BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.13.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240701T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240731T170000
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240627T140542Z
LAST-MODIFIED:20240719T064050Z
UID:9665-1719820800-1722445200@nemmind1.hu
SUMMARY:Helen Keller
DESCRIPTION:“Fordítsd az arcodat a nap felé és minden árnyék mögéd kerül.”
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/dsida-jeno-tavaszi-beke/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240628
DTEND;VALUE=DATE:20240629
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240628T110304Z
LAST-MODIFIED:20240628T112313Z
UID:9668-1719532800-1719619199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Jöjjetek utánam\, és én emberhalászokká teszlek titeket”Mt 4\,18–22 \n\n\n18 Amikor a Galileai-tenger partján járt\, meglátott két testvért\, Simont\, akit Péternek hívtak\, és testvérét\, Andrást\, amint hálójukat a tengerbe vetették\, mivel halászok voltak. 19 Így szólt hozzájuk: Jöjjetek utánam\, és én emberhalászokká teszlek titeket. 20 Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat\, és követték őt. 21 Miután továbbment onnan\, meglátott két másik testvért\, Jakabot\, Zebedeus fiát és testvérét\, Jánost\, amint a hajóban apjukkal\, Zebedeussal együtt rendezgették hálóikat\, és őket is elhívta. 22 Ők pedig azonnal otthagyták a hajót és apjukat\, és követték őt. \n„…sírtam és gyászoltam\, böjtöltem és imádkoztam a menny Istene előtt…”Neh 1 \n\n\n1 Nehémiásnak\, Hakaljá fiának a története. A huszadik évben\, kiszlév hónapban történt\, amikor Súsán várában voltam\, 2 hogy megérkezett hozzám egyik rokonom\, Hanání és vele együtt néhány Júdából való férfi. Kérdezősködtem tőlük a megmenekült júdaiakról\, akik a fogság után megmaradtak\, meg Jeruzsálemről. 3 Elmondták nekem\, hogy azok\, akik a fogság után megmaradtak\, nagy bajban és gyalázatban élnek abban a tartományban\, Jeruzsálem várfala pedig csupa rés\, és kapui tűzben égtek el. 4 Amikor meghallottam ezeket\, napokon át ültem\, sírtam és gyászoltam\, böjtöltem és imádkoztam a menny Istene előtt\, 5 és ezt mondtam: Ó\, Uram\, menny Istene\, te nagy és félelmetes Isten! Te hűségesen megtartod a szövetséget azokkal\, akik szeretnek téged\, és megtartják parancsolataidat. 6 Fordulj hozzám figyelmesen\, tekints reám\, és hallgasd meg szolgád imádságát\, aki most éjjel-nappal imádkozik előtted a te szolgáidért\, Izráel fiaiért. Vallást teszek Izráel fiainak a vétkeiről\, amelyeket elkövettünk ellened. Vétkeztem én is és atyám háza népe is! 7 Nagy gonoszságot követtünk el ellened\, mert nem tartottuk meg azokat a parancsolatokat\, rendelkezéseket és törvényeket\, amelyeket szolgádnak\, Mózesnek adtál. 8 Emlékezz vissza arra az ígéretre\, amelyet kijelentettél a te szolgádnak\, Mózesnek: Ha ti hűtlenek lesztek\, én szétszélesztelek benneteket a népek közé\, 9 de ha megtértek hozzám\, megtartjátok parancsolataimat\, és teljesítitek azokat\, akkor ha az ég széléig űztelek is el benneteket\, még ott is összeszedlek és elviszlek benneteket arra a helyre\, amelyet kiválasztottam\, hogy ott lakjék az én nevem. 10 Hiszen a te szolgáid ők\, és a te néped\, akiket megváltottál hatalmaddal és erős kezeddel! 11 Ó\, Uram\, méltasd figyelemre a te szolgád és szolgáid imádságát\, akik boldogok\, hogy félhetik a te nevedet! Adj ma sikert a te szolgádnak\, és add\, hogy legyen hozzá irgalmas az az ember! Én ugyanis a király pohárnoka voltam.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-81/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240627
DTEND;VALUE=DATE:20240628
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240627T134102Z
LAST-MODIFIED:20240627T134102Z
UID:9594-1719446400-1719532799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Térjetek meg\, mert elközelített a mennyek országa!”Mt 4\,12–17 \n\n\n12 Amikor Jézus meghallotta\, hogy Jánost fogságba vetették\, visszatért Galileába. 13 Majd elhagyta Názáretet\, elment\, és letelepedett a tengerparti Kapernaumban\, Zebulon és Naftáli területén\, 14 hogy beteljesedjék az\, amit Ézsaiás prófétált: 15 „Zebulon földje és Naftáli földje\, a Tenger melléke\, a Jordánon túl\, pogányok Galileája! 16 A nép\, amely sötétségben él\, nagy világosságot lát\, és akik a halál árnyékának földjén élnek\, azoknak világosság támad.” 17 Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: Térjetek meg\, mert elközelített a mennyek országa! \n\n„…van még remény Izráel számára!”Ezsd 10 \n\n\n1 Miközben Ezsdrás Isten háza előtt leborulva így imádkozott\, és sírva elmondta ezt a bűnvallást\, Izráelből igen nagy sokaság gyűlt össze körülötte: férfiak\, asszonyok és gyermekek\, mert a nép igen keservesen sírt. 2 Akkor megszólalt az Élám fiai közül való Sekanjá\, Jehíél fia\, és ezt mondta Ezsdrásnak: Hűtlenek lettünk Istenünkhöz\, mert idegen nőket vettünk feleségül az ország népei közül. De ennek ellenére is van még remény Izráel számára! 3 Most azért kössünk szövetséget Istenünkkel úgy\, hogy elbocsátjuk mindezeket az asszonyokat és gyermekeiket uramnak és azoknak a határozata szerint\, akik remegve gondolnak Istenünk parancsolatára. A törvény szerint kell eljárni. 4 Kelj föl\, mert ez a te dolgod\, és mi veled leszünk. Légy erős\, és cselekedj! 5 Fölkelt tehát Ezsdrás\, és megeskette a papok\, a léviták és egész Izráel vezetőit\, hogy az elhangzottak szerint járnak el; ők pedig megesküdtek. 6 Akkor fölkelt Ezsdrás az Isten háza elől\, és elment Jóhánánnak\, Eljásíb fiának a kamrájába. Bement oda\, de nem evett és nem ivott semmit\, mert gyászolt a fogságból hazatértek hűtlensége miatt. 7 Azután közhírré tették Júdában és Jeruzsálemben mindazok között\, akik a fogságból hazatértek\, hogy gyűljenek össze Jeruzsálemben. 8 Ha pedig valaki nem jön el három napon belül\, annak a jószágát a vezetők és a vének határozata értelmében ki kell irtani\, őt magát pedig ki kell zárni a hazatértek gyülekezetéből. 9 Harmadnapra tehát összegyűlt minden júdai és benjámini férfi Jeruzsálembe\, és a kilencedik hónap huszadik napján ott ült az egész nép az Isten háza előtti téren\, reszketve az ügy meg a zuhogó eső miatt. 10 Akkor előállt Ezsdrás pap\, és ezt mondta nekik: Hűtlenséget követtetek el azzal\, hogy idegen asszonyokat vettetek feleségül\, és így szaporítottátok Izráel vétkét. 11 Valljátok meg ezt őseitek Istenének\, az Úrnak\, és cselekedjetek az ő tetszése szerint: váljatok külön az ország népeitől és az idegen asszonyoktól! 12 Erre az egész gyülekezet hangosan ezt válaszolta: Igen! A te beszéded szerint kell tennünk! 13 De nagy ez a nép\, és esős időszak van\, ezért nem álldogálhatunk a szabadban. Nem is egy-két napi munka ez\, hiszen sokan vagyunk\, akik vétkeztünk ebben a dologban. 14 Képviseljék a vezetők az egész gyülekezetet! Városainkból pedig mindazok\, akik idegen asszonyokat vettek feleségül\, jöjjenek ide egy-egy meghatározott időpontban\, ők és velük együtt az adott város vénei és bírái egészen addig\, amíg el nem fordították rólunk Istenünk izzó haragját\, amely e dolog miatt támadt! 15 Csak Jónátán\, Aszáél fia és Jahzejá\, Tikvá fia álltak ennek ellene\, és Mesullám meg a lévita Sabbetaj támogatták őket. 16 A fogságból hazatértek azonban így jártak el. Kiválasztották Ezsdrás papot meg egyes férfiakat\, családonként a családfőket\, mindnyájukat név szerint. Ezek a tizedik hónap első napján összegyűltek\, hogy megvizsgálják az ügyet. 17 Az első hónap első napjáig elintézték minden férfi ügyét\, aki idegen asszonyt vett feleségül. 18 A papok között is akadtak olyanok\, akik idegen asszonyt vettek el: Jésúának\, Jócádák fiának és testvéreinek a fiai közül Maaszéjá\, Elíézer\, Járíb és Gedaljá. 19 Ezek kezet adtak arra\, hogy elbocsátják feleségüket. A vétkük miatt hozott jóvátételi áldozat egy kos volt. 20 Immér fiai közül Hanání és Zebadjá\, 21 Hárim fiai közül Maaszéjá\, Élijjá\, Semajá\, Jehíél és Uzzijjá\, 22 Pashúr fiai közül Eljóénaj\, Maaszéjá\, Jismáél\, Netanél\, Józábád és Elászá. 23 A léviták közül Józábád\, Simí és Kélájá\, azaz Kelítá\, továbbá Petahjá\, Jehúdá és Elíézer. 24 Az énekesek közül Eljásíb. A kapuőrök közül Sallúm\, Telem és Úrí. 25 Izráelből: Parós fiai közül Ramjá\, Jizzijjá\, Malkijjá\, Mijjámín\, Eleázár\, Malkijjá és Benájá. 26 Élám fiai közül Mattanjá\, Zekarjá\, Jehíél\, Abdí\, Jerémót és Élijjá. 27 Zattú fiai közül Eljóénaj\, Eljásíb\, Mattanjá\, Jerémót\, Zábád és Azízá. 28 Bébaj fiai közül Jóhánán\, Hananjá\, Zabbaj és Atlaj. 29 Bání fiai közül Mesullám\, Mallúk és Adájá\, Jásúb\, Seál és Jerémót. 30 Pahat-Móáb fiai közül Adná és Kelál\, Benájá\, Maaszéjá\, Mattanjá\, Becalél\, Binnúj és Manassé. 31 Hárim fiai közül Elíézer\, Jissijjá\, Malkijjá\, Semajá\, Simeon\, 32 Benjámin\, Mallúk és Semarjá. 33 Hásum fiai közül Mattenaj\, Mattattá\, Zábád\, Elífelet\, Jerémaj\, Manassé és Simí. 34 Bání fiai közül Maadaj\, Amrám és Úél\, 35 Benájá\, Bédejá és Keluhú\, 36 Vanjá\, Merémót és Eljásíb\, 37 Mattanjá\, Mattenaj és Jaaszaj\, 38 Bání\, Binnúj és Simí\, 39 Selemjá\, Nátán és Adájá\, 40 Maknadbaj\, Sásaj és Sáraj\, 41 Azarél\, Selemjá és Semarjá\, 42 Sallúm\, Amarjá és Jószéf. 43 Nebó fiai közül Jeíél\, Mattitjá\, Zábád\, Zebíná\, Jaddaj\, Jóél és Benájá. 44 Mindezek idegen nőket vettek feleségül. Voltak közöttük olyan asszonyok\, akiknek már fiaik is voltak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-80/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240626
DTEND;VALUE=DATE:20240627
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240626T093138Z
LAST-MODIFIED:20240626T093138Z
UID:9589-1719360000-1719446399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…mert meg van írva”Mt 4\,1–11 \n\n\n1 Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába\, hogy megkísértse az ördög. 2 Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt\, végül megéhezett. 3 Ekkor odament hozzá a kísértő\, és ezt mondta: Ha Isten Fia vagy\, mondd\, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré! 4 Ő így válaszolt: Meg van írva: „Nemcsak kenyérrel él az ember\, hanem minden igével\, amely Isten szájából származik.” 5 Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba\, a templom párkányára állította\, 6 és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy\, vesd le magadat\, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad\, és kézen fogva vezetnek téged\, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” 7 Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: „Ne kísértsd az Urat\, a te Istenedet!” 8 Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre\, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét\, 9 és ezt mondta neki: Mindezt neked adom\, ha leborulva imádsz engem. 10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem\, Sátán\, mert meg van írva: „Az Urat\, a te Istenedet imádd\, és csak neki szolgálj!” 11 Ekkor elhagyta őt az ördög\, és íme\, angyalok mentek oda\, és szolgáltak neki. \n„És most mit mondjunk ezután\, Istenünk?”Ezsd 9 \n\n\n1 Mindezek után eljöttek hozzám a vezető emberek\, és ezt mondták: Izráel népe\, még a papok és léviták sem különültek el az ország népeitől\, a kánaániak\, a hettiták\, a perizziek\, a jebúsziak\, az ammóniak\, a móábiak\, az egyiptomiak és az emóriak utálatos szokásaitól\, 2 mert ezeknek a leányai közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak\, úgyhogy összekeveredett a szent mag az ország népeivel\, sőt a vezető emberek és elöljáróik jártak élen ebben a hűtlenségben. 3 Amikor ezt meghallottam\, megszaggattam a ruhámat és a köpenyemet\, megtéptem a hajamat és szakállamat\, és ott ültem magamba roskadva. 4 Akkor körém gyűltek mindazok\, akik remegve gondoltak Izráel Istenének az igéire a fogságból hazatértek hűtlensége miatt. Én pedig magamba roskadva ültem egészen az esti áldozatig. 5 Az esti áldozatkor pedig fölkeltem onnan\, ahova leroskadtam\, majd megszaggatott ruhában és köpenyben térdre hulltam\, imádkozva emeltem kezeimet Istenem\, az Úr felé\, 6 és ezt mondtam: Istenem! Szégyenkezem\, és nem merem fölemelni arcomat hozzád\, Istenem\, mert bűneink elborították fejünket\, és vétkünk az égig növekedett. 7 Őseink idejétől fogva mind a mai napig nagy vétekben vagyunk\, és bűneink miatt jutottunk királyainkkal és papjainkkal együtt más országok királyainak a kezébe\, hogy gyilkoljanak\, fogságba vessenek\, kifosszanak és megszégyenítsenek bennünket\, ahogyan van ez ma is. 8 Még csak rövid ideje annak\, hogy megkönyörült rajtunk Istenünk\, az Úr\, mert meghagyott belőlünk egy maradékot\, és adott nekünk egy talpalatnyi földet szent helyén\, visszaadta szemünk ragyogását Istenünk\, és hagyta\, hogy egy kissé feléledjünk szolgaságunkban. 9 Mert szolgák vagyunk\, de Istenünk szolgaságunkban sem hagyott el bennünket. Kiterjesztette ránk a perzsa királyok szeretetét\, és megengedte\, hogy feléledve fölépítsük Istenünk házát\, hogy helyreállítsuk azt romjaiból\, és védőfalat adott nekünk Júdában és Jeruzsálemben.10 És most mit mondjunk ezután\, Istenünk? Hiszen elhagytuk parancsolataidat\, 11 amelyeket a te szolgáid\, a próféták által adtál\, amikor ezt mondtad: Az a föld\, amelyre bementek\, hogy birtokba vegyétek\, tisztátalan föld az országban lakó népek tisztátalansága és utálatos szokásai miatt\, mert megtöltötték azt egyik végétől a másikig tisztátalanságukkal. 12 Azért ne adjátok hozzá leányaitokat az ő fiaikhoz\, és az ő leányaikat se vegyétek feleségül fiaitoknak! Ne törődjetek békességükkel és javukkal soha\, akkor megerősödtök\, élhettek a föld javaival\, és örökségül hagyhatjátok azt utódaitokra örökre. 13 Mindazok után\, amik utolértek bennünket gonosz tetteink és nagy bűneink miatt\, te\, Istenünk\, bűneinkhez képest kíméletesen bántál velünk\, sőt megengedted\, hogy közülünk néhányan megmeneküljenek. 14 Vajon ha újból megszegjük parancsolataidat\, és összeházasodunk ezekkel az utálatos népekkel\, nem semmisíthetsz-e meg bennünket haragodban\, hogy közülünk senki se maradjon és meneküljön meg?! 15 Uram\, Izráel Istene! Igaz vagy te\, hiszen mi\, akik megmenekültünk\, megmaradhattunk mind a mai napig. Mi vétkesek vagyunk előtted\, pedig így senki sem állhat színed elé!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-79/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240625
DTEND;VALUE=DATE:20240626
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240625T061924Z
LAST-MODIFIED:20240626T094928Z
UID:9587-1719273600-1719359999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„visszatartani” – „engedett”Mt 3\,13–17 \n\n\n13 Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz\, hogy keresztelje meg őt. 14 János azonban megpróbálta visszatartani őt: Nekem volna szükségem arra\, hogy megkeresztelj\, és te jössz hozzám? 15 Jézus ezt válaszolta: Engedj most\, mert így illik minden igazságot betöltenünk. Akkor engedett neki. 16 Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett\, azonnal kijött a vízből\, és íme\, megnyílt az ég\, és látta\, hogy Isten Lelke mint egy galamb aláereszkedik\, és őreá száll. 17 És íme\, hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam\, akiben gyönyörködöm. \n„…könyörögtünk ezért Istenünkhöz\, ő pedig meghallgatott minket.”Ezsd 8 \n\n\n1 Ezek a családfők és a származási jegyzékbe fölvett férfiak jöttek velem Artahsasztá király uralkodása alatt Babilóniából: 2 Fineás fiai közül Gérsóm\, Ítámár fiai közül Dániel\, Dávid fiai közül Hattús\, 3 Sekanjá fia. Parós fiai közül Zekarjá és vele százötven\, a származási jegyzékbe fölvett férfi. 4 Pahat-Móáb fiai közül Eljehóénaj\, Zerahjá fia és vele kétszáz férfi. 5 Sekanjá fiai közül Jahazíél fia és vele háromszáz férfi. 6 Ádín fiai közül Ebed\, Jónátán fia és vele ötven férfi. 7 Élám fiai közül Jesajá\, Ataljá fia és vele hetven férfi. 8 Sefatjá fiai közül Zebadjá\, Míkáél fia és vele nyolcvan férfi. 9 Jóáb fiai közül Óbadjá\, Jehíél fia és vele kétszáztizennyolc férfi. 10 Selómít fiai közül Jószifjá fia és vele százhatvan férfi. 11 Bébaj fiai közül Zekarjá\, Bébaj fia és vele huszonnyolc férfi. 12 Azgád fiai közül Jóhánán\, Hakkátán fia és vele száztíz férfi. 13 Adóníkám fiai közül az ifjabbak\, akiknek nevei: Elífelet\, Jeíél meg Semajá és velük hatvan férfi. 14 Bigvaj fiai közül Útaj meg Zabbúd és vele hetven férfi. 15 Összegyűjtöttem őket az Ahavába ömlő folyónál\, és ott táboroztunk három napig. Szemügyre vettem a népet és a papokat\, de a léviták közül nem találtam ott senkit. 16 Elküldtem azért Elíézer\, Aríél\, Semajá\, Elnátán\, Járíb\, Elnátán\, Nátán\, Zekarjá és Mesullám családfőket\, továbbá Jójáríb és Elnátán tanítókat\, 17 és odarendeltem őket egy Kászifjá nevű helyre Iddó főemberhez\, miután szájukba adtam\, hogy mit mondjanak Iddónak és szolgatársainak\, a templomszolgáknak azon a Kászifjá nevű helyen\, hogy szolgálattevőket hozhassanak Istenünk háza számára. 18 Istenünk jóakarata által el is hoztak nekünk egy hozzáértő embert Mahlí utódai közül\, aki Lévi fia\, Izráel unokája volt; továbbá Sérébját fiaival és testvéreivel\, összesen tizennyolcat 19 meg Hasabját és vele Jesaját\, Merárí fiai közül\, testvéreivel és fiaival\, összesen húszat\, 20 a templomszolgák közül pedig\, akiket még Dávid és a vezető emberek rendeltek a léviták szolgálatára\, kétszázhúsz templomszolgát; mindnyájuk neve föl van jegyezve. 21 Ekkor böjtöt hirdettem ott az Ahavá-folyó mellett\, hogy megalázzuk magunkat Istenünk előtt\, és jó utat kérjünk tőle magunknak\, hozzátartozóinknak és minden jószágunknak. 22 Mert szégyelltem sereget és lovasokat kérni a királytól\, hogy oltalmazzanak az ellenséggel szemben az úton\, hiszen azt mondtuk a királynak: Istenünk ereje mindazoknak a javára van\, akik őt keresik\, de hatalma és haragja fordul mindazok ellen\, akik őt elhagyják. 23 Böjtöltünk tehát\, és könyörögtünk ezért Istenünkhöz\, ő pedig meghallgatott minket. 24 Ezután kiválasztottam a papok vezetői közül tizenkettőt: Sérébját\, Hasabját és még tíz szolgatársukat. 25 Kimértem előttük az Istenünk házának felajánlott ezüstöt\, aranyat és edényeket\, amelyeket a király és tanácsosai\, vezető emberei\, valamint az egész ott élő Izráel ajánlott fel. 26 Kimértem és átadtam nekik hatszázötven talentum ezüstöt\, száz talentum értékű ezüstedényt és száz talentum aranyat\, 27 továbbá ezer dárik értékben húsz aranykelyhet és két szépen kifényesített rézedényt\, amelyek olyan becsesek voltak\, mint az arany. 28 Majd ezt mondtam nekik: Ti az Úrnak vagytok szentelve\, ezek az edények is szentek\, ez az ezüst és arany őseitek Istenének\, az Úrnak felajánlott önkéntes adomány. 29 Vigyázzatok rá\, és őrizzétek meg\, amíg ki nem méritek a papok és a léviták vezetői előtt meg Izráel családjainak a vezetői előtt Jeruzsálemben\, az Úr háza kamráiban! 30 Ekkor átvették a papok és léviták a kimért ezüstöt\, aranyat és az edényeket\, hogy elszállítsák Jeruzsálembe\, Istenünk házába. 31 Ezután elindultunk az Ahavá-folyó mellől az első hónap tizenkettedik napján\, hogy Jeruzsálembe menjünk. Istenünk ereje velünk volt\, és megóvott bennünket az ellenségtől és az útonállóktól. 32 Amikor megérkeztünk Jeruzsálembe\, három napig pihentünk. 33 A negyedik napon azután kimérték az ezüstöt\, aranyat és az edényeket Istenünk házában\, és átadták Merémót papnak\, Úrijjá fiának. Vele volt Eleázár\, Fineás fia is\, meg ott volt velük a léviták közül Józábád\, Jésúa fia meg Nóadjá\, Binnúj fia is. 34 Mindent megszámoltak és megmértek\, és mindjárt föl is jegyezték mindennek a súlyát. 35 Amikor megérkeztek a fogságból a száműzöttek\, égőáldozatot mutattak be Izráel Istenének: tizenkét bikát egész Izráelért\, kilencvenhat kost\, hetvenhét bárányt\, tizenkét vétekáldozati bakot\, mindezt égőáldozatul az Úrnak. 36 És átadták a király rendelkezését a királyi kormányzóknak és a Folyamon túli helytartóknak. Ezek támogatták a népet és az Isten házát.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/9587/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240623T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240623T170000
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240623T092402Z
LAST-MODIFIED:20240623T092406Z
UID:9585-1719129600-1719162000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Názáretinek fogják őt nevezni”Mt 2\,19–23 \n\n\n19 Heródes halála után\, íme\, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek Egyiptomban\, 20 és ezt mondta: Kelj fel\, vedd a gyermeket és anyját\, és menj Izráel földjére\, mert meghaltak azok\, akik a gyermek életére törtek. 21 Ő pedig felkelt\, vette a gyermeket és anyját\, és Izráel földjére ment. 22 Amikor azonban meghallotta\, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik apja\, Heródes után\, félt oda visszatérni. Miután pedig kijelentést kapott álmában\, Galilea vidékére ment; 23 és amikor odaért\, egy Názáret nevű városban telepedett le\, hogy beteljesedjék\, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják őt nevezni.” \n„Hagyjátok\, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak\, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén!”Ezsd 6 \n\n\n1 Ekkor Dárius parancsot adott\, hogy nézzenek utána ennek a levéltárban\, ahol a kincseket szokták elhelyezni Babilóniában. 2 És találtak Ahmetá várában\, Média tartományában egy irattekercset\, amelyre ez volt följegyezve emlékeztetőül: 3 „Círus király uralkodásának első évében parancsot adott Círus király Isten jeruzsálemi házára nézve: Építsék fel azt a templomot\, legyen olyan hely\, ahol áldozatokat mutatnak be! Maradjanak meg régi alapjai! Legyen a magassága hatvan könyök\, szélessége is hatvan könyök! 4 Három sor legyen kőtömbökből\, és egy sor fából. A költségeket a királyi palota fedezze! 5 Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is\, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból\, és vitt Babilonba\, vigyék vissza\, hadd kerüljenek újra a helyükre\, a jeruzsálemi templomba\, és helyezzék el azokat az Isten házában.” 6 Most azért Tattenaj\, a Folyamon túli tartomány helytartója\, Setar-Bóznaj és hivatalnoktársaik\, a Folyamon túli tisztviselők\, tartsátok távol tőlük magatokat! 7 Hagyjátok\, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak\, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén! 8 Arra is parancsot adok\, hogy mit kell tennetek a zsidók véneinek támogatására Isten házának az építésében: a király jövedelméből\, a Folyamon túli adóból pontosan adják meg a költségeket ezeknek a férfiaknak\, hogy ne legyen fennakadás. 9 Adják meg nekik napról napra hiánytalanul\, amire még szükség van: bikákat\, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének\, továbbá búzát\, sót\, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint\, 10 hogy mutassanak be kedves illatú áldozatot a menny Istenének\, és imádkozzanak a királynak és fiainak az életéért. 11 Arra is parancsot adok\, hogy ha valaki ezt a rendeletet megszegi\, annak a házából vegyenek ki egy gerendát\, állítsák fel\, őt pedig szegezzék fel rá\, és a házát tegyék szemétdombbá emiatt. 12 Az az Isten pedig\, akinek ott lakik a neve\, pusztítson el minden olyan királyt és népet\, aki arra vetemedik\, hogy megszegve ezt a rendeletet lerombolja Istennek ezt a házát Jeruzsálemben! Én\, Dárius adtam ezt a parancsot\, pontosan végre kell hajtani! 13 Akkor Tattenaj\, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik pontosan végrehajtották azt a rendeletet\, amelyet Dárius király kiadott. 14 Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Haggeus prófétának és Zakariásnak\, Iddó fiának a próféciái szerint. Be is fejezték az építkezést\, ahogyan Izráel Istene megparancsolta\, és Círus\, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. 15 Dárius király uralkodásának hatodik évében\, adár hónap harmadik napjára készítették el a templomot. 16 Akkor Izráel fiai\, a papok\, a léviták meg a többiek\, akik a fogságból hazatértek\, örvendezve megünnepelték Isten házának a fölszentelését. 17 Isten házának a fölszentelésekor száz bikát\, kétszáz kost és négyszáz bárányt mutattak be áldozatul\, tizenkét kecskebakot pedig vétekáldozatul egész Izráelért\, Izráel törzseinek a száma szerint. 18 Azután Isten szolgálatába állították Jeruzsálemben a papokat rendjeik szerint és a lévitákat osztályaik szerint\, ahogyan meg van írva Mózes könyvében. 19 A fogságból hazatértek ezután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján. 20 Mert a papok és a léviták egy emberként megtisztították magukat\, mindnyájan tiszták lettek\, és levágták a páskabárányt mindazoknak\, akik a fogságból hazatértek\, szolgatársaiknak\, a papoknak és önmaguknak. 21 És megették azt a fogságból hazatért izráeliek meg mindazok\, akik hozzájuk csatlakozva elkülönültek az ország pogány népeinek a tisztátalanságától\, és az Úrhoz\, Izráel Istenéhez folyamodtak. 22 Megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át örvendezve\, mert megörvendeztette őket az Úr azzal\, hogy hozzájuk fordította Asszíria királyának a szívét\, az pedig támogatta őket\, hogy dolgozhassanak Istennek\, Izráel Istenének a házán.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-78/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240611
DTEND;VALUE=DATE:20240612
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240611T115142Z
LAST-MODIFIED:20240611T115203Z
UID:9581-1718064000-1718150399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Eljött a Bárány menyegzője\, felkészült menyasszonya…”Jel 19\,1–10 \n\n\n1 Ezek után hallottam\, mintha nagy sokaság hatalmas hangon szólna a mennyben: Halleluja\, az üdvösség\, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké\, 2 mert igazak és igazságosak az ő ítéletei\, mert elítélte a nagy paráznát\, aki paráznaságával megrontotta a földet\, mert számon kérte kezéből szolgái vérét. 3 Még egyszer mondták: Halleluja\, felszáll a füstje is örökkön-örökké! 4 Ekkor leborult a huszonnégy vén és a négy élőlény\, imádták Istent\, aki a trónon ül\, és így szóltak: Ámen! Halleluja! 5 És megszólalt egy hang a trón felől: Dicsérjétek Istenünket\, ti szolgái mindnyájan\, akik félitek őt\, kicsinyek és nagyok. 6 És hallottam valami nagy sokaság hangját\, amely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: Halleluja\, mert uralkodik az Úr\, a mi Istenünk\, a Mindenható! 7 Örüljünk és ujjongjunk\, és dicsőítsük őt\, mert eljött a Bárány menyegzője\, felkészült menyasszonya\, 8 és megadatott neki\, hogy felöltözzék fényes\, tiszta gyolcsba: ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti. 9 Így szólt hozzám: Írd meg: Boldogok\, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára! Ezt is mondta nekem: Ezek Isten igaz igéi. 10 És leborultam a lába elé\, hogy imádjam őt\, de így szólt hozzám: Vigyázz\, ne tedd! Szolgatársad vagyok\, és testvéreidé is\, akikben megvan Jézus bizonyságtétele. Istent imádd\, mert a Jézusról való bizonyságtétel a prófétaság lelke. \n„Így szól az Úr: Ne ijedj meg azoktól a szavaktól\, amelyeket hallottál…”2Kir 19 \n\n\n1 Amikor Ezékiás király ezeket meghallotta\, megszaggatta ruháját\, zsákruhát öltött magára\, majd bement az Úr házába. 2 Azután elküldte Eljákímot\, a palota felügyelőjét\, Sebná kancellárt és a papok véneit zsákruhába öltözve Ézsaiás prófétához\, Ámóc fiához. 3 Azt mondták neki: Ezt üzeni Ezékiás: Nyomorúságnak\, büntetésnek és szégyennek a napja ez a nap\, mint mikor a gyermek az anyaméh szájáig jutott\, de nincs erő megszülni őt. 4 Talán meghallja Istened\, az Úr a kincstárnok minden szavát\, akit ideküldött ura\, az asszír király\, hogy gyalázza az élő Istent\, és talán megbünteti Istened\, az Úr azokért a szavakért\, amelyeket meghallott. Imádkozz a még meglevő maradékért! 5 Amikor Ezékiás király emberei megérkeztek Ézsaiáshoz\, 6 így szólt hozzájuk Ézsaiás: Mondjátok meg uratoknak: Így szól az Úr: Ne ijedj meg azoktól a szavaktól\, amelyeket hallottál\, amelyekkel az asszír király emberei káromoltak engem. 7 Íme\, én olyan lelket adok bele\, hogy hírt hallva visszatérjen országába; saját országában pedig kard által ejtem el. 8 A kincstárnok visszatért\, de az asszír királyt már Libná ellen harcolva találta\, mert meghallotta\, hogy elvonult Lákísból. 9 Az asszír király ugyanis azt hallotta\, hogy Tirháká\, Etiópia királya háborúba indult ellene. Ekkor ismét követeket küldött Ezékiáshoz ezzel az üzenettel: 10 Mondjátok meg Ezékiásnak\, Júda királyának: Ne engedd\, hogy rászedjen téged Istened\, akiben bízva azt gondolod\, hogy nem kerül Jeruzsálem az asszír király kezébe! 11 Hiszen te is hallottad\, hogy mit műveltek Asszíria királyai a többi országban\, kiirtva mindent. Te talán megmenekülhetsz? 12 Megmentették-e más népek istenei azokat\, akiket elődeim elpusztítottak: Gózánt és Háránt\, Recefet és Eden fiait\, akik Telasszárban voltak? 13 Hol van Hamát királya\, Arpád királya és Szefarvajim városának a királya meg Héna és Ivvá? 14 Ezékiás átvette a levelet a követek kezéből\, és elolvasta. Majd fölment az Úr házába\, és kiterítette azt Ezékiás az Úr előtt. 15 És így imádkozott Ezékiás az Úr előtt: Uram\, Izráel Istene\, aki a kerúbokon trónolsz! Egyedül te vagy a föld minden országának Istene\, te alkottad az eget és a földet! 16 Uram\, fordulj hozzám figyelmesen\, és hallgass meg! Uram\, nyisd ki a szemedet\, és láss! Halld meg Szanhérib beszédét\, aki ideküldte ezt az embert\, hogy gyalázza az élő Istent! 17 Igaz\, Uram\, hogy Asszíria királyai elpusztították a pogány népeket és országaikat. 18 Isteneiket tűzre vetették\, mert azok nem is voltak istenek\, hanem csak emberi kéz csinálmányai\, fa és kő; ezért pusztíthatták el őket. 19 De most te\, Urunk\, Istenünk\, szabadíts meg bennünket az ő kezéből\, hadd tudja meg a föld minden országa\, hogy te vagy\, Uram\, az egyedüli Isten! 20 Akkor Ézsaiás\, Ámóc fia ezt az üzenetet küldte Ezékiásnak: Így szól az Úr\, Izráel Istene: Meghallottam\, hogyan imádkoztál hozzám Szanhérib\, Asszíria királya miatt. 21 Ezt az igét jelentette ki róla az Úr: Megvet\, gúnyol téged Sion szűz leánya\, fejét rázza mögötted Jeruzsálem leánya! 22 Kit gyaláztál és káromoltál\, ki ellen emeltél szót? Kire néztél gőgös szemmel? Izráel Szentjére! 23 Követeid által az Urat gyaláztad\, amikor ezt mondtad: Sok harci kocsimmal fölmentem a legmagasabb hegyekre\, a meredek Libánonra is. Kivágtam sudár cédrusait\, válogatott ciprusfáit; eljutottam legtávolabbi tanyájára\, legsűrűbb erdejébe is. 24 Kutat ástam\, és ittam másoknak a vizét; lépteimmel kiszárítom Egyiptomban a Nílus minden ágát. 25 Nem hallottad még\, hogy én ezt régóta elvégeztem\, jó előre kiterveltem? Most csak véghezviszem\, hogy halomra dőljenek\, rommá legyenek az erődített városok. 26 Lakosaiknak ereje elfogyott\, megrettentek\, megszégyenültek; olyanok lettek\, mint a mezei növény\, mint a gyenge fűszál\, a háztetőn nőtt fű\, amely elszárad\, mielőtt szárba szökken. 27 Én tudom\, ha leülsz\, ha kimégy vagy bejössz\, és ahogyan tombolsz velem szemben! 28 Mivel tombolsz velem szemben\, és elbizakodott beszéded fülembe jutott\, horgomat orrodba vetem\, zablámat a szádba\, és visszaviszlek azon az úton\, amelyen idejöttél! 29 Neked pedig ezt a jelet adom: Ebben az évben azt eszitek\, ami a tarlón nő\, a második évben azt\, ami annak a magvaiból hajt; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok\, ültessetek szőlőt\, és egyétek gyümölcsét! 30 Akik megmenekülnek és megmaradnak Júda házából\, azok újra gyökeret vernek lenn\, és gyümölcsöt hoznak fenn. 31 Mert Jeruzsálemből terjed szét a maradék\, és a Sion hegyéről azok\, akik megmenekülnek. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt! 32 Azért ezt mondja az Úr Asszíria királyáról: Nem jut be a városba\, és nyilat sem lő ki rá\, nem fordít feléje pajzsot\, ostromsáncot sem épít ellene. 33 Azon az úton tér vissza\, amelyen jött\, de ebbe a városba nem jut be – így szól az Úr. 34 Pajzsa leszek ennek a városnak\, és megszabadítom önmagamért meg az én szolgámért\, Dávidért. 35 Azon az éjszakán eljött az Úr angyala\, és levágott az asszír táborban száznyolcvanötezer embert. Amikor reggel fölkeltek\, mindenfelé holttestek hevertek. 36 Ekkor Szanhérib\, Asszíria királya fölkerekedett\, visszavonult Ninivébe\, és ott is maradt. 37 Egyszer aztán\, amikor éppen istenének\, Niszróknak a templomában imádkozott\, a fiai\, Adrammelek és Szárecer levágták karddal\, maguk pedig elmenekültek Ararát földjére. Utána a fia\, Észarhaddón lett a király.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-77/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240607
DTEND;VALUE=DATE:20240608
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240607T064849Z
LAST-MODIFIED:20240607T064849Z
UID:9576-1717718400-1717804799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„És láttam egy másik nagy és csodálatos jelet a mennyben”Jel 15 \n\n\n1 És láttam egy másik nagy és csodálatos jelet a mennyben: hét angyalt\, akiknél a hét utolsó csapás volt\, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja. 2 És láttam valami üvegtengerfélét\, amely tűzzel volt vegyítve\, és láttam azokat\, akik legyőzték a fenevadat\, annak képmását és nevének számát\, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival\, 3 és énekelték Mózesnek\, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid\, mindenható Úr Isten\, igazságosak és igazak a te utaid\, népek királya: 4 ki ne félne téged\, Urunk\, és ki ne dicsőítené a te nevedet\, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind\, és leborulnak előtted\, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid. 5 Ezek után láttam\, hogy megnyílt a bizonyságtétel sátrának szentélye a mennyben\, 6 és kijött a szentélyből a hét angyal\, akiknél a hét csapás volt: tiszta fénylő gyolcsba voltak öltözve\, és mellüket aranyöv vette körül. 7 És a négy élőlény közül az egyik átadott a hét angyalnak hét aranypoharat\, telve az örökkön-örökké élő Isten haragjával. 8 A szentély megtelt Isten dicsőségének és hatalmának füstjével\, és senki sem mehetett be a szentélybe\, míg be nem teljesedett a hét angyal hét csapása. \n„Pekahnak\, Izráel királyának az idejében tört be Tiglat-Pileszer\, Asszíria királya\, és elfoglalta…”2Kir 15 \n\n\n1 Jeroboámnak\, Izráel királyának huszonhetedik évében kezdett uralkodni Azarjá\, Amacjának a fia\, Júda királya. 2 Tizenhat éves volt\, amikor uralkodni kezdett\, és ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jekoljá volt\, Jeruzsálemből származott. 3 Azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, egészen úgy\, ahogyan apja\, Amacjá tette. 4 Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg\, a nép továbbra is áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon. 5 Az Úr megverte a királyt\, és poklos lett halála napjáig. Ezért egy elkülönített házban lakott\, és Jótám\, a király fia állt a palota élén\, ő bíráskodott az ország népe fölött. 6 Azarjá egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 7 Azután Azarjá pihenni tért őseihez\, és eltemették ősei mellé\, Dávid városában. Utána a fia\, Jótám lett a király. 8 Azarjának\, Júda királyának harmincnyolcadik évében Zekarjá\, Jeroboám fia lett Izráel királya Samáriában\, hat hónapig. 9 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, ahogyan ősei tették. Nem tért el Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt. 10 De összeesküvést szőtt ellene Sallúm\, Jábés fia\, és levágta őt a nép előtt\, megölte\, és ő lett utána a király. 11 Zekarjá egyéb dolgai meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 12 Így teljesedett be az Úr igéje\, amelyet kijelentett Jéhúnak: „Utódaid négy nemzedéken át ülhetnek majd Izráel trónján.” 13 Sallúm\, Jábés fia Uzzijjának\, Júda királyának harminckilencedik évében lett király\, de csak egy hónapig uralkodott Samáriában. 14 Mert felvonult Tircából Menahém\, Gádí fia\, behatolt Samáriába\, és levágta Sallúmot\, Jábés fiát Samáriában. Megölte\, és ő lett utána a király. 15 Sallúm egyéb dolgai és az általa szőtt összeesküvés meg van írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 16 Akkoriban verte le Menahém\, Tircából kiindulva\, Tifszahot és mindazokat\, akik ott laktak\, és az egész környékét\, mivel nem nyitottak előtte kaput. Ezért leverte\, és még a terhes asszonyait is mind felhasogatta. 17 Azarjának\, Júda királyának harminckilencedik évében lett Izráel királya Menahém\, Gádí fia Samáriában\, tíz esztendeig. 18 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr: nem tért el egész életén át Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt. 19 Púl\, Asszíria királya betört az országba\, mert Menahém ezer talentum ezüstöt adott Púlnak\, hogy legyen segítségére\, és szilárdítsa meg királyi hatalmát. 20 Ezt a pénzt Menahém kivetette Izráelre\, valamennyi tehetős emberre: ötven sekel ezüstöt fejenként mindenkire\, hogy megadhassa Asszíria királyának. Akkor hazatért Asszíria királya\, és nem maradt ott az országban. 21 Menahém egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 22 Azután Menahém pihenni tért őseihez. Utána a fia\, Pekahjá lett a király. 23 Azarjának\, Júda királyának ötvenedik évében Pekahjá\, Menahém fia lett Izráel királya Samáriában két esztendeig. 24 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr: nem tért el Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt. 25 De összeesküvést szőtt ellene egy tisztje\, Pekah\, Remaljá fia\, és levágta őt Samáriában a királyi palota toronyszobájában\, és vele együtt Argóbot meg Arjét és ötven gileádi embert. Miután megölte\, ő lett utána a király. 26 Pekahjá egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 27 Azarjának\, Júda királyának ötvenkettedik évében Pekah\, Remaljá fia lett Izráel királya Samáriában húsz esztendeig. 28 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr: nem tért el Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt. 29 Pekahnak\, Izráel királyának az idejében tört be Tiglat-Pileszer\, Asszíria királya\, és elfoglalta Ijjónt\, Ábél-Bét-Maakát\, Jánóahot\, Kedest\, Hácórt\, Gileádot\, Galileát\, Naftáli egész földjét\, és fogságba hurcolta azok lakosait Asszíriába. 30 De Hóséa\, Élá fia\, összeesküvést szőtt Pekah\, Remaljá fia ellen\, és levágta őt. Megölte\, és ő lett utána a király\, Jótámnak\, Uzzijjá fiának huszadik esztendejében. 31 Pekah egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 32 Pekahnak\, Remaljá fiának\, Izráel királyának második évében kezdett uralkodni Jótám\, Uzzijjának\, Júda királyának a fia. 33 Huszonöt éves volt\, amikor uralkodni kezdett\, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jerúsá volt\, Cádók leánya. 34 Azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, egészen úgy\, ahogyan apja\, Uzzijjá tette. 35 Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg\, a nép továbbra is áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon. Ő építtette meg az Úr háza felső kapuját. 36 Jótám egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 37 Abban az időben kezdte az Úr rászabadítani Júdára Recínt\, Arám királyát és Pekahot\, Remaljá fiát. 38 Azután Jótám pihenni tért őseihez\, és eltemették ősei mellé ősatyjának\, Dávidnak a városában. Utána a fia\, Áház lett a király.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-76/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240606
DTEND;VALUE=DATE:20240607
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240606T065758Z
LAST-MODIFIED:20240606T072531Z
UID:9574-1717632000-1717718399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„És láttam: íme\, egy fehér felhő\, és a felhőn ült valaki\, az Emberfiához hasonló: a fején aranykorona volt\, a kezében pedig éles sarló.”Jel 14\,14–20 \n\n\n14 És láttam: íme\, egy fehér felhő\, és a felhőn ült valaki\, az Emberfiához hasonló: a fején aranykorona volt\, a kezében pedig éles sarló. 15 Egy másik angyal jött ki a templomból\, és hatalmas hangon kiáltott a felhőn ülőnek: Ereszd neki a sarlódat\, és arass\, itt az aratás órája\, mert beérett az aratnivaló a földön. 16 A felhőn ülő pedig ledobta a sarlóját a földre\, és learatták a földet. 17 Egy másik angyal is kijött a mennyei templomból\, akinél szintén éles sarló volt. 18 Egy másik angyal is kijött az oltártól\, akinek hatalma volt a tűzön\, és hatalmas hangon kiáltott annak\, akinél az éles sarló volt: Ereszd neki éles sarlódat\, és szüreteld le a föld szőlőjének fürtjeit\, mert megértek a szőlőszemek. 19 Az angyal ledobta éles sarlóját a földre\, leszüretelte a föld szőlőjét\, és belevetette Isten haragjának nagy borsajtójába. 20 Megtaposták a borsajtót a városon kívül\, és a borsajtóból vér ömlött ki ezerhatszáz futamnyira\, és a lovak zablájáig ért. \n„De Júda vereséget szenvedett Izráeltől\, és mindenki hazamenekült.”2Kir 14 \n\n\n1 Jóásnak\, Jóáház fiának\, Izráel királyának a második évében lett király Amacjá\, Jóásnak\, Júda királyának a fia. 2 Huszonöt éves volt\, amikor uralkodni kezdett\, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Jóaddán volt\, Jeruzsálemből származott. 3 Azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, bár nem annyira\, mint ősatyja\, Dávid\, hanem mindent csak úgy tett\, ahogyan apja\, Jóás. 4 Mert az áldozóhalmok nem szűntek meg\, a nép továbbra is ott áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon. 5 Amikor királyi hatalma megszilárdult\, kivégeztette azokat az udvari embereket\, akik meggyilkolták apját\, a királyt. 6 De a gyilkosok fiait nem ölette meg\, mert így van megírva Mózes törvénykönyvében\, amit az Úr megparancsolt: „Ne kelljen meghalniuk az apáknak a fiakért\, a fiaknak se kelljen meghalniuk az apákért; mindenkinek csak a maga vétkéért kelljen meghalnia!” 7 Levert a Sós-völgyben tízezer edómi embert\, Szelát pedig bevette ostrommal\, és elnevezte azt Jokteélnek; így hívják azt még ma is. 8 Akkoriban követeket küldött Amacjá Jóáshoz\, Izráel királyához\, aki Jóáház fia\, Jéhú unokája volt. Ezt üzente: Gyere\, állj ki ellenem egy csatára! 9 Jóás\, Izráel királya ezt a választ küldte Amacjának\, Júda királyának: A libánoni bogáncskóró ezt üzente a libánoni cédrusnak: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat\, és eltaposta a bogáncskórót. 10 Mivel te megverted Edómot\, felfuvalkodtál. Érd be ezzel a dicsőséggel\, és maradj otthon! Miért rohannál vesztedbe? Hiszen elesel Júdával együtt! 11 De Amacjá nem hallgatott rá. Felvonult hát Jóás\, Izráel királya\, és megütköztek egymással\, ő meg Amacjá\, Júda királya\, a júdai Bét-Semesnél. 12 De Júda vereséget szenvedett Izráeltől\, és mindenki hazamenekült. 13 Amacját\, Júda királyát\, aki Jóás fia\, Ahazjá unokája volt\, elfogta Jóás\, Izráel királya Bét-Semesnél\, majd bevonult Jeruzsálembe. Azután lerombolta Jeruzsálem várfalát az Efraim-kaputól a Szöglet-kapuig négyszáz könyök hosszúságban. 14 Elvitte az Úr házában és a királyi palota kincstárában talált összes aranyat\, ezüstöt és minden fölszerelést\, azonkívül túszokat is szedett\, és így tért vissza Samáriába. 15 Jóás egyéb dolgai\, amelyeket véghezvitt\, hőstettei\, amikor Amacjá\, Júda királya ellen harcolt\, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 16 Azután Jóás pihenni tért őseihez\, és eltemették Samáriában Izráel királyai mellé. Utána a fia\, Jeroboám lett a király. 17 De Amacjá\, Jóás fia\, Júda királya még tizenöt évig élt Jóásnak\, Jóáház fiának\, Izráel királyának a halála után. 18 Amacjá egyéb dolgai meg vannak írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 19 Összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben\, ezért Lákísba menekült. De utánaküldtek Lákísba\, és ott megölték. 20 Majd visszavitték lovakon\, és eltemették ősei mellé Jeruzsálemben\, Dávid városában. 21 Akkor Júda egész népe fogta\, és a tizenhat éves Azarját tette királlyá apja\, Amacjá helyett. 22 Ő építette ki Élatot\, amelyet visszacsatolt Júdához azután\, hogy a király pihenni tért őseihez. 23 Amacjának\, Jóás fiának\, Júda királyának tizenötödik évében lett Izráel királya Jeroboám\, Jóásnak a fia Samáriában\, negyvenegy esztendeig. 24 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr. Nem tért el Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt. 25 Ő állította vissza Izráel határát a Hamátba vezető úttól az Arábá-tengerig\, az Úrnak\, Izráel Istenének igéje szerint\, amelyet kijelentett szolgája\, a Gat-Héferből való Jónás próféta\, Amittaj fia által. 26 Mert meglátta az Úr Izráel igen keserves nyomorúságát\, hogy végét járja már apraja-nagyja egyaránt\, és nincs segítője Izráelnek. 27 Nem mondta azt az Úr\, hogy eltörli Izráel nevét az ég alól\, ezért megszabadította őket Jeroboám\, Jóás fia által. 28 Jeroboám egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, hőstettei\, amikor harcolt\, és visszaszerezte Izráelnek Damaszkuszt és Hamátot\, amely valaha Júdáé volt\, mindezek meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 29 Azután Jeroboám pihenni tért őseihez\, Izráel királyaihoz. Utána a fia\, Zekarjá lett a király.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-75/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240605
DTEND;VALUE=DATE:20240606
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240605T070334Z
LAST-MODIFIED:20240605T070334Z
UID:9571-1717545600-1717631999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Itt van szükség a szentek állhatatosságára\, akik megtartják az Isten parancsait és Jézus hitét.”Jel 14\,1–13 \n\n\n1 És láttam: íme\, a Bárány ott állt a Sion hegyén\, és vele száznegyvennégyezren\, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. 2 Hallottam egy hangot a mennyből\, mint nagy vizek zúgását és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang\, amelyet hallottam\, olyan volt\, mint a hárfásoké\, amikor hárfán játszanak. 3 És új éneket énekelnek a trón előtt\, a négy élőlény és a vének előtt\, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket\, csak az a száznegyvennégyezer\, akik áron vétettek meg a földről. 4 Ők azok\, akik nem szennyezték be magukat nőkkel\, mert szüzek\, akik követik a Bárányt\, ahova csak megy\, akik áron vétettek meg az emberek közül\, Istennek és a Báránynak szánt zsengeként\, 5 és szájukban nem találtatott hazugság: ők feddhetetlenek. 6 És láttam\, hogy egy másik angyal repül fenn az égen: az örök evangélium volt nála\, hogy hirdesse azoknak\, akik a földön laknak\, minden népnek és törzsnek\, minden nyelvnek és nemzetnek; 7 és hatalmas hangon így szólt: Féljétek az Istent\, és adjatok neki dicsőséget\, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt\, aki teremtette a mennyet és a földet\, a tengert és a vizek forrásait! 8 Egy második angyal követte őt\, aki így szólt: Elesett\, elesett a nagy Babilon\, amely féktelen paráznasága borával itatott meg minden népet. 9 Egy harmadik angyal is követte őket\, és így szólt hatalmas hangon: Ha valaki imádja a fenevadat és annak a képmását\, és felveszi annak a bélyegét a homlokára vagy a kezére\, 10 az is inni fog az Isten haragjának borából\, amely készen van elegyítetlenül haragjának poharában\, és gyötrődni fog tűzben és kénben a szent angyalok és a Bárány előtt; 11 gyötrődésük füstje felszáll örökkön-örökké\, és sem éjjel\, sem nappal nincs nyugalmuk azoknak\, akik imádják a fenevadat és annak képmását\, és akik magukra veszik az ő nevének bélyegét. 12 Itt van szükség a szentek állhatatosságára\, akik megtartják az Isten parancsait és Jézus hitét. 13 És hallottam egy hangot az égből\, amely ezt mondta: Írd meg: Boldogok a halottak\, akik az Úrban halnak meg\, mostantól fogva. Bizony\, ezt mondja a Lélek\, mert megnyugszanak fáradozásaiktól\, mert cselekedeteik követik őket. \n„Azt tette\, amit rossznak lát az Úr: követte Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeit\, aki vétekbe vitte Izráelt…”2Kir 13 \n\n\n1 Jóásnak\, Ahazjá fiának\, Júda királyának huszonharmadik évében lett Izráel királya Jóáház\, Jéhú fia Samáriában\, tizenhét esztendőre. 2 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr: követte Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkeit\, aki vétekbe vitte Izráelt\, nem tért el azoktól. 3 Ezért fellángolt az Úr haragja Izráel ellen\, és egész uralkodása alatt Hazáélnak\, Arám királyának meg Benhadadnak\, Hazáél fiának a kezébe adta őket. 4 De amikor Jóáház megengesztelte az Urat\, az Úr meghallgatta őt\, mert látta\, hogy Arám királya mennyire sanyargatja Izráelt. 5 Az Úr szabadítót adott Izráelnek\, úgyhogy kikerültek Arám hatalma alól\, és Izráel fiai otthonaikban lakhattak\, ahogyan azelőtt. 6 De mégsem tértek el Jeroboám házának a vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt\, hanem folytatták azokat. Az Aséra-szobor is ott maradt Samáriában. 7 Nem maradt Jóáháznak több hadinépe\, mint ötven ló\, tíz harci kocsi és tízezer gyalogos\, mert elpusztította őket Arám királya\, és olyanná tette őket\, amilyen csépléskor a por. 8 Jóáház egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, és hőstettei meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 9 Azután Jóáház pihenni tért őseihez\, és Samáriában temették el. Utána a fia\, Jóás lett a király. 10 Jóásnak\, Júda királyának a harminchetedik évében lett Izráel királya Jóás\, Jóáház fia Samáriában\, tizenhat esztendeig. 11 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, nem tért el Jeroboámnak\, Nebát fiának vétkeitől\, aki vétekbe vitte Izráelt\, hanem folytatta azokat. 12 Jóás egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, és hőstettei\, amikor háborút viselt Amacjá júdai király ellen\, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 13 Azután Jóás pihenni tért őseihez\, és Jeroboám ült a trónjára. Jóást pedig eltemették Samáriában Izráel királyai mellé. 14 Amikor Elizeus abba a betegségbe esett\, amelyben később meghalt\, elment hozzá Jóás\, Izráel királya\, ráborulva sírt\, és ezt mondta: Atyám\, atyám\, Izráel harci kocsija és annak hajtója! 15 Elizeus ezt mondta neki: Fogj íjat és nyilakat! Ő íjat és nyilakat fogott a kezébe. 16 Majd ezt mondta Elizeus Izráel királyának: Feszítsd ki kezeddel az íjat! Amikor kifeszítette a kezével\, Elizeus rátette kezét a király kezére. 17 Azután ezt mondta: Nyisd ki a keletre néző ablakot! A király kinyitotta. Elizeus ezt mondta: Lőj! Ő pedig lőtt. Akkor így szólt: Az Úr szabadításának a nyila ez\, az Arámtól megszabadító nyíl\, mert véglegesen levered majd Arámot Aféknál! 18 Azután ezt mondta: Fogd a nyilakat! Ő kézbe vette azokat. Ekkor így szólt Izráel királyához: Üss a földre! Ő ráütött a földre háromszor\, azután megállt. 19 Megharagudott rá ezért az Isten embere\, és ezt mondta: Ötször vagy hatszor kellett volna ütnöd\, akkor végleg levernéd Arámot! Így azonban csak háromszor vered meg Arámot. 20 Azután meghalt Elizeus\, és eltemették. A következő esztendőben móábi rablócsapatok törtek be az országba. 21 Éppen akkor temettek egy embert\, de amikor meglátták a rablócsapatot\, belökték azt az embert Elizeus sírjába\, és elmentek. Az az ember pedig hozzáérve Elizeus teteméhez\, életre kelt\, és talpra állt. 22 Hazáél\, Arám királya sanyargatta Izráelt Jóáház egész idejében. 23 De megkegyelmezett nekik az Úr\, megkönyörült rajtuk\, és feléjük fordult az Ábrahámmal\, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségért. Nem akarta őket elpusztítani\, és nem vetette el őket maga elől mindeddig. 24 Azután meghalt Hazáél\, Arám királya. Utána a fia\, Benhadad lett a király. 25 Akkor Jóás\, Jóáház fia visszavette Benhadadtól\, Hazáél fiától azokat a városokat\, amelyeket háborúban vettek el apjától\, Jóáháztól. Háromszor verte meg Arámot Jóás\, és visszavette Izráel városait.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-74/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240604
DTEND;VALUE=DATE:20240605
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240604T071045Z
LAST-MODIFIED:20240604T071121Z
UID:9563-1717459200-1717545599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…megtéveszti a föld lakóit…”Jel 13\,11–18 \n\n\n11 És láttam\, hogy a földből feljön egy másik fenevad; két szarva volt\, mint a Báránynak\, de úgy beszélt\, mint a sárkány. 12 Ez gyakorolja az első fenevad teljes hatalmát annak színe előtt\, és rábírja a földet és lakóit\, hogy imádják az első fenevadat\, amelynek meggyógyult a halálos sebe. 13 Nagy jeleket tesz\, még tüzet is parancsol le az égből a földre az emberek szeme láttára; 14 és megtéveszti a föld lakóit azokkal a jelekkel\, amelyeket a fenevad színe előtt megtehet; és azt mondja a föld lakóinak\, hogy készítsenek bálványképet a fenevad tiszteletére\, akin a kard által ejtett seb van\, de életre kelt. 15 Megadatott neki\, hogy lelket leheljen a fenevad képmásába\, hogy megszólaljon a fenevad képmása\, és hogy akik nem imádják a fenevad képmását\, azokat mind megölesse. 16 És megadatott neki\, hogy mindenkit\, kicsiket és nagyokat\, gazdagokat és szegényeket\, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg\, 17 és hogy senki se vehessen vagy adhasson el semmit\, csak az\, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma. 18 Itt van szükség a bölcsességre! Akinek van értelme\, számítsa ki a fenevad számát\, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat. \n„…Jójádá főpap vett egy ládát\, a fedelére lyukat fúrt\, és odatette az oltár mellé jobb felől\, ahol be szoktak menni az Úr házába.”2Kir 12 \n\n\n1 Jóás hétéves korában lett király. 2 Jéhú hetedik évében kezdett uralkodni Jóás\, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Cibjá volt\, Beérsebából származott. 3 Jóás egész életében azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, mivel erre tanította Jójádá főpap. 4 Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg\, a nép továbbra is áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon. 5 Jóás ezt mondta a papoknak: A szent adományokból eredő összes pénzt\, amit az Úr házába visznek\, a forgalomban levő pénzt\, azt a pénzt\, amelyet fejenként rónak ki becslés szerint\, továbbá mindazt a pénzt\, amit az emberek szívük szerint visznek az Úr házába\, 6 vegyék magukhoz a papok\, mindegyik a maga ismerősétől\, azután javíttassák ki a templom rongálódásait\, ahol csak ilyen rongálódás található. 7 De Jóás király huszonharmadik évéig sem javíttatták ki a papok a templom rongálódásait. 8 Ezért Jóás király hívatta Jójádá főpapot meg a többi papot\, és megkérdezte tőlük: Miért nem javíttatjátok ki a templom rongálódásait? Ezután nem tehetitek el ismerőseitek pénzét\, hanem oda kell adnotok a templom rongálódásainak javítására. 9 A papok beleegyeztek\, hogy nem teszik el a nép pénzét\, de a templom rongálódásait mégsem javíttatták ki. 10 Akkor Jójádá főpap vett egy ládát\, a fedelére lyukat fúrt\, és odatette az oltár mellé jobb felől\, ahol be szoktak menni az Úr házába. Abba tették az ajtót őrző papok mindazt a pénzt\, amit az Úr házába vittek. 11 Mikor aztán látták\, hogy sok pénz van a ládában\, odament a király kancellárja a főpappal együtt\, csomókba kötötték\, és összeszámolták az Úr házában talált pénzt. 12 A lemért pénzt átadták a munkavezetőknek\, akik az Úr házához voltak kirendelve. Azok pedig kiadták az ácsoknak és az építőmestereknek\, akik az Úr házán dolgoztak\, 13 meg a kőműveseknek és a kőfaragóknak\, hogy vásároljanak faanyagot és faragott köveket az Úr háza rongálódásainak a kijavításához\, és ami csak szükséges volt a templom javításához. 14 De abból a pénzből\, amit az Úr házába vittek\, nem készíttettek az Úr háza számára sem ezüsttálakat\, sem késeket\, sem hintőedényeket\, sem trombitákat\, sem egyéb arany- vagy ezüsttárgyakat\, 15 hanem a munkavezetőknek adták oda\, hogy javítsák ki abból az Úr házát. 16 Nem kellett elszámoltatni azokat\, akikre rábízták a pénzt\, hogy átadják a munkavezetőknek\, mert azt hűen kezelték. 17 Csupán a jóvátételi áldozatra és a vétekáldozatra adott pénzt nem vitték be az Úr házába\, ez a papoké volt. 18 Akkoriban vonult fel Hazáél\, Arám királya; megtámadta Gátot és elfoglalta. Majd elhatározta Hazáél\, hogy Jeruzsálem ellen vonul. 19 Ezért Jóás\, Júda királya fogta mindazokat a szent tárgyakat\, amelyeket elődei\, Jósáfát\, Jórám és Ahazjá\, Júda királyai adományoztak a templom javára\, és a maga szent adományaival meg az Úr házának és a királyi palotának a kincstárában található összes arannyal együtt elküldte Hazáélnak\, Arám királyának\, mire az elvonult Jeruzsálem alól. 20 Jóás egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 21 Udvari emberei fölkeltek\, összeesküvést szőttek ellene\, és megölték Jóást Bét-Millónál\, amikor Szillába ment. 22 Józákár\, Simat fia és Józábád\, Sómér fia voltak azok az udvari emberei\, akik megölték\, és ő meghalt. Ősei mellé temették Dávid városában. Utána a fia\, Amacjá lett a király.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-73/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240603T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240701T170000
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240603T084756Z
LAST-MODIFIED:20240603T084756Z
UID:9560-1717401600-1719853200@nemmind1.hu
SUMMARY:Ady Endre
DESCRIPTION:„Nem kívánom senkitől\,\nhogy csodás dolgot tegyen\,\nde joggal elvárom mindenkitől\,\nhogy mindig ember legyen.”
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/ady-endre/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240603
DTEND;VALUE=DATE:20240604
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240603T084340Z
LAST-MODIFIED:20240603T084340Z
UID:9557-1717372800-1717459199@nemmind1.hu
SUMMARY:
DESCRIPTION:„Itt van szükség a szentek állhatatosságára és hitére.”Jel 13\,1–10 \n\n\n1 És láttam\, hogy a tengerből feljön egy fenevad\, tíz szarva és hét feje volt\, szarvain tíz korona\, és a fejein istenkáromló nevek. 2 Ez a fenevad\, amelyet láttam\, párduchoz hasonlított\, lába\, mint a medvéé\, szája\, mint az oroszláné: a sárkány átadta neki erejét\, trónját és nagy hatalmát. 3 Láttam azt is\, hogy az egyik feje szinte halálosan megsebesült\, de halálos sebe meggyógyult. Az egész föld csodálta a fenevadat: 4 imádták a sárkányt\, mivel átadta a hatalmat a fenevadnak\, imádták a fenevadat is\, és így szóltak: Ki hasonló a fenevadhoz\, és ki tudna vele harcra kelni? 5 És adatott neki nagyokat mondó és istenkáromló száj\, és adatott neki hatalom a cselekvésre negyvenkét hónapon át; 6 és megnyitotta száját káromlásra Isten ellen\, hogy káromolja az ő nevét és sátorát\, azokat\, akik a mennyben laknak. 7 Megadatott neki\, hogy hadat indítson a szentek ellen\, és legyőzze őket\, megadatott neki a hatalom minden törzs és nép\, minden nyelv és nemzet felett: 8 hogy imádja őt mindenki\, aki a földön lakik\, akinek nincs beírva a neve a megöletett Bárány életkönyvébe a világ kezdete óta. 9 Ha valakinek van füle\, hallja! 10 Ha valakire fogság vár\, fogságra jut; ha valakinek kard által kell meghalnia\, kard által hal meg. Itt van szükség a szentek állhatatosságára és hitére. \n„Hat évig rejtegette magánál\, az Úr házában…”2Kir 11 \n\n\n1 Amikor Ataljá\, Ahazjá anyja látta\, hogy meghalt a fia\, fogta magát\, és kipusztított minden gyermeket\, aki a királyi családból származott. 2 De Jóseba\, Jórám király lánya\, Ahazjá húga fogta Jóást\, Ahazjá fiát\, és kilopta őt a király fiai közül\, akiket halálra szántak\, és őt meg a dajkáját a hálószobába vitte. Azután elrejtették Ataljá elől\, és így őt nem ölték meg. 3 Hat évig rejtegette magánál\, az Úr házában; az országban ez idő alatt Ataljá uralkodott. 4 A hetedik évben Jójádá magához rendelte a palotaőr- és testőrszázadok parancsnokait\, és bevitte őket magával az Úr házába. Szövetséget kötött velük\, és megeskette őket az Úr házában\, majd megmutatta nekik a király fiát. 5 Azután megparancsolta nekik: Ezt tegyétek: egyharmada azoknak\, akik szombaton lépnek szolgálatba\, a királyi palotánál álljon őrségen\, 6 egyharmaduk a Szúr-kapuban\, egyharmaduk pedig a testőrök mögötti kapuban legyen! Így álljatok őrt a palota körül a szokásnak megfelelően! 7 De az a két szakaszotok is\, amely szombaton az őrséget átadja\, maradjon szolgálatban az Úr házánál\, a király mellett! 8 Vegyétek körül a királyt\, legyen mindenkinek kezében a fegyvere; aki pedig a sorok közé be akar hatolni\, azt meg kell ölni! A király mellett legyetek\, akármerre jár! 9 A századosok mindenben úgy jártak el\, ahogyan Jójádá főpap megparancsolta. Mindegyik maga mellé vette az embereit\, a szombaton szolgálatba lépők mellett azokat is\, akik szombaton letették a szolgálatot\, és bementek Jójádá főpaphoz. 10 A főpap pedig odaadta a századosoknak Dávid király lándzsáit és pajzsait\, amelyek az Úr házában voltak. 11 A testőrök fegyverrel a kezükben felálltak a templom jobb oldalától a templom bal oldaláig az oltárhoz és a templomhoz\, és körülvették a királyt. 12 Akkor Jójádá kivezette a király fiát\, és fejére tette a koronát; kezébe adta az uralkodás okmányát\, és így királlyá választották\, és fölkenték őt. Tapsoltak\, és így kiáltoztak: Éljen a király! 13 Meghallotta Ataljá a testőrök és a nép lármáját\, ezért bement a nép közé az Úr házába. 14 Amikor látta\, hogy a király ott áll az emelvényen\, amint szokás\, a király körül pedig ott vannak a parancsnokok és a kürtösök\, az egész köznép meg örül\, és fújja a kürtöket\, akkor Ataljá megszaggatta a ruháját\, és így kiáltozott: Összeesküvés! Összeesküvés! 15 De Jójádá főpap megparancsolta a haderő élén álló századosoknak: Vezessétek ki a sorok között; ha pedig valaki utánamegy\, azt öljétek meg fegyverrel! A főpap ugyanis nem akarta\, hogy az Úr házában öljék meg Atalját. 16 Akkor kituszkolták Atalját\, és amikor a királyi palota kocsibejárójához ért\, ott megölték. 17 Jójádá azután szövetséget kötött az Úr\, a király és a nép között\, hogy az Úr népe lesznek; ugyanígy a király és a nép között is. 18 Azután az ország egész népe behatolt Baal templomába\, és lerombolta azt. Oltárait és bálványképeit teljesen összezúzták\, Mattánt\, Baal papját pedig meggyilkolták az oltárok előtt. Ezután a főpap felügyelőket rendelt az Úr házába. 19 Majd maga mellé vette a századosokat\, a palotaőrséget\, a testőröket és az ország egész népét\, és lekísérték a királyt az Úr házából. A testőrök kapuján keresztül bevonultak a királyi palotába\, ő pedig a királyi trónra ült. 20 Az ország egész népe örült\, a város pedig nyugodt maradt\, noha Atalját fegyverrel ölték meg a királyi palotában.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/9557/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240531
DTEND;VALUE=DATE:20240601
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240531T074305Z
LAST-MODIFIED:20240531T074305Z
UID:9555-1717113600-1717199999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mérd meg Isten templomát\, az oltárt és az ott imádkozókat\, de a templom külső udvarát hagyd ki”Jel 11\,1–14 \n\n\n1 Ekkor pálcához hasonló mérővesszőt adtak a kezembe\, és ez a szó hangzott: Kelj fel\, és mérd meg az Isten templomát\, az oltárt és az ott imádkozókat; 2 de a templom külső udvarát hagyd ki\, és ne mérd meg\, mert odaadatott a pogányoknak\, akik a szent várost tapodják negyvenkét hónapig. 3 Az én két tanúmnak pedig megadom\, hogy ezerkétszázhatvan napig prófétáljanak zsákruhába öltözve. 4 Ők az a két olajfa és a két gyertyatartó\, akik a föld Ura előtt állnak. 5 Ha valaki bántani akarja őket\, tűz tör elő szájukból\, és megemészti ellenségeiket\, és ha valaki bántani akarja őket\, annak így kell megöletnie. 6 Nekik megvan az a hatalmuk\, hogy bezárják az eget\, hogy ne essék eső prófétálásuk napjaiban; és van hatalmuk arra\, hogy a vizeket vérré változtassák\, és megverjék a földet mindenféle csapással\, ahányszor csak akarják. 7 És amikor bevégzik bizonyságtételüket\, a fenevad\, amely feljön az alvilágból\, hadat indít ellenük\, legyőzi és megöli őket. 8 Holttestük a nagy város utcáján hever majd\, amelynek neve lelki értelemben Sodoma és Egyiptom\, ahol az ő Urukat is megfeszítették. 9 A népek és a törzsek\, a nyelvek és a nemzetek fiai látják az ő holttestüket három és fél napig\, de nem engedik sírba tenni. 10 A föld lakói pedig örülnek ennek\, és vigadnak\, ajándékokat küldenek egymásnak: mert ez a két próféta gyötörte meg a föld lakóit. 11 A három és fél nap elmúltával azután Istentől az élet lelke szállt beléjük\, és lábra álltak. Nagy félelem fogta el azokat\, akik látták őket. 12 És hatalmas hangot hallottak a mennyből\, amely így szólt a két prófétához: Jöjjetek fel ide! És ellenségeik szeme láttára felmentek a felhőben a mennybe. 13 Abban az órában nagy földrengés támadt\, és a város tizedrésze összedőlt\, a földrengés megölt hétezer embert\, a többieket pedig rémület szállta meg\, és dicsőítették a menny Istenét. 14 A második jaj elmúlt: íme\, a harmadik jaj eljön hamar. \n„…ugyanúgy élt\, mint Aháb háza népe\, mert Aháb leánya volt a felesége.”2Kir 8 \n\n\n1 Egyszer Elizeus így szólt ahhoz az asszonyhoz\, akinek a fiát életre keltette: Indulj útnak házad népével együtt\, és tartózkodj jövevényként ott\, ahol lehet\, mert az Úr éhínséget támaszt az országban hét esztendőre\, és az már kezdetét is vette. 2 Az asszony el is indult\, és azt tette\, amit az Isten embere mondott. Elment háza népével együtt\, és a filiszteusok földjén élt jövevényként hét esztendeig. 3 A hetedik esztendő végén visszatért az asszony a filiszteusok földjéről\, és elment a királyhoz\, hogy segítséget kérjen a háza és mezeje dolgában. 4 A király éppen Géhazival\, Isten emberének a szolgájával beszélgetett\, és ezt mondta: Beszéld el nekem mindazokat a nagy tetteket\, amelyeket Elizeus véghezvitt! 5 Ő éppen arról beszélt a királynak\, hogyan keltette életre a holtat\, amikor megjelent az az asszony\, akinek a fiát életre keltette\, hogy segítséget kérjen a királytól háza és mezeje dolgában. Géhazi így szólt: Uram\, királyom! Ez az az asszony és ez a fia\, akit életre keltett Elizeus. 6 A király kikérdezte az asszonyt\, az pedig elbeszélte neki az ügyét. Ekkor a király egy udvarnokot adott mellé\, és elrendelte\, hogy adják vissza mindenét\, sőt a mező egész jövedelmét is attól a naptól számítva\, amikor elhagyta az országot\, egész mostanáig. 7 Elizeus ezután elment Damaszkuszba. Benhadad\, Arám királya éppen beteg volt. Amikor jelentették neki\, hogy az Isten embere odaérkezett\, 8 ezt mondta a király Hazáélnak: Végy magadhoz ajándékot\, és menj az Isten embere elé! Kérdeztesd meg vele az Urat\, hogy felépülök-e ebből a betegségből! 9 Hazáél tehát eléje ment\, vitt magával ajándékul mindenféle damaszkuszi drágaságot\, amennyit negyven teve elbír. Amikor odaért\, megállt előtte\, és így szólt: Fiad\, Benhadad\, Arám királya küldött hozzád\, hogy megkérdezze\, felépül-e ebből a betegségből? 10 Elizeus ezt mondta neki: Menj\, és mondd azt neki\, hogy bizonyosan felépül. Bár az Úr velem megláttatta\, hogy meg fog halni. 11 Akkor az Isten embere mereven maga elé nézett\, azután sírva fakadt. 12 Hazáél megkérdezte: Miért sírsz\, uram? Ő így felelt: Mert tudom\, hogy milyen veszedelmet hozol Izráel fiaira. Erődjeiket fölperzseled\, ifjaikat fegyverrel ölöd meg\, csecsemőiket sziklához vágod\, és terhes asszonyaikat felhasogatod. 13 Erre azt mondta Hazáél: Ugyan micsoda a te szolgád\, ez a kutya\, hogy ilyen nagy dolgokat vihetnék véghez? De Elizeus így felelt: Megláttatta velem az Úr\, hogy te leszel Arám királya. 14 Elizeustól eltávozva bement urához\, aki megkérdezte tőle: Mit mondott neked Elizeus? Ő így felelt: Azt mondta nekem\, hogy bizonyosan fölépülsz. 15 Másnap azonban fogott egy takarót\, vízbe mártotta\, és urának az arcára terítette\, úgyhogy az meghalt. Utána Hazáél lett a király. 16 Jórámnak\, Aháb fiának\, Izráel királyának ötödik évében\, amikor Júda királya Jósáfát volt\, kezdett uralkodni Jórám\, Jósáfátnak\, Júda királyának a fia. 17 Harminckét éves volt\, amikor király lett\, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben. 18 Izráel királyainak az útján járt\, ugyanúgy élt\, mint Aháb háza népe\, mert Aháb leánya volt a felesége. Azt tette\, amit rossznak lát az Úr. 19 De az Úr nem akarta elpusztítani Júdát szolgájáért\, Dávidért\, mert megígérte neki\, hogy mécsest ad neki és fiainak mindenkor. 20 Az ő idejében pártoltak el az edómiak Júdától\, és királyt választottak maguknak. 21 Ezért Jórám Cáírba vonult összes harci kocsijával együtt. Éjjel fölkelt\, átvágta magát az edómiakon\, akik bekerítették őt és a harci kocsik parancsnokait\, a hadinép pedig otthonába menekült. 22 Így pártoltak el az edómiak Júdától mindmáig. Ugyanebben az időben pártolt el Libná is. 23 Jórám egyéb dolgai és mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 24 Azután Jórám pihenni tért őseihez\, és eltemették ősei mellé Dávid városában. Utána a fia\, Ahazjá lett a király. 25 Jórámnak\, Aháb fiának\, Izráel királyának tizenkettedik évében kezdett uralkodni Ahazjá\, Jórámnak\, Júda királyának a fia. 26 Huszonkét éves volt Ahazjá\, amikor király lett\, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Ataljá volt\, Omrínak\, Izráel királyának az unokája. 27 Ő is Aháb házának az útján járt\, és azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, éppúgy\, mint Aháb háza\, mert Ahábnak a veje volt. 28 Jórámmal\, Aháb fiával együtt háborút viselt Hazáél\, Arám királya ellen Rámót-Gileádért\, de az arámok megsebesítették Jórámot. 29 Ezért Jórám király visszatért Jezréelbe\, hogy meggyógyíttassa sebeit\, amelyeket az arámok ejtettek rajta Rámában\, amikor Hazáél\, Arám királya ellen harcolt. Ahazjá\, Jórám fia\, Júda királya pedig elment\, hogy meglátogassa Jórámot\, Aháb fiát Jezréelben\, mert beteg volt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-72/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240530
DTEND;VALUE=DATE:20240531
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240530T072152Z
LAST-MODIFIED:20240530T072152Z
UID:9553-1717027200-1717113599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Vedd át a nyitott könyvet… és edd meg: keserűvé teszi a gyomrodat\, a szádban pedig édes lesz\, mint a méz”Jel 10\,8–11 \n\n\n8 Ekkor az a hang\, amelyet a mennyből hallottam\, ismét beszélt velem\, és így szólt: Menj el\, vedd át a nyitott könyvet\, amely az angyal kezében van\, aki a tengeren és a földön áll. 9 Odamentem az angyalhoz\, és kértem tőle\, hogy adja át nekem a könyvecskét. Ő pedig így szólt hozzám: Vedd át\, és edd meg: keserűvé teszi a gyomrodat\, a szádban pedig édes lesz\, mint a méz. 10 Átvettem az angyal kezéből a könyvecskét\, és megettem: a számban olyan édes volt\, mint a méz\, de amikor megettem\, keserűvé lett a gyomrom. 11 És ez a szó hangzott felém: Ismét prófétálnod kell sok népről és nemzetről\, nyelvről és királyról. \n„Majd meglátod a saját szemeddel\, de nem eszel belőle.”2Kir 7 \n\n\n1 Ekkor így szólt Elizeus: Halljátok meg az Úr igéjét! Ezt mondja az Úr: Holnap ilyenkor egy szeá finomliszt egy sekelbe meg két szeá árpa is egy sekelbe fog kerülni Samária kapujában. 2 Erre így válaszolt Isten emberének az a tiszt\, akinek a kezére szokott támaszkodni a király: Még ha az Úr megnyitná is az ég csatornáit\, ez akkor sem történhetne meg! De ő így felelt: Majd meglátod a saját szemeddel\, de nem eszel belőle. 3 A kapu bejáratánál volt négy poklos ember\, akik ezt mondták egymásnak: Mit üljünk itt\, amíg meghalunk? 4 Ha azt mondanánk\, hogy menjünk be a városba: éhínség van a városban\, meghalunk ott; de ha itt maradunk\, akkor is meghalunk. Gyertek hát\, szökjünk át az arámok táborába! Ha életben hagynak bennünket\, élünk; ha megölnek\, akkor meghalunk. 5 Alkonyatkor elindultak\, hogy az arámok táborába menjenek. De amikor az arámok táborának a széléhez értek\, látták\, hogy nincs ott senki. 6 Mert az Úr azt tette\, hogy az arám táborban harci kocsik\, lovak és nagy haderő robogását hallották\, mire azok ezt mondták egymásnak: Izráel királya bizonyára felbérelte ellenünk a hettiták királyait és Egyiptom királyait\, hogy ránk törjenek! 7 Ezért még alkonyatkor futásnak eredtek\, otthagyva sátraikat\, lovaikat\, szamaraikat\, a tábort\, ahogy volt\, és futva mentették az életüket. 8 Amikor ezek a poklosok a tábor széléhez értek\, bementek egy sátorba\, ettek-ittak\, majd összeszedték onnan az ezüstöt\, aranyat meg a ruhákat\, azután elmentek\, és elrejtették azokat. Egy másik sátorba is bementek\, onnan is összeszedtek mindent\, azután elmentek\, és elrejtették. 9 Majd ezt mondták egymásnak: Nem helyes\, amit teszünk. Ez a nap örömhírnek a napja. Ha hallgatunk és megvárjuk a virradatot\, büntetés ér bennünket. Gyertek hát\, menjünk\, és mondjuk el ezt a királyi palotában! 10 Odaérkezve szóltak a város kapuőrségének\, és jelentették nekik: Bementünk az arám táborba\, és láttuk\, hogy senki sincs ott\, emberi szó sem hallatszik\, csak kikötött lovak és szamarak vannak ott meg a sátrak\, ahogyan voltak. 11 A kapuőrök telekürtölték a hírrel a várost\, s végül jelentették a dolgot benn a királyi palotában. 12 A király fölkelt éjszaka\, és így szólt udvari embereihez: Majd én megmondom nektek\, hogy mit tettek velünk az arámok. Tudják\, hogy éhezünk\, ezért kivonultak a táborból\, hogy elrejtőzzenek a mezőn\, mert azt gondolják: Ha kijönnek a városból\, élve fogjuk el őket\, a városba pedig behatolunk. 13 Egyik udvari embere így válaszolt: Fogjunk öt megmaradt lovat azokból\, amelyek még megmaradtak a városban. Mindegy\, hogy úgy járnak-e\, mint akik még megmaradtak Izráel egész sokaságából\, vagy úgy\, mint akik elpusztultak Izráel egész sokaságából. Küldjük ki őket\, és majd meglátjuk! 14 Fogtak tehát két harci kocsit lovastul\, és elküldött a király az arámok tábora után\, hogy menjenek el\, és nézzék meg. 15 Utánuk is mentek egészen a Jordánig\, és látták\, hogy az egész út tele van ruhával és fölszereléssel\, amiket az arámok sietségükben eldobáltak. Ekkor a kiküldöttek visszatértek\, és jelentették ezt a királynak. 16 A nép pedig kitódult\, és kifosztotta az arámok táborát. Így történt\, hogy egy szeá finomliszt egy sekelbe és két szeá árpa is egy sekelbe került\, az Úr szava szerint. 17 A király odarendelte a kapuhoz azt a tisztet\, akinek a kezére szokott támaszkodni\, a nép azonban agyontaposta a kapuban\, és meghalt\, amint az Isten embere megmondta\, amikor a király elment hozzá. 18 Éppen úgy történt\, ahogyan Isten embere megmondta a királynak: „Két szeá árpa egy sekelbe meg egy szeá finomliszt is egy sekelbe fog kerülni Samária kapujában holnap ilyenkor.” 19 Erre válaszolt így a tiszt Isten emberének: Még ha az Úr megnyitná is az ég csatornáit\, ez akkor sem történhet meg! Ő erre így felelt: Majd meglátod a saját szemeddel\, de nem eszel belőle! 20 Úgy is történt: a nép agyontaposta a kapuban\, és meghalt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-71/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240529
DTEND;VALUE=DATE:20240530
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240529T064531Z
LAST-MODIFIED:20240529T064709Z
UID:9551-1716940800-1717027199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„És láttam\, hogy egy másik erős angyal leszáll az égből”Jel 10\,1–7 \n\n\n1 És láttam\, hogy egy másik erős angyal leszáll az égből. Felhőbe volt öltözve\, a fején szivárvány\, az arca olyan\, mint a nap\, a lába pedig mint a tűzoszlop\, 2 kezében nyitott könyvecske volt\, jobb lábát rátette a tengerre\, a balt pedig a földre\, 3 és felkiáltott hatalmas hangon\, ahogyan az oroszlán ordít\, és amikor felkiáltott\, megszólalt a hét mennydörgés a maga hangján. 4 Amikor megszólalt a hét mennydörgés\, írni akartam\, de hallottam egy hangot az égből\, amely így szólt: Pecsételd le\, amiket a hét mennydörgés mondott\, és ne írd le! 5 Ekkor az angyal\, akit állni láttam a tengeren és a földön\, felemelte jobb kezét az égre\, 6 és megesküdött az örökkön-örökké élőre\, aki teremtette a mennyet és a benne levőket\, a földet és a rajta levőket\, a tengert és a benne levőket\, hogy nem lesz több idő\, 7 hanem csak azok a napok\, amikor megszólal a hetedik angyal trombitájának hangja\, és beteljesedik az Isten titka\, ahogyan hírül adta azt szolgáinak\, a prófétáknak. \n„Ne félj\, mert többen vannak velünk\, mint ővelük!”2Kir 6 \n\n\n1 Egyszer azt mondták a prófétatanítványok Elizeusnak: Nézd\, szűk nekünk ez a hely itt nálad\, ahol lakunk. 2 Hadd menjünk el a Jordánhoz; ott mindegyikünk kivág egy szál fát\, és készítünk magunknak egy helyet\, ahol lakhatunk. Ő ezt mondta: Menjetek! 3 De az egyik így szólt: Kérlek\, jöjj el te is a szolgáiddal! Ő így felelt: Elmegyek. 4 El is ment velük. Amikor megérkeztek a Jordánhoz\, vágni kezdték a fákat. 5 De amikor az egyik kidöntött egy szálfát\, a fejsze vasa beleesett a vízbe. Akkor felkiáltott\, és ezt mondta: Jaj\, uram! Csak kölcsönben volt nálam! 6 Az Isten embere megkérdezte: Hová esett? Az megmutatta neki a helyet; ő pedig levágott egy darab fát\, és odadobta. A fejszevas ekkor feljött a víz tetejére. 7 Elizeus így szólt: Emeld ki! Az pedig kinyújtotta a kezét\, és kivette. 8 Arám királya háborút indított Izráel ellen. Megbeszélte udvari embereivel\, hogy melyik helyen legyen a tábora. 9 Az Isten embere azonban ezt az üzenetet küldte Izráel királyának: Vigyázz\, ne vonulj át ezen a helyen\, mert ott állnak lesben az arámok! 10 Izráel királya ekkor embereket küldött arra a helyre\, amelyet az Isten embere mondott neki\, figyelmeztetve őt\, hogy ott vigyázzon magára. Így történt többször is. 11 Felháborodott emiatt Arám királya\, összehívatta udvari embereit\, és ezt mondta nekik: Miért nem jelentitek nekem\, hogy ki tart a mieink közül Izráel királyával? 12 Ekkor az egyik udvari embere így szólt: Senki\, uram\, királyom! De az Izráelben levő Elizeus próféta megmondja Izráel királyának még azokat a dolgokat is\, amelyekről te a hálószobádban beszélsz. 13 A király ezt parancsolta: Menjetek\, és nézzetek utána\, hogy hol van\, hadd fogassam el! Jelentették neki\, hogy most Dótánban van. 14 Akkor lovakat\, harci kocsikat és tekintélyes sereget küldött oda. Azok megérkeztek éjjel\, és körülvették a várost. 15 Amikor az Isten emberének a szolgája korán felkelt és kiment\, a sereg már körülvette a várost lovakkal meg harci kocsikkal. A szolgája így szólt hozzá: Jaj\, uram! Mit tegyünk? 16 De ő így felelt: Ne félj\, mert többen vannak velünk\, mint ővelük! 17 Majd Elizeus így imádkozott: Uram\, nyisd meg a szemét\, hadd lásson! És az Úr megnyitotta a szolgának a szemét\, és az meglátta\, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal. 18 Amikor aztán az arámok rárontottak\, Elizeus így imádkozott az Úrhoz: Verd meg ezt a népet vaksággal! Meg is verte őket vaksággal\, ahogyan Elizeus kérte. 19 Elizeus akkor ezt mondta nekik: Nem ez az az út\, és nem ez az a város. Jöjjetek utánam\, majd én elvezetlek benneteket ahhoz az emberhez\, akit kerestek. És elvezette őket Samáriába. 20 Samáriába érve így szólt Elizeus: Uram\, nyisd meg a szemüket\, hogy lássanak! Az Úr megnyitotta a szemüket\, és akkor látták\, hogy Samária közepén vannak. 21 Amikor Izráel királya meglátta őket\, ezt kérdezte Elizeustól: Megölessem-e őket\, atyám? 22 Ő így felelt: Ne ölesd meg! Meg szoktad-e öletni azokat\, akiket foglyul ejtesz kardoddal vagy íjaddal? Adj nekik kenyeret és vizet\, hadd egyenek és igyanak\, azután menjenek el urukhoz! 23 Nagy lakomát rendezett tehát nekik\, és miután ettek és ittak\, elbocsátotta őket. Azok pedig elmentek urukhoz. Nem is jöttek többé arám rablócsapatok Izráel országába. 24 Történt ezek után\, hogy Benhadad\, Arám királya összegyűjtötte egész seregét\, fölvonult\, és ostrom alá vette Samáriát. 25 Nagy éhínség támadt Samáriában\, mert addig ostromolták\, míg egy szamárfej nyolcvan ezüstbe\, egy maréknyi galambtrágya pedig öt ezüstbe került. 26 Egyszer Izráel királya a várfalon járkált\, és egy asszony így kiáltott hozzá: Segíts rajtam\, uram\, királyom! 27 De ő ezt mondta: Ha az Úr nem segít rajtad\, én hogyan segítsek? Talán a szérűről vagy a sajtóból? 28 Majd megkérdezte tőle a király: Mi bajod van? Erre ő így felelt: Egy asszony ezt mondta nekem: Add ide a fiadat\, együk meg ma őt\, holnap pedig megesszük az én fiamat. 29 Meg is főztük a fiamat\, és megettük. Másnap mondtam neki: Add ide a te fiadat\, együk meg azt is! Ő azonban elrejtette a fiát. 30 A király\, hallva az asszony szavait\, megszaggatta a ruháját\, és úgy ment tovább a várfalon. A nép akkor látta\, hogy alul zsákruhát visel. 31 Akkor ezt mondta: Úgy segítsen az Isten most és ezután is\, hogy nem marad ma a helyén Elizeusnak\, Sáfát fiának a feje! 32 Elizeus a házában ült\, és vele voltak a vének. A király előreküldte az egyik emberét\, de még mielőtt a követ odaért volna hozzá\, ezt mondta Elizeus a véneknek: Látjátok\, ez a gyilkos fajzat elküldött valakit\, hogy a fejemet vétesse! Ügyeljetek\, és amikor a követ ideér\, zárjátok be az ajtót előtte\, és nyomjátok az ajtót vele szemben\, mert urának a léptei hallatszanak a nyomában. 33 Még beszélt velük\, amikor a követ oda is ért hozzá\, és ezt mondta: Látod\, ilyen baj származott az Úrtól! Miért várjak még tovább az Úrra?!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-70/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240528
DTEND;VALUE=DATE:20240529
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240528T071814Z
LAST-MODIFIED:20240528T071814Z
UID:9548-1716854400-1716940799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A többi ember pedig\, akiket nem öltek meg ezek a csapások\, nem tértek meg”Jel 9\,13–21 \n\n\n13 A hatodik angyal is trombitált\, és hallottam egy hangot az Isten előtt álló aranyoltár négy szarva közül\, 14 amely ezt mondta a hatodik angyalnak\, akinél a trombita volt: Oldd el a négy angyalt\, akik meg vannak kötve a nagy folyamnál\, az Eufrátesznél. 15 És eloldatott a négy angyal\, akik készen álltak\, hogy bármely órában\, napban\, hónapban és esztendőben megöljék az emberek harmadát. 16 A lovasseregek száma húszezerszer tízezer volt: hallottam a számukat. 17 A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket: tűzvörös\, jácintkék és kénsárga páncéljuk volt\, a lovak feje pedig olyan volt\, mint az oroszlánok feje\, és a szájukból tűz\, füst és kén ömlött. 18 Ez a három csapás ölte meg az emberek harmadát: a tűz\, a füst és a kén\, amely a szájukból ömlött. 19 Ezeknek a lovaknak az ereje a szájukban és a farkukban van\, mert a farkuk kígyóhoz hasonló\, és fejjel végződik\, és ezzel ártanak. 20 A többi ember pedig\, akiket nem öltek meg ezek a csapások\, nem tértek meg kezük alkotásaitól\, hanem imádták az ördögöket és a bálványokat\, amelyeket aranyból és ezüstből\, rézből\, kőből meg fából készítettek\, és amelyek sem látni\, sem hallani\, sem járni nem tudnak; 21 és nem tértek meg gyilkosságaikból\, varázslásaikból\, paráználkodásaikból és lopásaikból sem. \n„Most már tudom\, hogy nincs máshol Isten az egész földön\, csak Izráelben.”2Kir 5 \n\n\n1 Naamán\, Arám királyának hadseregparancsnoka nagyra becsült ember volt ura előtt\, és tekintélyes\, mert általa szabadította meg az Úr Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt\, de bélpoklos lett. 2 Egyszer kivonult néhány arám rablócsapat\, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt\, aki Naamán feleségének lett a szolgálóleánya. 3 Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához\, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából. 4 Naamán erre ura elé járult\, és elmondta\, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. 5 Arám királya ezt mondta: Menj csak el\, én meg küldök egy levelet Izráel királyának. El is ment Naamán\, és vitt magával tíz talentum ezüstöt\, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. 6 Átadta Izráel királyának a levelet is\, amely így szólt: Most\, amikor ez a levél hozzád érkezik\, kérlek\, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat\, Naamánt\, akit hozzád küldtem! 7 Amikor Izráel királya fölolvasta a levelet\, megszaggatta a ruháját\, és ezt mondta: Hát Isten vagyok én\, aki megölhet és életre kelthet\, hogy ideküld ez énhozzám egy embert\, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek meg\, lássátok be\, hogy csak ürügyet keres ellenem! 8 Amikor Elizeus\, Isten embere meghallotta\, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját\, ilyen üzenetet küldött a királynak: Miért szaggattad meg a ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember\, és majd megtudja\, hogy van prófétája Izráelnek! 9 Ezért Naamán elment lovaival és kocsijával\, és megállt Elizeus házának a bejáratánál. 10 Elizeus egy követet küldött hozzá ezzel az üzenettel: Menj\, és fürödj meg hétszer a Jordánban\, akkor újra megtisztul a tested! 11 Naamán azonban megharagudott\, elment\, és így szólt: Én azt gondoltam\, hogy majd kijön\, elém áll\, és segítségül hívja Istenének\, az Úrnak a nevét\, azután végighúzza kezét a beteg helyen\, és kigyógyít a bélpoklosságból. 12 Hát nem többet érnek-e Damaszkusz folyói\, az Abáná és a Parpar Izráel minden vizénél? Megfürödhetnék azokban is\, hogy megtisztuljak! Azzal megfordult\, és haragosan távozott. 13 Szolgái azonban odamentek\, és így szóltak hozzá: Atyám\, ha a próféta valami nagy dolgot parancsolt volna\, azt megtennéd\, ugye? Mennyivel inkább megteheted\, amikor csak azt mondta\, hogy fürödj meg\, és megtisztulsz. 14 Lement tehát\, és megmerítkezett hétszer a Jordánban az Isten emberének a kívánsága szerint. Akkor újra tiszta lett a teste\, akár egy újszülött gyermeké. 15 Ezután Naamán visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez\, bement\, megállt előtte\, és ezt mondta: Most már tudom\, hogy nincs máshol Isten az egész földön\, csak Izráelben. Most azért fogadj el ajándékot a te szolgádtól! 16 De ő így felelt: Az élő Úrra mondom\, akinek a szolgálatában állok\, hogy nem fogadok el semmit! Bár unszolta\, hogy fogadja el\, ő hajthatatlan maradt. 17 Akkor ezt mondta Naamán: Ha nem is fogadod el\, hadd kapjon a te szolgád annyi földet\, amennyit egy pár öszvér elbír. Mert nem készít többé a te szolgád sem égőáldozatot\, sem véresáldozatot más istennek\, csak az Úrnak! 18 Csak azt az egy dolgot engedje meg az Úr a te szolgádnak\, hogy amikor az én uram bemegy Rimmón templomába\, hogy ott leboruljon\, és ha az én kezemre támaszkodik\, én is leborulhassak Rimmón templomában. Azt\, hogy én leborulok Rimmón templomában\, bocsássa meg az Úr a te szolgádnak! 19 Ő így felelt neki: Menj el békével! Még nem jutott messzire Naamán\, 20 amikor Géhazi\, Elizeusnak\, Isten emberének a szolgája ezt gondolta: Lám\, az én uram kíméletes volt ehhez az arámi Naamánhoz\, és nem fogadta el tőle\, amit hozott. Az élő Úrra mondom\, hogy utánafutok\, és szerzek tőle valamit! 21 Utána is eredt Géhazi Naamánnak. Amikor Naamán meglátta\, hogy fut utána\, leugrott a kocsijáról\, elébe ment\, és ezt kérdezte: Jól vagytok? 22 Az így felelt: Jól. De az én uram ezt az üzenetet küldi: Éppen most érkezett hozzám két prófétatanítvány Efraim hegyvidékéről. Adj nekik egy talentum ezüstöt és két rend ruhát! 23 Naamán ezt mondta: Kérlek\, fogadj el két talentumot! Így unszolta őt. Majd bekötött két talentum ezüstöt két zsákba\, és két rend ruhával együtt odaadta két szolgájának\, azok vitték Géhazi előtt. 24 Amikor elértek a dombhoz\, kivette a kezükből\, és elhelyezte egy házban. Az embereket pedig elküldte\, és azok elmentek. 25 Azután bement\, és ura elé állt. Elizeus ezt kérdezte: Honnan jössz\, Géhazi? Ő így felelt: Nem járt a te szolgád sehol sem. 26 De ő ezt mondta neki: Nem igaz! Az én szívem ott járt\, amikor az az ember leszállt a kocsiról\, és eléd ment. Hát annak az ideje van most\, hogy ezüstöt szerezz\, és ruhákat\, olajfákat és szőlőket\, juhokat és marhákat\, szolgákat és szolgálóleányokat végy? 27 Ragadjon rád és utódaidra Naamán bélpoklossága örökre! És az olyan poklosan ment ki előle\, mint a hó.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-69/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240527
DTEND;VALUE=DATE:20240528
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240527T064648Z
LAST-MODIFIED:20240527T064658Z
UID:9546-1716768000-1716854399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Azokban a napokban keresik az emberek a halált\, de nem találják”Jel 9\,1–12 \n\n\n1 Az ötödik angyal is trombitált\, és láttam\, hogy egy csillag leesett az égből a földre\, és neki adatott az alvilág kapujának kulcsa. 2 Felnyitotta az alvilág mélységét\, és füst szállt fel onnan\, mint egy nagy kemence füstje\, és elsötétült a nap és a levegő a mélység füstjétől. 3 Sáskák jöttek ki a füstből a földre\, és olyan erő adatott nekik\, amilyen ereje van a földi skorpiónak. 4 És megmondatott nekik\, hogy ne bántsák a földön a füvet\, se a zöldet\, se az élő fát\, hanem csak azokat az embereket\, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje. 5 És parancsot kaptak\, hogy ne öljék meg őket\, hanem kínozzák öt hónapon át\, és olyan legyen a kínjuk\, mint amikor a skorpió megmarja az embert. 6 Azokban a napokban keresik az emberek a halált\, de nem találják\, és vágynak meghalni\, de a halál elfut előlük. 7 A sáskák alakja a harcra felkészített lovakéhoz volt hasonló: fejükön valami aranyhoz hasonló korona\, arcuk\, mint az ember arca\, 8 sörényük\, mint az asszonyok haja\, foguk\, mint az oroszláné\, 9 és páncéljuk olyan\, mint a vaspáncél; szárnyaik zúgása\, mint sok lovas hadiszekér hangja\, amikor harcba rohannak. 10 Skorpiókéhoz hasonló farkuk és fullánkjuk volt\, és a farkukban volt az erejük\, hogy az embereket öt hónapon át gyötörjék. 11 Királyuk az alvilág angyala volt\, neve héberül Abaddón\, görögül pedig az Apollión\, vagyis a Pusztító nevet viseli. 12 Az első jaj elmúlt\, és íme\, még két jaj következik ezek után. \n„Bement\, bezárta kettőjük mögött az ajtót\, és imádkozott…”2Kir 4 \n\n\n1 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott Elizeushoz: Férjem\, a te szolgád meghalt; és te is tudod\, hogy a te szolgád félte az Urat. Most eljött a hitelező\, hogy elvigye magával a két gyermekemet rabszolgának. 2 Elizeus megkérdezte tőle: Mit tehetek érted? Mondd meg nekem\, mi van a házadban? Az asszony így felelt: Nincsen egyéb a te szolgálóleányod házában\, csak egy korsó olaj. 3 Elizeus ezt mondta: Menj\, kérj kölcsön edényeket az utcában minden szomszédodtól\, üres edényeket\, de ne keveset. 4 Azután menj haza\, zárd be magad és fiaid mögött az ajtót\, és tölts ezekbe az edényekbe! Amelyik megtelt\, tedd félre! 5 Az asszony elment\, és bezárta maga és fiai mögött az ajtót. Azok eléje rakták az edényeket\, ő pedig töltögetett. 6 Amikor megteltek az edények\, ezt mondta az egyik fiának: Tégy elém még egy edényt! De az így felelt neki: Nincs több edény. Ezután nem folyt több olaj. 7 Az asszony elment az Isten emberéhez\, és elbeszélte ezt. Ő pedig így szólt: Eredj\, add el az olajat\, és fizesd ki az adósságodat! Ami pedig megmarad\, abból élj a fiaiddal együtt! 8 Egyszer Elizeus elment Súnémba. Volt ott egy jómódú asszony\, aki marasztalni szokta őt\, hogy ott egyék. Ezért ahányszor csak arra járt\, betért hozzá enni. 9 Az asszony így szólt a férjéhez: Nézd csak\, én tudom\, hogy Isten szent embere az\, aki mindig betér hozzánk. 10 Építsünk neki egy kis felső szobát\, tegyünk bele ágyat\, asztalt\, széket és mécsest\, hogy ott szálljon meg\, amikor hozzánk jön! 11 Történt egyszer\, hogy odaérkezett Elizeus\, megszállt a felső szobában\, és lefeküdt ott. 12 Majd ezt mondta Géhazinak\, a szolgájának: Hívd ide ezt a súnémi asszonyt! Az odahívta az asszonyt\, aki megállt előtte. 13 Még ezt is mondta a szolgájának: Mondd meg neki: Látom\, hogy milyen figyelmesen gondoskodsz rólunk. Mit tehetek érted? Nincs-e valami\, amiről szót válthatnék az érdekedben a királlyal vagy a hadseregparancsnokkal? De ő így felelt: Hiszen itt lakom\, a saját népem körében. 14 Elizeus ezt mondta: Mégis mit tehetnék érted? Géhazi közbeszólt: Hiszen nincs fia\, a férje meg öreg. 15 Elizeus így szólt: Hívd ide az asszonyt! Amikor odahívta\, az megállt az ajtóban. 16 Elizeus így szólt: Egy év múlva fiút ölelsz. Az asszony így felelt: Ugyan\, uram\, Isten embere\, ne ámítsd a te szolgálóleányodat! 17 De teherbe esett az asszony\, és egy év múlva fiút szült – abban az időben\, amelyet Elizeus megmondott neki. 18 Amikor nagyobb lett a gyermek\, kiment egyszer az apja után az aratókhoz. 19 Egyszer csak azt mondta az apjának: Jaj\, a fejem\, a fejem! Az apja megparancsolta a szolgájának\, hogy vigye el az anyjához. 20 Az föl is vette\, és elvitte az anyjához; ott üldögélt az ölében délig\, akkor aztán meghalt. 21 Az anyja fölment\, és lefektette Isten emberének az ágyára\, rázárta az ajtót\, és elment. 22 Odahívta a férjét\, és így szólt: Küldj ide egy szolgát meg egy szamarat\, hadd siessek el az Isten emberéhez\, aztán visszatérek. 23 De az megkérdezte: Miért mégy ma hozzá? Hiszen nincs sem újhold\, sem szombat! Az asszony így szólt: Hagyj békén! 24 És fölnyergelte a szamarat\, majd ezt mondta a szolgájának: Hajtsd gyorsan az állatot\, és ne akadályozz a vágtatásban\, amíg nem szólok neked! 25 Elment tehát\, és megérkezett Isten emberéhez a Karmel-hegyre. Amikor Isten embere távolról meglátta őt\, így szólt Géhazihoz\, a szolgájához: Nézd csak\, az ott a súnémi asszony! 26 Fuss eléje\, és kérdezd meg\, hogy jól van-e ő\, jól van-e a férje\, és jól van-e a gyermeke? Az asszony így felelt: Jól! 27 De amikor odaért az Isten emberéhez a hegyre\, átkarolta a lábát. Géhazi odalépett\, hogy félretaszítsa\, de az Isten embere így szólt: Ne bántsd\, hiszen el van keseredve\, és az Úr eltitkolta előlem\, nem jelentette ki ezt nekem. 28 Az asszony ezt mondta: Uram\, talán én kértem fiút? Nem azt mondtam\, hogy ne hitegess engem?! 29 Akkor Elizeus így szólt Géhazihoz: Övezd fel a derekadat\, vedd kezedbe a botomat\, és indulj! Ha valakivel találkozol\, ne köszönj neki\, és ha neked köszönnek\, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú arcára! 30 De a fiú anyja így szólt: Az élő Úrra és az életemre mondom\, hogy nem hagylak itt! Elindult tehát Elizeus\, és ment az asszony után. 31 Géhazi már előttük odaért\, és a botot a fiú arcára tette\, de az nem szólt\, és nem mutatott életjelet. Visszatért tehát Elizeushoz\, és jelentette neki\, hogy nem ébredt fel a fiú. 32 Ekkor Elizeus bement a házba\, ahol a fiú holtan feküdt az ágyán. 33 Bement\, bezárta kettőjük mögött az ajtót\, és imádkozott az Úrhoz. 34 Majd fellépett az ágyra\, ráfeküdt a gyermekre\, és rátette száját a szájára\, szemét a szemére\, tenyerét a tenyerére. Ahogy így ráhajolt\, fölmelegedett a gyermek teste. 35 Azután egy darabig föl-alá járkált a házban\, majd ismét odalépett\, és ráhajolt. Ekkor a fiú tüsszentett hétszer egymás után\, és felnyitotta a szemét. 36 Ő pedig odahívta Géhazit\, és azt mondta: Hívd ide a súnémi asszonyt! Az odahívta\, és amikor odament hozzá\, így szólt: Viheted a fiadat. 37 Az asszony odament\, a lába elé vetette magát\, és a földre borult. Azután fogta a fiát\, és kiment. 38 Amikor Elizeus visszatért Gilgálba\, éhínség volt az országban. A prófétatanítványok ott ültek előtte\, ő pedig így szólt a szolgájához: Tedd föl a nagy fazekat\, és főzz valami főzeléket a prófétatanítványoknak! 39 Egyikük kiment a mezőre\, hogy valamilyen zöldségfélét szedjen. Talált is a mezőn egy indás növényt\, és teleszedte a ruháját vadtökkel. Hazaérve belevagdalta a fazékba főzeléknek\, mert nem tudták\, mi az. 40 Azután szedtek belőle a férfiaknak\, hogy egyenek. De amikor belekóstoltak a főzelékbe\, így kiáltottak föl: Halál van a fazékban\, Isten embere! És nem tudták megenni. 41 Akkor ő ezt mondta: Hozzatok lisztet! Beleszórta azt a fazékba\, és így szólt: Szedjetek a népnek\, hadd egyenek! Akkor már semmi ártalmas nem volt a fazékban. 42 Egyszer egy ember jött Baal-Sálisából\, és hozott az Isten emberének első termésből készült kenyereket: húsz árpakenyeret meg friss gabonát a tarisznyájában. Elizeus ezt mondta: Add oda a népnek\, hadd egyenek! 43 A szolgája azonban így szólt: Hogyan adjam ezt oda száz embernek? De ő így felelt: Csak add oda a népnek\, hadd egyenek! Mert ezt mondja az Úr: Enni fognak\, és még marad is! 44 Odaadta tehát nekik; azok pedig ettek\, és még hagytak is belőle\, ahogyan megmondta az Úr.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-68/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240526
DTEND;VALUE=DATE:20240527
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240526T060120Z
LAST-MODIFIED:20240526T060120Z
UID:9543-1716681600-1716767999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Trombitált az első\, és jégeső támadt\, és tűz vérrel keverve\, és lehullt a földre: megégett a föld harmada” \nJel 8\,7–13 \n7 Trombitált az első\, és jégeső támadt\, és tűz vérrel keverve\, és lehullott a földre: megégett a föld harmada\, megégett a fák harmada\, és megégett a zöld fű is mind. 8 A második angyal is trombitált\, és valami tűzzel égő nagy hegy zuhant a tengerbe\, és a tenger harmada vérré lett: 9 elpusztult a tenger teremtményeinek harmada\, amiben csak élet volt\, és a hajók harmada megsemmisült. 10 A harmadik angyal is trombitált\, és az égből egy nagy égő csillag hullott le\, mint egy lámpás\, és ráesett a folyók harmadára és a vizek forrásaira. 11 A csillag neve pedig Üröm\, és ürömmé lett a vizek harmada\, és sok ember meghalt a vizektől\, mert azok keserűvé váltak. 12 A negyedik angyal is trombitált\, és csapás érte a nap harmadát\, a hold harmadát és a csillagok harmadát\, hogy elsötétüljön harmadrészük\, a nappal harmada se legyen világos\, az éjszaka is ugyanígy. 13 Ekkor láttam és hallottam\, hogy egy sas repül fenn az égen\, és hatalmas hangon ezt mondja: Jaj\, jaj\, jaj azoknak\, akik a földön laknak\, a másik három angyal trombitájának hangja miatt\, akik még ezután trombitálnak. \n„Nincs itt az Úrnak egy prófétája\, aki által megkérdezhetnénk az Urat?” \n2Kir 3 \n1 Jórám\, Aháb fia Jósáfátnak\, Júda királyának a tizennyolcadik évében lett Izráel királya Samáriában\, és tizenkét évig uralkodott. 2 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, bár nem annyira\, mint apja és anyja\, mert eltávolította Baal szent oszlopát\, amelyet apja készíttetett. 3 De ragaszkodott Jeroboámnak\, Nebát fiának a vétkéhez\, aki vétekbe vitte Izráelt\, nem tágított attól. 4 Mésa\, Móáb királya juhtenyésztéssel foglalkozott\, és Izráel királyának százezer hízott bárányt meg százezer kost kellett szállítania gyapjastul. 5 De amikor Aháb meghalt\, Móáb királya fellázadt Izráel királya ellen. 6 Jórám király ezért egy kitűzött napon kivonult Samáriából\, és számba vette egész Izráelt\, 7 majd ezt az üzenetet küldte Jósáfátnak\, Júda királyának: Móáb királya fellázadt ellenem. Eljössz-e velem harcolni Móáb ellen? Ő így felelt: Elmegyek én éppúgy\, mint te\, az én népem éppúgy\, mint a te néped\, az én lovaim éppúgy\, mint a te lovaid. 8 Majd megkérdezte: Melyik úton vonuljunk föl? Ő így felelt: Edóm pusztáján át. 9 Elment tehát Izráel királya\, Júda királya és Edóm királya. Már hét napja bolyongtak az úton\, és nem volt vize a seregnek\, sem az utánuk hajtott állatoknak. 10 Akkor ezt mondta Izráel királya: Hát azért hívta össze az Úr ezt a három királyt\, hogy Móáb kezébe adja őket? 11 De Jósáfát így szólt: Nincs itt az Úrnak egy prófétája\, aki által megkérdezhetnénk az Urat? Izráel királyának egyik embere így válaszolt: Itt van Elizeus\, Sáfát fia\, aki Illés tanítványa volt. 12 Jósáfát így szólt: Valóban az Úr igéje szól általa. Elment tehát hozzá Izráel királya és Jósáfát meg Edóm királya. 13 Elizeus azonban ezt mondta Izráel királyának: Semmi közünk sincs egymáshoz. Eredj apád prófétáihoz meg anyád prófétáihoz! De Izráel királya így szólt hozzá: Ne mondd ezt! Hiszen az Úr hívta össze ezt a három királyt\, hogy Móáb kezébe adja őket. 14 Elizeus így felelt: A Seregek élő Urára mondom\, akinek a szolgálatában állok\, hogy ha nem nézném Jósáfátnak\, Júda királyának a személyét\, rád sem néznék\, észre sem vennélek! 15 De most hozzatok ide egy lantost! Amikor a lantos játszani kezdett\, az Úr keze megérintette a prófétát. 16 Így szólt: Ezt mondja az Úr: Csináljatok sok gödröt ebben a patakmederben! 17 Mert ezt mondja az Úr: Nem láttok szelet\, nem láttok esőt\, mégis megtelik ez a patakmeder vízzel\, és ihattok ti is\, a nyájaitok meg a málhás állatok is. 18 De ez csekélység az Úrnak. Ő még Móábot is a kezetekbe adja. 19 Levertek minden megerősített és egyéb fontos várost. Kivágtok minden termő fát\, betömtök minden forrást\, és kövekkel tesztek tönkre minden jó szántóföldet! 20 Történt másnap reggel\, az ételáldozat idején\, hogy egyszerre csak víz áradt Edóm felől\, és megtelt az a vidék vízzel. 21 Amikor meghallotta egész Móáb\, hogy harcba vonultak ellenük ezek a királyok\, fegyverbe szólítottak minden fegyverfogható embert\, sőt még az idősebbeket is\, és fölálltak a határon. 22 Reggel amikor fölkeltek\, a nap rásütött a vízre\, és a móábiak vörösleni látták maguk előtt a vizet\, mint a vért. 23 Akkor ezt mondták: Ez vér! Bizonyosan egymásra támadtak a királyok\, és leverték egymást. Most tehát zsákmányra\, Móáb! 24 De amikor odaértek Izráel táborához\, megindult Izráel\, megverte a móábiakat\, és azok megfutamodtak előlük. De utánuk nyomultak\, és szétverték a móábiakat. 25 A városokat lerombolták\, a jó szántóföldeket mind teledobálták kővel\, minden forrást betömtek\, és minden termő fát kivágtak. Csupán Kír-Hareszet kőfalai maradtak épek\, de azt is körülvették és lőtték a parittyások. 26 Amikor Móáb királya látta\, hogy nem bírja tovább a harcot\, maga mellé vett hétszáz kardforgató embert\, hogy keresztültörjenek Edóm királyánál\, de nem tudtak. 27 Akkor fogta elsőszülött fiát\, aki őutána lett volna a király\, és feláldozta égőáldozatként a várfalon. Emiatt olyan nagy felháborodás támadt Izráelben\, hogy fölkerekedtek\, és visszatértek hazájukba.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-67/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240524
DTEND;VALUE=DATE:20240525
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240524T065738Z
LAST-MODIFIED:20240524T065745Z
UID:9539-1716508800-1716595199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…akik… megmosták ruhájukat\, és megfehérítették a Bárány vérében”Jel 7\,9–17 \n\n\n9 Ezek után láttam: íme\, nagy sokaság volt ott\, minden nemzetből és törzsből\, népből és nyelvből\, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve\, kezükben pedig pálmaágak\, 10 és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké\, aki a trónon ül\, és a Bárányé! 11 Az angyalok mind ott álltak a trón\, a vének és a négy élőlény körül\, arcra borultak a trón előtt\, és imádták Istent 12 ekképpen: Ámen! Az áldás\, a dicsőség és a bölcsesség\, a hálaadás és a tisztesség\, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen! 13 Ekkor megszólalt az egyik vén\, és megkérdezte tőlem: Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek\, és honnan jöttek? 14 Ezt mondtam neki: Uram\, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok\, akik a nagy nyomorúságból jöttek\, és megmosták ruhájukat\, és megfehérítették a Bárány vérében. 15 Ezért vannak az Isten trónja előtt\, és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában\, és a trónon ülő velük lakik. 16 Nem éheznek és nem szomjaznak többé\, sem a nap heve\, sem más hőség nem bántja őket\, 17 mert a Bárány\, aki középen a trónnál van\, legelteti őket\, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz\, és Isten letöröl szemükről minden könnyet. \n„Az Úr angyala így szólt: Indulj\, menj el…”2Kir 1 \n\n\n1 Aháb halála után Móáb elpártolt Izráeltől. 2 Ahazjá Samáriában leesett felső szobájából a korláton keresztül\, és megbetegedett. Ekkor elküldött néhány követet ezzel az utasítással: Menjetek\, és kérdezzétek meg Baalzebúbot\, Ekrón istenét\, hogy meggyógyulok-e ebből a betegségből! 3 Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: Indulj\, menj el Samária királyának a követei elé\, és így szólj hozzájuk: Talán nincs Isten Izráelben\, hogy ti Baalzebúbot\, Ekrón istenét mentek megkérdezni? 4 Ezért így szól az Úr: Nem kelsz föl többé abból az ágyból\, amelyben most fekszel\, hanem meg fogsz halni! Ezzel Illés elment. 5 Amikor a követek visszatértek a királyhoz\, ő megkérdezte tőlük: Miért tértetek vissza? 6 Azok így feleltek neki: Egy férfi jött velünk szembe\, és ezt mondta nekünk: Menjetek\, térjetek vissza a királyhoz\, aki elküldött benneteket\, és így szóljatok hozzá: Ezt mondja az Úr: Talán nincs Isten Izráelben\, hogy te Baalzebúbhoz\, Ekrón istenéhez küldesz\, hogy megkérdezd őt? Ezért nem kelsz föl többé abból az ágyból\, amelyben fekszel\, hanem meg fogsz halni! 7 Ő megkérdezte tőlük: Milyen volt annak a férfinak a külseje\, aki szembejött veletek\, és ezeket mondta nektek? 8 Azok így feleltek neki: Szőrből készült ruha volt rajta\, és bőröv övezte a derekát. A király ezt mondta: A tisbei Illés volt az. 9 Ekkor elküldte Illéshez az egyik parancsnokát ötven emberével. Ez fölment hozzá – mert Illés a hegy tetején tartózkodott –\, és ezt mondta neki: Isten embere! A király azt parancsolja\, hogy gyere le! 10 Illés így felelt a parancsnoknak: Ha én az Isten embere vagyok\, csapjon le tűz az égből\, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor tűz csapott le az égből\, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 11 A király elküldte hozzá egy másik parancsnokát is ötven emberével\, aki ezt mondta neki: Isten embere! Azt üzeni a király\, hogy azonnal gyere le! 12 De Illés így felelt nekik: Ha én az Isten embere vagyok\, csapjon le tűz az égből\, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor Isten tüze lecsapott az égből\, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 13 Még egy harmadik parancsnokát is elküldte ötven emberével együtt. A harmadik parancsnok azonban alighogy fölért\, térdre rogyott Illés előtt\, és így könyörgött hozzá: Isten embere! Kérlek\, kíméld meg az életem és ötven szolgádnak az életét! 14 Lásd\, tűz csapott le az égből\, és megemésztette az előbbi két parancsnokot és azok ötven emberét. De most kíméld meg az életem! 15 Ekkor az Úr angyala így szólt Illéshez: Menj el vele\, ne félj tőle! Elindult tehát\, és elment vele a királyhoz. 16 Így szólt hozzá: Ezt mondja az Úr: Mivel követeket küldtél\, hogy megkérdezd Baalzebúbot\, Ekrón istenét\, mintha Izráelben nem volna Isten\, akinek az igéjét megkérdezhetnéd\, azért nem kelsz föl az ágyból\, amelyben fekszel\, hanem meg fogsz halni! 17 Meg is halt az Úr igéje szerint\, amelyet Illés mondott. Mivel neki nem volt fia\, utána Jórám lett a király\, a júdai Jórám királynak\, Jósáfát fiának a második évében. 18 Ahazjá egyéb dolgai\, amelyeket véghezvitt\, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-66/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240523
DTEND;VALUE=DATE:20240524
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240523T103923Z
LAST-MODIFIED:20240523T103923Z
UID:9537-1716422400-1716508799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve Izráel fiainak minden törzséből…”Jel 7\,1–8 \n\n\n1 Ezután láttam\, hogy négy angyal állt a föld négy sarkán\, és féken tartották a föld négy szelét\, hogy ne fújjon szél a földre\, se a tengerre\, se a fákra. 2 Láttam\, hogy egy másik angyal is feljön napkelet felől\, akinél az élő Isten pecsétje volt\, és hatalmas hangon odakiáltott a négy angyalnak\, akiknek megadatott\, hogy ártsanak a földnek és a tengernek\, 3 és így szólt: Ne ártsatok a földnek\, se a tengernek\, se a fáknak addig\, amíg homlokukon pecséttel meg nem jelöljük a mi Istenünk szolgáit. 4 És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve Izráel fiainak minden törzséből: 5 Júda törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve\, Rúben törzséből tizenkétezren\, Gád törzséből tizenkétezren\, 6 Ásér törzséből tizenkétezren\, Naftáli törzséből tizenkétezren\, Manassé törzséből tizenkétezren\, 7 Simeon törzséből tizenkétezren\, Lévi törzséből tizenkétezren\, Issakár törzséből tizenkétezren\, 8 Zebulon törzséből tizenkétezren\, József törzséből tizenkétezren\, Benjámin törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve. \n„Kérdezd meg előbb az Úr igéjét!”1Kir 22 \n\n\n1 Három esztendeig békében éltek: nem volt háború Arám és Izráel között. 2 A harmadik esztendőben azonban\, amikor Jósáfát\, Júda királya elment Izráel királyához\, 3 Izráel királya így szólt udvari embereihez: Jól tudjátok\, hogy Rámót-Gileád a mienk\, és mi mégis tétlenkedünk\, ahelyett hogy visszavennénk Arám királyától! 4 Jósáfáttól pedig ezt kérdezte: Eljössz-e velem harcolni Rámót-Gileádért? Jósáfát így felelt Izráel királyának: Elmegyek én éppúgy\, mint te\, az én népem éppúgy\, mint a te néped\, az én lovaim éppúgy\, mint a te lovaid. 5 De Jósáfát ezt mondta Izráel királyának: Kérdezd meg előbb az Úr igéjét! 6 Izráel királya ezért összegyűjtötte a prófétákat\, mintegy négyszáz embert\, és megkérdezte tőlük: Elmenjek-e harcolni Rámót-Gileádért\, vagy letegyek róla? Ők így feleltek: Vonulj föl\, mert az Úr a király kezébe adja azt! 7 Jósáfát azonban ezt kérdezte: Nincs itt az Úrnak több prófétája\, akit megkérdezhetnénk? 8 Izráel királya így felelt Jósáfátnak: Van még valaki\, aki által megkérdezhetnénk az Urat\, de én gyűlölöm őt\, mert sohasem prófétál nekem jót\, hanem csak rosszat. Míkájehú\, Jimlá fia az. Jósáfát erre így szólt: Ne mondjon ilyet a király! 9 Ekkor Izráel királya odahívta az egyik udvarnokát\, és ezt mondta: Siess Míkájehúért\, Jimlá fiáért! 10 Izráel királya és Jósáfát\, Júda királya ott ült díszruhába öltözve egy-egy trónon Samária kapujában\, a bejárat előtti téren\, a próféták pedig mind ott prófétáltak előttük. 11 Cidkijjá\, Kenaaná fia vasszarvakat készített magának\, és ezt mondta: Így szól az Úr: Ezekkel ökleled Arámot\, míg csak el nem pusztítod. 12 A próféták mindnyájan így prófétáltak: Vonulj föl Rámót-Gileád ellen\, és sikerrel jársz! Az Úr a király kezébe adja azt. 13 A követ pedig\, aki elment\, hogy elhívja Míkájehút\, így szólt hozzá: Nézd\, a próféták egyhangúlag jót ígérnek a királynak. Mondd azért te is ugyanazt\, amit ők\, és ígérj jót! 14 De Míkájehú így felelt: Az élő Úrra esküszöm\, hogy csak azt fogom mondani\, amit az Úr mond nekem. 15 Amikor odaért a királyhoz\, a király megkérdezte tőle: Míkájehú! Elmenjünk-e harcolni Rámót-Gileádért\, vagy letegyünk róla? Ő így felelt neki: Vonulj föl\, és járj szerencsével! Az Úr a király kezébe adja azt. 16 A király azonban ezt mondta neki: Hányszor eskesselek meg\, hogy csak igazat mondj nekem az Úr nevében?! 17 Erre az így felelt: Láttam egész Izráelt szétszóródva a hegyeken: mint a juhok\, melyeknek nincsen pásztora. Az Úr pedig ezt mondta: Nincs ezeknek gazdájuk\, térjen haza mindenki békével! 18 Ekkor Izráel királya így szólt Jósáfáthoz: Ugye megmondtam neked\, hogy nem prófétál ez nekem jót\, csak rosszat! 19 Míkájehú pedig ezt mondta: Halld meg az Úr igéjét! Láttam az Urat trónján ülve\, és az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és balján. 20 És ezt mondta az Úr: Ki fogja rászedni Ahábot\, hogy felvonuljon és elessék Rámót-Gileádnál? Erre az egyik ezt mondta\, a másik azt mondta. 21 De előlépett egy lélek\, megállt az Úr előtt\, és így szólt: Majd én rászedem őt! Az Úr ezt kérdezte tőle: Hogyan? 22 Az így felelt: Elmegyek és hazug lélek leszek minden prófétája szájában. Az Úr pedig így szólt: Így csakugyan rá tudod szedni. Menj és tégy így! 23 Íme\, így adott az Úr hazug lelket valamennyi prófétád szájába. Az Úr kimondta vesztedet. 24 Ekkor odalépett Cidkijjá\, Kenaaná fia\, arcul ütötte Míkájehút\, és ezt mondta: Talán eltávozott tőlem az Úr lelke\, és csak veled beszél? 25 Míkájehú így felelt: Majd meglátod azon a napon\, amikor rejtekhelyet keresve szobáról szobára mész. 26 Akkor ezt parancsolta Izráel királya: Fogd Míkájehút\, vidd Ámón városparancsnokhoz és Jóáshoz\, a király fiához\, 27 és mondd: Ezt parancsolja a király: Vessétek börtönbe\, és ételből meg italból csökkentett adagot adjatok neki\, amíg vissza nem térek sértetlenül! 28 Míkájehú így szólt: Ha csakugyan visszatérsz sértetlenül\, akkor nem az Úr beszélt általam! És hozzátette: Halljátok meg mind\, ti népek! 29 Azután fölvonult Izráel királya és Jósáfát\, Júda királya Rámót-Gileád ellen. 30 Izráel királya ezt mondta Jósáfátnak: Én álruhába öltözöm\, és úgy megyek a csatába\, de te csak öltözz a magad ruhájába! Izráel királya tehát álruhába öltözött\, és úgy ment a csatába. 31 Arám királya pedig ezt parancsolta a harci kocsik parancsnokainak\, akik harmincketten voltak: Ne támadjatok se kicsit\, se nagyot\, csak Izráel királyát! 32 Amikor a harci kocsik parancsnokai meglátták Jósáfátot\, ezt gondolták: Csak ő lehet Izráel királya. Ellene fordultak tehát\, hogy megtámadják. Jósáfát azonban kiáltozni kezdett; 33 ekkor a harci kocsik parancsnokai látták\, hogy nem ő Izráel királya\, és elfordultak tőle. 34 Egy ember pedig csak úgy\, találomra kilőtt egy nyílvesszőt\, és eltalálta Izráel királyát a szíjak és a páncél között. Ekkor megparancsolta a kocsi hajtójának: Fordulj meg\, és vigyél ki a táborból\, mert megsebesültem! 35 Mivel azonban az ütközet egyre hevesebbé vált azon a napon\, a királynak állva kellett maradnia harci kocsijában az arámokkal szemben. Estére azután meghalt\, mert a vére elfolyt sebéből a harci kocsi belsejébe. 36 Napnyugtakor ez a kiáltás futott végig a táboron: Mindenki a városába\, mindenki a hazájába\, 37 mert meghalt a király! Miután megérkeztek Samáriába\, eltemették a királyt Samáriában. 38 A harci kocsit Samária tavában mosták le; vérét kutyák nyalták fel\, és parázna nők mosakodtak ott – az Úr igéje szerint\, ahogyan megmondta előre. 39 Ahábnak egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, az elefántcsont palota\, amelyet építtetett\, és mindazok a városok\, amelyeket felépíttetett\, le vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 40 Azután Aháb pihenni tért őseihez; utána a fia\, Ahazjá lett a király. 41 Jósáfát\, Ászá fia Ahábnak\, Izráel királyának a negyedik évében lett Júda királya. 42 Harmincöt éves volt Jósáfát\, amikor király lett\, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt\, Silhí leánya. 43 Mindenben apjának\, Ászának az útján járt\, nem tért le róla. Azt tette\, amit helyesnek lát az Úr. 44 Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg\, a nép továbbra is áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon. 45 Jósáfát békességben élt Izráel királyával. 46 Jósáfát egyéb dolgai és hőstettei\, amelyeket véghezvitt\, és hogy milyen háborúkat viselt\, meg vannak írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 47 Kisöpörte az országból a férfiparáznák maradékát\, akik még megmaradtak apjának\, Ászának az idejéből. 48 Edómban akkor nem volt király\, csak királyi helytartó. 49 Jósáfát csináltatott Tarsís-hajókat\, hogy aranyért menjenek Ófírba\, de nem tudtak elmenni\, mert a hajók összetörtek Ecjón-Geberben. 50 Akkor ezt mondta Ahazjá\, Aháb fia Jósáfátnak: Hadd menjenek el szolgáim a te szolgáiddal a hajókon! De Jósáfát nem engedte meg. 51 Azután Jósáfát pihenni tért őseihez\, és eltemették ősei mellé\, ősatyjának\, Dávidnak a városában. Utána a fia\, Jórám lett a király. 52 Ahazjá\, Aháb fia Jósáfátnak\, Júda királyának a tizenhetedik évében lett Izráel királya Samáriában\, és két évig uralkodott Izráelben. 53 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, mert apjának és anyjának az útján meg Jeroboámnak\, Nebát fiának az útján járt\, aki vétekbe vitte Izráelt. 54 Baalt tisztelte és őt imádta\, ezzel bosszantva az Urat\, Izráel Istenét\, egészen úgy\, ahogyan apja tette.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-65/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240518
DTEND;VALUE=DATE:20240519
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240518T134435Z
LAST-MODIFIED:20240518T134455Z
UID:9534-1715990400-1716076799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tudok cselekedeteidről\, hogy nem vagy sem hideg\, sem forró. Bárcsak hideg volnál\, vagy forró! Így mivel langyos vagy\, és sem forró\, sem pedig hideg: kiköplek a számból.”Jel 3\,14–22 \n\n\n14 A laodiceai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Ámen\, a hű és igaz tanú\, Isten teremtésének kezdete: 15 Tudok cselekedeteidről\, hogy nem vagy sem hideg\, sem forró. Bárcsak hideg volnál\, vagy forró! 16 Így mivel langyos vagy\, és sem forró\, sem pedig hideg: kiköplek a számból. 17 Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok\, meggazdagodtam\, és nincs szükségem semmire; de nem tudod\, hogy te vagy a nyomorult\, a szánalmas és a szegény\, a vak és a mezítelen: 18 tanácsolom neked\, végy tőlem tűzben izzított aranyat\, hogy meggazdagodj\, és fehér ruhát\, hogy felöltözz\, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt\, hogy bekend a szemed\, és láss. 19 Akit én szeretek\, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát\, és térj meg! 20 Íme\, az ajtó előtt állok\, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat\, és kinyitja az ajtót\, bemegyek ahhoz\, és vele vacsorálok\, ő pedig énvelem. 21 Aki győz\, annak megadom\, hogy velem együtt üljön az én trónomon; mint ahogy én is győztem\, és Atyámmal együtt ülök az ő trónján. 22 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! \n„… az Úr Igéje szerint járt el.”1Kir 17 \n\n\n1 A Gileádban lakó tisbei Illés ezt mondta Ahábnak: Az élő Úrra\, Izráel Istenére mondom\, akinek a szolgálatában állok\, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat\, sem eső\, amíg én azt nem mondom. 2 Ezután így szólt hozzá az Úr igéje: 3 Eredj el innen\, menj kelet felé\, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett\, a Jordántól keletre! 4 A patakból majd ihatsz\, a hollóknak pedig megparancsoltam\, hogy gondoskodjanak ott rólad. 5 Elment tehát\, és az Úr igéje szerint járt el. Odaérve letelepedett a Kerít-patak mellett\, a Jordántól keletre. 6 A hollók hordtak neki kenyeret és húst reggel\, kenyeret és húst este\, a patakból pedig ihatott. 7 Egy idő múlva azonban kiszáradt a patak\, mert nem volt eső az országban. 8 Ekkor így szólt hozzá az Úr igéje: 9 Kelj föl\, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába\, és maradj ott! Én megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak\, hogy gondoskodjék rólad. 10 Fölkelt tehát\, és elment Sareptába. Amikor a város bejáratához érkezett\, éppen ott volt egy özvegyasszony\, aki fát szedegetett. Odakiáltott neki\, és ezt mondta: Hozz nekem egy kis vizet valamilyen edényben\, hadd igyam! 11 Amikor az elment\, hogy vizet hozzon\, utánakiáltott\, és ezt mondta: Hozz nekem egy falat kenyeret is magaddal! 12 De az asszony így felelt: A te Istenedre\, az élő Úrra mondom\, hogy nincs miből. Csak egy marék liszt van a fazekamban\, és egy kevés olaj a korsómban. Éppen most szedegetek pár darab fát\, hogy hazamenve kisüssem azt magamnak és a fiamnak. Azt most megesszük\, azután meghalunk. 13 Illés azonban ezt mondta neki: Ne félj\, csak menj\, és tégy úgy\, ahogyan mondtad; de előbb készíts belőle egy kis lepényt\, és hozd ki nekem! Magadnak és a fiadnak csak azután készíts! 14 Mert így szól az Úr\, Izráel Istene: A lisztesfazék nem ürül ki\, és az olajoskorsó nem fogy ki addig\, amíg az Úr esőt nem bocsát a földre. 15 Az asszony elment\, és Illés szavai szerint járt el. És evett ő is meg az asszony és a háza népe is mindennap. 16 A lisztesfazék nem ürült ki\, az olajoskorsó sem fogyott ki az Úr ígérete szerint\, ahogy igéjében\, Illés által\, megmondta az Úr. 17 Történt ezek után\, hogy megbetegedett az asszonynak\, a ház úrnőjének a fia\, és betegsége olyan súlyossá vált\, hogy már nem is lélegzett. 18 Az asszony így szólt Illéshez: Mi bajod van velem\, Isten embere? Azért jöttél hozzám\, hogy emlékeztess bűnömre\, és megöld a fiamat? 19 Ő ezt mondta neki: Add ide a fiadat! És kivette az öléből\, felvitte a felső szobába\, ahol lakott\, és az ágyra fektette. 20 Majd az Úrhoz kiáltott\, és ezt mondta: Istenem\, Uram! Még bajt is hozol erre az özvegyre\, akinek én a vendége vagyok\, és megölöd a fiát?! 21 Azután háromszor ráborult a gyermekre\, és így kiáltott az Úrhoz: Istenem\, Uram! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe! 22 Az Úr meghallgatta Illés szavát\, a lélek pedig visszatért a gyermekbe\, és az föléledt. 23 Illés ekkor fogta a gyermeket\, levitte a felső szobából a házba\, odaadta az anyjának\, és ezt mondta Illés: Nézd\, él a fiad! 24 Az asszony így felelt Illésnek: Most már tudom\, hogy te Isten embere vagy\, és hogy igaz a te szádban az Úr igéje!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-64/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240516
DTEND;VALUE=DATE:20240517
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240516T084025Z
LAST-MODIFIED:20240516T084031Z
UID:9529-1715817600-1715903999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…az a neved\, hogy élsz\, pedig halott vagy”Jel 3\,1–6 \n\n\n1 A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az\, akinél az Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudok cselekedeteidről\, hogy az a neved\, hogy élsz\, pedig halott vagy. 2 Ébredj fel\, és erősítsd meg a többieket\, akik halófélben vannak\, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt. 3 Emlékezzél tehát vissza\, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt\, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel\, eljövök\, mint a tolvaj\, és nem tudod\, melyik órában jövök el hozzád. 4 De vannak nálad néhányan Szárdiszban\, akik nem szennyezték be a ruhájukat\, és fehér ruhában fognak járni velem együtt\, mert méltók rá. 5 Aki győz\, azt öltöztetik fehér ruhába\, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből\, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt. 6 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! \n„…Ászá szíve teljesen az Úré volt egész életében.”1Kir 15 \n\n\n1 Jeroboám királynak\, Nebát fiának a tizennyolcadik évében Abijjá lett Júda királya. 2 Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt\, Abísálóm leánya. 3 Folytatta apjának a vétkeit\, amelyeket az őelőtte elkövetett\, és szíve nem volt olyan teljesen Istené\, az Úré\, mint ősatyjának\, Dávidnak a szíve. 4 Csak Dávidért adott neki Istene\, az Úr mécsest Jeruzsálemben\, amikor fiában utódot támasztott\, és megtartotta Jeruzsálemet. 5 Dávid ugyanis azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, és egész életén át semmiben sem tért el attól\, amit parancsolt neki\, kivéve a hettita Úriás esetét. 6 A Jeroboám és Roboám közötti háború tovább tartott Abijjá életében is. 7 Abijjá egyéb dolgai és minden tette meg van írva a Júda királyai történetéről szóló könyvben. Háború volt Abijjá és Jeroboám között. 8 Azután Abijjá pihenni tért őseihez\, és eltemették Dávid városában. Utána a fia\, Ászá lett a király. 9 Jeroboámnak\, Izráel királyának a huszadik évében Ászá lett Júda királya. 10 Negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Maaká volt\, Abísálóm leánya. 11 Ászá azt tette\, amit helyesnek lát az Úr\, ősatyjához\, Dávidhoz hasonlóan. 12 Kiűzte a férfiparáznákat az országból\, és eltávolíttatta az összes bálványt\, amelyet elődei készítettek. 13 Még anyját\, Maakát is megfosztotta anyakirálynői méltóságától\, mert egy undorító bálványt csináltatott Aséra tiszteletére. Ászá azonban összetörette ezt az undorító bálványt\, és elégettette a Kidrón-pataknál. 14 Bár az áldozóhalmok nem szűntek meg\, Ászá szíve teljesen az Úré volt egész életében. 15 Bevitte az Úr házába apja szent adományait és a maga szent adományait: ezüstöt\, aranyat és egyéb tárgyakat. 16 Háború folyt Ászá és Izráel királya\, Baasá között egész életükben. 17 Baasá\, Izráel királya Júda ellen vonult\, és kiépítette Rámát\, hogy ne lehessen Ászához\, Júda királyához átmenni vagy tőle átjönni. 18 Ekkor Ászá fogta mindazt az ezüstöt és aranyat\, ami megmaradt az Úr templomának a kincstárában\, és a királyi palota kincseivel együtt udvari embereire bízta\, és elküldte Ászá király Benhadadhoz\, Tabrimmón fiához\, Hezjón unokájához\, Arám királyához\, aki Damaszkuszban lakott\, ezzel az üzenettel: 19 Szövetségesek vagyunk\, azok voltak már apám és apád is. Nézd\, küldök neked ajándékul ezüstöt és aranyat. Menj\, bontsd fel a Baasával\, Izráel királyával kötött szövetségedet\, hogy vonuljon vissza innen. 20 Benhadad hallgatott Ászá királyra\, és hadserege vezéreit Izráel városai ellen küldte. Leverte Ijjónt\, Dánt\, Ábél-Bét-Maakát és egész Kinneretet\, Naftáli egész földjével együtt. 21 Amikor ezt Baasá meghallotta\, abbahagyta Rámá építését\, és Tircában telepedett le. 22 Ászá király pedig összehívta egész Júdát\, senkit sem mentett föl\, és elhordták Rámá köveit és gerendáit\, amelyekkel Baasá építkezett. Ezekkel építette ki Ászá király Benjáminban Gebát és Micpát. 23 Ászá egyéb dolgai\, összes hőstette\, mindaz\, amit tett\, és hogy milyen városokat építtetett\, meg van írva a Júda királyai történetéről szóló könyvben\, kivéve azt\, hogy öregségére megbetegedett a lába. 24 Azután Ászá pihenni tért őseihez\, és ősei mellé temették ősatyja\, Dávid városában. Utána a fia\, Jósáfát lett a király. 25 Ászának\, Júda királyának a második évében Nádáb\, Jeroboám fia lett Izráel királya. Két évig uralkodott Izráelben. 26 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, apjának az útján járt\, és abban a vétekben\, amellyel az vétekbe vitte Izráelt. 27 De az Issakár házából való Baasá\, Ahijjá fia összeesküvést szőtt ellene\, és levágta őt Baasá Gibbetónnál\, a filiszteusok városánál\, amikor Nádáb egész Izráellel együtt Gibbetónt ostromolta. 28 Ászának\, Júda királyának a harmadik évében ölte meg őt Baasá\, és lett helyette király. 29 Amint király lett\, kiirtotta Jeroboám egész háza népét. Egy lelket sem hagyott meg Jeroboám családjából\, mind elpusztította őket az Úr szava szerint\, amelyet megmondott szolgája\, a sílói Ahijjá által. 30 Jeroboám vétkei miatt történt ez\, aki vétkezett\, és Izráelt is vétekbe vitte; meg a bosszúság miatt\, amit az Úrnak\, Izráel Istenének okozott. 31 Nádáb egyéb dolgai\, mindaz\, amit véghezvitt\, meg van írva az Izráel királyai történetének könyvében. 32 Háború folyt Ászá és Baasá\, Izráel királya között egész életükben. 33 Ászának\, Júda királyának a harmadik évében lett az egész Izráel királya Baasá\, Ahijjá fia Tircában\, huszonnégy évig. 34 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr. Jeroboám útján járt\, és abban a vétekben\, amellyel az vétekbe vitte Izráelt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-63/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240514
DTEND;VALUE=DATE:20240515
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240514T070019Z
LAST-MODIFIED:20240514T070019Z
UID:9527-1715644800-1715731199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek!”Jel 2\,12–17 \n\n\n12 A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az\, akinél a kétélű éles kard van: 13 Tudom\, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónja van\, de ragaszkodsz a nevemhez\, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem\, aki hű tanúm\, akit megöltek nálatok\, ahol a Sátán lakik. 14 De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok\, akik Bálám tanításához ragaszkodnak\, aki arra tanította Bálákot\, hogy tőrbe csalja Izráel fiait\, hogy bálványáldozati húst egyenek és paráználkodjanak. 15 Így nálad is vannak olyanok\, akik szintén a nikolaiták tanításához ragaszkodnak. 16 Térj meg tehát\, különben elmegyek hozzád hamar\, és harcolok ellenük számnak a kardjával. 17 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz\, annak adok az elrejtett mannából\, adok neki fehér kövecskét is\, és a kövecskére írva új nevet\, amelyet senki sem tud\, csak az\, aki kapja. \n„…Jeroboám ezek után sem tért meg gonosz útjáról.”1Kir 13 \n\n\n1 Ám miközben Jeroboám ott állt az oltárnál és tömjénezett\, Isten egy embere Júdából Bételbe érkezett az Úr parancsára\, 2 és ezt hirdette az Úr parancsára az oltárnál: Oltár! Oltár! Így szól az Úr: Egy fiú születik majd Dávid családjából\, akinek Jósiás lesz a neve\, ő majd föláldozza rajtad az áldozóhalmok papjait\, akik most rajtad tömjéneznek\, és emberi csontokat fognak elégetni rajtad! 3 Még csodát is tett azon a napon. Megmondta ugyanis: Ez a csoda lesz a bizonyíték arra\, hogy az Úr szólott: Íme\, ez az oltár majd meghasad\, és szétszóródik a hamu\, ami rajta van. 4 Amikor a király meghallotta Isten emberének a beszédét\, amelyet a bételi oltárról hirdetett\, kinyújtotta a kezét Jeroboám az oltár mellől\, és ezt mondta: Fogjátok el! De megbénult a keze\, amelyet kinyújtott felé\, és nem tudta visszahúzni. 5 Az oltár pedig meghasadt\, és szétszóródott a hamu az oltárról. Ez volt az a csoda\, amelyet Isten embere tett az Úr parancsára. 6 Ekkor megszólalt a király\, és ezt mondta Isten emberének: Engeszteld ki Istenedet\, az Urat\, és imádkozz értem\, hogy visszahúzhassam a kezem! Isten embere pedig kiengesztelte az Urat\, úgyhogy a király vissza tudta húzni a kezét\, és az olyan lett\, mint azelőtt. 7 Azután a király így szólt Isten emberéhez: Gyere haza velem\, egyél valamit\, én pedig adok neked valamit ajándékba! 8 De Isten embere ezt mondta a királynak: Ha a palotád felét nekem adnád\, akkor sem megyek el veled; én ezen a helyen nem eszem és nem iszom semmit. 9 Mert ezt parancsolta nekem igéje által az Úr: Ne egyél és ne igyál semmit\, és ne azon az úton térj vissza\, amelyen mentél! 10 Ezért más úton távozott; nem azon az úton tért vissza\, amelyen Bételbe érkezett. 11 Lakott azonban Bételben egy öreg próféta\, akihez elmentek a fiai\, és elmondtak neki mindent\, amit Isten embere tett aznap Bételben\, és amit a királynak mondott. Elbeszélték ezeket apjuknak\, 12 apjuk pedig megkérdezte tőlük: Melyik úton ment el? A fiai megmutatták neki\, hogy melyik úton ment el Isten embere\, aki Júdából érkezett. 13 Akkor ezt mondta a fiainak: Nyergeljétek föl a szamaramat! Azok fölnyergelték a szamarát\, ő pedig elnyargalt rajta. 14 Elment az Isten embere után\, és rátalált\, amint egy cserfa alatt ült. Azt kérdezte tőle: Te vagy-e az Isten embere\, aki Júdából érkezett? Ő így felelt: Én vagyok. 15 Akkor ezt mondta neki: Gyere haza velem\, és egyél valamit! 16 De az így felelt: Nem térhetek vissza veled\, és nem mehetek be hozzád. Ezen a helyen nem eszem és nem iszom semmit sem. 17 Mert ezt a parancsot kaptam az Úr igéje által: Ne egyél és ne igyál ott semmit\, és ne azon az úton térj vissza\, amelyen odamégy! 18 De a másik ezt mondta neki: Én is olyan próféta vagyok\, mint te\, és egy angyal így szólt hozzám az Úr parancsára: Hozd vissza őt magaddal a házadhoz\, hogy egyen és igyon! Így hazudott neki. 19 Az pedig visszatért vele\, majd evett és ivott annak a házában. 20 Még az asztalnál ültek\, amikor az Úr igéje szólt ahhoz a prófétához\, aki visszahozta őt\, 21 és így kiáltott Isten emberének\, aki Júdából érkezett: Így szól az Úr: Mivel ellene szegültél az Úr szavának\, és nem tartottad meg azt a parancsot\, amelyet Istened\, az Úr adott neked\, 22 hanem visszatértél\, és ettél meg ittál azon a helyen\, amelyről megparancsolta neked\, hogy ott ne egyél és ne igyál\, ezért holttested nem kerül őseid sírjába! 23 Miután evett és ivott\, fölnyergelték neki annak a prófétának a szamarát\, aki visszahozta őt\, 24 és elment. De az úton egy oroszlán talált rá\, és megölte. Holtteste ott hevert az úton\, mellette állt a szamár\, de az oroszlán is a holtteste mellett állt. 25 Akik arra jártak\, meglátták az úton heverő holttestet meg az oroszlánt\, amint a holttest mellett áll. Bementek a városba\, ahol az öreg próféta lakott\, és elbeszélték ezt. 26 Amikor meghallotta ezt az öreg próféta\, aki visszahozta őt az útról\, így szólt: Az Isten embere ez. Ellene szegült az Úr szavának\, ezért az Úr egy oroszlán prédájává tette; az rátört és megölte. Így teljesedett be az Úr igéje\, amelyet megmondott neki. 27 Azután így szólt fiaihoz: Nyergeljétek föl a szamaramat! Föl is nyergelték\, 28 ő pedig elment\, és megtalálta az úton heverő holttestet meg a szamarat és az oroszlánt\, amint ott álltak a holttest mellett. Az oroszlán nem ette meg a holttestet\, és a szamarat sem tépte szét. 29 A próféta fölemelte Isten emberének a holttestét\, rátette a szamárra\, és visszavitte. Bement a városba az öreg próféta\, hogy elsirassa és eltemesse. 30 Holttestét a saját sírjába helyezte\, és így siratták el: Jaj\, testvérem! 31 Miután eltemette\, ezt mondta fiainak: Ha meghalok\, engem is ebbe a sírba temessetek\, ahová az Isten emberét temettük. Az ő csontjai mellé helyezzétek az én csontjaimat is! 32 Mert bizonyosan be fog teljesedni az az ige\, amelyet ő hirdetett az Úr parancsára a bételi oltárról és az áldozóhalmok templomairól Samária városaiban. 33 De Jeroboám ezek után sem tért meg gonosz útjáról. Továbbra is a nép köréből rendelt papokat az áldozóhalmokra\, és beiktatott bárkit\, aki pap akart lenni az áldozóhalmokon. 34 Ez volt Jeroboám házának a vétke; emiatt irtották ki a föld színéről\, és emiatt semmisítették meg.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-62/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240513
DTEND;VALUE=DATE:20240514
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240513T125756Z
LAST-MODIFIED:20240513T125756Z
UID:9521-1715558400-1715644799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Légy hű mindhalálig\, és neked adom az élet koronáját”Jel 2\,8–11 \n\n\n8 A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó\, aki halott volt\, és életre kelt: 9 Tudok nyomorúságodról és szegénységedről\, pedig gazdag vagy\, és azok káromlásáról\, akik zsidóknak mondják magukat\, pedig nem azok\, hanem a Sátán zsinagógája. 10 Ne félj attól\, amit el fogsz szenvedni. Íme\, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket\, hogy próbát álljatok ki\, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig\, és neked adom az élet koronáját. 11 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz\, annak nem árt a második halál. \n„Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál!”1Kir 12 \n\n\n1 Roboám elment Sikembe\, mert egész Izráel Sikembe ment\, hogy királlyá tegye őt. 2 Amikor Jeroboám\, Nebát fia ezt meghallotta\, még Egyiptomban volt\, ahová Salamon király elől menekült. Jeroboám ott is maradt volna Egyiptomban\, 3 de érte küldtek\, és hazahívták őt. Jeroboám Izráel egész gyülekezetével együtt eljött\, és így beszélt Roboámhoz: 4 Apád súlyos igát rakott ránk\, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán\, amelyet apád ránk rakott\, akkor szolgálunk neked. 5 Ő így felelt nekik: Menjetek el három napra\, azután térjetek vissza hozzám. A nép tehát elment. 6 Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel\, akik apja\, Salamon szolgálatában álltak\, amíg élt\, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok\, milyen választ adjak ennek a népnek? 7 Azok így szóltak hozzá: Ha te most kedvében jársz ennek a népnek\, és engedsz nekik\, és ha válaszodban jóságos szavakkal beszélsz velük\, akkor örökre a szolgáid lesznek. 8 De ő nem fogadta meg a tanácsot\, amelyet a vének adtak neki\, hanem tanácskozott az ifjakkal is\, akik vele együtt nőttek fel\, és az ő idejében álltak szolgálatba. 9 Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok\, milyen választ adjunk ennek a népnek\, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát\, amelyet apád rakott ránk! 10 Az ifjak\, akik vele együtt nőttek fel\, így szóltak hozzá: Ezt mondd ennek a népnek\, amely így szólt hozzád: Apád megnehezítette igánkat\, te azért könnyítsd meg azt rajtunk! Így beszélj velük: Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál! 11 Ha tehát apám nehéz igával terhelt meg benneteket\, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket\, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani! 12 Harmadnapra elment Jeroboám az egész néppel együtt Roboámhoz\, ahogyan a király elrendelte: Térjetek vissza hozzám harmadnapra! 13 Ám a király keményen válaszolt a népnek. Nem fogadta meg a tanácsot\, amit a vének adtak neki\, 14 hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok\, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket\, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani. 15 Nem hallgatott a király a népre\, mert az Úr rendelte így\, hogy beteljesítse azt az igét\, amelyet a sílói Ahijjá által mondott az Úr Jeroboámnak\, Nebát fiának. 16 Amikor látta egész Izráel\, hogy a király nem hallgat rájuk\, így válaszoltak a királynak: Mi közünk nekünk Dávidhoz? Nincs közösségünk Isai fiával! Térj sátraidba\, Izráel\, törődj\, Dávid\, a magad házával! Izráel tehát hazament\, 17 Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya\, akik Júda városaiban laktak. 18 Roboám király ugyan kiküldte Adórámot\, a kényszermunkák felügyelőjét\, de megkövezte őt egész Izráel\, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt\, és Jeruzsálembe menekült. 19 Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is. 20 Amikor meghallotta egész Izráel\, hogy visszatért Jeroboám\, érte küldtek\, a közösség elé hívták\, és egész Izráel királyává tették. Nem maradt Dávid háza mögött más\, csak Júda törzse. 21 Miután Roboám visszaért Jeruzsálembe\, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét\, száznyolcvanezer válogatott harcost\, hogy megtámadják Izráel házát\, és visszaszerezzék az országot Roboámnak\, Salamon fiának. 22 De így szólt Isten igéje Semajához\, az Isten emberéhez: 23 Mondd meg Roboámnak\, Salamon fiának\, Júda királyának és Júda meg Benjámin egész házának\, a megmaradt népnek: 24 Így szól az Úr: Ne vonuljatok fel\, és ne harcoljatok testvéreitekkel\, Izráel fiaival! Térjen haza mindenki\, mert én akartam ezt így! Ők hallgattak is az Úr szavára\, és hazatértek az Úr szava szerint. 25 Jeroboám kiépítette az Efraim hegyvidékén levő Sikemet\, és ott lakott. Majd elköltözött onnan\, és kiépítette Penúélt. 26 Eközben Jeroboám így gondolkozott: Még mindig visszakerülhet Dávid házához a királyság! 27 Ha feljár ez a nép\, hogy Jeruzsálemben\, az Úr házában mutassa be áldozatait\, akkor ennek a népnek a szíve urukhoz\, Roboámhoz\, Júda királyához hajlik\, engem pedig megölnek\, és visszatérnek Roboámhoz\, Júda királyához. 28 Ezért elhatározta a király\, hogy készíttet két aranyborjút. Majd ezt mondta: Eleget jártatok már Jeruzsálembe! Itt vannak isteneid\, ó\, Izráel\, akik fölhoztak téged Egyiptomból! 29 Az egyiket Bételbe helyezte el\, a másikat pedig Dánba vitette. 30 És vétekbe vitték ezek a népet\, mivel ezekhez járt: Bételben az egyikhez\, Dánban pedig a másikhoz. 31 Azután templomokat is készíttetett az áldozóhalmokon\, és papokat rendelt a nép köréből\, akik nem Lévi fiai közül valók voltak. 32 Elrendelt Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónap tizenötödik napján\, a Júdában tartott ünnepnek megfelelően\, és áldozott az oltáron. Ugyanígy járt el Bételben is; áldozatot mutatott be a borjúknak\, amelyeket ő készíttetett. Bételben is papokat rendelt az áldozóhalmokra\, amelyeket létesített. 33 A Bételben csináltatott oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján; abban a hónapban\, amelyben önkényesen rendelt el egy ünnepet Izráel fiai számára. Áldozott az oltáron és tömjénezett.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-61/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240512
DTEND;VALUE=DATE:20240513
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240512T053447Z
LAST-MODIFIED:20240512T053447Z
UID:9514-1715472000-1715558399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tudok cselekedeteidről…”Jel 2\,1–7 \n\n\n1 Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az\, aki jobb kezében tartja a hét csillagot\, aki a hét arany gyertyatartó között jár: 2 Tudok cselekedeteidről\, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról\, hogy nem viselheted el a gonoszokat\, és próbára tetted azokat\, akik apostoloknak mondják magukat\, pedig nem azok\, és hazugnak találtad őket. 3 Tudom\, hogy állhatatos vagy\, terhet viseltél az én nevemért\, és nem fáradtál meg\, 4 de az a panaszom ellened\, hogy nincs meg már benned az első szeretet. 5 Emlékezzél tehát vissza\, honnan estél ki\, térj meg\, és tedd az előbbi cselekedeteidet\, különben elmegyek hozzád\, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből\, ha meg nem térsz. 6 Az viszont melletted szól\, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit\, amelyeket én is gyűlölök. 7 Akinek van füle\, hallja meg\, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz\, annak enni adok az élet fájáról\, amely az Isten paradicsomában van. \n„…én ki fogom kezedből szakítani az országot…”1Kir 11 \n\n\n1 Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül\, móábiakat\, ammóniakat\, edómiakat\, szidóniakat és hettitákat\, 2 olyan népekből valókat\, amelyekről ezt mondta az Úr Izráel fiainak: Ne keveredjetek közéjük\, és ők se keveredjenek közétek\, mert saját isteneikhez fordítják szíveteket! Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel. 3 Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége. Feleségei elfordították a szívét. 4 Így történt\, hogy Salamon szívét feleségei vénségére más istenekhez fordították\, és szíve nem maradt teljesen Istenéé\, az Úré\, mint volt apjának\, Dávidnak a szíve. 5 Mert Salamon Astóretet\, a szidóniak istenét és Milkómot\, az ammóniak bálványát követte. 6 Így olyan dolgot tett Salamon\, amit rossznak lát az Úr\, és nem követte olyan hűségesen az Urat\, mint apja\, Dávid. 7 Akkoriban Salamon áldozóhalmot épített a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen Kemósnak\, a móábiak bálványának és Moloknak\, az ammóniak bálványának. 8 Így tett Salamon a többi\, idegenből szerzett felesége kedvéért is\, akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak. 9 Megharagudott azért az Úr Salamonra\, mivel elfordult szíve az Úrtól\, Izráel Istenétől\, aki kétszer is megjelent neki\, 10 és erre nézve azt parancsolta neki\, hogy ne kövessen más isteneket; de ő nem tartotta meg\, amit az Úr parancsolt. 11 Akkor ezt mondta az Úr Salamonnak: Mivel ez történt veled\, és nem tartottad meg a velem kötött szövetséget\, sem rendelkezéseimet\, amelyeket adtam neked\, azért én ki fogom szakítani kezedből az országot\, és a te szolgádnak adom. 12 De apádért\, Dávidért nem a te napjaidban teszem meg ezt: majd a fiad kezéből fogom kiszakítani. 13 De nem az egész országot szakítom ki: adok a fiadnak egy törzset szolgámért\, Dávidért és Jeruzsálemért\, amelyet kiválasztottam. 14 Azután ellenfelet támasztott az Úr Salamonnak: az edómi Hadadot\, aki királyi származású volt Edómban. 15 Amikor Dávid megtámadta Edómot\, Jóáb\, a hadseregparancsnok fölment\, hogy eltemesse az elesetteket\, és levágott minden Edómban található férfit. 16 Hat hónapig maradt ott Jóáb egész Izráellel\, míg ki nem irtott minden Edómban található férfit. 17 Akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival együtt\, akik apjának az emberei voltak\, és Egyiptomba mentek. Hadad akkor még kisfiú volt. 18 Elindultak Midjánból\, és Páránba jutottak; Páránból is vittek magukkal férfiakat\, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz\, Egyiptom királyához. Ő házat adott neki\, gondoskodott az ellátásáról\, és földet is adott neki. 19 Hadad nagy jóindulatra talált a fáraónál\, aki hozzáadta feleségének\, Tahpenész királynénak a húgát. 20 Tahpenész húga szülte neki fiát\, Genubatot. Tahpenész a fáraó palotájában választotta el\, és Genubat ott maradt a fáraó palotájában\, a fáraó fiai között. 21 Amikor Hadad meghallotta Egyiptomban\, hogy Dávid őseihez tért pihenni\, és hogy Jóáb\, a hadseregparancsnok is meghalt\, így szólt Hadad a fáraóhoz: Bocsáss el engem\, hadd menjek el a hazámba! 22 A fáraó ezt mondta neki: Miben szenvedsz itt hiányt\, hogy most a hazádba akarsz menni? Ő ezt felelte: Semmiben\, de azért mégis bocsáss el engem! 23 Támasztott Isten másik ellenfelet is: Rezónt\, Eljádá fiát\, aki urától\, Hadadezertől\, Cóbá királyától menekült el. 24 Ez férfiakat gyűjtött maga mellé\, és egy rablócsapat vezére lett. De amikor Dávid öldökölni kezdte őket\, Rezón Damaszkuszba ment\, ott letelepedett\, majd király lett Damaszkuszban. 25 Ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében\, és olyan veszedelmet okozott\, mint Hadad. Megvetette Izráelt\, és Arámban uralkodott. 26 Jeroboám\, az efrátai Nebát fia\, Cerédából\, Salamon egyik udvari embere\, akinek egy özvegyasszony volt az anyja\, név szerint Cerúá\, föllázadt a király ellen. 27 Az pedig\, hogy föllázadt a király ellen\, így történt: Salamon megépíttette a Milló-erődöt\, és berakatta apja\, Dávid városának a réseit. 28 Ez a férfi\, Jeroboám derék ember volt. Amikor Salamon látta\, hogy ez a fiatalember jól végzi munkáját\, megtette József házában az összes kényszermunkás felügyelőjévé. 29 Abban az időben Jeroboám elment Jeruzsálemből. Útközben találkozott a sílói Ahijjá prófétával\, aki egy új köpenybe volt burkolózva. Csak ők ketten voltak a mezőn. 30 Ahijjá megragadta a rajta levő új köpenyt\, tizenkét darabra hasította\, 31 és ezt mondta Jeroboámnak: Végy magadhoz tíz darabot! Mert ezt mondta az Úr\, Izráel Istene: Íme\, kiszakítom az országot Salamon kezéből\, és tíz törzset neked adok. 32 Egy törzs azonban az övé marad szolgámért\, Dávidért és Jeruzsálem városáért\, amelyet kiválasztottam Izráel összes törzse közül. 33 Azért lesz ez így\, mert elhagyott engem\, és Astóretet\, Szidón istenét\, Kemóst\, a móábiak istenét és Milkómot\, az ammóniak istenét imádta; nem az én utaimon járt\, rendelkezéseimet és törvényeimet\, amelyeket én helyesnek látok\, nem teljesítette úgy\, ahogyan az apja\, Dávid. 34 De nem veszem ki a kezéből az egész országot. Megtartom őt fejedelemnek egész életében szolgámért\, Dávidért\, akit kiválasztottam\, és aki megtartotta parancsolataimat és rendelkezéseimet. 35 Fiának a kezéből veszem ki az országot\, és tíz törzset neked adok. 36 Csak egy törzset adok a fiának\, hogy maradjon előttem mindenkor mécsese szolgámnak\, Dávidnak Jeruzsálem városában\, amelyet kiválasztottam magamnak\, hogy ott legyen a nevem. 37 Téged pedig fölemellek\, és uralkodni fogsz mindenen\, amit megkívánsz. Te leszel Izráel királya! 38 És ha hallgatsz mindarra\, amit parancsolok neked\, ha az én utaimon jársz\, és azt teszed\, amit én helyesnek látok\, ha megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat\, ahogyan tette azt szolgám\, Dávid\, akkor veled leszek\, és maradandó házat építek neked\, amilyet Dávidnak építettem\, és neked adom Izráelt. 39 Így alázom meg Dávid utódait\, bár nem örökre. 40 Salamon meg akarta öletni Jeroboámot. Jeroboám azonban útra kelt\, és Egyiptomba menekült Sisákhoz\, Egyiptom királyához; ott is maradt Egyiptomban Salamon haláláig. 41 Salamon történetének a többi része\, mindaz\, amit véghezvitt\, továbbá a bölcsessége meg van írva Salamon történetének a könyvében. 42 Salamon Jeruzsálemben negyven esztendeig uralkodott egész Izráel felett. 43 Azután Salamon pihenni tért őseihez\, és eltemették apjának\, Dávidnak a városában. Utána a fia\, Roboám lett a király.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-60/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240511
DTEND;VALUE=DATE:20240512
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240511T094724Z
LAST-MODIFIED:20240511T094724Z
UID:9510-1715385600-1715471999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam\, de íme\, élek örökkön-örökké\, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” \nJel 1\,9–20 \n9 Én\, János\, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben\, a királyságban és az állhatatosságban\, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. 10 Lélekben elragadtattam az Úr napján\, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam\, mint egy trombitáét\, 11 amely ezt mondta: Amit látsz\, írd meg egy könyvben\, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba\, Szmirnába\, Pergamonba\, Thiatirába\, Szárdiszba\, Filadelfiába és Laodiceába. 12 Megfordultam\, hogy lássam\, milyen hang szólt hozzám\, és amikor megfordultam\, hét arany gyertyatartót láttam\, 13 és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve\, mellén aranyövvel körülövezve; 14 feje és haja fehér volt\, mint a hófehér gyapjú\, szeme\, mint a tűz lángja; 15 lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan\, mint a nagy vizek zúgása; 16 jobb kezében hét csillagot tartott\, szájából kétélű éles kard jött ki\, és tekintete olyan volt\, mint amikor a nap teljes erejével ragyog. 17 Amikor megláttam\, lába elé estem\, mint egy halott\, ő rám tette jobbját\, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó 18 és az élő: halott voltam\, de íme\, élek örökkön-örökké\, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. 19 Írd meg tehát mindazt\, amit láttál\, ami van\, és ami ezek után történik majd\, 20 a hét csillag titkát\, amelyet jobb kezemben láttál\, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala\, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet. \n„Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát.”1Kir 10 \n\n\n1 Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az Úr nevének\, ezért eljött\, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. 2 Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel\, amelyek balzsamot\, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz\, és beszélt vele mindenről\, amit kigondolt. 3 De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem\, amelyikre a király ne tudott volna megfelelni. 4 Amikor Sába királynője látta Salamon nagy bölcsességét és a palotát\, amelyet építtetett\, 5 az asztalán levő ételeket\, az udvari emberek ülésrendjét\, a felszolgálók magatartását és öltözetét\, pohárnokait\, valamint égőáldozatát\, amelyet az Úr házában szokott bemutatni\, még a lélegzete is elállt\, 6 és ezt mondta a királynak: Igaz volt\, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről\, 7 de nem hittem azoknak a beszédeknek\, míg magam el nem jöttem\, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem: bölcsességed és gazdagságod felülmúlja azokat a híreket\, amelyek hozzám eljutottak. 8 Boldogok az embereid\, és boldogok azok a szolgák\, akik állandóan előtted állnak\, és hallgatják bölcs szavaidat! 9 Áldott legyen Istened\, az Úr\, aki kedvét lelte benned\, és Izráel trónjára ültetett! Mivel az Úr örökké szereti Izráelt\, azért tett királlyá téged\, hogy jogot és igazságot szolgáltass. 10 Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat\, igen sok balzsamot és drágakövet. Sohasem hoztak annyi balzsamot\, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak. 11 Hírám hajói\, amelyek aranyat hoztak Ófírból\, igen sok ébenfát meg drágakövet is hoztak Ófírból. 12 A király az ébenfából oszlopokat készíttetett az Úr templomába és a királyi palotába\, az énekeseknek pedig citerákat és lantokat. Sohasem hoztak\, és nem is láttak annyi ébenfát azóta mind a mai napig. 13 Salamon király is adott Sába királynőjének mindent\, ami megtetszett neki\, és amit csak kért\, még azon kívül\, amit Salamon királyi módon ajándékozott neki. Azután visszatért országába szolgáival együtt. 14 Annak az aranynak a súlya\, amely Salamonhoz évente befolyt\, hatszázhatvanhat talentum volt\, 15 azon kívül\, ami az árusoktól és a kereskedők jövedelméből\, valamint az arab királyoktól és a birodalom helytartóitól befolyt. 16 Csináltatott Salamon király kétszáz hosszú pajzsot vert aranyból: mindegyik hosszú pajzshoz hatszáz sekel aranyat használtak fel\, 17 továbbá háromszáz kerek pajzsot vert aranyból: mindegyik kerek pajzshoz három mina aranyat használtak fel; ezeket a király a Libánon-erdő palotában helyezte el. 18 Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt\, és bevonatta színarannyal. 19 Hat lépcső vezetett a trónhoz. A trón háttámlája felül kerek volt\, az ülőhely két oldalán pedig karfák voltak\, és két oroszlánszobor állt a karfáknál. 20 Tizenkét oroszlánszobor állt a hat lépcső mindkét oldalán. Nem készült ilyen egyetlen más országban sem. 21 Salamon király minden ivóedénye aranyból volt\, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt\, nem ezüstből\, mert azt semmire sem becsülték Salamon idejében. 22 A király Tarsís-hajói ugyanis a tengeren Hírám hajóival jártak. Háromévenként érkeztek vissza a Tarsís-hajók\, és aranyat\, ezüstöt\, elefántcsontot\, majmokat meg pávákat hoztak. 23 Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. 24 Az egész földről igyekeztek Salamonhoz eljutni\, hogy hallhassák bölcsességét\, amelyet Isten adott a szívébe. 25 Ajándékot is hozott mindenki: ezüst- és aranytárgyakat\, díszes ruhákat és fegyvereket\, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre. 26 Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett\, amelyeket a harci kocsik városaiba meg maga mellé\, Jeruzsálembe rendelt a király. 27 A király elérte\, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst\, mint a kő\, és annyi lett a cédrus\, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. 28 Salamonnak Egyiptomból\, méghozzá Kevéből hozták a lovakat. A király kereskedői megszabott áron szerezték Kevéből: 29 egy harci kocsit hatszáz ezüstért hoztak el Egyiptomból\, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-59/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240510T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240520T170000
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240510T110347Z
LAST-MODIFIED:20240510T110449Z
UID:9490-1715328000-1716224400@nemmind1.hu
SUMMARY:Pünkösdi ünnepkör alkalmai
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/punkosdi-unnepkor-alkalmai/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240510T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240513T170000
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240510T080243Z
LAST-MODIFIED:20240510T080243Z
UID:9488-1715328000-1715619600@nemmind1.hu
SUMMARY:Pünkösdi komolyzenei ünnepi koncert
DESCRIPTION:Tisztelt gyülekezeti tagok!\n\n \n\nSzeretettel hívunk és várunk mindenkit Pünkösdi komolyzenei ünnepi koncertünkre\, melyet a zeneakadémia növendékei adnak elő\, Barra Ákos művésztanár közreműködésével!\n\n \n\nA koncert helye és ideje:\n\n \n\nMájus 13. Élő Forrás Kútja Idősek Otthona Női osztály ebédlője. Kezdés: 10 óra
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/punkosdi-komolyzenei-unnepi-koncert/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240510
DTEND;VALUE=DATE:20240511
DTSTAMP:20260410T163005
CREATED:20240510T075941Z
LAST-MODIFIED:20240510T075941Z
UID:9486-1715299200-1715385599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„aminek hamarosan meg kell történnie”Jel 1\,1–8 \n\n\n1 Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása\, amelyet Isten adott neki\, hogy megmutassa szolgáinak mindazt\, aminek hamarosan meg kell történnie\, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának\, Jánosnak. 2 Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről\, mindenről\, amit látott. 3 Boldog\, aki felolvassa\, és boldogok\, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket\, és megtartják azt\, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. 4 János\, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem nektek és békesség attól\, aki van\, és aki volt\, és aki eljövendő\, és a hét lélektől\, akik trónja előtt vannak\, 5 és Jézus Krisztustól\, a hű tanútól\, aki elsőszülött a halottak közül\, és a föld királyainak fejedelme\, aki szeret minket\, és vére által megszabadított bűneinktől\, 6 aki országa népévé tett minket\, papokká Isten\, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. 7 Íme\, eljön a felhőkön\, és meglátja minden szem\, azok is\, akik átszegezték\, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. 8 Én vagyok az Alfa és az Ómega\, így szól az Úr Isten\, aki van\, és aki volt\, és aki eljövendő: a Mindenható. \n„Ha azonban konokul elfordultok…”1Kir 9 \n\n\n1 Amikor Salamon befejezte az Úr templomának és a királyi palotának az építését és mindazt\, amit még kívánt és meg akart csináltatni\, 2 megjelent az Úr Salamonnak másodszor is úgy\, ahogyan Gibeónban megjelent neki. 3 Ezt mondta neki az Úr: Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet\, amelyet elém tártál. Megszentelem ezt a templomot\, amelyet építettél\, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor! 4 És ha előttem jársz\, ahogyan apád\, Dávid is tette\, tiszta szívvel és őszintén\, és megteszel mindent\, amit megparancsoltam neked\, megtartva rendelkezéseimet és törvényeimet\, 5 akkor állandóvá teszem királyi trónodat Izráelben örökké\, ahogyan megígértem apádnak\, Dávidnak: Nem vesznek ki utódaid Izráel trónjáról. 6 Ha azonban konokul elfordultok tőlem\, ti és utódaitok\, és nem tartjátok meg parancsolataimat és rendelkezéseimet\, amelyeket elétek tártam\, hanem más isteneket tiszteltek és azokat imádjátok\, 7 akkor kiirtom Izráelt arról a földről\, amelyet nekik adtam\, ezt a templomot\, amelyet nevemnek szenteltem\, elvetem színem elől\, Izráelt pedig példálózva\, maró gúnnyal emlegetik majd minden nép között. 8 És bármilyen felséges is ez a templom\, mégis\, aki csak elmegy majd mellette\, elborzadva szisszen föl\, és ezt kérdezi: Miért bánt el így az Úr ezzel az országgal és ezzel a templommal? 9 Akkor majd ezt fogják felelni: Azért\, mert elhagyták az Urat\, az ő Istenüket\, aki őseiket kihozta Egyiptomból\, és más istenekhez ragaszkodtak\, azokat imádták\, és azokat tisztelték. Ezért hozta rájuk az Úr mindezt a veszedelmet. 10 Miután eltelt az a húsz esztendő\, ameddig Salamon ezt a két házat\, az Úr templomát és a királyi palotát fölépítette\, 11 mialatt Hírám\, Tírusz királya annyi cédrusfát\, ciprusfát és aranyat szállított Salamonnak\, amennyit csak kívánt\, Salamon király húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén. 12 Amikor azonban Hírám elment Tíruszból\, hogy megnézze a városokat\, amelyeket Salamon adott neki\, nem volt megelégedve velük. 13 Ezért azt mondta: Miféle városokat adtál nekem\, testvérem?! Ezért nevezik azokat Kábúl földjének mindmáig. 14 Pedig Hírám százhúsz talentum aranyat küldött a királynak. 15 Ilyen kényszermunkát vetett ki Salamon király\, hogy megépíthesse az Úr templomát és a maga palotáját meg a Milló-erődöt és Jeruzsálem várfalát\, továbbá Hácórt\, Megiddót és Gézert. 16 Fölvonult ugyanis a fáraó\, Egyiptom királya\, elfoglalta és fölperzselte Gézert\, a városban lakó kánaániakat pedig legyilkolta\, majd leányának\, Salamon feleségének adta nászajándékul. 17 Ezért építette föl Salamon Gézert\, továbbá Alsó Bét-Hórónt\, 18 Baalátot és Tadmórt az ország puszta részén\, 19 az összes raktárvárost\, amely Salamoné volt\, a harci kocsik és lovak városait\, és amit csak építeni kívánt Salamon Jeruzsálemben\, a Libánonon és birodalma egész területén. 20 Mindazokat\, akik az emóriak\, a hettiták\, a perizziek\, a hivviek és a jebúsziak népéből megmaradtak\, akik tehát nem Izráel fiai közül valók voltak\, 21 meg fiaikat\, akik utánuk az országban megmaradtak\, mert nem tudták kiirtani őket Izráel fiai\, Salamon kényszermunkásokká tette; azok még ma is. 22 Izráel fiai közül azonban senkit sem kényszerített Salamon rabszolgasorba; ők harcosok voltak\, udvari emberei\, vezérei\, tisztjei meg harci kocsijainak és kocsihajtóinak a parancsnokai. 23 Azok a munkavezetők\, akik Salamon munkáit irányították\, ötszázötvenen voltak; ők végeztették a munkát a néppel. 24 Amikor a fáraó leánya fölment Dávid városából abba a palotába\, amelyet Salamon épített neki\, akkor építette meg a Milló-erődöt is. 25 Salamon évenként háromszor mutatott be égőáldozatokat és békeáldozatokat azon az oltáron\, amelyet az Úrnak építtetett\, és azon füstölögtetett az Úr színe előtt\, miután befejezte a templomépítést. 26 Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben\, amely Élót mellett a Vörös-tenger partján\, Edóm földjén van. 27 És elküldte Hírám a hajókon Salamon szolgáival együtt a maga szolgáit\, akik hajósok voltak\, és ismerték a tengert. 28 Eljutottak Ófírba; hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat\, és elvitték Salamon királynak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-58/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR