BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251116
DTEND;VALUE=DATE:20251117
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251116T130854Z
LAST-MODIFIED:20251116T130854Z
UID:11880-1763251200-1763337599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„erősödtek a hitben\, és naponként gyarapodtak lélekszámban”ApCsel 16\,1–5 \n\n\n1 Így jutott el Derbébe\, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány\, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia\, 2 akiről jó bizonyságot tettek a lisztrai és ikóniumi testvérek. 3 Pál magával akarta őt vinni\, ezért az ott lakó zsidókra való tekintettel körülmetélte őt. Mert mindenki tudta\, hogy az apja görög volt. 4 Amikor végigjárták a városokat\, átadták nekik azokat a határozatokat\, amelyeket a jeruzsálemi apostolok és vének hoztak\, hogy tartsák meg azokat. 5 A gyülekezetek pedig erősödtek a hitben\, és naponként gyarapodtak lélekszámban. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kónya Ákos igemagyarázata\n\n\n\nSzakaszunkban a helyi gyülekezetekkel kapcsolatban azt olvassuk\, hogy: „erősödtek a hitben\, és naponként gyarapodtak lélekszámban” (5). A gyülekezetgondozásnak pontos módszerét nem adja elénk az apostol\, de a sorok között két dolgot kiolvashatunk. Először is szeretettel voltak gondozva\, „végigjárták a városokat”\, személyes látogatások történtek. Másik oldalról pedig azt látjuk\, hogy a különböző közösségek törekedtek az egységre\, átadták és továbbadták azokat a határozatokat\, amiket Jeruzsálemben hoztak. Imádkozzunk ma\, hogy egyházunkban az egység megvalósuljon\, s tegyünk mi is érte! \nRÉ21 138 • IÉ Jób 14\,1–17 • Zsolt 123 \nNapi ének | 613 | Midőn eljön az én órám \nHeti zsoltár | 49 | Hallgassátok meg\, minden nemzetek \n\n\n„Bizonyosan megkegyelmez az Úr…”Ézs 30\,19–33 \n\n\n19 Ne sírj többé\, Sion népe\, Jeruzsálem lakója! Bizonyosan megkegyelmez az Úr\, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja\, válaszol neked. 20 És bár szűkösen adott kenyeret\, és kimérte a vizet az Úr\, nem állítják többé félre tanítódat\, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat. 21 Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok\, se jobbra\, se balra le ne térjetek! 22 Tisztátalannak fogod tartani az ezüsttel bevont bálványaidat és az arannyal borított istenszobraidat. Kihajítod azokat\, mint valami undorító dolgot\, ezekkel a szavakkal: Ki innen veletek! 23 Ő pedig esőt ad a magra\, amellyel beveted a földed\, és kenyeret ad a föld terméséből\, amely bőséges és tápláló lesz. Nyájad tágas mezőn legel azon a napon. 24 Az ökrök és a szamarak\, amelyek a szántóföldön dolgoznak\, sózott abrakot esznek\, amelyet lapáttal és villával raknak majd eléjük. 25 Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon pedig csatornák lesznek\, vízvezető árkok\, a nagy öldöklés napján\, amikor leomlanak a vártornyok. 26 Olyan lesz a sápadt hold fénye\, mint az izzó nap fénye\, az izzó nap fénye pedig hétszeres lesz\, a nappali fény hétszerese azon a napon\, amikor az Úr bekötözi népe sérülését\, és meggyógyítja a rajta ejtett sebet. 27 Maga az Úr jön a távolból\, haragja lángol\, egyre emelkedik\, méltóságteljesen. Ajkán bősz harag\, nyelve\, mint a perzselő tűz\, 28 lehelete olyan\, mint az áradó patak\, amely az ember nyakáig ér. Szakadozott rostában rostálja a népeket\, és tévútra vezető zablát vet a népek szájába. 29 Akkor majd úgy fogtok énekelni\, mint az ünnepszentelés éjjelén\, és szívből örvendeztek majd\, mint a zarándok\, aki fuvolaszó mellett az Úr hegyére\, Izráel Kősziklájához érkezik. 30 Fölmorajlik az Úr fenséges szava\, láthatóvá lesz sújtó karja\, felbőszült haragjában\, perzselő tűz lángjában\, orkánban\, zivatarban és jégverésben. 31 Asszíria megretten az Úr szavától\, aki bottal sújt le rá! 32 Valahányszor lesújt a büntető vessző\, amellyel veri az Úr\, dob és citera szól\, míg ő harcra emelt kézzel küzd ellene. 33 Mert régóta készen van a vesztőhely\, készen áll a királynak is\, mélyre és szélesre készítve\, bőven van tűz is\, fa is. Az Úr lehelete úgy lobbantja lángra\, mint egy kénköves patakot. \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(19) „Bizonyosan megkegyelmez az Úr…” (Ézs 30\,19–33) \nA fejezet elején a próféta még igen éles bírálattal illette Isten népét. Most pedig a kegyelmes Isten munkálkodását vázolja fel. Mintha a két próféciát nem is ugyanaz a kéz írta volna. Lehet\, hogy nem\, de az kétségen felüli\, hogy Isten legutolsó szava sosem az ítélet és a számonkérés\, hanem a kegyelembe fogadás (vö. 1Tim 2\,4). Van\, hogy a fenyíték elkerülhetetlen\, mert a hitehagyásnak következményei vannak\, ám az Úr az övéit szeretné a balból a jobb kezébe visszavenni. Kálvin írja ennek az Igének a magyarázatához: „Az Úr jóllehet nagy nyomorúságba enged jutni bennünket\, ám végül ismét megörvendeztet\, és alapot teremt az örömre\, amikor éppen az ő gyülekezetét építi.” A prófécia „Sion népének” szól. Azoknak\, akik azon a helyen vannak\, amelyet az Úr választott magának (Zsolt 132\,13)\, ahol vele mint szabadító Úrral találkozni lehetett. Akiben tehát megvan az Istennel való találkozás\, a vele való közösség igénye\, részesévé válhat annak az ígéretnek\, hogy „bizonyosan megkegyelmez az Úr”. Boldog\, aki Isten fenyítő kezében is meglátja az atyai kezet. Az Úr a hívő élet nagy esélyét kínálja: „…ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja\, válaszol…” (19).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-321/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251114
DTEND;VALUE=DATE:20251115
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251114T073128Z
LAST-MODIFIED:20251114T073128Z
UID:11878-1763078400-1763164799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mert a Szentlélek jónak látta\, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak…”ApCsel 15\,22–35 \n\n\n22 Akkor az apostolok és a vének\, az egész gyülekezettel együtt jónak látták\, hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül\, és elküldjék őket Pállal és Barnabással Antiókhiába: mégpedig Júdást\, akit Barsabbásnak hívtak\, és Szilászt\, akik vezető emberek voltak a testvérek között. 23 Ezt a levelet küldték velük: „Mi\, az apostolok és a vének\, a ti testvéreitek\, az antiókhiai\, szíriai és kilikiai pogány származású testvéreknek üdvözletünket küldjük! 24 Mivel meghallottuk\, hogy közülünk egyesek megzavartak titeket\, és szavaikkal feldúlták lelketeket – pedig mi nem adtunk nekik megbízást –\, 25 egymás között egyetértésre jutva\, jónak láttuk\, hogy férfiakat válasszunk és küldjünk hozzátok a mi szeretett Barnabásunkkal és Pálunkkal\, 26 olyan emberekkel\, akik életüket tették kockára a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért. 27 Elküldtük tehát Júdást és Szilászt\, hogy ők maguk is elmondják nektek ugyanezt élőszóban. 28 Mert jónak látta a Szentlélek és mi is\, hogy ne tegyünk több terhet rátok a szükségesnél: 29 hogy tartózkodjatok a bálványáldozati hústól\, a vértől\, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek\, jól teszitek. Legyetek egészségben!” 30 Ők tehát\, miután útnak indították őket\, lementek Antiókhiába\, összehívták az egész gyülekezetet\, és átadták a levelet. 31 Amikor felolvasták\, megörültek a bátorításnak. 32 Júdás és Szilász\, akik maguk is próféták voltak\, sok beszéddel buzdították és erősítették a testvéreket. 33 Azután ott időztek még egy darabig\, majd békességgel elbocsátották őket a testvérek azokhoz\, akik küldték őket. 34 De Szilász jónak látta\, hogy ott maradjon. 35 Pál és Barnabás pedig Antiókhiában maradt\, többekkel együtt tanítva és hirdetve az Úr igéjét. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szabó Sándor Péter igemagyarázata\n\n\n\n„Mert a Szentlélek jónak látta\, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak…” (28) Isten Szentlelke nem udvariasságból kerül itt az első helyre. Az Apostolok cselekedeteit olvasva újra és újra hangsúlyos lesz\, hogy a Szentlélek az\, aki Isten népét vezeti\, aki ott áll az útkereszteződésekben\, aki elhívja a szolgálattevőket\, aki vezeti őket az úton\, aki nem engedi\, hogy téves utakon járjanak. A pogányokból lett keresztyén közösségek békességét is ő munkálja. A te döntéseidet megelőzi a Szentlélek döntése? \nRÉ21 119 \nEsti dicséret | 681 | Krisztus\, ki vagy nap és világ \n\n\n„Jaj Aríélnek\, Aríélnek\, a városnak…”Ézs 29 \n\n\n1 Jaj Aríélnek\, Aríélnek\, a városnak\, ahol Dávid táborozott! Évek telnek egymás után\, ünnepek váltják egymást\, 2 azután ostromot indítok Aríél ellen. Akkor lesz nagy sírás-rívás\, mert égő oltárrá teszem. 3 Táborral veszlek körül\, sáncot vonok köréd\, felállítom az ostromműveket. 4 Megalázottan fogsz beszélni a földön\, és megtörten hangzik szavad a porból. Olyan lesz a hangod\, mint a föld alatti kísérteté\, és szavad a porból suttog. 5 De ízzé-porrá törik ellenségeid serege\, a szálló pelyvához hasonló lesz az erőszakosok hada. Egy szempillantás alatt következik be! 6 Mert a Seregek Ura meglátogat téged mennydörgés\, földrengés\, nagy zúgás\, viharos forgószél és emésztő tűz lángjai között. 7 Olyan lesz\, mint az álom\, mint egy éjszakai látomás valamennyi nép serege\, amely Aríél ellen hadakozott\, és mindazok\, akik ostromot indítottak hadereje és sziklavára ellen. 8 Mint az éhező\, aki azt álmodja\, hogy eszik\, de ha fölébred\, üres a gyomra\, vagy mint a szomjazó\, aki azt álmodja\, hogy iszik\, de ha fölébred\, eltikkadt és szomjas\, úgy jár a népek egész serege\, amely Sion hegye ellen hadakozott. 9 Ámuljatok és bámuljatok\, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek\, de ne bortól\, tántorogjatok\, de ne az italtól! 10 Mert rátok árasztotta az Úr a kábultság lelkét. Bezárta szemeiteket: a prófétákat\, befödte fejeiteket: a látnokokat. 11 Olyan lett számotokra minden látomás\, mint a lepecsételt irat szavai. Ha írástudó ember kezébe adják\, és azt mondják: Olvasd el! – ő azt válaszolja majd: Nem tudom\, mert le van pecsételve. 12 Ha pedig írástudatlannak adják az iratot\, és ezt mondják: Olvasd el ezt! – ő azt válaszolja majd: Nem tudok olvasni. 13 Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám\, és ajkával dicsőít engem\, de szíve távol van tőlem\, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat\, 14 azért én úgy bánok majd ezzel a néppel\, hogy csodálkozni fog\, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének\, az értelmesek értelme is kevésnek bizonyul. 15 Jaj azoknak\, akik el akarják titkolni tervüket az Úr elől! Sötétben hajtják végre tettüket\, mert azt gondolják: Ki láthat meg minket\, ki ismerhetne ránk? 16 Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?! 17 Már csak kevés idő van hátra\, és a Libánon kertté válik\, a kert pedig erdőnek látszik. 18 Azon a napon a süketek is meghallják az írás szavait\, a vakok szemei pedig látni fognak a homály és sötétség után. 19 Újra örömüket lelik az alázatosak az Úrban\, a legszegényebbek is örvendezni fognak Izráel Szentje előtt\, 20 mert vége lesz a zsarnoknak\, és elpusztul a csúfolódó! Kiirtják mindazokat\, akiknek gonoszságon jár az eszük\, 21 akik vétkesnek nyilvánítják az embert a peres ügyekben\, és tőrbe ejtik azt\, aki meg meri feddni őket a kapuban\, és mindenféle ürüggyel megfosztják jogától az igazat. 22 Ezért így szól Jákób házához az Úr\, aki megváltotta Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób\, nem sápad el többé az arca\, 23 mert ha gyermekei meglátják kezem munkáját\, szentnek vallják nevemet. Szentnek vallják Jákób Szentjét\, és rettegnek Izráel Istenétől. 24 A tévelygő lelkek észhez térnek\, és a zúgolódók levonják a tanulságot. \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(1) „Jaj Aríélnek\, Aríélnek\, a városnak…” (Ézs 29) \nA próféta Aríél nevét említi. A több közül azt az értelmezést fogadjuk el\, hogy a jeruzsálemi templom tűzterét jelenti (Ez 43\,15 k.)\, de átvitt értelemben a helyet\, ahol az áldozatot bemutatták: Jeruzsálemet. Az Aríél név fordítható „Isten oroszlánja” értelemben is. Ha a próféciában erre (is) történik utalás\, az Júda nemzeti öntudatára vonatkozik. A hallgatóság ezt is bele érthette\, de az áldozati oltárra is gondolhatott. Kultusz és az isteni kiválasztáson alapuló nemzeti öntudat egymást erősíthette volna\, ám az előbbi tartalmát vesztette\, a nemzeti öntudatból pedig kihalt a lényeg: a személyes kapcsolat a kiválasztó Istennel. A rítusok látszólag rendben zajlottak\, de megmaradtak külsőségnek\, hiányzott belőlük a belső odaszánás. Nem volt hatásuk az életre. Ez azóta is meg-megtörténik. Szokták mondani\, az igazi istentisztelet vasárnap 11-től a következő vasárnap 10-ig tart. A hétköznapokban ismerszik meg\, mi az értelme a templomban töltött időnek. Isten ma még jajszavak hirdetése nélkül szeretné a hitünket megújítani\, hogy bizalmunkat a győzelmes Krisztusba\, Júda oroszlánjába (Jel 5\,5) vessük. Így nemzeti létformánk hordozóedénye lehet Krisztus ismeretének; az időhöz kötött hordozhatja az örökkévalót.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-320/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251111
DTEND;VALUE=DATE:20251112
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251111T074111Z
LAST-MODIFIED:20251111T074150Z
UID:11866-1762819200-1762905599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint\, nem üdvözülhettek.”ApCsel 15\,1–5 \n\n\n1 Némelyek pedig\, akik Júdeából jöttek le\, így tanították a testvéreket: Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint\, nem üdvözülhettek. 2 Mivel pedig Pálnak és Barnabásnak nem kis viszálya és vitája támadt velük\, úgy rendelkeztek\, hogy ebben a vitás ügyben Pál\, Barnabás és néhányan mások is menjenek fel az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe. 3 Miután a gyülekezet útnak indította őket\, áthaladtak Fönícián és Samárián\, elbeszélték a pogányok megtérését\, és nagy örömet szereztek minden testvérnek. 4 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe\, örömmel fogadta őket a gyülekezet\, az apostolok és a vének\, ők pedig elbeszélték\, milyen nagy dolgokat tett velük Isten. 5 Előálltak azonban néhányan\, akik a farizeusok pártjából lettek hívőkké\, és azt mondták\, hogy körül kell metélni azokat\, és meg kell parancsolni nekik\, hogy tartsák meg Mózes törvényét. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szabó Sándor Péter igemagyarázata\n\n\n\n„Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint\, nem üdvözülhettek.” (1) Az alapkérdés az\, hogy a krisztuskövető embernek zsidóvá kell-e előbb válnia. A válasz a jeruzsálemi tanácskozást követően hamarosan megszületik. A zsidó népnek a szent iratait\, a történeteit és a küzdelmeit a magunkénak tekintjük\, de az üdvösség útja számunkra már nem a törvény megtartásán keresztül vezet\, hanem Jézus kereszthalálán és feltámadásán keresztül. \nRÉ21 162 \nNapi ének | 608 | Jer\, temessük el a testet \n\n\n„Ítéleted idején is benned reménykedtünk…”Ézs 26 \n\n\n1 Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda országában: Erős a mi városunk: az Úr kőfalat és bástyát állított védelmére. 2 Nyissátok ki a kapukat\, hadd jöjjön be az igaz nép\, amely hűséges maradt! 3 Akinek szilárd a jelleme\, azt megőrzöd teljes békében\, mert benned bízik. 4 Bízzatok az Úrban mindenkor\, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre! 5 Ő letaszítja a magasból az ott lakókat\, lerombolja a megerősített várost\, földig lerombolja\, a porba taszítja. 6 Széttapossák majd a lábak: a nincstelenek lábai\, a szegények léptei. 7 Az igaz ember ösvénye egyenes\, te egyengeted az igaz ember útját. 8 Ítéleted idején is benned reménykedtünk\, Uram\, neved dicséretére vágyott a lelkünk. 9 Lelkem hozzád vágyódik éjjel\, teljes szívből kereslek téged. Mert ha ítéletet tartasz a földön\, igazságot tanulnak a világ lakói. 10 Ha a bűnös kegyelmet kap\, nem tanul igazságot. Becsületes országban is álnokul él\, és nem nézi az Úr fenségét. 11 Uram\, fölemelted kezedet\, de nem látják. Majd meglátják\, hogy féltőn szereted népedet\, és megszégyenülnek: tűz emészti meg ellenségeidet. 12 Uram\, te szerzel nekünk békességet\, hiszen mindent te tettél\, ami velünk történt. 13 Urunk\, Istenünk\, más urak voltak a gazdáink\, nem te\, de csak a te nevedet dicsérjük. 14 A halottak nem kelnek életre\, az árnyak nem támadnak föl. Ezért mikor megbüntetted és kiirtottad őket\, még az emlékezetüket is eltörölted! 15 Megszaporítottad e népet\, Uram\, megszaporítottad e népet\, megdicsőítetted magad\, mindenfelé kiterjesztetted az ország határait. 16 Uram\, a nyomorúságban téged kerestek\, hozzád kiáltottak szüntelen\, amikor fenyítetted őket. 17 Olyanok voltunk előtted\, Uram\, mint a terhes asszony\, amikor szülni kezd: amíg vajúdik\, folyton kiáltozik fájdalmában. 18 Terhesek voltunk\, vajúdtunk\, de csak szelet szültünk: nem szereztünk szabadulást az országnak\, és nem jöttek emberek a világra. 19 De a te halottaid életre kelnek\, föltámadnak a holttesteik! Ébredjetek\, és ujjongjatok\, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata\, és a föld visszaadja az árnyakat. 20 Eredj\, népem\, menj be a szobádba\, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra\, míg elmúlik az Úr haragja! 21 Mert jön már lakóhelyéről az Úr\, hogy megfizessen bűneiért a föld lakóinak. A föld föltárja majd a kiontott vért\, és nem fedi be többé a meggyilkoltakat. \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Ítéleted idején is benned reménykedtünk…” (Ézs 26) \nIsten jelenléte számos módon megtapasztalható. A próféta az ember életútjának azt a szakaszát emeli ki\, amikor Isten ítélő keze nehezedett rá. Ilyenkor a hitet próbatételek érik\, s csak emelkedett lélekkel lehet kimondani: „benned reménykedünk.” Könnyebb lázadni\, perelni\, Istentől elfordulni\, de a belé vetett bizalom új látást formál ki az emberben. Hamarabb lehet okot találni Isten ítéletére\, ha másokat sújt (24\,16)\, de ne váljunk mások bíráivá! Isten jelenléte hasonlít a szélhez. Szélirányban menve érezni\, hogy segíti a lépteinket. Ha szembe haladunk vele\, meg kell küzdeni minden lépésért. Isten jelenlétének sodrásában vagyunk. Rajtunk múlik\, miként tapasztaljuk meg ugyanazon isteni jelenlétet: segítő atyai kézként\, avagy életutunkon való haladásunkat nehezítő hatalmasságként. Ez Isten ítélő közelsége. A próféta ilyen helyzetben is az Urat várta. Anyanyelvén ez a reménység egyben a várakozás szava is. Várni\, mit hoz ki abból a helyzetből\, amely szenvedést okoz. A babiloni száműzetésben élő szentíró az Isten népe szenvedéséről egy másik fordítás szerint úgy fogalmaz: lelke szenvedése által látni fog (Ézs 53\,11). Isten ítélete ma még nem az ő utolsó tette. Letisztult életlátást formál ki bennünk.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-319/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251110
DTEND;VALUE=DATE:20251111
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251110T084006Z
LAST-MODIFIED:20251110T084006Z
UID:11864-1762732800-1762819199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.”ApCsel 14\,21–28 \n\n\n21 Miután hirdették az evangéliumot ebben a városban\, és sokakat tanítvánnyá tettek\, visszatértek Lisztrába\, Ikóniumba és Antiókhiába. 22 Erősítették a tanítványok lelkét\, és bátorították őket\, hogy maradjanak meg a hitben\, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába. 23 Miután pedig gyülekezetenként elöljárókat választottak nekik\, böjtölve és imádkozva ajánlották őket az Úrnak\, akiben hittek. 24 Azután Piszidián áthaladva eljutottak Pamfíliába\, 25 hirdették az igét Pergében\, és lementek Attáliába. 26 Innen Antiókhiába hajóztak\, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva indították el őket a most elvégzett munkára. 27 Amikor megérkeztek\, összehívták a gyülekezetet\, és elbeszélték\, milyen nagy dolgokat tett velük az Isten\, és hogy kaput nyitott a pogányoknak a hitre. 28 Azután hosszabb időt töltöttek ott a tanítványokkal. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szabó Sándor Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.” (22) Ebben a keserűnek tűnő félmondatban két örömteli üzenet is rejtőzik. Az egyik az\, hogy Isten megtart bennünket az átélt nyomorúságok közepette. Nem maradunk ott az úton kiterítve. Az üzenet másik fele még örömtelibb. A sok nyomorúság Isten országába vezet\, ahol azt éljük át\, hogy az ő akarata megvalósul és a Szentlélek öröme tölt el bennünket. Ne rémítsenek meg a nyomorúságok\, tartsd a szemed Isten akaratán! \nRÉ21 611 \nNapi ének | 604 | Seregeknek szent Istene \n\n\n„Véget vet a halálnak örökre!”Ézs 25 \n\n\n1 Uram\, te vagy Istenem! Magasztallak\, dicsérem neved\, mert csodákat vittél véghez\, ősrégi terveket\, való igazságot. 2 Mert kőhalommá tetted a várost\, az erődített várat romhalmazzá; a bitorlók palotája nem lesz város\, soha többé föl nem épül! 3 Ezért tisztel téged az erős nép\, téged fél a hatalmas nemzetek városa. 4 Mert erős vára vagy a nincstelennek\, erős vára a szegénynek a nyomorúságban\, oltalom a zivatarban\, árnyék a hőségben – mert a hatalmaskodók dühe olyan\, mint a kőfalra zúduló zivatar\, 5 mint hőség a szikkadt földön. De te megalázod a harsány bitorlókat\, mint a felhő árnyéka a hőséget\, elnyomod a hatalmaskodók énekét. 6 Készít majd a Seregek Ura ezen a hegyen minden népnek lakomát zsíros falatokból\, lakomát újborral\, zsíros\, velős falatokkal\, letisztult újborral. 7 Ezen a hegyen leveszi a leplet\, amely ráborult minden népre\, és a takarót\, amely betakart minden nemzetet. 8 Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram\, az Úr letörli a könnyet minden arcról\, leveszi népéről a gyalázatot mindenütt a földön! – Ezt ígéri az Úr! 9 Ezt mondják majd azon a napon: Itt van a mi Istenünk\, benne reménykedtünk\, és ő megszabadított minket! Itt van az Úr\, benne reménykedtünk\, vigadjunk és örüljünk szabadításának! 10 Mert az Úr keze nyugszik ezen a hegyen. Móábot pedig eltapossák lakóhelyén\, ahogyan a szalmát trágyalébe tapossák. 11 Széttárja benne kezeit\, ahogyan széttárja az úszó\, ha úszik. De az Úr megalázza gőgjét\, hiába csapkod a kezével. 12 Kőfalakkal megerősített fellegváradat ledönti\, lerombolja\, ízzé-porrá zúzza. \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Véget vet a halálnak örökre!” (Ézs 25) \nA próféta úgy fogalmaz: fátyol borul a népekre. A lepel itt a gyász jele. Népekre\, ezen belül családokra\, egyes emberekre is ránehezedik a gyász fájdalma. Az emberiség eszmélődésének kezdete óta szorongató tapasztalás ez. Csalóka vágyaink nem tudnak szembeszállni azzal a valósággal\, hogy a halál jelen van a világban. Prófétája által Isten azt a jó hírt közölte\, hogy véget vet a halálnak\, mintegy „elnyeli” azt. A halál halálát ígérte\, s ezáltal reménységet táplált. A reménység több a vágynál\, mert már kapaszkodik valamibe. Mint a horgony (Zsid 6\,19). Reménységünk alapja az\, hogy ahol mi már semmit sem tudunk tenni\, ő ott is akadálytalanul munkálkodik. Királyi uralmát még a halál sem kérdőjelezheti meg. A halál több az elmúlásnál. A meghalás egy pillanat műve\, amikor e világ számára megszűnünk létezni. A halál pedig a kapcsolatnélküliség állapota\, amikor Istennel és a környezetemmel megszakadnak az élő kötelékek. Az a dolgunk\, hogy mielőtt elmúlásunk bekövetkezne\, jussunk ki a halál állapotából\, és lépjünk élő kapcsolatba az élet forrásával\, Istennel. De hogyan? Döntés által: hiszem\, hogy elnyeletett a halál diadalra (1Kor 15\,54). Vágyból reménységbe\, reménységből e bizonyosságra jutni.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-318/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251106
DTEND;VALUE=DATE:20251107
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251106T083413Z
LAST-MODIFIED:20251106T083413Z
UID:11862-1762387200-1762473599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Akit azonban Isten feltámasztott\, az nem látott elmúlást.”ApCsel 13\,23–37 \n\n\n23 Az ő utódai közül tette Isten Izráel üdvözítőjévé Jézust\, ígéret szerint\, 24 miután János előre meghirdette\, még az ő eljövetele előtt\, Izráel egész népének\, hogy térjenek meg és keresztelkedjenek meg. 25 Küldetése végén János így szólt: Én nem az vagyok\, akinek ti gondoltok engem. Hanem íme\, utánam jön az\, akinek a saruját sem vagyok méltó leoldani. 26 Testvéreim\, férfiak\, Ábrahám nemzetségének fiai és a hozzátok csatlakozott istenfélők! Nekünk küldetett el ennek az üdvösségnek az igéje. 27 De Jeruzsálem lakói és vezetői nem ismerték fel őt\, és így betöltötték a próféták szavait\, amelyeket minden szombaton felolvasnak\, azáltal\, hogy elítélték őt. 28 Bár semmiféle halálos bűnt nem találtak benne\, mégis azt követelték Pilátustól\, hogy ölesse meg. 29 Amikor véghezvitték mindazt\, ami meg van írva róla\, levették a fáról\, és sírba tették. 30 De Isten feltámasztotta őt a halálból\, 31 és ő több napon át megjelent azoknak\, akik együtt mentek fel vele Galileából Jeruzsálembe\, és akik most az ő tanúi a nép előtt. 32 Mi is hirdetjük nektek\, hogy azt az ígéretet\, amelyet az atyáknak tett Isten\, beteljesítette nekünk\, az ő gyermekeiknek\, amikor feltámasztotta Jézust. 33 Ahogyan meg van írva a második zsoltárban is: „Fiam vagy te\, ma nemzettelek téged.” 34 Azt pedig\, hogy feltámasztotta őt a halálból\, és többé nem fog visszatérni az elmúlásba\, így mondta meg: „Nektek váltom be a Dávidnak tett biztos\, szent ígéreteket.” 35 Ezért más helyen is így szól: „Nem engeded\, hogy a te Szented elmúlást lásson.” 36 Mert Dávid\, miután a maga nemzedékében szolgált Isten akarata szerint\, meghalt\, és eltemették atyái mellé\, tehát elmúlást látott. 37 Akit azonban Isten feltámasztott\, az nem látott elmúlást. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Vincze Árpád igemagyarázata\n\n\n\nPál bizonyságtételének középpontja a feltámadott Jézus Krisztus. Földi életét tekintve Jézus mindenben hasonló volt hozzánk\, kivéve a bűnt. A halál fájdalmában is közösséget vállalt velünk. A feltámadás ígéretét láttatja tanítványaival\, és ígéri nekünk is. Még közel a halottak napja. Az örömüzenet az\, hogy a földi élet véget ér ugyan\, de Jézus Krisztus által részesülünk Isten országának teljességben\, a mulandó helyett a romolhatatlanban. \nRÉ21 16 \nEsti könyörgés | 705 | Maradj velem\, mert mindjárt este van \n\n\n„Minden sóhajtozásnak véget vetek.”Ézs 21 \n\n\nFenyegető jövendölés Babilon ellen: Ahogyan a szélviharok törnek elő dél felől\, úgy közeledik a síkság felől\, a félelmetes földről. 2 Szörnyű látomásban ez jutott tudtomra: Csal a csaló\, pusztít a pusztító! Vonulj ellene\, Élám\, ostromold\, Média! Minden sóhajtozásnak véget vetek. 3 Ezért görcsös fájdalom fogja el derekamat\, olyan kínok gyötörnek\, mint a vajúdó nő kínjai; megzavarodom attól\, amit hallok\, megrémülök attól\, amit látok. 4 Háborog a szívem\, reszketés fogott el. Az eddig áhított alkonyat rettenetes lett nekem. 5 Terítik az asztalt\, rendezik a szőnyegeket\, folyik az eszem-iszom. Rajta\, vezérek\, kenjétek a pajzsot! 6 Mert ezt mondta nekem az Úr: Menj\, állíts őrszemet; amit lát\, jelentse! 7 És ha harci kocsik menetét látná\, elébük két-két ló befogva\, szamarak menetét\, tevék menetét\, erősen figyeljen\, nagyon figyelmesen! 8 Az őrszem felordított\, akár egy oroszlán: Uram\, őrhelyemen állok mindennap\, őrségen állok minden éjjel! 9 Jönnek már! Emberek menete\, harci kocsik\, elébük két-két ló befogva! Akkor megszólalt\, és ezt mondta: Elesett\, elesett Babilon! Minden istenszobra a földön hever összetörve! 10 Ó\, agyoncsépelt és megtiport népem! Amit a Seregek Urától\, Izráel Istenétől hallottam\, azt jelentettem nektek. 11 Fenyegető jövendölés Dúmá ellen: Kiáltást hallok Széírből: Őrálló\, meddig tart még az éjszaka\, őrálló\, meddig tart még az éjjel? 12 Közeleg a reggel\, de még éjjel van – felelt az őrálló. Kérdezhettek\, de inkább akkor\, ha majd visszajöttök. 13 Fenyegető jövendölés Arábia ellen: Arábia bozótjaiban töltsétek az éjszakát\, Dedán karavánjai! 14 Hozzatok vizet a szomjazónak\, Témá földjének lakói\, és adjatok kenyeret a menekülőknek! 15 Mert fegyver elől menekültek el\, kivont kard elől\, kifeszített íj elől és súlyos harcból. 16 Mert ezt mondta nekem az Úr: Egy esztendő múlva\, amely lassan és keservesen telik\, akár a napszámosoknak\, vége lesz Kédár minden dicsőségének\, 17 és alig marad meg néhány a kédári hősök íjaiból – Izráel Istene\, az Úr ígéri ezt! \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(2) „Minden sóhajtozásnak véget vetek.” (Ézs 21) \nMég mindig az Asszíriától való függetlenedés áll a dolgok hátterében. A próféta Babilónia pusztulását hirdette meg (1–10). A környező népek a nagy birodalom nyomása alatt szenvedtek. Keresték a kitörés lehetőségét. Most Babilonra irányult a kis népek figyelme\, benne reménykedtek. Ám Szanhérib Kr. e. 689-ben leverte a babiloniakat. A fővárost elfoglalta és lerombolta\, a lakossággal szemben példátlan kegyetlenséggel járt el\, templomait megszentségtelenítette. Igaz lett\, amit a próféta jövendölt: istenszobrai a földön hevertek\, és összetörtek (9). Júda népének\, benne Ezékiás királynak – aki bízott a babiloniak győzelmében – ismét meg kellett tapasztalnia\, hogy biztonsága nem emberekben van. Erre a felismerésre minden nemzedéknek el kell jutnia – nekünk is. Isten olykor használhat embereket\, ha szorító történelmi vagy személyes életünket érintő helyzetektől meg akar szabadítani. De ilyenkor is tovább kell látnunk az emberi közvetítőkön. Az asszír fenyegetettségben élő júdaiak csak addig láttak\, hogy Babilon (a későbbi ellenség) tud megszabadítani. Ám az Úr vet véget a sóhajnak\, amelyet itt az asszírok\, később épp a babiloniak okoztak a népeknek. Minden helyzetben lássuk meg az eseményeket irányító Istent!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-317/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251105
DTEND;VALUE=DATE:20251106
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251105T072223Z
LAST-MODIFIED:20251105T072223Z
UID:11859-1762300800-1762387199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ha van valami buzdító szavatok a néphez\, szóljatok!”ApCsel 13\,13–22 \n\n\n13 Azután Pál és kísérői elhajóztak Páfoszból\, és eljutottak a pamfíliai Pergébe; János azonban elvált tőlük\, és visszatért Jeruzsálembe. 14 Ők pedig továbbmentek Pergéből\, és megérkeztek a piszidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek. 15 A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk\, és azt üzenték nekik: Testvéreink\, férfiak\, ha van valami buzdító szavatok a néphez\, szóljatok! 16 Pál felállt\, intett a kezével\, és ezt mondta: Izráelita férfiak és ti\, istenfélők\, halljátok! 17 Ennek a népnek\, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat\, és naggyá tette a népet\, amikor jövevények voltak Egyiptom földjén\, és hatalmas karjával kivezette őket onnan. 18 Azután közel negyven esztendeig hordozta őket a pusztában. 19 És miután eltörölt hét népet Kánaán földjén\, örökségül adta nekik azoknak a földjét. 20 Mindez mintegy négyszázötven évig tartott. Ezután bírákat adott nekik egészen Sámuel prófétáig. 21 Ekkor királyt kértek maguknak\, Isten pedig Sault\, Kís fiát\, a Benjámin törzséből való férfit adta nekik negyven esztendőre. 22 Amikor őt elvetette\, Dávidot emelte királyukká\, akiről bizonyságot is tett\, és ezt mondta: Megtaláltam Dávidot\, Isai fiát\, a szívem szerint való férfit\, aki teljesíti minden akaratomat. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Vincze Árpád igemagyarázata\n\n\n\n„Ha van valami buzdító szavatok a néphez\, szóljatok!” (15) A népnek bátorításra van szüksége. Pál beszéde a mai influenszerek világában talán unalmas\, miközben gyönyörűen felépített\, retorikailag is tökéletes. A jelen kihívásaiban is merjünk visszatekinteni az útra\, ami Krisztushoz vezetett el bennünket! Szólj\, Uram\, hogy meglássam megtartó és gondviselő szeretetedet\, amellyel Krisztus kegyelmében részeltetsz! \nRÉ21 749 \nNapi ének | 612 | Én Istenem\, benned bízom \n\n\n„…hogy mentsen meg bennünket […]?”Ézs 20 \n\n\n1 Abban az évben\, amikor Asdód alá érkezett az a hadvezér\, aki Szargón asszír király parancsára megostromolta és elfoglalta Asdódot\, 2 abban az időben így szólt az Úr Ézsaiáshoz\, Ámóc fiához: Vedd le a zsákruhát a derekadról\, és húzd le a sarut a lábadról! Ő így is tett\, és meztelenül\, saru nélkül járt. 3 Akkor ezt mondta az Úr: Ahogyan Ézsaiás\, az én szolgám meztelenül és saru nélkül jár három esztendeig\, intő jelül Egyiptom és Etiópia számára\, 4 úgy hajtja el az asszír király Egyiptom rabjait és Etiópia foglyait\, ifjakat és véneket\, meztelenül és saru nélkül\, csupasz fenékkel\, Egyiptom szégyenére. 5 Akkor majd rettegni és szégyenkezni fognak\, akik Etiópiában bíztak\, és Egyiptommal dicsekedtek. 6 Akkor ezt mondják e partvidék lakói: Hogyan menekülhetnénk meg mi\, ha az is így járt\, akiben bíztunk\, és akihez segítségért folyamodtunk\, hogy mentsen meg bennünket az asszír királytól?! \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(6) „…hogy mentsen meg bennünket […]?” (Ézs 20) \nTörténetünk kormeghatározása a filiszteusok öt városának egyike\, Asdód asszírok általi ostromának időpontjához kötődik. A Kr. e. 713–711 közötti időben járunk\, amikor Asszíria leverte az ellene szervezett felkelést\, amelyhez több kis nép is csatlakozott\, közöttük az Asszíriának stratégiai szempontból fontos Asdód. A felkelés célja Egyiptom segítségében bízva az elnyomótól való függetlenedés volt\, amelyben a filiszteus város vezető szerepet vállalt. Ezékiás júdai királyt is be akarták vonni ebbe a szövetségbe\, de még idejében kihátrált belőle. Ézsaiás jelképes cselekedettel mondta el az Úr üzenetét: három éven át mezítelenül járt\, kiábrázolva\, hogy így vezetik majd fogságba az asszírok a felkelés résztvevőit. A mezítelenséget úgy kell értenünk\, hogy prófétai öltözetet vagy felsőruhát nem viselt\, csak ágyékkötőt\, és mezítláb járt. A felsőruha hiánya is mezítelenségnek számított (Jób 22\,6; Ézs 58\,7). Az ilyen öltözék a megszégyenítés jele\, a rabszolgák viselete volt. Így hurcolják majd az asszírok Palesztinán keresztül az egyiptomiakat\, akikben az Isten népe annyira bízott. „…hogy mentsen meg bennünket?” – kérdezte a próféta. Kitől várunk segítséget? Legyen válaszunk erre a zsoltáros királyé: „Egyedül benned reménykedem!” (Zsolt 39\,8)
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-316/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251104
DTEND;VALUE=DATE:20251105
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251104T073840Z
LAST-MODIFIED:20251104T073840Z
UID:11851-1762214400-1762300799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Manaén\, aki együtt nevelkedett Heródes negyedes fejedelemmel…”ApCsel 13\,1–12 \n\n\n1 Antiókhiában\, az ottani gyülekezetben volt néhány próféta és tanító: Barnabás és Simeon\, akit Nigernek is hívtak\, cirénei Lúciusz és Manaén\, aki Heródes negyedes fejedelemmel együtt nevelkedett\, valamint Saul. 2 Egyszer\, amikor az Úrnak szolgáltak\, és böjtöltek\, ezt mondta a Szentlélek: Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára\, amelyre elhívtam őket. 3 Akkor böjtölés\, imádkozás és kézrátétel után elbocsátották őket. 4 Ők így a Szentlélektől küldve lementek Szeleukiába\, onnan pedig elhajóztak Ciprusra. 5 Amikor Szalamiszba értek\, hirdették az Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is velük volt mint segítőtárs. 6 Miután bejárták az egész szigetet Páfoszig\, találkoztak egy zsidó varázslóval és álprófétával\, akinek Barjézus volt a neve. 7 Ez közel állt Szergiusz Paulusz helytartóhoz\, aki értelmes ember volt. Ő magához hívatta Barnabást és Sault\, mert hallani kívánta az Isten igéjét. 8 De Elimász\, a varázsló – neve ugyanis ezt jelenti – szembeszállt velük\, és igyekezett eltéríteni a helytartót a hittől. 9 Saul pedig\, akit Pálnak is hívnak\, megtelve Szentlélekkel ránézett\, 10 és így szólt: Te mindenféle csalással és gonoszsággal tele ember\, te ördögfajzat\, te minden igazság ellensége\, nem szűnsz meg elferdíteni az Úr egyenes útjait? 11 Most íme\, az Úr keze rajtad van\, megvakulsz\, és nem látod a napot egy ideig! Erre hirtelen homály és sötétség szállt rá\, és botorkálva keresett vezetőket. 12 Mikor a helytartó látta a történteket\, hitt\, elámulva az Úr tanításán. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Vincze Árpád igemagyarázata\n\n\n\n„Manaén\, aki együtt nevelkedett Heródes negyedes fejedelemmel…” (1) De hát mi „egy vérből valók vagyunk!”\, mégis fegyvert fognak ránk\, tankkal jönnek\, eltipornak. Mennyi előítélet fakad a neveltetésből\, gyermek- és ifjúkorból\, az eszmeiségből! Manaén Krisztus követője?! Ránk hogy néznek\, akikkel együtt nevelkedtünk\, ha megvalljuk Krisztus-hitünket? Urunk\, add\, hogy a békés időszakban éppúgy hitvallóid legyünk\, mint a fegyverropogás idején! \nRÉ21 832 \nNapi ének | 602 | Krisztus\, én életemnek Te vagy reménysége \n\n\n„…Egyiptom szíve megdermed…”Ézs 19 \n\n\n1 Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen: Száguld az Úr gyors felhőn: Egyiptomba megy. Meginognak előtte Egyiptom bálványai\, Egyiptom szíve megdermed keblében. 2 Egyiptomit egyiptomira uszítok\, hogy testvér testvér ellen\, barát barát ellen\, város város ellen\, tartomány tartomány ellen harcoljon. 3 Oda lesz Egyiptom bátorsága\, tanácstalanná teszem. Kérdezgetik majd a bálványokat és a szellemeket\, a halottidézőket és a jövendőmondókat. 4 De én kiszolgáltatom az egyiptomiakat egy keménykezű úrnak\, egy erőskezű király uralkodik majd rajtuk! – így szól az Úr\, a Seregek Ura. 5 Kiapad a tenger vize\, kiszárad\, kiszikkad a folyam. 6 Bűzössé válnak a folyók. Egyiptomban a Nílus ágai leapadnak\, kiszáradnak. Elfonnyad a nád és a sás\, 7 a Nílus menti káka a Nílus torkolatánál; elszárad minden vetés a Nílus mellett\, eltűnik\, semmivé lesz. 8 Szomorúak a halászok\, gyászolnak mind\, akik a Níluson horgásznak\, elalélnak\, akik hálót vetnek a víz színére. 9 Szégyent vallanak a len megmunkálói\, elsápadnak a gerebenezők és a vászonszövők. 10 Levertek lesznek a kötélverők\, bánkódnak mind a napszámosok. 11 Milyen ostobák Cóan vezérei! A fáraó legbölcsebb tanácsosai esztelen tanácsot adnak. Hogy meritek azt mondani a fáraónak\, hogy bölcsek vagytok\, régi királyok sarjai?! 12 Hol vannak bölcseid? Mondják meg neked\, ha tudják\, mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől! 13 Bolonddá tették Cóan vezéreit\, alaposan rászedték Nóf vezéreit; tévútra vezették Egyiptomot a tartományok vezetői. 14 Mert beléjük öntötte az Úr az ámítás lelkét\, hogy tévútra vezessék Egyiptomot minden vállalkozásában\, ahogyan a részeg beletéved okádékába. 15 Nem sikerül Egyiptomnak semmiféle vállalkozása\, bármire vállalkozik a fő vagy a farok\, a pálmaág vagy a káka. 16 Azon a napon olyan lesz Egyiptom\, mint az asszonyok: borzadni és rettegni fog a Seregek Ura fölemelt kezétől\, mert fölemeli ellene. 17 Egyiptom rettegni fog Júdától: ha csak említik is előtte\, már retteg a Seregek Urának végzésétől\, amelyet ellene hozott. 18 Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptomban\, amely kánaáni nyelven beszél\, és a Seregek Urára esküszik. Az egyiket Napvárosnak nevezik. 19 Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptomban\, a határán pedig az Úrnak szentelt oszlop. 20 A Seregek Uráról tanúskodó jel lesz ez Egyiptomban. Ha segítségért kiáltanak az Úrhoz sanyargatóik miatt\, ő szabadítót küld nekik\, aki majd harcol értük\, és megmenti őket. 21 Akkor megismerteti magát az Úr Egyiptommal\, és Egyiptom megismeri az Urat. Tisztelni fogják az Urat véresáldozattal és ételáldozattal. Fogadalmat is tesznek az Úrnak\, és teljesítik. 22 Ha csapással sújtja is az Úr Egyiptomot\, de meg is gyógyítja. Megtérnek az Úrhoz\, ő pedig meghallgatja és meggyógyítja őket. 23 Akkor majd országút vezet Egyiptomból Asszíriába\, úgyhogy az asszírok Egyiptomba\, az egyiptomiak pedig Asszíriába mehetnek\, és Egyiptom Asszíriával együtt tiszteli az Urat. 24 Azon a napon Egyiptom és Asszíria mellett Izráel\, mint harmadik ország\, áldás lesz a földön. 25 A Seregek Ura pedig ezt az áldást mondja: Áldott Egyiptom\, az én népem\, és Asszíria\, kezem alkotása\, meg Izráel\, örök tulajdonom! \n\n\n\nAz Ige mellett – Fodor Ferenc igemagyarázata\n\n\n\n(1) „…Egyiptom szíve megdermed…” (Ézs 19) \nAz előző fejezetben az Úr nyugodalomban volt hajlékában (18\,4)\, most gyors felhőn száguld Egyiptom felé (1). Jövetele félelmet ébreszt az ottaniakban. Egyiptom bálványistenei és a lakosság megrendül Isten hatalmától. Az Úr jelenléte kettős síkon okoz félelmet: megrettennek Egyiptom istenei\, és félelem költözik az emberekbe. Nincs kihez folyamodni oltalomért és erőért. Erre utal a szív „megdermedése”. Eredeti értelmében annyit jelent: ’megolvadni’. Ez a teljes erővesztés képe\, amikor a korábbi értékek elveszítik azt a képességüket\, hogy tartást adjanak. Hasonszava ez a megfogalmazás a hadviselés kifejezéstárából ismert „meglágyult szívnek” (5Móz 20\,8)\, amikor a harcos elbátortalanodik\, megretten a feladat nagyságától\, létbátorsága meginog. Ha Isten megrendít\, azt nem az elvesztésért teszi\, hanem azért\, hogy a vele való kapcsolatunkban letisztult látásra jussunk\, hitéletünkben megújuljunk. Boldogok lehetünk\, ha megfoszt a bálványainktól. Mindentől\, ami őt helyettesíteni szeretné\, minden olyan értéktől\, amely kiszorította őt az életünkből\, s feledtette velünk\, hogy egyedül ő az Úr. Pál apostol örömest dicsekedett erőtlenségével\, mert ez alkalmas arra\, hogy Krisztus ereje munkálkodjék általa (2Kor 12\,9–10).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-315/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251101T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251130T170000
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251029T130132Z
LAST-MODIFIED:20251029T130132Z
UID:11839-1761984000-1764522000@nemmind1.hu
SUMMARY:Juhász Gyula: November
DESCRIPTION:Nem is búcsúzott\, elment szótalan\,\nAz ifjúságom\, íme\, odavan.\n\n\n\nNem is tudtam\, hogy ő valaha volt\,\nHisz mindig búról és gondról dalolt.\n\n\n\nNem is szerettem fanyar új borát\,\nAsszonytalan és pénztelen sorát.\n\n\n\nNem is sirattam el\, csak csöndesen\nElbámulok az eltűnt éveken:\n\n\n\nÉs ma sír\, zúg\, búg\, zendül az avar:\nHolt ifjúságom most élni akar!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/juhasz-gyula-november/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251031
DTEND;VALUE=DATE:20251101
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251031T080944Z
LAST-MODIFIED:20251031T080956Z
UID:11843-1761868800-1761955199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban”ApCsel 11\,19–30 \n\n\n19 Azok\, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak\, eljutottak Föníciáig\, Ciprusig és Antiókhiáig\, de senki másnak nem hirdették az igét\, csak a zsidóknak. 20 Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Amikor ők eljutottak Antiókhiába\, a görögökhöz is szóltak\, és hirdették az Úr Jézust. 21 És az Úr keze velük volt\, úgyhogy sokan hittek\, és tértek meg az Úrhoz. 22 Ennek a híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezethez\, ezért kiküldték Barnabást Antiókhiába. 23 Amikor megérkezett\, és látta az Isten kegyelmét\, megörült\, és bátorította mindnyájukat\, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban\, 24 mivel derék ember volt\, telve Szentlélekkel és hittel. És igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. 25 Barnabás azután elment Tarzuszba\, hogy felkeresse Sault. Amikor megtalálta\, magával vitte Antiókhiába. 26 Így történt\, hogy egy teljes esztendőt töltöttek együtt a gyülekezetben\, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek. 27 Ezekben a napokban próféták jöttek le Jeruzsálemből Antiókhiába. 28 Előállt egyikük\, név szerint Agabosz\, és a Lélek által megjövendölte\, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében. 29 A tanítványok pedig valamennyien elhatározták\, hogy aszerint\, amint kinek-kinek módjában áll\, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek. 30 Ezt meg is tették\, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Hajdú Zoltán Levente igemagyarázata\n\n\n\nIsten Lélek szerinti vezetése soha nem áll meg a puszta lelkesedésnél. Aki Isten Lelke szerint cselekszik\, az mindig Isten Lelkének szemüvegén keresztül látja a valóságot. Felismeri azt az elhívást\, amely Krisztusban összekapcsolja az Övéit\, és látja ebben az egymásra bízottságban az egymás iránti felelősséget is. Így akar minket Isten lelki\, együtt cselekvő közösségként látni. \nRÉ21 161 • IÉ 5Móz 6\,4–9 • Zsolt 46 \nNapi ének | 629 | Már célba ért sok hívő gyermeked \n\n\n„Ezért amijük megmarad\, amit csak meg tudnak őrizni\, átviszik a Nyárfa-patakon.”Ézs 15 \n\n\n1 Fenyegető jövendölés Móáb ellen: Éjnek idején elpusztul\, elnémul Ár-Móáb! Éjnek idején elpusztul\, elnémul Kír-Móáb! 2 Fölmennek a templomba\, zokog Díbón a magaslatokon\, Nebó és Médebá miatt jajgat Móáb. Minden fejet kopaszra nyírtak\, és levágtak minden szakállt. 3 Az utcákon zsákruhában járnak\, a háztetőkön és a tereken mindenki jajgat\, könnyeit hullatva. 4 Segítségért kiált Hesbón és Elálé\, hangjuk Jahacig hallik. Ezért riadoznak Móáb fegyveresei\, riadozik lelke. 5 Szívből kiáltok Móáb miatt. Cóarig\, Eglat-Selisijjáig jutottak menekültjei. Sírva mennek föl a Lúhít-hágón\, Hórónajim útján összetörve jajveszékelnek. 6 Pusztasággá válnak Nimrím vizei\, elszárad a fű\, kiég a legelő\, nem marad zöld növény. 7 Ezért amijük megmarad\, amit csak meg tudnak őrizni\, átviszik a Nyárfa-patakon. 8 Körös-körül jajveszékelnek Móáb határain\, Eglajimig hangzik a jajgatás\, Beér-Élímig hangzik a jajgatás. 9 Bizony\, megtelnek vérrel Dímón vizei! Más veszedelmet is hozok Dímónra: oroszlánt Móáb menekültjeire és földjének maradékára. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(7) „Ezért amijük megmarad\, amit csak meg tudnak őrizni\, átviszik a Nyárfa-patakon.” (Ézs 15) \nMa\, amikor minden arra buzdít bennünket\, hogy hasznosítsunk újra\, különleges párhuzamot mutat a prófécia ezzel a divatos fogalommal. Sok mindent láttam már új funkciót kapni\, de próféciát újrahasznosítani – ez egészen szokatlan. Itt azonban épp erről van szó: „Ezt az igét mondta az Úr Móábról már régen.” (15\,13) És nemcsak Ézsaiás teszi ezt\, hanem Jeremiás is (Jer 48)\, amikor újra működésbe hozza a Móáb feletti ítéletet. Északról jön a veszedelem\, dél felé halad. Aki tud\, menekül\, menti az életét és javait. Ideiglenesen a magaslatok tűnnek biztonságosnak\, de végül az egész Móáb egyetlen jajkiáltássá válik. A pusztítás teljes. Már csak egy reményük marad: a Nyárfa-patak\, ahová értékeiket menekítik. Ez a vers arra kérdez rá: amikor veszedelem jön\, tudjuk-e\, mit kell menteni? Amikor Hamvas Béla felteszi a kérdést\, hogy egy ostromlott városból mit vinne magával\, nem praktikus tárgyakban gondolkodik\, hanem nagy eszmékben – köztük a Szentírásban. A reformáció szele sok mindent kifújt az egyházból\, de a Biblia szent bizonyosságként ma is beragyogja életünket. Nem azért kell a Nyárfa-patakon átvinni\, hogy pusztán megmentsük\, hanem mert az Ige az\, ami a jajveszékelő lelkünket megtartja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-314/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251029T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251031T170000
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251029T124806Z
LAST-MODIFIED:20251029T124806Z
UID:11834-1761724800-1761930000@nemmind1.hu
SUMMARY:A 2025.10.31-i mikepércsi templomba tervezett Voice and Guitar jubileumi koncert technikai okok miatt elmarad\, egy későbbi időpontban kerül megrendezésre.
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/a-2025-10-31-i-mikepercsi-templomba-tervezett-voice-and-guitar-jubileumi-koncert-technikai-okok-miatt-elmarad-egy-kesobbi-idopontban-kerul-megrendezesre/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251029
DTEND;VALUE=DATE:20251030
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251029T124847Z
LAST-MODIFIED:20251029T124847Z
UID:11836-1761696000-1761782399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Most értem meg igazán\, hogy Isten nem személyválogató…”ApCsel 10\,23b–48 \n\n\n23b Másnap aztán velük együtt útra kelt\, és a joppéi testvérek közül is vele tartottak néhányan. 24 A következő napon megérkeztek Cézáreába\, Kornéliusz pedig összegyűjtötte rokonait és legjobb barátait\, és úgy várta őket. 25 Amint Péter be akart lépni\, Kornéliusz eléje ment\, és a lábához borulva hódolt előtte. 26 Péter azonban felemelte\, és így szólt hozzá: Állj fel\, én magam is csak ember vagyok! 27 Amikor beszélgetve bement vele\, sok embert talált ott összegyűlve. 28 Ekkor így szólt hozzájuk: Tudjátok\, hogy tiltott dolog zsidó embernek idegennel kapcsolatba kerülni vagy hozzá bemenni. Nekem azonban Isten megmutatta\, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak. 29 Ezért is jöttem vonakodás nélkül\, amikor értem küldtetek. Most pedig hadd kérdezzem meg: miért küldtetek értem? 30 Kornéliusz így felelt: Három nappal ezelőtt körülbelül ebben az időben\, délután három órakor imádkoztam a házamban\, és íme\, egy férfi állt meg előttem fénylő ruhában\, 31 és azt mondta: Kornéliusz\, Isten meghallgatta imádságod\, és megemlékezett alamizsnáidról. 32 Küldj el tehát Joppéba\, és hívasd át Simont\, akit Péternek is neveznek. Ő Simon tímár házában szállt meg a tengerparton. 33 Ezért nyomban elküldtem hozzád\, és te jól tetted\, hogy eljöttél. Most tehát mind itt vagyunk Isten színe előtt\, hogy meghallgassuk mindazt\, amit rád bízott az Úr. 34 Erre Péter beszélni kezdett\, és ezt mondta: Most értem meg igazán\, hogy Isten nem személyválogató\, 35 hanem minden nép között kedves előtte\, aki féli őt\, és igazságot cselekszik. 36 Ezt az igét küldte Izráel fiainak\, amikor békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura! 37 Ti tudjátok\, mi történt\, Galileától kezdve egész Júdeában\, az után a keresztség után\, amelyet János hirdetett: 38 a názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal\, és ő szertejárt\, jót tett\, és meggyógyított mindenkit\, aki az ördög igájában vergődött\, mert az Isten volt vele. 39 Mi pedig tanúi vagyunk mindannak\, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben. Őt azonban fára feszítve megölték\, 40 de Isten harmadnapon feltámasztotta őt\, és megadta neki\, hogy megjelenjék\, 41 de nem az egész népnek\, hanem csak azoknak a tanúknak\, akiket Isten előre kiválasztott: minekünk\, akik együtt ettünk és ittunk vele\, miután feltámadt a halálból. 42 És ő megparancsolta nekünk\, hogy hirdessük a népnek\, és tegyünk bizonyságot arról\, hogy ő Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. 43 Róla tesznek bizonyságot a próféták mind\, hogy aki hisz őbenne\, az ő neve által bűnbocsánatot nyer. 44 Míg ezeket a szavakat mondta Péter\, leszállt a Szentlélek mindazokra\, akik hallgatták az igét. 45 És elámultak a zsidók közül való hívők\, akik Péterrel együtt jöttek\, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. 46 Hallották ugyanis\, amint nyelveken szóltak\, és magasztalták az Istent. Akkor megszólalt Péter: 47 Vajon megtagadhatja-e a vizet valaki ezektől\, hogy megkeresztelkedjenek\, akik ugyanúgy vették a Szentlelket\, mint mi? 48 És úgy rendelkezett\, hogy keresztelkedjenek meg a Jézus Krisztus nevében. Ők pedig kérték\, hogy maradjon náluk néhány napig. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Hajdú Zoltán Levente igemagyarázata\n\n\n\nA szakasz emblematikus mondata Péter apostol felismerése\, hogy: „Most értem meg igazán\, hogy Isten nem személyválogató…” (34) Nem arról szól ez a mondat\, hogy én elfogadok másokat\, hanem arról\, hogy én magam vagyok az a méltatlanul befogadott\, aki azután ennek a Krisztus általi befogadottságnak az örömével és természetességével fogad be másokat is. \nRÉ21 201 \nEsti ének | 691 | A fényes nap immár elnyugodott \n\n\n„Jön már az Úr napja kegyetlenül\, féktelen\, izzó haraggal.”Ézs 13 \n\n\n1 Fenyegető jövendölés Babilon ellen\, amelyet látomásban kapott Ézsaiás\, Ámóc fia: 2 Jelezzetek a kopár hegyről\, hangosan kiáltsatok nekik! Integessetek\, hogy vonuljanak be a nemesek kapuin! 3 Én már parancsot adtam megszentelt harcosaimnak\, és elhívtam vitézeimet\, akik végrehajtják haragomat\, és vigadoznak fenségemnek. 4 Zúgás hallik a hegyeken\, nagy nép zúgásához hasonló\, országok morajlása hallik\, összegyűlt nemzetek morajlása. A Seregek Ura megszemléli a harcra kész sereget. 5 Jönnek messze földről\, az ég széléről: az Úr és vele haragjának eszközei\, hogy elpusztítsák az egész földet. 6 Jajgassatok\, mert közel van már az Úr napja\, pusztulás jön a Mindenhatótól. 7 Ezért ellankad minden kéz\, megdermed minden ember szíve. 8 Megrémülnek\, kínzó fájdalmak fogják el őket\, vonaglanak\, mint a vajúdó asszony. Riadtan néznek egymásra\, és az arcuk ég a szégyentől. 9 Jön már az Úr napja kegyetlenül\, féktelen\, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet\, kipusztítja róla a vétkeseket. 10 Az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap\, nem fénylik a hold világa. 11 Megbüntetem a világ gonoszságát\, a bűnösök bűnét. Véget vetek a kevélyek gőgjének\, az erőszakosok gőgösségét megalázom. 12 Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál\, és az embert Ófír aranyánál. 13 Ezért megrendítem az eget\, és megindul helyéből a föld a Seregek Urának dühétől\, izzó haragjának napján. 14 Akkor majd mint a felzavart gazella\, és mint a nyáj\, amelyet nem terelget senki\, mindenki elindul a maga népe felé\, mindenki szertefut a maga hazájába. 15 Mindenkit leszúrnak\, akit csak elérnek\, akit megfoghatnak\, karddal ejtik el. 16 Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik\, házaikat kifosztják\, asszonyaikat megerőszakolják. 17 Íme\, ellenük indítom a médeket\, akik ezüsttel nem törődnek\, és aranyban nem gyönyörködnek. 18 Íjukkal leterítik az ifjakat\, és nem irgalmaznak az újszülötteknek; nem szánják meg a gyermekeket. 19 Úgy jár majd Babilon\, az országok ékessége\, a káldeusok fenséges dísze\, ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát. 20 Nem telepszik le ott többé senki\, nem lakik ott senki a jövő nemzedékek során. Nem sátoroz ott az arab\, nem deleltetnek ott pásztorok\, 21 hanem pusztai vadak tanyáznak ott\, és baglyokkal telnek meg házaik. Struccok laknak majd ott\, és démonok szökdelnek ott. 22 Hiénák üvöltöznek kastélyaikban\, gyönyörű palotáikban sakálok. Bizony\, hamar eljön ennek az ideje\, nem késnek napjai! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(9) „Jön már az Úr napja kegyetlenül\, féktelen\, izzó haraggal.” (Ézs 13) \nElképzelhetetlen váltás történik az előző fejezethez képest. A sorok irtóztatók. Felidézik\, milyen félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni. Mitől félsz? A magasságtól? A pókoktól? Fóbiád van? Aggaszt a háború réme? Tartasz az elszegényedéstől? Ezek az Úr napjához képest kismiskák. Az Úr napja nem thriller\, sem egy horrorfilm feltupírozása\, hanem az Isten Babilon feletti ítélete. Mondhatjuk úgy is\, az Úr félelmetes napja. Ha valamiről általános rossz vélemény volt abban a korban\, az Babilon. A jelenések könyve 17. fejezetében is elhangzik a Nagy Babilon név. Ez a lázadó emberiség szinonimája. Az önelégültséget\, a gőgöt\, a fennhéjázást\, a kivagyiságot egyaránt megtestesíti. Előfordul\, hogy pótcselekvéssel leplezzük valami hiányát. E lelki kiüresedésbe érkezik meg a kozmikus pusztítás. Babilonnak pedig nincs arra lelki érzékenysége\, hogy bármit is értsen\, főként\, ha a csillagok elhalványulnak. Ugyanis a teremtményeknek adtak tiszteletet és hódolatot\, erre parancsolt megálljt Istenünk\, a féltő\, szerető Úr\, aki nem tűr vetélytársat egyetlen csillagrendszerben sem. Az Úr napja nem biztonságos\, mert pusztító hurrikánként mindent elsöpör. Babilon Isten haragjában múlik el\, rossz álomként.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-313/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251027T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251101T170000
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251027T111538Z
LAST-MODIFIED:20251027T111637Z
UID:11824-1761552000-1762016400@nemmind1.hu
SUMMARY:2025.11.01. szombaton 14.00 órától halottak napi istentisztelettel egybekötött megemlékezést tartunk a Mikepércsi Köztemetőben. Szeretettel várjuk a kedves gyülekezeti tagokat.
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/2025-11-01-szombaton-14-00-oratol-halottak-napi-istentisztelettel-egybekotott-megemlekezest-tartunk-a-mikepercsi-koztemetoben-szeretettel-varjuk-a-kedves-gyulekezeti-tagokat/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251027T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251031T170000
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251027T120951Z
LAST-MODIFIED:20251027T121005Z
UID:11830-1761552000-1761930000@nemmind1.hu
SUMMARY:Reformáció Napi Ünnepi Istentisztelet a Mikepércsi Református Templomban. 2025.10.31. péntek 17.00. Szeretettel várjuk a kedves gyülekezeti tagokat.
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/reformacio-napi-unnepi-istentisztelet-a-mikepercsi-reformatus-templomban-2025-10-31-pentek-17-00-szeretettel-varjuk-a-kedves-gyulekezeti-tagokat/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251027
DTEND;VALUE=DATE:20251028
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251027T082407Z
LAST-MODIFIED:20251027T082407Z
UID:11816-1761523200-1761609599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt\, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek\, és szüntelenül könyörgött Istenhez.”ApCsel 10\,1–16 \n\n\n1 Élt Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi\, az úgynevezett itáliai csapat századosa. 2 Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt\, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek\, és szüntelenül könyörgött Istenhez. 3 Ő az egyik délután három óra tájban látomásban tisztán látta\, hogy az Isten angyala bemegy hozzá\, és megszólítja: Kornéliusz! 4 Ő pedig rátekintett\, és megrémülve kérdezte: Mi az\, Uram? Erre az angyal ezt mondta neki: Imádságaid és alamizsnáid feljutottak az Isten elé\, és ő emlékezik azokra. 5 Most azért küldj embereket Joppéba\, és hívasd magadhoz azt a Simont\, akit Péternek is hívnak. 6 Ő egy Simon nevű tímár vendége\, akinek a háza a tengerparton van. 7 Miután eltűnt az angyal\, aki vele beszélt\, előhívta két szolgáját és egy istenfélő katonát azok közül\, akik állandóan mellette voltak. 8 Ezeknek mindent elmondott\, majd elküldte őket Joppéba. 9 Másnap\, amíg ők úton voltak\, és a városhoz közeledtek\, Péter déltájban felment a ház tetejére imádkozni. 10 Közben azonban megéhezett\, és enni kívánt. Amíg az ételt készítették\, révületbe esett\, 11 és látta\, hogy az ég megnyílik\, és leszáll valami nagy lepedőhöz hasonló\, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le a földre. 12 Benne volt a föld mindenféle négylábú és csúszómászó állata\, és az ég mindenféle madara. 13 Ekkor hang hallatszott: Kelj fel\, Péter\, öld és egyél! 14 Péter azonban így szólt: Semmiképpen sem\, Uram\, mert soha nem ettem semmi szentségtelent vagy tisztátalant. 15 De másodszor is szólt hozzá a hang: Amit Isten megtisztított\, azt te ne mondd tisztátalannak! 16 Ez pedig három ízben is így történt\, és azután az egész azonnal felemelkedett az égbe. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Hajdú Zoltán Levente igemagyarázata\n\n\n\nAzt olvassuk Kornéliuszról\, hogy: „Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt\, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek\, és szüntelenül könyörgött Istenhez.” (2) Isten a mennyei jeleket mai is ugyanúgy képes adni\, mint egykor. De a közeg\, amiben élek\, aki vagyok\, vajon megfelelően előkészített-e azok befogadására? \nRÉ21 746 \nNapi zsoltár | 125 | Akik bíznak az Úr Istenben \n\n\n„Jelt ad a népeknek\, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait\, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről.”Ézs 11\,11–16 \n\n\n11 Azon a napon másodszor is kinyújtja kezét az Úr\, hogy visszavásárolja népe maradékát\, amely megmarad Asszíriában és Egyiptomban\, Patrószban\, Etiópiában és Élámban\, Sineárban meg Hamátban és a tenger szigetein. 12 Jelt ad a népeknek\, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait\, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről. 13 Megszűnik Efraim irigysége\, vége lesz Júda ellenségeskedésének. Efraim nem irigykedik Júdára\, Júda sem lesz Efraim ellensége. 14 Repülnek a tenger felé a filiszteusok lejtőjén\, együtt ejtik prédául a keleti népet. Ráteszik kezüket Edómra és Móábra\, és Ammón fiai nekik engedelmeskednek. 15 Az Úr pedig kiszárítja Egyiptom tengerének öblét. Öklével megfenyegeti az Eufráteszt\, forró szelével hét ágra vágja\, és saruval is járhatóvá teszi. 16 Olyan útja lesz népe maradékának\, az Asszíriában megmaradtaknak\, amilyen Izráelnek volt\, amikor kijött Egyiptomból. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(12) „Jelt ad a népeknek\, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait\, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről.” (Ézs 11\,11–16) \nTeológiai tanulmányaim kezdetén hallottam ezt a kifejezést: a diaszpórában élő keresztyének. Különös most arra gondolni: egykor az evangéliumnak pontosan az kedvezett\, hogy a zsidóság szétszóródva élt\, és az első pünkösdkor a megtérők vitték magukkal az Ige magvait Frígiába\, Pamfíliába\, Pontuszba\, Krétára és minden égtáj felé. Az Írás kiáramlik\, terjeszkedik a Föld végső határáig. Az ézsaiási prófécia szerint a messiási korszakban épp ellentétes mozgás várható\, amikor mindenki\, aki az Ige uralma alá került\, egy helyre gyűlik össze. Összpontosul az Isten népe\, az ellentét\, széthúzás\, megosztottság megszűnik. Az Igében azt olvassuk: kinyújtja karját az Úr\, hogy visszavásárolja népe maradékát. Isten kiváltja az övéit\, hogy együtt tudhassa őket. Nincs az az ár\, amelyet ki ne fizetne\, életet ad életért\, ha kell\, a legdrágábbat. Értünk is megfizette már az árat\, nem kevesebbel\, mint Jézus herceg drága vérével. Ha fent lobog a zászló\, mi sem lehetünk máshol\, csakis az ő seregében.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-312/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251020
DTEND;VALUE=DATE:20251021
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251020T071207Z
LAST-MODIFIED:20251020T071207Z
UID:11813-1760918400-1761004799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ez az a Mózes\, aki azt mondta Izráel fiainak: Prófétát támaszt nektek az Isten testvéreitek közül”ApCsel 7\,1–43 \n\n\n1 A főpap megkérdezte: Valóban így van ez? 2 Ő erre így szólt: Férfiak\, testvérek és atyák\, halljátok! A dicsőség Istene megjelent a mi atyánknak\, Ábrahámnak\, amikor Mezopotámiában volt\, mielőtt letelepedett Háránban\, 3 és ezt mondta neki: Menj ki földedről és rokonaid közül\, és menj arra a földre\, amelyet mutatok neked. 4 Ekkor kiment a káldeusok földjéről\, és letelepedett Háránban. Miután pedig meghalt az apja\, Isten elvezette őt erre a földre\, amelyen ti most laktok. 5 Nem adott neki ebből örökségül egy talpalatnyi földet sem\, de megígérte\, hogy birtokul adja azt neki és utódainak\, pedig nem volt gyermeke. 6 Így mondta meg Isten\, hogy utódai jövevények lesznek idegen földön\, rabszolgává teszik és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. 7 De ezt a népet\, amelynek szolgálnak\, ítélettel sújtom\, így szólt az Isten\, ők pedig ezek után kiszabadulnak\, és szolgálni fognak nekem ezen a helyen. 8 A körülmetélés szövetségét is adta neki. Így nemzette Ábrahám Izsákot\, és körülmetélte őt a nyolcadik napon\, Izsák pedig Jákóbot\, Jákób pedig a tizenkét ősatyát. 9 Az ősatyák pedig féltékenykedtek Józsefre\, és eladták Egyiptomba\, de Isten vele volt. 10 Megszabadította őt minden nyomorúságából\, kedvessé és bölccsé tette Egyiptom királya\, a fáraó előtt\, és kormányzóvá emelte Egyiptom és a fáraó egész háza fölé. 11 Éhínség támadt egész Egyiptomban és Kánaánban\, és olyan nagy nyomorúság\, hogy atyáink sem találtak élelmet. 12 Amikor azonban meghallotta Jákób\, hogy van gabona Egyiptomban\, elküldte először atyáinkat. 13 A második alkalommal József megismertette magát testvéreivel\, és így a fáraó tudomására jutott József származása. 14 József pedig magához hívatta atyját\, Jákóbot és hetvenöt főből álló egész rokonságát. 15 Így ment le Jákób Egyiptomba\, ott halt meg ő és a mi atyáink is. 16 Átvitték őket Sikembe\, és elhelyezték abban a sírban\, amelyet Ábrahám ezüstpénzért vásárolt Emór fiaitól Sikemben. 17 Amint közeledett az ígéret beteljesülésének ideje\, amelyet Isten kijelentett Ábrahámnak\, a nép egyre szaporodott és sokasodott Egyiptomban\, 18 amíg csak más király nem lett Egyiptomban\, aki nem tudott Józsefről. 19 Ez a király álnokul bánt népünkkel\, és azzal sújtotta atyáinkat\, hogy ki kellett tenniük csecsemőiket\, hogy ne maradjanak életben. 20 Ebben az időben született Mózes\, aki kedves volt az Istennek. Három hónapig nevelték apja házában\, 21 amikor pedig kitették\, a fáraó leánya magához vette\, és saját fiaként neveltette. 22 Megtanították Mózest az egyiptomiak minden bölcsességére\, és kiváló volt mind szavaiban\, mind tetteiben. 23 Amikor pedig betöltötte a negyvenedik életévét\, az a gondolata támadt\, hogy meglátogatja testvéreit\, Izráel fiait. 24 Amikor meglátta\, hogy az egyiket bántalmazzák\, védelmére kelt\, bosszút állt az elnyomottért\, és leütötte az egyiptomit. 25 Azt gondolta\, megértik a testvérei\, hogy Isten az ő keze által szabadítja meg őket. De nem értették meg. 26 Másnap éppen veszekedtek\, amikor megjelent közöttük\, ki akarta őket békíteni\, és ezt mondta: Férfiak\, testvérek vagytok\, miért bántjátok egymást? 27 De az\, aki bántalmazta testvérét\, ellökte őt magától\, és ezt mondta: Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá közöttünk? 28 Talán meg akarsz ölni bennünket\, mint ahogyan tegnap megölted az egyiptomit? 29 Mózes ezt hallva elmenekült\, és jövevény lett Midján földjén\, ahol két fia született. 30 Negyven esztendő elteltével a Sínai-hegy pusztájában megjelent neki egy angyal csipkebokor tüzének lángjában. 31 Amikor Mózes meglátta\, csodálkozott a látomáson\, de amint feléje tartott\, hogy megnézze\, megszólalt az Úr hangja: 32 Én vagyok a te atyáid Istene\, Ábrahám\, Izsák és Jákób Istene. Mózes megrémült\, és nem mert odanézni; 33 az Úr pedig ezt mondta: Oldd le a sarut a lábadról\, mert ez a hely\, amelyen állsz\, szent föld. 34 Látván láttam népem nyomorúságát Egyiptomban\, és meghallottam sóhajtozását\, le is szálltam\, hogy megszabadítsam őket. És most menj\, elküldelek Egyiptomba. 35 Ezt a Mózest\, akit megtagadtak\, amikor ezt mondták: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? – őt küldte el az Isten elöljáróul és szabadítóul az angyal által\, aki megjelent neki a csipkebokorban. 36 Ő hozta ki őket\, ő tett csodákat és jeleket Egyiptom földjén\, a Vörös-tengeren és a pusztában negyven esztendeig. 37 Ez az a Mózes\, aki azt mondta Izráel fiainak: Prófétát támaszt nektek az Isten testvéreitek közül\, olyat\, mint én. 38 Ő az\, aki ott volt a gyülekezet előtt a pusztában atyáink és az angyal között\, aki szólt hozzá a Sínai-hegyen: ő vette át az élő igéket\, hogy átadja nekünk. 39 Neki nem akartak engedelmeskedni atyáink\, hanem elutasították maguktól\, és visszafordultak szívükben Egyiptom felé\, 40 amikor ezt mondták Áronnak: Készíts nekünk isteneket\, hogy előttünk járjanak\, mert nem tudjuk\, mi történt Mózessel\, aki minket kivezetett Egyiptom földjéről. 41 Elkészítették a borjút azokban a napokban\, és áldozatot vittek a bálványnak\, és gyönyörködtek kezük munkájában. 42 Isten pedig elfordult tőlük\, és kiszolgáltatta őket arra\, hogy imádják az ég csillagseregét\, amint meg van írva a próféták könyvében: „Véres- és égőáldozatot hoztál-e nekem negyven esztendeig a pusztában\, Izráel háza? 43 Sőt inkább hordoztátok Molok sátorát és isteneteknek\, Romfának a csillagát\, azokat a képeket\, amelyeket készítettetek\, hogy leboruljatok előttük. Száműzlek ezért titeket Babilonon túlra.” \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Literáty Zoltán igemagyarázata\n\n\n\nA történelem feltartóztathatatlanul halad előre. Isten az\, aki cselekszik benne. De mindez előre nehezen felismerhető. Visszatekintve ugyanakkor meglátszik mindennek az értelme. Így ismerjük fel a történelem Urát\, aki nemcsak a nagy történelmi összefüggéseket rendezi\, de kis életünknek minden szükséges dolgát is. Ábrahám\, József\, Mózes nem azért cselekedetek\, hogy a Biblia lapjaira kerüljenek\, hanem azért\, mert hittek. Ezért tudnak minket ma is Krisztushoz vezetni. \nRÉ21 107 \nNapi ének | 586 | Bár szétszakadva él az Egyház \n\n\n„Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!”Ézs 8\,1–15 \n\n\n1 Ezt mondta nekem az Úr: Fogj egy nagy írótáblát\, és írd rá közönséges írással: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára! 2 Megbízható tanúkul magam mellé vettem Úrijjá papot és Zekarját\, Jeberekjá fiát. 3 Miután a prófétaasszonynál voltam\, teherbe esett\, és fiút szült. Akkor ezt mondta nekem az Úr: Legyen a neve: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára! 4 Mert mielőtt a gyermek ki tudja mondani\, hogy „apám” és „anyám”\, elviszik Damaszkusz gazdagságát és a Samáriában összeszedett zsákmányt Asszíria királyának. 5 Még ezt is mondta nekem az Úr: 6 Mivel megvetette ez a nép a Silóah csendesen folydogáló vizét\, és Recínnek meg Remaljá fiának örül\, 7 azért rájuk zúdítja az Úr az Eufrátesz hatalmas és nagy vizét\, Asszíria királyát teljes hatalmával. Mindenütt kilép medréből\, és elárasztja mindenütt a partjait. 8 Betör Júdába\, végigzúdul rajta\, és nyakig ér. De ha kiterjesztett szárnyaival széltében ellepi az országot\, „velünk lesz az Isten”! 9 Tomboljatok csak\, népek\, majd meg fogtok rettenni! Figyeljetek mind\, ti messzi országok! Fegyverkezzetek csak\, majd meg fogtok rettenni\, fegyverkezzetek csak\, majd meg fogtok rettenni! 10 Szőjetek csak terveket\, majd meghiúsulnak\, tárgyaljatok csak\, úgysem sikerül\, mert „velünk az Isten”! 11 Így szólt hozzám az Úr\, amikor keze megragadott\, és arra intett\, hogy ne járjak ennek a népnek az útján: 12 Ne mondjátok összeesküvésnek mindazt\, amit ez a nép összeesküvésnek mond\, amitől fél\, attól ne féljetek\, és ne rettegjetek! 13 A Seregek Urát tartsátok szentnek\, őt féljétek\, tőle rettegjetek\, 14 akkor ő lesz a szentélyetek. De Izráel két háza számára olyan kő lesz\, amelybe beleütköznek\, olyan szikla\, amelybe belebotlanak\, Jeruzsálem lakóinak pedig kelepce és csapda. 15 Sokan megbotlanak közülük\, elesnek és összetörnek\, megfogja őket a csapda. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(1) „Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára!” (Ézs 8\,1–15) \nAki Igét kapott Istentől\, nem hallgathat. Olyan az\, mint a csontokba rekesztett tűz. Nem hagy nyugodni egy percre sem. Amikor a Mindenható az egész létezésünket uralja és használatba veszi\, nincs egy apró\, pici részlet sem\, amelyet ne az ő akarata szőne át. Ézsaiás így nevezi el születendő gyermekét: Hamar a zsákmányra! Gyorsan a prédára! Isten adja ezt a jelképes nevet a gyermeknek\, ez viszi a prófétai üzenetet. A próféta első gyermekének neve a megmaradást hirdeti\, a másik pedig\, amellyel itt találkozunk\, a háborúra\, az ítéletre utal. Régtől tudjuk: a nevek különleges jelentőséggel bírnak. Amiről itt esik szó\, azt mondja ki\, hogy hamarosan zsákmánnyá válik minden az országban. A katonaság\, a hódítók fosztják ki. Gondoljunk csak a harmincéves háború végére\, amikor kirámolták Prágában a császári palotát. És lehet préda az ember ideje\, munkája\, lehetőségei\, egészsége üdvössége. Minket is elérhet az ítélet\, ahogy Isten népét\, amikor rázúdult az Eufrátesz hatalmas vize. Ne bánjuk a földi javak elvesztését\, azonban a lélek sorsát ne vegyük könnyelműen! Jézus arra tanít\, hogy többet ér a lélek megnyerése\, mintha az egész világot zsebre vágjuk. Bármit elvehetnek tőlünk\, akár az életünket is\, az örökkévalóságunk viszont nem lehet alku tárgya. „…attól féljetek\, akinek azonfelül\, hogy megöl\, arra is van hatalma\, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek: tőle féljetek!”
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-311/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251019
DTEND;VALUE=DATE:20251020
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251019T121000Z
LAST-MODIFIED:20251019T121000Z
UID:11811-1760832000-1760918399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel\, amellyel [István] beszélt.”ApCsel 6\,8–15 \n\n\n8 István pedig – kegyelemmel és erővel telve – nagy csodákat és jeleket tett a nép között. 9 Megjelentek azonban néhányan a szabadosok\, a ciréneiek és az alexandriaiak zsinagógájából\, valamint néhányan a kilikiaiak és ázsiaiak közül\, és vitatkoztak Istvánnal; 10 de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel\, amellyel beszélt. 11 Ekkor felbujtottak némelyeket\, akik ezt mondták: Hallottuk\, amikor káromolta Mózest és az Istent. 12 A népet\, a véneket és az írástudókat is fellázították. Rárontottak\, elfogták őt\, és a nagytanács elé hurcolták. 13 Hamis tanúkat is állítottak\, akik ezt mondták: Ez az ember állandóan e szent hely és a törvény ellen beszél. 14 Hallottuk is\, amikor azt mondta\, hogy az a názáreti Jézus lerombolja ezt a helyet\, és megváltoztatja azokat a szokásokat\, amelyeket Mózes hagyott ránk. 15 Ekkor a nagytanácsban ülők mind rátekintettek\, és látták\, hogy az arca olyan\, mint egy angyalé. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Literáty Zoltán igemagyarázata\n\n\n\nIstván bölcsességgel és Lélekkel beszélt. Voltak\, aki szembe akartak vele szállni\, de nem tudtak. Miért nem? Mert a Lélek ereje ellenállhatatlan. Olyan\, mint a szél. Nem lehet megállítani. A Gonosz lelke a saját eszközeivel mindent megpróbál\, hogy Isten embereit elhallgattassa\, de Isten nem hagyja őket magukra\, mert a saját dicsőségét engedi rajtuk keresztül átragyogni. \nRÉ21 447 • IÉ Jak 2\,14–26 • Zsolt 99 \nNapi ének | 588 | Igazságnak napja\, jöjj \nHeti zsoltár | 119TV | Teljes szívből hozzád esedezem \n\n\n„Tejszínt és mézet eszik mindenki\, aki az országban megmarad.”Ézs 7\,10–25 \n\n\n10 Ezután így szólt az Úr Áházhoz: 11 Kérj egy jelet Istenedtől\, az Úrtól\, akár lentről a mélyből\, akár fentről a magasból! 12 De Áház így válaszolt: Nem kérek\, nem kísértem az Urat! 13 Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg\, Dávid háza! Nem elég\, hogy embereket fárasztotok\, még Istenemet is fárasztjátok? 14 Ezért maga az Úr fog jelet adni nektek: Íme\, egy fiatal nő\, aki most várandós\, fiút fog szülni\, és Immánuélnak nevezi majd el. 15 Tejszínt és mézet fog az enni\, amíg meg tudja vetni a rosszat\, és a jót tudja választani. 16 Mert mielőtt ez a gyermek meg tudja vetni a rosszat\, és a jót tudja választani\, elhagyottá válik az a föld\, amelynek két királyától rettegsz. 17 Hoz majd az Úr rád\, népedre és atyád házára olyan napokat\, amilyenek még nem voltak\, mióta Efraim elvált Júdától: elhozza Asszíria királyát. 18 Azon a napon idehívja az Úr a legyeket Egyiptom folyói mellől\, és a méheket Asszíria földjéről. 19 Mind eljönnek\, és letelepszenek a mély medrekben és a sziklahasadékokban\, minden tövisbokron és minden itatóhelyen. 20 Azon a napon megborotválja az Úr a Folyamon túl bérelt késsel\, az asszír királlyal a fejet és a szőrös lábat\, a szakállt is levágja. 21 Azon a napon mindenki csak egy tehenet és két juhot fog tartani\, 22 de azok annyi tejet adnak\, hogy mindenki tejszínt eszik. Tejszínt és mézet eszik mindenki\, aki az országban megmarad. 23 És azon a napon minden helyet\, ahol most ezer ezüstöt érő ezer szőlőtőke van\, felver majd a tövis és a gaz. 24 Nyilakkal és íjjal mennek majd oda\, mert tövis és gaz lesz az egész ország. 25 Nem mennek föl egyetlen hegyoldalba sem\, amelyet meg szoktak kapálni\, mert félnek a tövistől és a gaztól. Csak marhák járnak ott\, és juhok legelésznek. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(22) „Tejszínt és mézet eszik mindenki\, aki az országban megmarad.” (Ézs 7\,10–25) \nMicsoda pazarlás\, amikor az ember nem él az Isten adta lehetőséggel! Az Úr felkínálja a segítségét\, a támogatását\, a védelmét\, az ember pedig úgy tesz\, mintha észre sem venné. A Teremtő zavaró körülménnyé válik. Mint amikor egy távoli\, nem szívesen látott rokon érkezik. Tényleg ilyen kelletlen fogadtatást érdemel\, aki kinyújtja a karját értünk? Az új esély nem örvendetes? Áháznak\, úgy látszik\, nem\, mintha megkeményedett volna a szíve. Olyan ő is\, mint az egyiptomi fáraó\, aki nem akart Isten akaratába belesimulni. A büntetés már nem kerülhető el\, mert Áház a saját szerencsétlensége kovácsa lett. Isten Ézsaiás által egy anyáról és egy gyermekről beszél olyan jelként\, amely messzebb fénylik\, mint Áház sorsa. Az ország elpusztul\, és a jólét nyomát sem találni. Tej és vadméz lesz az eledele a maradéknak. A földek műveletlenek maradnak. A vadak pedig veszélyesek. Mi ne legyünk vakok a megmenekülés útjára! Ne utasítsuk el Jézus Krisztus megváltó áldozatát! Higgyük el\, velünk az Isten!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-310/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251017
DTEND;VALUE=DATE:20251018
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251017T123228Z
LAST-MODIFIED:20251017T123228Z
UID:11809-1760659200-1760745599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…ha pedig Istentől való\, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket”ApCsel 5\,33–42 \n\n\n33 Amikor ezt meghallották\, dühükben a fogukat csikorgatták\, és arról tanácskoztak\, hogy végeznek velük. 34 De felállt a nagytanácsban egy farizeus\, név szerint Gamáliél\, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó\, és megparancsolta\, hogy egy kis időre vezessék ki ezeket az embereket. 35 Azután így szólt a nagytanácshoz: Izráelita férfiak! Jól gondoljátok meg\, hogy mit akartok tenni ezekkel az emberekkel! 36 Mert nem is olyan régen felkelt Teudás\, és azt állította magáról\, hogy ő valaki\, csatlakozott is hozzá mintegy négyszáz ember\, de végeztek vele; akik pedig bíztak benne\, azok mind elszéledtek\, és ügyük semmivé lett. 37 Azután felkelt a galileai Júdás az összeírás idején. Sokakat állított a maga pártjára\, de ő is elpusztult; akik pedig bíztak benne\, azok is mind szétszóródtak. 38 A mostani esetre is azt mondom: hagyjátok békén ezeket az embereket\, és bocsássátok el őket. Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom\, akkor megsemmisül; 39 ha pedig Istentől való\, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket\, és még úgy tűnhetne\, hogy Isten ellen harcoltok. Azok hallgattak rá\, 40 behívatták az apostolokat\, megverették őket\, azután megparancsolták nekik\, hogy ne szóljanak Jézus nevében\, és elbocsátották őket. 41 Ők pedig örömmel távoztak a nagytanács színe elől\, mert méltónak bizonyultak arra\, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért; 42 és nem hagytak fel a naponkénti tanítással a templomban és házanként\, és hirdették\, hogy Jézus a Krisztus. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Gerecsei Zsolt igemagyarázata\n\n\n\nHol bölcsnek\, szeretetteljesnek tűnő tanácsokkal\, hol veréssel és erőszakkal\, máskor esetleg maró gúnnyal akarják „tanácsolni”\, hogy ne szóljon a Krisztus-hír a világban. De ez a hír az Istentől van! Ha az ember elhallgat\, az angyalok\, a kövek fognak szólni. Ha ma azt érzed\, hogy valaki\, valami gátolna abban\, hogy Krisztus szerint élj és szólj: fogadd örömmel! Lásd meg belőle\, hogy felfedezték benned azt\, ami Istentől van! Lehet\, hogy nekik kellemetlen. Neked öröm és szolgálat! \nRÉ21 165 \nNapi ének | 587 | Kelj fel\, kelj fel fényes nap \n\n\n„Eltávolítja az Úr az embert\, és nagyon elhagyott lesz az ország.”Ézs 6 \n\n\n1 Uzzijjá király halála évében láttam az Urat\, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot. 2 Szeráfok álltak mellette\, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el\, kettővel a lábát takarta el\, kettővel pedig repült. 3 Ezt harsogták egymásnak felváltva: Szent\, szent\, szent a Seregek Ura\, dicsősége betölti az egész földet! 4 A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei\, és a templom megtelt füsttel. 5 Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem\, mert tisztátalan ajkú vagyok\, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt\, a Seregek Urát látták szemeim! 6 Ekkor odarepült hozzám egy szeráf\, kezében parázs volt\, amelyet fogóval vett le az oltárról. 7 Számhoz érintette\, és ezt mondta: Íme\, ez megérintette ajkadat\, bűnöd el van véve\, vétked meg van bocsátva. 8 Majd az Úr szavát hallottam\, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el\, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok\, engem küldj! 9 Ő így felelt: Menj\, és mondd meg ennek a népnek: Hallván halljatok\, de ne értsetek\, látván lássatok\, de ne ismerjetek! 10 Tedd kövérré e nép szívét\, tedd süketté a fülét\, és kösd be a szemét\, hogy szemével ne lásson\, fülével ne halljon\, szívével ne értsen\, és megtérve meg ne gyógyuljon. 11 Megkérdeztem: Meddig tart ez\, Uram? Ő így felelt: Míg el nem pusztulnak és lakatlanok nem lesznek a városok\, a házak elhagyatottá nem lesznek\, a föld pedig pusztává nem válik. 12 Eltávolítja az Úr az embert\, és nagyon elhagyott lesz az ország. 13 Ha megmarad belőle egy tized\, azt is újból pusztulás éri\, ahogy a csernek vagy a tölgynek a kivágás után lelegelik az új hajtásait. De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(12) „Eltávolítja az Úr az embert\, és nagyon elhagyott lesz az ország.” (Ézs 6) \nNincs könnyű helyzetben Ézsaiás. Elvállal egy feladatot\, és kiderül\, hogy sok ellenséget fog vele szerezni magának. Úgy kell színt vallania\, hogy semmit sem szépíthet a dolgon. Az Úr Igéjét csak úgy adhatja át\, ahogy az tőle kapta. Ebbe nem fér bele a különvélemény\, ahogy Jónás kritizálta Isten cselekvési tervét (Jón 4). Ézsaiás Isten-élménye után már nem volt benne semmi kétség\, hiszen a szíve trónján Isten ült\, és a felkészítése is megtörtént: az oltárról vett parázzsal megtisztították az ajkát. Nem meglepő Istentől az a gondolat\, hogy elveti az embert. Amikor Nóé bárkát épített\, Isten újrakezdésen gondolkodott. Amikor Mózes összetörte a kőtáblákat a hegyről lejövet\, Isten ajkát a következő mondat hagyta el: „…hagyd\, hogy fellángoljon ellenük haragom\, és végezzek velük!” (2Móz 32\,10). Ez az apró teremtmény\, épp mivel Istennek oly kedves\, a leginkább képes kihozni őt a sodrából. Ő azzal is szeretetének jelét adja\, hogy prófétát küld hozzájuk. A hatodik fejezetben újra megjelenik az a fogalom\, amellyel a negyedikben már találkoztunk: „…akkor szentnek mondják majd azt\, aki megmarad a Sionon.” (Sőt a tizedik fejezetben majd újra olvasunk a maradékról.) A hatodik fejezet így zárul: „…egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!” Isten gondoskodik az újrakezdésről. Ma csodálkozva szemlélik a tudósok azoknak a magvaknak az életerejét\, amelyeket például a piramisokban találtak. Isten nem feledkezik meg a hűséges gyermekeiről\, sem a Földről\, amelyet lakóhelyül adott nekik.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-309/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251016
DTEND;VALUE=DATE:20251017
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251016T081557Z
LAST-MODIFIED:20251016T081557Z
UID:11806-1760572800-1760659199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Istennek kell inkább engedelmeskednünk\, mint az embereknek”ApCsel 5\,12–32 \n\n\n12 Az apostolok által sok jel és csoda történt a nép között. Mindnyájan egy akarattal együtt voltak a Salamon-csarnokban\, 13 de mások nem mertek hozzájuk csatlakozni. A nép azonban magasztalta őket. 14 Az Úr pedig egyre növelte a hívők számát férfiak és nők sokaságával. 15 A betegeket is kivitték az utcákra\, ágyakra és fekvőhelyekre tették le őket\, hogy amikor Péter arra jár\, legalább az árnyéka érje valamelyiküket. 16 Összegyűlt a Jeruzsálem körüli városok népe is\, hoztak betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket\, akik mind meggyógyultak. 17 Ekkor azonban megjelent a főpap és egész kísérete\, a szadduceusok pártja\, és féltékenységtől eltelve 18 elfogták az apostolokat\, és börtönbe vetették őket. 19 De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját\, és kivezetve őket ezt mondta nekik: 20 Menjetek\, álljatok fel a templomban\, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden beszédét! 21 Ők engedelmeskedtek\, korán reggel bementek a templomba\, és tanítottak. Amikor megérkezett a főpap és kísérete\, összehívták a nagytanácsot\, Izráel véneinek egész testületét\, és elküldtek a börtönbe\, hogy vezessék elő őket. 22 A szolgák elmentek\, de nem találták őket a börtönben\, ezért visszatérve jelentették: 23 A börtönt ugyan gondosan bezárva találtuk\, az őrök is az ajtó előtt álltak\, de amikor kinyitottuk\, bent senkit sem találtunk. 24 Amint a templomőrség parancsnoka és a főpapok meghallották ezeket a szavakat\, zavarba jöttek\, és ezt kérdezték: Miként történhetett ez? 25 De valaki odament\, és jelentette nekik: Íme\, azok a férfiak\, akiket börtönbe vetettetek\, ott állnak a templomban\, és tanítják a népet. 26 Ekkor elment a parancsnok a szolgákkal\, és elővezették őket\, de minden erőszak nélkül\, mert féltek a néptől\, hogy megkövezi őket. 27 Bevitték\, és a nagytanács elé állították őket\, a főpap pedig elkezdte kihallgatásukat: 28 Szigorúan megtiltottuk nektek\, hogy tanítsatok annak a nevében\, és íme\, egész Jeruzsálemet betöltitek tanításotokkal\, és ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét. 29 Péter és az apostolok így válaszoltak: Istennek kell inkább engedelmeskednünk\, mint az embereknek. 30 A mi atyáink Istene feltámasztotta Jézust\, akit ti fára függesztve kivégeztetek. 31 Isten őt mint fejedelmet és szabadítót emelte a jobbjára\, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izráelnek. 32 Mi tanúi vagyunk ezeknek az eseményeknek\, és tanúja a Szentlélek\, akit azoknak adott Isten\, akik engedelmeskednek neki. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Gerecsei Zsolt igemagyarázata\n\n\n\nE mozgalmas szakasz rendezőelve: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk\, mint az embereknek” (29). Vajon az „emberek” csak másokat jelentenek? Önmagunkat nem kell beleértenünk? Hiszen bennünk is munkál egy „ember” (Pál szerint az óember)\, aki azt akarja\, hogy ne Istennek\, hanem magunknak\, vágyainknak\, akaratunknak\, céljainknak vagy félelmeinknek engedelmeskedjünk. Uram\, adj erőt\, hogy ma is csak neked engedelmeskedjem! Ez legyen az én istentiszteletem rendezőelve is! \nRÉ21 748 \nZsoltárének | 124 | Az Izráel ezt nyilván mondhatja \n\n\n„Az a sok ház romba dől majd\, a nagyok és szépek lakatlanná lesznek.”Ézs 5\,8–30 \n\n\n8 Jaj azoknak\, akik házat házhoz ragasztanak\, és mezőt mező mellé szereznek\, míg hely sem marad másnak\, és csak ti laktok ebben az országban! 9 Ezt hallottam a Seregek Urától: Az a sok ház romba dől majd\, a nagyok és szépek lakatlanná lesznek. 10 Tíz hold szőlő csak egy bat bort terem\, tíz véka vetőmag csak egy vékát terem! 11 Jaj azoknak\, akik már reggel is ital után járnak! Estig elmulatnak\, bor hevíti őket. 12 Citera és lant\, dob\, fuvola és bor mellett lakmároznak\, de az Úr tetteit nem veszik észre\, kezének munkáját nem látják meg. 13 Ezért megy fogságba népem\, bár még nem tudja. Éhen halnak előkelői\, a köznép pedig szomjan eleped. 14 Ezért tátja ki torkát a sír\, mérhetetlen nagyra fölnyitja a száját. Odakerül az előkelő és a köznép\, a zajongók és a vigadozók. 15 Meg kell hajolnia az embernek\, megalázkodnia a halandónak\, a kevély tekintetű embereknek meg kell alázkodniuk. 16 De magasztos lesz a Seregek Ura\, mikor ítéletet tart\, és a szent Isten megmutatja szentségét\, mikor igazságot tesz. 17 Bárányok legelnek ott\, mint a legelőkön\, a gazdagok romjain kecskék keresgélnek. 18 Jaj azoknak\, akik a gonoszság kötelein húzzák maguk után a bűnt\, és a vétket szíjakkal\, mint valami kocsit\, 19 akik ezt mondják: Siessen\, cselekedjék hamar\, hadd lássuk már! Teljesedjék be mielőbb Izráel Szentjének terve\, hadd ismerjük meg! 20 Jaj azoknak\, akik azt mondják a rosszra\, hogy jó\, és a jóra azt\, hogy rossz\, akik a sötétséget világosságnak\, a világosságot pedig sötétségnek mondják\, akik azt állítják a keserűről\, hogy édes\, az édesről pedig azt\, hogy keserű! 21 Jaj azoknak\, akik bölcseknek képzelik magukat\, és magukat tartják okosnak. 22 Jaj azoknak\, akik a borivásban hősök\, és vitézek az italok keverésében\, 23 akik vesztegetésért igaznak mondják ki a bűnöst\, de az igazaknak elvitatják az igazát. 24 Ezért ahogyan a tarlót megemésztik a lángnyelvek\, és a széna összeroskad a tűzben\, úgy korhad el gyökerük. Viráguk elszáll\, mint a por\, mert megvetik a Seregek Urának tanítását\, és utálják Izráel Szentjének beszédét. 25 Ezért lobbant haragra népe ellen az Úr\, kinyújtja kezét\, és megveri. Megrendülnek a hegyek\, és annyi lesz a hulla\, mint utcán a szemét. Mindezzel nem múlt el haragja\, és keze még ki van nyújtva. 26 Jelt ad egy távoli népnek\, magához szólítja a föld széléről\, és az sietve\, gyorsan ott terem. 27 Nem lesz közte fáradt és botladozó\, nem szunnyad egy sem és nem alszik\, nem oldódik meg derekán az öv\, és nem szakad el saruszíja. 28 Nyilai kifenve\, íjai mind felajzva már. Lovainak patája mintha kova volna\, kerekei olyanok\, akár a forgószél. 29 Ordítása\, mint az oroszláné\, ordít\, mint a fiatal hímek\, morog\, és zsákmányt ragad\, elviszi menthetetlenül. 30 Rámordul azon a napon\, mint a morajló tenger. Ha rátekint valaki az országra\, sötétséget lát és nyomort: ahol világos volt\, elsötétül minden a viharfelhőktől. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(9) „Az a sok ház romba dől majd\, a nagyok és szépek lakatlanná lesznek.” (Ézs 5\,8–30) \nÉzsaiás jajsorozatot indít\, ebben rámutat a vétkek súlyára és következményére. A hét jaj között találjuk a tulajdonnal való üzletelést is. Azt mondja az Ige\, van\, aki házat házhoz tapaszt. A nagy és szép házak lakatlanok lesznek – olvassuk az Igében. Némelyek haszon iránti elvakult vágya másokat földönfutóvá tesz\, kisemmiz. Isten nem nézte jó szemmel már Ézsaiás korában sem\, hogy a jómódúak visszaélnek a hatalmukkal. Elvették a szegények földjét\, és ezzel kizárták őket az ország dolgairól való döntésből\, még a vallásgyakorlásból is. Nem véletlenül építette be Isten a törvénybe a jubileumi évet (3Móz 25)\, minden ötvenedik esztendőt\, amikor a földnek pihennie kellett\, a rabszolgának szabaddá lennie\, a tulajdonnak pedig visszakerülnie az eredeti tulajdonosához. Isten folyamatosan „elengedés évét” tart\, amikor a megbánt bűneinkre néz. Mielőtt jön a jaj\, talán mi is gyakorolhatnánk ebben magunkat\, ezzel is megmutatva az iránta érzett hálánkat.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-308/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251015
DTEND;VALUE=DATE:20251016
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251015T070525Z
LAST-MODIFIED:20251015T070525Z
UID:11797-1760486400-1760572799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Nem embereknek hazudtál\, hanem Istennek”ApCsel 5\,1–11 \n\n\n1 Egy ember\, név szerint Anániás\, feleségével\, Szafirával együtt eladott egy birtokot\, 2 és az árából feleségének tudtával félretett magának\, egy részét pedig elvitte\, és az apostolok lába elé tette. 3 Péter azonban így szólt: Anániás\, miért szállta meg a Sátán a szívedet\, hogy hazudj a Szentléleknek\, és félretegyél magadnak a föld árából? 4 Vajon nem a tiéd volt-e\, amíg el nem adtad\, és miután eladtad\, nem te rendelkeztél-e az árával? Mi indította szívedet ilyen cselekedetre? Nem embereknek hazudtál\, hanem Istennek. 5 Amint meghallotta Anániás ezeket a szavakat\, összeesett\, és meghalt. Nagy félelem szállta meg mindazokat\, akik ezt hallották. 6 Az ifjak pedig felálltak és betakarták őt\, majd kivitték és eltemették. 7 Mintegy három óra múlva a felesége is bement\, mit sem tudva a történtekről. 8 Péter megkérdezte tőle: Mondd meg nekem\, ennyiért adtátok el a földet? Ő így felelt: Igen\, ennyiért. 9 Péter így szólt hozzá: Miért egyeztetek meg abban\, hogy próbára teszitek az Úr Lelkét? Íme\, azok\, akik a férjedet eltemették\, az ajtó előtt állnak\, és kivisznek téged. 10 Az asszony pedig azonnal összeesett a lába előtt\, és meghalt. Amikor bejöttek az ifjak\, halva találták\, kivitték őt is\, és eltemették a férje mellé. 11 Nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat\, akik hallották ezeket. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Gerecsei Zsolt igemagyarázata\n\n\n\nAz istentisztelet kudarca\, ha azt és úgy csinálom\, amit másoktól látok\, ami kialakult\, ami „hagyomány”\, ami elvárás. Így nem vagyok benne személyesen. Valamit mindig visszatartok magamból\, az enyémből\, és nem adom át Istennek. De nincs benne a Szentlélek sem. Nem kapok lelki ajándékokat\, nem termem a Lélek gyümölcseit\, nem segít a Lélek erőtelen esedezéseimben. Halott az egész kegyességem. Emberek és magam előtt leplezhetem. Isten előtt nem. Könyörögjünk a személyes\, mély és őszinte kegyességért! \nRÉ21 469 \nEsti ének | 693 | Nyugodni térünk\, tenéked könyörgünk \n\n\n„Törvényességre várt\, és lett önkényesség\, igazságra várt\, és lett kiáltó gazság!”Ézs 5\,1–7 \n\n\n1 Dalt éneklek kedvesemről\, szerelmesem szőlőjéről. Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon. 2 Fölásta és megtisztította a kövektől\, beültette nemes vesszővel. Közepére tornyot emelt\, sajtót is vágatott benne. Várta\, hogy jó szőlőt teremjen\, de az vadszőlőt termett! 3 Most azért\, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai\, tegyetek igazságot köztem és a szőlőm között! 4 Mit kellett volna még a szőlőmmel tenni\, amit meg nem tettem? Azt vártam\, hogy jó szőlőt terem majd\, miért termett mégis vadszőlőt? 5 Megmondom én nektek\, most mit teszek szőlőmmel: kerítését lerombolom\, hogy lelegeljék\, kőfalát kidöntöm\, hogy összetiporják! 6 Hagyom\, hogy elvaduljon: nem metszik\, nem kapálják\, fölveri a tövis és a gaz. Megparancsolom a felhőknek is\, hogy ne adjanak rá esőt! 7 A Seregek Urának szőlője: Izráelnek háza\, és gyönyörű ültetvénye: Júda férfiai. Törvényességre várt\, és lett önkényesség\, igazságra várt\, és lett kiáltó gazság! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(7) „Törvényességre várt\, és lett önkényesség\, igazságra várt\, és lett kiáltó gazság!” (Ézs 5\,1–7) \nA szőlő a Szentírásban különösen gyakran fordul elő\, a virágzó szőlő kedvelt női név Izráelben. A mai igeszakasz példázata is e gyümölcs köré épül. A próféta példázatként használja\, az Úr és népe kapcsolatának bemutatására. Hamvas Béla A Jóisten uzsonnája című esszéjében úgy ábrázolja Istent\, mint aki a szőlőültetvényen munkálkodik\, majd megpihen: „A rafiát az övébe dugja\, és leül a szőlő tövébe uzsonnázni.” Az ég és föld sorsa Isten munkája nyomán dől el. Az ószövetségi próféták – amint Jézus is – gyakran használtak példázatot az üzenet célba juttatására. A szőlő képe annyira áthatja a Bibliát\, hogy Jézus magára is alkalmazza\, amikor kijelenti: „Én vagyok a szőlőtő.” E képet továbbfűzve azt is mondja: „ez az én vérem”\, amikor az utolsó vacsorán a poharat nyújtja tanítványainak. A szőlő itt Izráel népe\, akiért Isten mindent megtesz. Várja a termést\, de hatalmas csalódás éri. Amit szeretetre és törődésre válaszul kap\, keserű kiáltás. Mély és fájdalmas párhuzam\, amikor Jézus ezt a példázatot átalakítva\, saját sorsának előrevetítéseként mondja el. Mindkét példázat az emberi megbízhatatlanságot\, jogtiprást\, hálátlanságot és visszaélést mutatja be. Ahelyett\, hogy Isten édes pekmezt falatozott vagy finom bort kortyolgathatott volna\, keserű kiáltás töltötte be a hegyoldalt. Örvendező szüret helyett haszontalan népének hűtlensége szomorította el. A szőlő példázata ma is kérdés: vajon mi termünk-e gyümölcsöt az isteni gondoskodásra válaszul?
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-307/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251014
DTEND;VALUE=DATE:20251015
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251014T064236Z
LAST-MODIFIED:20251014T064236Z
UID:11793-1760400000-1760486399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt.”ApCsel 4\,23–37 \n\n\n23 Amint elbocsátották őket\, elmentek az övéikhez\, és elbeszélték mindazt\, amit a főpapok és a vének mondtak nekik. 24 Amikor ezt meghallották\, egy szívvel és egy lélekkel Istenhez kiáltottak\, és így szóltak: Urunk\, te teremtetted az eget és a földet\, a tengert és mindent\, ami bennük van\, 25 te mondtad a Szentlélek által Dávid atyánknak\, a te szolgádnak szájával: „Miért tombolnak a népek\, és a nemzetek miért terveznek hiábavalóságot? 26 Felkeltek a föld királyai\, és a fejedelmek megegyeztek az Úr ellen és az ő Felkentje ellen.” 27 Mert a te szent Szolgád\, Jézus ellen\, akit felkentél\, valóban megegyezett ebben a városban Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével\, 28 hogy végrehajtsák mindazt\, amiről kezed és akaratod előre elrendelte\, hogy megtörténjék. 29 Most pedig\, Urunk\, tekints az ő fenyegetéseikre\, és add meg szolgáidnak\, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; 30 nyújtsd ki a kezedet gyógyításra\, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád\, Jézus neve által. 31 Amint könyörögtek\, megrendült az a hely\, ahol együtt voltak\, megteltek mindnyájan Szentlélekkel\, és bátran hirdették az Isten igéjét. 32 A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából semmit a magáénak\, hanem mindenük közös volt. 33 Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról\, és nagy kegyelem volt mindnyájukon. 34 Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem\, mert akiknek földjük vagy házuk volt\, eladták azokat\, az eladott javak árát pedig elhozták\, 35 és letették az apostolok lába elé\, azután szétosztották mindenkinek\, ahogyan éppen szükség volt rá. 36 József például\, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták\, ami azt jelenti: Vigasztalás fia\, egy ciprusi származású lévita\, 37 mivel földje volt\, eladta azt\, elhozta a pénzt\, és letette az apostolok lába elé. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Gerecsei Zsolt igemagyarázata\n\n\n\nCsodálatos egység a gyülekezet szolgálatában! Nem csak az\, hogy együtt vannak. Elsősorban az\, hogy együtt van a szó (igehirdetés\, imádság) és a tett (adakozás\, szegénygondozás). Ez tényleg csak akkor működik\, ha „megrendül” bennünk valami. Ott és akkor: a hely\, ahol imádkoztak. Nekünk megrendül a szívünk\, lelkünk\, ha Isten előtt vagyunk? Az irgalmas samaritánus változását („megszánta”\, Lk 10\,33) egyik professzorunk így fordította: megmozdultak a zsigerei! Keresd ezt a mélységet! \nRÉ21 2 \nNapi ének | 581 | Semmit ne bánkódjál \n\n\n„…a gyülekezet fölé nappal felhőt és ködöt teremt az Úr…”Ézs 4\,2–6 \n\n\n2 Azon a napon ékes és dicső sarjat támaszt majd az Úr\, a föld gyümölcse pedig pompás és díszes lesz azoknak\, akik Izráelből megmaradnak. 3 Akkor szentnek mondják majd azt\, aki megmarad a Sionon\, és életben marad Jeruzsálemben\, aki csak föl van írva az élők közé a jeruzsálemiek közül. 4 Ha lemosta az Úr Sion leányainak a szennyét\, és leöblítette Jeruzsálem vérét ítélő lelkével\, megtisztító lelkével\, 5 a Sion-hegy egész területe és a gyülekezet fölé nappal felhőt és ködöt teremt az Úr\, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz majd az oltalom. 6 Sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen\, menedék és rejtekhely a zivatar és az eső ellen. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(5) „…a gyülekezet fölé nappal felhőt és ködöt teremt az Úr…” (Ézs 4\,2–6) \nA próféta szerepe nemcsak az ítélet meghirdetése\, de a remény magvainak az elvetése is. Ez az igerész a fogság utáni vagy egyenesen a messiási korszakot vetíti előre. Előtte viszont a megtisztulásnak kell bekövetkeznie\, és akik a tűzön átkeltek\, Isten szemében szentek. Nemcsak a nép újul meg\, hanem vele együtt az egész növény- és állatvilág. Az Újszövetségben is visszhangzik a vágy az ígéret beteljesülésére: „Hiszen tudjuk\, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mindez ideig.” (Róm 8\,22) Az itt felvázolt látomás a Szentírásban többször is megjelenik. Isten jelen van\, együtt az ő népével. A nép élvezheti ezt a közösséget\, amely különleges kiváltságokkal jár. A pusztai vándorlás alatt Isten vezette őket. Mózes azt kérte az Úrtól\, járjon előttük az ő orcájával. Nappal felhő-\, éjjel tűzoszlopként vezette a népet. Ez a védett\, Isten jelenlétével betöltekezett állapot A jelenések könyvének végén szintén megjelenik. Valóban érjen meg a szívünkben ez a vágyott állapot\, hogy Isten országa bennünk\, közöttünk és körülöttünk legyen. Ahogy Pál a korinthusiaknak írja: „…Isten legyen minden mindenekben” (1Kor 15\,28).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-306/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251012
DTEND;VALUE=DATE:20251013
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251012T093336Z
LAST-MODIFIED:20251012T093336Z
UID:11789-1760227200-1760313599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Bement velük a templomba is\, járkált\, ugrándozott\, és dicsérte az Istent.”ApCsel 3 \n\n\n1 Péter és János felment a templomba a délutáni imádkozás idejére\, három órára. 2 Arra vittek egy születése óta sánta férfit\, akit mindennap letettek a templomnak abba a kapujába\, amelyet Ékes-kapunak hívtak\, hogy alamizsnát kérjen a templomba menőktől. 3 Amikor meglátta\, hogy Péter és János be akar menni a templomba\, alamizsnát kért tőlük. 4 Péter pedig Jánossal együtt rátekintett\, és azt mondta: Nézz ránk! 5 Ő felnézett rájuk\, remélve\, hogy kap tőlük valamit. 6 Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen\, de amim van\, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel\, és járj! 7 És jobb kezénél fogva felemelte\, annak pedig azonnal megerősödött a lába és a bokája\, 8 felugrott\, talpra állt\, és járt. Bement velük a templomba is\, járkált\, ugrándozott\, és dicsérte az Istent. 9 Látta őt az egész nép\, amint járkál\, és dicséri az Istent. 10 Felismerték\, hogy ő az\, aki alamizsnáért szokott ülni a templom Ékes-kapujában. És félelemmel telve csodálkoztak azon\, ami vele történt. 11 Mivel ez az ember feltartóztatta Pétert és Jánost\, az egész nép megdöbbenve futott hozzájuk az úgynevezett Salamon-csarnokba. 12 Amikor Péter ezt látta\, így szólt a néphez: Izráelita férfiak\, miért csodálkoztok ezen? Miért néztek úgy ránk\, mintha saját erőnkkel vagy kegyességünkkel értük volna el\, hogy ő járjon? 13 Ábrahám\, Izsák és Jákób Istene\, a mi atyáink Istene megdicsőítette Szolgáját\, Jézust\, akit ti kiszolgáltattatok\, és megtagadtatok Pilátus színe előtt\, pedig az úgy döntött\, hogy elbocsátja őt. 14 De ti a Szentet és Igazat megtagadtátok\, és azt kértétek\, hogy egy gyilkost bocsásson szabadon a kedvetekért\, 15 az élet fejedelmét pedig megöltétek. Őt Isten feltámasztotta a halálból\, aminek mi tanúi vagyunk. 16 Az ő nevébe vetett hitért erősítette meg Jézus neve ezt az embert\, akit itt láttok és ismertek\, és a tőle való hit adta vissza neki a teljes egészségét mindnyájatok szeme láttára. 17 Most már tudom\, testvéreim\, hogy tudatlanságból cselekedtetek\, mint a ti elöljáróitok is. 18 De Isten így teljesítette be azt\, amit minden prófétája által előre megmondott\, hogy az ő Krisztusa szenvedni fog. 19 Tartsatok tehát bűnbánatot\, és térjetek meg\, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; 20 hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje\, és elküldje Jézust\, akit Messiásul rendelt nektek. 21 Őt azonban az égnek kell befogadnia addig\, amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik\, amiről Isten öröktől fogva szólt szent prófétái által. 22 Mózes ezt mondta: „Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr\, a ti Istenetek\, olyat\, mint én: őrá hallgassatok mindenben\, amit csak mond nektek. 23 És aki nem hallgat erre a prófétára\, azt ki kell irtani a nép közül.” 24 A próféták is – Sámueltől és az utána következőktől fogva –\, akik csak szóltak\, mind ezekről a napokról jövendöltek. 25 Ti vagytok a fiai ezeknek a prófétáknak és annak a szövetségnek\, amelyet Isten atyáinkkal kötött\, amikor így szólt Ábrahámhoz: „És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége.” 26 Isten elsősorban számotokra támasztotta és küldte el Szolgáját\, hogy megáldjon titeket\, ha ti megtértek gonoszságaitokból. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Gerecsei Zsolt igemagyarázata\n\n\n\nBárcsak ma is átélnénk a templomokban azt\, amiről az ige beszél! Gyógyulás\, ujjongás\, hitvalló bizonyságtétel\, Krisztus-hirdetés\, megtérésre hívó szó töltötte be egykor a jeruzsálemi templomot. Ha ma „felmész a templomba az imádkozás idejére” (menj fel!)\, ne csak elvárd\, hogy ilyen csodák történjenek! Légy te is azok között\, akik hitükkel erősítik testvéreiket\, és az istentisztelet áldását hordozzák a világban. \nRÉ21 40 • IÉ Józs 2\,1–21 • Zsolt 106\,1–6.19–2 \nHitvallás | 324 | Hiszünk egy Istenben \nHeti zsoltár | 74 | Miért vetsz minket így el\, Úr Isten? \n\n\n„Az Úr\, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: minden támaszt\, amit a kenyér nyújt\, minden támaszt\, amit a víz jelent…”Ézs 3\,1–15 \n\n\n1 Az Úr\, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: minden támaszt\, amit a kenyér nyújt\, minden támaszt\, amit a víz jelent\, 2 a zsoldost és a sorkatonát\, a bírót és a prófétát\, a jóst és a véneket\, 3 a hadnagyot és a főrendűt\, a tanácsost\, az ügyes mestert és a varázsláshoz értőt. 4 Ifjoncokat teszek vezéreikké\, és sihederek uralkodnak rajtuk. 5 Sanyargatja a nép között ember az embertársát\, egyik ember a másikat. Rátámad az ifjú a vénre\, a hitvány a tekintélyesre. 6 Ha valaki így unszolja rokonsága egyik tagját: Neked még van ruhád\, légy te a vezetőnk\, légy úrrá ezen a felforduláson! – 7 akkor az így fog válaszolni: Nem akarok sebkötöző lenni! Nincs a házamban se kenyér\, se ruha\, ne tegyetek engem a nép vezetőjévé! 8 Bizony\, elbukik Jeruzsálem\, és elesik Júda\, mert nyelvükkel és tetteikkel az Úr ellen fordulnak\, és dicsőségével szemben engedetlenek. 9 Személyválogatásuk ellenük beszél\, vétkeiket Sodoma módjára hirdetik\, még csak nem is titkolják. Jaj nekik\, mert maguknak okoznak bajt! 10 Mondjátok az igazaknak\, hogy jó dolguk lesz\, mert tetteiknek gyümölcsét élvezhetik. 11 Jaj a gonosznak! Rossz dolga lesz\, mert saját tettei szerint bánnak el vele. 12 Ó\, népem! Gyermekek sanyargatnak\, asszonyok uralkodnak rajtad! Ó\, népem! Vezetőid félrevezetnek\, tévútra visznek téged! 13 Előlép perelni az Úr\, készen áll\, hogy ítélkezzék népe fölött. 14 Törvényt tart az Úr népének vénei és vezérei fölött: Letaroltátok a szőlőt\, szegényektől elrabolt holmi van házaitokban! 15 Hogy meritek összezúzni népemet\, összetörni a nincsteleneket?! – Az Úrnak\, a Seregek Urának szava ez. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(1) „Az Úr\, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: minden támaszt\, amit a kenyér nyújt\, minden támaszt\, amit a víz jelent…” (Ézs 3\,1–15) \nMekkora erő van a kegyelemben! Mi pedig félünk attól\, hogy egy meteorit túl közel kerül\, vagy be is csapódhat a földbe\, attól viszont nem\, hogy Isten megvonja a kegyelmét tőlünk. Jeremiás siralmaiban olvassuk: „Szeret az Úr\, azért nincs még végünk\, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.” Az Ige arra figyelmeztet\, Isten megvonja mindazt\, amit a nép természetesnek vesz. A hős\, a hadakozó\, a testőr\, a tanácsos\, a jövendőmondó – indulnak a fogságba. Nem lesz\, aki szervezze az ország életét. A nép élére állni sem vágyik senki\, hiszen most csak sebkötözőre lenne sürgősen szükség. Nem hálás feladat\, amikor a semmiből kellene újjászervezni a társadalmat. Isten meg is mondja\, miért vonja meg türelmét Izráel népétől. A vezetők arcátlan módon űzték szélhámosságaikat\, még a látszatot sem tartották fenn. Isten az elvetemülteknek sem a vesztét kívánja\, hanem hogy megtérjenek bűnös útjaikról és éljenek. Ehhez néha meg kell mutatni\, hová vezet az az út\, amelyen ők járnak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-305/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251008
DTEND;VALUE=DATE:20251009
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251008T080433Z
LAST-MODIFIED:20251008T080433Z
UID:11786-1759881600-1759967999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Urunk… te mutasd meg!”ApCsel 1\,15–26 \n\n\n15 Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében\, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt\, és így szólt: 16 Testvéreim\, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak\, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról\, aki vezetője lett azoknak\, akik elfogták Jézust; 17 közénk tartozott\, és részt kapott ebből a szolgálatból. 18 Ez gonosztettének jutalmából mezőt szerzett\, de fejjel lezuhant\, kettészakadt derékban\, és egész belső része kifordult. 19 Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt\, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának\, azaz Vérmezőnek. 20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: „Legyen a szállása pusztává\, és lakó ne legyen abban”\, és „az ő tisztségét más kapja meg”. 21 Szükséges tehát\, hogy azok közül a férfiak közül\, akik egész idő alatt együtt voltak velünk\, amíg közöttünk járt az Úr Jézus\, 22 kezdve János keresztségétől addig a napig\, amelyen felvitetett tőlünk\, még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának. 23 Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet\, más néven Barsabbást\, akinek mellékneve Jusztusz volt\, és Mátyást\, 24 és így imádkoztak: Urunk\, minden szívnek ismerője\, te mutasd meg\, hogy e kettő közül melyiket választottad magadnak\, 25 hogy megkapja ebben a szolgálatban\, az apostolságban azt a helyet\, amelyet Júdás elhagyott\, hogy az őt megillető helyre jusson. 26 Sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett\, és a tizenegy apostol közé sorolták őt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nA Krisztust követő embert és közösséget is érheti megrázkódtatás – éri is. Ennek feldolgozásához\, az életút és a szolgálat folytatásához megszívlelendő mintát adnak az apostolok. Az őszinte helyzetfelmérés (15–20) után célszerű és célravezető megvizsgálni az ígéretes adottságokat (21–23)\, majd imádkozva Isten útmutatására hagyatkozni (24–26): „Urunk… te mutasd meg!” (24) \nRÉ21 533 \nNapi ének | 589 | Ne csüggedj el\, kicsiny sereg \n\n\n„Mossátok tisztára magatokat!”Ézs 1\,10–17 \n\n\n10 Halljátok az Úr igéjét\, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására\, Gomora népe! 11 Mit kezdjek a sok véresáldozattal? – mondja az Úr. – Elegem van az égőáldozati kosokból\, a hízott marhák kövérjéből! A bikák\, a bárányok és a bakok vérében nem telik kedvem. 12 Ki kívánja tőletek\, hogy eljöjjetek\, hogy megjelenjetek előttem\, és tapossátok udvaromat? 13 Ne hozzatok többé hazug áldozatot\, még a füstjét is utálom! Újhold\, szombat\, ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és az ünneplést! 14 Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én\, terhemre vannak\, fáraszt elviselni. 15 Ha felém nyújtjátok kezeteket\, eltakarom előletek a szemem; bármennyit is imádkoztok\, nem hallgatlak meg benneteket\, hiszen a kezetekhez vér tapad! 16 Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat\, 17 tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra\, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák igazát\, képviseljétek az özvegy peres ügyét! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Mossátok tisztára magatokat!” (Ézs 1\,10–17) \nA helyzet\, amelyben Isten népe leledzik\, tarthatatlan. Már nem nézheti\, már nem tűrheti Isten azt\, ami zajlik. Úgy tesznek\, mintha… Mennyien vannak ezzel ma is így! Mennyi „mintha” rendes ember van. Mennyi „mintha” szakértő létezik. Mennyi „mintha” jól értesült él körülöttünk. Mennyi „mintha” hívő van. Isten a próféta által azt üzeni\, ez így nem maradhat: „Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat\, tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra\, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!” A görög színházban a színészek csupa férfiak voltak. A női szerepeket is ők játszották el. Hypokratának hívták őket. Ebből a szóból származik és kerül át a jézusi szóhasználatba a képmutató kifejezés. Valaki mást személyesít meg\, mint aki ő maga. Jézus ezt a farizeusokra alkalmazza\, mondván: meszelt sírok\, de közben tele vannak utálatossággal. Ebből kell megtisztulni. Isten népe csak színjátékként áll az áldozatok mellett\, de szíve távol van az Istentől.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-304/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251007
DTEND;VALUE=DATE:20251008
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251007T101838Z
LAST-MODIFIED:20251007T101838Z
UID:11780-1759795200-1759881599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„egy szívvel és egy lélekkel kitartóan”ApCsel 1\,1–14 \n\n\n1 Az első könyvet arról írtam\, Teofiloszom\, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva 2 egészen addig a napig\, amelyen felvitetett\, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak\, akiket kiválasztott. 3 Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta nekik\, hogy ő él\, amikor negyven napon át megjelent előttük\, és beszélt az Isten országa dolgairól. 4 Amikor együtt volt velük\, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből\, hanem várjátok meg az Atya ígéretét\, amelyről hallottátok tőlem\, 5 hogy János vízzel keresztelt\, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. 6 Amikor együtt voltak\, megkérdezték tőle: Uram\, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát? 7 Így válaszolt nekik: Nem a ti dolgotok\, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok\, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. 8 Ellenben erőt kaptok\, amikor eljön hozzátok a Szentlélek\, és tanúim lesztek Jeruzsálemben\, egész Júdeában és Samáriában\, sőt a föld végső határáig. 9 Miután ezt mondta\, szemük láttára felemeltetett\, és felhő takarta el őt a szemük elől. 10 Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé\, íme\, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában\, 11 akik ezt mondták: Galileai férfiak\, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus\, aki felvitetett tőletek a mennybe\, úgy jön el\, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe. 12 Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről\, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre. 13 Amikor hazatértek\, felmentek a felső szobába\, ahol a szállásuk volt\, mégpedig Péter és János\, Jakab és András\, Fülöp és Tamás\, Bertalan és Máté\, Jakab\, Alfeus fia\, Simon\, a Zélóta és Júdás\, Jakab fia. 14 Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban\, az asszonyokkal\, Jézus anyjával\, Máriával és testvéreivel együtt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nA menny és a föld reményteljes kapcsolata bontakozik ki Jézusban\, és válik osztályrészévé a tanítványainak\, akik: élik\, hogy az Úr együtt volt és van velük (3.4); hallják az Ő szavát – legyen szó parancsolatról\, ígéretről\, vagy kérdéseikre adott válaszról (4kk); közösségbe kerülnek a mennyei követséggel (10k) és egymással (12kk); és „egy szívvel és egy lélekkel kitartóan” imádkoznak (14). Éljük mi is így keresztyénségünket! \nRÉ21 534 \nEsti ének | 690 | Jézus Krisztus\, szentek reménye \n\n\n„…olyanok lennénk\, mint Sodoma…”Ézs 1\,1–9 \n\n\n1 Ézsaiásnak\, Ámóc fiának látomása\, amelyet akkor látott Júdáról és Jeruzsálemről\, amikor Uzzijjá\, Jótám\, Áház és Ezékiás voltak Júda királyai. 2 Halljátok meg\, egek\, figyelj ide\, föld\, mert az Úr szól: Fiaimat fölneveltem\, fölmagasztaltam\, de ők elpártoltak tőlem! 3 Az ökör ismeri gazdáját\, a szamár is urának jászlát\, de Izráel nem ismer\, népem nem ért meg engem. 4 Jaj\, vétkes nemzet\, bűnnel terhelt nép! Gonosz utódok\, romlott fiak! Elhagyták az Urat\, megvetették Izráel Szentjét\, elfordultak tőle! 5 Minél több verést kaptok\, annál jobban ellenkeztek! Egészen beteg már a fej\, egészen gyenge már a szív. 6 Tetőtől talpig nincs rajta ép hely\, csupa zúzódás\, kék folt és gennyes seb. Nem nyomták ki\, nem kötözték be\, olajjal sem gyógyítgatták. 7 Országotok pusztaság\, városaitokat fölperzselték\, földeteket szemetek láttára idegenek tarolták le\, pusztaság\, mint ahol idegenek dúltak. 8 Olyan maradt Sion leánya\, mint kunyhó a szőlőben\, mint csőszház az uborkaföldön\, vagy mint egy ostromlott város. 9 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna néhány menekültet\, olyanok lennénk\, mint Sodoma\, Gomorához hasonlítanánk. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(9) „…olyanok lennénk\, mint Sodoma…” (Ézs 1\,1–9) \nÉzsaiás próféta költői nyelven írja le a népe állapotát. Amit itt olvasunk\, nem rózsás. Ez a felütés a könyv elején be is mutatja azokat az állapotokat\, amelyekben a prófétának helyt kell állnia. Teljes mértékben hátat fordított a nép Istenének. Nem akar róla tudomást sem venni. Úgy tesz\, mintha nem is volna. Nagyon hasonló állapot ez\, mint amikor Jean-Paul Sartre Az Ördög és a Jóisten című darabjában Götz maga lesz a mértéke mindennek\, és azt hiszi\, bármit megtehet. Ha akar\, gyilkosnak áll\, ha úgy kívánja\, szentnek. Nem érzi a különbséget. Ilyesmit mond magáról: Tizenöt éve undorodom magamtól. Nem tudod megérteni\, hogy a Rosszért élek-halok? Igen\, Izráel népe is élt-halt a rosszért\, még az sem érdekelte\, ha büntetése a teljes pusztulás. Az Ige Sodomához és Gomorához hasonlítja. Azért egy különbség jól látszik: Lót városa teljes egészében elpusztult. Sőt még az is\, aki a régi életébe visszavágyott. Viszont Ézsaiás különleges üzenete a maradék\, amelynek megvan az esélye a megtérésre.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-303/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251006
DTEND;VALUE=DATE:20251007
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251006T073059Z
LAST-MODIFIED:20251006T073059Z
UID:11778-1759708800-1759795199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„az első hónap első napján”2Móz 40 \n\n\n1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot\, a kijelentés sátrát! 3 Helyezd el benne a bizonyság ládáját\, és függeszd fel a kárpitot a láda elé! 4 Vidd be az asztalt\, és rendezd el rajta\, ami rá való! Vidd be a lámpatartót\, és rakd fel rá a mécseseket! 5 Helyezd az illatáldozatra való aranyoltárt kívülről a bizonyság ládája elé\, és tedd föl a függönyt a hajlék bejáratára! 6 Helyezd az égőáldozati oltárt a hajléknak\, a kijelentés sátrának bejárata elé! 7 A medencét helyezd a kijelentés sátra és az oltár közé\, és töltsd meg vízzel! 8 Azután kerítsd el az udvart körös-körül\, és tedd föl a függönyt az udvar kapujára! 9 Aztán vedd a fölkenéshez való olajat\, és kend föl a hajlékot és mindazt\, ami benne van! Így szenteld fel azt és egész fölszerelését\, hogy szent legyen! 10 Kend fel az égőáldozati oltárt is és egész fölszerelését. Így szenteld föl az oltárt\, hogy igen szent legyen az oltár! 11 A medencét és annak állványát is kend fel\, így szenteld föl azt! 12 Azután vezesd Áront és fiait a kijelentés sátrának bejáratához\, és mosdasd meg őket! 13 Öltöztesd föl Áront a szent ruhákba\, kend fel és szenteld fel\, hogy a papom legyen! 14 Fiait is vezesd oda\, és öltöztesd fel őket köntösükbe! 15 Kend föl őket\, ahogyan apjukat fölkented\, hogy papjaim legyenek! Ez a fölkenés teszi őket örökre papjaimmá\, nemzedékről nemzedékre. 16 Mózes így járt el: mindenben úgy járt el\, ahogyan megparancsolta neki az Úr. 17 A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot. 18 Felállította Mózes a hajlékot: lerakta a talpait\, felállította a deszkáit\, ráillesztette a reteszeit\, és felállította az oszlopait\, 19 majd kifeszítette a hajlék fölé a sátortetőt\, fölterítette a sátor tetejére a takarót\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 20 Azután fogta és beletette a Bizonyságot a ládába\, a rudakat ráillesztette a ládára\, rátette a fedelet a láda tetejére\, 21 majd bevitte a ládát a hajlékba\, és föltette a függőkárpitot\, hogy eltakarja a bizonyság ládáját\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 22 Azután elhelyezte az asztalt a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán a kárpiton kívül\, 23 majd kenyereket rakott rá sorban az Úr elé\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 24 Azután elhelyezte a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben\, a hajlék déli oldalán\, 25 és fölrakta a mécseseket az Úr elé – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 26 Azután elhelyezte az aranyoltárt a kijelentés sátrában a kárpit elé\, 27 és jó illatú illatáldozatot mutatott be rajta – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 28 Azután föltette a függönyt a hajlék bejáratára\, 29 majd elhelyezte az égőáldozati oltárt a hajléknak\, a kijelentés sátrának a bejáratánál\, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 30 Azután elhelyezte a medencét a kijelentés sátra és az oltár között\, és vizet töltött bele a mosakodáshoz. 31 Ebben mosták meg Mózes\, Áron és fiai a kezüket és a lábukat. 32 Valahányszor bementek a kijelentés sátrába\, és az oltár elé léptek\, megmosakodtak\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 33 Azután elkerítette az udvart a hajlék és az oltár körül\, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így készült el Mózes a munkával. 34 Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát\, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 35 És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába\, mert rajta nyugodott a felhő\, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 36 Egész vándorlásuk alatt valahányszor fölemelkedett a felhő a hajlékról\, útnak indultak Izráel fiai. 37 De ha nem emelkedett fel a felhő\, ők sem indultak el\, amíg az fel nem emelkedett. 38 Mert nappal az Úr felhője volt a hajlék fölött\, éjjel pedig tűz lángolt benne. Izráel egész háza látta ezt\, amíg csak vándorolt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nCsodálatos és meghívó üzenete van az igénkben bemutatott (év)kezdésnek: „az első hónap első napján” (2.17)\, felállításra kerül a hajlék\, az Úr kijelentésének sátra\, és abszolút középponttá és meghatározóvá (36kk) válik Isten népének mindennapjaiban. Mi nemcsak éveinket kezdhetjük ennek mintájára\, hiszen Krisztusban Istenünk velünk van „minden napon a világ végezetéig” (Mt 28\,20). Legyen Ő a tájékozódási és középpont földi vándorlásunk minden tevékenységében\, a mai emlékezésben is! \nRÉ21 564 • Zsolt 44 \nNapi ének | 297 | Tarts meg\, Urunk\, szent igédben! \n\n\n„…nehogy valakit is megterheljünk közületek.”2Thessz 3\,6–18 \n\n\n6 Testvéreim\, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek\, hogy tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől\, aki tétlenül és nem a tőlünk átvett hagyomány szerint él. 7 Mert magatok is tudjátok\, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek\, 8 nem éltünk senkinél ingyenkenyéren\, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal\, nehogy valakit is megterheljünk közületek. 9 Nem azért\, mintha nem volna meg a jogunk erre\, hanem azért\, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként. 10 Mert akkor is\, amikor nálatok voltunk\, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni\, ne is egyék. 11 Mert halljuk\, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek\, nem dolgoznak\, hanem haszontalan dolgokat művelnek. 12 Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk\, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban\, hogy csendben dolgozva\, a maguk kenyerén éljenek. 13 Ti pedig\, testvéreim\, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe. 14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik levélbeli intésünknek\, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot\, hogy megszégyenüljön. 15 De ne tekintsétek ellenségnek\, hanem intsétek\, mint testvéreteket. 16 Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal! 17 A köszöntést én\, Pál\, saját kezemmel írom: ez a hitelesítő jel minden levelemen\, így írok. 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(8) „…nehogy valakit is megterheljünk közületek.” (2Thessz 3\, 6–18) \nKosztolányi Dezső Esti Kornélja különös alak\, s az ismerősei sem térnek el ebben tőle. Egy este Ürögi Dani jelenik meg nála\, akit már rég nem látott. A történet egyetlen dolog körül forog\, nevezetesen hogy a hivatalnok nem akar zavarni\, épp csak benézett. Kornél meg is nyugtatja\, nem zavar. A beszélgetés viszont mindig oda kanyarodik vissza\, hogy biztosan nem örül a házigazda. A végén éjfél után távozik a kért művészeti újsággal a váratlan\, de egyáltalán nem rosszkor érkezett vendég. Pál apostol a levél zárásában arról beszél\, hogy ők soha nem voltak senki terhére. Pál senkit meg nem rövidített\, szükségleteiről maga gondoskodott\, ezért nagyon keményen dolgozott. Az apostol ezzel is példát szeretett volna mutatni az ott élőknek. Ne csak azokra gondoljunk itt\, akik Krisztus közeli eljövetelét várva élősködnek másokon\, hanem azokra is\, akik visszaélnek a keresztyén vendégszeretettel\, nagylelkűséggel\, segítőkészséggel. A napok gonoszak\, figyeljünk magunkra és hittestvéreinkre\, hogy ami fentről adatott\, azt jól használjuk.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-302/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251005
DTEND;VALUE=DATE:20251006
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251005T074358Z
LAST-MODIFIED:20251005T074358Z
UID:11774-1759622400-1759708799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az Úr szent tulajdona!”2Móz 39 \n\n\n1 Elkészítették a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból. Elkészítették Áron szent ruháit is\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 2 Elkészítették az éfódot aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. 3 Aranyból vékony lapokat vertek\, és fonalakká metélték\, hogy művészi szövéssel beledolgozhassák a kék és piros bíborba\, a karmazsinba és a lenbe. 4 Készítettek hozzá rákapcsolt vállrészeket a két szélén\, amelyeket egymásba lehetett kapcsolni. 5 A rajta levő övet\, amellyel fel lehet övezni\, ugyanúgy és ugyanabból készítették: aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 6 Azután megmunkálták az aranyfoglalatba való ónixköveket\, és rávésték Izráel fiainak a nevét\, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik. 7 Azután rátették azokat az éfód vállrészeire. Izráel fiaira emlékeztető kövek ezek\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 8 Azután elkészítették a hósent művészi munkával\, ahogyan az éfódot készítették: aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. 9 Négyzet alakú volt\, kétrét hajtva; így készítették el a hósent. Egy arasz hosszú és egy arasz széles volt\, kétrét hajtva. 10 Négy sor kőből készítettek rá borítást. Rubin\, topáz és smaragd: ez volt az első sor. 11 A második sor: karbunkulus\, zafír és jáspis. 12 A harmadik sor: opál\, agát és ametiszt. 13 A negyedik sor: krizolit\, ónix és nefrit. Aranyfoglalatokkal készült a borítás. 14 A köveken Izráel fiainak a nevei voltak: tizenkét kő a neveknek megfelelően. Pecsétgyűrű módjára voltak vésve; mindegyiken egy-egy törzs neve volt\, a tizenkét törzsnek megfelelően. 15 Készítettek a hósenre színarany láncokat; sodorva\, ahogy a zsinórokat szokták. 16 Azután készítettek két aranyfoglalatot és két aranykarikát\, és ráillesztették a két karikát a hósen két végére. 17 A két aranyzsinórt belefűzték a két karikába a hósen két végén. 18 A két zsinór két végét ráerősítették a két foglalatra\, és ráerősítették az éfód vállrészének az elejére. 19 Készítettek még két aranykarikát\, és azokat is ráerősítették a hósen két végére\, azon a szélén\, amely az éfód felé eső részen belül volt. 20 Azután készítettek még két aranykarikát\, és ráillesztették azokat elöl az éfód két vállrészére\, kissé lejjebb\, közel az egybefűzéshez az éfód öve fölött. 21 A hósent karikáinál fogva kék bíbor zsinórral az éfód karikáihoz csatolták\, hogy az éfód öve fölött legyen\, és ne csússzék el a hósen az éfódról\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 22 Elkészítették az éfód palástját is takácsmunkával\, az egészet kék bíborból. 23 A palást nyakkivágása középen volt\, mint a mellvért nyakkivágása. A kivágás körös-körül szövéssel volt megerősítve\, nehogy beszakadjon. 24 A palást szegélyére gránátalmákat készítettek kék és piros bíborból és sodrott karmazsin fonálból. 25 Készítettek színarany csengettyűket\, és odaerősítették a csengettyűket a gránátalmák közé a palást szegélyére körös-körül\, vagyis a gránátalmák közé. 26 Csengettyű meg gránátalma váltakozott a palást szegélyén körös-körül. Ebben szolgált a főpap\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 27 Elkészítették Áronnak és fiainak a köntöseit lenből takácsmunkával. 28 A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették\, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. 29 Az övet is sodrott lenfonálból\, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 30 Azután a homlokdíszt készítették el\, a szent fejdíszt színaranyból\, és felírták rá\, ahogy a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az Úr szent tulajdona! 31 Ezt kék bíbor zsinórra fűzték\, és rákötötték a süveg elejére\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 32 Így végezték el a hajléknak\, a kijelentés sátrának összes munkálatait. Mindent úgy készítettek el Izráel fiai\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr\, úgy készítették el. 33 És bemutatták Mózesnek a hajlékot: a sátrat és egész fölszerelését\, kapcsait\, deszkáit\, reteszeit\, oszlopait és talpait\, 34 a vörösre festett kosbőr takarót és a delfinbőr takarót\, a függőkárpitot\, 35 a bizonyság ládáját és annak rúdjait a fedéllel együtt\, 36 az asztalt\, annak egész fölszerelését és a szent kenyereket\, 37 a színarany lámpatartót mécseseivel\, a mécseseket sorjában\, annak teljes fölszerelését meg a lámpaolajat\, 38 az aranyoltárt\, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket\, a sátor bejáratának függönyét\, 39 a rézoltárt\, annak rézrácsozatát\, rúdjait és egész fölszerelését\, a medencét és annak állványát\, 40 az udvar szőnyegfalait\, oszlopait és talpait meg az udvar kapujára való függönyt\, annak köteleit és cövekeit\, a hajléknak\, vagyis a kijelentés sátrának egész istentiszteleti fölszerelését\, 41 a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz: Áron főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit. 42 Pontosan úgy végezték el az összes munkálatot Izráel fiai\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 43 Mózes megtekintette az egész művet\, és megállapította\, hogy elkészültek vele; úgy készítették el\, ahogyan megparancsolta az Úr. Ekkor Mózes megáldotta őket. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nMindenkori öltözetünk üzen rólunk. Így jó végigmérnünk magunkat induláskor. A mai fejezetünk is ezt teszi: számba veszi a szent szolgálathoz rendelt ruhák színét és anyagát\, majd a különleges ruhadarabok leírásán keresztül elér a papi süveg homlokdíszéig\, miközben folyamatosan odafigyel arra\, mit parancsolt az Úr. Erre következik Mózes megerősítő összefoglalása és áldásmondása. Induljunk útjainkra így mi is – odafigyelve az összhangra Istenünk parancsa és megjelenésünk üzenete között\, hogy rólunk is leolvasható legyen: „Az Úr szent tulajdona!” (30b) \nRÉ21 132 • IÉ Jn 11\,1(2)3.17–27.38b–45 • Zsolt 19 \nVasárnapi könyörgés | 582 | Jézus Krisztus\, mi kegyelmes királyunk \nHeti zsoltár | 44 | Hallottuk\, Isten\, füleinkkel \n\n\n„…nem mindenkié a hit”2Thessz 3\,1–5 \n\n\n1 És végül\, testvéreim\, imádkozzatok értünk\, hogy terjedjen az Úr igéje\, és úgy dicsőítsék\, ahogyan nálatok is\, 2 és hogy megszabaduljunk az elvetemült és gonosz emberektől: mert nem mindenkié a hit. 3 De hűséges az Úr\, aki megerősít titeket\, és megőriz a gonosztól. 4 Bizalmunk van az Úrban irántatok\, hogy amit elrendelünk\, azt megteszitek\, és meg is fogjátok tenni. 5 Az Úr pedig irányítsa szíveteket Isten szeretetére és Krisztus állhatatosságára. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(2) „…nem mindenkié a hit” (2Thessz 3\,1–5) \nA nyári szünetben a családdal Dörgicsére látogattunk\, Káli professzor birtokára – ő a magyar lombikbébiprogram atyja. A birtokon olyan két- és négykerekű csodákat lehetett szemügyre venni\, amelyek ritkaságszámba mennek. Ilyen például a De Tomaso Mangusta\, amelyből mindössze négyszáz készült\, és csupán százötven jutott el Európába. Szinte „repülésre kész” állapotban láttuk ezt a járművet – olyan ritka\, hogy csak néhány ember mondhatja el magáról: birtokol egy Mangustát. Mégis\, mindenféle szívfájdalom nélkül ott hagytam. Lehet élni nélküle is. El tudom fogadni ezt az állapotot. Azt viszont nehezebben\, hogy nem minden\, számomra kedves emberé a hit. Mennyien feszültek már neki a Szentírásnak\, s mégsem találták meg Istent! Keresték a sorokban és a sorok között. Ahogy az Az Úr csodásan működik kezdetű ének is mondja: „Ki kétkedőn boncolja őt\, / Annak választ nem ád.” Pál apostol itt nem a meggyőzés szándékával tekint a hitetlenekre\, hanem mint akiket ki kell rostálni. A thesszalonikai levélből úgy tűnik\, ezek az emberek akadályozták a gyülekezetet abban\, hogy az evangélium terjedjen\, és Isten nevére áldás és dicsőség szálljon. Felesleges teherként\, visszahúzó erőként utal rájuk – akiktől meg kell szabadulni. Jézus tanítása azonban kiszélesíti ezt a látásmódot. A búza és konkoly példázatában azt olvassuk: „Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig…” (Mt 13\,30) Ő türelemre int\, míg Pál inkább a közösség védelmére összpontosít. Azt szeretné\, hogy az alkalmatlan\, hitetlen\, farizeusi emberek miatt ne érje gyalázat a keresztyén közösségeket – és nem utolsósorban magát Istent. Thesszalonikában\, úgy tűnik\, kevesen bírták a tiszta evangéliumot\, a gáncsoskodás nélküli hitet. Olyan ritka volt ez\, mint a fehér holló. Vagy mint a De Tomaso Mangusta. A hit nem birtokolható úgy\, mint egy autó. Nem lehet megvásárolni\, sem kiérdemelni. Ajándék\, amelyet csak nyitott szívvel lehet befogadni.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-301/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251002
DTEND;VALUE=DATE:20251003
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251002T073729Z
LAST-MODIFIED:20251002T073729Z
UID:11772-1759363200-1759449599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot.”2Móz 36 \n\n\n1 Becalél és Oholíáb mindazokkal a hozzáértő emberekkel együtt\, akiknek bölcsességet és értelmet adott az Úr\, hogy el tudják készíteni a szentély különböző istentiszteleti eszközeit\, készítsék el azokat egészen úgy\, ahogyan megparancsolta az Úr! 2 Hívatta tehát Mózes Becalélt és Oholíábot és mindazokat a hozzáértő embereket\, akiknek bölcsességet adott az Úr\, mindenkit\, akit szíve arra indított\, hogy jelentkezzen a munka elvégzésére. 3 Ezek átvették Mózestől mindazokat a felajánlott dolgokat\, amelyeket Izráel fiai hoztak a szentély istentiszteleti eszközeinek az elkészítéséhez. De továbbra is vittek minden reggel felajánlásokat Mózeshez. 4 Eljöttek mindazok a hozzáértő emberek\, akik a szentély különféle eszközein dolgoztak\, mindenki otthagyva a maga munkáját\, amelyen éppen dolgozott\, 5 és ezt mondták Mózesnek: Többet hordott össze a nép\, mint amennyi szükséges azokhoz az istentiszteleti eszközökhöz\, amelyek elkészítését megparancsolta az Úr. 6 Ekkor Mózes parancsára kihirdették a táborban: Se férfi\, se asszony ne készítsen már semmit felajánlásként a szentély számára! Így kellett a népnek elrendelni\, hogy ne hozzon több adományt. 7 Mert elég volt az anyag az egész munka elvégzéséhez\, sőt még maradt is. 8 A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot tíz sátorlapból: sodrott lenfonálból\, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból\, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 9 Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök\, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete mindegyik sátorlapnak. 10 Öt sátorlapot fűztek össze egymással\, majd a másik öt sátorlapot is összefűzték egymással. 11 Azután készítettek kék bíbor hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készítettek a másik sátorlap szegélyén is\, azon a végén\, ahol összefűzték. 12 Ötven hurkot készítettek az egyik sátorlapon\, és ötven hurkot készítettek annak a másik sátorlapnak a szegélyén is\, amelyet hozzáfűztek. A hurkok egymással szemben voltak. 13 Készítettek ötven aranykapcsot\, és ezekkel a kapcsokkal rögzítették egymáshoz a sátorlapokat. Így állt össze a hajlék. 14 Azután készítettek sátorlapokat kecskeszőrből sátortetőnek a hajlék fölé: tizenegy ilyen sátorlapot készítettek. 15 Egy sátorlap hossza harminc könyök volt\, a sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete a tizenegy sátorlapnak. 16 Összefűztek öt sátorlapot külön\, és hat sátorlapot is külön. 17 Készítettek ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére\, ahol összefűzték\, és ötven hurkot készítettek a másik sátorlapnak arra a szélére is\, ahol összefűzték. 18 Készítettek ötven rézkapcsot a sátortető összefűzésére\, hogy egy egész legyen. 19 Készítettek még egy takarót is a sátorra vörösre festett kosbőrből\, és arra még egy takarót delfinbőrből. 20 Készítettek a hajlékhoz felállítható deszkákat is akáciafából. 21 A deszkák hossza tíz könyök volt\, a deszkák szélessége pedig másfél könyök. 22 Mindegyik deszkának két csapja volt\, amelyek összekötötték egyiket a másikkal. Így készítették el a hajlék mindegyik deszkáját. 23 Így készítették el a hajlék deszkáit: húsz deszkát tettek a déli oldalra dél felé. 24 Készítettek negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá\, két talpat mindegyik deszka alá a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp volt a két csapnak megfelelően. 25 A hajlék másik oldalára\, az északi oldalra is húsz deszkát készítettek. 26 Ezeknek is negyven ezüsttalpa volt\, két talp volt az egyik deszka alatt\, és két talp volt a másik deszka alatt is. 27 Nyugat felől\, a hajlék hátuljára is készítettek hat deszkát. 28 Készítettek két-két deszkát a hajlék két hátsó sarkára. 29 Ezek párosával voltak egymás mellett\, aljuktól a tetejükig szorosan összefogva\, egészen a karikáig. Így csinálták mindkettőnél\, mindkét saroknál. 30 Nyolc deszka volt tehát ezüsttalpakkal\, összesen tizenhat talppal: két-két talp volt mindegyik deszka alatt. 31 Készítettek reteszeket is akáciafából: ötöt a hajlék egyik oldalának a deszkáihoz\, 32 öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz\, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon. 33 Elkészítették a középső reteszt is\, hogy középen rögzítse a deszkákat\, egyik végétől a másik végéig. 34 A deszkákat bevonták arannyal\, és aranyból készítették a karikákat a reteszek kengyeleiként. Bevonták arannyal a reteszeket is. 35 Azután elkészítették a kárpitot kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból: művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 36 Készítettek hozzá négy akáciafa oszlopot\, és bevonták arannyal. A rajta levő kampók is aranyból voltak. És öntöttek hozzájuk négy ezüsttalpat. 37 Készítettek függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból\, művészi módon kihímezve\, 38 ehhez pedig öt oszlopot kampókkal együtt. Az oszlopfőket és összekötőiket bevonták arannyal; a hozzájuk való öt talp rézből készült. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot.” (8) A szent hajlékot mesteremberek vezetésével gondosan\, minden apró részletet rögzítve készítették el. A legapróbb elemeket\, kampókat és reteszeket is aranyból\, ezüstből és rézből\, a deszkaanyagot is nemes fémmel bevonva. A kárpitok és takarók a szövés-fonás vagy a bőr művészi munkái voltak. Istennek a legjobbat ajánlotta föl a gyülekezet. Mi se a fölösleget adjuk! \nRÉ21 182 \nNapi zsoltár | 39 | Szívemben elvégezém\, és mondám \n\n\n„…mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek…”2Thessz 1 \n\n\n1 Pál\, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikaiak gyülekezetének Istenben\, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban: 2 kegyelem nektek és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól. 3 Szüntelen hálával tartozunk Istennek értetek\, testvéreim\, amint ez méltó is\, hiszen hitetek nőttön-nő\, és az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban\, 4 úgyhogy mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek\, állhatatosságotokkal és hitetekkel\, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek. 5 Ez annak a jele\, hogy Isten igazságosan fog ítélni\, amikor titeket méltónak nyilvánít az ő országára\, amelyért szenvedtek is. 6 Mert úgy igazságos Isten előtt\, hogy gyötrőiteknek gyötrelemmel fizessen\, 7 nektek pedig\, akiket gyötörtek\, enyhülést adjon mivelünk együtt. Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival\, 8 tűz lángjában\, bosszút áll azokon\, akik nem ismerik Istent\, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. 9 Ezek majd örök pusztulással bűnhődnek az Úrtól és az ő dicső hatalmától\, 10 amikor eljön azon a napon\, hogy megdicsőüljön szentjei között\, és csodálják mindazok\, akik benne hittek\, aminthogy ti is hittel fogadtátok bizonyságtételünket. 11 Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek\, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra\, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan\, 12 hogy megdicsőüljön a mi Urunk Jézus Krisztus neve bennetek\, és ti is őbenne a mi Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(4) „…mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek…” (2Thessz 1) \nIsmerjük a társaságok üstököseit\, akik hőstetteitől visszhangos az éjszaka. Megelőztem\, felemeltem\, lepipáltam\, meghódítottam… Ők a modern kor Nagy Sándorai\, elképzelt vagy valós tetteik jutalmának se vége\, se hossza. Pál apostol ezzel szemben nyíltan vállalja\, hogy a sor végén áll: „Legutoljára pedig\, mint egy torzsszülöttnek\, megjelent nekem is.” (1Kor 15\,8) Élesen megfogalmazza\, mennyire rá van szorulva Krisztus áldozatára akkor is\, amikor arról szól\, ő az első a bűnösök között. Amit ő dicsekvésként mond önmagáról\, az épp a gyengesége – ez pedig a hely\, ahol Krisztus ereje megmutatkozik. Pál tanult szónoklattant\, tudta\, mi a captatio benevolentiae – a jóindulat elnyerése –\, hiszen ezzel a fogással kezdi beszédét Athénban is. De itt többről van szó. A thesszalonikai keresztyének emberfeletti odaszánásról tettek tanúbizonyságot: a legerősebb szorongattatások ellenére is helytálltak. Az apostol nem önmagát állítja a középpontba\, hanem őket. Nem fél attól\, hogy háttérbe szorul – örvendezett annak\, hogy Isten munkáját láthatja az általa alapított gyülekezetben. Ezért dicsekszik velük. Nem a saját érdemeit fényezi\, hanem Isten kegyelmét ünnepli bennük.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-300/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251001T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251031T170000
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251005T074838Z
LAST-MODIFIED:20251005T074838Z
UID:11776-1759305600-1761930000@nemmind1.hu
SUMMARY:Juhász Gyula: Október
DESCRIPTION: \n\n\nA fény arannyal öntözi még\nA szőke akác levelét\,\nDe ez a fény\, megérzem én\,\nMár októberi fény.\n\n\n\nAz alkony lila fátyla alatt\nTarka tehenek hada halad\,\nVígan elbődül\, hisz haza tart\,\nDe ez már őszi csapat.\n\n\n\nA kertben tarkán égő színek\,\nVirágok\, dúsan vérző szívek\,\nRajtuk az este harmata ring\,\nDe ez már őszi pompa mind.\n\n\n\nFényt\, krizantémet\, dalt\, harmatot\nLelkemben vígan elringatok\,\nMegszépül lassan\, ami rég volt\,\nDe ez már októberi égbolt!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/juhasz-gyula-oktober/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251001
DTEND;VALUE=DATE:20251002
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20251001T063043Z
LAST-MODIFIED:20251001T063043Z
UID:11769-1759276800-1759363199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre…”2Móz 35 \n\n\n1 Azután összegyűjtötte Mózes Izráel fiainak egész közösségét\, és ezt mondta nekik: Ezek azok az igék\, amelyekről azt parancsolta az Úr\, hogy meg kell tennetek: 2 Hat napon át végezzétek munkátokat\, de a hetedik napot tartsátok szentnek\, az Úrnak szentelt nyugalom nagy napja legyen az! Meg kell halnia mindenkinek\, aki munkát végez ezen a napon! 3 Lakóhelyeteken sehol se gyújtsatok tüzet szombaton! 4 Azután ezt mondta Mózes Izráel fiai egész közösségének: Ezt parancsolta az Úr: 5 Gyűjtsetek felajánlást magatok között az Úrnak! Mindenki\, akit arra indít a szíve\, hozzon adományokat az Úrnak: aranyat\, ezüstöt és rezet\, 6 kék és piros bíbort\, karmazsin fonalat és lenfonalat\, kecskeszőrt\, 7 vörösre festett kosbőrt\, delfinbőrt és akáciafát\, 8 lámpaolajat\, balzsamot a felkenéshez való olajhoz és a jó illatú illatáldozathoz\, 9 és ónixköveket és berakásra való drágaköveket az éfódhoz és hósenhez. 10 Aki csak hozzáértő ember közöttetek\, jöjjön ide\, és készítse el mindazt\, amit megparancsolt az Úr: 11 a hajlékot\, annak sátortetejét és takaróját\, kapcsait\, deszkáit\, reteszeit\, oszlopait és talpait\, 12 a ládát és annak rúdjait a födéllel együtt\, a függőkárpitot\, 13 az asztalt\, annak rúdjait\, egész fölszerelését és a szent kenyereket\, 14 a lámpatartót a világításhoz\, annak fölszerelését és mécseseit meg a lámpaolajat\, 15 az illatáldozati oltárt és annak rúdjait\, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket\, a bejárati függönyt a hajlék bejáratához\, 16 az égőáldozati oltárt\, annak rézrácsozatát\, rúdjait és egész fölszerelését\, a medencét és annak állványát\, 17 az udvar szőnyegfalait\, oszlopait és talpait meg az udvar kapujának függönyét\, 18 a hajlék cövekeit\, az udvar cövekeit és a hozzájuk való köteleket\, 19 a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz: Áron főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit! 20 Ekkor eltávozott Mózes elől Izráel egész közössége\, 21 majd visszajött mindenki\, akit a szíve arra indított\, és a lelke arra ösztönzött\, és elhozta az Úrnak szánt felajánlását a kijelentés sátrának elkészítéséhez\, az ott végzendő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. 22 Eljöttek a férfiak és az asszonyok\, mindenki\, akit a szíve arra ösztönzött\, és hoztak kapcsokat\, fülbevalókat\, gyűrűket\, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert. Mindenki ajánlott föl valamilyen aranyból készült ajándékot az Úrnak. 23 Minden férfi aszerint\, hogy mije volt\, hozott kék és piros bíbort\, karmazsin fonalat és lenfonalat\, kecskeszőrt\, továbbá vörösre festett kosbőrt és delfinbőrt. 24 Aki ezüstöt vagy rezet tudott felajánlani\, az is elhozta felajánlását az Úrnak; akinek akáciafája volt\, azt hozta el a különböző istentiszteleti eszközökhöz. 25 Mindazok az asszonyok\, akik értettek hozzá\, saját kezükkel megfonták és megfonva hozták el a kék és piros bíbort\, a karmazsin fonalat és lenfonalat. 26 Mindazok az asszonyok pedig\, akiket a szívük arra indított\, és értettek hozzá\, megfonták a kecskeszőrt. 27 A vezető emberek pedig ónixköveket és berakásra alkalmas köveket hoztak az éfódhoz és hósenhez\, 28 valamint balzsamot és olajat a lámpához\, a felkenéshez való olajhoz és jó illatú füstölőszerekhez. 29 Mindazok az izráeliek\, férfiak és asszonyok\, akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre\, amelyek elkészítését Mózes által elrendelte az Úr\, önkéntes adományokat hoztak az Úrnak. 30 Akkor ezt mondta Mózes Izráel fiainak: Nézzétek! Az Úr név szerint elhívta Becalélt\, Húr fiának\, Úrínak a fiát Júda törzséből. 31 Betöltötte őt isteni lélekkel\, bölcsességgel\, értelemmel és képességgel mindenféle munkára\, 32 hogy terveket készítsen az arany\, az ezüst és a réz feldolgozására\, 33 kövek vésésére és berakására\, fafaragásra és mindenféle tervezőmunka elvégzésére. 34 Azzal a képességgel is felruházta\, hogy tanítson a Dán törzséből való Oholíábbal\, Ahíszámák fiával együtt. 35 Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket\, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát\, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát\, és elkészítsék hozzájuk a terveket. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„Akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre…” (29) Ha a szívünket ösztönzi a Lélek\, akkor a kezünket is. Mozdulunk\, dolgozunk\, hogy a templom és imaterem ékes és szép legyen. Kedves adomány ez is\, nem csak a pénzbeli. Teremtés hetén hálát adunk a Föld terméséért. Adjunk az úrasztalára szép asztaldíszt kertünk terméseiből és cserepes virágot vagy saját készítésű hímzést\, ízléses terítőt. \nRÉ21 122 \nNapi zsoltár | 46 | Az Isten a mi reménységünk \n\n\n„Köszöntsetek minden testvért szent csókkal!”1Thessz 5\,12–28 \n\n\n12 Kérünk titeket\, testvéreink\, hogy becsüljétek meg azokat\, akik fáradoznak közöttetek\, akik elöljáróitok az Úrban\, és intenek is titeket. 13 Munkájukért nagyon becsüljétek és szeressétek őket! Éljetek egymással békességben! 14 Kérünk titeket\, testvéreink\, intsétek a tétlenkedőket\, biztassátok a bátortalanokat\, karoljátok fel az erőtleneket\, legyetek türelmesek mindenkihez. 15 Vigyázzatok\, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal\, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt. 16 Mindenkor örüljetek\, 17 szüntelenül imádkozzatok\, 18 mindenért hálát adjatok\, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. 19 A Lelket ne oltsátok ki\, 20 a prófétálást ne vessétek meg\, 21 de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg\, 22 a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok! 23 A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen\, és őrizze meg a ti lelketeket\, elméteket és testeteket teljes épségben\, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. 24 Hű az\, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt. 25 Testvéreim\, imádkozzatok értünk is! 26 Köszöntsetek minden testvért szent csókkal! 27 Az Úr nevében hagyom meg nektek\, hogy olvassátok fel ezt a levelet minden testvérnek! 28 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(26) „Köszöntsetek minden testvért szent csókkal!” (1Thessz 5\,12–28) \nA közösség megélése különösen fontos a gyülekezeteinkben. Hányszor hangsúlyozzuk a szószékről: a magányos hitgyakorlás nem elegendő! Megvan az ideje a belső szobába vonulásnak\, de tudnunk kell élni azokkal az alkalmak¬kal is\, amikor semmi sem akadályozza meg a testvéri együttlétet. Amikor Zsujtán kezdtem helyettesíteni\, nyári pikniket szerveztünk\, hogy jobban megismerjük egymást. Megtelt a kis imaház előtti tér\, és ragyogó délutánt töltöttünk Istennel és egymással. Az alkalom után néhányan megjegyezték: – Miért siettünk ezzel? Várhattunk volna még… De nem lehetett. Néhány hónap múlva már a nyakunkon volt a világjárvány. A záró rendelkezések mindig hangsúlyosak. Az utolsó szó hosszan visszhangzik a lelkekben. Pál tizenhét tanácsot fogalmaz meg a testvéri együttlét helyes megéléséhez. Nem lehet akármilyen: figyelmesnek\, szeretetteljesnek kell lennie\, mintha családtaghoz fordulnánk. Ennek egyik jele a szent csók – a közösség nyilvános kifejezése. A Júdás-csók után különösen fontossá vált\, hogy ezt az érintkezési formát az újszövetségi levelek szellemében használjuk.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-299/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250930
DTEND;VALUE=DATE:20251001
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20250930T072150Z
LAST-MODIFIED:20250930T072150Z
UID:11765-1759190400-1759276799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt.”2Móz 34\,29–35 \n\n\n29 Azután lejött Mózes a Sínai-hegyről; a bizonyság két táblája Mózes kezében volt\, amikor lejött a hegyről. Azt azonban nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt. 30 Amikor Áron és Izráel fiai mind meglátták\, hogy sugárzik Mózes arcbőre\, nem mertek odamenni hozzá. 31 Mózes azonban odahívta őket\, és akkor Áron meg a közösség vezetői mind visszatértek hozzá\, Mózes pedig beszélt velük. 32 Azután odamentek hozzá Izráel fiai is mind\, ő pedig megparancsolta nekik mindazt\, amit az Úr mondott el neki a Sínai-hegyen. 33 Miután mindent elmondott nekik\, leplet tett Mózes az arcára. 34 Valahányszor bement Mózes az Úr színe elé\, hogy beszéljen vele\, levette a leplet\, amíg ki nem jött. Azután kijött\, és elmondta Izráel fiainak mindazt\, amit parancsként kapott. 35 És mivel Izráel fiai látták\, hogy Mózes arcbőre sugárzik\, ismét arcára borította Mózes a leplet\, amíg be nem ment\, hogy Istennel beszéljen. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„…nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt.” (29) A harag és a félelem sötétté teszi az arcot\, Isten fénye ragyogóvá. Meglátszik rajtunk\, kivel találkoztunk. Ha Isten szól\, megáld szabadításával\, bocsánatával\, azt fogjuk továbbadni másoknak. Nekünk nem kell már lepel\, fedetlen arccal szemlélhetjük Krisztust és az ő dicsőségét. S minél tovább nézzük őt\, annál inkább változhatunk. Hasonlíthatunk hozzá (2Kor 3\,18). \nRÉ21 830 \nZsoltárdicséret | 152 | Istenem\, lásd meg a sok hazugságot \n\n\n„Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok\, nem vagyunk az éjszakáé\, sem a sötétségé.”1Thessz 5\,1–11 \n\n\n1 Ennek idejéről és órájáról pedig nem szükséges írnom nektek\, testvéreim\, 2 mert ti magatok is jól tudjátok\, hogy az Úr napja úgy jön el\, mint éjjel a tolvaj. 3 Amikor azt mondják: Békesség és biztonság\, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás\, mint a fájdalom a várandós asszonyra\, és nem fognak megmenekülni. 4 Ti azonban\, testvéreim\, nem vagytok sötétségben\, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. 5 Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok\, nem vagyunk az éjszakáé\, sem a sötétségé. 6 Akkor ne is aludjunk\, mint a többiek\, hanem legyünk éberek és józanok! 7 Mert akik alszanak\, éjjel alszanak\, és akik megrészegednek\, éjjel részegednek meg. 8 Mi azonban\, akik a nappal fiai vagyunk\, legyünk józanok\, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját és mint sisakot\, az üdvösség reménységét. 9 Mert Isten nem haragra rendelt minket\, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által\, 10 aki meghalt értünk\, hogy akár ébren vagyunk\, akár alszunk\, vele együtt éljünk. 11 Vigasztaljátok tehát egymást\, és építse egyik a másikat\, ahogyan teszitek is. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(5) „Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok\, nem vagyunk az éjszakáé\, sem a sötétségé.” (1Thessz 5\,1–11) \nJött már váratlan vendég hozzátok? Mihez kezdtél? Micsoda kellemetlenség\, ha felkészületlenül ér egy látogatás\, és a vendég nem úgy találja a lakást – vagy épp bennünket –\, ahogy szeretnénk! Erről beszél Pál is. Ne találjon Krisztus visszajövetele olyasmit a házad táján\, ami nem a világosság fiaihoz való! Isten a világ teremtésekor elválasztotta a nappalt az éjszakától\, a sötétséget a világosságtól\, és látta: amit alkotott\, igen jó. Az emberiség mégis minduntalan igyekszik a Sátán sugallatára újra és újra összemosni ezek határait. Feltüntetni a sötétséget világosságként\, és néha fordítva. Hogy legyenek szürke zónák\, átmenetek\, kiskapuk\, kivételek. Legyenek elmosódottak a határok. De Pál azt üzeni: ti éljetek úgy\, amilyenek vagytok – a nappal fiaiként: világosságban\, őszinteségben\, igazságban. Nem az árnyék szürkeségében\, hanem a világ világosságának ölelésében.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-298/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250929
DTEND;VALUE=DATE:20250930
DTSTAMP:20260514T180700
CREATED:20250929T073141Z
LAST-MODIFIED:20250929T073141Z
UID:11763-1759104000-1759190399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…de a hetedik napon… még szántáskor és aratáskor is pihenj!”2Móz 34\,10–28 \n\n\n10 Az Úr pedig ezt mondta: Én most szövetséget kötök. Olyan csodákat teszek egész néped előtt\, amilyenek nem történtek sehol a földön\, egyetlen nép között sem. Meglátja majd az Úr tetteit az egész nép\, amely között vagy\, mert veled együtt félelmetes dolgokat fogok véghezvinni. 11 Jegyezd meg jól\, amit most parancsolok neked! Kiűzöm előled az emóriakat\, a kánaániakat\, a hettitákat\, a perizzieket\, a hivvieket és a jebúsziakat. 12 Vigyázz\, ne köss szövetséget annak az országnak a lakosaival\, ahová bemész\, nehogy csapdává váljanak köztetek! 13 Sőt romboljátok le oltáraikat\, törjétek össze szent oszlopaikat\, és vágjátok ki szent fáikat! 14 Ne imádj másik istent\, mert az Úr\, akinek Féltőn-szerető a neve\, féltőn szerető Isten. 15 Nehogy szövetséget köss annak az országnak a lakosaival\, mert amikor paráználkodnak isteneikkel\, és áldoznak isteneiknek\, téged is meghívnak\, és enni fogsz áldozataikból. 16 Ne végy feleséget fiaidnak leányaik közül\, mert amikor leányaik paráználkodnak isteneikkel\, fiaidat is paráználkodásra csábítják az ő isteneikkel. 17 Ne csinálj magadnak öntött istenszobrot! 18 Tartsd meg a kovásztalan kenyér ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret\, ahogyan megparancsoltam neked\, az ábíb hónap megszabott idején\, mert ábíb hónapban jöttél ki Egyiptomból. 19 Enyém legyen mindaz\, ami megnyitja anyja méhét: minden hím jószágod\, ha marhád vagy juhod elsőszülöttje! 20 De a szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg! Ha nem váltod meg\, szegd nyakát! Minden elsőszülött fiút válts meg! Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel! 21 Hat napon át dolgozz\, de a hetedik napon pihenj meg\, még szántáskor és aratáskor is pihenj! 22 Tartsd meg a hetek ünnepét\, amikor búzád első termését aratod\, és a betakarítás ünnepét az esztendő fordulóján. 23 Évente háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristennek\, Izráel Istenének színe előtt! 24 Mert népeket űzök ki előled\, kiterjesztem határaidat\, és senki sem kívánja meg országodat\, amikor évente háromszor fölmész\, hogy megjelenj az Úrnak\, a te Istenednek színe előtt. 25 A nekem szánt áldozat vérét ne ontsd ki kovászos étel mellett\, és ne maradjon meg másnap reggelre a páskaünnep áldozata! 26 Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek\, az Úrnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! 27 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Írd le ezeket az igéket\, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel! 28 Mózes negyven nap és negyven éjjel volt ott az Úrnál. Kenyeret nem evett\, vizet sem ivott. És felírta a táblákra a szövetség igéit\, a tíz igét. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„…de a hetedik napon… még szántáskor és aratáskor is pihenj!” (21) Vétkezünk\, ha nem tartjuk meg. Isten az életünket\, testi-lelki egészségünket óvja. Életvédő parancs ez dologidőben is. Nem lehet olyan sürgős és fontos bármi munkánk\, hogy ne kellene közben megpihenni. Szántásra-aratásra a természet figyelmeztet. Most kell végezni! De akkor is szenteljünk időt az istentiszteletre. A pihenés nem semmittevés\, hanem feltöltődés. Ha beosztásunk nem engedi vasárnap\, jelöljünk ki egy másik napot erre! \nRÉ21 759 \nNapközbeni himnusz | 671 | Immár\, Szentlélek\, nagy Isten \n\n\n„…így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az Igékkel!”1Thessz 4\,13–18 \n\n\n13 Nem szeretnénk\, testvéreink\, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől\, és szomorkodnátok\, mint a többiek\, akiknek nincs reménységük. 14 Mert ha hisszük\, hogy Jézus meghalt és feltámadt\, az is bizonyos\, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által\, vele együtt. 15 Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek\, hogy mi\, akik élünk\, és megmaradunk az Úr eljöveteléig\, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. 16 Mert amint felhangzik a riadó hangja\, a főangyal szava és az Isten harsonája\, maga az Úr fog alászállni a mennyből\, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak\, 17 azután mi\, akik élünk\, és megmaradunk\, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe\, és így mindenkor az Úrral leszünk. 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel! \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(17b–18) „…így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az Igékkel!” (1Thessz 4\,13–18) \nÉletemben egy-egy fájdalmas élmény elmesélése révén tapasztaltam már értetlenséget\, bagatellizálást – és megértést is. Volt\, aki felvidítani akart\, más gyorsan témát váltani\, előfordult\, hogy valaki elhitetni akarta: ami történt\, nem nagy ügy. És akadt\, aki mellém ült\, meghallgatott\, érezte\, amit én. Értette\, amit mondok. Azt hiszem\, vigasztalni az egyik legnehezebb cselekedet. Mert a hatékony vigasztaláshoz előbb meghallgatni\, megérteni\, megérezni kell a másikat\, és csak utána lehet reagálni a probléma nehézségére. Pál érti a gyülekezet fájdalmát: mi lesz azokkal\, akik elhunytak\, mielőtt Krisztus visszajött volna? Megérti a szomorúságukat\, az aggodalmukat\, és egymás vigasztalására küldi őket a fájdalomban: együtt leszünk Krisztus körül! Azok is\, akik az ő második eljövetele előtt hunytak el\, és azok is\, akik élni fognak még. Nem számít\, ki mikor hal meg\, mert utána mindenkor együtt leszünk az Úrral. De addig is legyetek egymás mellett vigasztalással\, senki se maradjon egyedül!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-297/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR