BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221019T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221019T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T113322Z
LAST-MODIFIED:20221004T113322Z
UID:6786-1666137600-1666222200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 19.
DESCRIPTION:Pál levele Filemonhoz 8-25 \n8Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt\, ami kötelességed volna\, 9a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek\, mert ilyen vagyok én\, az öreg Pál\, most még fogoly is Krisztusért. 10Kérlek pedig téged az én fiamért\, akit a fogságban szültem\, Onészimoszért\, 11aki egykor neked haszontalan volt\, most pedig neked is\, nekem is hasznos. 12Visszaküldöm neked őt\, vagyis az én szívemet\, 13pedig magamnál szerettem volna tartani\, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban. 14Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni\, hogy jótetted ne kényszerű\, hanem önkéntes legyen. 15Hiszen talán azért szakadt el tőled egy időre\, hogy örökre visszanyerd\, 16most már nem úgy\, mint rabszolgát\, hanem rabszolgánál jóval többet: aki nekem is\, de sokkal inkább neked\, testi értelemben is és az Úrban is szeretett testvéred. 17Ha tehát engem társadnak tartasz\, fogadd őt úgy\, mint engem! 18Ha pedig valamivel megbántott vagy tartozik\, azt nekem számítsd fel! 19Én\, Pál\, saját kezemmel írom ezt: Megadom neked! Azt nem akarom mondani\, hogy önmagaddal is tartozol nekem. 20Bizony\, testvérem\, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban! \n21Engedelmességedben bízva írok neked\, mert tudom\, hogy többet is megteszel annál\, amit mondok. 22Egyúttal készíts szállást is nekem\, mert remélem\, hogy imádságotokért ajándékul kaptok engem. 23Köszönt téged Epafrász\, fogolytársam Krisztus Jézusban\, 24Márk\, Arisztarkhosz\, Démász és Lukács\, az én munkatársaim. 25Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel! \nMózes második könyve 13 \n\n1Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: 2Nekem szentelj Izráel fiai közül minden elsőszülöttet\, amely megnyitja anyja méhét; akár ember\, akár állat\, enyém az.\n3Mózes ezt mondta a népnek: Emlékezzél meg erről a napról\, amelyen kijöttél Egyiptomból\, a szolgaság házából\, mert erős kézzel hozott ki onnan benneteket az ÚR. Ezért nem szabad kovászosat enni. 4Ma\, ábíb hónapban vonultok ki. 5És ha majd bevisz téged az ÚR a kánaániak\, a hettiták\, az emóriak\, a hivviek és a jebúsziak földjére\, mert megesküdött atyáidnak\, hogy neked adja a tejjel és mézzel folyó földet\, akkor ebben a hónapban végezd el ezt a szertartást. 6Hét napig egyél kovásztalan kenyeret\, a hetedik napon pedig tarts ünnepet az ÚRnak. 7Kovásztalan kenyeret kell enned hét napon át\, és ne lássanak nálad kovászos kenyeret. Még csak kovászt se lássanak sehol a területeden. 8És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik ez\, amit az ÚR cselekedett értünk\, amikor kijöttünk Egyiptomból. 9Legyen ez jelként a kezeden és emlékeztetőként a homlokodon\, hogy az ÚR törvénye a szádban legyen. Mert erős kézzel hozott ki téged az ÚR Egyiptomból. 10Tartsd meg ezt a rendelkezést a megszabott időben évről évre. 11Ha majd bevisz téged az ÚR a kánaániak földjére\, ahogyan megesküdött neked és őseidnek\, hogy neked adja\, 12akkor add át az ÚRnak mindazt\, ami megnyitja anyja méhét. Minden állatod elsőszülöttje\, ha hím\, az ÚR tulajdona. 13A szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg. Ha nem váltod meg\, szegd a nyakát. Minden ember elsőszülött fiát váltsd meg. 14És ha majd megkérdezi egykor a fiad\, hogy mit jelent ez\, akkor mondd el neki: Erős kézzel hozott ki bennünket az ÚR Egyiptomból\, a szolgaság házából. 15Mert amikor a fáraó makacsul nem akart bennünket elbocsátani\, megölt az ÚR minden elsőszülöttet Egyiptomban\, az ember elsőszülöttjét csakúgy\, mint az állat elsőszülöttjét. Ezért áldozok véresáldozatul az ÚRnak minden hímet\, amely megnyitja anyja méhét\, és ezért váltok meg minden elsőszülött fiút. 16Legyen ez jelként a kezeden és emlékeztetőként a homlokodon\, mert erős kézzel hozott ki bennünket az ÚR Egyiptomból. \n17Amikor a fáraó elbocsátotta a népet\, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket\, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot\, ha harcot lát\, és visszatérjen Egyiptomba! 18Ezért kerülő úton vezette Isten a népet\, a Vörös-tenger felé a pusztán át. Hadirendben vonultak ki Izráel fiai Egyiptomból. 19József csontjait is magával vitte Mózes\, mert József ünnepélyesen megeskette Izráel fiait: Bizonyosan rátok tekint Isten\, és akkor vigyétek el innen a csontjaimat magatokkal!\n20Azután útnak indultak Szukkótból\, és tábort ütöttek Étámban\, a puszta szélén. 21Az ÚR pedig előttük ment nappal felhőoszlopban\, hogy vezesse őket az úton\, éjjel meg tűzoszlopban\, hogy világítson nekik\, és éjjel-nappal mehessenek. 22Nem távozott el a felhőoszlop nappal\, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-19/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221018T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221018T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T113231Z
LAST-MODIFIED:20221004T113231Z
UID:6784-1666051200-1666135800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 18.
DESCRIPTION:Pál levele Filemonhoz 1-7 \n\n1Pál\, Krisztus Jézus foglya és Timóteus\, a testvér Filemonnak\, szeretett testvérünknek és munkatársunknak\, 2Appiának\, a mi testvérünknek\, Arkhipposznak\, a mi bajtársunknak és a házadban levő gyülekezetnek: 3Kegyelem nektek és békesség Istentől\, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. \n4Hálát adok mindenkor az én Istenemnek\, amikor megemlékezem rólad imádságaimban\, 5mert hallottam az Úr Jézusba vetett hitedről és a szentek iránt tanúsított szeretetedről\, 6és imádkozom azért\, hogy a hitünkben való közösséged eljuttasson téged mindannak a jónak a megismerésére\, amely Krisztusért van bennünk. 7Szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt\, mert a szentek szíve felüdült általad\, testvérem. \nMózes második könyve 12\,21-51 \n21Mózes ekkor összehívta Izráel összes véneit\, és ezt mondta nekik: Menjetek\, vegyetek magatoknak juhokat nemzetségenként\, és vágjátok le a páskát. 22Vegyetek egy köteg izsópot\, mártsátok az edényben levő vérbe\, majd kenjetek az edényben levő vérből a szemöldökfára és a két ajtófélfára. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján. 23Amikor átvonul az ÚR\, hogy megverje Egyiptomot\, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán\, akkor kihagyja az ÚR azt az ajtót\, és nem engedi\, hogy bemenjen a pusztító a ti házaitokba\, és megverjen titeket is. 24Tartsátok meg ezt az utasítást. Örökre szóló rendelkezés ez nektek és fiaitoknak. 25Amikor bementek arra a földre\, amelyet az ÚR ad nektek\, ahogyan megígérte\, akkor is tartsátok meg ezt a szertartást. 26És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok\, hogy mit jelent ez a szertartás\, 27akkor így feleljetek: Páskaáldozat ez az ÚRnak\, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban\, amikor megverte Egyiptomot\, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép\, és leborult. 28Azután elmentek Izráel fiai\, és eszerint jártak el. Úgy cselekedtek\, ahogyan Mózesnek és Áronnak megparancsolta az ÚR. 29Történt azután éjfélkor\, hogy megölt az ÚR minden elsőszülöttet Egyiptom földjén: a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy\, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttjét. 30Azon az éjszakán fölkelt a fáraó és összes udvari embere meg valamennyi egyiptomi\, és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban\, hiszen nem volt ház\, ahol ne lett volna halott. 31A fáraó még éjszaka hívatta Mózest és Áront\, és ezt mondta: Induljatok\, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt\, menjetek\, és szolgáljátok áldozattal az URat\, ahogy kívántátok. 32Vigyétek juhaitokat és marháitokat is\, ahogyan kívántátok\, csak menjetek! Kérjetek áldást rám is! 33Az egyiptomiak is erőltették\, hogy sürgősen bocsássa el a népet az országból\, mert ezt mondták: Így mindnyájan meghalunk! \n34A nép köntösébe kötve\, teknőstül vette vállára a kovásztalan tésztát. 35Izráel fiai Mózes beszéde szerint jártak el\, mert ezüst és arany ékszereket meg ruhákat is kértek az egyiptomiaktól. 36Az ÚR ugyanis jóindulatot ébresztett a nép iránt az egyiptomiakban\, s ezért hajlottak a kérésre. Így szereztek zsákmányt Egyiptomtól. 37Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszeszből Szukkót felé\, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül. 38Sok keverék nép is ment velük\, meg juhok\, marhák\, igen sok jószág. 39Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan lepényeket sütöttek\, hiszen nem volt benne kovász\, mert az egyiptomiak kergették őket. Nem késlekedhettek tehát\, és útravalót sem tudtak készíteni maguknak. 40Izráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban. 41A négyszázharmincadik esztendő végén\, éppen ezen a napon vonult ki az ÚR egész serege Egyiptomból. 42Virrasztott az ÚR azon az éjszakán\, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka ezért az ÚRé: Virrasszon azon Izráel minden fia nemzedékről nemzedékre! \n43Ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak: Ez a páskára vonatkozó rendelkezés: Az idegenek közül senki sem ehet belőle. 44De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból\, ha körülmetélték. 45Betelepült és napszámos nem ehet belőle. 46Abban a házban kell megenni\, a házból nem szabad kivinni a húst\, és a csontját sem szabad eltörni. 47Izráel egész közössége készítse el ezt! 48Ha jövevény tartózkodik nálad\, és el akarja készíteni az ÚR páskáját\, metéltesse körül magát valamennyi férfi\, és csak akkor foghat hozzá annak elkészítéséhez. Így olyan lesz\, mint az ország szülöttje. A körülmetéletlenek közül azonban senki sem ehet belőle. 49Ez a törvény egyformán vonatkozik a született izráelire és a jövevényre\, aki közöttetek tartózkodik. 50Izráel fiai mindnyájan eszerint jártak el. Úgy cselekedtek\, ahogyan Mózesnek és Áronnak megparancsolta az ÚR. 51Ugyanazon a napon ki is hozta az ÚR Egyiptom földjéről Izráel fiait seregeik szerint.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-18/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221017T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221017T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T113134Z
LAST-MODIFIED:20221004T113134Z
UID:6782-1665964800-1666049400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 17.
DESCRIPTION:Pál levele Tituszhoz 3\,8-15 \n8Igaz ez a beszéd\, és szeretném\, ha szilárdan tanúskodnál ezek mellett\, hogy az Istenben hívők igyekezzenek a jó cselekedetekben elöl járni: ezek jók és hasznosak az embereknek. 9De kerüld az ostoba vitatkozásokat\, a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos kérdéseket\, a viszálykodásokat és a törvényeskedő harcokat\, mert ezek haszontalanok és hiábavalók. 10A szakadást okozó ember elől egy vagy két figyelmeztetés után térj ki\, 11tudván\, hogy az ilyen ember kivetkőzött önmagából\, bűnben él\, és magában hordja ítéletét. \n12Amikor majd elküldöm hozzád Artemászt vagy Tikhikoszt\, igyekezz hozzám jönni Nikopoliszba\, mert elhatároztam\, hogy ott töltöm a telet. 13Zénászt\, a törvénytudót és Apollóst gondosan ellátva engedd útnak\, hogy semmiben se legyen hiányuk. 14De tanulják meg a mieink is\, hogy jó cselekedetekkel járjanak elöl ott\, ahol sürgős segítségre van szükség\, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.\n15Köszöntenek téged valamennyien\, akik velem vannak. Köszöntsd azokat\, akik szeretnek minket a hitben. A kegyelem legyen mindnyájatokkal! \nMózes második könyve 12\,1-20 \n\n1Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: 2Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz számotokra az első az év hónapjai között. 3Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának családonként mindenki egy bárányt\, házanként egy-egy bárányt. 4Ha egy házban kevesen vannak egy bárányra\, akkor a legközelebbi szomszédjukkal együtt vegyenek a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba\, hogy ki mennyit tud enni a bárányból. 5Legyen a bárány hibátlan\, hím és egyéves. Juhot vagy kecskét vegyetek. 6Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál\, azután estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége. 7Vegyenek a vérből\, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban\, ahol megeszik. 8Még ugyanazon az éjszakán egyék meg a húst: tűzön megsütve\, kovásztalan kenyérrel; keserű füveket egyenek hozzá. 9Ne egyétek nyersen\, se vízben főzve\, csak tűzön megsütve\, és a feje\, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek. 10Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre\, azt égessétek el. 11Így egyétek: legyen a derekatok felövezve\, sarutok a lábatokon\, bototok a kezetekben\, és sietve egyétek: az ÚR páskája ez. 12Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén\, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén\, akár ember\, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött – én\, az ÚR. 13De az a vér jel lesz a házakon\, amelyekben vagytok. Ha meglátom a vért\, akkor kihagylak benneteket\, és nem ér majd a pusztító csapás titeket\, amikor megverem Egyiptom földjét. 14Legyen ez emléknap a számotokra\, és ünnepeljétek meg az ÚRnak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés az\, hogy megünnepeljétek. \n15Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Még az első napon távolítsátok el a kovászt a házaitokból. Ki kell irtani Izráelből mindenkit\, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig. 16Az első napon tartsatok szent összejövetelt\, és a hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt. Semmiféle munkát ne végezzetek azokon; mindenkinek csak annyi munkát szabad végeznie\, amennyi az étkezéshez szükséges. 17Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét\, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre\, örök rendelkezés szerint. 18Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. 19Hét napon át ne lehessen kovászt találni a házaitokban; ki kell irtani Izráel közösségéből mindenkit\, aki kovászosat eszik\, akár jövevény\, akár az ország szülötte. 20Semmiféle kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek mindenütt\, ahol laktok.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-17/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221016T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221016T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T113041Z
LAST-MODIFIED:20221004T113041Z
UID:6780-1665878400-1665963000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 16.
DESCRIPTION:Pál levele Tituszhoz 3\,1-7 \n1Emlékeztesd őket arra\, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek\, és legyenek készek minden jó cselekedetre. 2Senkit se szóljanak meg\, kerüljék a viszálykodást\, legyenek megértők\, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt. \n3Mert valamikor mi is esztelenek\, engedetlenek\, tévelygők voltunk\, különféle kívánságok és élvezetek rabjai\, gonoszságban és irigységben élők\, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. 4De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete\, 5nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért\, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által\, 6akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus\, a mi Üdvözítőnk által\, 7hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek. \nMózes második könyve 11 \n1Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Még egy csapást hozok a fáraóra és Egyiptomra\, és akkor majd elbocsát benneteket innen. Sőt nemcsak hogy elbocsát\, hanem mindenestül elkerget benneteket innen. 2Mondd meg a népnek\, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától és minden asszony a szomszédasszonyától ezüst és arany ékszereket! 3Az ÚR pedig jóindulatot ébresztett a nép iránt az egyiptomiakban\, és annak a férfinak\, Mózesnek is nagy volt a tekintélye Egyiptom országában mind a fáraó udvari emberei\, mind pedig a nép előtt. 4Akkor ezt mondta Mózes: Így szól az ÚR: Éjféltájban átvonulok Egyiptomon\, 5és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén – a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy\, mint a kézimalmot hajtó szolgálóleány elsőszülöttje meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttje is. 6Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban; ehhez fogható még nem volt\, és nem is lesz többé. 7De Izráel fiaira még a kutya sem mer majd rámordulni\, sem az emberekre\, sem az állatokra. Ebből tudjátok meg\, hogy különbséget tesz az ÚR Egyiptom és Izráel között. 8Ezek az udvari embereid pedig mind lejönnek hozzám\, leborulnak előttem\, és ezt mondják: Menj ki te és az egész nép\, amely téged követ! Így megyek majd el. És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól.\n9Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó\, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában. 10Mózes és Áron tehát véghezvitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt\, de az ÚR megkeményítette a fáraó szívét\, és nem bocsátotta el országából Izráel fiait.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-16/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221015T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221015T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T112952Z
LAST-MODIFIED:20221004T112952Z
UID:6778-1665792000-1665876600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 15.
DESCRIPTION:Pál levele Tituszhoz 2\,11-15 \n11Mert megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek\, 12és arra nevel minket\, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat\, józanul\, igazságosan és kegyesen éljünk e világban\, 13mivel várjuk a mi boldog reménységünket\, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk\, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését\, 14aki önmagát adta értünk\, hogy megváltson minket minden gonoszságtól\, és megtisztítson minket a maga népévé\, amely jó cselekedetre törekszik. 15Ezt hirdesd! Ints és feddj teljes határozottsággal: senki meg ne vessen téged! \nMózes második könyve 10 \n\n1Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Menj be a fáraóhoz\, mert én tettem konokká a szívét\, valamint udvari embereinek a szívét\, hogy ezeket a jeleket véghezvigyem közöttük. 2Beszéld majd el fiaidnak és unokáidnak\, hogyan bántam Egyiptommal\, és jeleimet is\, amelyeket közöttük tettem. Tudjátok meg ebből\, hogy én vagyok az ÚR! 3Bement tehát Mózes és Áron a fáraóhoz\, és ezt mondták neki: Így szól az ÚR\, a héberek Istene: Mikor fogsz már végre megalázkodni előttem? Bocsásd el népemet\, hogy áldozattal szolgáljon nekem! 4Mert ha nem akarod elbocsátani népemet\, akkor én holnap sáskákat hozok országod egész területére. 5Úgy ellepik a föld színét\, hogy látni sem lehet a földet\, és megeszik a maradékot\, amelyet a jégeső megkímélt\, és így megmaradt nektek. Lerágnak minden fát\, amely a mezőn nő. 6Sőt tele lesz velük a házad\, összes udvari embered és valamennyi egyiptomi háza. Nem láttak ilyet sem őseid\, sem azoknak ősei mind a mai napig\, amióta ezen a földön laknak. Ezzel megfordult\, és kiment a fáraótól. 7A fáraótól ekkor megkérdezték az udvari emberei: Meddig lesz még vesztünkre ez az ember? Bocsásd el ezeket az embereket\, hogy áldozattal szolgálhassanak Istenüknek\, az ÚRnak! Még mindig nem veszed észre\, hogy pusztulóban van Egyiptom? 8Ezért visszavitték Mózest és Áront a fáraó elé\, aki így szólt hozzájuk: Menjetek\, szolgáljatok áldozattal Isteneteknek\, az ÚRnak! De kik fognak elmenni? 9Ifjainkkal és véneinkkel megyünk – felelte Mózes –\, fiainkkal és leányainkkal\, juhainkkal és marháinkkal megyünk\, mert ünnepet ülünk az ÚRnak. 10Ő azonban ezt mondta nekik: Úgy legyen veletek az ÚR\, ahogyan én elbocsátalak benneteket családostul! Magatok is láthatjátok\, hogy rosszban sántikáltok! 11Nem úgy lesz! Csak ti\, férfiak\, menjetek és szolgáljatok az ÚRnak\, hiszen ti is ezt kívántátok! Azzal elkergették őket a fáraó elől. 12Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet Egyiptom földje fölé\, és jöjjenek föl a sáskák Egyiptom földjére\, és rágják le az ország minden füvét\, mindazt\, amit a jégeső meghagyott! 13Mózes tehát kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé\, és az ÚR keleti szelet hozott az országra egész nap és egész éjjel. Reggel aztán a keleti szél meghozta a sáskákat. 14Feljöttek a sáskák Egyiptom egész földjére\, és roppant tömegben szálltak le Egyiptom egész területén. Nem volt ilyen sáskajárás sem azelőtt\, sem azután. 15Ellepték az egész föld színét\, úgyhogy elsötétedett a föld\, és lerágták a föld minden növényét\, a fák minden gyümölcsét\, amelyet meghagyott a jégeső. A fákon és a mezei növényeken nem maradt semmi zöld Egyiptom egész területén.\n16Ekkor a fáraó sietve hívatta Mózest és Áront\, és ezt mondta: Vétkeztem Istenetek\, az ÚR ellen és tiellenetek. 17Most azért még utoljára bocsássátok meg vétkemet\, és könyörögjetek Istenetekhez\, az ÚRhoz\, hogy csak ezt az egy halált még fordítsa el tőlem! 18Mózes kijött a fáraó elől\, és könyörgött az ÚRhoz. 19Az ÚR pedig igen erős nyugati szélre változtatta a szelet\, amely fölkapta a sáskákat\, és belesodorta a Vörös-tengerbe. Nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész területén. 20De megkeményítette az ÚR a fáraó szívét\, úgyhogy nem bocsátotta el Izráel fiait. \n21Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé\, és akkor olyan sötétség lesz Egyiptom földjén\, hogy tapintani lehet a sötétséget. 22Mózes kinyújtotta kezét az ég felé\, és sűrű sötétség támadt egész Egyiptomban három napig. 23Az emberek nem látták egymást\, és három napig senki sem tudott kimozdulni a helyéről. De ahol Izráel fiai laktak\, mindenütt világos volt.\n24Ekkor hívatta a fáraó Mózest\, és azt mondta: Menjetek\, szolgáljatok áldozattal az Úrnak! Csak a juhaitok és marháitok maradjanak itt\, a családtagjaitok is elmehetnek veletek. 25Mózes azonban azt felelte: Inkább még neked is kellene véresáldozatra és égőáldozatra valót adni nekünk\, hogy azt készítsük el Istenünknek\, az ÚRnak. 26Velünk fog jönni a jószágunk is\, nem maradhat itt egy fia sem\, mert abból vesszük majd az áldozatot\, hogy szolgáljunk Istenünknek\, az ÚRnak. Mert magunk sem tudjuk\, míg oda nem érünk\, hogy mivel kell majd szolgálnunk az ÚRnak. 27De megkeményítette az ÚR a fáraó szívét\, úgyhogy nem akarta elbocsátani őket. 28Ezt mondta neki a fáraó: Takarodj előlem! Vigyázz\, ne kerülj többé a szemem elé\, mert meghalsz\, ha még egyszer meglátlak! 29Mózes így felelt: Jól mondod. Nem látsz engem többé!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-15/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221014T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221014T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T112856Z
LAST-MODIFIED:20221004T112856Z
UID:6776-1665705600-1665790200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 14.
DESCRIPTION:Pál levele Tituszhoz 2\,1-10 \n\n1Te azonban azt hirdesd\, ami egyezik az egészséges tanítással\, 2hogy az idős emberek legyenek mértékletesek\, tisztességesek és józanok\, a hitben\, a szeretetben és az állhatatosságban egészségesek; 3ugyanígy az idős asszonyok is szentekhez illően viselkedjenek; senkit se rágalmazzanak\, ne legyenek mértéktelen borivás rabjai\, tanítsanak a jóra; 4neveljék józanságra a fiatal asszonyokat\, hogy ezek is szeressék a férjüket és gyermekeiket\, 5és józanok\, tiszta életűek\, háziasak\, jók\, férjük iránt engedelmesek legyenek\, nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét.\n6Az ifjakat ugyanígy intsd\, hogy legyenek józanok mindenben; 7te magad légy példaképük a jó cselekedetekben\, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot\, 8beszéded legyen feddhetetlen és egészséges\, hogy megszégyenüljön az ellenfeled\, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk.\n9A szolgákat intsd\, hogy engedelmeskedjenek uraiknak\, legyenek készségesek mindenben\, ne feleseljenek\, 10ne lopjanak\, hanem tanúsítsanak igazi\, teljes megbízhatóságot\, hogy a mi üdvözítő Istenünk tanításának díszére váljanak mindenben. \nMózes második könyve 9 \n1Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Menj be a fáraóhoz\, és így beszélj vele: Így szól az ÚR\, a héberek Istene: Bocsásd el népemet\, hogy áldozattal szolgáljon nekem! 2Mert ha nem akarod elbocsátani\, és még mindig visszatartod őket\, 3akkor megveri az ÚR keze a mezőn levő jószágodat: a lovakat\, szamarakat\, tevéket\, marhákat és juhokat igen nagy dögvésszel. 4De különbséget tesz az ÚR Izráel jószága és az egyiptomiak jószága között\, és egy sem hullik el abból\, ami Izráel fiaié. 5Az időpontot is megszabta az ÚR: Holnap cselekszi meg az ÚR ezt a dolgot az országban. 6Másnap meg is cselekedte ezt az ÚR\, és elhullott az egyiptomiak összes jószága. De Izráel fiainak jószágából egy sem hullott el. 7A fáraó oda is küldött\, és kitűnt\, hogy Izráel fiainak a jószágából egy sem hullott el. De konok volt a fáraó szíve\, és nem bocsátotta el a népet. \n8Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak: Vegyetek egy tele marok kemencekormot\, és szórja azt Mózes az ég felé a fáraó szeme láttára! 9Porfelhővé válik az egész Egyiptom fölött\, és hólyagos fekélyeket támaszt az embereken és állatokon egész Egyiptomban. 10Vették azért a kemencekormot\, odaálltak a fáraó elé\, és Mózes az ég felé szórta azt. Ekkor hólyagos fekélyek támadtak az embereken és állatokon. 11A mágusok már oda sem tudtak állni Mózes elé a fekélyek miatt\, mert fekélyek támadtak a mágusokon is meg minden egyiptomin. 12De megkeményítette az ÚR a fáraó szívét\, és nem hallgatott rájuk\, ahogyan megmondta Mózesnek az ÚR. \n13Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Állj oda korán reggel a fáraó elé\, és mondd neki: Így szól az ÚR\, a héberek Istene: Bocsásd el népemet\, hogy áldozattal szolgáljon nekem! 14Mert ezúttal minden csapásomat rád bocsátom meg udvari embereidre és népedre\, hogy megtudd: Nincs hozzám hasonló az egész földön!\n15Mert már kinyújtottam a kezemet\, és megvertelek téged és népedet dögvésszel úgy\, hogy ki is pusztulhattál volna a földről. 16De mégis megtartottalak\, hogy megmutassam neked az erőmet\, és hirdessék nevemet az egész földön. 17Ha továbbra is útját állod népemnek\, és nem bocsátod el\, 18akkor én holnap ilyenkor olyan hatalmas jégesőt zúdítok le\, amilyen nem volt még Egyiptomban alapítása napjától fogva mostanáig. 19Most azért üzenj\, hogy hajtsák be a jószágodat és mindenedet\, ami a mezőn van! Mert olyan jégeső támad\, hogy elpusztul minden ember és állat\, amely a mezőn marad\, és nem megy haza. 20Aki a fáraó udvari emberei közül megijedt az ÚR kijelentésétől\, biztonságba helyezte szolgáit és a jószágát. 21Aki azonban nem szívlelte meg az ÚR kijelentését\, az a mezőn hagyta szolgáit és jószágát. 22Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé\, hogy jégeső hulljon egész Egyiptomban emberre\, állatra és minden mezei növényre Egyiptom földjén. 23Mózes kinyújtotta a botját az ég felé\, az ÚR pedig mennydörgést és jégesőt támasztott; villámok csaptak a földre\, és jégesőt zúdított az ÚR Egyiptom földjére. 24Esett a jégeső\, és egymást érte a villámlás a jégesőben. Olyan hatalmas volt\, amilyen nem volt még Egyiptomban\, amióta emberek lakják. 25Elverte a jégeső egész Egyiptomban mindazt\, ami a mezőn volt: embert és állatot egyaránt. A mező összes növényét is elverte a jég\, és összetördelte a mező minden fáját. 26Csak Gósen földjén nem volt jégeső\, ahol Izráel fiai laktak. 27Ekkor hívatta a fáraó Mózest és Áront\, és ezt mondta nekik: Ez egyszer én vétkeztem! Az ÚR az igaz\, én és a népem pedig bűnösök vagyunk. 28Könyörögjetek az ÚRhoz\, mert elég volt már ebből a félelmetes mennydörgésből és a jégesőből. Elbocsátalak benneteket\, nem kell tovább itt maradnotok. 29Mózes így felelt neki: Mihelyt kimegyek a városból\, fölemelem kezemet az ÚRhoz. Megszűnik a mennydörgés\, és nem lesz több jégeső\, hogy megtudd: az ÚRé a föld. 30Tudom pedig\, hogy te és udvari embereid még mindig nem féltek az ÚRistentől. 31A lent és az árpát elverte a jég\, mert az árpa kalászban volt\, a len pedig virágzott. 32A búzát és a tönkölyt azonban nem verte el\, mert azok később érnek. 33Amikor eltávozott Mózes a fáraótól\, és kiment a városból\, fölemelte kezét az ÚRhoz\, és megszűnt a mennydörgés meg a jégeső\, és eső sem ömlött tovább a földre. 34De amikor a fáraó látta\, hogy megszűnt az eső\, a jég és a mennydörgés\, visszaesett vétkébe\, és konok maradt a szíve neki is meg udvari embereinek is. 35Megkeményedett a fáraó szíve\, és nem bocsátotta el Izráel fiait\, ahogyan megmondta az ÚR Mózes által.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-14/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221013T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221013T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T112758Z
LAST-MODIFIED:20221004T112758Z
UID:6774-1665619200-1665703800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 13.
DESCRIPTION:Pál levele Tituszhoz 1\,10-16 \n10Mert sokan engedetlenek\, fecsegők és ámítók\, különösen a körülmetéltek között. 11Ezeket el kell hallgattatni\, mert egész családokat feldúlnak azzal\, hogy aljas nyereség kedvéért azt tanítják\, amit nem volna szabad. 12Valaki közülük\, saját prófétájuk mondta: „A krétaiak megrögzött hazudozók\, gonosz vadállatok\, lusta\, falánk népség.” 13Ez a vélemény igaz. Éppen ezért fedd őket szigorúan\, hogy egészséges legyen a hitük\, 14ne foglalkozzanak zsidó mondákkal és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival. 15Minden tiszta a tisztának\, de a tisztátalanoknak és a hitetleneknek semmi sem tiszta\, sőt szennyes mind az elméjük\, mind a lelkiismeretük. 16Azt vallják\, hogy ismerik Istent\, de cselekedeteikkel tagadják\, mert utálatosak\, engedetlenek és minden jó cselekedetre alkalmatlanok. \nMózes második könyve 7\,26-8\,28 \n26Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Menj be a fáraóhoz\, és ezt mondd neki: Így szól az ÚR: Bocsásd el népemet\, hogy áldozattal szolgáljon nekem! 27Mert ha nem akarod elbocsátani\, akkor én békákkal verem meg országod egész területét. 28Békák hemzsegnek a Nílusban\, majd kijönnek belőle\, és bemennek a házadba\, a hálószobádba\, az ágyadba\, udvari embereid házába\, néped közé\, a kemencékbe és a sütőteknőkbe. 29Rád másznak majd a békák meg népedre és udvari embereidre. \n 1Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd Áronnak\, hogy nyújtsa ki kezét botjával együtt a folyók\, a csatornák és a tavak fölé\, és hozza föl a békákat Egyiptom földjére! 2Áron kinyújtotta kezét Egyiptom vizei fölé\, mire feljöttek a békák\, és ellepték Egyiptom földjét. 3De a mágusok is így cselekedtek titkos mesterségükkel\, és békákat hoztak föl Egyiptom földjére. 4Ekkor hívatta a fáraó Mózest és Áront\, és azt mondta: Könyörögjetek az ÚRhoz\, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről! Én pedig elbocsátom a népet\, hogy áldozzon az ÚRnak. 5Mózes azt felelte a fáraónak: Tetszésedre bízom\, hogy amikor könyörgök érted\, udvari embereidért és népedért\, mikorra kérjem\, hogy nálad és a házaidban pusztuljanak ki a békák\, és csak a Nílusban maradjanak meg. 6Holnapra – felelte a fáraó. Mózes ezt mondta: Úgy lesz\, ahogyan mondod\, hogy megtudd: nincs hasonló a mi Istenünkhöz\, az ÚRhoz. 7Eltávoznak a békák tőled\, házaidból\, udvari embereidtől és népedtől\, és csak a Nílusban maradnak meg.\n8Mózes és Áron kijött a fáraótól. Mózes azután az ÚRhoz kiáltott a békák miatt\, amelyeket a fáraóra küldött. 9Az ÚR pedig Mózes szava szerint cselekedett: kipusztultak a békák a házakból\, az udvarokból és a mezőkről. 10Akkor halomba hányták őket: egyik rakás a másikat érte\, és bűzlött az egész ország. 11Amikor a fáraó látta\, hogy enyhült a baj\, konok maradt a szíve\, és nem hallgatott rájuk\, ahogyan megmondta az ÚR. 12Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd meg Áronnak: Nyújtsd ki a botodat\, és üss rá a föld porára\, hogy az szúnyoggá váljék Egyiptom egész földjén! 13Így is cselekedtek. Áron kinyújtotta a kezét botjával együtt\, és ráütött a föld porára. Ekkor szúnyog lepett el embert és állatot. A föld összes pora szúnyoggá változott egész Egyiptomban. 14A mágusok is meg akarták tenni titkos mesterségükkel\, hogy szúnyogokat hozzanak elő\, de nem tudták. Szúnyog lepett el tehát embert és állatot. 15Ekkor azt mondták a mágusok a fáraónak: Isten ujja ez! A fáraó szíve azonban kemény maradt\, és nem hallgatott rájuk\, ahogyan megmondta az ÚR. \n16Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Állj oda korán reggel a fáraó elé\, amikor kimegy a vízhez\, és mondd ezt neki: Így szól az ÚR: Bocsásd el népemet\, hogy áldozattal szolgáljon nekem! 17Mert ha nem bocsátod el népemet\, akkor én bögölyöket bocsátok rád\, udvari embereidre\, népedre és házaidra. Bögölyökkel telnek meg az egyiptomiak házai\, sőt az a föld is\, amelyen ők laknak. 18De kivételt teszek azon a napon Gósen földjével\, ahol az én népem tartózkodik\, és ott nem lesznek bögölyök\, hogy megtudd: Én\, az ÚR\, itt vagyok az országban. 19Így teszek különbséget az én népem és a te néped között. Holnap történik meg ez a jel.\n20Az ÚR így is cselekedett: Tömegestül jöttek a bögölyök a fáraónak és udvari embereinek házaiba\, úgyhogy egész Egyiptomban szenvedett a föld a bögölyök miatt. 21Ekkor hívatta a fáraó Mózest és Áront\, és ezt mondta: Menjetek\, áldozzatok Isteneteknek itt az országban! 22De Mózes azt felelte: Nem volna helyes így cselekednünk\, mert utálatos az egyiptomiaknak az\, amit mi Istenünknek\, az ÚRnak áldozunk. Hiszen ha olyasmit áldozunk\, ami az egyiptomiak szerint utálatos\, megköveznek bennünket. 23Kimegyünk háromnapi járóföldre a pusztába\, hogy ott áldozzunk Istenünknek\, az ÚRnak\, ahogyan megparancsolta nekünk. 24Akkor ezt mondta a fáraó: Én elbocsátalak benneteket\, hogy a pusztában áldozzatok Isteneteknek\, az ÚRnak. Csak nagyon messze ne menjetek! Könyörögjetek értem! 25Mózes így felelt: Én most kimegyek tőled\, könyörgök az ÚRhoz\, és holnap eltávoznak a bögölyök a fáraóról\, udvari embereiről és népéről. De ne csapjon be többé minket a fáraó azzal\, hogy nem bocsátja el a népet áldozni az ÚRnak! 26Azután kiment Mózes a fáraótól\, és könyörgött az ÚRhoz. 27Az ÚR pedig Mózes szava szerint cselekedett: Eltávolította a bögölyöket a fáraóról\, udvari embereiről és népéről\, úgyhogy egy sem maradt. 28De ezúttal is konok maradt a fáraó szíve\, és nem bocsátotta el a népet.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-13/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221012T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221012T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T112701Z
LAST-MODIFIED:20221004T112701Z
UID:6772-1665532800-1665617400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 12.
DESCRIPTION:Pál levele Tituszhoz 1\,1-9 \n\n1Pál\, Isten szolgája\, Jézus Krisztusnak pedig apostola Isten választottaiért\, hogy higgyenek\, és megismerjék az igazságot az igazi kegyesség szerint 2az örök élet reménységére\, amelyet Isten\, aki nem hazudik\, örök idők előtt megígért\, 3igéjét pedig kijelentette a maga idejében az evangélium hirdetésével\, amelyre megbízást kaptam a mi üdvözítő Istenünk rendeléséből. 4Titusznak\, a közös hitben való igaz fiamnak: Kegyelem és békesség Istentől\, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól\, a mi Üdvözítőnktől. \n5Azért hagytalak Krétán\, hogy rendbe hozd az elintézetlenül maradt ügyeket\, és presbitereket állíts szolgálatba városonként\, ahogyan meghagytam neked: 6ha van olyan\, aki feddhetetlen\, egyfeleségű férfi\, akinek gyermekei hívők\, nem vádolhatók kicsapongással\, és nem engedetlenek. 7A püspök ugyanis mint Isten sáfára legyen feddhetetlen\, nem önkényeskedő\, nem indulatos\, nem részeges\, nem kötekedő és nem haszonleső\, 8hanem vendégszerető\, a jóra hajlandó\, józan\, igazságos\, kegyes\, önmegtartóztató\, 9aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez\, hogy az egészséges tanítással tudjon bátorítani\, és meg tudja győzni az ellenszegülőket. \nMózes második könyve 6\,28-7\,25 \n28Amikor az ÚR Egyiptom földjén beszélt Mózessel\, 29így szólt az ÚR Mózeshez: Én vagyok az ÚR! Mondd meg a fáraónak\, Egyiptom királyának mindazt\, amit én mondok neked! 30Mózes azonban így beszélt az ÚR előtt: Hiszen én még a beszédben is ügyetlen vagyok! Hogyan hallgatna rám a fáraó? 1Az ÚR azt mondta Mózesnek: Lásd\, olyanná teszlek a fáraó előtt\, mintha isten volnál. Testvéred\, Áron pedig a prófétád lesz. 2Te mondj el neki mindent\, amit én parancsolok neked! Testvéred\, Áron meg beszéljen a fáraóval\, hogy bocsássa el országából Izráel fiait! 3Én azonban megkeményítem a fáraó szívét\, és bár sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén\, 4a fáraó mégsem hallgat majd rátok\, amíg rá nem teszem kezemet Egyiptomra. Akkor majd kihozom seregeimet\, az én népemet\, Izráel fiait Egyiptomból súlyos ítéletekkel. 5Majd megtudják az egyiptomiak\, hogy én vagyok az ÚR\, ha kinyújtom kezemet Egyiptomra\, és kihozom közülük Izráel fiait. 6Mózes és Áron eszerint jártak el. Úgy cselekedtek\, ahogyan megparancsolta nekik az ÚR. 7Mózes nyolcvan\, Áron pedig nyolcvanhárom éves volt\, amikor beszéltek a fáraóval. 8Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak: 9Ha így szól hozzátok a fáraó: Tegyetek valami csodát! – akkor mondd Áronnak: Vedd a botodat\, és dobd a fáraó elé\, hogy kígyóvá változzon! 10Bement azért Mózes és Áron a fáraóhoz\, és úgy cselekedtek\, ahogyan az ÚR parancsolta. Áron odadobta a botját a fáraó és udvari emberei elé\, és az kígyóvá változott. 11Akkor a fáraó is hívatta a bölcseket és varázslókat\, és azok\, Egyiptom mágusai is ugyanazt tették a maguk titkos mesterségével: 12mindegyikük odadobta a botját\, és azok kígyóvá változtak. De Áron botja elnyelte az ő botjaikat. 13A fáraó szíve azonban kemény maradt\, és nem hallgatott rájuk\, ahogyan megmondta az ÚR. 14Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Konok a fáraó szíve\, nem akarja elbocsátani a népet. 15Menj el a fáraóhoz reggel\, amikor kimegy a vízhez! Állj eléje a Nílus partján\, és vedd kezedbe azt a botot\, amely kígyóvá változott! 16Ezt mondd neki: Az ÚR\, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: Bocsásd el népemet\, hogy áldozattal szolgáljanak nekem a pusztában! – de te nem hallgattál rám mindeddig. 17Így szól azért az ÚR: Ebből tudod meg\, hogy én vagyok az ÚR: A kezemben levő bottal ráütök a Nílus vizére\, és az vérré változik. 18A Nílusban a halak elpusztulnak\, a Nílus pedig megbüdösödik\, úgyhogy az egyiptomiak nem tudnak majd vizet inni a Nílusból.\n19Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd Áronnak: Vedd a botodat\, és nyújtsd ki a kezedet Egyiptom vizei fölé\, folyói és csatornái\, tavai és valamennyi víztározója fölé\, hogy vérré váljanak. Legyen vér Egyiptom egész földjén\, még a fa- és a kőedényekben is! 20Mózes és Áron úgy cselekedett\, ahogyan az ÚR parancsolta. Fölemelte a botját a fáraó és udvari emberei szeme láttára\, ráütött a Nílus vizére\, és a Nílus vize mind vérré változott. 21A Nílus halai elpusztultak\, a Nílus megbüdösödött\, úgyhogy az egyiptomiak nem tudtak inni a Nílus vizéből. Vér volt Egyiptom egész földjén. 22De Egyiptom mágusai is ugyanezt tették titkos mesterségükkel\, ezért a fáraó szíve kemény maradt\, és nem hallgatott rájuk\, ahogyan megmondta az ÚR. 23A fáraó sarkon fordult és hazament; nem vette szívére a dolgot. 24Az egyiptomiak pedig mind elkezdtek ivóvízért ásni a Nílus környékén\, mert nem tudtak inni a Nílus vizéből. 25És ez így ment hét napig\, miután megverte az ÚR a Nílust.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-12/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221011T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221011T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T112547Z
LAST-MODIFIED:20221004T112547Z
UID:6770-1665446400-1665531000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 11.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 4\,10-23 \n10Nagy volt az örömöm az Úrban\, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna\, de nem volt rá alkalmatok. 11Nem a nélkülözés mondatja ezt velem\, mert én megtanultam\, hogy elégedett legyek azzal\, amim van. 12Tudok szűkölködni\, és tudok bővölködni is\, egészen be vagyok avatva mindenbe\, jóllakásba és éhezésbe\, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. 13Mindenre van erőm Krisztusban\, aki megerősít engem. 14Mégis jól tettétek\, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban. 15Azt pedig tudjátok ti is\, filippiek\, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén\, amikor eltávoztam Makedóniából\, az ajándékozás és elfogadás tekintetében egyetlen gyülekezet sem vállalt velem közösséget\, csak ti egyedül\, 16mert egyszer-másszor Thesszalonikába is küldtetek szükségleteimre. 17Nem mintha az ajándékot kívánnám\, hanem azt kívánom\, hogy bőségesen kamatozzék az a ti javatokra. 18Átvettem mindent\, és bővelkedem. Megvan mindenem\, miután megkaptam Epafroditosztól\, ami tőletek jött jó illatú\, kedves\, Istennek tetsző áldozatként. 19Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban. 20A dicsőség pedig Istenünké és Atyánké örökkön-örökké. Ámen. \n21Köszöntsetek minden szentet Krisztus Jézusban! Köszöntenek titeket a velem levő testvérek. 22Köszöntenek titeket a szentek mind\, főként pedig a császár udvarából valók. 23A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel! \nMózes második könyve 6\,2-27 \n2Azután beszélt Isten Mózessel\, és azt mondta neki: Én vagyok az ÚR! 3Ábrahámnak\, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg\, mint „Mindenható Isten”\, de azt a nevemet\, hogy „ÚR”\, nem nyilatkoztattam ki nekik. 4Szövetségre is léptem velük\, hogy nekik adom Kánaán földjét\, azt a földet\, amelyen jövevények voltak. 5Meghallottam Izráel fiainak jajkiáltását is amiatt\, hogy az egyiptomiak rabszolgamunkára kényszerítik őket\, és visszaemlékeztem szövetségemre. 6Ezért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az ÚR\, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától\, és megmentelek benneteket a nekik végzett rabszolgamunkától; megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel. 7Népemmé fogadlak titeket\, én pedig Istenetek leszek\, és megtudjátok\, hogy én\, az ÚR vagyok a ti Istenetek\, aki megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától. 8Azután beviszlek benneteket arra a földre\, amelyről megesküdtem\, hogy Ábrahámnak\, Izsáknak és Jákóbnak adom\, és nektek adom majd azt örökségül. Én vagyok az ÚR! 9Mózes pedig elbeszélte mindezt Izráel fiainak. De nem hallgattak Mózesre kishitűségük és a kemény munka miatt. 10Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: 11Menj be a fáraóhoz\, Egyiptom királyához\, és mondd meg neki\, hogy bocsássa el országából Izráel fiait! 12Mózes azonban így beszélt az ÚR előtt: Hiszen Izráel fiai sem hallgattak rám! Hogyan hallgatna hát rám a fáraó\, amikor még a beszédben is ügyetlen vagyok?! 13De az ÚR szólt Mózesnek és Áronnak\, és odarendelte őket Izráel fiaihoz meg a fáraóhoz\, Egyiptom királyához\, hogy vezessék ki Izráel fiait Egyiptom országából. \n14Ezek voltak a nagycsaládok fejei: Rúbennek\, Izráel elsőszülöttjének a fiai voltak: Hanók és Pallú\, Hecrón és Karmí. Ezek voltak Rúben nemzetségei. 15Simeon fiai voltak: Jemúél\, Jámín és Óhad\, Jákín\, Cóhar és Saul\, egy kánaáni nő fia. Ezek Simeon nemzetségei. 16Ezek pedig Lévi fiainak nevei\, származásuk szerint: Gérsón\, Kehát és Merárí. Lévi százharminchét évet élt. 17Gérsón fiai voltak: Libní és Simí\, nemzetségeik szerint. 18Kehát fiai voltak: Amrám és Jichár\, Hebrón és Uzzíél. Kehát százharminchárom évet élt. 19Merárí fiai voltak: Mahlí és Músí. Ezek Lévi nemzetségei származásuk szerint.\n20Amrám feleségül vette Jókebedet\, apja húgát\, ő szülte neki Áront és Mózest. Amrám százharminchét évet élt. 21Jichár fiai voltak: Kórah\, Nefeg és Zikrí. 22Uzzíél fiai voltak: Mísáél\, Elcáfán és Szitrí. 23Áron feleségül vette Elísebát\, Ammínádáb leányát\, Nahsón húgát\, ő szülte neki Nádábot és Abíhút\, Eleázárt és Ítámárt. 24Kórah fiai voltak: Asszír\, Elkáná és Abíászáf. Ezek a kórahiak nemzetségei. 25Eleázár\, Áron fia Pútíél egyik leányát vette feleségül\, ez szülte neki Fineást. Ezek a léviták családfői nemzetségeik szerint.\n26Ez az az Áron és Mózes\, akiknek azt mondta az ÚR: Vezessétek ki Izráel fiait Egyiptom országából seregeik szerint! 27Ők – Mózes és Áron – beszéltek a fáraóval\, Egyiptom királyával\, hogy kivezessék Izráel fiait Egyiptomból.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-11/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221010T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221010T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T112023Z
LAST-MODIFIED:20221004T112023Z
UID:6768-1665360000-1665444600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 10.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 4\,1-9 \n\n1Ezért tehát\, testvéreim\, akiket szeretek\, és akik után vágyódom\, örömöm és koronám\, így maradjatok meg az Úrban\, szeretteim! 2Evódiát intem\, és Szintikhét is intem\, hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban. 3Sőt téged is kérlek\, hűséges munkatársam\, segíts nekik\, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért\, Kelemennel és a többi munkatársammal is\, akiknek a neve benne van az élet könyvében.\n4Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! 5A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! 6Semmiért se aggódjatok\, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; 7és Isten békessége\, mely minden értelmet meghalad\, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban. 8Egyébként pedig\, testvéreim\, ami igaz\, ami tisztességes\, ami igazságos\, ami tiszta\, ami szeretetre méltó\, ami jó hírű\, ha valami nemes és dicséretes\, azt vegyétek figyelembe! 9Amit tanultatok és átvettetek\, hallottatok és láttatok is tőlem\, azt tegyétek\, és veletek lesz a békesség Istene. \nMózes második könyve 5\,1-6\,1 \n\n1Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz\, és ezt mondták neki: Így szól az ÚR\, Izráel Istene: Bocsásd el népemet\, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában! 2A fáraó azonban ezt felelte: Kicsoda az az ÚR\, hogy hallgassak a szavára és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az URat\, úgyhogy nem is bocsátom el Izráelt. 3Erre ők ezt mondták: Találkoztunk a héberek Istenével. Hadd menjünk ki azért háromnapi járóföldre a pusztába\, hogy áldozzunk Istenünknek\, az ÚRnak\, hogy ne sújtson bennünket dögvésszel vagy fegyverrel. 4De Egyiptom királya ezt mondta nekik: Mózes és Áron! Miért akarjátok elvonni a népet a munkájától? Menjetek\, folytassátok a kényszermunkát! 5Már így is sok a mihaszna nép az országban – mondta a fáraó –\, és ti még abba akarjátok hagyatni ezekkel a kényszermunkát?! \n6A fáraó még aznap megparancsolta a nép sanyargatóinak és felügyelőinek: 7Ne adjatok többé szalmát a népnek a vályogvetéshez\, ahogy eddig: Menjenek\, és szedjenek maguknak szalmát! 8De hajtsatok be rajtuk ugyanannyi vályogot\, amennyit eddig kellett készíteniük! Ne engedjetek el belőle\, mert lusták ezek\, azért kiáltozzák: Menjünk és áldozzunk Istenünknek! 9Ha nehezebb lesz az emberek munkája\, és el lesznek vele foglalva\, akkor nem törődnek majd hazug beszédekkel. 10Kimentek tehát a nép sanyargatói és felügyelői\, és azt mondták a népnek: Így szól a fáraó: Nem adok nektek szalmát. 11Menjetek\, szedjetek magatoknak szalmát ott\, ahol találtok! De a munkátokból semmit sem engedünk el. 12Ekkor a nép szétszéledt egész Egyiptomban\, hogy a tarlón szalmát szedegessen. 13A sanyargatók pedig folyton csak hajszolták őket: Végezzétek el a napi munkátokat úgy\, mint amikor még volt szalma! 14Meg is verték Izráel fiainak felügyelőit\, akiket a fáraó sanyargatói rendeltek föléjük\, és azt mondták: Miért nem végeztétek el sem tegnap\, sem ma a vályogvetést úgy\, mint eddig\, az előírt mennyiségben? 15Akkor bementek Izráel fiainak felügyelői a fáraóhoz\, és így panaszkodtak: Miért bánsz így szolgáiddal? 16Szalmát nem adnak szolgáidnak\, mégis azt parancsolják\, hogy csináljunk vályogot. Sőt most még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel. 17De ő így felelt: Lusták vagytok\, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni az ÚRnak. 18Menjetek csak\, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek\, de a kiszabott vályogot be kell szolgáltatnotok!\n19Izráel fiainak felügyelői látták\, hogy bajban vannak\, mivel ezt mondták: A napi vályogmennyiségből nem szabad engedni! 20Ezért amikor a fáraótól kijövet találkoztak Mózessel és Áronnal\, akik ott álltak rájuk várakozva\, 21ezt mondták nekik: Nézzen rátok az ÚR\, és ítéljen meg benneteket\, mert gyűlöletessé tettetek bennünket a fáraó és udvari emberei előtt\, és fegyvert adtatok a kezükbe\, hogy megöljenek bennünket! 22Ekkor Mózes az ÚRhoz fordult\, és ezt mondta: Uram\, miért bánsz ilyen gonoszul ezzel a néppel? Miért is küldtél ide engem?! 23Mert amióta bementem a fáraóhoz\, hogy beszéljek vele a nevedben\, csak még gonoszabbul bánik ezzel a néppel\, te pedig semmit sem tettél\, hogy megszabadítsd a népedet.  1Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Majd meglátod\, mit teszek a fáraóval: erős kéz kényszeríti arra\, hogy elbocsássa\, erős kéz kényszeríti arra\, hogy elűzze őket országából.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-10/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221009T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221009T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T111923Z
LAST-MODIFIED:20221004T111923Z
UID:6766-1665273600-1665358200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 9.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 3\,15-21 \n15Akik tehát tökéletesek vagyunk\, így gondolkozzunk\, és ha valamit másképpen gondoltok\, azt is kinyilatkoztatja majd Isten nektek; 16de amire eljutottunk\, ahhoz ragaszkodjunk. 17Legyetek követőim\, testvéreim\, és azokra figyeljetek\, akik úgy élnek\, ahogyan mi példát adtunk nektek. 18Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek\, most pedig sírva is mondom\, hogy ők Krisztus keresztjének ellenségei; 19kárhozatra jutnak\, a hasuk az istenük\, és azzal dicsekszenek\, ami a gyalázatuk\, mert földi dolgokkal törődnek. 20Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk\, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül\, 21aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel\, amellyel maga alá vethet mindeneket. \nMózes második könyve 4 \n\n1Mózes ekkor így felelt: Hátha nem hisznek nekem\, és nem hallgatnak a szavamra\, hanem azt mondják: Nem is jelent meg neked az ÚR?! 2De az ÚR erre megkérdezte tőle: Mi van a kezedben? Egy bot – felelte. 3Dobd a földre! – mondta az ÚR. Amikor a földre dobta\, az kígyóvá változott\, Mózes pedig elfutott előle. 4Az ÚR azonban ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet\, és ragadd meg a farkánál! Mózes kinyújtotta a kezét\, és megmarkolta\, az pedig a markában bottá változott. 5Így majd elhiszik\, hogy megjelent neked az ÚR\, atyáik Istene: Ábrahám Istene\, Izsák Istene és Jákób Istene. 6Majd pedig ezt mondta neki az ÚR: Dugd be a kezedet a ruhád alá! Ő bedugta a kezét a ruhája alá\, és amikor kihúzta\, hófehér volt a keze a poklosságtól. 7Ezután pedig azt mondta: Dugd vissza a kezedet a ruhád alá! Visszadugta a kezét a ruhája alá\, és amikor kihúzta a ruhája alól\, ismét olyan volt\, mint testének többi része. 8Ha tehát nem hisznek neked\, és nem hallgatnak a szóra az első jelnél\, majd hisznek a szónak a következő jelnél. 9De ha még erre a két jelre sem hisznek\, és nem hallgatnak a szavadra\, akkor végy a Nílus vizéből\, öntsd a szárazra\, és a Nílusból vett víz vérré változik a szárazon. 10Mózes akkor ezt mondta az ÚRnak: Kérlek\, Uram\, nem vagyok én a szavak embere. Korábban sem voltam\, de azóta sem lettem az\, hogy szolgáddal beszélsz. Sőt inkább nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok. 11De az ÚR ezt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Ki tesz némává vagy süketté\, látóvá vagy vakká? Talán nem én\, az ÚR?! 12Most azért csak menj: majd én segítségedre leszek a beszédben\, és megtanítalak arra\, hogy mit beszélj! 13De ő azt felelte: Kérlek\, Uram! Küldj mást\, akit küldeni tudsz! 14Ekkor az ÚR haragra gerjedt Mózes ellen\, és azt mondta: Van neked egy testvéred\, a lévita Áron. Tudom\, hogy ő jól tud beszélni. Sőt jön is már eléd\, és ha meglát\, szívből fog örülni. 15Beszélj hát vele\, és add az ő szájába a szavakat! Én pedig a segítségetekre leszek a beszédben\, és megtanítalak benneteket arra\, hogy mit cselekedjetek. 16Ő majd beszél helyetted a néppel. Ő lesz a te szád\, te pedig olyan leszel neki\, mint az isten. 17Ezt a botot pedig te vedd a kezedbe\, és mutasd be vele a jeleket! \n18Ekkor Mózes visszament Jetróhoz\, az apósához\, és így szólt hozzá: Szeretnék visszamenni testvéreimhez Egyiptomba\, hadd lássam\, élnek-e még? Jetró így felelt Mózesnek: Menj el békével! 19Az ÚR ugyanis azt mondta Mózesnek Midjánban: Menj vissza Egyiptomba\, mert meghaltak mindazok az emberek\, akik halálra kerestek téged. 20Ekkor fogta Mózes a feleségét és fiait\, szamárra ültette őket\, hogy visszatérjen Egyiptom földjére. Isten botját is kezébe vette Mózes. 21Mert ezt mondta az ÚR Mózesnek: Amikor visszamégy Egyiptomba\, ügyelj arra\, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat\, amelyekre képessé tettelek. Én ugyan megkeményítem a szívét\, és nem akarja majd elbocsátani a népet\, 22de te mondd meg a fáraónak: Így szól az ÚR: Izráel az én elsőszülött fiam. 23Azért azt mondom neked\, hogy bocsásd el az én fiamat\, hadd szolgáljon áldozattal engem! Ha nem akarod őt elbocsátani\, akkor megölöm a te elsőszülött fiadat. 24Útközben történt\, az éjjeli szálláson\, hogy rátámadt az ÚR\, és meg akarta ölni. 25De Cippóra fogott egy éles követ\, levágta fiának az előbőrét\, Mózes combjához érintette\, és így szólt: Véren szerzett vőlegényem vagy! 26Akkor eltávozott tőle az ÚR. Cippóra akkor a körülmetélés miatt nevezte így Mózest: Véren szerzett vőlegény. 27Áronnak pedig ezt mondta az ÚR: Menj Mózes elé a pusztába! Ő elment\, és találkozott vele az Isten hegyénél\, és megcsókolta őt. 28Mózes elbeszélte Áronnak mindazokat az igéket\, amelyekkel az ÚR elküldte\, és mindazokat a jeleket\, amelyeket megparancsolt neki. 29Azután elment Mózes és Áron\, és összegyűjtötte Izráel fiainak összes véneit. 30Áron elmondta mindazt\, amit az ÚR mondott Mózesnek\, Mózes pedig bemutatta a jeleket a nép előtt. 31A nép pedig hitt. Amikor meghallották\, hogy az ÚR számon tartja Izráel fiait\, és meglátta nyomorúságukat\, meghajoltak és leborultak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-9/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221008T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221008T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T111828Z
LAST-MODIFIED:20221004T111828Z
UID:6764-1665187200-1665271800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 8.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 3\,1-14 \n\n1Egyébként pedig\, testvéreim\, örüljetek az Úrban! Hogy ugyanazt írjam nektek\, az engem nem fáraszt\, titeket viszont megerősít. 2Óvakodjatok a kutyáktól\, óvakodjatok a gonosztevőktől\, óvakodjatok a megmetéltektől! 3Mert mi vagyunk a körülmetéltek\, akik Isten Lelke szerint szolgálunk\, és Krisztus Jézussal dicsekszünk\, és nem a testben bizakodunk. 4Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja\, hogy testben bizakodhat\, én még inkább: 5nyolcadik napon metéltek körül\, Izráel népéből\, Benjámin törzséből származom\, héber a héberek közül\, törvény szempontjából farizeus\, 6buzgóság szempontjából az egyház üldözője\, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam. 7Ellenben azt\, ami nekem nyereség volt\, kárnak ítéltem Krisztusért. 8Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus\, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent\, hogy Krisztust megnyerjem. 9Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján\, hanem a Krisztusba vetett hit által Istentől van igazságom a hit alapján\, 10hogy megismerjem őt és feltámadása erejét\, valamint a szenvedéseiben való részesedést\, hasonlóvá lévén az ő halálához\, 11hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra. \n12Nem mintha már elértem volna mindezt\, vagy már célnál volnék\, de igyekszem\, hogy meg is ragadjam\, mert engem is megragadott Krisztus Jézus. 13Testvéreim\, én nem gondolom magamról\, hogy már elértem\, 14de egyet teszek: ami mögöttem van\, azt elfelejtve\, ami pedig előttem van\, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé\, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. \nMózes második könyve 3 \n\n1Mózes pedig apósának\, Jetrónak\, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte\, és eljutott az Isten hegyéhez\, a Hórebhez. 2Ott megjelent neki az ÚR angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis\, hogy a csipkebokor tűzben ég\, de mégsem ég el a csipkebokor. 3Akkor Mózes ezt mondta magában: Odamegyek\, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor? 4Amikor az ÚR látta\, hogy odamegy megnézni\, megszólította őt Isten a csipkebokor közepéből\, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! 5Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról\, mert szent föld az a hely\, ahol állsz! 6Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Istene\, Ábrahám Istene\, Izsák Istene és Jákób Istene. Ekkor Mózes eltakarta az arcát\, mert félt rátekinteni az Istenre. 7Az ÚR pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban\, és meghallottam segélykiáltásukat a sanyargatók miatt\, mert ismerem fájdalmukat. 8El is megyek\, hogy kimentsem őket Egyiptom kezéből\, és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre\, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni\, a hettita\, az emóri\, a perizzi\, a hivvi és a jebúszi nép helyére. 9Bizony\, eljutott hozzám Izráel fiainak segélykiáltása; látom is\, hogy mennyire sanyargatják őket az egyiptomiak. 10Most azért menj! Elküldelek téged a fáraóhoz: vezesd ki népemet\, Izráel fiait Egyiptomból! 11Mózes azonban ezt felelte erre az Istennek: Ki vagyok én\, hogy elmenjek a fáraóhoz\, és kivezessem Egyiptomból Izráel fiait? 12De Isten azt mondta: Bizony\, én veled leszek! Ez lesz annak a jele\, hogy én küldelek: Amikor kivezetted a népet Egyiptomból\, ennél a hegynél fogjátok áldozattal szolgálni az Istent. 13De Mózes azt felelte Istennek: Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz\, és azt mondom nekik: atyáitok Istene küldött engem hozzátok\, és ők megkérdezik tőlem\, hogy mi a neve\, akkor mit mondjak nekik? 14Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok\, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A „Vagyok” küldött engem hozzátok. 15Még ezt is mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Az ÚR\, atyáitok Istene\, Ábrahám Istene\, Izsák Istene és Jákób Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökre\, így szólítsatok engem nemzedékről nemzedékre! 16Menj\, gyűjtsd össze Izráel véneit\, és mondd meg nekik: Az ÚR\, atyáitok Istene: Ábrahám\, Izsák és Jákób Istene megjelent nekem\, és azt mondta: Számon tartalak benneteket és mindazt\, amit ellenetek Egyiptomban elkövettek\, 17és elhatároztam\, hogy elviszlek benneteket az egyiptomi nyomorúságból a kánaáni\, a hettita\, az emóri\, a perizzi\, a hivvi és a jebúszi nép földjére\, a tejjel és mézzel folyó földre. 18Ők majd hallgatnak a szavadra. Azután menj be Izráel véneivel együtt Egyiptom királyához\, és ezt mondjátok neki: Az ÚRral\, a héberek Istenével találkoztunk. Hadd menjünk azért ki háromnapi járóföldre a pusztába\, hogy áldozzunk Istenünknek\, az ÚRnak! 19Én ugyan tudom\, hogy az egyiptomi király nem engedi meg\, hogy elmenjetek\, hanem csak az erőszaknak enged majd\, 20de én kinyújtom a kezemet\, és megverem Egyiptomot mindenféle csodával\, amelyet véghezviszek benne. Majd azután elbocsát benneteket. 21És jóindulatot ébresztek e nép iránt az egyiptomiakban\, úgyhogy amikor eljöttök\, nem jöttök üres kézzel. 22Minden asszony kérjen a szomszédasszonyától és lakótársától ezüst és arany ékszereket meg ruhákat\, és adjátok azokat fiaitokra és leányaitokra: így szereztek majd zsákmányt Egyiptomtól.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-8/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221007T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221007T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T111731Z
LAST-MODIFIED:20221004T111731Z
UID:6762-1665100800-1665185400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 7.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 2\,12-30 \n12Ezért tehát\, szeretteim\, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek\, nem csupán jelenlétemben\, hanem sokkal inkább most\, távollétemben is\, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket\, 13mert Isten az\, aki munkálja bennetek mind a szándékot\, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. 14Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent\, 15hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek\, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben\, akik között ragyogtok\, mint csillagok a világban\, 16ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd Krisztus napján\, hogy nem futottam hiába\, és nem fáradtam hiába. 17Sőt ha italáldozatul kiöntetem is a hitetekért bemutatott áldozatban és szolgálatban\, örülök\, és együtt örülök mindnyájatokkal; 18de ugyanígy örüljetek ti is\, és örüljetek velem együtt! \n19Remélem az Úr Jézusban\, hogy Timóteust hamarosan elküldhetem hozzátok\, hogy én is megnyugodjam\, miután megtudtam\, mi van veletek. 20Mert nincs mellettem hozzá hasonló lelkületű\, aki olyan őszintén törődne ügyeitekkel; 21mert mindenki a maga dolgával törődik\, nem pedig Krisztus Jézuséval. 22De ti is tudjátok\, hogy kipróbált ember ő\, és mint apjával a gyermek\, úgy szolgált velem az evangéliumért. 23Remélem tehát\, hogy őt azonnal elküldhetem\, mihelyt meglátom\, hogyan alakulnak dolgaim. 24De bízom az Úrban\, hogy magam is hamarosan elmegyek. 25Szükségesnek tartottam azonban\, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditosz testvéremet\, munkatársamat és bajtársamat\, akit ti küldtetek\, hogy szükségemben szolgálatomra legyen\, 26mivel vágyódott mindnyájatok után\, és nyugtalankodott\, mert meghallottátok\, hogy beteg. 27Meg is betegedett halálosan\, de Isten megkönyörült rajta\, sőt nemcsak rajta\, hanem énrajtam is\, hogy szomorúságomra szomorúság ne következzék. 28Hamarabb elküldöm tehát\, hogy viszontlássátok\, és örüljetek\, és hogy én is kevésbé szomorkodjam. 29Fogadjátok az Úrban teljes örömmel\, és becsüljétek meg az ilyeneket\, 30mert Krisztus ügyéért került közel a halálhoz\, amikor életét kockáztatta azért\, hogy helyettetek szolgáljon nálam. \nMózes második könyve 2 \n\n1Egy Lévi házából való férfi elment\, és feleségül vette Lévi egyik leányutódját. 2Az asszony teherbe esett\, és fiút szült. Amikor látta\, hogy milyen szép\, három hónapig rejtegette. 3Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni\, fogott egy gyékénykosarat\, bekente szurokkal és gyantával\, majd beletette a gyermeket\, és kitette a Nílus partján a sás közé. 4A gyermek nővére pedig ott állt távolabb\, hogy megtudja\, mi történik vele.\n5A fáraó leánya éppen odament\, hogy megfürödjék a Nílusban\, cselédjei meg ott járkáltak a Nílus mentén. Megpillantotta a kosarat a sás között\, odaküldte a szolgálóleányát\, és kihozatta azt. 6Fölnyitotta\, és meglátta a gyermeket; hát egy síró fiú volt! Megszánta\, és ezt mondta: A héberek gyermekei közül való ez. 7A kisfiú nővére pedig ezt kérdezte a fáraó leányától: Ne menjek\, és ne hívjak egy szoptató asszonyt a héberek közül\, aki majd szoptatja neked a gyermeket? 8A fáraó leánya így felelt: Eredj! A leány elment\, és a gyermek anyját hívta oda. 9Vidd magaddal ezt a gyermeket – mondta neki a fáraó leánya –\, és szoptasd őt helyettem\, én pedig megadom jutalmadat! Az asszony magához vette a gyermeket\, és szoptatta. 10Amikor a gyermek nagyobb lett\, elvitte a fáraó leányához\, aki a fiává fogadta. Mózesnek nevezte el\, mert ezt mondta: A vízből húztam ki. \n11Abban az időben történt\, amikor Mózes már felnőtt\, hogy kiment testvéreihez\, és látta kényszermunkájukat. És meglátta\, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit\, az ő egyik testvérét veri. 12Körülnézett\, és amikor látta\, hogy senki sincs ott\, agyonütötte az egyiptomit\, és elrejtette a homokban. 13Másnap is kiment\, akkor meg két héber férfi civakodott egymással. Rászólt arra\, aki a hibás volt: Miért vered a felebarátodat? 14De ő így válaszolt: Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá közöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni\, ahogyan megölted az egyiptomit? Mózes megijedt\, és ezt gondolta: Bizony\, kitudódott a dolog!\n15A fáraó is meghallotta ezt a dolgot\, és halálra kerestette Mózest. De Mózes elmenekült a fáraó elől. Midján földjén állapodott meg\, és leült ott egy kútnál. 16Midján papjának volt hét leánya. Ezek odajöttek\, vizet merítettek\, és megtöltötték a vályúkat\, hogy megitassák apjuk juhait. 17De pásztorok is jöttek oda\, és elkergették őket. Ekkor fölállt Mózes\, segítségükre sietett\, és megitatta juhaikat. 18Amikor a leányok hazaértek apjukhoz\, Reuélhez\, az megkérdezte: Hogyhogy ma ilyen korán megjöttetek? 19Egy egyiptomi férfi védett meg bennünket a pásztoroktól – felelték. – Sőt még vizet is merített nekünk\, és megitatta a juhokat. 20Akkor ezt mondta a leányainak: Hol van ő most? Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide\, és egyék velünk! 21Mózes úgy döntött\, hogy ott marad annál a férfinál\, az pedig Mózeshez adta leányát\, Cippórát. 22Az asszony fiút szült\, ő pedig Gérsómnak nevezte el\, mert azt mondta: Jövevény lettem idegen földön. 23Közben hosszú idő telt el\, és meghalt Egyiptom királya. Izráel fiai pedig sóhajtoztak és kiáltoztak a szolgaság miatt\, és a szolgaság miatti segélykiáltásuk feljutott Istenhez. 24Isten meghallotta panaszkodásukat\, és visszaemlékezett Isten a szövetségére\, amelyet Ábrahámmal\, Izsákkal és Jákóbbal kötött. 25Rátekintett Isten Izráel fiaira\, és gondja volt rájuk Istennek.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-7/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221006T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221006T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221004T111631Z
LAST-MODIFIED:20221004T111631Z
UID:6760-1665014400-1665099000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 6.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 2\,1-11 \n\n1Ha tehát van vigasztalás Krisztusban\, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés\, ha van közösség a Lélekben\, ha van irgalom és könyörület\, 2akkor tegyétek teljessé örömömet azzal\, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek\, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. 3Semmit ne tegyetek önzésből\, se hiú dicsőségvágyból\, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4és senki se a maga hasznát nézze\, hanem mindenki a másokét is. 5Az az indulat legyen bennetek\, amely Krisztus Jézusban is megvolt: 6aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak\, hogy egyenlő Istennel\, 7hanem megüresítette önmagát\, szolgai formát vett fel\, emberekhez hasonlóvá lett\, és emberként élt; 8megalázta magát\, és engedelmes volt mindhalálig\, mégpedig a kereszthalálig. 9Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé\, és azt a nevet adományozta neki\, amely minden névnél nagyobb\, 10hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon\, mennyeieké\, földieké és föld alattiaké; 11és minden nyelv vallja\, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. \nMózes második könyve 1 \n\n1Név szerint ezek voltak Izráel fiai\, akik Egyiptomba mentek Jákóbbal; mindegyik a maga háza népével ment: 2Rúben\, Simeon\, Lévi és Júda\, 3Issakár\, Zebulon és Benjámin\, 4Dán és Naftáli\, Gád és Ásér. 5Összesen hetvenen voltak\, akik Jákóbtól származtak; József pedig már Egyiptomban volt. 6Azután meghalt József és valamennyi testvére meg az az egész nemzedék. 7Izráel fiai pedig szaporodtak\, gyarapodtak\, megsokasodtak\, nagyon-nagyon megerősödtek\, és megtelt velük az ország. \n8Új király került azonban Egyiptom élére\, aki már nem ismerte Józsefet\, 9és ezt mondta népének: Lám\, Izráel fiainak népe nagyobb és erősebb\, mint mi. 10Gyertek\, bánjunk csak okosan vele\, nehogy még jobban megsokasodjon! Mert ha háború támad\, ő is ellenségeinkhez csatlakozik\, ellenünk harcol\, és kivonul az országból. 11Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük\, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt. 12De mennél jobban sanyargatták őket\, annál inkább sokasodtak és terjeszkedtek\, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól. 13Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. 14Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel\, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; mindenféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.\n15Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak – az egyiknek Sifrá\, a másiknak Púá volt a neve –\, 16és ezt mondta: Amikor a héber asszonyok szülésénél segédkeztek\, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz\, öljétek meg\, ha leány\, hagyjátok életben! 17De a bábák félték az Istent\, és nem cselekedtek úgy\, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik\, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket. 18Ekkor Egyiptom királya magához hívatta a bábákat\, és kérdőre vonta őket: Miért teszitek ezt\, miért hagyjátok életben a fiúgyermekeket? 19A bábák pedig ezt felelték a fáraónak: Mert a héber asszonyok nem olyanok\, mint az egyiptomiak\, hanem életerősek. Mire a bába odaér hozzájuk\, már meg is szültek. 20Isten ezért jót tett a bábákkal. A nép pedig sokasodott\, és igen megerősödött. 21És mivel a bábák félték az Istent\, ő gyermekekkel ajándékozta meg őket. 22A fáraó ekkor megparancsolta egész népének: Minden újszülött héber fiút dobjatok a Nílusba\, csak a leányokat hagyjátok életben!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-6/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221005T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221005T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221003T070227Z
LAST-MODIFIED:20221003T070255Z
UID:6758-1664928000-1665012600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 5.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 1\,18-30 \n18De mit számít ez? Az a fontos\, hogy bármilyen módon\, akár színlelésből\, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik\, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok\, 19mert tudom\, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által. 20Ezért szívemből várom és remélem\, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani\, hanem mint mindenkor\, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem\, akár életben maradok\, akár meghalok. 21Mert nekem az élet Krisztus\, és a meghalás nyereség. 22Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra\, akkor hogy melyiket válasszam: nem tudom. 23Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni\, mert ez sokkal jobb mindennél; 24de miattatok nagyobb szükség van arra\, hogy életben maradjak. 25Erről meggyőződve tudom is\, hogy életben maradok\, és együtt maradok mindnyájatokkal a hitben való növekedésetekre és örömötökre; 26így még inkább dicsekedtek majd velem Krisztus Jézusban\, amikor ismét megjelenek nálatok. 27Csak ti Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek\, hogy akár odamegyek és látlak titeket\, akár távol vagyok\, azt halljam rólatok\, hogy megálltok egy Lélekben\, egy szívvel\, együtt küzdve az evangélium hitéért\, 28és semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektől. Ez nekik a kárhozat\, nektek pedig az üdvösség jele lesz: mégpedig Istentől. 29Mert nektek nemcsak az adatott meg Krisztusért\, hogy higgyetek benne\, hanem az is\, hogy szenvedjetek érte\, 30és ugyanabban a küzdelemben álljatok\, amelyet tőlem láttatok\, és amelyet most rólam hallotok. \nMózes első könyve 50 \n\n1József ekkor apja arcára borult\, siratta\, és csókolgatta. 2Azután megparancsolta József az orvosoknak\, akik az ő szolgálatában álltak\, hogy balzsamozzák be az apját. Az orvosok be is balzsamozták Izráelt. 3Negyven nap telt el ezzel\, mert ennyi ideig tart a bebalzsamozás. Az egyiptomiak pedig hetven napig siratták őt. 4Amikor letelt a siratás ideje\, így szólt József a fáraó háza népéhez: Ha jóindulattal vagytok irántam\, beszéljétek el ezt a fáraónak: 5Apám megesketett\, amikor ezt kérte: Én most meghalok\, a saját sírboltomba temess el\, amelyet Kánaán földjén vájtam ki magamnak! Most azért el kell mennem\, hogy eltemessem apámat\, de utána visszatérek. 6A fáraó ezt mondta: Menj el\, temesd el apádat\, ahogyan megesketett téged! 7El is ment József\, hogy eltemesse az apját\, és vele ment a fáraó minden udvari embere\, udvarának vénei és Egyiptom összes vénei 8meg József egész háza népe\, testvérei és apjának a háza népe. Csak a gyermekeket meg a juhokat és marhákat hagyták Gósen földjén. 9Még harci kocsik és lovasok is mentek vele\, úgyhogy a menet igen hatalmas volt. 10Amikor eljutottak Góren-Háátádig\, amely a Jordánon túl van\, nagy és mélységes gyásszal siratták el ott; hét napig tartó gyászünnepet rendezett apjának József. 11Amikor az ország lakosai\, a kánaániak látták ezt a gyászünnepet Góren-Háátádnál\, ezt mondták: Mély gyásza van Egyiptomnak! Ezért nevezték el azt a helyet a Jordánon túl Ábél-Micrajimnak. 12Fiai pedig úgy tettek Jákóbbal\, ahogyan megparancsolta nekik: 13elvitték őt fiai Kánaán földjére\, és eltemették Mamréval szemben\, a makpélai mezőn levő barlangba\, amelyet Ábrahám a mezővel együtt vásárolt meg a hettita Efróntól sírhelynek való birtokul. 14Miután József eltemette apját\, visszatért Egyiptomba testvéreivel és mindazokkal együtt\, akik elkísérték őt apja temetésére. \n15Amikor József bátyjai látták\, hogy meghalt az apjuk\, így tanakodtak: Hátha József bosszút forral ellenünk\, és megfizet most nekünk mindazért a rosszért\, amit vele szemben elkövettünk. 16Ezt üzenték tehát Józsefnek: Apád megparancsolta nekünk halála előtt: 17Mondjátok meg Józsefnek: Kérünk\, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét\, hogy rosszat követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését\, akik atyád Istenének a szolgái! József sírva fakadt\, amikor ezt elmondták neki. 18Oda is mentek hozzá a testvérei\, leborultak előtte\, és ezt mondták: Szolgáid vagyunk! 19De József így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én? 20Ti rosszat terveztetek ellenem\, de Isten terve jóra fordította azt\, hogy úgy cselekedjék\, ahogyan az ma van\, és sok nép életét megtartsa. 21Most hát ne féljetek\, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vigasztalta őket\, és szívhez szólóan beszélt velük.\n22József Egyiptomban lakott\, mind ő\, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József\, 23és megláthatta József Efraim fiait harmadíziglen. Manassé fiának\, Mákírnak is születtek gyermekei\, és József saját gyermekeivé fogadta őket. \n24Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok\, de Isten bizonyosan rátok tekint\, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre\, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak\, Izsáknak és Jákóbnak. 25Meg is eskette József Izráel fiait: Bizonyosan rátok tekint Isten\, akkor vigyétek majd el innen a csontjaimat! 26Azután meghalt József száztíz éves korában. Bebalzsamozták\, és egy koporsóba helyezték Egyiptomban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-5/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221004T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221004T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221002T220017Z
LAST-MODIFIED:20221003T081323Z
UID:6751-1664841600-1664926200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 4.
DESCRIPTION:Pál levele a filippiekhez 1\,1-17 \n\n1Pál és Timóteus\, Krisztus Jézus szolgái mindazoknak a szenteknek Krisztus Jézusban\, akik Filippiben vannak\, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt: 2kegyelem nektek és békesség Istentől\, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. \n3Hálát adok az én Istenemnek\, valahányszor megemlékezem rólatok\, 4és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért\, 5mert közösséget vállaltatok velem az evangélium hirdetésében az első naptól fogva mind a mai napig. 6Éppen ezért meg vagyok győződve arról\, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát\, elvégzi Krisztus Jézus napjára. 7Így kell gondolkoznom mindnyájatokról\, mert szívemben hordozlak titeket\, mivel fogságomban is\, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben. 8Mert Isten a tanúm\, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetével\, 9és imádkozom azért\, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel\, 10hogy megítélhessétek\, mi a helyes\, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára\, 11és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcsét Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására. \n12Szeretném\, ha tudnátok\, testvéreim\, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja\, 13mert ismertté lett az egész testőrségben és mindenki más előtt is\, hogy Krisztusért viselem bilincseimet\, 14úgyhogy többen azok közül\, akik testvéreink az Úrban\, fogságom körülményeiből bizalmat merítve félelem nélkül\, bátran szólják Isten igéjét. 15Némelyek ugyan irigységből és versengésből\, de mások jóakaratból hirdetik Krisztust: 16ezek szeretetből\, mert tudják\, hogy az evangélium védelmére rendeltettem\, 17azok pedig számításból\, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust\, mert azt hiszik\, hogy gyötrelmet okoznak nekem fogságomban. \nMózes első könyve 49 \n\n1Jákób hívatta fiait\, és ezt mondta: Gyűljetek össze\, hadd mondjam el\, mi történik veletek majd egykor! 2Gyűljetek egybe\, hallgassatok meg\, Jákób fiai! Hallgassatok atyátokra\, Izráelre! 3Rúben\, te vagy elsőszülöttem\, erősségem\, férfierőm első termése: kiváltképpen hatalmas\, kiváltképpen erős. 4Kiáradtál\, mint a víz\, nem maradsz az első\, mert atyád ágyába léptél\, akkor meggyaláztál\, nyoszolyámba léptél. 5Simeon és Lévi testvérek\, fegyvereik erőszak eszközei. 6Társaságukba ne menj\, lelkem\, gyülekezetükkel ne egyesülj\, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban\, kedvtelésükben bikát bénítottak. 7Átkozott haragjuk\, mert vad\, és dühük\, mert hajthatatlan. Szétosztom őket Jákóbban\, elszélesztem Izráelben. 8Júda\, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakára teszed\, leborulnak előtted atyádnak fiai. 9Fiatal oroszlán vagy\, Júda\, prédától lettél naggyá\, fiam! Lehevert\, elnyújtózott\, mint a hím vagy a nőstény oroszlán – ki merné fölzavarni?! 10Nem távozik Júdából a jogar\, sem a kormánypálca térdei közül\, míg eljő Síló\, akinek engednek a népek. 11Szőlőtőhöz köti ki szamarát\, nemes tőkéhez szamárcsikóját. Ruháját borban mossa\, köntösét a szőlő vérében. 12Szemei bornál ragyogóbbak\, fogai tejnél fehérebbek. 13Zebulon a tengerpart felé lakik\, a hajók kikötője felé\, hátával Szidónra támaszkodik. 14Issakár nagy csontú szamár\, az aklok között heverész. 15De látva\, mily jó a nyugalom\, és milyen szép a föld\, teher alá hajtja vállát\, és robotoló szolgává lesz. 16Dán ítéli a maga népét\, mint Izráel bármely törzse. 17Dán kígyó lesz az úton\, vipera az ösvényen\, a ló csüdjébe harap\, és lovasa hanyatt esik. 18Szabadításodra várok\, URam! 19Gádot martalócok marják\, de ő a sarkukba mar! 20Ásér kenyere kövér\, királyi csemegéket kínál. 21Naftáli gyors lábú szarvasünő\, szép szavakat hallat. 22Termő fa ága József\, termő fa ága forrás mellett\, ágai átnyúlnak a kőfalon. 23Ezért keserítik\, nyilazzák\, kergetik az íjászok. 24De íja nem remeg\, izmos kezei fürgén járnak\, hisz Jákób Erőssége tartja a kezét\, Izráel pásztora\, kősziklája\, 25atyád Istene\, aki megsegít téged\, a Mindenható\, aki megáld téged az ég áldásával felülről\, a lent elterülő mélység áldásaival\, az emlők és anyaméh áldásaival. 26Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál\, az örök halmok gyönyörűségénél; szálljanak József fejére\, a testvérei között megszentelt fejére! 27Benjámin ragadozó farkas\, reggel zsákmányt eszik\, este prédát oszt. 28Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta el nekik apjuk\, amikor megáldotta őket; mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg. \n29Azután parancsot adott nekik\, és ezt mondta: Ha majd elődeim mellé kerülök\, atyáim mellé temessetek a hettita Efrón mezején levő barlangba! 30Abba a barlangba\, amely Kánaán földjén van Mamréval szemben a makpélai mezőn\, amelyet Ábrahám vett meg a mezővel együtt a hettita Efróntól sírhelynek való birtokul. 31Oda temették el Ábrahámot és feleségét\, Sárát\, oda temették el Izsákot és feleségét\, Rebekát\, oda temettem el Leát is. 32A hettitáktól megvett tulajdon az a mező és a rajta levő barlang. 33Miután Jákób mindezeket meghagyta fiainak\, felhúzta lábait az ágyra\, azután elhunyt\, és elődei mellé került.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-4/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221003T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221003T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221002T220011Z
LAST-MODIFIED:20220916T094208Z
UID:6749-1664755200-1664839800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 3.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 13 \n\n1Most harmadszor megyek hozzátok: „Két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást!” 2Előre megmondtam\, most is előre mondom\, mint másodszori ottlétemkor\, és most távollétemben is azoknak\, akik előzőleg vétkeztek\, de a többieknek is: ha még egyszer elmegyek\, nem leszek kíméletes; 3minthogy annak bizonyítékát keresitek\, hogy általam valóban az a Krisztus szól\, aki veletek szemben nem erőtlen\, hanem hatalmas közöttetek. 4Mert ha meg is feszíttetett erőtlenségből\, él Isten hatalmából\, és ha mi erőtlenek vagyunk is őbenne\, élni fogunk vele együtt Isten hatalmából közöttetek.\n5Önmagatokat tegyétek próbára\, hogy hitben jártok-e! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon\, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem\, akkor még kipróbálatlanok vagytok. 6De remélem\, felismeritek\, hogy mi viszont kipróbáltak vagyunk. 7Imádkozunk Istenhez\, hogy semmi rosszat ne tegyetek\, nem azért\, hogy mi kipróbáltaknak mutatkozzunk\, hanem azért\, hogy a jót tegyétek\, mi pedig mintha nem volnánk kipróbáltak. 8Mert semmit nem tehetünk az igazság ellen\, hanem csak az igazságért. 9Mert örülünk\, ha mi erőtlenek vagyunk\, ti pedig erősek vagytok. Könyörgünk is azért\, hogy ti tökéletesek legyetek. 10Azért írom ezeket távollétemben\, hogy ottlétemkor ne kelljen keményen bánnom veletek aszerint a hatalom szerint\, amelyet az Úr nekem építésre\, és nem rombolásra adott. \n11Végül\, testvéreim\, örüljetek\, állítsátok helyre a jó rendet magatok között\, fogadjátok el az intést\, jussatok egyetértésre\, éljetek békességben\, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz. 12Köszöntsétek egymást szent csókkal; köszöntenek titeket a szentek mind. 13Az Úr Jézus Krisztus kegyelme\, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! \nMózes első könyve 48 \n\n1Történt ezek után\, hogy hírül vitték Józsefnek: Apád beteg! Ekkor elvitte hozzá két fiát\, Manassét és Efraimot. 2Jákóbnak jelentették: Nézd\, József\, a fiad jön hozzád! Izráel összeszedte erejét\, és felült az ágyon. 3Jákób ezt mondta Józsefnek: A Mindenható Isten megjelent nekem Lúzban\, Kánaán földjén\, megáldott engem\, 4és azt mondta nekem: Megszaporítalak és megsokasítalak\, népek sokaságává teszlek\, és a te utódaidnak adom örökre ezt a földet birtokul. 5Legyen hát enyém a két fiad\, akik Egyiptom földjén születtek\, mielőtt eljöttem hozzád Egyiptomba! Efraim és Manassé legyen éppúgy az enyém\, mint Rúben és Simeon! 6Azok a gyermekeid viszont\, akiket utánuk nemzettél\, legyenek a tieid\, és viseljék bátyjaik nevét örökségükben! 7Mert amikor Paddánból eljöttem\, fájdalmamra meghalt Ráhel útközben Kánaán földjén\, amikor már csak rövid út választott el Efrátától. Ott temettem el az Efrátába\, azaz Betlehembe vezető úton.\n8Amikor Izráel meglátta József fiait\, megkérdezte: Kik ezek? 9József ezt felelte apjának: Az én fiaim\, akiket itt adott nekem az Isten. Jákób így szólt: Hozd ide őket hozzám\, hadd áldjam meg őket! 10Izráel szeme az öregség miatt meggyengült\, nem látott már jól. Közel vitte azért őket Jákóbhoz\, ő pedig megcsókolta és megölelte őket. 11Izráel ezt mondta Józsefnek: Nem gondoltam\, hogy még meglátom arcodat\, és most Isten még azt is megengedte\, hogy megláthassam a gyermekeidet. 12Akkor József elhúzta őket apja térdétől\, és arccal a földre borult. 13Azután fogta József mindkettőjüket\, és odavitte jobb kezével Efraimot Izráel baljára\, bal kezével pedig Manassét Izráel jobbjára. 14Izráel kinyújtotta a jobb kezét\, és Efraim fejére tette\, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg keresztbe rá Manassé fejére tette\, pedig Manassé volt az elsőszülött. 15Azután így áldotta meg Józsefet: Az Isten\, akinek színe előtt jártak az őseim\, Ábrahám és Izsák\, az Isten\, aki pásztorom\, mióta csak vagyok mind a mai napig\, 16az angyal\, aki megváltóm minden bajban\, áldja meg e fiúkat! Rólam nevezzék el őket\, meg őseimnek\, Ábrahámnak és Izsáknak a nevéről! Legyen számtalan utódjuk ezen a földön!\n17Amikor József látta\, hogy apja Efraim fejére tette a jobb kezét\, rosszallotta ezt. Megfogta apja kezét\, hogy áttegye Efraim fejéről Manassé fejére. 18József ezt mondta apjának: Nem úgy\, apám\, mert ez az elsőszülött\, az ő fejére tedd a jobb kezedet! 19Apja azonban elutasította\, és azt mondta: Tudom\, fiam\, tudom. Ő is néppé lesz\, ő is nagy lesz\, de kisebbik testvére nagyobb lesz nála\, és utódaiból sok-sok nép támad majd. 20És így áldotta meg őket azon a napon: A ti nevetekkel mondanak majd áldást Izráelben: Tegyen Isten olyanná\, mint Efraimot és Manassét! Így helyezte Jákób Efraimot Manassé elé. 21Azután ezt mondta Izráel Józsefnek: Én már meghalok. De Isten veletek lesz\, és visszavisz benneteket atyáitok földjére. 22Neked azonban egy hegyháttal többet adok\, mint testvéreidnek\, amit karddal és íjjal vettem el az emóriaktól.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-3/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221002T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221002T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20221001T220049Z
LAST-MODIFIED:20220916T094104Z
UID:6747-1664668800-1664753400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 2.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 12\,11-21 \n11Esztelenné lettem: ti kényszerítettetek rá. Nektek kellett volna ugyanis engem ajánlanotok\, hiszen semmivel nem voltam alábbvaló a legfőbb apostoloknál\, ha semmi vagyok is. 12Apostolságom ismertetőjegyei a teljes állhatatosságban\, a jelekben\, a csodákban és az isteni erőkben nyilvánultak meg közöttetek. 13Mert mi az\, amiben a többi gyülekezethez képest hátrányba kerültetek\, hacsak az nem\, hogy én magam nem voltam terhetekre? Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot!\n14Íme\, most kész vagyok harmadszor is elmenni hozzátok\, és nem leszek terhetekre\, mert nem azt keresem\, ami a tietek\, hanem titeket magatokat kereslek. Mert nem a gyermekek tartoznak gyűjteni a szülőknek\, hanem a szülők a gyermekeknek. 15Én pedig nagyon szívesen hozok áldozatot\, sőt magamat is feláldozom értetek. Ha én titeket ennyire szeretlek\, ti kevésbé szerettek engem? 16Ám legyen: én nem voltam terhetekre\, de ravasz ember lévén\, csellel fogtalak meg titeket. 17Vagy valamelyik küldöttem révén csaltalak meg titeket? 18Megkértem Tituszt\, és vele együtt küldtem el azt a testvért is. Csak nem Titusz csalt meg titeket? Nem ugyanazon Lélek szerint jártunk? Nem ugyanazokon a nyomokon? 19Régóta azt gondolhatjátok\, hogy mentegetőzünk előttetek. Mi azonban Isten színe előtt Krisztusban beszélünk\, mindezt pedig\, szeretteim\, a ti épülésetekre. 20Mert félek\, hogy amikor megérkezem\, nem olyanoknak talállak titeket\, mint szeretnélek\, és ti is olyannak találtok engem\, amilyennek nem szeretnétek. Félek\, hogy viszálykodás\, irigység\, harag\, önzés\, rágalmazás\, vádaskodás\, gőg\, pártoskodás lesz közöttetek\, 21úgyhogy amikor odamegyek\, ismét megaláz engem az én Istenem nálatok\, és megsiratok sokakat azok közül\, akik korábban vétkeztek\, és nem tértek meg abból a tisztátalanságból\, paráznaságból és kicsapongásból\, amelyet elkövettek. \nMózes első könyve 47 \n\n1József elment\, és hírt vitt a fáraónak. Ezt mondta: Apám és testvéreim megérkeztek Kánaán földjéről juhaikkal\, marháikkal és mindenükkel\, amijük csak van\, és már Gósen földjén vannak. 2Maga mellé vett ötöt a testvérei közül\, és odaállította őket a fáraó elé. 3A fáraó ezt kérdezte a testvérektől: Mi a foglalkozásotok? Ők így feleltek a fáraónak: Juhpásztorok a te szolgáid\, mi is\, meg atyáink is azok voltak. 4Majd ezt mondták a fáraónak: Jövevényként jöttünk erre a földre\, mert szolgáid juhainak nincs legelője\, olyan súlyos az éhínség Kánaán földjén. Hadd telepedjenek le szolgáid Gósen földjén! 5A fáraó ezt mondta Józsefnek: Apád és testvéreid idejöttek hozzád. 6Előtted van Egyiptom országa. Az ország legjobb részén telepítsd le apádat és testvéreidet\, telepedjenek le Gósen földjén! Ha pedig tudod\, hogy vannak közöttük rátermett emberek\, tedd azokat jószágaim felügyelőivé! 7József apját\, Jákóbot is bevezette\, és odaállította a fáraó elé. Jákób áldást mondott a fáraóra. 8A fáraó megkérdezte Jákóbtól: Hány éves vagy? 9Jákób azt felelte a fáraónak: Vándorlásom éveinek a száma százharminc esztendő. Életem rövid volt\, tele rossz napokkal. Nem értem el atyáim vándorlása éveinek a számát. 10Majd áldást mondott Jákób a fáraóra\, és eltávozott a fáraó elől. 11Így telepítette le József apját és testvéreit\, és adott nekik birtokot Egyiptomban\, az ország legjobb részén\, Ramszesz földjén\, ahogyan megparancsolta a fáraó. 12És ellátta József kenyérrel az apját\, testvéreit és apja egész háza népét családostul. \n13Pedig sehol az országban nem volt már kenyér\, olyan súlyos volt az éhínség. Egyiptom földje és Kánaán földje sínylődött az éhínség miatt. 14József a gabonáért\, amelyet vásároltak\, már összeszedetett minden pénzt\, ami csak fellelhető volt Egyiptom és Kánaán földjén. Ezt a pénzt József a fáraó házának juttatta. 15Amikor elfogyott a pénz Egyiptom földjén – meg Kánaán földjén is –\, odament valamennyi egyiptomi Józsefhez\, és azt mondták: Adj nekünk kenyeret! Miért haljunk meg itt előtted? Hiszen nincs már pénz! 16József így felelt: Adjátok ide jószágaitokat\, akkor adok nektek jószágaitokért\, ha már nincs pénz. 17El is vitték jószágaikat Józsefhez\, József pedig adott nekik kenyeret a lovakért\, a juhnyájakért\, a marhacsordákért és a szamarakért. Ellátta őket kenyérrel abban az esztendőben minden jószágukért. 18Miután eltelt az az esztendő\, a következő esztendőben megint odamentek hozzá\, és azt mondták neki: Nem titkolhatjuk el\, uram\, hogy elfogyott a pénz\, jószágaink és állataink pedig urunknál vannak. Nem maradt egyebünk\, uram\, csak a testünk és a földünk. 19Miért pusztuljunk el szemed láttára magunk is\, meg a földünk is? Vásárolj meg minket és a földünket kenyérért\, és mi földünkkel együtt a fáraó szolgái leszünk. Csak adj vetőmagot\, hogy életben maradjunk\, ne haljunk meg\, és a termőföld se váljék pusztává! 20József tehát megvásárolta Egyiptom egész földjét a fáraó részére\, mert az egyiptomiak mind eladták mezőiket\, olyan súlyos volt náluk az éhínség. Így lett a föld a fáraóé. 21A népet pedig szolgáivá tette\, hogy neki dolgozzanak Egyiptom határának egyik szélétől a másikig. 22Csak a papok földjét nem vásárolta meg\, mert az a papok javadalma volt a fáraó rendelete szerint\, és ők abból a javadalomból éltek\, amelyet a fáraó rendelete juttatott nekik. Ezért nem adták el a földjüket. 23Akkor József ezt mondta a népnek: A mai napon megvásároltalak benneteket és földeteket a fáraónak. Itt a vetőmag\, vessétek be a földet! 24A termés egyötödét a fáraónak kell adnotok\, négyötöde pedig megmarad nektek vetőmagnak és élelemre házatok népének\, hogy legyen ennivalója családotoknak. 25Ők ezt felelték: Te mentetted meg az életünket. Légy jóindulattal irántunk\, uram\, és mi a fáraó szolgái leszünk! 26Így hozta meg József Egyiptomban a földre vonatkozólag azt a mai napig is érvényes rendeletet\, hogy a termés egyötöde a fáraóé; csak a papok földje nem volt a fáraóé. \n27Izráel tehát letelepedett Egyiptomban\, Gósen földjén. Birtokukba vették azt\, szaporodtak\, és nagyon megsokasodtak. 28Jákób tizenhét évig élt Egyiptomban. Összesen száznegyvenhét évig élt Jákób. 29Amikor közeledett Izráel halálának az ideje\, magához hívatta fiát\, Józsefet\, és ezt mondta neki: Ha elnyertem jóindulatodat\, tedd kezedet a csípőm alá\, és esküdj meg\, hogy szeretettel és hűséggel bánsz velem\, és nem Egyiptomban fogsz eltemetni! 30Őseim mellett akarok pihenni. Vigyél majd el Egyiptomból\, és temess az ő sírjukba! Ő így felelt: Megteszem\, amit mondtál. 31Jákób ezt mondta: Esküdj meg nekem! Ő megesküdött. Ekkor Izráel térdre borult az ágy fejénél.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-2/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221001T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221001T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220930T220019Z
LAST-MODIFIED:20220916T093909Z
UID:6745-1664582400-1664667000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige október 1.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 12\,1-10 \n\n1Dicsekednem kell\, habár nem használ; rátérek azért az Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira. 2Ismerek egy embert Krisztusban\, aki tizennégy évvel ezelőtt elragadtatott a harmadik égig – hogy testben-e vagy testen kívül\, nem tudom\, csak Isten tudja. 3Én tudom\, hogy az az ember – hogy testben-e vagy testen kívül\, nem tudom\, csak az Isten tudja – 4elragadtatott a paradicsomba\, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott\, amelyeket ember el nem mondhat. 5Ezzel az emberrel dicsekszem\, nem pedig önmagammal; hacsak az erőtlenségeimmel nem. 6Pedig ha dicsekedni akarnék\, nem lennék esztelen\, mert igazságot mondanék\, de mérséklem magamat\, hogy valaki többnek ne tartson\, mint aminek lát\, vagy amit tőlem hall\, 7még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem. Ezért tehát\, hogy el ne bizakodjam\, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala\, hogy gyötörjön\, hogy el ne bizakodjam. 8Emiatt háromszor kértem az Urat\, hogy távozzék az el tőlem. 9De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem\, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem\, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. 10Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben\, bántalmazásokban\, nyomorúságokban\, üldöztetésekben és szorongattatásokban\, mert amikor erőtlen vagyok\, akkor vagyok erős. \n  \nMózes első könyve 46 \n1Izráel tehát útnak indult mindenével\, amije csak volt\, és amikor Beérsebába ért\, áldozatokat mutatott be atyja\, Izsák Istenének. 2Isten pedig éjszaka így szólt Izráelhez látomásban: Jákób! Jákób! Ő így felelt: Itt vagyok! 3Ekkor azt mondta: Én vagyok az Isten\, atyádnak Istene! Ne félj lemenni Egyiptomba\, mert nagy néppé teszlek ott! 4Én megyek veled Egyiptomba\, és én is foglak visszahozni\, és József keze fogja majd le a szemedet. 5Elindult tehát Jákób Beérsebából. Izráel fiai föltették apjukat\, Jákóbot meg a gyermekeket és az asszonyokat a szekerekre\, amelyeket a fáraó küldött\, hogy elvigyék őt. 6Fogták jószágaikat és szerzeményüket\, amit Kánaán földjén szereztek\, és elmentek Egyiptomba: Jákób és vele együtt minden leszármazottja. 7Elvitte magával Egyiptomba a fiait és fiúunokáit\, leányait és leányunokáit\, minden leszármazottját.\n8Így hívták Izráel utódait\, akik elmentek Egyiptomba: Jákób és fiai. Jákób elsőszülötte volt Rúben. 9Rúben fiai: Hanók\, Pallú\, Hecrón és Karmí. 10Simeon fiai: Jemúél\, Jámín\, Óhad\, Jákín\, Cóhar\, valamint Saul\, egy kánaáni nőnek a fia. 11Lévi fiai: Gérsón\, Kehát és Merárí. 12Júda fiai: Ér\, Ónán\, Sélá\, Pérec és Zerah. Ér és Ónán meghalt még Kánaán földjén. De Pérecnek már fiai is voltak: Hecrón és Hámúl. 13Issakár fiai: Tólá\, Puvvá\, Jób és Simrón. 14Zebulon fiai: Szered\, Élón és Jahleél. 15Ezek Lea fiai\, akiket Paddan-Arámban szült Jákóbnak. Az ő leánya volt Dina; fiai és leányai összesen harminchárman voltak. 16Gád fiai: Cifjón\, Haggí\, Súní\, Ecbón\, Érí\, Aródí és Arélí. 17Ásér fiai: Jimná\, Jisvá\, Jisví\, Beríá\, az ő húguk volt Szerah. Beríá fiai: Héber és Malkíél. 18Ezek Zilpa fiai\, akit Lábán adott Leának\, a leányának. Ő szülte ezt a tizenhatot Jákóbnak. 19Ráhelnek\, Jákób feleségének a fia volt József és Benjámin. 20Józsefnek Egyiptom földjén született Manassé és Efraim\, akiket Ászenat\, Pótiferának\, Ón papjának a leánya szült. 21Benjámin fiai: Bela\, Beker\, Asbél\, Gérá\, Naamán\, Éhí és Rós\, Muppím\, Huppím és Ard. 22Ezek Ráhel fiai\, akik Jákóbnak születtek. Összesen tizennégyen voltak. 23Dán fia: Husím. 24Naftáli fiai: Jahceél\, Gúní\, Jécer és Sillém. 25Ezek Bilha fiai\, akit Lábán adott Ráhelnek\, a leányának. Ő szülte ezeket Jákóbnak\, összesen hetet. 26Azok\, akik Jákóbbal együtt Egyiptomba érkeztek – akik őtőle származtak\, azaz Jákób fiainak a feleségein kívül –\, összesen hatvanhatan voltak\, 27Józsefnek pedig két fia született Egyiptomban. Jákób egész háza népe tehát\, amely Egyiptomba ment\, hetven lélek volt. \n28Józsefhez menve Jákób Júdát küldte maga előtt\, hogy mutassa az utat Gósenbe. Így érkeztek el Gósen földjére. 29József befogatott a kocsijába\, és Gósenbe ment apja\, Izráel elé. Amikor meglátta\, a nyakába borult\, és sokáig sírt a nyakába borulva. 30Izráel azt mondta Józsefnek: Most már meghalhatok\, mert megláttam arcodat\, hogy még élsz. 31József ezután azt mondta testvéreinek és apja háza népének: Elmegyek\, és hírt viszek a fáraónak. Megmondom neki\, hogy testvéreim és apám háza népe\, akik Kánaán földjén voltak\, megérkeztek hozzám\, 32és ezek az emberek juhpásztorok\, mindig jószágtartó emberek voltak\, és elhozták a juhaikat\, marháikat és mindenüket. 33Azért ha a fáraó majd hívat titeket\, és megkérdezi\, hogy mi a foglalkozásotok\, 34ezt mondjátok: Jószágtartó emberek voltak a te szolgáid ifjúkoruktól fogva mindeddig; mi is\, meg atyáink is. Így majd letelepedhettek Gósen földjén\, mert az egyiptomiak minden juhpásztort utálatosnak tartanak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-oktober-1/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220930T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220930T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220929T220053Z
LAST-MODIFIED:20220818T130459Z
UID:6714-1664496000-1664580600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 30.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 11\,16-33 \n16Megint csak azt mondom\, senki se tartson esztelennek\, ha pedig mégis annak gondoltok\, akkor esztelenként is fogadjatok el\, hogy egy kissé én is dicsekedhessem. 17Amit mondok\, nem az Úr szerint mondom\, hanem szinte esztelenül\, a dicsekedésnek ezzel a merészségével. 18Minthogy sokan dicsekednek test szerint\, én is dicsekedni fogok. 19Hiszen ti okosak vagytok\, és szívesen eltűritek az eszteleneket: 20mert eltűritek\, ha valaki leigáz titeket\, ha valaki élősködik rajtatok\, ha valaki zsákmányul ejt titeket\, ha valaki hatalmaskodik rajtatok\, ha valaki arcul üt benneteket. 21Szégyenkezve szólok\, minthogy ehhez mi gyengék voltunk. De ha valaki merész valamiben – esztelenül szólok –\, merész vagyok én is.\n22Héberek ők? Én is. Izráeliták? Én is. Ábrahám utódai? Én is. 23Krisztus szolgái? Esztelenül szólok: én még inkább\, hiszen többet fáradoztam\, többször börtönöztek be\, igen sok verést szenvedtem el\, sokszor forogtam halálos veszedelemben. 24Zsidóktól ötször kaptam egy híján negyven botütést\, 25háromszor megvesszőztek\, egyszer megköveztek\, háromszor szenvedtem hajótörést\, egy éjt és egy napot hányódtam a tenger hullámain. 26Gyakran voltam úton\, veszedelemben folyókon\, veszedelemben rablók között\, veszedelemben népem között\, veszedelemben pogányok között\, veszedelemben városban\, veszedelemben pusztaságban\, veszedelemben a tengeren\, veszedelemben áltestvérek között\, 27fáradozásban és vesződségben\, gyakori virrasztásban\, éhezésben és szomjazásban\, gyakori böjtölésben\, hidegben és mezítelenségben. 28Ezeken kívül még ott van naponkénti zaklattatásom és az összes gyülekezet gondja. 29Ki erőtlen\, hogy vele együtt ne volnék én is erőtlen? Ki botránkozik meg\, hogy ne égnék én is? 30Ha dicsekednem kell\, a gyengeségeimmel fogok dicsekedni. 31Az Úr Jézus Istene és Atyja\, aki áldott örökké\, tudja\, hogy nem hazudok.\n32Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát\, hogy elfogjanak engem. 33Ablakon át kosárban eresztettek le a falon\, és megmenekültem a kezéből. \nMózes első könyve 45 \n\n1Ekkor József már nem tudott tovább uralkodni magán az ott álló sok ember előtt\, és felkiáltott: Küldjetek ki előlem mindenkit! Nem is maradt senki nála\, és ekkor József megismertette magát a testvéreivel. 2Hangos sírásra fakadt\, úgyhogy meghallották az egyiptomiak\, és így hallottak róla a fáraó házában is. 3Majd ezt mondta József a testvéreinek: Én vagyok József! Él-e még az én apám? De a testvérek nem tudtak válaszolni\, mert megrémültek tőle. 4József ezt mondta testvéreinek: Jöjjetek már közelebb hozzám! Erre aztán közelebb mentek. Ekkor így szólt: Én vagyok József\, a testvéretek\, akit eladtatok Egyiptomba! 5De most ne bánkódjatok\, és ne keseregjetek amiatt\, hogy engem ide eladtatok\, mert azért küldött el engem Isten előttetek\, hogy életben maradjatok. 6Mert már két esztendeje tart az éhínség a földön\, és még öt esztendeig nem lesz sem szántás\, sem aratás. 7Isten küldött el engem előttetek\, hogy maradékotok legyen a földön\, és életben tartson benneteket nagy szabadítással. 8Tehát nem ti küldtetek ide\, hanem Isten\, aki engem a fáraó első emberévé\, egész házának urává és egész Egyiptom uralkodójává tett. 9Sietve menjetek el apámhoz\, és mondjátok meg neki: Ezt üzeni a fiad\, József: Isten egész Egyiptom urává tett engem. Jöjj el hozzám\, ne tétovázz! 10Gósen földjén fogsz lakni\, közel leszel hozzám te\, a fiaid és az unokáid\, meg a juhaid\, marháid és mindened. 11Én majd ellátlak itt\, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te\, sem házad népe\, sem semmi más\, ami a tiéd.\n12Ti most saját szemetekkel látjátok testvéremmel\, Benjáminnal együtt\, hogy én magam beszélek hozzátok. 13Mondjátok el azért apámnak\, milyen dicső dolgok történtek itt velem Egyiptomban\, és mindazt\, amit láttatok. Azután sietve hozzátok ide apámat! 14Ekkor testvérének\, Benjáminnak a nyakába borult\, és sírt. Benjámin is sírt a nyakába borulva. 15Majd megcsókolta mindegyik testvérét\, és sírva megölelte őket. Azután már beszédbe elegyedtek vele a testvérei. \n16A fáraó házában meghallották a hírt\, hogy megjöttek József testvérei. Tetszett ez a fáraónak és szolgáinak. 17Ezt mondta a fáraó Józsefnek: Mondd meg testvéreidnek: Ezt cselekedjétek: Rakjátok meg állataitokat\, eredjetek\, menjetek el Kánaán földjére! 18Azután vegyétek magatokhoz apátokat\, házatok népét\, és jöjjetek hozzám; én pedig nektek adom Egyiptom földjének a legjavát\, és a legzsírosabb földön élhettek. 19Parancsold meg nekik: Ezt cselekedjétek: Vigyetek magatokkal szekereket Egyiptomból gyermekeitek és feleségeitek számára\, hozzátok magatokkal apátokat\, és jöjjetek ide! 20Ne sajnáljátok a holmitokat\, mert Egyiptom egész földjének a legjava lesz a tiétek!\n21Izráel fiai így is cselekedtek. József adott nekik szekereket a fáraó parancsa szerint\, és útravalót is adott nekik. 22Mindegyiknek adott egy öltözet ruhát\, de Benjáminnak háromszáz ezüstöt és öt öltözet ruhát adott. 23Apjának pedig ezt küldte: tíz szamarat\, megrakva Egyiptom legjobb termékeivel\, és tíz szamárkancát\, megrakva gabonával\, kenyérrel és egyéb élelemmel\, útravalóul az apjának. 24Így küldte el testvéreit\, és azok elmentek. De ezt mondta nekik: Ne civakodjatok az úton! 25Fölmentek tehát Egyiptomból\, és megérkeztek Kánaán földjére apjukhoz\, Jákóbhoz. 26Megmondták neki: József még életben van\, sőt egész Egyiptom fölött ő uralkodik! De Jákób szíve hideg maradt\, mivel nem hitt nekik. 27Elbeszélték hát neki mindazt\, amit József mondott nekik. És amikor látta a szekereket\, amelyeket József küldött\, hogy őt elvigyék\, Jákób megkönnyebbült. 28Ezt mondta Izráel: Ennyi elég! Csakhogy él még József\, a fiam! Megyek\, hogy meglássam őt\, mielőtt meghalok.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-30/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220929T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220929T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220928T220017Z
LAST-MODIFIED:20220818T130330Z
UID:6712-1664409600-1664494200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 29.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 11\,1-15 \n\n1Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis esztelenséget\, sőt viseljetek el engem is! 2Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak\, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé. 3Félek azonban\, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával\, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől. 4Mert ha valaki odamegy hozzátok\, és más Jézust hirdet\, nem akit mi hirdettünk\, vagy más lelket fogadtok be\, nem akit kaptatok\, vagy más evangéliumot\, nem amelyet elfogadtatok\, azt szépen eltűritek. 5Pedig úgy gondolom\, hogy semmivel sem vagyok alábbvaló a legfőbb apostoloknál. 6Ha az ékesszólásban iskolázatlan vagyok is\, az ismeretben nem\, és ezt mindig minden tekintetben nyilvánvalóvá tettük előttetek. 7Vagy talán bűnt követtem el\, amikor megaláztam önmagamat\, hogy ti felmagasztaltassatok\, mert ingyen hirdettem nektek Isten evangéliumát? 8Más gyülekezeteket fosztottam ki\, amikor támogatást fogadtam el tőlük a nálatok végzendő szolgálatra. 9Amikor pedig nálatok voltam\, és hiányt szenvedtem\, nem terheltem meg senkit\, mert hiányomat a Makedóniából jött testvérek pótolták\, és minden tekintetben tartózkodtam és tartózkodni is fogok attól\, hogy terhetekre legyek. 10Krisztus bennem levő igazságára mondom\, hogy ez a dicsekvésem Akhája vidékén sem fog bennem elnémulni. 11Miért? Mert nem szeretlek titeket? Isten jól tudja azt!\n12De amit teszek\, azt ezután is tenni fogom\, hogy elvegyem a lehetőséget azoktól\, akik minden alkalmat megragadnak a dicsekvésre\, hogy ők olyan apostolok\, mint mi. 13Mert az ilyenek álapostolok\, szélhámosok\, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat. 14Nem is csoda\, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. 15Nem meglepő tehát\, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz. \nMózes első könyve 44 \n\n1Azután József ezt parancsolta háza felügyelőjének: Töltsd meg ezeknek az embereknek a zsákjait élelemmel\, amennyit csak el bírnak vinni\, de mindegyiknek a pénzét tedd a zsákja szájába! 2Serlegemet\, az ezüst serleget pedig tedd a legkisebbik zsákjának a szájába gabonája árával együtt! Ő pedig úgy tett\, ahogyan József meghagyta neki. 3Reggel\, amikor világos lett\, útra bocsátották az embereket szamaraikkal együtt. 4Kimentek a városból\, de még nem jártak messze\, amikor József azt mondta háza felügyelőjének: Indulj\, eredj azoknak az embereknek a nyomába! Ha utolérted őket\, ezt mondd nekik: Miért fizettetek rosszal a jóért? 5Hiszen ez az\, amiből inni szokott az uram\, sőt jósolni is ebből szokott! Gonosz dolgot cselekedtetek! 6Amikor utolérte őket\, el is mondta nekik mindezeket. 7Ők azonban ezt felelték neki: Miért mond az én uram ilyeneket? Távol legyen szolgáidtól\, hogy ilyesmit tegyenek! 8Hiszen azt a pénzt is visszahoztuk neked Kánaán földjéről\, amit zsákjaink szájában találtunk. Hogyan loptunk volna hát urad házából ezüstöt vagy aranyat?! 9Az\, akinél megtalálják szolgáid közül\, haljon meg\, mi magunk pedig az én uram rabszolgái leszünk. 10Ő ezt mondta: Legyen hát úgy\, ahogyan mondtátok! De csak az lesz a rabszolgám\, akinél megtalálják\, ti szabadok maradtok. 11Erre mindegyikük sietve lerakta zsákját a földre\, és kinyitotta a zsákját. 12Ő pedig végigkutatta azokat: a legidősebbnél kezdte\, és a legkisebbnél végezte. Végül a serleg Benjámin zsákjából került elő. 13Akkor ezek megszaggatták felsőruhájukat\, majd mindnyájan fölrakodtak a szamarukra\, és visszatértek a városba. \n14Amikor Júda és testvérei bementek József házába\, ő még otthon volt. Földre borultak előtte\, 15József pedig ezt mondta nekik: Hogy csinálhattatok ilyet? Hát nem tudjátok\, hogy a magamfajta ember jósolni is szokott? 16Júda így felelt: Mit mondjunk az én uramnak? Mit szóljunk\, és mivel igazoljuk magunkat? Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét. Most már rabszolgái vagyunk az én uramnak mi is\, meg az is\, akinél a serleget megtalálták. 17De ő ezt mondta: Távol legyen tőlem\, hogy ezt tegyem! Csak az lesz a rabszolgám\, akinél a serleget megtalálták\, ti pedig menjetek el apátokhoz békességgel! 18Ekkor Júda odalépett hozzá\, és ezt mondta: Kérlek\, uram\, hadd szóljon egy szót hozzád\, uramhoz a te szolgád\, és ne indulj haragra a te szolgád ellen\, hiszen olyan vagy te\, mint a fáraó! 19Amikor az én uram ezt kérdezte szolgáitól: Van-e apátok vagy testvéretek\, 20akkor mi azt feleltük az én uramnak: Van még nekünk egy öreg apánk és egy kisebbik gyermeke\, aki öregkorában született neki. Ennek a bátyja meghalt\, és mivel ő egyedül maradt meg az anyjától\, azért szereti őt az apja. 21Te ezt mondtad szolgáidnak: Hozzátok el őt hozzám\, hadd lássam saját szememmel! 22Mi azt feleltük az én uramnak: Nem hagyhatja el az a fiú az apját\, mert ha elhagyja\, meghal az apja. 23Te akkor ezt mondtad szolgáidnak: Ha a legkisebb öcsétek nem jön el veletek\, ne kerüljetek többé a szemem elé! 24Mi elmentünk apánkhoz\, a te szolgádhoz\, és elmondtuk neki az én uram beszédét. 25Mikor aztán apánk azt mondta\, hogy vásároljunk megint egy kis élelmet\, 26mi azt feleltük: Nem mehetünk. Csak akkor megyünk el\, ha velünk lesz a legkisebb testvérünk is\, mert nem kerülhetünk annak az embernek a szeme elé\, ha a legkisebb testvérünk nem lesz velünk. 27Akkor apám\, a te szolgád ezt mondta nekünk: Ti is tudjátok\, hogy csak két fiút szült nekem a feleségem. 28Az egyik elment tőlem\, és én azt gondoltam: Biztosan vadállat tépte szét\, nem is láttam viszont mindmáig. 29Ha ezt is elviszitek tőlem\, és szerencsétlenség éri\, akkor ősz fejemet a bánat miatt a holtak hazájába juttatjátok! 30Ha most úgy térek vissza apámhoz\, a te szolgádhoz\, hogy nincs velünk ez a fiú\, akihez lelkéből ragaszkodik\, 31és ha meglátja\, hogy nincs meg a fiú\, akkor meghal\, és szolgáid a bánat miatt juttatják apánknak\, a te szolgádnak ősz fejét a holtak hazájába. 32De szolgád így vállalt kezességet apámnál ezért a fiúért: Ha nem hozom vissza hozzád\, egész életemben viseljem vétkem terhét apám előtt! 33Ezért hadd maradjon itt a te szolgád e fiú helyett uram rabszolgájaként\, ez a fiú pedig menjen el testvéreivel! 34Mert hogyan mehetnék el apámhoz\, ha ez a fiú nincs velem? Nem akarom látni azt a bajt\, ami apámat érné!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-29/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220928T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220928T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220927T220056Z
LAST-MODIFIED:20220818T131406Z
UID:6710-1664323200-1664407800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 28.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 10\,12-18 \n12Mert nem mernénk magunkat azokhoz számítani vagy hasonlítani\, akik önmagukat ajánlják\, mivel ők önmagukhoz mérik és hasonlítják önmagukat\, és így esztelennek bizonyulnak. 13Mi azonban nem mérték nélkül\, hanem annak a határnak a mértéke szerint dicsekszünk\, amelyet Isten szabott ki nekünk mértékül\, hogy eljussunk hozzátok is. 14Mert mi nem mentünk túl a nekünk kiszabott határon\, mint akik nem jutnak el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk Krisztus evangéliumával. 15Nem mérték nélkül\, mások fáradozásával dicsekszünk\, de reméljük\, hogy hitetek megnövekedésével naggyá leszünk közöttetek a mi munkaterületünkön. 16Ennélfogva a rajtatok túl eső területeken is hirdetjük az evangéliumot\, de nem dicsekszünk olyan munkával\, amelyet másutt már elvégeztek. 17Aki pedig dicsekszik\, az Úrral dicsekedjék\, 18mert nem az a megbízható ember\, aki önmagát ajánlja\, hanem az\, akit az Úr ajánl. \nMózes első könyve 43 \n\n1Az éhínség egyre súlyosabbá vált az országban. 2Amikor az Egyiptomból hozott összes gabonát megették\, ezt mondta nekik az apjuk: Vásároljatok megint egy kis élelmet! 3De Júda azt mondta neki: Szigorúan figyelmeztetett bennünket az az ember: Ne kerüljetek a szemem elé\, ha nem lesz veletek a testvéretek! 4Ha tehát hajlandó vagy elküldeni velünk az öcsénket\, elmegyünk\, és vásárolunk neked élelmet. 5De ha nem küldöd el\, nem megyünk el\, mert az az ember megmondta nekünk: Ne kerüljetek a szemem elé\, ha nem lesz veletek az öcsétek! 6Izráel ezt mondta: Miért tettetek velem ilyen rosszat? Miért mondtátok el annak az embernek\, hogy van még egy testvéretek? 7Ők így feleltek: Sokat kérdezősködött az az ember rólunk és családunkról. Él-e még az apátok? Van-e még testvéretek? És ezekre a kérdésekre nekünk válaszolnunk kellett. Honnan tudhattuk volna\, hogy majd ezt mondja: Hozzátok ide a testvéreteket!\n8Akkor Júda ezt mondta apjának\, Izráelnek: Küldd el velem a fiút\, hadd keljünk útra\, hogy életben maradjunk\, és ne haljunk meg sem mi\, sem te\, sem a gyermekeink! 9Én kezeskedem érte\, tőlem kérd számon! Ha nem hozom vissza\, és nem állítom eléd\, egész életemben viseljem vétkem terhét. 10Bizony\, ha nem késlekedünk\, már kétszer is megfordulhattunk volna. 11Apjuk\, Izráel ekkor így szólt hozzájuk: Ha már így kell lennie\, ezt tegyétek: Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba\, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot\, egy kis mézet\, gyógyfüvet\, mirhát\, diót és mandulát. 12Pénzt pedig kétszer annyit vigyetek magatokkal\, mert azt a pénzt\, amely visszakerült zsákjaitok szájába\, azt is vigyétek vissza! Hátha tévedés volt! 13Vigyétek az öcséteket is\, induljatok\, menjetek vissza ahhoz az emberhez! 14Adja a Mindenható Isten\, hogy irgalmas legyen hozzátok az az ember\, és visszaengedje veletek a másik testvéreteket és Benjámint. Ha már el kell veszítenem gyermekemet\, hát elveszítem. \n15Fogták tehát az ajándékot\, magukhoz vettek kétszer annyi pénzt\, meg Benjámint\, elindultak\, és elmentek Egyiptomba\, és megjelentek József előtt. 16Amikor József meglátta köztük Benjámint\, így szólt házának felügyelőjéhez: Vidd be ezeket az embereket a házba! Vágj le egy állatot\, és készítsd el\, mert ma velem ebédelnek ezek az emberek! 17Az úgy is tett\, ahogyan József mondta\, és bevezette őket József házába. 18Az embereket félelem fogta el\, amikor József házába vezették őket\, és ezt mondták: A pénz miatt hoztak ide bennünket\, amely a múltkor visszakerült zsákjainkba. Ránk fognak rontani\, ránk fognak támadni\, és szolgaságra vetnek bennünket szamarainkkal együtt! 19Odaléptek tehát József házának felügyelőjéhez\, megszólították a ház ajtajában\, 20és ezt mondták: Urunk\, jártunk mi már itt a múltkor is élelmet vásárolni. 21De amikor elérkeztünk éjjeli szállásunkra\, és kinyitottuk a zsákjainkat\, akkor vettük észre\, hogy mindegyikünk pénze a zsákja szájában van: ott volt a pénzünk teljes összegében! Ezt most mi visszahoztuk magunkkal. 22Most ezen felül is hoztunk pénzt magunkkal\, hogy azon élelmet vásároljunk. Nem tudjuk\, ki tette pénzünket a zsákjainkba. 23Ő azt felelte: Legyetek nyugodtak\, ne féljetek! Istenetek\, atyátok Istene tette azt a kincset a zsákjaitokba. A ti pénzetek pedig eljutott hozzám. Majd kivezette hozzájuk Simeont.\n24Azután bevezette őket József házába\, adott vizet\, és ők megmosták a lábukat\, a szamaraiknak pedig abrakot adott. 25Ők pedig előkészítették az ajándékot\, mielőtt József délben megjött\, mert hallották\, hogy ott fognak ebédelni. \n26Amikor József hazaérkezett\, bevitték neki a házba az ajándékot\, amely náluk volt\, és földre borultak előtte. 27Ő pedig szívélyesen köszöntötte őket\, és megkérdezte: Jól van-e idős apátok\, akiről beszéltetek nekem? Él-e még? 28Ők így feleltek: Apánk\, a te szolgád\, jól van\, él még. Majd meghajoltak és leborultak. 29Amikor József megpillantotta testvérét\, Benjámint\, anyja fiát\, ezt kérdezte: Ez a legkisebb testvéretek\, akiről beszéltetek nekem? Majd ezt mondta: Legyen kegyelmes hozzád az Isten\, fiam! 30Akkor azonban elsietett József\, mert öccsét látva elérzékenyült\, és a sírás környékezte. Bement azért a belső szobájába\, és ott kisírta magát. 31Azután megmosta az arcát\, és kijött. Uralkodott magán\, és ezt mondta: Tálaljátok föl az ételt! 32De külön tálaltak neki\, külön azoknak is és külön a vele együtt étkező egyiptomiaknak is. Az egyiptomiaknak ugyanis nem volt szabad együtt enniük a héberekkel\, mert utálatosnak tartották ezt az egyiptomiak. 33Leültették őket vele szemben: az elsőszülöttet az elsőszülöttnek\, a legfiatalabbat a legfiatalabbnak járó helyre. Azok pedig álmélkodva néztek egymásra. 34A maga előtt lévő ételekből vitetett nekik\, de amit Benjáminnak vittek\, ötször nagyobb volt mindnyájukénál. Azután ittak\, és megmámorosodtak vele együtt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-28/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220927T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220927T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220926T220044Z
LAST-MODIFIED:20220818T131603Z
UID:6708-1664236800-1664321400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 27.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 10\,1-11 \n1Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én\, Pál\, aki – némelyek szerint – szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek\, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok; 2kérlek\, ne kényszerítsetek arra\, hogy ottlétemkor erélyes legyek\, mert úgy gondolom\, bátran felléphetnék azokkal szemben\, akik úgy vélekednek\, hogy mi test szerint élünk. 3Mert testben élünk\, de nem test szerint hadakozunk; 4hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek\, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. 5Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot\, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek\, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre\, 6és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget\, ha ti teljesen engedelmesek lesztek. 7Arra nézzetek\, ami a szemetek előtt van! Ha valaki meg van győződve arról\, hogy Krisztusé\, azt is gondolja meg önmagában\, hogy amint ő Krisztusé\, ugyanúgy mi is. 8Mert ha kissé túlozva dicsekszem is a hatalmunkkal\, amelyet az Úr építésetekre\, és nem rombolásotokra adott\, nem szégyenülök meg\, 9nem akarva azt a látszatot kelteni\, mintha levelemmel csak fenyegetnélek titeket. 10Mert levelei\, mondják\, súlyosak és kemények ugyan\, de testi megjelenése erőtlen\, és beszéde szánalmas. 11Azt pedig gondolja meg az ilyen ember\, hogy amilyenek vagyunk a távollétünkben írt levelünk szavaiban\, olyanok leszünk ottlétünkkor tetteinkben is. \nMózes első könyve 42 \n1Jákób hallotta\, hogy Egyiptomban van gabona. Azt mondta hát Jákób a fiainak: Mit néztek egymásra? 2Majd ezt mondta: Hallottam\, hogy Egyiptomban van gabona. Menjetek el\, és vásároljatok ott gabonát\, hogy életben maradjunk\, és meg ne haljunk! 3Elment tehát József tíz bátyja\, hogy gabonát vásároljanak Egyiptomban. 4De Benjámint\, József öccsét nem küldte el Jákób a bátyjaival\, mert arra gondolt: Csak nehogy valami szerencsétlenség érje! 5Így mentek el Izráel fiai másokkal együtt gabonát vásárolni\, mert éhínség volt Kánaán földjén.\n6József volt tehát az egész ország kormányzója\, és ő árulta a gabonát a föld minden népének. Amikor József bátyjai megérkeztek\, arccal a földre borultak előtte. 7Amint József meglátta bátyjait\, azonnal felismerte őket\, de idegennek tettette magát előttük\, és keményen beszélt velük. Megkérdezte őket: Honnan jöttetek? Ők így feleltek: Kánaán földjéről jöttünk élelmet vásárolni.\n8József tehát felismerte a testvéreit\, de azok nem ismerték fel őt. 9Ekkor József visszaemlékezett az álmokra\, amelyeket róluk álmodott\, és ezt mondta nekik: Kémek vagytok! Azért jöttetek\, hogy kifürkésszétek az ország védtelen részeit! 10De azok így feleltek neki: Nem\, uram! Élelmet vásárolni jöttek a te szolgáid! 11Mi mindnyájan egyetlen ember fiai vagyunk. Becsületesek vagyunk\, sohasem voltak kémek a te szolgáid. 12Ő azonban ezt mondta nekik: Nem úgy van! Bizony azért jöttetek\, hogy az ország védtelen részeit kifürkésszétek! 13Azok így feleltek: Tizenketten voltak a te szolgáid\, testvérek vagyunk mi\, egyetlen ember fiai Kánaán földjén. A legkisebb most apánknál van\, egyikünk pedig nincs többé. 14De József ezt mondta nekik: Úgy van\, ahogyan mondtam nektek\, kémek vagytok! 15Ezzel teszlek titeket próbára: a fáraó életére esküszöm\, hogy nem távoztok innen\, amíg ide nem jön a legkisebb testvéretek! 16Küldjetek el magatok közül egyet\, hogy hozza ide a testvéreteket\, ti pedig fogságban maradtok. Így teszem próbára\, igazat beszéltek-e. Mert ha nem\, a fáraó életére esküszöm\, hogy kémek vagytok! 17És őrizetben tartotta őket három napig. \n18Harmadnap ezt mondta nekik József: Ezt tegyétek\, ha élni akartok\, hiszen én is félem az Istent. 19Ha becsületesek vagytok\, maradjon egyik testvéretek megkötözve a börtönben\, ti pedig menjetek\, vigyetek gabonát házatok éhező népének. 20Hozzátok el hozzám a legkisebb testvéreteket\, akkor elhiszem\, amit mondotok\, és nem fogtok meghalni. Ők bele is egyeztek. 21De így beszéltek egymás közt: Bizony\, a testvérünkért bűnhődünk most\, mert láttuk az ő nyomorúságát\, amikor könyörgött nekünk\, de nem hallgattunk rá. Emiatt ért utol bennünket ez a nyomorúság. 22Rúben erre azt mondta nekik: Megmondtam nektek\, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen\, de ti nem hallgattatok rám\, és most az ő vérét keresik rajtunk. 23Nem tudták\, hogy József érti őket\, mert tolmács volt közöttük. 24Ő pedig elfordult tőlük\, és sírt. Majd visszafordult hozzájuk\, és beszélt velük. Azután előállíttatta közülük Simeont\, és szemük láttára megkötöztette.\n25Akkor megparancsolta József\, hogy töltsék meg a zsákjaikat gabonával\, de mindegyikük pénzét tegyék vissza a zsákjába\, és adjanak nekik útravalót. Így is tettek. 26Ők pedig föltették gabonájukat a szamarakra\, és elmentek. 27Mikor aztán egyikük kinyitotta a zsákját\, hogy az éjjeli szálláson abrakot adjon a szamarának\, meglátta\, hogy a pénze ott van a zsák szájában\, 28és ezt mondta testvéreinek: Visszakerült a pénzem! Itt van a zsákomban! Ekkor odalett a bátorságuk\, és remegve mondogatták egymásnak: Mit cselekedett velünk az Isten?!\n29Amikor megérkeztek apjukhoz\, Jákóbhoz Kánaán földjére\, elmondták neki mindazt\, ami velük történt: 30Egy ember\, annak az országnak az ura\, szigorúan beszélt hozzánk\, és úgy bánt velünk\, mintha kémkedni akartunk volna az országban. 31De mi azt feleltük: Becsületesek vagyunk\, soha nem voltunk kémek. 32Tizenketten voltunk testvérek\, apánknak fiai\, de egyikünk nincs többé\, a legkisebb pedig apánknál van most Kánaán földjén. 33Akkor ezt mondta nekünk az az ember\, annak az országnak az ura: Erről tudom meg\, hogy becsületesek vagytok-e: Egyik testvéreteket hagyjátok nálam\, menjetek el\, és vigyetek gabonát házatok éhező népének\, 34azután hozzátok el hozzám a legkisebb testvéreteket! Akkor tudni fogom\, hogy nem kémek vagytok\, hanem becsületes emberek\, visszaadom a testvéreteket\, és szabadon járhattok az országban.\n35Mikor aztán a zsákjaikat kiürítették\, hát mindegyiknek a pénzes zacskója ott volt a zsákjában. Amikor pénzes zacskóikat meglátták\, apjukkal együtt megijedtek. 36Apjuk\, Jákób ezt mondta nekik: Elveszitek tőlem gyermekeimet! József nincs meg\, Simeon sincs meg\, és még Benjámint is elviszitek?! Engem sújt mindez! 37Ekkor Rúben azt mondta apjának: Az én két fiamat öld meg\, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám\, és én visszahozom őt hozzád. 38De Jákób így felelt: Nem mehet el veletek a fiam\, hiszen a bátyja meghalt\, egyedül ő maradt meg. Ha szerencsétlenség éri az úton\, amelyre indultok\, ősz fejemet a bánat miatt a holtak hazájába juttatjátok!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-27/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220926T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220926T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220925T220033Z
LAST-MODIFIED:20220818T131736Z
UID:6706-1664150400-1664235000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 26.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 9 \n\n1A szentek iránti szolgálatról fölösleges írnom nektek. 2Hiszen ismerem készségeteket\, amely miatt dicsekszem veletek a makedónoknak\, hogy Akhája tavaly óta készen áll\, és hogy a ti buzgóságotok magával ragadta a többséget. 3De mégis elküldtem a testvéreket\, nehogy a veletek való dicsekedésünk ebben az ügyben hiábavaló legyen\, hanem amint megmondtam: készen legyetek. 4És ha velem makedónok érkeznek\, és felkészületlenül találnak titeket\, valamiképpen szégyent ne valljunk mi – hogy ne mondjuk: ti – ebben a bizodalmunkban. 5Szükségesnek tartottam tehát\, hogy megkérjem a testvéreket\, menjenek el hozzátok előre\, és készítsék elő a már megígért adományokat\, hogy az úgy legyen készen\, mint hálaáldozat\, nem pedig mint kényszerű adomány. \n6Tudjuk pedig\, hogy aki szűken vet\, szűken is arat\, és aki bőven vet\, bőven is arat. 7Mindenki úgy adjon\, ahogyan előre eldöntötte szívében\, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből\, mert „a jókedvű adakozót szereti Isten”. 8Istennek pedig van hatalma arra\, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok\, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek\, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre. 9Amint meg van írva: „Bőkezűen osztott a szegényeknek\, igazsága megmarad örökké.” 10Aki pedig magot ad a magvetőnek\, és eledelül kenyeret\, megadja és megsokasítja vetőmagotokat\, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. 11Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre\, amely általunk hálaadást szül Isten iránt. 12Mert ez az Isten előtti szolgálat nemcsak enyhít a szentek nyomorúságán\, hanem sokakat hálaadásra is indít Isten iránt. 13Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd Istent\, azért az engedelmességért\, amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek\, és azért a jószívűségetekért\, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul. 14Ők könyörögnek is értetek\, és vágyódnak utánatok\, mivel Isten jósága bőven kiáradt rátok. 15Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért! \nMózes első könyve 41\,37-57 \n37Tetszett ez a beszéd a fáraónak és minden udvari emberének. 38A fáraó ezt mondta szolgáinak: Találhatunk-e ehhez hasonló embert\, akiben isteni lélek van? 39Józsefnek pedig ezt mondta a fáraó: Miután Isten mindezt neked adta tudtul\, nincs hozzád fogható értelmes\, bölcs ember. 40Te felügyelsz majd a házamra\, és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad. 41Azután ezt mondta a fáraó Józsefnek: Nézd\, én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek! 42Azzal levette a fáraó a pecsétgyűrűt az ujjáról\, és József ujjára húzta\, gyolcsruhába öltöztette\, és aranyláncot tett a nyakába. 43Majd körülhordoztatta második kocsiján\, és így kiáltottak előtte: Térdre! Így tette őt egész Egyiptom felügyelőjévé. 44És ezt mondta a fáraó Józsefnek: Én vagyok a fáraó\, de nélküled még a kezét vagy lábát sem mozdíthatja senki egész Egyiptomban. 45Ezután elnevezte a fáraó Józsefet Cáfenat-Panéahnak\, és hozzáadta feleségül Ászenatot\, Pótiferának\, Ón papjának a leányát. Így lett József egész Egyiptom felügyelője. 46József harmincesztendős volt\, amikor ott állt Egyiptom királya\, a fáraó előtt. Azután kiment József a fáraó elől\, és bejárta egész Egyiptomot.\n47A bőség hét esztendeje alatt gazdagon termett a föld. 48József összegyűjtött a hét esztendő alatt minden élelmet\, ami csak volt Egyiptomban. A városokban helyezte el az élelmet: minden városban a körülötte levő mező élelmét helyezte el. 49József így annyi gabonát halmozott föl\, mint a tengerpart homokja: olyan sokat\, hogy végül már nem is vették számba\, mert megszámlálhatatlan volt. 50Józsefnek két fia született\, mielőtt eljött az éhínség esztendeje. Ászenat\, Pótiferának\, Ón papjának a leánya szülte őket. 51Elsőszülöttjét Manassénak nevezte el József\, mert ezt mondta: Elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet és atyámnak egész házát. 52A másodikat pedig Efraimnak nevezte el\, mert ezt mondta: Megszaporított engem Isten nyomorúságom földjén.\n53Azután eltelt a bőség hét esztendeje Egyiptomban\, 54és megkezdődött az éhínség hét esztendeje\, ahogyan megmondta József. Éhínség támadt minden országban\, de Egyiptomban mindenütt volt kenyér. 55Azután Egyiptomban is éhezni kezdtek mindenütt\, és a nép kenyérért kiáltott a fáraóhoz. Ekkor a fáraó ezt mondta az egyiptomiaknak: Menjetek Józsefhez\, és tegyétek azt\, amit mond nektek! 56Amikor az éhínség kiterjedt az egész országra\, József megnyitotta az összes magtárat\, és gabonát árult az egyiptomiaknak\, mert súlyos volt az éhínség Egyiptomban. 57És az egész földről Egyiptomba mentek Józsefhez gabonát vásárolni\, mert súlyos volt az éhínség az egész földön.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-26/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220925T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220925T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220924T220017Z
LAST-MODIFIED:20220818T125821Z
UID:6704-1664064000-1664148600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 25.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 8\,16-24 \n16Hála legyen Istennek\, aki értetek ugyanezt a buzgóságot adta Titusz szívébe. 17Mert megkapta ugyan a bátorítást\, de buzgóbb lévén\, önként ment el hozzátok. 18Elküldtük vele együtt azt a testvért is\, akinek az evangélium hirdetésével szerzett jó híre bejárta valamennyi gyülekezetet. 19Sőt ezenkívül a gyülekezetek kiválasztották őt útitársunknak is ebben az adománygyűjtésben\, amelyben szolgálunk\, magának az Úrnak a dicsőségére és a mi jó szándékunk megmutatására. 20Mert óvakodni akarunk attól\, hogy valaki megrágalmazzon minket szolgálatunknak eme bőséges eredménye miatt: 21mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt\, hanem az emberek előtt is. 22Elküldtük velük együtt azt a testvért\, akinek az alkalmasságát sok mindenben kipróbáltuk\, mert sokszor buzgó volt\, most pedig még sokkal buzgóbb\, mert nagyon bízik bennetek. 23Akár Tituszról van szó\, aki nekem társam és közöttetek munkatársam\, akár a mi testvéreinkről\, a gyülekezetek küldöttei ők: Krisztus dicsősége. 24Tanúsítsatok tehát irántuk szeretetet\, és mutassátok meg nekik\, hogy méltón dicsekedtünk veletek a gyülekezetek előtt. \nMózes első könyve 41\,1-36 \n1Két esztendő múlva történt\, hogy a fáraó azt álmodta\, hogy ott áll a Nílus mellett. 2Ekkor a Nílusból hét szép és kövér tehén jött elő\, majd a sás között legelészni kezdett. 3De hét másik tehén is előjött utánuk a Nílusból\, amelyek rútak és soványak voltak\, a Nílus partján odaálltak a többi tehén mellé\, 4és a rút és sovány tehenek megették a hét szép és kövér tehenet. Ekkor fölébredt a fáraó.\n5Ismét elaludt\, és másodszor azt álmodta\, hogy hét kövér és szép kalász nőtt egy száron\, 6de hét sovány és a keleti széltől kiaszott kalász is kisarjad utánuk. 7A sovány kalászok elnyelték a hét kövér és telt kalászt. Ekkor fölébredt a fáraó\, és rájött\, hogy ez csak álom volt. 8Reggel azonban nyugtalankodni kezdett\, ezért összehívatta Egyiptom minden jövendőmondóját és minden bölcsét\, és a fáraó elbeszélte nekik az álmát. De senki sem tudta megfejteni a fáraónak. 9Ekkor a főpohárnok így szólt a fáraóhoz: Be kell ma vallanom\, hogy vétkes vagyok. 10Amikor a fáraó megharagudott szolgáira\, és őrizetbe vétetett engem és a fősütőmestert a testőrparancsnok házában\, 11álmodtunk valamit ugyanazon az éjszakán\, én is meg ő is. Mindegyik álomnak\, amit álmodtunk\, megvolt a maga jelentése. 12Volt ott velünk egy héber ifjú\, a testőrparancsnok szolgája. Elbeszéltük neki álmainkat\, és ő megfejtette. Mindegyikünk álmát jól fejtette meg\, 13mert úgy lett\, ahogyan megfejtette nekünk: engem visszahelyeztek hivatalomba\, amazt pedig fölakasztották. 14Akkor a fáraó hívatta Józsefet\, és sietve kihozták a tömlöcből. Ő megborotválkozott\, ruhát váltott\, és bement a fáraóhoz.\n15A fáraó ezt mondta Józsefnek: Álmodtam valamit\, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam\, hogy ha meghallod az álmot\, meg tudod fejteni. 16József így felelt a fáraónak: Nem én\, hanem Isten ad megnyugtató választ a fáraónak. 17A fáraó így szólt Józsefhez: Álmomban a Nílus partján álltam. 18A Nílusból hét kövér és szép tehén jött elő\, és legelészni kezdett a sás között. 19De hét másik tehén is előjött utánuk\, amelyek nagyon hitványak\, rútak és soványak voltak. Egész Egyiptom földjén nem láttam olyan rútakat\, mint ezek. 20A sovány és rút tehenek azután megették az előbbi hét kövér tehenet. 21Bár a gyomrukba kerültek\, nem lehetett észrevenni\, hogy a gyomrukba kerültek\, mert a külsejük ugyanolyan rút maradt\, mint azelőtt. Akkor fölébredtem.\n22Azután azt láttam álmomban\, hogy hét telt és szép kalász nőtt egy száron\, 23de hét száraz\, sovány és a keleti szélben kiaszott kalász is kisarjadt utánuk\, 24és a sovány kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam ezt a jövendőmondóknak\, de senki sem tudta megfejteni. 25Ekkor József így szólt a fáraóhoz: A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak\, hogy mit fog cselekedni. 26A hét szép tehén hét esztendő\, a hét szép kalász is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz. 27A hét sovány és rút tehén\, amely utánuk jött elő\, szintén hét esztendő. A hét üres\, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. 28Erről mondtam a fáraónak\, hogy Isten megmutatta a fáraónak\, mit fog cselekedni. 29Hét esztendő jön\, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. 30De az éhínség hét esztendeje következik utánuk\, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén\, és éhínség fogja emészteni az országot. 31Nem is fogják tudni\, hogy bőség volt az országban az utána következő éhínség miatt\, olyan súlyos lesz az. 32Azért ismétlődött meg kétszer is a fáraó álma\, mert Isten elhatározta ezt\, és hamarosan véghez is viszi az Isten.\n33Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert\, és állítsa azt Egyiptom élére. 34Ezt tegye a fáraó: rendeljen az ország fölé felügyelőket\, és szedessen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét esztendejében! 35Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben\, halmozzák föl a gabonát\, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban! 36Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében\, amely majd eljön Egyiptomra\, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-25/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220924T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220924T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220923T220000Z
LAST-MODIFIED:20220818T125705Z
UID:6702-1663977600-1664062200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 24.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 8\,1-15 \n1Hírt adunk nektek\, testvéreim\, Istennek arról a kegyelméről\, amelyet Makedónia gyülekezeteinek adott. 2Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük\, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett. 3Tanúskodom arról\, hogy erejük szerint\, sőt erejükön felül is önként adakoztak\, 4és erősen sürgetve kérték tőlünk\, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek. 5És nemcsak azt tették\, amit reméltünk\, hanem először önmagukat adták az Úrnak\, és aztán nekünk\, az Isten akaratából. 6Úgyhogy bátorítottuk Tituszt\, hogy amint már előbb elkezdte\, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését. \n7Ezért ahogyan mindenben bővelkedtek: hitben és igében\, ismeretben és minden buzgóságban\, és a tőlünk rátok áradó szeretetben\, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek. 8Nem parancsként mondom\, hanem azért\, hogy mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát is kipróbáljam. 9Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét: hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek\, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 10Tanácsot is adok ebben az ügyben\, mert ez hasznos nektek\, akik nemcsak a cselekvésben\, hanem tavaly óta a szándékban is elöl jártatok. 11Most pedig a cselekvést is vigyétek véghez\, hogy amilyen készséges volt a szándékotok\, olyan legyen a véghezvitele is\, erőtökhöz mérten! 12Mert ha megvan a szándék\, az aszerint kedves Istennek\, amitek van\, nem aszerint\, amitek nincs. 13Ugyanis azért\, hogy másoknak könnyebbségük legyen\, nektek ne legyen nyomorúságotok. Ellenben az egyenlőségnek megfelelően 14a mostani időben a ti fölöslegetek pótolja azok hiányát\, hogy máskor azok fölöslege is pótolja majd a ti hiányotokat\, hogy így egyenlőség legyen; 15amint meg van írva: „Aki sokat szedett\, annak nem lett többje\, és aki keveset\, annak nem lett kevesebbje.” \nMózes első könyve 40 \n1Történt ezek után\, hogy az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere vétkezett uruk\, az egyiptomi király ellen. 2Megharagudott azért a fáraó a két főemberre\, a főpohárnokra és a fősütőmesterre. 3Őrizetbe vétette őket a testőrparancsnok házában\, abban a börtönben\, ahol fogva tartották Józsefet. 4A testőrparancsnok Józsefet rendelte melléjük\, hogy szolgálja ki őket. Jó ideig maradtak őrizetben. 5Egyszer álmot láttak\, mindketten ugyanazon az éjszakán: az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere\, akiket a börtönben fogva tartottak. Mindkét álomnak megvolt a maga jelentése. 6Amikor reggel bement hozzájuk József\, látta rajtuk\, hogy izgatottak. 7Megkérdezte a fáraó főembereit\, akik vele együtt voltak őrizetben gazdája házában: Miért olyan szomorú ma az arcotok? 8Ők azt felelték neki: Álmot láttunk\, de nincs\, aki megfejtse. József ezt mondta nekik: Istennél van a megfejtés. Mondjátok el nekem!\n9A főpohárnok elmondta az álmát Józsefnek. Ezt mondta neki: Álmomban egy szőlőtő volt előttem. 10A szőlőtőn három vessző volt. Alighogy kihajtott\, már ki is virágzott\, és fürtjein megértek a szemek. 11Kezemben volt a fáraó pohara. Fogtam a szőlőszemeket\, belefacsartam a fáraó poharába\, és a poharat a fáraó kezébe adtam. 12József ezt mondta neki: A megfejtés a következő: A három vessző három nap. 13Három nap múlva fölemel téged a fáraó\, visszahelyez a hivatalodba\, és te adod a poharat a fáraó kezébe ugyanúgy\, mint korábban\, amikor a pohárnoka voltál. 14De ne feledkezz meg rólam\, amikor jó dolgod lesz\, és légy hozzám hűséges: említs meg engem a fáraónak\, és vitess ki ebből a házból! 15Mert galádul raboltak el engem a héberek földjéről\, és itt sem csináltam semmi rosszat\, mégis tömlöcbe vetettek. 16Amikor a fősütőmester látta\, hogy kedvező megfejtést adott\, ezt mondta Józsefnek: Nekem meg álmomban három kosár kalács volt a fejemen. 17A felső kosárban mindenféle sütemény volt\, ami a fáraónak készült\, de a madarak megették azokat a fejemen levő kosárból. 18József ezt válaszolta neki: A megfejtés a következő: A három kosár három nap. 19Három nap múlva fölemel téged a fáraó\, de felakasztat egy fára\, és madarak eszik le majd a húsodat.\n20Harmadnap születésnapja volt a fáraónak\, lakomát rendezett valamennyi udvari emberének\, és fölemelte a főpohárnokot és a fősütőmestert szolgái jelenlétében: 21a főpohárnokot visszahelyezte pohárnoki tisztségébe\, és ő adhatta a poharat a fáraó kezébe\, 22a fősütőmestert pedig felakasztatta\, úgy\, ahogy József megfejtette az álmukat. 23De a főpohárnok nem gondolt Józsefre\, hanem megfeledkezett róla.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-24/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220923T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220923T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220922T220041Z
LAST-MODIFIED:20220818T125546Z
UID:6700-1663891200-1663975800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 23.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 7\,8-16 \n8Mert ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel\, nem bánom. Bántam ugyan\, látva\, hogy az a levél\, ha egy kis időre is\, megszomorított titeket\, 9de most már örülök. Nem annak\, hogy megszomorodtatok\, hanem hogy szomorúságotok megtéréshez vezetett: mert Isten szerint szomorodtatok meg\, és miattunk semmiben nem vallotok kárt. 10Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre\, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez. 11Mert éppen az\, hogy Isten szerint szomorodtatok meg\, mekkora buzgóságot keltett bennetek\, sőt mentegetőzést\, sőt méltatlankodást\, sőt félelmet\, sőt vágyódást\, sőt ragaszkodást\, sőt a vétkes megbüntetését! Mindenképpen igazoltátok\, hogy ártatlanok vagytok az ügyben. 12Ha tehát írtam is nektek\, nem a sértő miatt és nem is a sértett érdekében írtam\, hanem azért\, hogy nyilvánvalóvá legyen buzgóságotok\, amely Isten színe előtt van bennetek irántunk.\n13Ezért tehát megvigasztalódtunk\, de megvigasztalódásunkon túl még jobban örültünk Titusz örömének\, hiszen ti mindnyájan megnyugtattátok a lelkét. 14Mert ha egy kissé eldicsekedtem neki veletek\, nem szégyenültem meg\, hanem amint mindent az igazsághoz híven mondtunk el nektek\, úgy Titusz előtt való dicsekedésünk is igaznak bizonyult. 15Ő még jobb szívvel gondol rátok\, amikor visszaemlékezik mindnyájatok engedelmességére\, amint félve és remegve fogadtátok őt. 16Örülök\, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek. \nMózes első könyve 39 \n1Amikor Józsefet elvitték Egyiptomba\, megvásárolta őt az izmaeliektől\, akik odavitték\, egy egyiptomi ember: Potifár\, a fáraó főembere\, a testőrök parancsnoka. 2De az ÚR Józseffel volt\, ezért szerencsés ember lett\, így aztán egyiptomi gazdájának a házába került. 3Látta a gazdája\, hogy vele van az ÚR\, és mindazt eredményessé teszi az ÚR\, amihez hozzáfog. 4Megnyerte hát József a jóindulatát\, és a háziszolgája lett. Azután háza felügyelőjévé tette\, és rábízta egész vagyonát. 5Attól fogva\, hogy házának és egész vagyonának a felügyelőjévé tette\, megáldotta az ÚR az egyiptomi ember házát Józsefért\, és az ÚR áldása volt mindenén\, amije csak volt a házban és a mezőn. 6Ezért Józsefre bízta mindenét\, és semmire sem volt gondja mellette\, legfeljebb csak arra\, hogy megegye az ételt. Józsefnek szép termete és szép arca volt. 7Ezek után történt\, hogy Józsefre szemet vetett gazdájának felesége\, és ezt mondta: Hálj velem! 8Ő azonban ezt nem akarta\, és azt felelte gazdája feleségének: Nézd\, az én gazdámnak semmi gondja sincs mellettem háza dolgaira\, és rám bízta mindenét. 9Senki sem nagyobb nálam ebben a házban. Semmit sem tiltott el tőlem\, csak téged\, mert te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot\, vétkezve az Isten ellen?! 10Bár az asszony nap mint nap ezt mondogatta Józsefnek\, ő mégsem engedett neki\, és nem feküdt mellé\, hogy vele legyen. 11Egy napon\, mint mindig\, bement József a házba a munkáját végezni. A háznép közül senki sem volt a házban. 12Ekkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva\, és azt mondta: Hálj velem! Ő azonban otthagyta ruháját az asszony kezében\, futásnak eredt\, és kiszaladt. 13Amikor az asszony látta\, hogy kezében hagyta a ruháját\, és kifutott\, 14összecsődítette háza népét\, és ezt mondta nekik: Nézzétek\, egy héber embert hozott hozzánk\, és az csúffá tesz bennünket. Bejött hozzám\, hogy velem háljon\, de én hangosan kiáltozni kezdtem. 15Amikor meghallotta\, hogy jó hangosan kiáltozni kezdek\, nálam hagyta a ruháját\, futásnak eredt\, és kiszaladt. 16Az asszony magánál tartotta József ruháját\, míg az ura haza nem jött. 17Akkor neki is ugyanazt mondta: Bejött hozzám a héber szolga\, akit idehoztál\, hogy csúffá tegyen engem. 18De amikor hangosan kiáltozni kezdtem\, nálam hagyta a ruháját\, és kifutott. 19Amikor a gazdája meghallotta feleségének a szavait\, amelyeket neki mondott: Ilyen dolgokat tett velem a szolgád! – akkor haragra gerjedt. 20Fogta Józsefet a gazdája\, és abba a börtönbe vetette\, ahol a király foglyait tartották fogva. Így került József a börtönbe. 21De az ÚR Józseffel volt\, hűséges maradt hozzá\, és gondoskodott róla\, hogy elnyerje a börtönparancsnok jóindulatát. 22A börtönparancsnok Józsefre bízta mindazokat a foglyokat\, akik a börtönben voltak\, és ő dolgoztatta mindazokat\, akik ott dolgoztak. 23A börtönparancsnoknak nem kellett törődnie semmivel\, ami rá volt bízva\, mert az ÚR Józseffel volt\, és eredményessé tette az ÚR\, amihez hozzáfogott.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-23/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220922T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220922T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220921T220027Z
LAST-MODIFIED:20220818T125432Z
UID:6698-1663804800-1663889400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 22.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 7\,1-7 \n1Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak\, szeretteim\, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól\, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!\n2Fogadjatok be minket: senkit nem bántottunk\, senkit nem károsítottunk meg\, senkit nem csaltunk meg. 3Nem vádképpen mondom\, hiszen az előbb megmondtam\, hogy szívünkben vagytok\, hogy együtt éljünk\, és együtt haljunk. 4Nagy a bizalmam irántatok\, sok dicsekedni valóm van veletek\, tele vagyok vigasztalódással\, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel. \n5Mert amikor megérkeztünk Makedóniába\, semmi nyugalma sem volt testünknek\, hanem ki voltunk téve mindenféle zaklatásnak: kívül harcok\, belül félelmek. 6De Isten\, a megalázottak vigasztalója\, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével\, 7de nemcsak az ő megérkezésével\, hanem azzal a vigasztalással is\, amellyel ő nálatok megvigasztalódott. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat\, kesergéseteket\, hozzám való ragaszkodásotokat\, úgyhogy még jobban megörültem. \nMózes első könyve 38 \n1Történt abban az időben\, hogy Júda elvált testvéreitől\, és csatlakozott egy adullámi emberhez\, akinek Hírá volt a neve. 2Ott meglátta Júda egy kánaáni embernek\, Súának a leányát\, felségül vette\, és bement hozzá. 3Az teherbe esett\, és fiút szült\, akit Érnek nevezett el. 4Majd ismét teherbe esett\, fiút szült\, és azt Ónánnak nevezte el. 5Azután még egy fiút szült\, akit Sélának nevezett el. Amikor ezt szülte\, Júda Kezíbben volt. 6Júda kiházasította fiát\, Ért. Az asszonynak Támár volt a neve. 7De Ért\, Júda elsőszülött fiát az ÚR gonosznak tartotta\, ezért megölte őt az ÚR. 8Ekkor azt mondta Júda Ónánnak: Menj be a bátyád feleségéhez\, vedd őt feleségül mint a sógora\, és támassz utódot a bátyádnak! 9De Ónán tudta\, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért amikor bement a bátyja feleségéhez\, a földre vesztegette a magot\, hogy ne támasszon utódot a bátyjának. 10De az ÚR gonosz dolognak tartotta\, amit tett\, ezért őt is megölte. 11Ekkor azt mondta Júda Támárnak\, a menyének: Maradj özvegyen apád házában\, amíg felnő a fiam\, Sélá! Mert így gondolkodott: Nehogy meghaljon ő is\, mint a bátyjai! Támár elment\, és apja házában lakott.\n12Hosszabb idő múlva meghalt Súa leánya\, Júda felesége. Amikor Júda megvigasztalódott\, elment barátjával\, az adullámi Hírával Timnába\, ahol a juhait nyírták. 13De megmondták Támárnak: Most megy az apósod Timnába a juhai nyírására. 14Ekkor levetette magáról özvegyi ruháját\, elfátyolozta magát\, és ruháiba burkolózott. Azután odaült Énaim kapujába a Timnába vezető úton. Mert látta\, hogy Sélá felnőtt\, de nem adták hozzá feleségül. 15Júda meglátta\, és parázna nőnek gondolta\, mert eltakarta az arcát. 16Letért hozzá az útfélre\, és ezt mondta: Hadd menjek be hozzád! Mert nem tudta\, hogy a menye az. De ő azt kérdezte: Mit adsz nekem\, ha bejössz hozzám? 17Ő így felelt: Küldök neked a nyájamból egy kecskegidát. De Támár ezt mondta: Adj zálogot\, amíg megküldöd! 18Júda megkérdezte: Mit adjak neked zálogba? Támár ezt felelte: A pecsétnyomódat zsinórostul meg azt a botot\, ami a kezedben van. Odaadta azért neki\, azután bement hozzá; az asszony pedig teherbe esett tőle.\n19Majd fölkelt Támár\, és elment. Azután levetette fátylát\, és felöltötte özvegyi ruháját. 20Júda elküldte a kecskegidát az adullámi barátjával\, hogy az visszavegye a zálogot az asszonytól\, de nem találta meg. 21Akkor megkérdezte annak a helynek a lakóit: Hol van az a parázna nő\, aki Énaimnál az útfélen ült? Azok ezt felelték: Nem volt erre parázna nő. 22Visszatért tehát Júdához\, és ezt mondta: Nem találtam meg. Annak a helynek a lakói is azt mondták\, hogy nem volt arra parázna nő. 23Júda azt mondta: Tartsa meg magának\, hogy gúnyt ne űzzenek belőlünk! Én megküldtem ezt a gödölyét\, de te nem találtad meg őt. 24Mintegy három hónap múlva hírül vitték Júdának: Paráználkodott Támár\, a menyed\, és már terhes is a paráznaság miatt. Akkor ezt mondta Júda: Vigyétek ki\, és égessétek meg! 25Már vitték kifelé\, amikor megüzente apósának: Attól a férfitól lettem terhes\, akié ez a holmi. Nézd meg jól\, kié ez a pecsétnyomó\, a zsinór és a bot! 26Júda jól megnézte\, majd ezt mondta: Igaza van velem szemben\, mert nem adtam őt a fiamhoz\, Sélához. Többször azonban nem hált vele Júda.\n27Amikor elérkezett Támár szülésének ideje\, kitűnt\, hogy ikrek vannak a méhében. 28Szülés közben az egyik kidugta a kezét\, a bába megfogta\, vörös fonalat kötött a kezére\, és így szólt: Ez jött világra először. 29De amikor visszahúzta a kezét\, mégis a testvére jött előbb. A bába ezt kérdezte: Hogyan törtél magadnak utat? Ezért nevezte el az apja Pérecnek. 30Utána világra jött a testvére\, akinek a vörös fonál volt a kezén. Őt Zerahnak nevezte el.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-22/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220921T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220921T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220920T220038Z
LAST-MODIFIED:20220818T125315Z
UID:6696-1663718400-1663803000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 21.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 6\,11-18 \n11Szánk megnyílt\, szívünk kitárult előttetek\, korinthusiak: 12nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra\, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra. 13Mint gyermekeimhez szólok: viszonzásul tárjátok ki ti is szíveteket! \n14Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában\, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak\, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? 15Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között? 16Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk\, ahogyan Isten mondta: „Közöttük fogok lakni és járni\, Istenük leszek\, és ők az én népem lesznek. 17Ezért tehát menjetek ki közülük\, és váljatok külön tőlük\, így szól az Úr\, tisztátalant ne érintsetek\, és én magamhoz fogadlak titeket\, 18Atyátokká leszek\, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek\, így szól a mindenható Úr.” \nMózes első könyve 37 \n1Jákób is azon a földön lakott\, ahol apja jövevény volt: Kánaán földjén. 2Ez Jákób nemzetségének a története: Amikor József tizenhét éves lett\, testvéreivel együtt a nyájat legeltette\, és ő volt a bojtár Bilhának és Zilpának\, apja feleségeinek a fiai mellett. József rossz híreket hordott róluk az apjuknak. 3De Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette\, mert öregkorában született\, és egy tarka ruhát csináltatott neki. 4Amikor testvérei látták\, hogy apjuk jobban szereti őt minden testvérénél\, úgy meggyűlölték\, hogy egy jó szót sem tudtak hozzá szólni.\n5Egyszer József álmot látott\, és elmondta testvéreinek. Emiatt még jobban meggyűlölték. 6Ezt mondta nekik: Hallgassátok csak meg azt az álmot\, amelyet láttam! 7Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt\, és állva is maradt\, a ti kévéitek pedig körülállták\, és leborultak az én kévém előtt. 8Testvérei megkérdezték tőle: Talán király akarsz lenni fölöttünk? Vagy uralkodni akarsz rajtunk? És még jobban meggyűlölték az álmaiért és beszédéért.\n9Egy másik álmot is látott\, és azt is elmesélte testvéreinek. Ezt mondta: Megint álmodtam valamit: Egyszer csak leborult előttem a nap\, a hold és tizenegy csillag! 10Amikor ezt apjának és testvéreinek elmesélte\, apja megdorgálta\, és ezt mondta neki: Miféle álmot láttál? Talán bizony járuljunk eléd\, anyáddal és testvéreiddel együtt\, hogy földre boruljunk előtted?! 11Ezért féltékenykedni kezdtek rá a testvérei. Apja pedig megjegyezte magának ezt a dolgot. \n12Egyszer a testvérek elmentek Sikembe apjuk nyáját legeltetni. 13Izráel ezt mondta Józsefnek: Testvéreid Sikemben legeltetnek. Gyere csak\, elküldelek hozzájuk! József ezt felelte neki: Itt vagyok! 14Apja azt mondta neki: Eredj és nézd meg\, hogy jól vannak-e testvéreid és a nyáj! Azután számolj be nekem! Elküldte tehát Hebrón völgyéből\, és ő elment Sikembe. 15Amikor a mezőn bolyongott\, találkozott egy emberrel\, aki megkérdezte tőle: Mit keresel? 16József azt felelte: A testvéreimet keresem. Mondd meg nekem\, merre legeltetnek? 17Az az ember így felelt: Elmentek innen\, és hallottam is\, amikor ezt mondták: Menjünk Dótánba! Elment tehát József a testvérei után\, és megtalálta őket Dótánban. 18Amikor távolról meglátták\, még mielőtt a közelükbe ért\, megegyeztek egymás között abban\, hogy megölik. 19Ezt mondták egymásnak: Nézzétek\, ott jön az álomlátó! 20Gyertek\, öljük meg\, dobjuk bele egy kútba\, és mondjuk azt\, hogy vadállat ette meg! Akkor majd meglátjuk\, mi lesz az álmaiból!\n21Amikor ezt Rúben meghallotta\, ki akarta őt menteni a kezeik közül\, ezért ezt mondta: Ne üssük agyon! 22Majd ezt mondta nekik Rúben: Ne ontsatok vért! Dobjátok bele ebbe a kútba itt a pusztában\, de ne emeljetek rá kezet! Így akarta kimenteni a kezeik közül\, és visszajuttatni apjához. 23Amikor József odaért a testvéreihez\, lehúzták róla a ruháját: a tarka ruhát\, amely akkor is rajta volt. 24Azután fogták\, és beledobták a kútba. A kút üres volt\, nem volt benne víz.\n25Ezután leültek enni. Egyszer csak föltekintve látják\, hogy egy izmaeli karaván közeledik Gileád felől. Tevéik gyógyfűvel\, balzsammal és mirhával voltak megrakva\, amelyet Egyiptomba szállítottak. 26Ekkor azt mondta Júda a testvéreinek: Mi haszna\, ha megöljük testvérünket\, és elföldeljük a vérét? 27Gyertek\, adjuk el az izmaelieknek\, de ne emeljünk rá kezet\, hiszen a mi testünk és vérünk ő! A testvérei pedig hallgattak rá. 28Közben azonban midjáni kereskedők mentek arra\, fölhúzták Józsefet a kútból\, és eladták Józsefet az izmaelieknek húsz ezüstért. Azok pedig elvitték Józsefet Egyiptomba. 29Amikor Rúben visszatért a kúthoz\, József már nem volt a kútban. Akkor megszaggatta a ruháját\, 30visszatért testvéreihez\, és azt mondta: Nincs meg a gyerek! Jaj nekem! Hova legyek? 31Akkor fogták József ruháját\, levágtak egy kecskebakot\, és belemártották a ruhát a vérébe. 32Azután elküldték a tarka ruhát\, elvitették apjukhoz ezzel az üzenettel: Ezt találtuk. Nézd meg jól: a fiad ruhája ez\, vagy sem? 33Ő felismerte\, és azt mondta: Az én fiam ruhája ez! Vadállat ette meg\, biztosan széttépte Józsefet! 34És megszaggatta Jákób a felsőruháját\, zsákruhát tekert a derekára\, és sokáig gyászolta a fiát. 35Fiai és leányai mind vigasztalni próbálták\, de nem akart megvigasztalódni\, hanem ezt mondta: Gyászolva megyek le fiamhoz a holtak hazájába! Így siratgatta őt az apja.\n36A midjániak pedig eladták Józsefet Egyiptomban Potifárnak\, a fáraó főemberének\, a testőrök parancsnokának.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-21/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220920T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220920T233000
DTSTAMP:20260516T005213
CREATED:20220919T220024Z
LAST-MODIFIED:20220818T125130Z
UID:6694-1663632000-1663716600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige szeptember 20.
DESCRIPTION:Pál második levele a korinthusiakhoz 6\,1-10 \n1Vele együtt munkálkodva intünk is titeket: úgy éljetek\, mint akik nem hiába kapták Isten kegyelmét. 2Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak\, és az üdvösség napján megsegítettelek.” Íme\, most van a kegyelem ideje! Íme\, most van az üdvösség napja! 3Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk\, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat\, 4hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben\, mint Isten szolgái: sok tűrésben\, nyomorúságban\, szükségben\, szorongattatásban\, 5verésekben\, bebörtönzésben\, nyugtalan időkben\, fáradozásban\, átvirrasztott éjszakákban\, böjtölésben\, 6tisztaságban\, ismeretben\, türelemben\, jóságban\, Szentlélekben\, képmutatás nélküli szeretetben\, 7az igazság igéjével\, Isten erejével\, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel\, 8dicsőségben és gyalázatban\, rossz hírben és jó hírben\, mint ámítók és igazak\, 9mint ismeretlenek és jól ismertek\, mint meghalók és íme\, élők\, mint megfenyítettek és meg nem öltek\, 10mint szomorkodók\, de mindig örvendezők\, mint szegények\, de sokakat gazdagítók\, mint akiknek nincsen semmijük és akiké mégis minden. \nMózes első könyve 36 \n1Ez Ézsau\, azaz Edóm nemzetsége: 2Ézsau Kánaán leányai közül vett feleségeket: Ádát\, a hettita Élón leányát és Oholíbámát\, Aná leányát\, aki a hivvi Cibón leánya volt\, 3meg Boszmatot\, Izmael leányát\, Nebájót húgát. 4Ádá szülte Ézsaunak Elífázt\, Boszmat szülte Reúélt\, 5Oholíbámá pedig szülte Jeúst\, Jalámot és Kórahot. Ezek Ézsau fiai\, akik Kánaán földjén születtek. 6Akkor Ézsau fogta a feleségeit\, fiait\, leányait és mindenkit\, aki a házához tartozott meg a jószágát\, minden állatát és egész vagyonát\, amelyet Kánaán földjén szerzett\, és más országba ment a testvére\, Jákób elől. 7Mert olyan sok volt a szerzeményük\, hogy nem lakhattak együtt\, és jószágaik miatt nem bírta őket eltartani az a föld\, amelyen jövevények voltak. 8Így telepedett le Ézsau a Széír-hegységben. Ézsau pedig Edóm. 9Ez a Széír-hegységben lakó Ézsaunak\, Edóm ősatyjának a nemzetsége:\n10Így hívták Ézsau fiait: Elífáz volt Ádának\, Ézsau feleségének a fia\, Reúél pedig Boszmatnak\, Ézsau feleségének a fia. 11Elífáz fiai voltak: Témán\, Ómár\, Cefó\, Gatám és Kenaz. 12Timna volt Elífáznak\, Ézsau fiának a másodfelesége\, ő szülte Elífáznak Amálékot. Ezek voltak Ádának\, Ézsau feleségének a fiai. 13Ezek Reúél fiai: Nahat\, Zerah\, Sammá és Mizzá. Ezek voltak Boszmatnak\, Ézsau feleségének a fiai. 14Ezek voltak a fiai Oholíbámának\, Ézsau feleségének\, Aná leányának\, aki Cibón leánya volt: ő szülte Ézsaunak Jeúst\, Jalámot és Kórahot.\n15Ezek voltak Ézsau fiainak nemzetségfői: Elífáznak\, Ézsau elsőszülöttjének a fiai voltak: Témán nemzetségfő\, Ómár nemzetségfő\, Cefó nemzetségfő\, Kenaz nemzetségfő\, 16Kórah nemzetségfő\, Gatám nemzetségfő\, Amálék nemzetségfő. Ezek voltak az Elífáztól származó nemzetségfők Edóm földjén: ezek Ádá fiai voltak. 17Ezek voltak Reúélnak\, Ézsau fiának a fiai: Nahat nemzetségfő\, Zerah nemzetségfő\, Sammá nemzetségfő és Mizzá nemzetségfő. Ezek voltak a Reúéltól származó nemzetségfők Edóm földjén; ezek Boszmatnak\, Ézsau feleségének a fiai voltak. 18Ezek voltak Oholíbámának\, Ézsau feleségének a fiai: Jeús nemzetségfő\, Jalám nemzetségfő és Kórah nemzetségfő. Ezek voltak az Oholíbámától\, Aná leányától\, Ézsau feleségétől származó nemzetségfők. 19Ezek voltak Ézsaunak\, azaz Edómnak a fiai és nemzetségfői.\n20Ezek voltak a hóri Széír fiai\, akik ezen a földön laktak: Lótán\, Sóbál\, Cibón és Aná\, 21Dísón\, Écer és Dísán. Ezek voltak a hóri nemzetségfők\, Széír fiai Edóm földjén. 22Lótán fiai voltak: Hórí és Hémám\, Lótánnak a húga pedig Timna. 23Ezek voltak Sóbál fiai: Alván\, Mánahat\, Ébál\, Sefó és Ónám. 24Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában\, amikor apjának\, Cibónnak a szamarait legeltette. 25Ezek voltak Aná gyermekei: Dísón és Oholíbámá\, Aná leánya. 26Ezek voltak Dísón fiai: Hemdán\, Esbán\, Jitrán és Kerán. 27Ezek voltak Écer fiai: Bilhán\, Zaaván és Akán. 28Ezek voltak Dísán fiai: Úc és Arán. 29Ezek voltak a hóri nemzetségfők: Lótán nemzetségfő\, Sóbál nemzetségfő\, Cibón nemzetségfő\, Aná nemzetségfő\, 30Dísón nemzetségfő\, Écer nemzetségfő és Dísán nemzetségfő. Ezek voltak a Széír földjén lakó hóri nemzetségfők nemzetségenként. \n31Ezek a királyok uralkodtak Edómban\, mielőtt Izráel fiainak királyuk lett volna: 32Edómban Bela\, Beór fia uralkodott\, városának a neve Dinhábá volt. 33Bela halála után a bocrai Jóbáb\, Zerah fia lett a király. 34Jóbáb halála után a Témán földjéről való Húsám lett a király. 35Húsám halála után Hadad\, Bedad fia lett a király\, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt. 36Hadad halála után a maszrékai Szamlá lett a király. 37Szamlá halála után a rehóbót-hannáhári Saul lett a király. 38Saul halála után Baal-Hánán\, Akbór fia lett a király. 39Baal-Hánán\, Akbór fia halála után Hadar lett a király. Városának a neve Páú volt\, feleségének a neve Mehétabél\, aki Mézáháb leányának\, Matrédnak a leánya volt. 40Így hívták az Ézsautól származó nemzetségfőket\, nemzetségeik\, lakóhelyük és nevük szerint: Timná nemzetségfő\, Alvá nemzetségfő\, Jetét nemzetségfő\, 41Oholímábá nemzetségfő\, Élá nemzetségfő\, Pínón nemzetségfő\, 42Kenaz nemzetségfő\, Témán nemzetségfő\, Mibcár nemzetségfő\, 43Magdíél nemzetségfő és Írám nemzetségfő. Ezek voltak Edóm nemzetségfői lakóhelyük szerint az általuk birtokolt földön. Ézsau volt az edómiak ősatyja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-szeptember-20/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR