BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.13.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241029T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241103T170000
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241029T133640Z
LAST-MODIFIED:20241029T133640Z
UID:10251-1730188800-1730653200@nemmind1.hu
SUMMARY:Úrvacsorai Istentisztelet
DESCRIPTION:2024.11.03.-án Úrvacsorai Istentiszteletre várjuk\, kedves gyülekezeti tagjainkat. \nAz Istentiszteletet követően presbiteri bibliaórát tartunk a gyülekezeti házban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/urvacsorai-istentisztelet/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241029
DTEND;VALUE=DATE:20241030
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241029T080904Z
LAST-MODIFIED:20241029T080954Z
UID:10190-1730160000-1730246399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…odavan Izráel dicsősége”1Sám 4 \n\n\n1 Sámuel beszéde pedig eljutott egész Izráelhez. Izráel azután hadba vonult a filiszteusok ellen\, és tábort ütöttek Eben-Háézer mellett\, mert a filiszteusok már Afékban táboroztak. 2 A filiszteusok csatarendbe álltak Izráellel szemben\, heves harc kezdődött\, és vereséget szenvedett Izráel a filiszteusoktól\, akik levágtak a harcmezőn mintegy négyezer embert. 3 A hadinép visszavonult a táborba\, és Izráel vénei ezt mondták: Miért veretett meg ma bennünket az Úr a filiszteusokkal? Hozzuk el ide Sílóból az Úr szövetségládáját\, jöjjön közénk\, és szabadítson meg bennünket ellenségeink kezéből! 4 Ekkor a nép követeket küldött Sílóba\, és elhozták onnan a kerúbokon trónoló Seregek Urának a szövetségládáját. Éli két fia\, Hofní és Fineás is ott volt Isten szövetségládájával. 5 Amikor az Úr szövetségládája megérkezett a táborba\, egész Izráel olyan nagy ujjongásban tört ki\, hogy még a föld is megrendült bele. 6 Meghallották a filiszteusok is a hangos ujjongást\, és azt kérdezgették: Mi ez a nagy ujjongás\, ami a héberek táborából hallatszik? És megtudták\, hogy az Úr ládája érkezett meg a táborba. 7 Ekkor félelem fogta el a filiszteusokat\, és ezt mondták: Isten jött a táborba! Jaj nekünk – mondták –\, mert ilyen még nem volt sohasem! 8 Jaj nekünk! Ki ment meg bennünket ennek a hatalmas Istennek a kezéből? Ez az az Isten\, aki mindenféle csapással sújtotta Egyiptomot a pusztában! 9 Filiszteusok! Legyetek erősek\, legyetek férfiak\, különben szolgái lesztek a hébereknek\, ahogyan ők szolgáltak nektek. Legyetek férfiak\, harcoljatok! 10 Harcoltak is a filiszteusok\, és Izráel vereséget szenvedett. Mindenki hazafelé menekült\, mert a vereség igen súlyos volt: elesett Izráelből harmincezer gyalogos. 11 Elvették az Isten ládáját is. Éli két fia\, Hofní és Fineás is meghalt. 12 Egy benjámini férfi elfutott a csatatérről\, és még aznap megérkezett Sílóba megszaggatott ruhában\, porral beszórt fejjel. 13 Amikor megérkezett\, Éli ott ült székén az út mentén figyelve\, mert szíve remegett az Isten ládája miatt. Amikor megérkezett az az ember a városba\, és elmondta a hírt\, jajgatásban tört ki az egész város. 14 Meghallva a hangos jajgatást\, ezt kérdezte Éli: Mi ez a nagy lárma? Akkor az az ember gyorsan odament\, és megmondta Élinek. 15 Éli akkor már kilencvennyolc éves volt\, révedező szemeivel alig látott. 16 Az az ember ezt mondta Élinek: A csatatérről jövök\, ma menekültem el a csatatérről! Éli ezt kérdezte: Mi történt\, fiam? 17 A hírnök így felelt: Megfutamodott Izráel a filiszteusok előtt\, és igen súlyos vereség érte a népet. A két fiad\, Hofní és Fineás is meghalt\, sőt az Isten ládáját is elvették! 18 Amikor az Isten ládáját említette\, Éli leesett a székről\, háttal a kapufélfának\, nyakát szegte\, és meghalt\, mert már öreg és elnehezedett ember volt. Negyven évig volt Izráel bírája. 19 A menye\, Fineás felesége pedig terhes volt\, közel a szüléshez. Amikor meghallotta a hírt\, hogy elvették az Isten ládáját\, és meghalt az apósa meg a férje is\, összegörnyedt és megszült\, mert rátörtek a szülési fájdalmak. 20 És amikor haldoklott\, ezt mondták a mellette álló asszonyok: Ne félj\, mert fiút szültél! De ő nem felelt\, nem is figyelt oda\, 21 hanem elnevezte a gyermeket Íkábódnak – ami azt jelenti: odavan Izráel dicsősége –\, mert elvették az Isten ládáját\, és odalett az apósa\, meg a férje is. 22 Ezért mondta: Odavan Izráel dicsősége\, mert elvették az Isten ládáját! \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\nVannak harcok\, amelyeknek nem a várt győzelem\, hanem vereség a vége. Ez történt Áfekben is. Izráel vezetői Isten ládáját a táborba viszik\, a veszteség mégis sokszorosára nőtt. Két ember tudta\, miért történik ez; Éli (2\,34) és Sámuel. A Szentlélek sokféle módon szíven talál\, hogy segítsen engedelmeskedni\, bűnt vallani\, megbocsátani. Ne a figyelmen kívül hagyott igét\, a Lélek szelíd késztetését okoljuk rossz döntéseink következményeiért! Vigyázzunk\, hogy ne kelljen Fineás feleségével együtt kiáltanunk: Ikábód! Odavan Izráel dicsősége! \nRÉ21 13 RÉ 13 \n\n\n„…aki halálra adatott bűneinkért\, és feltámasztatott megigazulásunkért.”Róm 4\,13–25 \n\n\n13 Mert Ábrahám vagy az utóda nem a törvény\, hanem a hitből való igazsága alapján részesült abban az ígéretben\, hogy örökölni fogja a világot. 14 Hiszen ha a törvény alatt élők az örökösök\, akkor üressé lett a hit\, és hiábavaló az ígéret\, 15 mivel a törvény csak Isten haragjához vezet. Ahol azonban nincs törvény\, ott nincs törvényszegés sem. 16 Azért hitből\, hogy kegyelemből legyen\, és így bizonyos legyen az ígéret Ábrahám minden utóda számára: nemcsak a törvényből valóknak\, hanem az Ábrahám hitét követőknek is. 17 Ő\, ahogyan meg van írva: „sok nép atyjává tettelek téged”\, mindnyájunk atyja Isten színe előtt\, akiben hitt\, aki megeleveníti a holtakat\, és létre hívja a nem létezőket. 18 Reménység ellenére is reménykedve hitte\, hogy sok nép atyjává lesz\, ahogyan megmondatott: „Ilyen sok lesz a te utódod!” 19 Mert hitében nem gyengült meg\, amikor arra gondolt\, hogy százesztendős lévén\, elhalt már saját teste\, és Sára méhe is elhalt. 20 Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül\, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek\, 21 és teljesen bizonyos volt afelől\, hogy amit Isten ígér\, azt meg is tudja tenni. 22 Ezért Isten ezt „be is számította neki igazságul”. 23 De nem egyedül érte van megírva\, hogy „beszámította neki igazságul”\, 24 hanem értünk is\, akiknek majd beszámítja\, mert hiszünk abban\, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust\, a mi Urunkat\, 25 aki halálra adatott bűneinkért\, és feltámasztatott megigazulásunkért. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös András Jakab igemagyarázata\n\n\n\n(25) „…aki halálra adatott bűneinkért\, és feltámasztatott megigazulásunkért.” (Róm 4\,13–25) \nMúlt és jövő. Benne van az emberiség régmúltja: amikor még nem tudott mást tenni\, csak a bűnnek élni és a bűntől szenvedni. Ám Jézus Krisztus óta ez megváltozott: kereszthalálától fogva már nemcsak a bűnnek\, hanem Istennek is tudunk élni\, méghozzá úgy\, hogy bennünk lakozik az ő Lelke. Egyéni múltunk is benne van a rövid Igében: a megtérésünk előtt a bűnnek éltünk\, abból táplálkoztunk\, attól éreztük magunkat erősnek. Ám egyszer erőtlenek lettünk Krisztus keresztjének árnyékában\, és attól kezdve a jövőnek élünk. A keresztyén ember jövője a reménység\, a feltámadás. Nem idea\, nem elképzelés\, hanem egy személy a mi jövőnk. A feltámadott Krisztusban összekapcsolódik a múlt és jövő\, a bűn és a bűntelenség. Mert eljött a bűntelen\, és meghalt a bűneinkért\, hogy igaznak számítson minket. Legyünk boldogok attól\, hogy mi igazak vagyunk Isten szemében! Bűntelenek vagyunk az Atya szemében Jézus által. Aki a múlttal törődik\, aki csak a bűnökkel foglalkozik\, az lemarad. Aki a feltámadással\, a Krisztushoz való igazolással tud foglalkozni: az előre néz. Nem egy elképzelt boldog jövő felé\, hanem a feltámadás felé. Ő a mi utunk\, a mi reményünk.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-124/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241028
DTEND;VALUE=DATE:20241029
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241028T075254Z
LAST-MODIFIED:20241028T082409Z
UID:10187-1730073600-1730159999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…ritkaság volt az Úr Igéje\, nem volt gyakran látomás”1Sám 3 \n\n\n1 Az ifjú Sámuel pedig az Úr szolgája volt Éli felügyelete alatt. Abban az időben ritkaság volt az Úr igéje\, nem volt gyakran látomás. 2 Egy napon az történt\, hogy Éli a szokott helyén feküdt. Szeme már meggyengült\, alig látott. 3 Az Isten mécsese még nem aludt ki\, és Sámuel ott feküdt az Úr templomában\, ahol az Isten ládája volt. 4 Az Úr szólította Sámuelt\, és ő így felelt: Itt vagyok. 5 Majd odafutott Élihez\, és ezt mondta: Hívtál engem\, itt vagyok. Ő azonban így válaszolt: Nem hívtalak\, menj vissza\, feküdj le! Elment tehát\, és lefeküdt. 6 De újra szólította az Úr Sámuelt\, Sámuel pedig fölkelt\, odament Élihez\, és ezt mondta: Hívtál engem\, itt vagyok. Ő azonban így felelt: Nem hívtalak\, fiam\, menj vissza\, feküdj le! 7 Sámuel még nem ismerte az Urat\, mert az Úr még nem jelentette ki igéjét neki. 8 Az Úr azonban harmadszor is szólította Sámuelt. Ő pedig fölkelt\, megint odament Élihez\, és ezt mondta: Hívtál engem\, itt vagyok. Ekkor értette meg Éli\, hogy az Úr szólítja az ifjút. 9 Azért ezt mondta Éli Sámuelnek: Menj\, feküdj le\, és ha újból szólít\, ezt mondd: Szólj\, Uram\, mert hallja a te szolgád! Sámuel elment\, és lefeküdt a helyére. 10 Az Úr pedig eljött\, megállt\, és szólította\, mint azelőtt: Sámuel\, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj\, mert hallja a te szolgád. 11 Akkor az Úr ezt mondta Sámuelnek: Én olyan dolgot fogok véghezvinni Izráelben\, hogy aki csak hallja\, belecsendül mind a két füle. 12 Azon a napon beteljesítem Élin mindazt\, amit megmondtam háza népéről. Elkezdem\, és be is végzem azt. 13 Mert kijelentettem neki\, hogy örök ítéletet hozok háza népére azért a bűnért\, amelyről tudta\, hogy fiai azzal átkot vonnak vele magukra\, és mégsem fenyítette meg őket. 14 Ezért megesküdtem Éli háza népének\, hogy sohasem lehet kiengesztelni Éli háza népének a bűnét sem véres-\, sem ételáldozattal. 15 Sámuel pedig feküdt egész reggelig\, és akkor kitárta az Úr házának az ajtóit. De Sámuel nem merte elmondani Élinek a látomást. 16 Éli azonban hívta Sámuelt\, és ezt mondta: Fiam! Sámuel! Ő pedig így felelt: Itt vagyok. 17 Éli megkérdezte: Milyen kijelentést kaptál? Ne titkold el előttem! Ne segítsen téged az Isten se most\, se ezután\, ha eltitkolsz előttem egyetlen szót is mindabból\, amit kijelentett neked! 18 Elmondott azért neki Sámuel mindent\, semmit sem titkolt el előtte. Éli pedig ezt mondta: Ő az Úr. Tegye azt\, amit jónak lát. 19 Sámuel felnövekedett. Az Úr pedig vele volt\, és igéiből semmit sem hagyott beteljesületlenül. 20 És megtudta egész Izráel Dántól Beérsebáig\, hogy az Úr prófétájául rendelte Sámuelt. 21 Az Úr még többször is megjelent Sílóban\, és kijelentette magát az Úr Sámuelnek igéje által Sílóban. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\n„…ritkaság volt az Úr Igéje\, nem volt gyakran látomás” (2). Az Úr Igéje az a szó\, amely az ő szájából származik. Akkor lesz belőle élet\, ha elfogadó\, engedelmes szívvel hallgatom. Ha nem hiszek annak\, aki mondja\, vagy hitetlenségem önigazolásait keresem benne\, élettelen marad. Sámuel Éli mellett engedelmességet tanult\, ezért mondhatja Istennek is: Szólj\, mert hallja a te szolgád (10). Isten újjáteremtő szavától megváltozik az egész életünk! Engedelmes szívek kellenek ma is\, hogy újra éljenek közösségeink! \nRÉ21 824 RÉ 512 \n\n\n„Boldog az az ember\, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.”Róm 4\,1–12 \n\n\n1 Mit mondjunk tehát\, mit ért el Ábrahám\, a mi ősatyánk a saját erejéből? 2 Ha ugyanis Ábrahám cselekedetekből igazult volna meg\, akkor volna mivel dicsekednie\, de nem Isten előtt. 3 De mit mond az Írás? „Hitt Ábrahám Istennek\, és Isten ezt számította be neki igazságul.” 4 Aki fáradozik\, annak a bért nem jutalomként számítják\, hanem azért\, mert tartoznak azzal. 5 Aki pedig nem fáradozik\, hanem hisz abban\, aki megigazítja az istentelent\, annak Isten a hitét számítja igazságul. 6 Ahogyan Dávid is azt az embert mondja boldognak\, akinek Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot: 7 „Boldogok\, akiknek megbocsáttattak törvényszegéseik\, és akiknek elfedeztettek bűneik. 8 Boldog az az ember\, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.” 9 Most tehát ez a boldognak mondás csak a körülmetélteknek szól-e\, vagy a körülmetéletleneknek is? Mert azt mondjuk\, hogy Ábrahámnak Isten a hitet számította be igazságul. 10 De milyen állapotában fogadta el őt igaznak: körülmetélten vagy körülmetéletlenül? Nem körülmetélten\, hanem körülmetéletlenül. 11 Sőt a körülmetélkedés jelét is körülmetéletlenül tanúsított hite igazságának pecsétjéül kapta\, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek\, és az igazság azoknak is beszámíttassék; 12 és hogy atyja legyen azoknak a körülmetélteknek is\, akik nemcsak körül vannak metélve\, hanem nyomába is lépnek atyánk\, Ábrahám körülmetéletlenül tanúsított hitének. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös András Jakab igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Boldog az az ember\, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.” (Róm 4\,1–12) \nSokat fáradozunk. Ma mintha alig volna időnk\, de ez nem azért van\, mert valóban nincs\, hanem mert túl sok mindent akarunk egyszerre. Túl sokat merítenénk\, emiatt túl sokat fáradozunk. Még többet dolgozunk\, mintha ezen múlna az üdvösségünk. De az Ige világosan felhívja a figyelmet\, hogy nem így van. Isten nem azt nézi\, szétroncsolod-e a szívedet a sok stresszel\, hanem azt\, hogy hiszel-e. Ha igen\, már nem kell erőfeszítést tenned. Már nem görcsből\, nem bizonyítási vágyból\, hanem örömből\, az örök életben megfürödve fogod megtenni. Teszed-e\, hiszed-e? Boldog az az ember – milyen csodálatos Krisztusban annak lenni! Milyen jó\, hogy a mi hitünk nem pókhálósan összeráncolt szemöldök\, hanem őszinte\, kacagó szempár! Boldog vagy\, mert az övé vagy. Boldog az ember\, mert az Úr nem tulajdonít neki bűnt. Isten úgy lát minket\, hogy nincs bűnünk. Elkényeztetett gyermekek vagyunk. Látja a hibáinkat\, és motivál\, hogy javítsunk rajta. De a bűneinket a háta mögé veti. Nem tulajdonítja nekünk. De miért is? Mert magának tulajdonította. A Fiának. Jézus Krisztus tőlünk elvette bűneinket\, hogy felvigye a keresztre. „Boldog az az ember\, akinek az Úr nem tulajdonít bűnt.” Boldog vagy\, ha Isten felszabadít!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/10187/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241027
DTEND;VALUE=DATE:20241028
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241027T190132Z
LAST-MODIFIED:20241027T190132Z
UID:10185-1729987200-1730073599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…mindentudó Isten az Úr\, ő teszi mérlegre a tetteket”1Sám 2 \n\n\n1 Akkor így imádkozott Anna: Örömöt szerzett szívemnek az Úr\, felemelte arcomat az Úr. Tudok már mit felelni ellenségeimnek\, mert szabadításodnak örvendezhetek. 2 Nincs olyan szent\, mint az Úr\, rajtad kívül senki sincsen\, nincs olyan kőszikla\, mint a mi Istenünk. 3 Ne beszéljetek oly sokat büszkén\, gőgösen\, ne hagyja el szátokat kérkedés! Hiszen mindentudó Isten az Úr\, és ő teszi mérlegre a tetteket. 4 A hősök íja összetörik\, de akik a földre rogytak\, az erő övét kötik magukra. 5 A jóllakottak elszegődnek a betevő falatért\, de akik éheztek\, folyton ünnepelnek. Hetet szül\, aki meddő volt\, és gyászol\, akinek sok fia volt. 6 Az Úr megöl és megelevenít\, letaszít a sírba\, és újra felhoz onnét. 7 Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá\, megaláz és felmagasztal. 8 Fölemeli a porból a szűkölködőt\, és kiemeli a szemétből a szegényt\, az előkelők közé ülteti\, és örökségül főhelyet ad neki. Mert az Úréi a föld oszlopai\, rájuk helyezte a földkerekséget. 9 Híveinek lépteit ő vigyázza\, de a bűnösök a sötétben vesznek el. Senkit sem tesz hőssé a maga ereje. 10 Összetörnek\, akik az Úrral perbe szállnak\, mennydörög ellenük az égben. Megítéli az Úr az egész földet\, de királyát megerősíti\, felkentjének hatalmat ad. 11 Ezután Elkáná hazament Rámába. A gyermek pedig az Úr szolgája lett Éli főpap felügyelete alatt. 12 Éli fiai azonban elvetemült emberek voltak\, nem törődtek az Úrral\, 13 sem azzal\, hogy a papoknak a törvény szerint mi járt volna a néptől. Ha ugyanis valaki áldozatot mutatott be\, odament a templomszolga\, amikor a húst főzték\, kezében egy háromágú villával\, 14 és beleszúrta az üstbe vagy fazékba\, bográcsba vagy lábosba\, és elvette a pap mindazt\, ami a villára akadt. Így bántak egész Izráellel\, amikor odajártak Sílóba. 15 Sőt mielőtt elfüstölögtették volna a kövérjét\, odament a templomszolga\, és ezt mondta az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst\, mert nem fogad el tőled főtt húst\, csak nyerset! 16 És ha azt felelte neki az az ember\, hogy előbb el kell füstölögtetni a kövérjét\, és csak azután veheti el\, amit megkíván\, akkor ezt mondta neki: Most add ide\, mert ha nem\, erőszakkal is elveszem! 17 Igen nagy volt tehát az ifjak vétke az Úr előtt\, mert megutálták az emberek az Úrnak szóló áldozatot. 18 Sámuel pedig végezte szolgálatát az Úr előtt\, és ifjú létére gyolcs éfódot viselt. 19 Anyja egy kis ruhát szokott készíteni\, és évről évre elvitte neki\, amikor férjével együtt fölment az évenkénti áldozat bemutatására. 20 Éli pedig megáldotta Elkánát feleségével együtt\, és ezt mondta: Adjon neked az Úr utódot ettől az asszonytól a felajánlott helyett\, akit felajánlott az Úrnak! Azután hazamentek. 21 És az Úr rátekintett Annára\, s az teherbe esett\, és még három fiút és két lányt szült. A gyermek Sámuel pedig az Úrnál növekedett. 22 Éli igen öreg volt. Meghallotta\, hogy mi mindent tesznek fiai egész Izráellel\, és hogy azokkal az asszonyokkal hálnak\, akik a kijelentés sátrának a bejáratánál teljesítenek szolgálatot. 23 Mondta is nekik: Miért csináltok ilyeneket? Mert hallom gonosz dolgaitokat az egész néptől. 24 Ne tegyétek\, fiaim\, mert hallom\, hogy nem jó hírt terjesztenek rólatok az Úr népe körében. 25 Ha ember vétkezik ember ellen\, akkor Isten a döntőbíró\, de ha az Úr ellen vétkezik valaki\, ki merne ott döntőbíró lenni? De nem hallgattak apjuk szavára\, mert úgy tetszett az Úrnak\, hogy megöli őket. 26 A gyermek Sámuel pedig nőttön-nőtt\, és kedves volt mind az Úr előtt\, mind az emberek előtt. 27 És eljött Istennek egy embere Élihez\, és így szólt hozzá: Ezt mondta az Úr: Világosan kijelentettem magamat atyád háza népének\, amikor Egyiptomban\, a fáraó házában voltak. 28 Izráel valamennyi törzse közül őt választottam ki a papi tisztségre\, hogy feljárjon oltáromhoz\, illatáldozatot mutasson be\, és viselje az éfódot színem előtt. Atyád háza népének adtam Izráel fiainak minden tűzáldozatát. 29 Miért tiporjátok lábbal véresáldozatomat és ételáldozatomat\, amelyeket e hajlék számára rendeltem? Miért becsülöd fiaidat többre\, mint engem\, és miért hizlaljátok magatokat népem\, Izráel minden áldozatának a legjavával? 30 Ezért így szól az Úr\, Izráel Istene: Bár határozottan megmondtam\, hogy a te házad népe\, a te családod fog örökké színem előtt járni\, most mégis így szól az Úr: Nem így lesz! Mert akik engem dicsőítenek\, azoknak dicsőséget szerzek\, de akik engem megvetnek\, gyalázatra jutnak. 31 Eljön az idő\, amikor összetöröm erődet és családod erejét\, és nem lesz öregember a házadban. 32 Majd meglátod e hajlék romlását a sok jó helyett\, amit tettem volna Izráellel. Bizony nem lesz öregember soha a házadban. 33 Egyvalakit nem irtok ki oltárom mellől\, hogy ne epesszem el egészen a szemed és gyötörjem halálra a lelkedet. De a többiek\, a te házad népe a legszebb férfikorban fog majd meghalni. 34 Ez lesz számodra a jel\, amely majd a két fiadon\, Hofnín és Fineáson bekövetkezik: egy napon halnak meg mindketten. 35 De támasztok majd magamnak hűséges papot\, aki szívem és lelkem szerint cselekszik. Építek neki maradandó házat\, és az én fölkentem előtt jár minden időben. 36 És aki megmarad házad népéből\, eljön majd\, leborul előtte egy kis pénzért és egy darab kenyérért\, és ezt mondja: Fogadj fel engem bármilyen papi tisztségre\, hogy ehessem egy falat kenyeret! \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\n„…mindentudó Isten az Úr\, ő teszi mérlegre a tetteket” (3a) A reformáció hetében mérlegre kerül kegyességünk gyakorlata. Az Igének engedelmes hit vitte végbe a középkori egyház megújulását\, és így történt a Kr. e. XI. század kegyeseinek életében is. Anna gyermektelenül is ott volt\, áldottan is ott van Isten mérlegén. Éli főpap is ott van Isten mérlegén. Ő és fiai\, az őrállók bukása az egész népet vétkessé teszik. A hamis kegyesség gyakorlatát Isten nem nézi el. „…mérjen meg engem hiteles mérleggel…” (Jób 31\,6). \nRÉ21 1 RÉ 1 • IÉ Mik 6\,1–8 • Zsolt 1 \nEsti ének | 694 | Maradj velünk\, mi Krisztusunk \nHeti zsoltár | 122 | Örvendek az én szívembe’ \n\n\n„…mindenki vétkezett\, és nélkülözi Isten dicsőségét…”Róm 3\,21–31 \n\n\n21 Most pedig törvény nélkül jelent meg Isten igazsága\, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták\, 22 mégpedig Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség\, 23 mivel mindenki vétkezett\, és nélkülözi Isten dicsőségét\, 24 Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. 25 Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak\, akik hisznek. Ebben mutatta meg igazságát. A korábban elkövetett bűnöket ugyanis elengedte 26 türelmében\, hogy e mostani időben megmutassa igazságát: mert ő igaz\, és igazzá teszi azt is\, aki Jézusban hisz. 27 Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem\, hanem a hit törvénye által. 28 Hiszen azt tartjuk\, hogy hit által igazul meg az ember\, a törvény cselekvésétől függetlenül. 29 Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a népeké is? Bizony\, a népeké is\, 30 mert egy az Isten\, aki megigazítja a körülmetéltet hitből\, a körülmetéletlent pedig hit által. 31 Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös András Jakab igemagyarázata\n\n\n\n(23) „…mindenki vétkezett\, és nélkülözi Isten dicsőségét…” (Róm 3\,21–31) \nSok-sok generációs feszültség van manapság. Mintha arra szűkülne a gondolkodásunk\, hogy a másik nemzedék mindig kicsit bűnösebb\, mint mi. Pedig Pál szavai nem arról szólnak\, hogy minden fiatal vétkezik\, vagy minden idős ember vétkezik\, hanem – mindenki. Az időskorral nem leszünk jobbak\, csak öregebbek. Vétkezünk\, mindannyian. Ebben egységes az emberiség. És úgy tűnik\, abban is egyre inkább egységesül\, hogy nem szeretjük a bűnt bűnnek nevezni. Nem szeretjük\, ha valaki emlékeztet az igazságra. A másik oldal is veszélyes\, hiszen az is válhat csapdává\, ha „megmondóemberekké” válunk. Vagy amikor összekeverjük a kulturális berögződéseinket és szokásainkat az Isten elleni vétekkel. Amikor a bűnnel foglalkozunk\, általában a másik ember életével szoktuk kezdeni a vizsgálatunkat. De ne így legyen\, nézzük meg magunkat. Amint ez megtörtént\, sokkal könnyebben tudjuk elfogadni más emberek vétkeit. A bűn ugyanis sajnos az mi életünkben is jelen van. A bűn a kereszten vallott egyedül kudarcot. Aki elfogadja a keresztet\, az lehet igazán szabad: a bűn alól és abban\, hogy a másikat ne elítélje\, hanem elfogadja és szeresse. Szabad arra\, hogy egész elméjéből\, lelkéből\, szívéből Istent szeresse és kövesse.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-123/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241025
DTEND;VALUE=DATE:20241026
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241025T065227Z
LAST-MODIFIED:20241025T065235Z
UID:10182-1729814400-1729900799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ha vállalod a rokoni kötelezettséget\, vállald”Ruth 4 \n\n\n1 Bóáz odament a városkapuhoz\, és leült. És amikor arra ment az a közeli rokon\, akiről Bóáz beszélt\, ezt mondta: Kerülj erre\, ülj ide\, testvérem! Az odament\, és leült. 2 Azután maga mellé vett Bóáz tíz embert a város vénei közül\, és ezt mondta: Üljetek ide! És azok leültek. 3 Ekkor azt mondta Bóáz a legközelebbi rokonnak: Naomi\, visszatérve Móáb mezejéről\, el akarja adni azt a szántóföldet\, ami a rokonunk\, Elímelek birtokrésze volt. 4 Azt gondoltam\, hogy tudomásodra hozom\, és megmondom: vedd meg az itt ülők előtt\, népem vénei előtt! de ha nem vállalod\, mondd meg nekem\, hadd tudjam! Mert rajtad kívül nincs más közeli rokon\, utánad már én következem. Ő így szólt: Vállalom. 5 De Bóáz ezt mondta: Amikor a szántóföldet megveszed Naomitól\, a móábi Ruthot\, az elhunyt feleségét is el kell venned\, hogy az elhunyt nevét fenntartsd az örökségében. 6 Erre a legközelebbi rokon azt felelte: Azt nem tudom magamra vállalni\, mert akkor a saját örökségemet teszem tönkre. Vállald magadra az én rokoni kötelezettségemet\, mert én nem tudom vállalni! 7 Régente Izráelben úgy erősítettek meg minden rokoni kötelezettséggel vagy cserével kapcsolatos ügyet\, hogy az egyik fél lehúzta a saruját\, és odaadta a másiknak. Ez volt a hitelesítés módja Izráelben. 8 Akkor tehát a legközelebbi rokon azt mondta Bóáznak: Vedd meg te magadnak! Majd lehúzta a saruját. 9 Ekkor azt mondta Bóáz a véneknek és az egész népnek: Ti vagytok a tanúim\, hogy én ma megvettem Naomitól mindazt\, ami Elímeleké volt\, és mindazt\, ami Kiljóné és Mahlóné volt. 10 Sőt a móábi Ruthot\, Mahlón feleségét is feleségül veszem\, hogy fenntartsam a meghaltnak a nevét örökségében\, hogy ki ne vesszen a meghaltnak a neve testvérei közül lakóhelyének a kapujából. Ti vagytok most ennek a tanúi. 11 A kapuban levő egész nép ezt mondta a vénekkel együtt: Tanúk vagyunk! Adja az Úr\, hogy ez az asszony\, aki a házadba megy\, olyan legyen\, mint Ráhel és Lea\, akik ketten építették föl Izráel házát. Gyarapodjál Efrátában\, legyen híres a neved Betlehemben! 12 Legyen olyan a házad\, mint Pérec háza\, akit Támár szült Júdának\, annak az utódnak a révén\, akit majd az Úr ad neked ettől a fiatalasszonytól! 13 Így vette el Bóáz Ruthot\, és az a felesége lett. Bement az asszonyhoz\, és az Úr megadta neki\, hogy teherbe essen\, és fiút szült. 14 Akkor ezt mondták az asszonyok Naominak: Áldott az Úr\, aki nem hagyott most téged rokoni támasz nélkül! Legyen híres a neve Izráelben! 15 Legyen ő életed megújítója\, és gondviselőd öregkorodban! Hiszen menyed szülte őt\, aki szeret téged\, és többet ér neked hét fiúnál. 16 Naomi pedig fogta a gyermeket\, ölébe vette\, és ő lett a dajkája\, 17 úgyhogy a szomszédasszonyok\, amikor nevet adtak neki\, azt mondták: Fia született Naominak! És elnevezték őt Óbédnak. Ő volt Dávid apjának\, Isainak az apja. 18 Ez Pérec nemzetsége: Pérec nemzette Hecrónt\, 19 Hecrón nemzette Rámot\, Rám nemzette Ammínádábot\, 20 Ammínádáb nemzette Nahsónt\, Nahsón nemzette Szalmónt\, 21 Szalmón nemzette Bóázt\, Bóáz nemzette Óbédot\, 22 Óbéd nemzette Isait\, Isai pedig nemzette Dávidot. \n„…az a zsidó\, aki belsőleg az\, és az a körülmetélkedés\, amely a szívben van\, Lélek szerint és nem betű szerint.”Róm 2\,17–29 \n\n\n17 Ha pedig te zsidónak nevezed magadat\, aki a törvényre hagyatkozol\, és Istennel dicsekszel\, 18 és ismered az ő akaratát\, és el tudod dönteni\, mi a helyes\, hiszen megtanultad a törvényből; 19 és meg vagy győződve arról is\, hogy te a vakok vezetője vagy\, a sötétben járók világossága\, 20 az oktalanok nevelője\, a kiskorúak tanítója\, mert tied a törvényben megtestesült ismeret és igazság: 21 ha tehát mást tanítasz\, önmagadat nem tanítod? Aki hirdeted: ne lopj\, lopsz? 22 Aki azt mondod: ne paráználkodj\, paráználkodsz? Aki utálod a bálványokat\, templomrabló vagy? 23 Aki a törvénnyel dicsekszel\, törvényszegéseddel meggyalázod Istent? 24 Bizony „miattatok gyalázzák Isten nevét a népek között”\, amint meg van írva. 25 A körülmetélkedés valóban használ\, ha megtartod a törvényt\, de ha törvényszegő vagy\, akkor körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lett. 26 Ha pedig a körülmetéletlen megtartja a törvény rendelkezéseit\, nem számít-e Isten előtt a körülmetéletlensége körülmetéltségnek? 27 És a származása szerint körülmetéletlen is\, aki betölti a törvényt\, megítél majd téged\, aki az Írás és a körülmetélés ellenére törvényszegő vagy. 28 Mert nem az a zsidó\, aki külsőleg az\, sem nem az a körülmetélkedés\, amely a testen\, külsőleg látszik; 29 hanem az a zsidó\, aki belsőleg az\, és az a körülmetélkedés\, amely a szívben van\, Lélek szerint és nem betű szerint. Az ilyen dicsérete nem emberektől van\, hanem Istentől.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-122/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241024
DTEND;VALUE=DATE:20241025
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241024T062259Z
LAST-MODIFIED:20241024T062305Z
UID:10178-1729728000-1729814399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mi történt\, leányom?”Ruth 3 \n\n\n1 Egyszer azt mondta neki az anyósa\, Naomi: Leányom\, majd én keresek neked otthont\, ahol jó dolgod lesz. 2 Nézd csak: Bóáz\, a rokonunk\, akinek a szolgálóleányaival voltál\, ma éjjel árpát tisztít a szérűn. 3 Mosakodj meg\, kend meg magad\, vedd föl a ruhádat\, és menj le a szérűre! Ne mutatkozz az előtt a férfi előtt\, amíg be nem fejezte az evést és az ivást! 4 Amikor lefekszik\, jegyezd meg a helyet\, ahol lefekszik\, azután menj oda\, hajtsd fel a takarót a lábánál\, és feküdj oda! Ő majd megmondja neked\, hogy mit csinálj. 5 Ruth azt mondta neki: Megteszem mindazt\, amit mondasz. 6 Le is ment a szérűre\, és mindent úgy csinált\, ahogyan az anyósa parancsolta. 7 Bóáz evett\, ivott\, és jól érezte magát; azután elment\, lefeküdt a garmada szélén. Ruth ekkor odalopódzott\, felhajtotta lábánál a takarót\, és odafeküdt. 8 Éjféltájban a férfi fölriadt és megfordult. Akkor vette észre\, hogy egy asszony fekszik a lábánál. 9 Megkérdezte: Ki vagy te? Az így felelt: Én vagyok Ruth\, a te szolgálóleányod. Terítsd rá ruhád szárnyát szolgálóleányodra\, mert te vagy a legközelebbi rokonunk! 10 Ekkor azt mondta Bóáz: Áldjon meg az Úr\, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad\, mint korábban\, mert nem jártál az ifjak után\, sem szegény\, sem gazdag után. 11 Ne félj hát\, leányom\, mindent megteszek érted\, amit csak mondasz\, hiszen mindenki tudja népem kapujában\, hogy derék asszony vagy. 12 Igaz ugyan\, hogy közeli rokon vagyok\, de van egy nálam közelebbi rokonod is. 13 Maradj itt éjszakára\, és ha holnap az vállalja érted a rokoni kötelezettségét\, hát vállalja! De ha nem akarja vállalni érted a rokoni kötelezettséget\, akkor\, az élő Úrra mondom\, én vállalom! Feküdj hát itt reggelig! 14 Visszafeküdt hát a lábához reggelig. De fölkelt\, mielőtt az emberek fölismerhették volna egymást\, mert Bóáz úgy gondolta: Ki ne tudódjék\, hogy ez az asszony idejött a szérűre! 15 Akkor ezt mondta: Add csak a rajtad levő nagykendőt\, és tartsd ide! Ő odatartotta\, Bóáz pedig kimért hat mérték árpát\, és feladta a vállára; ő maga pedig bement a városba. 16 Amikor Ruth hazaért az anyósához\, az megkérdezte: Mi történt\, leányom? Ő pedig elbeszélte neki mindazt\, amit a férfi vele tett\, 17 majd ezt mondta: Ezt a hat mérték árpát adta nekem ezekkel a szavakkal: Ne menj üres kézzel az anyósodhoz! 18 Naomi akkor azt mondta: Maradj nyugton\, lányom\, amíg meg nem tudod\, hogyan dől el ez a dolog. Mert nem nyugszik az a férfi\, amíg végére nem jár még ma ennek a dolognak. \n„…nem veszed tudomásul\, hogy téged Isten jósága megtérésre ösztönöz?”Róm 2\,1–16 \n\n\n1 Ezért nincs mentséged\, te ítélkező ember\, mert amiben mást megítélsz\, abban önmagadat ítéled el\, hiszen ugyanazokat teszed\, miközben ítélkezel. 2 Azt pedig tudjuk\, hogy Isten ítélete igazságosan sújtja azokat\, akik ilyeneket tesznek. 3 Azt gondolod\, te ember\, aki ítélkezel azok felett\, akik ilyeneket tesznek\, holott magad is ugyanazokat cselekszed\, hogy te megmenekülhetsz az Isten ítéletétől? 4 Vagy megveted jóságának\, elnézésének és türelmének gazdagságát\, és nem veszed tudomásul\, hogy téged Isten jósága megtérésre ösztönöz? 5 Te azonban kemény szívvel és megtérés nélkül haragot gyűjtesz magadnak a harag napjára\, amikor Isten kihirdeti igaz ítéletét. 6 Ő mindenkinek cselekedetei szerint fog megfizetni: 7 azoknak\, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre\, megbecsülésre és halhatatlanságra\, örök életet ad\, 8 azoknak pedig\, akik viszálykodók\, akik ellenállnak az igazságnak\, és a gonoszságnak engednek\, haraggal és bosszúállással fizet majd. 9 Gyötrelem és szorongattatás vár minden emberi lélekre\, aki a rosszat cselekszi\, először a zsidókra\, majd pedig a görögökre; 10 viszont dicsőség\, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindazoknak\, akik jót tesznek\, először a zsidóknak\, majd pedig a görögöknek. 11 Mert Isten nem személyválogató. 12 Akik ugyanis a törvény ismerete nélkül vétkeztek\, a törvény nélkül vesznek majd el\, és akik a törvény ismeretében vétkeztek\, azokat a törvény alapján sújtja majd az ítélet. 13 Hiszen nem a törvény hallgatói igazak Isten előtt\, hanem a törvény megtartói fognak megigazíttatni. 14 Mert amikor a törvényt nem ismerő népek természetükből fakadóan cselekszik azt\, amit a törvény követel\, akkor ezek a törvény nélküliek önmagukban hordozzák a törvényt. 15 Ezzel azt bizonyítják\, hogy a törvény cselekedete a szívükbe van írva\, bizonysága ennek lelkiismeretük és gondolataik\, melyek hol vádolják\, hol felmentik őket 16 azon a napon\, amelyen megítéli Isten az emberek titkait az én evangéliumom szerint Krisztus Jézus által.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-121/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241023
DTEND;VALUE=DATE:20241024
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241023T153731Z
LAST-MODIFIED:20241023T153731Z
UID:10170-1729641600-1729727999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Áldja meg őt az Úr” \nRuth 2 \n  \n1 Volt Naominak a férje után egy rokona\, név szerint Bóáz\, egy jómódú ember Elímelek nemzetségéből. 2 Azt mondta egyszer a móábi Ruth Naominak: Hadd menjek ki a mezőre kalászt szedegetni valaki után\, akinek megnyerem a jóindulatát! Naomi azt felelte neki: Eredj\, leányom! 3 El is ment\, és kiérve a mezőre szedegetni kezdett az aratók után. Történetesen az Elímelek nemzetségéből való Bóáz szántóföldje volt az. 4 Éppen akkor ment ki Bóáz is Betlehemből\, és azt mondta az aratóknak: Az Úr legyen veletek! Azok így feleltek neki: Áldjon meg az Úr! 5 Majd megkérdezte Bóáz attól a legénytől\, aki az aratók felügyelője volt: Ki ez a fiatalasszony? 6 A legény\, az aratók felügyelője ezt felelte: Egy móábi fiatalasszony\, aki Naomival tért vissza Móáb mezejéről. 7 Azt kérte\, hogy hadd szedegessen és gyűjtögessen a kévék között az aratók után. Így jött ide\, és talpon van reggeltől mostanáig; alig pihent egy keveset. 8 Bóáz ekkor azt mondta Ruthnak: Hallgass ide\, leányom! Ne menj te más mezőre szedegetni\, ne is menj innen máshová\, hanem maradj csak a szolgálóleányaim nyomában! 9 Tartsd szemmel a mezőt\, mikor hol aratnak\, és haladj az asszonyok után! Megparancsoltam a szolgáknak\, hogy ne bántsanak téged\, és ha megszomjazol\, menj az edényekhez\, és igyál abból\, amiből a szolgák merítenek. 10 Ruth arcra borult\, a földig hajolt\, és ezt mondta Bóáznak: Hogyan nyerhettem el jóindulatodat\, hogy pártfogásodba vettél? Hiszen én idegen vagyok! 11 Bóáz így válaszolt neki: Elbeszélték nekem részletesen mindazt\, amit anyósodért tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat\, anyádat\, szülőföldedet\, és hogyan jöttél el egy olyan nép közé\, amelyet azelőtt nem is ismertél. 12 Fizessen meg tetteidért az Úr\, legyen bőséges jutalmad az Úrtól\, Izráel Istenétől\, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni. 13 Ruth pedig ezt mondta: Milyen jóindulatú vagy hozzám\, uram! Megvigasztaltál engem\, és szívélyesen beszéltél velem\, pedig én még csak a szolgálóleányaid közé sem tartozom! 14 Az evés idején azt mondta neki Bóáz: Jöjj közelebb\, vegyél a kenyérből\, és mártsd falatodat az ecetes lébe! Ő tehát leült az aratók mellé. Bóáz pörkölt gabonával kínálta\, ő pedig evett\, jóllakott\, sőt még maradt is neki. 15 Azután fölkelt tovább szedegetni. Bóáz pedig megparancsolta szolgáinak: Hadd szedegessen a kévék között is\, ne bántsátok érte! 16 Sőt szándékosan is húzogassatok ki neki a kévékből\, és hagyjátok ott\, hadd szedje föl\, és meg ne szidjátok! 17 Így szedegetett a mezőn egész estig. Amikor kicsépelte\, amit szedegetett\, majdnem egy vékára való árpa lett. 18 Fölvette\, és bement a városba. Megmutatta az anyósának\, amit szedegetett. Azután elővette és odaadta neki azt is\, amit meghagyott\, miután jóllakott. 19 Akkor ezt kérdezte tőle az anyósa: Hol szedegettél\, és hol dolgoztál ma? Áldott legyen\, aki a pártfogásába vett! Ő megmondta az anyósának\, hogy kinél dolgozott\, és ezt mondta: Bóáz a neve annak a férfinak\, akinél ma dolgoztam. 20 Ekkor azt mondta Naomi a menyének: Áldja meg őt az Úr\, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól! Azután azt mondta neki Naomi: Hozzátartozónk ez az ember\, a legközelebbi rokonaink egyike. 21 A móábi Ruth ezt mondta: Még azt is mondta nekem\, hogy járjak a szolgái nyomában\, míg csak be nem fejezik az aratást. 22 Naomi ezt mondta menyének\, Ruthnak: Jól teszed\, leányom\, ha az ő szolgálóleányaival jársz\, akkor nem bántanak más mezőn. 23 Ruth tehát Bóáz szolgálóleányainak a nyomában járva szedegetett\, amíg be nem fejeződött az árpa és a búza aratása. De az anyósánál lakott. \n„Akik bölcseknek mondják magukat\, bolonddá lettek…” \nRóm 1\,18–32 \n  \n18 Isten ugyanis kinyilatkoztatja a maga haragját a mennyből az igazság útját álló gonosz emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen\, 19 mert ami megismerhető Istenből\, az nyilvánvaló előttük\, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. 20 Láthatatlan valóját\, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük\, 21 mert bár Istent ismerték\, mégsem dicsőítették vagy áldották mint Istent\, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban\, és sötétség borult oktalan szívükre. 22 Akik bölcseknek mondják magukat\, bolonddá lettek\, 23 és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték halandó emberek\, sőt madarak\, négylábúak és csúszómászók képmásával. 24 Ezért kiszolgáltatta őket Isten szívük vágyaiban a tisztátalanságnak\, hogy meggyalázzák egymás testét. 25 Az ilyenek Isten igazságát hazugsággal cserélték fel\, és a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett\, aki áldott mindörökké. Ámen. 26 Ezért kiszolgáltatta őket Isten gyalázatos szenvedélyeiknek: mert asszonyaik felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel\, 27 ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést\, és egymás iránt ébredt vágy bennük: férfiak férfiakkal fajtalankodnak\, de el is veszik tévelygésük méltó büntetését önmagukban. 28 És mivel nem méltatták Istent arra\, hogy megtartsák ismeretükben\, Isten kiszolgáltatta őket megbízhatatlan gondolkodásuknak\, hogy azt tegyék\, ami nem illik. 29 Tele vannak mindenféle hamissággal\, gonoszsággal\, kapzsisággal\, rosszasággal\, tele irigységgel\, gyilkos indulattal\, viszálykodással\, csalással\, rosszindulattal; besúgók\, 30 rágalmazók\, istengyűlölők\, gőgösek\, fennhéjázók\, dicsekvők\, találékonyak a rosszban\, szüleiknek engedetlenek\, 31 kíméletlenek\, szószegők\, szeretetlenek és irgalmatlanok. 32 Ezek ismerik ugyan Isten igazságos rendjét\, amely szerint halálra méltók\, akik ilyeneket tesznek; mégis nemcsak teszik ezeket a dolgokat\, hanem azokkal is egyetértenek\, akik ilyeneket tesznek.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-120/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241022
DTEND;VALUE=DATE:20241023
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241022T064546Z
LAST-MODIFIED:20241022T064631Z
UID:10155-1729555200-1729641599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„az Úr keze ért el engem”Ruth 1 \n\n\n1 Abban az időben történt\, amikor a bírák bíráskodtak\, hogy éhínség támadt az országban. Elment ezért a júdai Betlehemből egy férfi\, hogy jövevényként Móáb mezején lakjon. Vele volt a felesége és két fia. 2 A férfi neve Elímelek volt\, a feleségének Naomi\, két fiának pedig Mahlón és Kiljón volt a neve. Efrátaiak voltak\, a júdai Betlehemből. El is jutottak Móáb mezejére\, és ott éltek. 3 De meghalt Elímelek\, Naomi férje\, és ott maradt az asszony a két fiával. 4 Ezek móábi leányokat vettek feleségül. Az egyiknek Orpá volt a neve\, a másiknak Ruth. Ott laktak mintegy tíz esztendeig. 5 De meghaltak ők is mind a ketten\, Mahlón és Kiljón is\, úgyhogy az asszony ott maradt a két fia és a férje nélkül. 6 Ekkor útra kelt a menyeivel\, hogy hazatérjen Móáb mezejéről\, mert meghallotta Móáb mezején\, hogy ismét gondjaiba vette népét az Úr\, és kenyeret adott neki. 7 Elindult tehát arról a helyről\, ahol élt\, és vele a két menye. Ahogy mentek az úton\, hogy visszatérjenek Júda földjére\, 8 ezt mondta Naomi a két menyének: Menjetek\, forduljatok vissza\, ki-ki az anyja házába! Bánjon veletek az Úr olyan szeretettel\, amilyennel ti bántatok a meghaltakkal és velem! 9 Adja meg nektek az Úr\, hogy mindkettőtök nyugalmat találjon majd férjének házában! Azután megcsókolta őket. Ők azonban hangos sírásra fakadtak\, 10 és azt mondták neki: Bizony\, hazatérünk veled a te népedhez. 11 De Naomi ezt felelte: Forduljatok vissza\, leányaim! Miért jönnétek velem? Lehetnek-e még fiak a méhemben\, akik férjeitek lennének? 12 Forduljatok vissza\, leányaim\, menjetek\, mert én már öreg vagyok ahhoz\, hogy férjhez menjek. De ha azt mondanám is\, hogy van még reménységem\, és ha ma éjjel férjhez mennék is\, és fiakat szülnék\, 13 várhattok-e rájuk\, amíg felnőnek? Szabad-e benneteket visszatartani attól\, hogy férjhez menjetek? Nem\, leányaim! Az én sorsom túl keserves volna a számotokra! Hiszen az Úr keze ért el engem. 14 Azok erre még hangosabban kezdtek el sírni\, majd Orpá megcsókolta az anyósát. Ruth azonban továbbra is ragaszkodott hozzá. 15 Naomi azt mondta: Látod\, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez. Térj vissza te is a sógornőddel együtt! 16 De Ruth azt felelte: Ne unszolj engem\, hogy elhagyjalak\, és visszatérjek tőled! Mert ahová te mégy\, oda megyek\, ahol te megszállsz\, ott szállok meg én is. Néped az én népem\, és Istened az én Istenem. 17 Ahol te meghalsz\, ott haljak meg én is\, és ott temessenek el! Úgy bánjon velem az Úr most és ezután is\, hogy csak a halál választ el engem tőled! 18 Amikor látta Naomi\, hogy mindenáron vele akar menni\, nem győzködte őt tovább. 19 Együtt\, ketten mentek tehát tovább\, amíg Betlehembe nem értek. Amikor Betlehembe értek\, az egész város felbolydult miattuk\, és az asszonyok azt kérdezgették: Csakugyan Naomi ez? 20 Ő azonban azt mondta nekik: Ne hívjatok engem Naominak\, hívjatok inkább Márának\, mert nagyon megkeserítette sorsomat a Mindenható. 21 Egész családommal mentem el\, és kifosztottan hozott vissza az Úr. Miért hívnátok engem Naominak\, hiszen megalázott engem az Úr\, és bajba döntött a Mindenható. 22 Így tért vissza Naomi\, és vele együtt jött menye\, a móábi Ruth is Móáb mezejéről. Éppen az árpaaratás kezdetén érkeztek meg Betlehembe. \n„Mert nem szégyellem az evangéliumot\, hiszen Isten hatalma az…”Róm 1\,1–17 \n\n\n1 Pál\, Krisztus Jézus szolgája\, elhívott apostol\, akit Isten kiválasztott arra\, hogy hirdesse evangéliumát\, 2 amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért\, 3 az ő Fiáról\, aki test szerint Dávid utódaitól származott\, 4 a szentség Lelke szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Jézus Krisztus a mi Urunk\, 5 általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra\, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet\, 6 akik közé tartoztok ti is\, Jézus Krisztus elhívottai. 7 Mindazoknak\, akik Rómában vagytok\, Isten szeretteinek\, elhívott szentjeinek: Kegyelem nektek és békesség Istentől\, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 8 Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért\, hogy hiteteknek az egész világon híre van. 9 Mert Isten a tanúm\, akit lelkemből szolgálok Fia evangéliumának hirdetésével\, hogy szüntelenül megemlékezem rólatok\, 10 mindenkor kérve imádságaimban\, hogy Isten akaratából egyszer már el tudjak menni hozzátok. 11 Mert szeretnélek meglátogatni titeket\, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak át nektek\, 12 azaz hogy együtt nyerjünk vigasztalást nálatok egymás hite által\, a tietek és az enyém által. 13 Tudjátok meg\, testvéreim: sokszor elhatároztam már\, hogy elmegyek hozzátok\, de mindeddig megakadályoztattam abban\, hogy munkámnak némi gyümölcse lehessen közöttetek\, amint a többi nép között is. 14 Görögöknek és barbároknak\, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. 15 Azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is\, akik Rómában vagytok. 16 Mert nem szégyellem az evangéliumot\, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére\, először a zsidóknak\, majd pedig a görögöknek. 17 Mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe\, amint meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-119/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241021
DTEND;VALUE=DATE:20241022
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241021T090952Z
LAST-MODIFIED:20241021T091442Z
UID:10102-1729468800-1729555199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Menjetek el tehát\, tegyetek tanítvánnyá minden népet”Mt 28\,16–20 \n\n\n16 A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre\, ahova Jézus rendelte őket. 17 És amikor meglátták őt\, leborultak előtte\, némelyek azonban kételkedtek. 18 Jézus pedig hozzájuk lépett\, és így szólt: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. 19 Menjetek el tehát\, tegyetek tanítvánnyá minden népet\, megkeresztelve őket az Atyának\, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében\, 20 tanítva őket\, hogy megtartsák mindazt\, amit én parancsoltam nektek; és íme\, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. \n„Nagyobb lesz ennek a későbbi templomnak a dicsősége\, mint amilyen a korábbié volt – mondja a Seregek Ura…”Hag 2 \n\n\n1 A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az Úr igéje Haggeus próféta által: 2 Beszélj Zerubbábellel\, Sealtíél fiával\, Júda helytartójával és Jósua főpappal\, Jócádák fiával meg a megmaradt néppel\, és kérdezd meg tőlük: 3 Van-e köztetek olyan\, aki még látta ezt a templomot régi dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye\, szerintetek ez semmit sem ér ahhoz képest? 4 Azért most légy bátor\, Zerubbábel! – így szól az Úr. Légy bátor te is\, Jósua főpap\, Jócádák fia\, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az Úr –\, és dolgozzatok\, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek Ura. 5 Mert ígéretet tettem nektek\, amikor kijöttetek Egyiptomból\, és lelkem köztetek marad! Ne féljetek! 6 Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő\, és megrendítem az eget és a földet\, a tengert és a szárazföldet. 7 Megrendítek minden népet\, és elhozzák kincseiket a népek\, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel – mondja a Seregek Ura. 8 Enyém az ezüst\, enyém az arany – így szól a Seregek Ura. 9 Nagyobb lesz ennek a későbbi templomnak a dicsősége\, mint amilyen a korábbié volt – mondja a Seregek Ura –\, és ezen a helyen békességet adok! – így szól a Seregek Ura. 10 Dárius uralkodásának második esztendejében\, a kilencedik hónap huszonnegyedikén így szólt az Úr igéje Haggeus prófétához. 11 Ezt mondja a Seregek Ura: Kérj útmutatást a papoktól erre nézve: 12 Ha valaki szentelt húst visz ruhája szárnyában\, és a ruha szárnyával hozzáér a kenyérhez\, főzelékhez\, borhoz vagy olajhoz\, vagy bármi más eledelhez\, szentté válik-e az? A papok ezt válaszolták: Nem! 13 Akkor Haggeus ezt kérdezte: Ha egy holttest érintése miatt tisztátalan ember ér hozzá mindezekhez\, tisztátalanná válnak-e? A papok ezt válaszolták: Tisztátalanná! 14 Haggeus erre így felelt: Ilyen ez a nép\, ilyen ez a nemzet énelőttem – így szól az Úr –\, és ilyen minden munkájuk\, sőt amit áldozatul hoznak ide\, az is tisztátalan! 15 Most azért gondoljátok meg\, hogy mi történt a múltban mindmáig\, mióta elkezdtetek követ kőre rakni az Úr templomában! 16 Az történt\, hogy ha valaki odament gabonájához\, amelytől húsz vékát várt\, csak tíz lett\, és ha valaki odament a borsajtóhoz\, remélve\, hogy ötven korsóra valót fog meríteni\, csak húsz lett. 17 Megvertelek benneteket aszállyal\, gabonarozsdával\, és jégeső verte el mindazt\, amiért munkálkodtatok\, de ez sem térített titeket hozzám – így szól az Úr. 18 Gondoljátok meg hát\, hogy mi történt a múltban mindmáig\, a kilencedik hónap huszonnegyedik napjáig\, addig a napig\, amelyen lerakták az Úr templomának alapját; gondoljátok csak meg! 19 Van-e még gabona a magtárban? És még a szőlő\, a fügefa\, a gránátalma és az olajfa sem hozott termést! De ettől a naptól fogva majd áldást adok! 20 Így szólt az Úr igéje Haggeushoz másodszor is a hónap huszonnegyedik napján: 21 Mondd meg Zerubbábelnek\, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet\, 22 ledöntöm a királyi trónokat\, és megtöröm a népek királyainak erejét. Felforgatom a harci kocsikat a harcosokkal együtt\, elhullanak a lovak a lovasokkal együtt; az emberek egymás kardja által esnek el. 23 Így szól a Seregek Ura: Azon a napon a kezembe veszlek téged\, Zerubbábel\, Sealtíél fia\, én szolgám – így szól az Úr –\, és olyanná teszlek\, mint egy pecsétgyűrű\, mert téged választottalak ki! – így szól a Seregek Ura.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-118/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241018T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241018T170000
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241018T133036Z
LAST-MODIFIED:20241018T133036Z
UID:10096-1729238400-1729270800@nemmind1.hu
SUMMARY:Konfirmáció előkészítő
DESCRIPTION:Konfirmáció előkészítőre várjuk a jelentkezőket.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/konfirmacio-elokeszito-26/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241018
DTEND;VALUE=DATE:20241019
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241018T085150Z
LAST-MODIFIED:20241018T085150Z
UID:10083-1729209600-1729295999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Feltámadt a halottak közül!”Mt 27\,62–66 \n\n\n62 Másnap pedig\, szombaton\, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál\, 63 és így szóltak: Uram\, eszünkbe jutott\, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok! 64 Ezért parancsold meg\, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig\, nehogy tanítványai odamenjenek\, és ellopják őt\, azután azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél. 65 Pilátus azonban ezt válaszolta: Van őrségetek\, menjetek\, őriztessétek ti\, ahogyan tudjátok! 66 Ők pedig elmentek\, lepecsételték a követ\, és őrséggel őriztették a sírt. \n„De azok\, akik ragaszkodnak Istenükhöz\, bátor tetteket visznek véghez.”Dán 11\,21–45 \n\n\n21 Az ő helyére áll egy gyalázatos. Nem neki szánják a királyi hatalmat; váratlanul bukkan fel\, és csellel szerzi meg a királyságot. 22 Seregek szélednek szét előtte\, és megsemmisülnek; még a szövetség fejedelme is. 23 Mert mióta barátságot kötött vele\, mindig álnok volt. Maroknyi néppel vonul ellene\, és győz. 24 Háborítatlanul eljut a leggazdagabb tartományba is\, és olyat tesz\, amilyet sem elődei\, sem ősei nem tettek. Prédát\, zsákmányt és kincseket osztogat híveinek\, és az erődök megtámadására is terveket sző egy ideig. 25 Azután összeszedi erejét és bátorságát\, és a déli király ellen vonul nagy haderővel. A déli király is felkészül a harcra igen nagy és hatalmas haderővel\, de nem tud győzni\, mert árulást követnek el ellene. 26 Azok teszik tönkre\, akik az ő kenyerét eszik. Serege szétszéled\, és sokan esnek el halálra sebzetten. 27 Mindkét király rosszat forral. Egy asztalnál ülve hazugságokat beszélnek\, de eredménytelenül\, mert a vég ideje meg van szabva. 28 Azután az északi király sok kinccsel hazaindul országába. A szent szövetség ellen fordul\, és szándékát végrehajtva tér vissza országába. 29 Egy idő múlva újra a déli ország ellen támad\, de másodszor nem olyan eredménnyel\, mint először. 30 Mert a kittiek hajói felvonulnak ellene\, úgyhogy megijed\, visszavonul\, és a szent szövetségen tölti ki dühét. És ismét azoknak kedvez\, akik elhagyták a szent szövetséget. 31 Parancsára előállnak csapatai. Meggyalázzák a megerősített szentélyt\, megszüntetik a mindennapi áldozatot\, és felállítják az iszonyatos bálványt. 32 Akik vétkeztek a szövetség ellen\, azokat ráveszi\, hogy elhagyják hitüket. De azok\, akik ragaszkodnak Istenükhöz\, bátor tetteket visznek véghez. 33 Az értelmesek sokakat meggyőznek a népből\, de fegyver\, tűz\, fogság és fosztogatás miatt elesnek egy időre. 34 Elbukásuk idején kapnak egy kevés segítséget\, mire számításból sokan csatlakoznak hozzájuk. 35 Az értelmesek közül is elesnek néhányan\, hogy kipróbáltak\, tiszták és fehérek legyenek a vég idejére\, mert még nincs itt a megszabott idő. 36 Ez a király azt tesz\, amit csak akar. Fölmagasztalja és nagyobbnak tartja magát minden istennél\, és szörnyűségeket mond még az istenek Istene ellen is. De csak addig boldogul\, amíg véget nem ér a harag\, mert ami el van határozva\, annak meg kell történnie. 37 Nem törődik ősei istenével\, nem törődik az asszonyok bálványával\, egy istennel sem\, mert mindegyiknél nagyobbnak tartja magát. 38 Ezek helyett az erődök istenét tiszteli\, olyan istent\, akit ősei nem ismertek; tiszteli arannyal\, ezüsttel\, drágakővel és egyéb értékes dolgokkal. 39 A megerősített várakkal így bánik az idegen istenek nevében: amelyik elismeri\, annak a tekintélyét megnöveli\, uralomra juttatja sokak fölött\, és földet oszt jutalmul. 40 A vég idején összecsap vele a déli király. Az északi király forgószélként tör rá harci kocsikkal\, lovasokkal és sok hajóval. Behatol az országokba\, és elözönli őket\, mint az áradat. 41 Behatol az ékes földre is\, ahol sokan elesnek. De Edóm\, Móáb és az ammóni nép legjava megmenekül a hatalmából. 42 Kiterjeszti hatalmát az országokra\, nem menekül meg Egyiptom sem. 43 Birtokba veszi Egyiptom arany- és ezüstkincseit és a többi értékeit; líbiaiak és etiópok lesznek kíséretében. 44 De a keletről és északról jövő hírek megrémítik\, ezért kivonul nagy haraggal\, elpusztít és kiirt sokakat. 45 Felállítja pompás sátrát a tenger és az ékes szent hegy között. De eléri a vég\, és senki sem segíthet rajta.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-117/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241016
DTEND;VALUE=DATE:20241017
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241016T110253Z
LAST-MODIFIED:20241016T110305Z
UID:10081-1729036800-1729123199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Bizony\, Isten Fia volt ez!”Mt 27\,45–56 \n\n\n45 Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség támadt az egész földön. 46 Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: Éli\, éli\, lámá sabaktáni\, azaz: Én Istenem\, én Istenem\, miért hagytál el engem? 47 Néhányan az ott állók közül\, akik hallották ezt\, így szóltak: Illést hívja. 48 Egyikük azonnal elfutott\, hozott egy szivacsot\, megtöltötte ecettel\, nádszálra tűzte\, és inni adott neki. 49 De a többiek ezt mondták: Hagyd csak\, lássuk\, eljön-e Illés\, hogy megmentse őt. 50 Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott\, és kilehelte lelkét. 51 És íme\, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt\, a föld megrendült\, és a sziklák meghasadtak. 52 A sírok megnyíltak\, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 53 Ezek kijöttek a sírokból\, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba\, és sokaknak megjelentek. 54 Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust\, látták a földrengést és a történteket\, nagyon megrémültek\, és így szóltak: Bizony\, Isten Fia volt ez! 55 Volt ott sok asszony is\, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust\, hogy szolgáljanak neki. 56 Közöttük volt a magdalai Mária és Mária\, Jakab és József anyja\, valamint Zebedeus fiainak anyja. \n„Azokban a napokban én\, Dániel\, gyászoltam három egész héten át.”Dán 10 \n\n\n1 Círus perzsa király uralkodása harmadik évében kijelentést kapott Dániel\, akit Baltazárnak is neveztek. Igaz ez a kijelentés\, amely súlyos háborúkról szól. Ő figyelt a kijelentésre\, és megértette a látomást. 2 Azokban a napokban én\, Dániel\, gyászoltam három egész héten át. 3 Ízletes ételt nem ettem\, húst és bort nem vettem a számba\, olajjal sem kentem meg magamat\, míg el nem telt a három hét. 4 Az első hónap huszonnegyedikén a nagy folyamnak\, a Tigrisnek a partján voltam. 5 Föltekintettem\, és láttam egy gyolcsruhába öltözött férfit\, akinek színarany öv volt a derekán. 6 Teste olyan volt\, mint a drágakő\, arca fénylett\, mint a villám\, szemei\, mint az égő fáklyák. Karjai és lábai csillogtak\, mint a fénylő réz\, és beszéde oly hangos volt\, mint a tömeg zúgása. 7 Egyedül én\, Dániel\, láttam ezt a látomást. A férfiak\, akik velem voltak\, nem látták a látomást\, mert nagy rémület fogta el őket; elmenekültek és elrejtőztek. 8 Én magamra maradva láttam ezt a nagy látomást\, de engem is elhagyott az erőm\, belesápadtam\, és nem tudtam az erőmet összeszedni. 9 Hallottam hangos beszédét\, és amikor hangos beszédét meghallottam\, ájultan roskadtam arcommal a földre. 10 Ekkor megérintett egy kéz\, és fölsegített térdeimre és tenyereimre. 11 Ezt mondta nekem: Dániel\, akit az Isten kedvel! Figyelj arra\, amit neked mondok\, és állj fel\, mert neked hoztam üzenetet! Amikor így szólt hozzám\, reszketve felálltam. 12 Majd ezt mondta nekem: Ne félj\, Dániel\, mert az első naptól fogva\, hogy rászántad magad a dolgok megértésére\, megalázkodva Istened előtt\, meghallotta szavadat Isten\, és én a te szavaid miatt jöttem. 13 A perzsa birodalom vezére ugyan utamat állta huszonegy napig\, de Mihály\, az egyik legfőbb vezér segítségemre jött. Ezért kellett ott maradnom a perzsa birodalomban\, 14 de most megjöttem\, és elmondom neked\, hogy mi fog történni népeddel az utolsó napokban; mert ez a látomás is arról az időről szól. 15 Miközben így beszélt hozzám\, lehajtottam a fejemet\, és némán hallgattam. 16 Ekkor egy emberhez hasonló lény megérintette ajkamat. Én pedig kinyitottam a számat\, és így kezdtem beszélni az előttem állóhoz: Uram\, a látomás alatt annyira elfogott a fájdalom\, hogy nem tudtam erőmet összeszedni. 17 De uram\, hogyan is merne a te szolgád beszélni veled\, ó\, uram! Még most sincs semmi erőm\, és a lélegzetem is elállt. 18 Akkor ismét megérintett az az emberhez hasonló lény\, és hogy bátorságot öntsön belém\, 19 ezt mondta: Ne félj te\, akit az Isten kedvel! Békesség neked! Légy erős\, légy erős! Amikor így beszélt hozzám\, megerősödtem\, és ezt mondtam: Beszélj\, uram\, mert megerősítettél engem! 20 Azután így szólt: Tudod-e\, miért jöttem hozzád? Nekem most újra harcolnom kell Perzsia vezérével\, és miután végeztem vele\, a görögök vezére következik. 21 De előbb elmondom neked\, hogy mi van megírva az igazság könyvében. Senki sincs\, aki velem tartana azok ellen\, csak Mihály\, a ti vezéretek.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-116/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241015
DTEND;VALUE=DATE:20241016
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241015T072717Z
LAST-MODIFIED:20241015T072717Z
UID:10079-1728950400-1729036799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Isten Fia vagyok”Mt 27\,31–44 \n\n\n31 Miután kigúnyolták\, levették róla a köpenyt\, felöltöztették a saját ruhájába\, és elvitték\, hogy keresztre feszítsék. 32 Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel\, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették\, hogy vigye a keresztet. 33 Amikor arra a helyre értek\, amelyet Golgotának\, azaz Koponya-helynek neveznek\, 34 epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte\, nem akart inni belőle. 35 Miután megfeszítették\, sorsvetéssel megosztoztak ruháin; 36 azután leültek ott\, és őrizték. 37 Feje fölé függesztették az ellene szóló vádat\, ezzel a felirattal: EZ JÉZUS\, A ZSIDÓK KIRÁLYA. 38 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is\, az egyiket a jobb\, a másikat a bal keze felől. 39 Akik elmentek mellette\, a fejüket csóválva káromolták\, 40 és ezt mondták: Te\, aki lerombolod a templomot\, és három nap alatt felépíted\, mentsd meg magadat\, ha Isten Fia vagy\, és szállj le a keresztről! 41 Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt: 42 Másokat megmentett\, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya\, szálljon le most a keresztről\, és hiszünk benne! 43 Bízott az Istenben\, szabadítsa meg most\, ha kedveli őt; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. 44 A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták. \n„A templom párkányára odakerül az iszonyatos bálvány…”Dán 9\,20–27 \n\n\n20 Még beszéltem\, imádkoztam\, vallást téve vétkemről és népemnek\, Izráelnek a vétkéről\, és könyörögtem Istenemhez\, az Úrhoz\, Istenem szent hegyéért; 21 még mondtam az imádságot\, amikor Gábriel\, az a férfi\, akit azelőtt láttam a látomásban\, sebesen hozzám repült\, és megérintett engem az esti áldozat idején. 22 Magyarázni kezdett\, és így beszélt hozzám: Dániel\, azért jöttem ide\, hogy segítsek megérteni a látottakat. 23 Amikor könyörögni kezdtél\, egy kijelentés hangzott el\, és én azért jöttem\, hogy elmondjam azt neked\, mivel kedvel téged az Isten. Értsd meg a kijelentést\, és értsd meg a látványt! 24 Hetven hét van kiszabva népedre és szent városodra. Akkor véget ér a hitszegés\, és megszűnik a vétek\, engesztelést nyer a bűn\, és eljön hozzánk az örökké tartó igazság. Beteljesül a prófétai látomás\, és felkenik a szentek szentjét. 25 Tudd meg azért\, és értsd meg: Attól fogva\, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről\, hét hét telik majd el a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét\, és bár viszontagságos idők jönnek\, a terek és a falak újjáépülnek. 26 A hatvankét hét eltelte után megölik a felkentet\, senkije sem lesz. Egy eljövendő fejedelem népe pedig elpusztítja a várost és a szentélyt. Elvégzett dolog\, hogy pusztán álljanak a háború végéig. De a fejedelemnek is vége lesz\, ha jön az áradat. 27 Erős szövetséget köt sokakkal egy hétre\, de a hét közepén véget vet a véres- és az ételáldozatnak. A templom párkányára odakerül az iszonyatos bálvány\, míg csak rá nem szakad a pusztítóra a végleges megsemmisülés.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-115/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241014
DTEND;VALUE=DATE:20241015
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241014T073416Z
LAST-MODIFIED:20241014T073427Z
UID:10070-1728864000-1728950399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra…”Mt 27\,27–30 \n\n\n27 Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra\, és az egész őrség köré gyűlt. 28 Levetkőztették\, bíborszínű köpenyt adtak rá\, 29 tövisből font koronát tettek a fejére\, nádszálat adtak a jobb kezébe\, és térdet hajtva előtte\, gúnyolták őt: Üdvöz légy\, zsidók királya! 30 Azután leköpdösték\, majd elvették tőle a nádszálat\, és a fejét verték vele. \n„Mert nem a magunk igaz tetteiben\, hanem a te nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket.”Dán 9\,1–19 \n\n\n1 A médek közül származó Ahasvérus fiának\, Dáriusnak az első évében\, miután ő a káldeusok országának a királya lett\, 2 az ő uralkodásának első évében én\, Dániel\, megértettem az írásokból\, hogy mit jelent azoknak az éveknek a száma\, amelyekről az Úr igéje szólt Jeremiás prófétának\, hogy hetven évnek kell eltelnie a romba dőlt Jeruzsálem fölött. 3 Az Úristenhez fordultam\, hozzá folyamodtam imádsággal és könyörgéssel\, böjtölve zsákruhában és hamuban. 4 Imádkoztam Istenemhez\, az Úrhoz\, és vallást téve ezt mondtam: Ó\, Uram\, nagy és félelmetes Isten\, aki hűségesen megtartod a szövetséget azokkal\, akik szeretnek téged\, és megtartják parancsolataidat! 5 Vétkeztünk és bűnbe estünk\, megszegtük törvényedet és ellened lázadtunk\, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. 6 Nem hallgattunk szolgáidra\, a prófétákra\, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz\, vezéreinkhez\, elődeinkhez és az ország egész népéhez. 7 Neked\, Uram\, igazad van\, nekünk pedig szégyenkeznünk kell még ma is; nekünk\, Júda férfiainak\, Jeruzsálem lakóinak és az egész Izráelnek közelben és távolban\, mindazokban az országokban\, amelyekbe szétszórtad őket hűtlenségük miatt\, amelyet ellened elkövettek. 8 Szégyenkeznünk kell\, Uram\, nekünk\, királyainknak\, vezéreinknek és elődeinknek\, mert vétkeztünk ellened. 9 A mi Urunk\, Istenünk irgalmas és megbocsát. De mi ellene lázadtunk\, 10 és nem hallgattunk Istenünknek\, az Úrnak a szavára. Nem az ő törvényei szerint éltünk\, amelyeket szolgái\, a próféták által adott nekünk. 11 Egész Izráel megszegte törvényedet\, és eltért tőle\, nem hallgatott a szavadra. Azért szakadtak ránk az eskü alatt kimondott átkok\, amelyek meg vannak írva Mózesnek\, az Isten szolgájának törvényében\, mert vétkeztünk ellene. 12 Beteljesítette a szavát\, amellyel fenyegetett minket és bíráinkat\, akik fölöttünk bíráskodtak: azt\, hogy nagy veszedelmet zúdít ránk. Mert nem történt még sehol olyan az ég alatt\, mint ami Jeruzsálemmel történt. 13 Utolért bennünket mindaz a veszedelem\, ami meg van írva Mózes törvényében. Mégsem esedeztünk Istenünkhöz\, az Úrhoz\, nem tértünk meg bűneinkből\, és nem törődtünk igazságoddal. 14 Ezért az Úrnak gondja volt arra\, hogy elhozza ránk a veszedelmet. Bizony igazságos volt az Úr\, a mi Istenünk\, bármit is cselekedett\, hiszen nem hallgattunk az ő szavára. 15 Most azért\, Urunk\, Istenünk\, aki kihoztad népedet Egyiptomból erős kézzel\, és olyan nevet szereztél magadnak\, amely ma is híres: vétkeztünk\, bűnbe estünk! 16 Urunk\, bár mindenben igazad van\, forduljon el lángoló haragod városodtól\, Jeruzsálemtől és a szent hegyedtől! Mert a mi vétkeink és elődeink bűne miatt gyalázzák Jeruzsálemet és népedet mindazok\, akik körülöttünk élnek. 17 Hallgasd meg mégis\, Istenünk\, szolgád imádságát és könyörgését\, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre\, önmagadért\, ó\, Urunk! 18 Istenem\, fordítsd felém füledet\, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet\, és lásd meg: milyen pusztulás ért bennünket és azt a várost\, amelyet terólad neveztek el! Mert nem a magunk igaz tetteiben\, hanem a te nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket. 19 Uram\, hallgass meg! Uram\, bocsáss meg! Uram\, figyelj ránk\, és cselekedj\, ne késlekedj! – önmagadért\, Istenem\, hiszen rólad nevezték el városodat és népedet!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/10070/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241008
DTEND;VALUE=DATE:20241009
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241008T081346Z
LAST-MODIFIED:20241008T081346Z
UID:10063-1728345600-1728431999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mindez pedig azért történt\, hogy beteljesedjenek a próféták írásai.”Mt 26\,47–56 \n\n\n47 Még beszélt\, amikor megjött Júdás\, egy a tizenkettő közül\, és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal a főpapoktól és a nép véneitől. 48 Az árulója ezt a jelet adta nekik: Akit megcsókolok\, ő az\, őt fogjátok el! 49 És azonnal Jézushoz lépett\, és így szólt: Üdvöz légy\, Mester! – és megcsókolta őt. 50 Jézus ezt mondta neki: Barátom\, ezért jöttél! Akkor odamentek\, megragadták Jézust\, és elfogták. 51 Egy pedig azok közül\, akik Jézussal voltak\, a kardjához kapott\, kirántotta azt\, lesújtott a főpap szolgájára\, és levágta a fülét. 52 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Tedd vissza kardodat a helyére\, mert akik kardot fognak\, kard által vesznek el. 53 Vagy azt gondolod\, hogy nem kérhetném meg Atyámat\, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet? 54 De akkor miképpen teljesednének be az Írások\, hogy ennek így kell történnie? 55 Abban az órában így szólt Jézus a sokasághoz: Mint valami rabló ellen\, úgy vonultatok ki kardokkal és botokkal\, hogy elfogjatok engem! Mindennap a templomban ültem és tanítottam\, és nem fogtatok el. 56 Mindez pedig azért történt\, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt\, és elfutottak. \n„Mert ha nem hódoltok\, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten\, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket?”Dán 3 \n\n\n1 Nebukadneccar király csináltatott egy hatvan könyök magas és hat könyök széles aranyszobrot. Fölállíttatta azt a Dúrá-völgyben\, Babilon városában. 2 Azután összehívatta Nebukadneccar király a kormányzókat\, az elöljárókat\, a helytartókat\, a tanácsosokat\, a kincstárnokokat\, a bírákat\, a rendőrparancsnokokat és a tartományok összes tisztviselőjét\, hogy jöjjenek el a szobor felavatására\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott. 3 Akkor összegyűltek a kormányzók\, az elöljárók\, a helytartók\, a tanácsosok\, a kincstárnokok\, a bírák\, a rendőrparancsnokok és a tartományok összes tisztviselője a szobor felavatására\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott\, és odaálltak a szobor elé\, amelyet Nebukadneccar felállíttatott. 4 A hírnök pedig hangos szóval kihirdette: Megparancsoljuk nektek\, különböző nyelvű népek és nemzetek\, 5 hogy amint meghalljátok a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant\, a duda és egyéb hangszerek hangját\, boruljatok le\, és hódoljatok az aranyszobor előtt\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott! 6 Ha pedig valaki nem borul le\, és nem hódol előtte\, azt azon nyomban bedobják az izzó tüzes kemencébe! 7 Amikor tehát a különböző nyelvű népek és nemzetek meghallották a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant és egyéb hangszerek hangját\, leborultak\, és hódoltak az aranyszobor előtt\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott. 8 Ekkor azonban káldeus férfiak álltak elő\, és bevádolták a zsidókat. 9 Így beszéltek Nebukadneccar királyhoz: Király\, örökké élj! 10 Te\, ó\, király\, megparancsoltad\, hogy minden ember\, aki meghallja a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant\, a duda és egyéb hangszerek hangját\, boruljon le\, és hódoljon az aranyszobor előtt; 11 ha pedig valaki nem borul le\, és nem hódol előtte\, azt dobják be az izzó tüzes kemencébe. 12 Vannak itt zsidó férfiak\, Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó\, akiket Babilon városának az élére állítottál; ezek a férfiak semmibe sem vesznek téged\, ó\, király\, nem tisztelik isteneidet\, és nem hódolnak az aranyszobor előtt\, amelyet felállíttattál. 13 Ekkor Nebukadneccar nagyon megharagudott\, és megparancsolta\, hogy vezessék elő Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót. Oda is vezették ezeket a férfiakat a király elé. 14 Nebukadneccar ezt kérdezte tőlük: Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó! Igaz-e\, hogy ti nem tisztelitek isteneimet\, és nem hódoltok az aranyszobor előtt\, amelyet felállíttattam? 15 Készek vagytok-e most\, ha meghalljátok a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant\, a duda és egyéb hangszerek hangját\, leborulni és hódolni a szobor előtt\, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok\, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten\, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket? 16 Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó így válaszolt a királynak: Ó\, Nebukadneccar! Nem szükséges\, hogy erre bármit is feleljünk. 17 Van nekünk Istenünk\, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből\, és ki tud szabadítani a te kezedből is\, ó\, király! 18 De ha nem tenné is\, tudd meg\, ó\, király\, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük\, és nem hódolunk az aranyszobor előtt\, amelyet felállíttattál! 19 Ekkor Nebukadneccart úgy elöntötte a harag Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó miatt\, hogy még az arca is eltorzult. Meghagyta\, hogy hétszerte jobban fűtsék be a kemencét\, mint ahogyan be szokták fűteni. 20 Azután megparancsolta hadserege legerősebb vitézeinek\, hogy kötözzék meg Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót\, és dobják be őket az izzó tüzes kemencébe. 21 Megkötözték tehát ezeket a férfiakat\, és úgy\, ahogy fel voltak öltözve\, nadrágostul\, alsóruhástul és süvegestül\, bedobták őket az izzó tüzes kemencébe. 22 Mivel a király szigorú parancsára a kemencét a szokottnál is jobban befűtötték\, a lángoló tűz megölte azokat az embereket\, akik Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót odahurcolták. 23 A három férfi\, Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó pedig megkötözve az izzó tüzes kemencébe esett. 24 Nebukadneccar király azonban megdöbbent\, sietve fölkelt\, és ezt kérdezte udvari embereitől: Nem három férfit dobtunk megkötözve a tűzbe? Azok így válaszoltak a királynak: Valóban úgy van\, ó\, király! 25 Ő azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben\, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik\, mint valami isten. 26 Ekkor Nebukadneccar király odament az izzó tüzes kemence ajtajához\, és így szólt: Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó\, szolgái a felséges Istennek! Gyertek ki\, jöjjetek ide! Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó pedig kijött a tűzből. 27 Az összegyűlt kormányzók\, elöljárók\, helytartók és a király udvari emberei pedig látták\, hogy ezeknek a férfiaknak semmit sem ártott a tűz\, a hajuk szála sem perzselődött meg\, a ruhájuk sem égett meg\, sőt még a füst szaga sem járta át őket. 28 Nebukadneccar ekkor így szólt: Áldott legyen Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó Istene\, mert elküldte az angyalát\, és kiszabadította szolgáit\, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték\, és kockára tették az életüket\, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem\, és nem hódoltak előttük. 29 Megparancsolom azért\, hogy aki nem tiszteli Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó Istenét\, azt vágják darabokra\, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is legyen\, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten\, aki így meg tud szabadítani. 30 Azután a király megerősítette tisztségében Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót Babilon városában. 31 Nebukadneccar király üzenete az egész birodalmában lakó különféle nyelvű népekhez és nemzetekhez: Békességetek növekedjék! 32 Jónak látom kihirdetni azokat a jeleket és a csodákat\, amelyeket a felséges Isten tett velem. 33 Mily nagyok az ő jelei\, mily hatalmasak csodái! Az ő királysága örök királyság\, és uralma megmarad nemzedékről nemzedékre!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-114/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241003
DTEND;VALUE=DATE:20241004
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241003T075821Z
LAST-MODIFIED:20241003T075821Z
UID:10037-1727913600-1727999999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mire való ez a pazarlás?”Mt 26\,6–13 \n\n\n6 Amikor pedig Jézus Betániában\, a leprás Simon házában volt\, 7 odament hozzá egy asszony\, akinél egy alabástromtartóban drága olaj volt\, és ráöntötte az asztalnál ülő Jézus fejére. 8 Amikor látták ezt a tanítványai\, bosszankodtak\, és ezt mondták: Mire való ez a pazarlás? 9 Hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért\, és odaadni a szegényeknek. 10 Amikor ezt Jézus észrevette\, megkérdezte tőlük: Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem\, 11 mert a szegények mindig veletek lesznek\, de én nem leszek mindig veletek. 12 Mert amikor ezt az olajat a testemre öntötte\, a temetésemre készített elő. 13 Bizony mondom nektek\, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon\, amit ez az asszony tett\, azt is elmondják majd az ő emlékezetére. \n„Szeret az Úr\, azért nincs még végünk\, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!”JSir 3 \n\n\n1 Én vagyok az a férfi\, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt. 2 Sötétben űzött\, hajtott\, ahol nincs világosság. 3 Bizony\, ellenem fordítja kezét újra meg újra\, egész nap. 4 Elsorvasztotta húsom és bőröm\, összetörte csontjaimat. 5 Falat húzott körém\, méreggel és fáradsággal kerített be engem. 6 Vaksötétbe helyezett engem\, mint a régen meghaltakat. 7 Falat emelt körém\, nem juthatok ki\, súlyos bilincsbe vert. 8 Ha segítségért kiáltok is\, elzárkózik imádságom elől. 9 Faragott kövekkel zárta el utamat\, járhatatlanná tette ösvényemet. 10 Olyan hozzám\, mint a leselkedő medve\, mint a rejtekhelyen lapuló oroszlán. 11 Lekergetett utamról\, összetépett\, elpusztított engem. 12 Felvonta íját\, és nyilai céltáblájává tett engem. 13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait. 14 Nevetséges lettem minden nép előtt\, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap. 15 Keserűséggel lakatott jól\, bánattal itatott. 16 Kavicsot rágatott velem\, hamuba kényszerített engem. 17 Elvette békességemet\, elfeledtem\, mi a jólét. 18 Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az Úrban! 19 Üröm és méreg nyomorúságomra és hontalanságomra gondolnom; 20 mindig erre gondol\, és elcsügged a lelkem. 21 De ha újra meggondolom\, reménykedni kezdek: 22 Szeret az Úr\, azért nincs még végünk\, mert nem fogyott el irgalma: 23 minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! 24 Az Úr az én osztályrészem – mondom magamban –\, ezért benne bízom. 25 Jó az Úr azokhoz\, akik benne reménykednek\, akik hozzá folyamodnak. 26 Jó csendben várni az Úr szabadítására. 27 Jó\, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz. 28 Üljön hát magányosan\, és maradjon néma\, amikor ráteszik! 29 Hajtsa porba fejét\, talán van reménysége! 30 Tartsa oda arcát\, ha ütik\, tűrje el\, ha gyalázzák! 31 Mert nem vet el örökre az Úr. 32 Még ha megszomorít is\, irgalmaz\, mert nagyon szeret. 33 Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket. 34 Amikor lábbal tiporják egy ország foglyait\, 35 amikor az embert kiforgatják jogából\, a Felséges szemei előtt zajlik ez; 36 amikor az ember nem jut a perben igazához\, azt nem nézi el az Úr! 37 Ha bekövetkezik\, amit valaki megmond\, nem az Úr parancsából van-e az? 38 Nem a Felséges szavától függ a rossz is meg a jó is? 39 Miért siránkozik az élő ember\, a férfi\, ha vétkezett? 40 Inkább kutassuk\, vizsgáljuk meg útjainkat\, és térjünk meg az Úrhoz! 41 Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez\, aki a mennyekben van: 42 Mi voltunk a vétkesek és engedetlenek\, ezért nem bocsátottál meg. 43 Elzárkóztál haragodban\, és üldöztél\, kíméletlenül gyilkoltál bennünket. 44 Elzárkóztál felhőid mögé\, nem jutott el hozzád az imádság. 45 Megvetett söpredékké tettél bennünket a többi nép között. 46 Föltátotta ránk a száját minden ellenségünk. 47 Rettegés és csapda lett a részünk\, pusztulás és összeomlás. 48 Könny patakzik szememből népem összeomlása miatt. 49 Szemem szüntelen könnyezik\, megállás nélkül\, 50 míg le nem tekint\, és meg nem látja a mennyekből az Úr. 51 Fáj a lelkem\, ha látom városom lakóinak sorsát. 52 Vadásztak rám\, mint a madárra\, ellenségeim ok nélkül. 53 Verembe taszítottak engem\, és köveket dobtak rám. 54 Összecsapott a víz a fejem fölött\, már azt mondtam: Elvesztem! 55 Segítségül hívtam nevedet\, Uram\, a verem mélyéről. 56 Meghallottad szavamat: Ne fogd be a füled sóhajtásom és kiáltásom előtt! 57 Mellém léptél\, mikor kiáltottam hozzád\, ezt mondtad: Ne félj! 58 Te perelted\, Uram\, peremet\, és megváltottad életemet. 59 Láttad\, Uram\, hogy csaltak a perlőim: ítéld meg igazságomat! 60 Láttad\, milyen bosszúvágyók\, mi mindent terveztek ellenem. 61 Hallottad\, Uram\, hogyan gyalázkodtak\, mi mindent terveztek ellenem. 62 Engem rágalmaz egész nap támadóim szája. 63 Akár ülnek\, akár állnak\, nézd: rajtam gúnyolódnak! 64 Fizess meg nekik\, Uram\, azért\, amit elkövettek! 65 Adj nekik elborult elmét\, ez legyen átkod rajtuk! 66 Üldözze haragod őket\, pusztítsd ki őket az Úr ege alól!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-113/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20241002
DTEND;VALUE=DATE:20241003
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20241002T070853Z
LAST-MODIFIED:20241002T070900Z
UID:10033-1727827200-1727913599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…éheztem\, és ennem adtatok…”Mt 25\,31–46 \n\n\n31 Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében\, és vele az angyalok mind\, akkor odaül dicsősége trónjára. 32 Összegyűjtenek elé minden népet\, ő pedig elválasztja őket egymástól\, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33 A juhokat jobb keze felől\, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. 34 Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek\, Atyám áldottai\, örököljétek az országot\, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta. 35 Mert éheztem\, és ennem adtatok\, szomjaztam\, és innom adtatok\, jövevény voltam\, és befogadtatok\, 36 mezítelen voltam\, és felruháztatok\, beteg voltam\, és meglátogattatok\, börtönben voltam\, és eljöttetek hozzám. 37 Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram\, mikor láttunk téged éhezni\, hogy enned adtunk volna\, vagy szomjazni\, hogy innod adtunk volna? 38 Mikor láttunk jövevénynek\, hogy befogadtunk volna\, vagy mezítelennek\, hogy felruháztunk volna? 39 Mikor láttunk betegen vagy börtönben\, hogy elmentünk volna hozzád? 40 A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek\, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül\, velem tettétek meg. 41 Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem\, átkozottak\, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre! 42 Mert éheztem\, és nem adtatok ennem\, szomjaztam\, és nem adtatok innom\, 43 jövevény voltam\, és nem fogadtatok be\, mezítelen voltam\, és nem ruháztatok fel\, beteg voltam\, börtönben voltam\, és nem látogattatok meg. 44 Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram\, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni\, jövevénynek vagy mezítelennek\, betegen vagy börtönben\, amikor nem szolgáltunk neked? 45 Akkor így felel nekik: Bizony mondom nektek\, valahányszor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül\, velem nem tettétek meg. 46 És ezek elmennek az örök büntetésre\, az igazak pedig az örök életre. \n„Hallották\, hogy sóhajtozom\, de nem volt vigasztalóm.”JSir 1 \n\n\n1 Jaj\, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett\, mint az özvegy. Nagy volt a népek között\, úrnő a tartományok között\, de kényszermunkássá lett! 2 Sírva sír az éjszakában\, könny áztatja arcát. Senki sem vigasztalja azok közül\, akik szerették\, barátai mind hűtlenné lettek\, ellenségeivé váltak. 3 A nyomorúság és terhes szolgálat után fogságba került Júda. Ott lakik a népek között\, de nem talál magának nyugalmat: üldözői mind utolérik nyomorúságában. 4 Gyászolnak a Sion útjai\, nincs\, aki ünnepekre járjon. Kapui mind elpusztultak\, papjai sóhajtoznak. Szüzei szomorkodnak\, ő maga csupa keserűség! 5 Elnyomói fölülkerekedtek\, ellenségei jólétben élnek. Az Úr szomorította meg sok vétke miatt. Gyermekei fogságba mentek elnyomóik előtt. 6 Odalett Sion leányának minden ékessége. Vezérei olyanok lettek\, mint a szarvasok\, amelyek nem találnak legelőt: erőtlenül menekültek üldözőik előtt. 7 Visszagondol Jeruzsálem nyomorúsága és hontalansága idején arra\, hogy milyen jó dolga volt az elmúlt időkben. De népét ellenség kerítette hatalmába\, és nem volt segítője\, csak nézték ellenségei\, és nevettek romlásán. 8 Sokat vétkezett Jeruzsálem\, beszennyezte magát. Korábbi tisztelői mind lenézik\, mert látták gyalázatát. Ő maga is sóhajtozott\, és elfordult. 9 Ruhája szegélye piszkos; nem gondolt a jövendőre. Szörnyű mélyre süllyedt\, nincs vigasztalója. Nézd\, Uram\, milyen nyomorult vagyok\, ellenségem pedig milyen fölfuvalkodott! 10 Rátette kezét az ellenség Sion valamennyi kincsére. Végig kellett néznie\, amint bementek szentélyébe azok a népek\, akikről megparancsoltad\, hogy nem tartozhatnak a te gyülekezetedhez! 11 Az egész nép sóhajtozik\, kenyeret keresgélnek\, odaadják értékeiket ennivalóért\, hogy erőre kapjanak. Nézd\, Uram\, és lásd meg\, mennyire lenéznek minket! 12 Mindnyájan\, akik erre jártok\, nézzetek ide\, és lássátok: Van-e oly fájdalom\, mint az én fájdalmam\, amelyet nekem okoztak\, amellyel megszomorított engem az Úr izzó haragjának napján?! 13 A magasból tüzet bocsátott csontjaimba\, és eltiport engem. Hálót terített a lábam elé\, és a földre döntött. Elhagyottá tett\, beteggé egész nap. 14 Vétkeim igáját hordozom\, köteleit az ő keze fonta. Mióta felkerült nyakamra\, megtört az erőm. Olyanok kezébe adott az Úr\, akikkel nem tudok szembeszállni. 15 Félredobta mellőlem az Úr hőseimet mind. Gyűlést hívott össze ellenem\, hogy összetörje ifjaimat; sajtóban taposta össze az Úr Júda szűz leányát. 16 Ezek miatt sírok én\, szemem könnybe lábadt\, mert messze van vigasztalóm\, aki erőt önthetne belém. Fiaim odalettek\, oly erős volt az ellenség. 17 Sion kinyújtja a kezét\, de nincs vigasztalója. Elnyomókat rendelt az Úr Jákób ellen körös-körül: tisztátalan lett közöttük Jeruzsálem. 18 Igazságos velem az Úr\, mert szembeszálltam parancsával. Halljátok meg mind\, ti\, népek\, és lássátok fájdalmamat: szüzeim és ifjaim fogságba mentek. 19 Hívtam azokat\, akik szerettek\, de ők cserbenhagytak. Papjaim és véneim elpusztultak a városban\, miközben ennivalót keresgéltek\, hogy erőre kapjanak. 20 Nézd\, Uram\, milyen nyomorult vagyok! Háborog a bensőm\, vergődik bennem a szívem\, mert nagyon engedetlen voltam. Ott kint a fegyver öli gyermekeimet\, otthon a halál. 21 Hallották\, hogy sóhajtozom\, de nem volt vigasztalóm. Minden ellenségem hallott a bajomról\, és örvendezett\, hogy így cselekedtél! Majd ha elhozod a napot\, amelyet kitűztél\, úgy fognak járni\, ahogyan én! 22 Jusson eléd minden gonoszságuk\, és bánj velük úgy\, ahogyan velem bántál minden vétkem miatt! Bizony\, sokat sóhajtozom\, és beteg a szívem!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-112/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20241001T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20241030T170000
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240926T133239Z
LAST-MODIFIED:20240926T133239Z
UID:9969-1727769600-1730307600@nemmind1.hu
SUMMARY:Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ\, ITT VAN UJRA...
DESCRIPTION:Itt van az ősz\, itt van ujra\,\nS szép\, mint mindig\, énnekem.\nTudja isten\, hogy mi okból\nSzeretem? de szeretem.\nKiülök a dombtetőre\,\nInnen nézek szerteszét\,\nS hallgatom a fák lehulló\nLevelének lágy neszét.\nMosolyogva néz a földre\nA szelíd nap sugara\,\nMint elalvó gyermekére\nNéz a szerető anya.\nÉs valóban ősszel a föld\nCsak elalszik\, nem hal meg;\nSzeméből is látszik\, hogy csak\nÁlmos ő\, de nem beteg.\nLevetette szép ruháit\,\nCsendesen levetkezett;\nMajd felöltözik\, ha virrad\nReggele\, a kikelet.\nAludjál hát\, szép természet\,\nCsak aludjál reggelig\,\nS álmodj olyakat\, amikben\nLegnagyobb kedved telik.\nÉn ujjam hegyével halkan\nLantomat megpenditem\,\nAltató dalod gyanánt zeng\nMéla csendes énekem. –\nKedvesem\, te űlj le mellém\,\nÜlj itt addig szótlanúl\,\nMíg dalom\, mint tó fölött a\nSuttogó szél\, elvonúl.\nHa megcsókolsz\, ajkaimra\nAjkadat szép lassan tedd\,\nFöl ne keltsük álmából a\nSzendergő természetet.\nErdőd\, 1848. november 17 – 20.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/petofi-sandor-itt-van-az-osz-itt-van-ujra/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240930
DTEND;VALUE=DATE:20241001
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240930T070458Z
LAST-MODIFIED:20240930T070622Z
UID:9994-1727654400-1727740799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az egyiknek adott öt talentumot\, a másiknak kettőt\, a harmadiknak pedig egyet\, kinek-kinek képessége szerint”Mt 25\,14–30 \n\n\n14 Mert úgy van ez\, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit\, és rájuk bízta vagyonát. 15 Az egyiknek adott öt talentumot\, a másiknak kettőt\, a harmadiknak pedig egyet\, kinek-kinek képessége szerint\, és elment idegenbe. 16 Az\, aki az öt talentumot kapta\, azonnal elindult\, vállalkozásba fogott vele\, és másik ötöt keresett hozzá. 17 Ugyanígy a két talentumos is másik kettőt keresett hozzá. 18 Aki pedig az egyet kapta\, elment\, gödröt ásott a földbe\, és elrejtette ura pénzét. 19 Hosszú idő múlva azután megjött ezeknek a szolgáknak az ura\, és számadást tartott velük. 20 Eljött az\, aki az öt talentumot kapta\, hozott másik öt talentumot\, és így szólt: Uram\, öt talentumot bíztál rám: nézd\, másik öt talentumot kerestem. 21 Ura így szólt hozzá: Jól van\, jó és hű szolgám\, a kevésen hű voltál\, sokat bízok rád ezután\, jöjj\, és osztozz urad örömében! 22 Eljött az is\, aki a két talentumot kapta\, és ezt mondta: Uram\, két talentumot bíztál rám: nézd\, másik két talentumot kerestem. 23 Ura így szólt hozzá: Jól van\, jó és hű szolgám\, a kevésen hű voltál\, sokat bízok rád ezután\, jöjj\, és osztozz urad örömében! 24 És amikor eljött az\, aki az egy talentumot kapta\, ezt mondta: Uram\, tudtam\, hogy könyörtelen ember vagy\, aki ott is aratsz\, ahol nem vetettél\, és onnan is gyűjtesz\, ahová nem szórtál. 25 Félelmemben elmentem tehát\, és elástam a talentumodat a földbe: nézd\, itt van az\, ami a tied. 26 Ura így válaszolt neki: Te gonosz és rest szolga\, tudtad\, hogy ott is aratok\, ahol nem vetettem\, és onnan is gyűjtök\, ahova nem szórtam? 27 Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz\, és amikor megjöttem\, kamatostul kaptam volna vissza azt\, ami az enyém. 28 Vegyétek el tőle a talentumot\, és adjátok annak\, akinek tíz talentuma van! 29 Mert mindenkinek\, akinek van\, adatik\, és bővelkedni fog; attól pedig\, akinek nincs\, még az is elvétetik\, amije van. 30 A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. \n„Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak\, és igazságodat a király fiának…”Zsolt 72 \n\n\n1 Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak\, és igazságodat a király fiának\, 2 hogy igazságosan ítélje népedet\, és törvényesen az elesetteket. 3 Teremjenek a hegyek békét a népnek\, és a halmok igazságot! 4 Szolgáltasson igazságot a nép elesettjeinek\, segítse meg a szegényeket\, de tiporja el az elnyomókat! 5 Éljen addig\, míg nap és hold lesz\, nemzedékről nemzedékre! 6 Mint amikor eső hull a rétre\, és zápor áztatja a földet: 7 úgy virágozzék napjaiban az igazság\, és legyen nagy békesség\, amíg meg nem szűnik a hold. 8 Uralkodjék tengertől tengerig\, és a Folyamtól a föld széléig. 9 Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók\, nyalják a port ellenségei! 10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot\, Sába és Szebá királyai fizessenek adót! 11 Boruljon le előtte minden király\, őt szolgálja minden nemzet! 12 Mert megmenti a segítséget kérő szegényt és az elesettet\, akinek nincsen támasza. 13 Megmenti a nincstelent és a szegényt\, a szegény embereket megsegíti. 14 Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket\, mert drága számára a vérük. 15 Éljen ő\, és adjanak neki sábai aranyat\, imádkozzanak érte szüntelen\, és áldják őt mindennap! 16 Legyen bőven gabona az országban\, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok\, mint a Libánon; virágozzanak a városok\, mint földön a fű! 17 Maradjon meg neve örökké\, terjedjen híre\, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép! 18 Áldott az Úristen\, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni! 19 Áldott legyen dicső neve örökre\, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen\, ámen. 20 Itt végződnek Dávidnak\, Isai fiának az imádságai.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-111/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240929
DTEND;VALUE=DATE:20240930
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240929T072814Z
LAST-MODIFIED:20240929T073354Z
UID:9992-1727568000-1727654399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Vigyázzatok tehát…!”Mt 25\,1–13 \n\n\n1 Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz\, akik vették a lámpásukat\, és kimentek a vőlegény fogadására. 2 Öt közülük balga volt\, öt pedig okos. 3 A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat\, nem vittek magukkal olajat\, 4 az okosak viszont a lámpásukkal együtt olajat is vittek korsókban. 5 Mivel pedig a vőlegény késett\, mindnyájan elálmosodtak\, és elaludtak. 6 Éjfélkor azután kiáltás hangzott: Íme\, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! 7 Ekkor ezek a szüzek mind felébredtek\, és rendbe hozták a lámpásukat. 8 A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból\, mert a lámpásunk kialszik. 9 Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is\, menjetek inkább a kereskedőkhöz\, és vegyetek magatoknak! 10 Amíg azok vásárolni voltak\, megjött a vőlegény\, és akik készen voltak\, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. 11 Később megérkezett a többi szűz is\, és így szóltak: Uram\, uram\, nyiss ajtót nekünk! 12 Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek\, nem ismerlek titeket. 13 Vigyázzatok tehát\, mert sem a napot\, sem az órát nem tudjátok! \n„Légy erős kősziklám\, ahova mindig fölmehetek\, melyet segítségemre rendeltél\, mert te vagy az én sziklaváram.”Zsolt 71 \n\n\n1 Hozzád menekülök\, Uram\, ne szégyenüljek meg soha! 2 Ments meg\, szabadíts meg irgalmasan! Fordítsd felém füledet\, és segíts meg! 3 Légy erős kősziklám\, ahova mindig fölmehetek\, melyet segítségemre rendeltél\, mert te vagy az én sziklaváram. 4 Istenem\, ments meg a bűnösök kezéből\, az álnok és erőszakos emberek markából! 5 Mert te vagy\, Uram\, reménységem\, te vagy\, Uram\, bizodalmam ifjúkorom óta. 6 Te voltál támaszom születésem óta\, te hoztál ki anyám méhéből\, téged dicsérlek szüntelen. 7 Sokan csodálkoznak rajtam\, mert te vagy erős oltalmam. 8 Szám dicséreteddel van tele\, dicsőítelek mindennap. 9 Öregkoromban se vess el engem\, ha elfogy az erőm\, ne hagyj el! 10 Mert ellenségeim azt mondják rólam\, akik életemre törnek\, így tanácskoznak: 11 Elhagyta őt Isten\, üldözzétek\, fogjátok meg\, mert nincs\, aki megmentse! 12 Ó\, Isten\, ne légy távol tőlem\, Istenem\, siess segítségemre! 13 Megszégyenülve vesszenek el\, akik ellenem támadnak! Borítsa szégyen és gyalázat azokat\, akik vesztemre törnek! 14 Én pedig szüntelenül remélek\, és folyton dicsérlek téged. 15 Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap\, bár nem tudom felsorolni őket. 16 Az Úrnak\, az én Uramnak nagy tetteit hirdetem\, egyedül a te igazságodat emlegetem. 17 Istenem\, te tanítottál ifjúkorom óta\, mindmáig hirdetem csodáidat. 18 Istenem\, ne hagyj el késő vénségemben sem\, míg csak hirdethetem hatalmadat\, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. 19 Istenem\, igazságod a magas égig ér\, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló\, Istenem? 20 Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem\, de újra megelevenítesz\, még a föld mélyéből is újra fölhozol engem. 21 Igen naggyá teszel\, hozzám fordulsz\, és megvigasztalsz. 22 Én is magasztallak hárfával hűségedért\, Istenem! Lantot pengetve éneklek neked\, Izráel Szentje! 23 Ujjong az ajkam\, ha neked zenghet\, lelkem is\, amelyet megváltottál. 24 Nyelvem is mindennap emlegeti igazságodat\, mert szégyen és gyalázat érte azokat\, akik vesztemre törtek.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-110/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240927
DTEND;VALUE=DATE:20240928
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240927T103854Z
LAST-MODIFIED:20240927T103854Z
UID:9973-1727395200-1727481599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Vigyázzatok tehát\, mert nem tudjátok\, hogy melyik órában jön el a ti Uratok! ”Mt 24\,23–44 \n\n\n23 Akkor\, ha valaki ezt mondja nektek: Íme\, itt a Krisztus vagy amott – ne higgyétek el! 24 Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd\, nagy jeleket és csodákat tesznek\, hogy így megtévesszék\, ha lehet\, a választottakat is. 25 Íme\, előre megmondtam nektek. 26 Ha tehát azt mondják nektek: Íme\, a pusztában van – ne menjetek ki! Íme\, a belső szobákban van – ne higgyétek el! 27 Mert ahogyan a villámlás keletről támad\, és ellátszik nyugatig\, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. 28 Ahol a tetem\, oda gyűlnek a saskeselyűk. 29 Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik\, a hold nem fénylik\, a csillagok lehullanak az égről\, és az egek tartóoszlopai megrendülnek. 30 És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen\, akkor jajgat a föld minden nemzetsége\, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. 31 És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval\, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől\, az ég egyik sarkától a másik sarkáig. 32 Tanuljatok a fügefa példájából: amikor már zsendül az ága\, és levelet hajt\, tudjátok\, hogy közel van a nyár. 33 Így ti is\, amikor látjátok mindezt\, tudjátok\, hogy közel van ő\, az ajtó előtt! 34 Bizony mondom nektek\, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig\, amíg mindez meg nem történik. 35 Az ég és a föld elmúlik\, de az én beszédeim nem múlnak el. 36 Azt a napot pedig és azt az órát senki nem tudja\, sem az ég angyalai\, sem a Fiú\, hanem csak az Atya egyedül. 37 Mert ahogyan Nóé napjaiban történt\, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 38 Mert amiképpen azokban a napokban\, az özönvíz előtt\, ettek\, ittak\, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig\, amelyen Nóé bement a bárkába\, 39 és semmit sem sejtettek\, míg el nem jött az özönvíz\, és mindnyájukat el nem sodorta\, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. 40 Akkor ketten lesznek a mezőn\, az egyik felvétetik\, a másik otthagyatik\, 41 két asszony őröl a kézimalommal\, az egyik felvétetik\, a másik otthagyatik. 42 Vigyázzatok tehát\, mert nem tudjátok\, hogy melyik órában jön el a ti Uratok! 43 Gondoljatok arra\, ha tudná a ház ura\, hogy mikor jön el éjjel a tolvaj\, akkor virrasztana\, és nem hagyná\, hogy betörjenek a házába. 44 Ezért legyetek ti is készen\, mert abban az órában jön el az Emberfia\, amelyikben nem is gondoljátok! \n„Jöjj hozzám\, és válts meg engem\, ments meg ellenségeimtől!”Zsolt 69 \n\n\n1 A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávidé. 2 Segíts meg\, Istenem\, mert nyakamig érnek a vizek! 3 Feneketlen iszapba süllyedtem\, nincs hol megállnom. Örvénylő vizekbe estem\, elsodort az ár. 4 Belefáradtam a kiáltozásba\, kiszáradt a torkom\, szemem elhomályosodott\, míg Istenemre vártam. 5 Hajam szálainál is többen vannak\, akik ok nélkül gyűlölnek. Sok hazug ellenségem akar elnémítani engem. Azt kell visszaadnom\, amit nem raboltam. 6 Istenem\, te tudod\, milyen balga voltam\, vétkeim nincsenek elrejtve előtted. 7 Ne szégyenkezzenek miattam\, akik benned reménykednek\, Uram\, Seregeknek Ura! Ne érje gyalázat miattam azokat\, akik hozzád folyamodnak\, Izráel Istene! 8 Mert érted vállaltam gyalázatot\, érted borítja szégyenpír arcomat. 9 Idegenné lettem testvéreim számára\, anyám fiai sem ismernek rám. 10 Mert a házad iránti féltő szeretet emészt; rám hull a gyalázat\, ha téged gyaláznak. 11 Sírtam\, és böjttel gyötörtem magam\, de ez csak gyalázatomra vált. 12 Ha gyászruhát öltöttem\, szóbeszéd ért miatta. 13 Engem szólnak meg a kapuban üldögélők\, rólam szólnak a borivók nótái. 14 De én hozzád imádkozom\, Uram\, a kegyelem idején\, Istenem. Nagy szeretettel hallgass meg\, hűségesen segíts meg! 15 Húzz ki a sárból\, hogy el ne süllyedjek\, hadd meneküljek meg gyűlölőimtől\, az örvénylő vizekből! 16 Ne sodorhasson el a víz árja\, ne nyelhessen el a mélység\, ne záruljon be fölöttem a kút szája! 17 Hallgass meg\, Uram\, jóságos szeretettel\, nagy irgalmaddal fordulj hozzám! 18 Ne rejtsd el orcádat szolgád elől! Bajban vagyok\, siess\, hallgass meg! 19 Jöjj hozzám\, és válts meg engem\, ments meg ellenségeimtől! 20 Te tudod\, milyen gyalázat ért\, milyen szégyen és szidalom; látod minden ellenségemet. 21 A gyalázat összetörte szívemet\, egészen belebetegedtem. Részvétre vártam\, de hiába\, vigasztalókra\, de nem találtam. 22 Ételembe mérget tettek\, szomjúságomban ecettel itattak. 23 Váljék a saját asztaluk kelepcévé\, jólétük idején is csapdává! 24 Homályosodjék el szemük\, ne lássanak\, tedd a derekukat mindig erőtlenné! 25 Töltsd ki rajtuk bosszús haragodat\, izzó haragod érje utol őket! 26 Legyen pusztává szállásuk\, sátraiknak ne legyen lakója! 27 Mert azt üldözik\, akit megvertél\, annak a kínjáról beszélgetnek\, akit megsebeztél. 28 Büntesd meg őket bűneikért\, ne jussanak kegyelmedhez! 29 Töröltessenek ki az élők könyvéből\, az igazak közé ne írassanak be! 30 De engem\, megalázottat és szenvedőt\, segíts meg\, és oltalmazz\, Istenem! 31 Isten nevét dicsérem énekkel\, magasztalom hálaadással. 32 Jobban tetszik ez az Úrnak a marháknál\, az ép szarvú és körmű bikáknál. 33 Látják ezt az alázatosak\, és örülnek. Ti\, Istent keresők\, éledjen szívetek! 34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket\, és nem veti meg az övéit\, ha fogságban vannak. 35 Dicsérje őt az ég és a föld\, a tenger és minden\, ami bennük mozog. 36 Mert Isten megszabadítja Siont\, felépíti Júda városait. Ott laknak\, birtokba veszik\, 37 és öröklik azt szolgáinak utódai\, ott laknak majd\, akik nevét szeretik.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-109/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240926
DTEND;VALUE=DATE:20240927
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240926T073151Z
LAST-MODIFIED:20240926T073230Z
UID:9965-1727308800-1727395199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„ Imádkozzatok”Mt 24\,1–22 \n\n\n1 Amikor Jézus kijött a templomból\, és tovább akart menni\, odaléptek hozzá a tanítványai\, hogy megmutassák neki a templom épületeit. 2 Ő azonban így szólt hozzájuk: Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek\, nem marad itt kő kövön\, amit le ne rombolnának. 3 Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült\, odamentek hozzá tanítványai külön\, és ezt kérdezték: Mondd meg nekünk\, mikor lesz ez\, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének? 4 Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok\, nehogy valaki megtévesszen titeket! 5 Mert sokan jönnek majd az én nevemben\, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek. 6 Fogtok hallani háborúkról\, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok\, ne rémüljetek meg\, mert ennek meg kell lennie\, de ez még nem a vég. 7 Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad\, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. 8 De mindez a vajúdás kínjainak kezdete. 9 Akkor átadnak titeket kínvallatásra\, megölnek benneteket\, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért. 10 Akkor sokan eltántorodnak\, elárulják és meggyűlölik egymást. 11 Sok hamis próféta támad\, és sokakat megtévesztenek. 12 Mivel pedig megsokasodik a gonoszság\, sokakban meghidegül a szeretet. 13 De aki mindvégig kitart\, az üdvözül. 14 Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon\, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég. 15 Amikor tehát meglátjátok\, hogy „a pusztító utálatosság” ott áll a szent helyen – erről beszélt Dániel próféta\, aki olvassa\, értse meg! –\, 16 akkor azok\, akik Júdeában lesznek\, meneküljenek a hegyekbe\, 17 aki a ház tetején lesz\, ne szálljon le\, hogy kihozzon valamit\, 18 és aki a mezőn lesz\, ne térjen vissza\, hogy elhozza felsőruháját. 19 Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! 20 Imádkozzatok\, hogy ne kelljen sem télen\, sem szombaton menekülnötök. 21 Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor\, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig\, és nem is lesz soha. 22 Ha nem rövidíttetnének meg azok a napok\, nem menekülne meg egyetlen halandó sem\, de a választottakért megrövidíttetnek azok a napok. \n„Bőven adtál esőt örökségedre\, ó\, Isten\, és a fáradtat megerősítetted.”Zsolt 68 \n\n\n1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. 2 Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei\, elfutnak előle gyűlölői. 3 Ahogyan a füst eloszlik\, ha ráfújnak\, ahogyan a viasz megolvad a tűztől\, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt. 4 De az igazak örülnek\, vigadnak\, Isten színe előtt vígan örvendeznek. 5 Énekeljetek Istennek\, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! Úr az ő neve\, vigadjatok színe előtt! 6 Árváknak atyja\, özvegyek védője az Isten szent hajlékában. 7 Isten hazahozza az elhagyottakat\, kihozza a foglyokat boldog életre\, csak a lázadók maradnak sivár helyen. 8 Ó\, Isten\, amikor elindultál néped előtt\, amikor vonultál a sivatagban\, (Szela) 9 rengett a föld\, csepegett az ég is Isten színe előtt\, még a Sínai is\, az Istennek\, Izráel Istenének színe előtt. 10 Bőven adtál esőt örökségedre\, ó\, Isten\, és a fáradtat megerősítetted. 11 Ott lakik nyájad\, és jóvoltodból gondoskodsz az elesettről\, Istenem! 12 Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének: 13 A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek\, a palota terén pedig zsákmányt osztanak. 14 Ha a felszerelést őrzitek is\, ezüstszárnyú galambot kaptok\, aranyos zöld tollakkal. 15 Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat\, fehér lesz a Calmón\, mint a hó. 16 Istenek hegye a Básán-hegy\, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy. 17 Miért néztek irigyen\, ti\, sokcsúcsú hegyek arra a hegyre\, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az Úr örökre! 18 Istennek harci kocsija számtalan\, sok ezer\, ezekkel jön az Úr a Sínairól szentélyébe. 19 Fölmentél a magas hegyre\, foglyokat ejtettél\, embereket kaptál ajándékul\, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz\, Uram Isten! 20 Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. (Szela.) 21 Isten a mi szabadító Istenünk\, az Úr\, a mi Urunk kihoz a halálból is. 22 Bizony\, szétzúzza Isten ellenségei fejét\, a bűnben élők kemény koponyáját! 23 Az Úr ezt mondta: Básánból is visszahozom őket\, a tenger mélyéről is visszahozom\, 24 hogy lábad vérben gázoljon\, és kutyáid nyelvének is jusson az ellenségből. 25 Látták\, ó\, Isten\, hogyan vonultál be\, hogyan vonultál be\, Istenem\, királyom\, a szentélybe. 26 Elöl mentek az énekesek\, hátul a hárfások\, középen a doboló nők. 27 Áldjátok Istent a gyülekezetekben\, az Urat\, akik Izráeltől származtok! 28 Élükön jön Benjámin kicsiny törzse\, Júda vezetői tömegestül\, Zebulon vezetői\, Naftáli vezetői. 29 Parancsolj\, Isten\, hatalmaddal\, isteni hatalmaddal\, amellyel értünk munkálkodsz\, 30 jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot! 31 Dorgáld meg a nádas vadját\, a hatalmasok seregét\, a népek fejedelmeit! Tipord el a pénzsóvárokat\, szórd szét azokat a népeket\, amelyek háborút akarnak! 32 Egyiptomból követek jönnek\, az etiópok Istenhez emelik kezüket. 33 Ti\, földi országok\, énekeljetek Istennek\, zengjetek az Úrnak! (Szela.) 34 Száguld az egeken át\, az ősi egeken át. Halld\, hogyan mennydörög hatalmas hangja! 35 Hirdessétek Isten hatalmát\, fenségét Izráelen\, erejét a fellegekben! 36 Félelmetes vagy szentélyedben\, Isten! Izráel Istene ad hatalmat és erőt a népnek. Legyen áldott az Isten!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/9965/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240925
DTEND;VALUE=DATE:20240926
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240925T180907Z
LAST-MODIFIED:20240925T180907Z
UID:9962-1727222400-1727308799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mert mondom nektek\, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig\, amíg azt nem mondjátok: Áldott\, aki az Úr nevében jön!” \nMt 23\,37–39 \n37 Jeruzsálem\, Jeruzsálem\, aki megölöd a prófétákat\, és megkövezed azokat\, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet\, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit\, de ti nem akartátok! 38 Íme\, elhagyatottá lesz a ti házatok. 39 Mert mondom nektek\, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig\, amíg azt nem mondjátok: Áldott\, aki az Úr nevében jön! \n„…és ragyogtassa ránk orcáját!” \nZsolt 67 \n\n1 A karmesternek: Húros hangszerre. Zsoltárének. 2 Legyen kegyelmes hozzánk az Isten\, áldjon meg bennünket\, és ragyogtassa ránk orcáját! (Szela.) 3 Ismerjék meg utadat a földön\, szabadításodat a népek között! 4 Magasztaljanak a népek\, ó\, Isten\, magasztaljon minden nép! 5 Örüljenek\, ujjongjanak a nemzetek\, mert pártatlanul ítéled a népeket\, és vezeted a nemzeteket a földön. (Szela.) 6 Magasztaljanak a népek\, ó\, Isten\, magasztaljon minden nép! 7 Meghozta termését a föld\, megáld bennünket Istenünk\, az Isten. 8 Megáld bennünket az Isten\, féljék őt mindenütt a földön!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-108/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240924
DTEND;VALUE=DATE:20240925
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240924T090720Z
LAST-MODIFIED:20240924T090800Z
UID:9955-1727136000-1727222399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok”Mt 23\,23–36 \n\n\n23 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert tizedet adtok a mentából\, a kaporból és a köményből\, de elhagytátok azt\, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet\, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni\, és azokat sem elhagyni. 24 Vak vezetők\, kiszűritek a szúnyogot\, a tevét pedig lenyelitek. 25 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét\, belül pedig tele vannak rablásvággyal és féktelenséggel. 26 Vak farizeus\, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét\, hogy azután a külseje is tiszta legyen! 27 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz\, amelyek kívülről szépnek látszanak\, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. 28 Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében\, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. 29 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak\, és felékesítitek az igazak sírköveit\, 30 és ezt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna\, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában. 31 Ezzel csak azt bizonyítjátok magatokról\, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak. 32 Cselekedjetek csak ti is atyáitok mértéke szerint! 33 Kígyók\, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől? 34 Ezért íme\, én prófétákat\, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd\, másokat pedig megkorbácsoltok zsinagógáitokban\, és városról városra üldöztök\, 35 hogy rátok szálljon minden igaz vér\, amelyet kiontottak a földön\, az igaz Ábel vérétől Zekarjának\, Barakjá fiának véréig\, akit meggyilkoltatok a templom és az áldozati oltár között. 36 Bizony mondom nektek: mindez megtörténik ezzel a nemzedékkel. \n„De Isten meghallgatott\, figyelt imádságom szavára.”Zsolt 66 \n\n\n1 A karmesternek: Zsoltárének. Örvendj\, egész föld\, az Istennek! 2 Zengjétek dicső nevét\, dicsérjétek dicsőségét! 3 Mondjátok Istennek: Milyen félelmetesek a te tetteid! Nagy erőd miatt hízelegnek ellenségeid. 4 Az egész föld leborul előtted\, és énekel neked\, énekli neved dicséretét. (Szela.) 5 Gyertek és lássátok Isten tetteit! Félelmetesek dolgai az emberek között: 6 Szárazfölddé változtatta a tengert\, száraz lábbal keltek át a folyón. Ezért örüljünk neki! 7 Hatalmasan uralkodik mindenkor\, szemmel tartja a népeket\, hogy ne kelhessenek föl a lázadók. (Szela.) 8 Áldjátok\, népek\, a mi Istenünket\, hangosan hirdessétek dicséretét! 9 Ő tartott életben bennünket\, és nem engedte\, hogy lábunk inogjon. 10 Mert megpróbáltál minket\, Istenünk\, megtisztítottál\, mint az ezüstöt. 11 Hálóba kerítettél minket\, nehéz terhet raktál a hátunkra. 12 Embert ültettél a nyakunkra\, hol tűzbe\, hol vízbe jutottunk\, de kivezettél\, és felüdültünk. 13 Áldozatokkal megyek házadba\, teljesítem fogadalmaimat\, 14 melyeket ajkam kimondott\, és szám megígért a bajban. 15 Hízott állatokat mutatok be neked áldozatul\, kosokat is áldozok\, marhákat és bakokat készítek el neked. (Szela.) 16 Gyertek\, halljátok\, ti\, istenfélők\, mind\, hadd mondjam el\, mit tett velem! 17 Szám hozzá kiáltott\, nyelvem őt magasztalta. 18 Ha álnok szándék lett volna szívemben\, nem hallgatott volna meg az Úr. 19 De Isten meghallgatott\, figyelt imádságom szavára. 20 Áldott legyen Isten\, mert nem utasította el imádságomat\, szeretetét nem vonta meg tőlem.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-107/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240923
DTEND;VALUE=DATE:20240924
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240923T063537Z
LAST-MODIFIED:20240923T063537Z
UID:9953-1727049600-1727135999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Aki pedig az égre esküszik\, az Isten trónusára esküszik\, és arra is\, aki azon ül.”Mt 23\,13–22 \n\n\n13 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be\, és azokat sem engeditek be\, akik be akarnak menni. 14 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert felemésztitek az özvegyek házát\, és színlelésből mégis hosszasan imádkoztok: ezzel súlyosabb ítéletet vontok magatokra. 15 Jaj nektek\, képmutató írástudók és farizeusok\, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet\, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek\, és ha ez megtörtént\, akkor a gyehenna fiává teszitek\, kétszerte inkább magatoknál. 16 Jaj nektek\, vak vezetők\, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik\, az érvénytelen\, de ha valaki a templom aranyára esküszik\, azt köti az eskü. 17 Bolondok és vakok\, mi a nagyobb: az arany vagy a templom\, amely megszenteli az aranyat? 18 Ezt is mondjátok: Ha valaki az oltárra esküszik\, az érvénytelen\, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik\, azt köti az eskü. 19 Bolondok és vakok\, mi a nagyobb: az ajándék vagy az oltár\, amely megszenteli az ajándékot? 20 Aki tehát az oltárra esküszik\, az arra is esküszik\, ami rajta van. 21 Aki pedig a templomra esküszik\, az arra is esküszik\, aki benne lakozik. 22 Aki pedig az égre esküszik\, az Isten trónusára esküszik\, és arra is\, aki azon ül. \n„Hadd teljünk be házad javaival\, templomod szentségével!”Zsolt 65 \n\n\n1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. 2 Téged illet a dicséret\, ó\, Isten\, a Sionon! Neked teljesítik a fogadalmakat. 3 Te hallgatod meg az imádságot\, hozzád fordul minden ember. 4 Erőt vettek rajtunk a bűnök\, de te megbocsátod vétkeinket. 5 Boldog\, akit kiválasztasz\, és közeledbe engedsz\, hogy udvaraidban lakozzék. Hadd teljünk be házad javaival\, templomod szentségével! 6 Félelmet keltve\, de igazságosan válaszolsz nekünk\, szabadító Istenünk! Benned bízik mindenki a föld széléig és a messzi tengereken\, 7 aki hegyeket hoztál létre erőddel\, és hatalmat öltöttél magadra\, 8 lecsillapítottad a tengerek zúgását\, hullámaik zúgását\, a nemzetek háborgását. 9 Ezért félnek jeleidtől még a föld határain lakók is. Kelet és nyugat tájait ujjongásra indítod. 10 Gondoskodsz a földről\, megöntözöd\, nagyon meggazdagítod\, Isten patakja tele van vízzel. Gabonával látod el az embereket\, így gondoskodsz a földről. 11 Barázdáit megitatod\, göröngyeit elegyengeted\, záporesővel porhanyítod\, növényzetét megáldod. 12 Megkoronázod az évet javaiddal\, és nyomaidon bőség fakad. 13 Legelők sarjadnak a pusztán\, ujjongás övezi a halmokat. 14 Nyájak lepik el a legelőket\, a völgyeket gabona borítja\, ujjonganak és énekelnek.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-106/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240921
DTEND;VALUE=DATE:20240922
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240921T084356Z
LAST-MODIFIED:20240921T084356Z
UID:9905-1726876800-1726963199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mit gondoltok a Krisztusról?”Mt 22\,41–46 \n\n\n41 Amíg a farizeusok együtt voltak\, megkérdezte tőlük Jézus: 42 Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia? Ezt felelték: Dávidé. 43 Ő azt kérdezte: Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által urának\, amikor ezt mondja: 44 „Így szól az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra\, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet!” 45 Ha tehát Dávid Urának nevezi őt\, miképpen lehet a fia? 46 De senki sem tudott neki válaszolni egyetlen szót sem\, és attól a naptól fogva senki sem merte őt megkérdezni többé. \n„Mert szereteted az életnél is jobb\, ajkam téged dicsőít.”Zsolt 63 \n\n\n1 Dávid zsoltára\, abból az időből\, amikor Júda pusztájában volt. 2 Ó\, Isten\, te vagy Istenem\, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem\, utánad sóvárog testem\, mint kiszikkadt\, kopár\, víztelen föld. 3 Így nézek rád a szentélyben\, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. 4 Mert szereteted az életnél is jobb\, ajkam téged dicsőít. 5 Ezért téged áldalak\, amíg élek\, nevedet imádva emelem föl kezem. 6 Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól\, úgy ujjong az ajkam\, és dicsér a szám. 7 Fekvőhelyemen is rád gondolok\, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. 8 Mert te voltál a segítségem\, szárnyad árnyékában ujjongok. 9 Ragaszkodik hozzád lelkem\, jobboddal támogatsz engem. 10 De akik pusztulásomra törnek\, a föld mélyébe kerülnek. 11 Kardélre hányják őket\, sakálok eledelévé lesznek. 12 De a király örül Isten előtt. Dicséretet mondanak\, akik rá esküsznek\, a hazugok szája azonban bezárul.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-105/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240920
DTEND;VALUE=DATE:20240921
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240920T084823Z
LAST-MODIFIED:20240920T084823Z
UID:9903-1726790400-1726876799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Szeresd…”Mt 22\,34–40 \n\n\n34 Amikor a farizeusok meghallották\, hogy a szadduceusokat elhallgattatta\, összegyűltek. 35 Egyikük pedig\, egy törvénytudó\, kísérteni akarta őt\, és megkérdezte tőle: 36 Mester\, melyik a nagy parancsolat a törvényben? 37 Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat\, a te Istenedet teljes szívedből\, teljes lelkedből és teljes elmédből.” 38 Ez az első és a nagy parancsolat. 39 A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat\, mint magadat.” 40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. \n„Csak Istennél csendesül el lelkem\, tőle kapok segítséget.”Zsolt 62 \n\n\n1 A karmesternek\, Jedútúnnak: Dávid zsoltára. 2 Csak Istennél csendesül el lelkem\, tőle kapok segítséget. 3 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm\, erős váram\, nem ingadozom sokáig. 4 Meddig támadtok egyetlen emberre\, miért akarjátok mindnyájan megölni? Olyan\, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés! 5 Csak azon tanácskoznak\, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban telik kedvük\, szájukkal áldanak\, szívükben átkoznak. (Szela.) 6 Csak Istennél csendesül el lelkem\, tőle kapok reménységet. 7 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm\, erős váram\, nem ingadozom. 8 Istennél van segítségem és dicsőségem\, erős sziklám és oltalmam az Isten. 9 Bízzatok benne mindenkor\, ti\, népek\, öntsétek ki előtte szíveteket\, Isten a mi oltalmunk! (Szela.) 10 Csak pára az emberek élete\, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek\, a páránál is könnyebb mindegyik. 11 Ne bízzatok zsarolt javakban\, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok\, ne bizakodjatok el! 12 Szólott egyszer az Isten\, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; 13 nálad van\, Uram\, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-104/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20240919T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20240930T170000
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240919T101912Z
LAST-MODIFIED:20240926T133308Z
UID:9864-1726732800-1727715600@nemmind1.hu
SUMMARY:marginális
DESCRIPTION:“Fordítsd az arcodat a nap felé és minden árnyék mögéd kerül.”\nHelen Keller
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/marginalis-4/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240919
DTEND;VALUE=DATE:20240920
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240919T062409Z
LAST-MODIFIED:20240919T062409Z
UID:9859-1726704000-1726790399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tévelyegtek\, mivel nem ismeritek az Írásokat\, sem az Isten hatalmát”Mt 22\,23–33 \n\n\n23 Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá\, akik azt állítják\, hogy nincs feltámadás\, és megkérdezték őt: 24 Mester! Mózes ezt mondta: „Ha valaki úgy hal meg\, hogy nincs fiúgyermeke\, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt\, és támasszon utódot testvérének.” 25 Volt nálunk hét testvér: az első\, miután megnősült\, meghalt\, és mivel nem volt utóda\, a feleségét testvérére hagyta. 26 Hasonlóan a második is\, a harmadik is\, és így egymás után mind a hét. 27 Végül meghalt az asszony is. 28 A feltámadáskor tehát a hét közül melyiké lesz az asszony\, hiszen mindegyiké volt? 29 Jézus így válaszolt nekik: Tévelyegtek\, mivel nem ismeritek az Írásokat\, sem az Isten hatalmát. 30 Mert a feltámadáskor nem házasodnak\, férjhez sem mennek\, hanem olyanok lesznek\, mint az angyalok a mennyben. 31 A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e\, amit Isten mondott nektek: 32 „Én vagyok Ábrahám Istene\, Izsák Istene és Jákób Istene”? Isten pedig nem a holtak Istene\, hanem az élőké. 33 Amikor a sokaság ezt hallotta\, álmélkodott tanításán. \n„Hallgasd meg panaszomat\, Istenem\, figyelj imádságomra!”Zsolt 61 \n\n\n1 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé. 2 Hallgasd meg panaszomat\, Istenem\, figyelj imádságomra! 3 A föld széléről kiáltok hozzád\, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára\, mert az igen magas nekem! 4 Hiszen te vagy menedékem\, erős bástyám az ellenség ellen. 5 Hadd lakjam mindenkor sátradban\, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.) 6 Mert hallottad\, Istenem\, amit megfogadtam\, a nevedet félőkkel együtt adtál nekem örökséget. 7 Adj napokat a király napjaihoz\, évei nemzedékekre terjedjenek! 8 Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt\, szeretet és hűség oltalmazza őt! 9 Akkor állandóan éneklek nevedről\, naponként teljesítem\, amit megfogadtam.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-103/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20240918
DTEND;VALUE=DATE:20240919
DTSTAMP:20260406T124035
CREATED:20240918T065217Z
LAST-MODIFIED:20240918T065217Z
UID:9850-1726617600-1726703999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva…”Mt 22\,15–22 \n\n\n15 Akkor a farizeusok elmentek\, és elhatározták\, hogy egy kérdéssel fogják tőrbe csalni. 16 Elküldték tehát hozzá a Heródes-pártiakkal együtt a tanítványaikat\, akik ezt mondták: Mester\, tudjuk\, hogy igaz ember vagy\, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod\, és nem törődsz azzal\, hogy ki mit mond\, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét. 17 Mondd meg tehát nekünk\, mit gondolsz: szabad-e adót fizetni a császárnak\, vagy sem? 18 Jézus pedig felismerve gonoszságukat\, így szólt: Képmutatók\, miért kísértetek engem? 19 Mutassátok nekem az adópénzt! Azok pedig odavittek neki egy dénárt. 20 Ő megkérdezte tőlük: Kié ez a kép és ez a felirat? 21 Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak\, ami a császáré\, és Istennek\, ami Istené! 22 Amikor ezt meghallották\, elcsodálkoztak\, és otthagyva őt\, elmentek. \n„Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez…”Zsolt 60 \n\n\n1 A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Intelem\, Dávid tanító bizonyságtétele 2 abból az időből\, amikor a naharajimi és a cóbái arámok ellen harcolt\, Jóáb pedig visszafordult\, és levágott a Sós-völgyben tizenkétezer edómi embert. 3 Ó\, Isten! Elvetettél\, szétszórtál bennünket! Megharagudtál ránk\, állíts helyre minket! 4 Megrendítetted\, megrepesztetted a földet. Gyógyítsd be sebeit\, mert megindult. 5 Szörnyű dolgokat láttattál népeddel\, bódító borral itattál minket. 6 De jelt adtál az istenfélőknek\, hogy megmeneküljenek az íj elől. (Szela.) 7 Segítsen jobbod\, és hallgass meg minket\, hogy megmenekülhessenek kedveltjeid! 8 Isten így szólt szentélyében: Örömmel adom örökségül Sikemet\, és kiosztom a Szukkót-völgyet. 9 Enyém Gileád\, enyém Manassé\, Efraim sisak a fejemen\, Júda a kormánypálcám\, 10 Móáb pedig a mosdómedencém\, Edómra teszem sarumat\, Filiszteán diadalmaskodom! 11 Ki visz el az erős városba\, ki vezet el engem Edómba? 12 Csak te\, Istenünk\, noha elvetettél minket\, te\, Istenünk\, bár nem jársz seregeinkkel! 13 Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen\, mert az emberi segítség mit sem ér! 14 Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez\, ellenségeinket ő tapossa el.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-102/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR