népének\, Izráelnek az ügyét\, amiben csak napról napra szükséges. 60 Hadd tudja meg a föld minden népe\, hogy az Úr az Isten\, nincs más. 61 Legyen a szívetek teljesen az Úré\, a mi Istenünké\, járjatok rendelkezései szerint\, és tartsátok meg parancsolatait úgy\, mint ma! 62 Azután a király és vele együtt egész Izráel áldozatot mutatott be az Úrnak. 63 Salamon békeáldozatot mutatott be: huszonkétezer marhát és százhúszezer juhot áldozott fel az Úrnak. Így avatta fel az Úr házát a király Izráel fiaival együtt. 64 Ugyanazon a napon szentelte föl a király az udvar középső részét az Úr háza előtt\, mert ott készítette el az égőáldozatot\, az ételáldozatot és a békeáldozat kövérjét. Az Úr színe előtt álló rézoltár ugyanis kicsi volt ahhoz\, hogy ráférjen az égőáldozat\, az ételáldozat és a békeáldozat kövérje. 65 Így ünnepelt akkor Salamon egész Izráellel együtt. Sokan gyűltek össze a Hamátba vezető úttól egészen Egyiptom patakjáig Istenünknek\, az Úrnak a színe elé hét napra meg hét napra\, azaz tizennégy napra. 66 A nyolcadik napon elbocsátotta a népet. Azok áldották a királyt\, és örvendezve\, vidám szívvel tértek haza\, amiért oly sok jót tett az Úr az ő szolgájával\, Dáviddal és népével\, Izráellel.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-57/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240508T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240509T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240508T082025Z
LAST-MODIFIED:20240508T092613Z
UID:9474-1715155200-1715274000@nemmind1.hu
SUMMARY:Áldozócsütörtök a mikepércsi református templomban
DESCRIPTION:Kedves Testvérek! \nSzeretettel hívunk és várunk mindenkit az áldozócsütörtök alkalmára. \n2024 május 9. 18.00. órakor istentisztelet tartunk a mikepércsi református templomban. \n 
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/aldozocsutortok-a-mikepercsi-reformatus-templomban/
CATEGORIES:Esemény
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://nemmind1.hu/wp-content/uploads/2024/05/i-4DJqLCM-X4-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240508
DTEND;VALUE=DATE:20240509
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240508T081331Z
LAST-MODIFIED:20240508T081331Z
UID:9472-1715126400-1715212799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A presbiter\, a kiválasztott Úrnőnek…\, akiket igazán szeretek”2Jn \n\n\n1 Én\, a presbiter\, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek\, akiket igazán szeretek\, és nemcsak én\, hanem mindenki\, aki ismeri az igazságot\, 2 amely bennünk marad\, és velünk lesz örökké. 3 Legyen velünk kegyelem\, irgalom\, békesség az Atya Istentől és Jézus Krisztustól\, az Atya Fiától igazsággal és szeretettel. 4 Nagyon örültem\, hogy találtam gyermekeid között olyanokat\, akik igazságban járnak\, úgy\, ahogyan parancsolatot kaptunk erre az Atyától. 5 Nem úgy kérlek téged\, Úrnőm\, mintha új parancsolatot írnék neked\, sőt azt írom\, ami kezdettől fogva a miénk volt: hogy szeressük egymást. 6 Ez a szeretet pedig azt jelenti\, hogy az ő parancsolatai szerint élünk: ez a parancsolat viszont az\, amelyről kezdettől fogva hallottátok\, hogy aszerint kell élnetek. 7 Mert sok hitető jött el a világba\, akik nem vallják\, hogy Jézus Krisztus testben jött el: ez a hitető és az antikrisztus. 8 Vigyázzatok magatokra\, hogy ne veszítsétek el\, amit elértünk munkánkkal\, hanem teljes jutalmat kapjatok. 9 Aki nem marad meg Krisztus tanításában\, hanem azon túllép\, annak nincs Istene; aki megmarad a tanításban\, azé az Atya és a Fiú. 10 Ha valaki hozzátok érkezik\, és nem ezt a tanítást viszi\, ne fogadjátok be a házatokba\, és ne köszöntsétek\, 11 mert aki köszönti\, közösséget vállal annak gonosz cselekedeteivel. 12 Sok írnivalóm van nektek\, de nem akartam papíron és tintával írni. Remélem azonban\, hogy eljutok hozzátok\, és személyesen beszélhetünk\, hogy örömünk teljes legyen. 13 Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvéred gyermekei. \n„Elkészíttette Salamon a többi fölszerelést is az Úr házához…”1Kir 7 \n\n\n1 A maga palotáját tizenhárom évig építette Salamon; akkor készült el teljesen a palota. 2 Felépítette tehát a Libánon-erdő palotát: száz könyök volt a hossza\, ötven könyök a szélessége\, harminc könyök a magassága. Négy sorban cédrusoszlopok voltak\, az oszlopokon pedig cédrusgerendák\, 3 és cédrusfa mennyezet az oszlopokon nyugvó keresztgerendákon. Összesen negyvenöt oszlop volt\, soronként tizenöt. 4 Kerettel ellátott ablakok voltak három sorban\, az ablakok egymással szemben voltak három sorban. 5 Az ajtófélfák meg az ablakkeretek mind négyszögűek voltak. Az ablakok egymással szemben voltak három sorban. 6 Azután elkészíttette az oszlopcsarnokot\, melynek a hossza ötven könyök\, szélessége harminc könyök volt\, és ez elé még egy oszlopos csarnokot és egy lépcsőt. 7 Elkészíttette a tróntermet is\, az ítélethozatal csarnokát\, hogy ott ítélkezzék\, és cédrusfával burkoltatta be a padlótól a mennyezetig. 8 A saját palotája pedig\, amelyben lakott\, a hátsó udvarban\, a csarnokon belül hasonlóan készült el. Ehhez a csarnokhoz hasonló palotát készített Salamon a fáraó leányának is\, akit feleségül vett. 9 Mindezek bent is\, kint is méret szerint kifaragott\, fűrésszel kivágott értékes kövekből készültek; az alaptól az oromzatig\, kívül is a nagy udvari részen. 10 Az alapok is értékes\, nagy kövekből készültek\, tíz könyök és nyolc könyök nagyságú kövekből. 11 Ezekre méret szerint kifaragott értékes kövek és cédrusgerendák kerültek. 12 A nagy udvart három sor faragott kő és egy sor cédrusgerenda vette körül\, az Úr temploma belső udvarához meg a templom csarnokához hasonlóan. 13 Ezután Salamon király elhozatta Tíruszból Hírámot\, 14 aki egy Naftáli törzséből származó özvegyasszony fia volt\, az apja azonban tíruszi rézműves volt. Ő teljes bölcsességgel\, értelemmel és tudással el tudott készíteni bármilyen rézeszközt. Eljött Salamon királyhoz\, és készített mindenféle eszközt. 15 Formált két rézoszlopot\, az egyik oszlop magassága tizennyolc könyök volt\, és tizenkét könyök hosszú zsinór érte körül. Ugyanígy a másik oszlopot is. 16 Majd két oszlopfőt készített rézből öntve\, és az oszlopok tetejére helyezte azokat. Öt könyök magas volt az egyik oszlopfő\, és öt könyök magas volt a másik oszlopfő is. 17 Az oszlopok tetején levő oszlopfőknek hálószerű recézete volt lánc formájú zsinórokkal. Hét volt az egyik oszlopfőn\, és hét volt a másik oszlopfőn is. 18 Azután gránátalmákat készített; két sor volt belőlük mindegyik háló körül\, hogy befedje az oszlopfőket\, amelyek az oszlopok tetején voltak. Ugyanígy járt el a másik oszlopfőnél is. 19 A csarnoknál álló oszlopok tetején az oszlopfők liliom alakúak voltak\, négy könyök magasak. 20 Oszlopfők voltak tehát a két oszlop tetején; a kidomborodásuk mentén\, a háló fölött kétszáz gránátalma volt több sorban körös-körül\, mindkét oszlopfőnél. 21 Azután felállította az oszlopokat a templom csarnoka elé. Felállította a jobb oldali oszlopot\, és elnevezte Jákínnak\, azután felállította a bal oldali oszlopot\, és elnevezte Bóáznak. 22 Az oszlopok teteje liliom alakú volt. Így fejeződött be az oszlopok elkészítése. 23 Azután elkészítette az öntött medencét\, amelynek egyik pereme a másik peremétől tízkönyöknyire volt\, kör alakú és öt könyök magas volt\, és harminc könyök hosszú zsinór érte körül. 24 A pereme alatt körös-körül gömb alakú díszek voltak\, könyökönként tíz-tíz\, ezek vették körül a medencét. A gömb alakú díszek két sorban helyezkedtek el\, amelyeket az öntvénnyel együtt öntöttek. 25 A medencét tizenkét bika tartotta: három északra\, három nyugatra\, három délre\, három pedig keletre nézett; mindegyik a hátsó részével fordult befelé. 26 Egy tenyér volt a vastagsága\, a pereme pedig kifelé hajlott\, ahogy a poharak pereme\, mint a liliomvirág. Kétezer bat víz fért bele. 27 Készített rézből tíz mosóállványt is; mindegyik állvány négy könyök hosszú\, négy könyök széles és három könyök magas volt. 28 Az állványokat így készítették el: oldallapok voltak rajtuk\, és az oldallapok foglalatok között voltak. 29 A foglalatok közötti oldallapokon oroszlánok\, bikák és kerúbok voltak\, ugyanígy a foglalatokon is\, az oroszlánok és bikák fölött és alatt pedig koszorúmintázat. 30 Négy rézkereke volt mindegyik állványnak\, réztengelyekkel. Az állvány négy sarkán támasztékok voltak; a mosómedence aljára voltak öntve a támasztékok\, mindegyik oldalon koszorúkkal. 31 A perem a támasztékokon belül fölfelé egy könyök magasan volt\, és a perem másfél könyöknyire le volt kerekítve. Domborművek voltak a peremen is\, a hozzá tartozó oldallapok pedig négyszögűek voltak\, nem gömbölyűek. 32 A négy kerék az oldallapok alatt volt\, a kerekek tengelyei pedig az állványhoz voltak erősítve. Mindegyik kerék másfél könyök magas volt. 33 A kerekeket úgy készítették\, mint a szekérkerekeket szokták\, tengelyeiket\, abroncsaikat\, küllőiket és kerékagyaikat mind úgy öntötték. 34 Mindegyik állvány négy sarkán négy támaszték volt\, ezek a támasztékok az állványból nyúltak ki. 35 Az állvány tetején félkönyöknyi kerek kiemelkedés volt körös-körül\, és az állvány tetején levő tartókarok és oldallapok az állvánnyal egy darabból készültek. 36 A tartókarok felületére és a bordázatokra kerúbokat\, oroszlánokat és pálmákat vésetett\, és koszorúkat körös-körül\, ahogyan a hely engedte. 37 Így készítette el a tíz állványt\, mindegyiket egyformán öntve\, egyforma méretűre és egyforma mintázattal. 38 Azután készített rézből tíz mosófazekat. Negyven bat víz fért mindegyik fazékba\, és mindegyik fazék átmérője négy könyök volt. Mind a tíz állványon volt egy ilyen mosófazék. 39 Öt állványt a templom jobb oldalára\, ötöt pedig a templom bal oldalára helyezett\, a medencét pedig a templom jobb oldalán\, délkelet felől helyezte el. 40 Készített azután Hírám üstöket\, lapátokat és hintőedényeket. Ezzel befejezte Hírám az egész munkát\, amit az Úr házához kellett készítenie Salamon király megbízásából: 41 a két oszlopot és a két kerek oszlopfőt\, amelyek az oszlopok tetején voltak\, a két hálót az oszlopok tetején levő két kerek oszlopfő beborítására\, 42 meg négyszáz gránátalmát a két hálóra\, két sor gránátalmát egy-egy hálóra\, az oszlopokon levő két kerek oszlopfő beborítására; 43 a tíz állványt és az állványokra tíz mosófazekat; 44 a medencét meg tizenkét bikát a medence alá; 45 továbbá fazekakat\, lapátokat\, hintőedényeket és mindazt a fölszerelést\, amit az Úr háza számára Salamon király megbízásából fényesre csiszolt rézből kellett elkészítenie Hírámnak. 46 A Jordán környékén öntette ezeket a király földbe vájt formákban\, Szukkót és Cáretán között. 47 Ezt az egész fölszerelést Salamon méretlenül hagyta a réz roppant bősége miatt. 48 Elkészíttette Salamon a többi fölszerelést is az Úr házához: az aranyoltárt\, az aranyasztalt\, amelyen a szent kenyerek voltak; 49 a lámpatartókat színaranyból a szentek szentje elé\, ötöt jobbról\, ötöt balról; a virágokat\, a mécseseket és a koppantókat is aranyból; 50 a tálakat\, késeket\, hintőedényeket\, kanalakat és szenesserpenyőket színaranyból; a sarokpántokat a templom belsejében\, a szentek szentjébe vezető ajtókhoz és a templom szentélyébe vezető ajtókhoz aranyból. 51 Amikor befejezték mindazt a munkát\, amit Salamon király végeztetett az Úr háza számára\, bevitte Salamon azt az ezüstöt\, aranyat és egyéb tárgyakat\, amelyeket apja\, Dávid szentelt oda ajándékul\, és elhelyezte az Úr házának a kincsei közé.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-56/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240507
DTEND;VALUE=DATE:20240508
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240507T070448Z
LAST-MODIFIED:20240507T070448Z
UID:9455-1715040000-1715126399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Bármit kérünk az ő akarata szerint\, meghallgat minket”1Jn 5\,13–21 \n\n\n13 Ezt azért írtam nektek\, akik hisztek Isten Fia nevében\, hogy tudjátok: örök életetek van. 14 Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti\, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint\, meghallgat minket. 15 Ha pedig tudjuk\, hogy bármit kérünk\, meghallgat minket\, akkor tudjuk\, hogy már megkaptuk\, amit kértünk tőle. 16 Ha valaki látja\, hogy a testvére nem halálos bűnt követ el\, könyörögjön érte\, és életet fog adni annak\, aki nem halálos bűnt követ el. Van halálos bűn: nem az ilyen esetre mondom\, hogy könyörögjön. 17 Minden gonoszság bűn\, de van nem halálos bűn is. 18 Tudjuk\, hogy aki Istentől született\, nem vétkezik\, sőt aki Istentől született\, az megőrzi önmagát\, és a gonosz meg sem érinti. 19 Tudjuk\, hogy Istentől vagyunk\, és az egész világ a gonosz hatalmában van. 20 De tudjuk\, hogy eljött az Isten Fia\, és értelmet adott nekünk\, hogy megismerjük az Igazat\, és ezért vagyunk az Igazban\, az ő Fiában\, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet. 21 Gyermekeim\, őrizkedjetek a bálványoktól! \n„…[el]készült a templom minden része és minden tartozéka. Hét esztendeig építették.”1Kir 6 \n\n\n1 Négyszáznyolcvan évvel azután\, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból\, amikor Salamon már negyedik éve uralkodott Izráelben\, ziv hónapban\, azaz a második hónapban kezdték el építeni az Úr templomát. 2 Az a templom\, amelyet Salamon király épített az Úrnak\, hatvan könyök hosszú\, húsz könyök széles és harminc könyök magas volt. 3 A templomépület előcsarnoka húsz könyök hosszú volt\, a templom szélességének megfelelően\, szélessége pedig tíz könyök volt a templom előtt. 4 Készíttetett a templomra ablakokat is\, kőkerettel és ráccsal. 5 A templom falaihoz körös-körül oldalszárnyakat építtetett\, körös-körül a templom falain\, a szentélynél és a szentek szentjénél is; körös-körül oldalkamrákat csináltatott. 6 Az oldalszárny szélessége legalul öt könyök\, középen a szélessége hat könyök\, a harmadik szinten pedig a szélessége hét könyök volt; a templomot ugyanis kívülről körös-körül lépcsőzetesre építtette\, hogy a gerendák ne nyúljanak be a templom falaiba. 7 Mivel a templom építésekor már készre faragott kövekből dolgoztak\, sem kalapácsnak\, sem vésőnek\, sem egyéb vasszerszámnak nem hallatszott a zaja a templom építésekor. 8 Az alsó oldalkamra ajtaja a templom jobb oldalán volt\, és csigalépcsőn jártak föl a középsőre\, a középsőről pedig a harmadikra. 9 Amikor befejezték a templom építését\, beburkolták a templomot cédrusgerendákkal és cédrusdeszkákkal. 10 Megépítették az oldalszárnyakat az egész templomhoz\, emeletenként öt-öt könyök magasra\, és cédrusgerendákkal kapcsolták a templomhoz. 11 Így szólt az Úr igéje Salamonhoz: 12 Ezt mondom a templomról\, amelyet most építesz: Ha az én rendelkezéseim szerint élsz\, törvényeimet teljesíted\, ha megtartod minden parancsolatomat\, és azok szerint élsz\, akkor én is megtartom ígéretemet\, amelyet apádnak\, Dávidnak tettem: 13 Izráel fiai között lakom\, és nem hagyom el népemet\, Izráelt. 14 Amikor befejezte Salamon a templom építését\, 15 beburkolta a templom falait belülről cédrusdeszkával; a templom padlójától egészen a mennyezetig faburkolattal látta el belül\, a templom padlóját pedig ciprusfa deszkával borította be. 16 A templom végétől húszkönyöknyire épített egy deszkafalat cédrusfából a padlótól fel a mennyezetig; ezt építette ki belül a legszentebb résznek\, a szentek szentjének. 17 Az előtte levő templomcsarnok\, azaz a szentély negyven könyök volt. 18 Belülről az egész templomot cédrusfa borította\, s erre gömb alakú díszeket és virágfüzéreket faragtak; minden csupa cédrusfa volt\, a követ nem is lehetett látni. 19 A templom leghátsó részében készítette el a szentek szentjét\, hogy ott helyezze el az Úr szövetségládáját. 20 A szentek szentje húsz könyök hosszú\, húsz könyök széles és húsz könyök magas volt. Színarannyal vonatta be azt\, az oltárt pedig cédrusfával borította be. 21 A templom belsejét is színarannyal vonatta be Salamon\, és aranyláncokat húzatott ki a szentek szentje elé. Arannyal vonatta be a templomot\, 22 az egész templomot arannyal vonatta be\, végig az egész templomot. A szentek szentjénél levő oltárt is mindenütt bevonatta arannyal. 23 Készíttetett olajfából a szentek szentjébe két kerúbot\, tíz-tíz könyök magasat. 24 A kerúb egyik szárnya is öt könyök\, a másik szárnya is öt könyök volt\, úgyhogy az egyik szárny vége a másik szárny végétől tízkönyöknyire volt. 25 A másik kerúb is tízkönyöknyi volt; mindkét kerúbnak ugyanaz volt a mérete és a formája. 26 Az egyik kerúb magassága tíz könyök volt\, és ugyanannyi volt a másik kerúbé is. 27 A kerúbokat a templom legbelső részébe helyezték. A kiterjesztett szárnyú kerúbok közül az egyiknek a szárnya az egyik falig\, a másik kerúb szárnya pedig a másik falig ért\, és szárnyuk a templom közepén egymáshoz ért. 28 A kerúbokat is bevonták arannyal. 29 A templom falára\, körös-körül mindenütt\, a belső és külső részre egyaránt domborműveket faragtak: kerúbokat\, pálmákat és virágfüzéreket. 30 A templom padlóját arannyal vonták be a belső és a külső részben egyaránt. 31 A szentek szentjének bejáratára ajtószárnyakat készítettek olajfából. A szemöldökfák és az ajtófélfák ötszöget alkottak. 32 Mind a két ajtószárny olajfából volt. Kerúb-\, pálma- és virágfüzér-domborműveket faragtak rájuk\, majd bevonták arannyal; a kerúbokat és a pálmákat is befuttatták arannyal. 33 Ugyanígy készítettek a templom bejáratához is ajtófélfákat olajfából\, négyszögletes formára. 34 Mindkét ajtószárny ciprusfából volt. Az egyik ajtószárny is két táblából állt\, amelyek csapon forogtak\, meg a másik ajtószárny is két táblából állt\, amelyek csapon forogtak. 35 Kerúbokat\, pálmákat és virágfüzéreket faragtak rájuk\, és beborították arannyal\, amely még a véseteket is befedte. 36 Azután megépítették a belső udvart három sor faragott kőből és egy sor cédrusgerendából. 37 A negyedik évben rakták le az Úr házának alapját\, ziv hónapban\, 38 és a tizenegyedik évben\, búl hónapban\, azaz a nyolcadik hónapban készült el a templom minden része és minden tartozéka. Hét esztendeig építették.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-55/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240506
DTEND;VALUE=DATE:20240507
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240506T044152Z
LAST-MODIFIED:20240506T044152Z
UID:9450-1714953600-1715039999@nemmind1.hu
SUMMARY:Nap ige
DESCRIPTION:„Isten bizonyságtétele az\, amellyel Fiáról tesz bizonyságot” \n1Jn 5\,1–12 \n1 Aki hiszi\, hogy Jézus a Krisztus\, Istentől született\, és aki szereti azt\, aki szülte\, azt is szereti\, aki attól született. 2 Abból tudjuk meg\, hogy szeretjük Isten gyermekeit\, ha szeretjük Istent\, és megtartjuk az ő parancsolatait. 3 Mert az az Isten iránti szeretet\, hogy parancsolatait megtartjuk\, az ő parancsolatai pedig nem nehezek. 4 Mert aki Istentől született\, az legyőzi a világot\, és az a győzelem\, amely legyőzte a világot\, a mi hitünk. 5 Ki az\, aki legyőzi a világot\, ha nem az\, aki hiszi\, hogy Jézus az Isten Fia? 6 Ő az a Jézus Krisztus\, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által\, hanem a víz és a vér által; a Lélek pedig bizonyságot tesz róla\, mert a Lélek az Igazság. 7 Mert hárman vannak\, akik bizonyságot tesznek: 8 a Lélek\, a víz\, a vér\, és ez a három egy. 9 Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét\, de Isten bizonyságtétele nagyobb\, mert Isten bizonyságtétele az\, amellyel Fiáról tesz bizonyságot. 10 És aki hisz Isten Fiában\, abban megvan ez a bizonyságtétel. Aki nem hisz Istennek\, az hazuggá teszi őt\, mert nem hisz abban a bizonyságtételben\, amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról. 11 Ez a bizonyságtétel pedig az\, hogy Isten örök életet adott nekünk\, és ez az élet az ő Fiában van. 12 Akié a Fiú\, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia\, az élet sincs meg abban. \n„Bölcsebb volt Salamon minden embernél…”1Kir 5 \n\n\n1 Salamon uralkodott mindazokon az országokon\, amelyek az Eufrátesztől a filiszteusok földjéig és az egyiptomi határig terültek el. Ezek adót fizettek\, és szolgáltak Salamonnak egész életében. 2 Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre\, 3 tíz hizlalt marhára\, húsz legelőn tartott marhára és száz juhra a szarvasokon\, gazellákon\, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül. 4 Mivel ő uralkodott mindenütt az Eufráteszen innen Tifszahtól Gázáig\, minden királyon az Eufráteszen innen\, ezért mindenfelől békesség volt körülötte. 5 Júda és Izráel biztonságban lakott\, ki-ki a maga szőlője és fügefája alatt Dántól Beérsebáig Salamon egész életében. 6 Salamonnak volt négyezer harci kocsihoz való lova az istállókban\, és volt tizenkétezer embere a kocsikra. 7 A helytartók\, ki-ki a maga hónapjában\, ellátták Salamon királyt és mindazokat\, akik Salamon király asztalához jártak; nem volt hiány semmiben. 8 Árpát és szalmát is szállított mindegyik a lovak és paripák számára arra a helyre\, ahová kellett\, előírás szerint. 9 Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt\, mint a tenger partján a homok. 10 Nagyobb volt Salamon bölcsessége az összes Keleten lakó ember bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél. 11 Bölcsebb volt Salamon minden embernél\, még az ezráhi Étánnál\, Hémánnál\, Kalkólnál és Dardánál\, Máhól fiainál is\, úgyhogy nagy hírnévre tett szert mindenütt a környező népek körében. 12 Háromezer példabeszédet mondott\, és ezeröt éneket szerzett. 13 Beszélt a fákról\, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig\, és beszélt az állatokról\, a madarakról\, a csúszómászókról és a halakról. 14 Jöttek is az emberek minden nép közül\, hogy hallgassák Salamon bölcsességét\, sőt a föld királyai közül is mindazok\, akik hallottak bölcsességéről. 15 Hírám\, Tírusz királya elküldte szolgáit Salamonhoz\, amikor meghallotta\, hogy őt kenték fel királlyá apja után\, mert Hírám mindig szerette Dávidot. 16 Salamon pedig ezt üzente Hírámnak: 17 Te tudod\, hogy apám\, Dávid nem építhetett házat Istene\, az Úr nevének\, mert háborúskodnia kellett mindenfelé\, míg az Úr lábai alá nem vetette ellenségeit. 18 De most az Úr\, az én Istenem nyugalmat adott nekem mindenfelől\, nem fenyeget sem ellenség\, sem veszedelem. 19 Én tehát azt gondoltam\, hogy házat építek Istenem\, az Úr nevének\, ahogyan az Úr apámnak\, Dávidnak megmondta: A te fiad\, akit utánad helyezek a trónra\, az épít majd nevemnek házat. 20 Most azért parancsold meg\, hogy vágjanak ki cédrusfákat a Libánonon! Az én szolgáim együtt lesznek a te szolgáiddal\, és annyi bért adok szolgáidnak\, amennyit csak kívánsz. Jól tudod\, hogy miköztünk senki sem ért úgy a favágáshoz\, mint a szidóniak. 21 Amikor Hírám meghallotta Salamon üzenetét\, nagyon megörült\, és ezt mondta: Áldott legyen ma az Úr\, mert bölcs fiat adott Dávidnak e nagy nép élére! 22 És Hírám ezt az üzenetet küldte Salamonnak: Meghallgattam\, amit üzentél nekem. Teljesítem mind a cédrusfákra\, mind a ciprusfákra vonatkozó minden kívánságodat. 23 Szolgáim leszállítják a Libánonról a tengerre\, én pedig tutajokká kapcsoltatom össze azokat\, és levitetem a tengeren arra a helyre\, amelyet megüzensz nekem. Ott szétszedetem azokat\, te pedig vitesd el! Te viszont teljesítsd az én kívánságomat\, és adj élelmet házam népének! 24 Adott tehát Hírám Salamonnak cédrus- és ciprusfát\, amennyit csak kívánt. 25 Salamon pedig adott Hírámnak háza népe ellátására húszezer kór búzát és húszezer kór sajtolt olajat. Ezt adta Salamon Hírámnak évről évre. 26 Az Úr tehát bölcsességet adott Salamonnak\, ahogyan megígérte neki. Békességben élt Hírám Salamonnal\, és szövetséget kötöttek egymással. 27 Salamon király kényszermunkásokat küldött föl egész Izráelből: harmincezer ember lett a kényszermunkása. 28 Ezeket felváltva küldte a Libánonra\, havonként tízezer embert: egy hónapig a Libánonon voltak\, két hónapig pedig otthon. A kényszermunkások felügyelője Adónírám volt. 29 Salamonnak volt hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is a hegységben. 30 Salamonnak a munkavezetőin kívül\, akik a munkát irányították\, háromezer-háromszáz felügyelője is volt\, akik a munkát végeztették a néppel. 31 A király parancsára nagy és értékes kőtömböket fejtettek\, mert faragott kövekből akarták lerakni a templom alapjait; 32 ezeket Salamon és Hírám építőmunkásai meg a gebáliak faragták méretre. Így készítették elő a gerendákat meg a köveket a templom építéséhez.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/nap-ige/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240504T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240609T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240504T172409Z
LAST-MODIFIED:20240504T172409Z
UID:9440-1714809600-1717952400@nemmind1.hu
SUMMARY:Towerful Events
DESCRIPTION:Az idén is a hegy jön Mohamedhez a Towerful Events 3 napja során. A pünkösdi hétvégén megrendezésre kerülő Fest of Fifty ismét a teljesség igényével kínál zenei különlegességeket és képzőművészeti tárlatot. A két nap méltó lezárása lesz Hajdú Szabolcs rövidfilm premierje Csonka Valterről. \nMajd június 7-én érkezik a világ legjobb blues album-címre esélyes If I May lemezbemutató koncert a Little G Weevil and His Band előadásában és a záró őrület a godfater koncertjével. \nA programok ingyenesen látogathatók a mikepércsi templomkertben\, templomban és parókia udvaron. \nSzerettel várunk! \nKérünk benneteket\, iratkozzatok fel a towerful hírlevélre\, hogy minden lényeges információhoz első kézből juthassatok hozzá! \n  \nMájus 17 \nSimple Blues Band \nJazz Inside \nLadányi Trio \nIván Szandra \n  \nMájus 18 \nVoice and Guitar \nJumping Matt and His Combo \nSonny and His Wild Cows \nBlues MD (Szebényi-Gotthard) \nHajdú Szabolcs rövidfilm “premier” Csonka Valter emlékére \n  \nHajnali Jam Valterért (A napokban elhunyt sok tálentumos művész\, blues zenész emlékére jammelni hívunk minden egykori zenésztársat.) \n  \nMájus 17-Június 9: Hanyu Zsolt kiállítás \n  \nJúnius 7 \nLittle G Weevil and His Band \ngodfater
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/towerful-events-3/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240504
DTEND;VALUE=DATE:20240505
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240504T081813Z
LAST-MODIFIED:20240504T081813Z
UID:9435-1714780800-1714867199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Nagyobb az\, aki bennetek van…” \n1Jn 4\,1–6 \n1 Szeretteim\, ne higgyetek minden léleknek\, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket\, hogy Istentől valók-e\, mert sok hamis próféta jött el a világba. 2 Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja\, hogy Jézus Krisztus testben jött el\, az Istentől van. 3 Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust\, az nem Istentől van. Ez az antikrisztus lelke\, amelyről hallottátok\, hogy eljön\, most pedig már a világban van. 4 Ti Istentől valók vagytok\, gyermekeim\, és legyőztétek őket\, mert nagyobb az\, aki bennetek van\, mint az\, aki a világban van. 5 Ők a világból valók\, ezért a világ szerint beszélnek\, és a világ rájuk hallgat. 6 Mi Istentől valók vagyunk: aki ismeri Istent\, az hallgat ránk\, aki nem Istentől van\, az nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét. \n„Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet\, hogy tudja kormányozni népedet…”1Kir 3 \n\n\n1 Salamon veje lett a fáraónak\, Egyiptom királyának\, mert elvette a fáraó leányát. Dávid városába vitte\, míg be nem fejezte palotájának\, az Úr házának és a Jeruzsálemet körülvevő várfalnak az építését. 2 A nép akkor még az áldozóhalmokon áldozott\, mert addig még nem építettek házat az Úr nevének. 3 Salamon szerette ugyan az Urat\, és apjának\, Dávidnak a rendelkezései szerint élt\, de ő is az áldozóhalmokon mutatott be áldozatot. 4 A király Gibeónba szokott elmenni\, hogy ott áldozzék\, mert ez volt a legnagyobb áldozóhalom. Egyszer ezer égőáldozatot mutatott be Salamon azon az oltáron. 5 Akkor éjjel megjelent Gibeónban az Úr Salamonnak álmában\, és ezt mondta Isten: Kérj valamit\, én megadom neked! 6 Salamon ezt felelte: Te nagy szeretettel bántál szolgáddal\, Dáviddal\, az én apámmal\, ahogyan ő is hűségesen\, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta\, és fiút adtál neki\, aki a trónján ül ma is. 7 Most pedig\, Uram\, Istenem\, apám\, Dávid után királlyá tetted a te szolgádat. De én még egészen fiatal vagyok\, nem értek a kormányzáshoz. 8 És a te szolgád választott néped között van\, amely olyan nagy nép\, hogy meg sem lehet számolni; nem lehet számba venni sokasága miatt. 9 Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet\, hogy tudja kormányozni népedet\, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?! 10 Tetszett az Úrnak\, hogy ezt kérte Salamon. 11 Azért ezt mondta neki Isten: Mivel ezt kérted\, és nem kértél magadnak hosszú életet\, nem kértél gazdagságot\, és nem kérted ellenségeid életét\, hanem értelmet kértél\, hogy törvényemnek engedelmeskedve tudj kormányozni\, 12 ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked\, hogy hozzád fogható nem volt előtted\, és nem támad utánad sem. 13 Sőt azt is megadom neked\, amit nem kértél: olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben\, hogy nem lesz hozzád fogható senki a királyok között. 14 Ha az én utaimon jársz\, és megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat\, ahogyan apád\, Dávid tette\, akkor hosszú életet adok neked. 15 Azután fölébredt Salamon\, és látta\, hogy álmodott. Amikor visszament Jeruzsálembe\, odaállt az Úr szövetségládája elé\, és égőáldozatokat mutatott be\, békeáldozatokat készített\, és udvari embereinek lakomát rendezett. 16 Abban az időben elment két parázna nő a királyhoz\, és elébe járult. 17 Az egyik nő ezt mondta: Kérlek\, uram\, én ezzel a nővel egy házban lakom\, és én ott szültem nála abban a házban. 18 Három nappal azután\, hogy szültem\, ez a nő is megszült. Csak magunk voltunk a házban\, nem volt velünk senki idegen; kettőnkön kívül senki sem volt a házban. 19 De egy éjjel meghalt ennek a nőnek a fia\, mert ráfeküdt. 20 Fölkelt erre éjfélkor\, elvette mellőlem a fiamat\, amíg a te szolgálóleányod aludt\, és a keblére fektette\, az ő halott fiát pedig az én keblemre fektette. 21 Amikor reggel fölkeltem\, hogy megszoptassam a fiamat\, láttam\, hogy halott. De amikor reggel jól megnéztem\, kiderült\, hogy nem az a fiú volt\, akit én szültem. 22 Ekkor a másik nő ezt mondta: Nem úgy van! Az én fiam él\, a te fiad az\, aki meghalt! Amaz viszont ezt mondta: Nem igaz! A te fiad halt meg\, és az én fiam az\, aki él! Így vitatkoztak a király előtt. 23 Akkor ezt mondta a király: Ez azt állítja: az én fiam él\, a te fiad halt meg. Amaz meg ezt mondja: nem igaz\, a te fiad halt meg\, és az én fiam az\, aki él. 24 Hozzatok hát ide egy kardot! – mondta a király. Oda is hoztak egy kardot a királynak\, 25 a király pedig megparancsolta: Vágjátok ketté az élő gyermeket\, és adjátok oda egyik felét az egyiknek\, másik felét a másiknak! 26 Ekkor azt mondta az élő gyermek anyja a királynak\, mivel megesett a szíve a fián: Kérlek\, uram\, adjátok neki inkább az élő gyermeket\, csak meg ne öljétek! A másik azonban ezt mondta: Ne legyen se az enyém\, se a tiéd\, vágjátok ketté! 27 Ekkor megszólalt a király\, és ezt mondta: Adjátok annak az élő gyermeket\, és ne öljétek meg\, mert ő az anyja! 28 Egész Izráel meghallotta ezt az ítéletet\, amelyet a király hozott\, és félelemmel tekintettek a királyra\, mert látták\, hogy isteni bölcsesség van benne\, és azzal szolgáltat igazságot.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-54/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240503
DTEND;VALUE=DATE:20240504
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240503T051409Z
LAST-MODIFIED:20240503T051409Z
UID:9431-1714694400-1714780799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne szóval szeressünk…”1Jn 3\,18–24 \n\n\n18 Gyermekeim\, ne szóval szeressünk\, ne is nyelvvel\, hanem cselekedettel és igazsággal. 19 Ebből tudható\, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket\, 20 hogy bár a szívünk elítél\, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél\, és mindent tud. 21 Szeretteim\, ha pedig a szívünk nem ítél el\, bizalommal szólhatunk Isten előtt; 22 és amit csak kérünk\, megkapjuk tőle\, mert megtartjuk parancsolatait\, és azt tesszük\, ami kedves őelőtte. 23 Az ő parancsolata pedig az\, hogy higgyünk az ő Fia\, Jézus Krisztus nevében\, és szeressük egymást\, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. 24 Aki pedig megtartja az ő parancsolatait\, az őbenne marad\, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad\, azt a Lélektől tudjuk meg\, akit nekünk adott. \n„Tartsd meg\, amit elrendelt Istened\, az Úr!”1Kir 2 \n\n\n1 Amikor közeledett Dávid halálának az ideje\, ezeket hagyta meg fiának\, Salamonnak: 2 Én most elmegyek azon az úton\, amelyen minden földi halandó elmegy. Légy erős\, légy férfi! 3 Tartsd meg\, amit elrendelt Istened\, az Úr! Járj az ő útján\, tartsd meg rendelkezéseit\, parancsolatait\, törvényeit és intelmeit\, ahogyan meg vannak írva Mózes törvényében. Akkor boldogulsz mindenben\, amit teszel\, és mindenütt\, amerre fordulsz. 4 Akkor beteljesíti az Úr a nekem adott ígéretét\, amikor ezt mondta: Ha vigyáznak fiaid útjukra\, és állhatatosan előttem járnak teljes szívvel és teljes lélekkel\, akkor nem vesznek ki utódaid Izráel trónjáról. 5 Te is tudod\, mit követett el ellenem Jóáb\, Cerújá fia\, mit tett Izráel két hadseregparancsnokával\, Abnérral\, Nér fiával és Amászával\, Jeter fiával\, amikor meggyilkolta őket; mert úgy ontott vért béke idején\, mintha háború lett volna\, és úgy mocskolta be vérrel dereka övét és lába saruját\, mintha háború lett volna. 6 Bánj vele bölcsességed szerint\, és ne engedd\, hogy békességben megőszülve jusson a holtak hazájába! 7 De a gileádi Barzillaj fiaival bánj szeretettel! Legyenek azok között\, akik asztalodnál étkeznek\, mert ők is mellém álltak\, amikor testvéred\, Absolon elől menekültem. 8 Itt van még melletted a benjámini Simí\, Gérá fia Bahúrímból\, aki gyalázatosan szidalmazott\, amikor Mahanajimba mentem. Ő ugyan elém jött a Jordánhoz\, ezért megesküdtem az Úrra\, hogy nem öletem meg fegyverrel. 9 Te azonban ne hagyd őt büntetlenül! Bölcs ember vagy\, tudod\, mit kell tenned\, hogy ősz fejét vérbe borítva juttasd a holtak hazájába. 10 Azután pihenni tért Dávid őseihez\, és eltemették Dávid városában. 11 Dávid negyven évig uralkodott Izráelben. Hebrónban uralkodott hét évig\, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig uralkodott. 12 Azután Salamon ült apjának\, Dávidnak a trónjára\, és uralma nagyon megerősödött. 13 Adónijjá\, Haggít fia egyszer megjelent Betsabénál\, Salamon anyjánál\, aki megkérdezte: Békés szándékkal jössz-e? Ő így felelt: Békés szándékkal. 14 Majd ezt mondta: Beszédem volna veled. Ő így felelt: Beszélj! 15 Adónijjá ezt mondta: Te is tudod\, hogy nekem járt volna a királyság\, és már egész Izráel engem tekintett királyának. De aztán úgy alakultak a dolgok\, hogy a testvéremé lett a királyság\, mert neki adta az Úr. 16 Most azért\, hogy kéréssel fordulok hozzád\, ne utasíts el! Betsabé így válaszolt: Beszélj! 17 Ő erre így folytatta: Kérlek\, mondd meg Salamon királynak\, téged biztosan nem utasít el\, hogy adja nekem feleségül a súnémi Abiságot. 18 Betsabé azt felelte: Jó\, majd beszélek érdekedben a királlyal. 19 El is ment Betsabé Salamon királyhoz\, hogy beszéljen vele Adónijjá érdekében. A király elébe ment\, meghajolt előtte\, majd a trónjára ült\, és hozatott egy széket az anyakirálynőnek\, aki a jobbjára ült. 20 Akkor Betsabé ezt mondta: Egy apró kéréssel fordulok hozzád\, ne utasíts el! A király így felelt neki: Mondd csak el a kérésedet\, anyám\, nem foglak elutasítani. 21 Erre ő ezt mondta: Hadd kapja meg feleségül testvéred\, Adónijjá a súnémi Abiságot! 22 Salamon király így válaszolt anyjának: Miért csak a súnémi Abiságot kéred Adónijjának? Kérd neki mindjárt a királyságot is\, hiszen a bátyám ő! Legyen csak az övé meg Ebjátár papé és Jóábé\, Cerújá fiáé!1 23 Akkor megesküdött Salamon király az Úrra: Úgy segítsen engem Isten most és ezután is\, hogy ez az életébe kerül Adónijjának! 24 Most azért az élő Úrra mondom\, aki engem idehelyezett\, és apámnak\, Dávidnak a trónjára ültetett\, és aki ígérete szerint uralkodóházat alapított nekem\, hogy meg kell halnia Adónijjának még ma. 25 Elküldte azért Salamon király Benáját\, Jójádá fiát\, aki leterítette őt\, úgyhogy meghalt. 26 Ebjátár papnak pedig ezt parancsolta a király: Menj Anátótba\, a földbirtokodra\, különben halál fia vagy! Nem akarlak ma téged is megöletni\, mivel te hordoztad az én Uramnak\, az Úrnak a ládáját apám\, Dávid előtt\, és együtt szenvedted el mindazt\, amit apám elszenvedett. 27 Így űzte el Salamon Ebjátárt\, nem lehetett többé az Úr papja. Ezzel beteljesedett az Úr igéje\, amelyet Éli házáról mondott Sílóban. 28 Eljutott ennek a híre Jóábhoz. Jóáb ugyanis Adónijjához csatlakozott\, bár azelőtt Absolonhoz nem csatlakozott. Ezért bemenekült Jóáb az Úr sátrába\, és megragadta az oltár szarvait. 29 Amikor jelentették Salamon királynak\, hogy Jóáb az Úr sátrához menekült\, és ott áll az oltár mellett\, elküldte Salamon Benáját\, Jójádá fiát ezzel a paranccsal: Eredj\, és öld meg őt! 30 Benájá el is ment az Úr sátrához\, és ezt mondta Jóábnak: A király azt parancsolja\, hogy gyere ki! Ő azonban így felelt: Nem megyek\, itt akarok meghalni! Benájá jelentette a királynak\, hogy mit beszélt Jóáb\, és mit felelt neki. 31 Erre azt mondta neki a király: Tedd meg\, amit kíván\, öld meg\, és temesd el! Így hárítod el rólam és apám házáról a Jóáb által ok nélkül kiontott vért. 32 Csak őt fogja hibáztatni érte az Úr\, hiszen megölt két magánál igazabb és derekabb embert. Fegyverrel gyilkolta meg őket\, apámnak\, Dávidnak a tudta nélkül: Abnért\, Nér fiát\, Izráel hadseregparancsnokát és Amászát\, Jeter fiát\, Júda hadseregparancsnokát. 33 Szálljon kiontott vérük Jóáb és utódai fejére mindörökre! Dávidnak és utódainak\, házának és trónjának pedig adjon az Úr békét örökre! 34 Elment tehát Benájá\, Jójádá fia\, rátámadt Jóábra\, és megölte. Hazájában\, a pusztában temették el. 35 Helyette a király Benáját\, Jójádá fiát állította a hadsereg élére\, Ebjátár helyére pedig Cádók papot állította a király. 36 Majd elküldött a király\, hívatta Simít\, és ezt mondta neki: Építs magadnak házat Jeruzsálemben\, és lakj ott\, de nem mehetsz el onnan sehová! 37 Mert tudd meg\, hogy ha elmégy\, és átléped a Kidrón-patakot\, meg fogsz halni\, és abban csakis te leszel a hibás! 38 Simí ezt felelte a királynak: Jól van. Úgy cselekszik szolgád\, ahogyan parancsolja az én uram\, királyom. Jó ideig nem is hagyta el Simí Jeruzsálemet. 39 Három év múlva azonban Simínek két rabszolgája elszökött Ákíshoz\, Maaká fiához\, Gát királyához. Simínek hírül hozták\, hogy a rabszolgái Gátban vannak. 40 Elindult tehát Simí\, fölnyergelte a szamarát\, és elment Gátba Ákíshoz\, hogy megkeresse a rabszolgáit. Elment Simí\, és visszahozta a rabszolgáit Gátból. 41 Jelentették azonban Salamonnak\, hogy Simí elment Jeruzsálemből Gátba\, és vissza is tért. 42 Ekkor hívatta a király Simít\, és ezt mondta neki: Hát nem eskettelek meg téged az Úrra\, és nem figyelmeztettelek\, hogy ha elmégy\, és bárhová távozol\, tudd meg\, hogy meg kell halnod?! Te azt felelted nekem: Jól van\, engedelmeskedem. 43 Miért nem tartottad meg az Úrra tett esküt és a parancsot\, amelyet én adtam neked? 44 Majd ezt mondta a király Simínek: Tudod te\, hisz emlékszel te is mindarra a rosszra\, amit apámmal\, Dáviddal szemben elkövettél. Most majd megfizet neked az Úr a gonoszságodért! 45 Salamon király pedig áldott lesz\, és Dávid trónja erősen fog állni az Úr előtt örökké. 46 Majd parancsot adott a király Benájának\, Jójádá fiának\, az pedig kiment\, leterítette Simít\, és az meghalt. És megerősödött a királyi hatalom Salamon kezében.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-53/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240502T170000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240502T180000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240416T123322Z
LAST-MODIFIED:20240430T155513Z
UID:9378-1714669200-1714672800@nemmind1.hu
SUMMARY:2024. évi Egyházlátogatás
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/az-egyhazlatogatas-idopontja-2024-05-02-csutortok-17-00/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240502
DTEND;VALUE=DATE:20240503
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240425T084212Z
LAST-MODIFIED:20240425T084212Z
UID:9422-1714608000-1714694399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:1Jn 3\, 13-17 Az igazi testvéri szeretet \n13Ne csodálkozzatok\, testvéreim\, ha gyűlöl titeket a világ. 14Mi tudjuk\, hogy átmentünk a halálból az életbe\, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét\, az a halálban marad. 15Aki gyűlöli a testvérét\, az embergyilkos; azt pedig tudjátok\, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete. 16Abból ismerjük a szeretetet\, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal\, hogy életünket adjuk testvéreinkért. 17Akinek pedig világi javai vannak\, de elnézi\, hogy a testvére szükséget szenved\, és bezárja előtte a szívét\, abban hogyan maradhatna meg az Isten szeretete? \n1Kir 1 Adónijjá királyságra tör \n1Amikor Dávid élemedett korú öregember lett\, hiába takargatták be ruhákkal\, nem tudott fölmelegedni. 2Akkor ezt mondták neki udvari emberei: Keresni kell urunknak\, a királynak egy fiatal szüzet\, hogy a király szolgálatára álljon\, és ápolja őt. Ha ez a karjaidban fekszik\, akkor majd fölmelegszel\, uram\, királyom! 3Keresni kezdtek tehát Izráel egész területén egy szép leányt. Így találtak rá a súnémi Abiságra\, és bevitték a királyhoz. 4Ez a leány igen szép volt; ő ápolta a királyt\, és ő viselte gondját\, de a király nem élt vele.\n5Adónijjá\, Haggít fia elbizakodottan ezt mondta: Én leszek a király! És szerzett magának harci kocsikat\, lovasokat és ötven férfit\, akik előtte futottak. 6Apja azonban soha életében nem vetette a szemére\, hogy miért tesz ilyet. Absolon után szülte őt anyja\, és ő is igen szép ember volt. 7Tárgyalt Jóábbal\, Cerújá fiával és Ebjátár pappal\, ezek segítették Adónijját\, és vele tartottak. 8Viszont Cádók pap\, Benájá\, Jójádá fia\, Nátán próféta\, Simí és Réí meg Dávid vitézei nem támogatták Adónijját. 9Egyszer Adónijjá juhokból\, marhákból és hizlalt borjúkból áldozati lakomát rendezett a Zóhelet-kőnél\, a Rógél-forrás mellett\, és meghívta minden testvérét\, a király fiait meg a király szolgálatában álló összes júdait. 10Nem hívta meg viszont Nátán prófétát\, Benáját\, a vitézeket meg a testvérét\, Salamont sem.\nDávid Salamont teszi királlyá11Akkor ezt mondta Nátán Betsabénak\, Salamon anyjának: Nem hallottad\, hogy Adónijjá\, Haggít fia lett a király\, úgy\, hogy urunk\, Dávid nem is tud róla?! 12Gyere hát\, hallgasd meg a tanácsomat\, hogyan mentsd meg életedet és fiadnak\, Salamonnak az életét. 13Eredj\, menj be Dávid királyhoz\, és mondd ezt neki: Uram\, királyom\, te megesküdtél szolgálóleányodnak: A te fiad\, Salamon lesz utánam a király\, és ő fog a trónomra ülni. Miért lett akkor Adónijjá a király? 14Amíg te a királlyal beszélsz\, én is bemegyek utánad\, és megerősítem szavaidat.\n15Betsabé be is ment a királyhoz a belső szobába\, ahol a súnémi Abiság viselte gondját a megvénült királynak. 16Betsabé meghajolt\, és leborult a király előtt\, a király pedig ezt kérdezte: Mit kívánsz? 17Az így felelt neki: Uram\, te megesküdtél szolgálóleányodnak az ÚRra\, a te Istenedre: A te fiad\, Salamon lesz utánam a király\, ő fog a trónomra ülni. 18Most mégis Adónijjá lett a király\, te pedig\, uram\, királyom\, még csak nem is tudsz róla. 19Mert bikákból\, hizlalt borjakból és juhokból gazdag áldozati lakomát rendezett\, és meghívta rá a király valamennyi fiát\, Ebjátár papot és Jóábot\, a hadsereg parancsnokát; csak szolgádat\, Salamont nem hívta meg. 20Most azért\, uram\, királyom\, rajtad van egész Izráel szeme\, neked kell kihirdetned\, hogy ki ül utánad a trónra\, uram\, királyom! 21Mert ha majd őseidhez térsz pihenni\, uram\, királyom\, akkor engem és fiamat\, Salamont lázadóknak fognak tekinteni.\n22Még beszélt a királlyal\, amikor megérkezett Nátán próféta. 23Jelentették a királynak: Itt van Nátán próféta. Erre ő bement a király elé\, és arccal a földre borult a király előtt. 24Ezt mondta Nátán: Uram\, királyom! Te mondtad azt\, hogy Adónijjá lesz utánad a király\, és ő fog a trónodra ülni? 25Mert ő ma elment\, és bikákból\, hizlalt borjakból és juhokból gazdag áldozati lakomát rendezett; meghívta a király valamennyi fiát\, a hadsereg parancsnokát meg Ebjátár papot\, és ezek most vele esznek-isznak\, és ezt kiáltozzák: Éljen Adónijjá király! 26De engem\, a te szolgádat nem hívott meg\, sem Cádók papot\, sem Benáját\, Jójádá fiát\, sem szolgádat\, Salamont. 27Ha az én uramtól\, a királytól való ez az intézkedés\, akkor miért nem tudattad szolgáiddal\, hogy ki ül a trónra utánad\, uram\, királyom?\n28Dávid király erre így válaszolt: Hívjátok ide Betsabét! Ő bement a királyhoz\, és megállt a király előtt. 29Akkor a király megesküdött\, és ezt mondta: Az élő ÚRra mondom\, aki megváltott engem minden nyomorúságból\, 30hogy amiképp megesküdtem neked az ÚRra\, Izráel Istenére\, hogy a te fiad\, Salamon lesz utánam a király\, és ő ül a trónomra\, úgy azt meg is cselekszem még a mai napon. 31Erre Betsabé arccal a földig hajolva leborult a király előtt\, és ezt mondta: Örökké éljen az én uram\, Dávid király!\n32Azután ezt mondta Dávid király: Hívjátok ide Cádók papot\, Nátán prófétát és Benáját\, Jójádá fiát! Ezek be is mentek a király elé. 33A király ezt mondta nekik: Vegyétek magatok mellé uratok embereit! Ültessétek fiamat\, Salamont az én öszvéremre\, és vezessétek le a Gíhónhoz! 34Cádók pap és Nátán próféta kenje ott fel Izráel királyává\, azután fújjátok meg a kürtöt\, és kiáltsátok: Éljen Salamon király! 35Azután vonuljatok fel mögötte\, ő pedig jöjjön ide\, üljön a trónomra\, és ő legyen helyettem a király! Mert azt parancsoltam\, hogy ő legyen Izráel és Júda fejedelme. 36Akkor Benájá\, Jójádá fia válaszolt a királynak: Az ÚR\, az én uramnak\, királyomnak Istene mondjon áment rá! 37Ahogyan vele volt az ÚR az én urammal\, királyommal\, úgy legyen Salamonnal is\, és tegye nagyobbá trónját még az én uramnak\, Dávid királynak a trónjánál is!\nSalamont királlyá kenik38Elment tehát Cádók pap\, Nátán próféta és Benájá\, Jójádá fia meg a kerétiek és a pelétiek; Salamont Dávid király öszvérére ültették\, és levezették a Gíhónhoz. 39Cádók pap pedig kihozta a sátorból az olajosszarut\, és fölkente Salamont. Majd megfújták a kürtöt\, és az egész nép ezt kiáltozta: Éljen Salamon király! 40Azután fölvonult mögötte az egész nép\, sípokkal sípoltak\, és olyan lelkesen ujjongtak\, hogy majd meghasadt a föld a kiáltozásuktól.\nAdónijjá párthívei szétszélednek41Meghallotta ezt Adónijjá és a nála levő meghívottak mind\, amikor a lakoma végén jártak. Jóáb is meghallotta a kürtszót\, és ezt kérdezte: Miért van ilyen nagy zaj a városban? 42Még beszélt\, amikor megérkezett Jónátán\, Ebjátár pap fia. Adónijjá ezt mondta: Jöjj be\, te derék ember vagy\, és biztosan jó hírt hozol. 43Jónátán így válaszolt Adónijjának: Nem\, mert a mi urunk\, Dávid király Salamont tette királlyá. 44Elküldte vele a király Cádók papot\, Nátán prófétát és Benáját\, Jójádá fiát meg a kerétieket és a pelétieket\, őt pedig felültették a király öszvérére\, 45majd Cádók pap Nátán prófétával együtt királlyá kente őt a Gíhónnál. Onnan vonultak föl örvendezve\, ezért zajos a város\, ennek a hangját hallottátok. 46Salamon már ott is ül a királyi trónon. 47Sőt a király udvari emberei is odamentek\, és így áldják urunkat\, Dávid királyt: Szerezzen Istened Salamonnak még nagyobb hírnevet\, mint a tiéd\, és tegye az ő trónját még a te trónodnál is nagyobbá! A király mélyen meghajolt a fekvőhelyén\, 48majd még ezt is mondta a király: Áldott az ÚR\, Izráel Istene\, aki megadta nekem a mai napon\, hogy szemem láttára ült utódom a trónra. 49Ekkor megrémülve fölkelt Adónijjá összes meghívottja\, és elsiettek mindnyájan\, amerre láttak.\nAdónijjá kegyelmet kap50Adónijjá azonban félt Salamontól\, ezért elment\, és megragadta az oltár szarvait. 51Jelentették Salamonnak\, hogy Adónijjá fél Salamon királytól\, ezért megragadta az oltár szarvait\, és ezt mondja: Esküdjék meg nekem most Salamon király\, hogy nem öli meg fegyverrel a szolgáját! 52Erre így szólt Salamon: Ha derék embernek bizonyul\, haja szála sem fog meggörbülni\, de ha valami rosszat tesz\, akkor meg kell halnia. 53Ekkor érte küldött Salamon király\, és elhozták az oltártól; ő pedig amint megérkezett\, leborult Salamon király előtt. Salamon ezt mondta neki: Eredj haza!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-52/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240501T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240607T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240504T173854Z
LAST-MODIFIED:20240504T173854Z
UID:9447-1714550400-1717779600@nemmind1.hu
SUMMARY:Fest of Fifty by Towerful Events
DESCRIPTION:Ha pünkösd\, akkor Fest of Fifty by Towerful Events! \n  \nUgye\, mindenki tudja!? \n  \nNéhány tavalyi képpel melegítünk az idei koncertekre\, melyek ingyenesen látogathatók az idén a mikepércsi templomkertben május 17-18-án. \n  \nJúnius 7-én pedig választási bulit tartunk: csak blues és rock között lehet majd választani! \n  \nHamarosan jövünk a programmal! \n  \nhttps://towerful.hu/blog/fest-of-fifty-by-towerful-events
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/fest-of-fifty-by-towerful-events/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240501T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240531T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240425T083145Z
LAST-MODIFIED:20240425T083145Z
UID:9405-1714550400-1717174800@nemmind1.hu
SUMMARY:József Attila: Ne légy szeles…
DESCRIPTION:József Attila: Ne légy szeles… \nNe légy szeles.\nBár a munkádon más keres –\ndolgozni csak pontosan\, szépen\,\nahogy a csillag megy az égen\,\núgy érdemes. \n1935.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/jozsef-attila-ne-legy-szeles/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240501T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240501T170000
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240504T173629Z
LAST-MODIFIED:20240504T173629Z
UID:9444-1714550400-1714582800@nemmind1.hu
SUMMARY:
DESCRIPTION:Ha pünkösd\, akkor Fest of Fifty by Towerful Events! \n  \nUgye\, mindenki tudja!? \n  \nNéhány tavalyi képpel melegítünk az idei koncertekre\, melyek ingyenesen látogathatók az idén a mikepércsi templomkertben május 17-18-án. \n  \nJúnius 7-én pedig választási bulit tartunk: csak blues és rock között lehet majd választani! \n  \nHamarosan jövünk a programmal! \n  \nhttps://towerful.hu/blog/fest-of-fifty-by-towerful-events
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/9444/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240501
DTEND;VALUE=DATE:20240502
DTSTAMP:20260410T191449
CREATED:20240425T084107Z
LAST-MODIFIED:20240425T084107Z
UID:9420-1714521600-1714607999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:1Jn 3\, 1-12 Isten gyermekei és az ördög gyermekei \n1Lássátok meg\, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket\, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ\, mert nem ismerte meg őt. 2Szeretteim\, most Isten gyermekei vagyunk\, de még nem lett nyilvánvaló\, hogy mivé leszünk. Tudjuk\, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz\, hasonlóvá leszünk hozzá\, mert olyannak fogjuk őt látni\, amilyen valójában. 3Ezért aki így reménykedik benne\, megtisztítja magát\, mint ahogyan ő is tiszta.\n4Aki bűnt cselekszik\, a törvényt is megszegi\, mert a bűn törvényszegés. 5Azt pedig tudjátok\, hogy ő azért jelent meg\, hogy elvegye a bűnöket\, és hogy őbenne nincsen bűn. 6Aki őbenne marad\, az nem vétkezik: aki vétkezik\, az nem látja és nem ismeri őt. 7Gyermekeim\, senki meg ne tévesszen titeket: aki az igazságot cselekszi\, az igaz\, mint ahogyan ő is igaz. 8Aki a bűnt cselekszi\, az az ördögtől van\, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia\, hogy az ördög munkáit lerombolja. 9Aki az Istentől született\, az nem cselekszik bűnt\, mert az ő magja van benne\, és nem vétkezhet\, mert az Istentől született.\n10Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot\, nem az Istentől van\, és az sem\, aki nem szereti a testvérét. 11Mert ez az az üzenet\, amelyet kezdettől fogva hallottatok\, hogy szeressük egymást\, 12nem úgy\, mint Kain\, aki a gonosztól volt\, és meggyilkolta a testvérét. És miért gyilkolta meg? Mert az ő cselekedetei gonoszak voltak\, a testvére cselekedetei pedig igazak. \nJózs 24 Józsué megújítja a szövetséget Sikemben \n1Józsué összegyűjtötte Izráel minden törzsét Sikembe\, egybehívta Izráel véneit\, családfőit\, bíráit és elöljáróit. Odaálltak Isten színe elé. 2Ekkor azt mondta Józsué az egész népnek: Így szól az ÚR\, Izráel Istene: A folyamon túl laktak régen atyáitok\, Ábrahámnak és Náhórnak az apja\, Táré\, és más isteneket tiszteltek. 3De kiragadtam atyátokat\, Ábrahámot a folyamon túlról\, és végigvezettem Kánaán egész földjén. Megszaporítottam utódait: Izsákot adtam neki\, 4Izsáknak pedig Jákóbot és Ézsaut adtam; Ézsaunak a Széír-hegységet adtam birtokul\, Jákób és fiai pedig lementek Egyiptomba. 5Majd elküldtem Mózest és Áront\, és megvertem Egyiptomot; ezt vittem véghez közöttük. Azután kihoztalak benneteket. 6Kihoztam atyáitokat Egyiptomból\, és eljutottatok a tengerig. Az egyiptomiak azonban harci kocsikkal és lovasokkal üldözték atyáitokat a Vörös-tengerig. 7Akkor az Úrhoz kiáltottak segítségért\, és ő sötétséget bocsátott közétek és az egyiptomiak közé. Rájuk eresztette a tengert\, és az elborította őket. A saját szemetekkel láttátok\, hogy mit tettem Egyiptommal. Azután a pusztában laktatok hosszú ideig. 8Majd bevittelek benneteket az emóriak földjére\, akik a Jordánon túl laktak. Ők harcba szálltak ellenetek\, de én a kezetekbe adtam őket. Birtokba vettétek a földjüket\, őket pedig kipusztítottam előletek.\n9Azután fölkelt Bálák\, Cippór fia\, Móáb királya\, és harcba szállt Izráel ellen. Elküldött\, és hívatta Bálámot\, Beór fiát\, hogy átkozzon meg benneteket. 10Én azonban nem akartam meghallgatni Bálámot\, hanem meg kellett áldania benneteket\, és így kimentettelek benneteket a kezéből. 11Azután átkeltetek a Jordánon\, és elérkeztetek Jerikóhoz. Harcba szálltak ellenetek Jerikó polgárai\, az emóriak\, a perizziek\, a kánaániak\, a hettiták\, a girgásiak\, a hivviek és a jebúsziak\, de a kezetekbe adtam őket. 12Rettenetes félelmet bocsátottam rájuk: az futamította meg az emóriak két királyát\, nem a te kardod vagy az íjad. 13Olyan földet adtam nektek\, amelyért nem ti fáradoztatok\, városokat\, amelyeket nem ti építettetek\, mégis letelepedtetek bennük\, szőlőket és olajfákat\, amelyeket nem ti ültettetek\, mégis ti esztek róluk.\n14Most azért az URat féljétek\, és őt szolgáljátok hűen és feddhetetlenül! Távolítsátok el azokat az isteneket\, amelyeket atyáitok szolgáltak a folyamon túl meg Egyiptomban\, és az URat szolgáljátok! 15De ha nem tetszik nektek\, hogy az URat szolgáljátok\, válasszátok ki még ma\, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket\, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl\, akár az emóriak isteneit\, akiknek most a földjén laktok. De én és az én házam népe az URat szolgáljuk!\nA nép fogadalma16Erre így válaszolt a nép: Távol legyen tőlünk\, hogy elhagyjuk az URat\, és más isteneket szolgáljunk! 17Az ÚR a mi Istenünk! Ő hozott föl bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről\, a szolgaság házából\, és tette azokat a nagy jeleket a szemünk láttára. Ő vigyázott ránk végig az úton\, amelyet megtettünk\, és minden nép között\, ahol átvonultunk. 18Kiűzött előlünk az ÚR minden népet\, akik az országban laktak\, még az emóriakat is. Mi is az URat akarjuk hát szolgálni; bizony\, ő a mi Istenünk!\n19Akkor Józsué ezt mondta a népnek: Nem tudjátok ti szolgálni az URat\, mert szent Isten ő\, féltőn szerető Isten ő\, nem tűri el hitszegéseiteket és vétkeiteket! 20Ha majd elhagyjátok az URat\, és idegen isteneket szolgáltok\, akkor ő újra meg újra csapást hoz rátok\, és megsemmisít\, ha addig jót is tett veletek.\n21A nép azonban ezt felelte Józsuénak: Nem! Mi az URat akarjuk szolgálni! 22Ekkor így szólt Józsué a néphez: Magatok vagytok a tanúi annak\, hogy ti választottátok az URat\, hogy őt szolgáljátok. Ők azt felelték: Tanúi vagyunk.\n23Most azért távolítsátok el az idegen isteneket\, amelyek közöttetek vannak\, és fordítsátok oda szíveteket az ÚRhoz\, Izráel Istenéhez! 24A nép így felelt Józsuénak: Az URat\, a mi Istenünket fogjuk szolgálni\, és az ő szavára hallgatunk.\n25Így kötött szövetséget Józsué azon a napon népe javára\, elébe tárva a rendelkezéseket és a törvényeket Sikemben. 26Azután beírta Józsué ezeket a dolgokat az Isten törvénykönyvébe. Majd fogott egy nagy követ\, és odaállította az alá a cserfa alá\, amely az ÚR szentélyénél volt. 27Majd ezt mondta Józsué az egész népnek: Ez a kő lesz majd a tanú ellenünk\, mert ez hallotta az ÚRnak minden mondását\, amikor beszélt velünk. Ez lesz majd a tanú ellenetek\, ha megtagadjátok Isteneteket! 28Ezután elbocsátotta Józsué a népet\, mindenkit a maga örökségébe.\nJózsué és Eleázár halála29Történt pedig ezek után\, hogy meghalt Józsué\, Nún fia\, az ÚR szolgája száztíz éves korában. 30Eltemették örökségének a területén\, Timnat-Szerahban\, amely Efraim hegyvidékén\, a Gaas-hegytől északra van.\n31Izráel pedig az URat szolgálta Józsué egész életében meg azoknak a véneknek az idejében\, akik túlélték Józsuét\, és akik ismerték az ÚRnak mindazokat a tetteit\, amelyeket véghezvitt Izráelért.\n32József csontjait\, amelyeket Egyiptomból hoztak magukkal Izráel fiai\, Sikemben temették el\, a mezőnek azon a részén\, amelyet Jákób vett meg Hamórnak\, Sikem atyjának fiaitól száz keszíta ezüstért\, és amely József fiainak az öröksége lett.\n33Meghalt Eleázár\, Áron fia is\, és eltemették fiának\, Fineásnak a városában\, Gibeában\, amelyet Efraim hegyvidékén adtak neki.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-51/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR