BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250801
DTEND;VALUE=DATE:20250802
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250801T072813Z
LAST-MODIFIED:20250801T072813Z
UID:11600-1754006400-1754092799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Isten kegyelmes volt hozzám”1Móz 33 \n\n\n1 Amikor Jákób föltekintett\, látta\, hogy már jön is Ézsau\, és négyszáz férfi van vele. Ekkor szétosztotta a gyermekeket Lea\, Ráhel és a két szolgálóleány mellé. 2 Előreállította a szolgálóleányokat és gyermekeiket\, mögéjük Leát és gyermekeit\, ezek mögé Ráhelt és Józsefet. 3 Ő maga előttük ment\, és hétszer borult le a földre\, amíg a bátyjához ért. 4 Ézsau eléje futott\, megölelte\, nyakába borult\, megcsókolta\, és sírtak. 5 Amikor Ézsau föltekintett\, és meglátta az asszonyokat és gyermekeket\, azt kérdezte: Kik ezek? Jákób így felelt: A gyermekek\, akiket Isten adott kegyelméből a te szolgádnak. 6 Majd odaléptek a szolgálók gyermekeikkel együtt\, és leborultak. 7 Odalépett Lea is gyermekeivel együtt\, és leborultak. Végül odalépett József és Ráhel is\, és ők is leborultak. 8 Akkor ezt mondta Ézsau: Mire való ez az egész tábor\, amellyel találkoztam? Ő ezt felelte: Arra\, hogy elnyerjem uram jóindulatát. 9 Ézsau ezt mondta: Van nekem bőven\, öcsém\, legyen a tied\, ami a tied! 10 De Jákób ezt mondta: Ne úgy\, hanem ha elnyertem jóindulatodat\, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat\, mintha Isten arcát láttam volna\, olyan kedvesen fogadtál. 11 Fogadd el ajándékomat\, amelyet áldásommal vittek neked\, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám\, és van mindenem. És addig unszolta őt\, amíg el nem fogadta. 12 Akkor Ézsau ezt mondta: Induljunk el\, menjünk\, majd én előtted megyek! 13 De Jákób így felelt neki: Tudja az én uram\, hogy a gyermekek gyengék\, meg szoptatós juhok és tehenek vannak velem. Ha csak egy napig is hajszolják azokat\, elhullik az egész nyáj. 14 Menjen csak az én uram a szolgája előtt\, én majd ballagok lassan az előttem járó jószág és a gyermekek járása szerint\, amíg eljutok az én uramhoz Széírbe. 15 Ézsau ezt mondta: Hadd hagyjak nálad néhányat a velem levő emberek közül. De ő azt felelte: Minek az\, ha elnyertem uram jóindulatát? 16 Így kelt útra Ézsau még aznap Széír felé. 17 Jákób azonban Szukkót felé indult\, és ott épített magának házat\, jószágának pedig lombokból árnyékvetőt készített. Ezért hívják azt a helyet Szukkótnak. 18 Így jutott el Jákób\, Paddan-Arámból elindulva\, épségben Sikem városáig\, amely Kánaán földjén van. Tábort ütött a várossal szemben\, 19 és a mezőnek azt a részét\, ahol sátrat vert\, megvette Hamórnak\, Sikem apjának a fiaitól száz keszíta ezüstért. 20 Majd felállított ott egy oltárt\, és így nevezte el: Isten\, Izráel Istene! \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Ibolya igemagyarázata\n\n\n\nA Szentírás egyik fontos tanítása az alkalmas időről szól. Isten népe számára az idő mindig valamit elhoz\, valami mindig történik; dinamikus szemlélet jellemezte az ókori Izráelt. Tudták ők is\, hogy az időket\, alkalmakat siettetni nem lehet\, de bíztak abban\, hogy Isten hűséges az ő ígéreteihez\, még akkor is\, ha várni kell azok beteljesülésére. A mi életünkben is fontos az alkalmas idő\, például a megbékélés ideje. Kivel\, miért kell megbékélnünk? Isten látja\, tudja\, és elhozza a megbékélés alkalmas idejét. \nRÉ21 133 \nNapi ének | 749 | Halld meg\, bűnös ember: Jézus szeret! \n\n\n„Hozzátok őt elém!”Mk 9\,14–29 \n\n\n14 Amikor a tanítványok közelébe értek\, nagy sokaságot láttak körülöttük\, írástudókat is\, akik vitatkoztak velük. 15 Amint meglátták Jézust\, az egész sokaság felbolydult\, és eléje futott\, hogy köszöntse őt. 16 Ő pedig megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztok velük? 17 A sokaságból így felelt neki valaki: Mester\, elhoztam hozzád a fiamat\, akiben néma lélek van; 18 és ahol hatalmába keríti\, földhöz vágja őt\, habzik a szája\, és megmerevedik. Szóltam a tanítványaidnak\, hogy űzzék ki\, de nem tudták. 19 Jézus így válaszolt nekik: Ó\, hitetlen nemzedék\, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém! 20 Odavitték hozzá\, és amikor meglátta Jézust a lélek\, azonnal megrázta a fiút\, úgyhogy az a földre esve fetrengett\, és habzott a szája. 21 Jézus megkérdezte a fiú apjától: Mióta gyötri ez a betegség? Ő pedig ezt válaszolta: Gyermekkora óta. 22 Gyakran vetette tűzbe is meg vízbe is\, hogy elpusztítsa. De ha valamit tehetsz\, légy segítségünkre\, könyörülj rajtunk! 23 Jézus pedig ezt mondta neki: Ha tehetsz?! Minden lehetséges annak\, aki hisz. 24 A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen! 25 Amikor látta Jézus\, hogy összefut a sokaság\, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki: Te néma és süket lélek\, én parancsolom neked: menj ki belőle\, és ne menj bele többé! 26 Az pedig felkiáltott\, erősen megrázta őt\, és kiment belőle. A gyermek olyan lett\, mint a halott\, úgyhogy sokan azt mondták: meghalt. 27 Jézus azonban kezét megragadva felemelte\, és az felkelt. 28 Amikor azután Jézus bement egy házba\, a tanítványai megkérdezték tőle maguk között: Mi miért nem tudtuk kiűzni? 29 Ő pedig ezt mondta nekik: Ez a fajta semmivel sem űzhető ki\, csak imádsággal. \n\n\n\nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata\n\n\n\n(19b) „Hozzátok őt elém!” (Mk 9\,14–29) \nÓriási a kontraszt a megdicsőülés hegye és a mai történetünk helyszíne között. Fenn a hegyen az Isten egyértelmű közelsége\, Jézus emberin is áttűnő istensége\, a békesség. Itt lenn zűrzavar\, tanácstalanság\, vita és szenvedés. A tanítványok széttárják kezüket\, az apa reménytelenségében is bizakodik\, a démoni erők fogva tartanak valakit. Csak körül kell néznünk\, pontosan elénk rajzolja a valóságunkat. De azt is megmutatja\, mit jelent az\, amikor maga Jézus megérkezik ide. Ő nem tehetetlen\, az apa küzdelmesen valóságos hitvallása után megmutatja\, hogy ő képes a szabadításra. Szava\, parancsa helyreállítja a fiút\, helyreállítja a mi életünket. „Hozzátok őt elém!” – mondja nekünk is. Vigyük oda azt\, akit féltünk\, azt\, akit magába zárt a gonosz vagy a szenvedés! Álljunk oda mi magunk\, szégyenünkkel\, betegségünkkel\, belső harcainkkal. Aztán már szabadon álljunk be gyógyító szolgálatába\, benne való bizalmat tanulva és kitartóan imádkozva.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-280/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250801T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250831T170000
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250801T072720Z
LAST-MODIFIED:20250801T072720Z
UID:11598-1754035200-1756659600@nemmind1.hu
SUMMARY:Tóth Bálint: Augusztusi este
DESCRIPTION:  \nA rózsa lábujjhegyre áll\,\ntárt pillákkal nézi a holdat.\nAlszik fészkén a jégmadár\,\nfenyőn feketerigók szólnak\,\ns egyenként elhallgatnak ők is\,\nelszunnyadnak a tág mezők is\,\nhangolnak tücskök\, pengetik\,\nfelcsap a fülemüle-trilla\,\ns egy tündér csillagkönnyeit\naz ég kék kötényébe sírja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/toth-balint-augusztusi-este/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250818
DTEND;VALUE=DATE:20250819
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250818T182756Z
LAST-MODIFIED:20250818T182756Z
UID:11609-1755475200-1755561599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Nem távozik Júdából a jogar\, sem a kormánypálca… míg eljő Síló\, akinek engednek a népek.” \n1Móz 49 \n  \n1 Jákób hívatta fiait\, és ezt mondta: Gyűljetek össze\, hadd mondjam el\, mi történik veletek majd egykor! 2 Gyűljetek egybe\, hallgassatok meg\, Jákób fiai! Hallgassatok atyátokra\, Izráelre! 3 Rúben\, te vagy elsőszülöttem\, erősségem\, férfierőm első termése: kiváltképpen hatalmas\, kiváltképpen erős. 4 Kiáradtál\, mint a víz\, nem maradsz az első\, mert atyád ágyába léptél\, akkor meggyaláztál\, nyoszolyámba léptél. 5 Simeon és Lévi testvérek\, fegyvereik erőszak eszközei. 6 Társaságukba ne menj\, lelkem\, gyülekezetükkel ne egyesülj\, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban\, kedvtelésükben bikát bénítottak. 7 Átkozott haragjuk\, mert vad\, és dühük\, mert hajthatatlan. Szétosztom őket Jákóbban\, elszélesztem Izráelben. 8 Júda\, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakára teszed\, leborulnak előtted atyádnak fiai. 9 Fiatal oroszlán vagy\, Júda\, prédától lettél naggyá\, fiam! Lehevert\, elnyújtózott\, mint a hím vagy a nőstény oroszlán – ki merné fölzavarni?! 10 Nem távozik Júdából a jogar\, sem a kormánypálca térdei közül\, míg eljő Síló\, akinek engednek a népek. 11 Szőlőtőhöz köti ki szamarát\, nemes tőkéhez szamárcsikóját. Ruháját borban mossa\, köntösét a szőlő vérében. 12 Szemei bornál ragyogóbbak\, fogai tejnél fehérebbek. 13 Zebulon a tengerpart felé lakik\, a hajók kikötője felé\, hátával Szidónra támaszkodik. 14 Issakár nagy csontú szamár\, az aklok között heverész. 15 De látva\, mily jó a nyugalom\, és milyen szép a föld\, teher alá hajtja vállát\, és robotoló szolgává lesz. 16 Dán ítéli a maga népét\, mint Izráel bármely törzse. 17 Dán kígyó lesz az úton\, vipera az ösvényen\, a ló csüdjébe harap\, és lovasa hanyatt esik. 18 Szabadításodra várok\, Uram! 19 Gádot martalócok marják\, de ő a sarkukba mar! 20 Ásér kenyere kövér\, királyi csemegéket kínál. 21 Naftáli gyors lábú szarvasünő\, szép szavakat hallat. 22 Termő fa ága József\, termő fa ága forrás mellett\, ágai átnyúlnak a kőfalon. 23 Ezért keserítik\, nyilazzák\, kergetik az íjászok. 24 De íja nem remeg\, izmos kezei fürgén járnak\, hisz Jákób Erőssége tartja a kezét\, Izráel pásztora\, kősziklája\, 25 atyád Istene\, aki megsegít téged\, a Mindenható\, aki megáld téged az ég áldásával felülről\, a lent elterülő mélység áldásaival\, az emlők és anyaméh áldásaival. 26 Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál\, az örök halmok gyönyörűségénél; szálljanak József fejére\, a testvérei között megszentelt fejére! 27 Benjámin ragadozó farkas\, reggel zsákmányt eszik\, este prédát oszt. 28 Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta el nekik apjuk\, amikor megáldotta őket; mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg. 29 Azután parancsot adott nekik\, és ezt mondta: Ha majd elődeim mellé kerülök\, atyáim mellé temessetek a hettita Efrón mezején levő barlangba! 30 Abba a barlangba\, amely Kánaán földjén van Mamréval szemben a makpélai mezőn\, amelyet Ábrahám vett meg a mezővel együtt a hettita Efróntól sírhelynek való birtokul. 31 Oda temették el Ábrahámot és feleségét\, Sárát\, oda temették el Izsákot és feleségét\, Rebekát\, oda temettem el Leát is. 32 A hettitáktól megvett tulajdon az a mező és a rajta levő barlang. 33 Miután Jákób mindezeket meghagyta fiainak\, felhúzta lábait az ágyra\, azután elhunyt\, és elődei mellé került. \n  \nBibliaolvasó Kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata \n„Nem távozik Júdából a jogar\, sem a kormánypálca… míg eljő Síló\, akinek engednek a népek.” (10) Jákob megáldja 12 fiát\, az egyik leggazdagabb áldás Júda törzsének jut\, akinél ott lesz a jogar\, a kormánypálca\, amíg el nem jön Siló. A Siló név többféle jelentéssel bír\, egyet említünk: „Akié minden”! Siló a Messiásra\, Isten Fiára\, Jézus Krisztusra utal\, aki eljön\, akinek adatott minden hatalom (Mt 28\,18). A végső eljövetelkor minden térd meg fog hajolni előtte (Fil 2\,10–11). Hajoljunk meg már most és kövessük Őt\, hogy majd egykor örömmel hajoljon meg térdünk a Messiás előtt! \n  \nRÉ21 134 \n  \nNapi ének zsoltárének | 780 | Megvizsgáltál\, Uram\, engem \n  \n„Mire való az olajnak ez a pazarlása?” \nMk 14\,1–11 \n  \n1 Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját\, hogy Jézust valamiképpen csellel elfogják és megöljék\, 2 mert ezt mondták: Ne az ünnepen\, nehogy zavargás legyen a nép körében. 3 Amikor Betániában a leprás Simon házában volt\, és asztalhoz telepedett\, odament egy asszony\, akinél valódi és drága nárdusolaj volt egy alabástromtartóban\, és az alabástromtartót feltörve\, ráöntötte az olajat Jézus fejére. 4 Némelyek pedig maguk között bosszankodtak: Mire való az olajnak ez a pazarlása? 5 Hiszen el lehetett volna adni ezt az olajat több mint háromszáz dénárért\, és a pénzt szétosztani a szegényeknek. És korholták az asszonyt\, 6 de Jézus ezt mondta: Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem. 7 Mert a szegények mindig veletek lesznek\, és amikor csak akartok\, jót tehettek velük\, én azonban nem leszek mindig veletek. 8 Azt tette\, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre. 9 Bizony mondom nektek\, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon\, amit ez az asszony tett\, azt is elmondják majd az ő emlékezetére. 10 Ekkor Júdás Iskáriótes\, egy a tizenkettő közül\, elment a főpapokhoz\, hogy elárulja őt nekik. 11 Amikor azok ezt meghallották\, megörültek\, és megígérték\, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig várta a megfelelő alkalmat\, hogy elárulhassa Jézust. \n  \nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata \n(4b) „Mire való az olajnak ez a pazarlása?” (Mk 14\,1–11) \n  \n\nNem csupán ész dolga az Istennel való kapcsolat\, hanem a szívé is. Érzelmek\, gesztusok\, lelki mozgás\, akkor is\, ha nem értem\, nem látom át\, mit tesz Isten. Ez az asszony itt az Igében jön\, áthág minden illendőséget\, és drága nárduskenetet önt Jézusra. Miért teszi ezt? A jelenlévők is tanakodnak\, nem tetszik nekik\, pazarlásnak érzik. Amit Simon és társai nem tudnak: Jézus a halálára készül már. Az az asszony közelebb volt hozzá akkor\, mint a többi jelenlévő. Nem gondolkodott\, a szíve vezette\, nem várt semmit\, nem kért semmit\, csak elővette kincsét\, és a Megváltóra öntötte. A szeretetét akarta kimutatni\, furcsa mód megérezte\, mire készült az Ura. Nem értette a megváltást\, nem tudta átfogni\, emberi ésszel akkor felfoghatatlan volt\, a tanítványok sem értették még. De érezhették\, rá lehetett Jézus hullámhosszára csatlakozni. A megváltás nem zseniális gondolat volt\, hanem a meghasadt atyai szív következménye. Távol került Istentől az emberiség\, ő pedig elment a legvégsőkig\, emberré lett\, és magát adta megoldásként\, vállalta az áldozatot. Érthetetlen\, de érezhető. Az asszony pazarlása ráadásul szépen kapcsolódik a „pazarló” Istenhez\, aki mindenét odaadta Jézusban. Nem véletlenül védi meg Jézus\, és teszi számukra példává. Akkor talán ő volt a legközelebb a Megváltóhoz.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-281/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250822
DTEND;VALUE=DATE:20250823
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250822T075701Z
LAST-MODIFIED:20250822T075701Z
UID:11620-1755820800-1755907199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az Úr pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban\, és meghallottam segélykiáltásukat a sanyargatók miatt\, mert ismerem fájdalmukat.”2Móz 3 \n\n\n1 Mózes pedig apósának\, Jetrónak\, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte\, és eljutott az Isten hegyéhez\, a Hórebhez. 2 Ott megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis\, hogy a csipkebokor tűzben ég\, de mégsem ég el a csipkebokor. 3 Akkor Mózes ezt mondta magában: Odamegyek\, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor? 4 Amikor az Úr látta\, hogy odamegy megnézni\, megszólította őt Isten a csipkebokor közepéből\, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! 5 Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról\, mert szent föld az a hely\, ahol állsz! 6 Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Istene\, Ábrahám Istene\, Izsák Istene és Jákób Istene. Ekkor Mózes eltakarta az arcát\, mert félt rátekinteni az Istenre. 7 Az Úr pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban\, és meghallottam segélykiáltásukat a sanyargatók miatt\, mert ismerem fájdalmukat. 8 El is megyek\, hogy kimentsem őket Egyiptom kezéből\, és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre\, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni\, a hettita\, az emóri\, a perizzi\, a hivvi és a jebúszi nép helyére. 9 Bizony\, eljutott hozzám Izráel fiainak segélykiáltása; látom is\, hogy mennyire sanyargatják őket az egyiptomiak. 10 Most azért menj! Elküldelek téged a fáraóhoz: vezesd ki népemet\, Izráel fiait Egyiptomból! 11 Mózes azonban ezt felelte erre az Istennek: Ki vagyok én\, hogy elmenjek a fáraóhoz\, és kivezessem Egyiptomból Izráel fiait? 12 De Isten azt mondta: Bizony\, én veled leszek! Ez lesz annak a jele\, hogy én küldelek: Amikor kivezetted a népet Egyiptomból\, ennél a hegynél fogjátok áldozattal szolgálni az Istent. 13 De Mózes azt felelte Istennek: Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz\, és azt mondom nekik: atyáitok Istene küldött engem hozzátok\, és ők megkérdezik tőlem\, hogy mi a neve\, akkor mit mondjak nekik? 14 Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok\, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A „Vagyok” küldött engem hozzátok. 15 Még ezt is mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Az Úr\, atyáitok Istene\, Ábrahám Istene\, Izsák Istene és Jákób Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökre\, így szólítsatok engem nemzedékről nemzedékre! 16 Menj\, gyűjtsd össze Izráel véneit\, és mondd meg nekik: Az Úr\, atyáitok Istene: Ábrahám\, Izsák és Jákób Istene megjelent nekem\, és azt mondta: Számon tartalak benneteket és mindazt\, amit ellenetek Egyiptomban elkövettek\, 17 és elhatároztam\, hogy elviszlek benneteket az egyiptomi nyomorúságból a kánaáni\, a hettita\, az emóri\, a perizzi\, a hivvi és a jebúszi nép földjére\, a tejjel és mézzel folyó földre. 18 Ők majd hallgatnak a szavadra. Azután menj be Izráel véneivel együtt Egyiptom királyához\, és ezt mondjátok neki: Az Úrral\, a héberek Istenével találkoztunk. Hadd menjünk azért ki háromnapi járóföldre a pusztába\, hogy áldozzunk Istenünknek\, az Úrnak! 19 Én ugyan tudom\, hogy az egyiptomi király nem engedi meg\, hogy elmenjetek\, hanem csak az erőszaknak enged majd\, 20 de én kinyújtom a kezemet\, és megverem Egyiptomot mindenféle csodával\, amelyet véghezviszek benne. Majd azután elbocsát benneteket. 21 És jóindulatot ébresztek e nép iránt az egyiptomiakban\, úgyhogy amikor eljöttök\, nem jöttök üres kézzel. 22 Minden asszony kérjen a szomszédasszonyától és lakótársától ezüst és arany ékszereket meg ruhákat\, és adjátok azokat fiaitokra és leányaitokra: így szereztek majd zsákmányt Egyiptomtól. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata\n\n\n\n„Az Úr pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban\, és meghallottam segélykiáltásukat a sanyargatók miatt\, mert ismerem fájdalmukat.” (7) Ebben a bizonytalan világban jó meglátni azt\, ahogy Isten közelíti meg az övéi életét. Három bátorító üzenettel találkozunk ma: Isten látja nyomorúságunkat\, hallja segélykiáltásunkat és ismeri fájdalmunkat. Tárjuk fel bizalommal előtte minden gondunkat és kéréseinket (Fil 4\,6)! \nRÉ21 824 \nHitvallás ének | 322 | Hiszek egy Istenben\, Hatalmas Atyában \n\n\n„Te vagy a Krisztus\, az Áldottnak Fia? […] Én vagyok\, és meglátjátok az Emberfiát\, amint a Hatalmas jobbján ül\, és eljön az ég felhőin.”Mk 14\,53–65 \n\n\n53 Ekkor Jézust a főpaphoz vitték\, és oda gyülekeztek a főpapok\, a vének és az írástudók is mindannyian. 54 Péter távolról követte őt\, egészen a főpap palotájának udvaráig\, és ott ült a szolgákkal\, és melegedett a tűznél. 55 A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen\, hogy halálra adhassák; de nem találtak. 56 Mert sokan tettek hamis tanúvallomást ellene\, de a vallomások nem egyeztek. 57 Ekkor előálltak néhányan\, és ezt a hamis vallomást tették ellene: 58 Mi hallottuk\, hogy ezt mondta: Én lerombolom az emberkéz alkotta templomot\, és három nap alatt másikat építek\, amelyet nem emberkéz alkotott. 59 De vallomásuk így sem egyezett. 60 A főpap ekkor középre állt\, és megkérdezte Jézustól: Semmit sem felelsz arra\, amit ezek ellened vallanak? 61 Ő azonban hallgatott\, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap: Te vagy a Krisztus\, az Áldottnak Fia? 62 Jézus ezt mondta: Én vagyok\, és meglátjátok az Emberfiát\, amint a Hatalmas jobbján ül\, és eljön az ég felhőin. 63 A főpap megszaggatta a ruháját\, és így szólt: Mi szükségünk van még tanúkra? 64 Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről? Azok pedig valamennyien kimondták az ítéletet\, hogy méltó a halálra. 65 Akkor némelyek leköpték őt\, majd arcát letakarva ököllel ütötték őt\, és ezt mondták neki: Most prófétálj! A szolgák is arcul verték őt. \n\n\n\nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata\n\n\n\n(61–62) „Te vagy a Krisztus\, az Áldottnak Fia? […] Én vagyok\, és meglátjátok az Emberfiát\, amint a Hatalmas jobbján ül\, és eljön az ég felhőin.” (Mk 14\,53–65) \nA főpap nyeregben érezte magát\, kezében a hatalom – már amennyit a rómaiak hagytak neki –\, mögötte rengeteg ember. Ki hűséggel\, ki számítással. Ítélni akar\, és fog is. Aztán amikor Jézus megszólal\, megfordul a helyzet\, még az összetört Megváltón is „áthallatszik” az igazán ítélő bíró szava. Jézus mondata már itt\, már most ítélet. Az Úr kijelenti magát: Én vagyok. Isten szólal meg a bilincsbe vert elítéltben. Még így is ő az egyetlen\, akinek ott és akkor hatalma volt\, ráadásul a jövőben\, majd\, egyszer nyilvánvalóvá is teszi ezt mindenki előtt. Nap mint nap hoznak elmarasztaló ítéletet a keresztyén hitről világszerte\, legyintenek\, nevetnek sokan. Megítélik\, megalázzák Jézus követőit\, megkeserítik a hitvallók életét. De ez csak a pillanat\, a látszat. A valódi hatalom\, a valódi bíró a keresztyének mellett van. Azok mellett\, akik életüket összekapcsolták a megfeszítettel. Ez reménységet ad\, segítséget a tűrésben. Ráadásul aki ma vádol\, holnap maga is megtérhet\, és lehet\, a mi bizonyságtételünk\, hitvallásunk hatására is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-282/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250824
DTEND;VALUE=DATE:20250825
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250824T171329Z
LAST-MODIFIED:20250824T171329Z
UID:11630-1755993600-1756079999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„megkeményítem a szívét\, és nem akarja majd elbocsátani a népet…” \n2Móz 4\,18–31 \n  \n18 Ekkor Mózes visszament Jetróhoz\, az apósához\, és így szólt hozzá: Szeretnék visszamenni testvéreimhez Egyiptomba\, hadd lássam\, élnek-e még? Jetró így felelt Mózesnek: Menj el békével! 19 Az Úr ugyanis azt mondta Mózesnek Midjánban: Menj vissza Egyiptomba\, mert meghaltak mindazok az emberek\, akik halálra kerestek téged. 20 Ekkor fogta Mózes a feleségét és fiait\, szamárra ültette őket\, hogy visszatérjen Egyiptom földjére. Isten botját is kezébe vette Mózes. 21 Mert ezt mondta az Úr Mózesnek: Amikor visszamégy Egyiptomba\, ügyelj arra\, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat\, amelyekre képessé tettelek. Én ugyan megkeményítem a szívét\, és nem akarja majd elbocsátani a népet\, 22 de te mondd meg a fáraónak: Így szól az Úr: Izráel az én elsőszülött fiam. 23 Azért azt mondom neked\, hogy bocsásd el az én fiamat\, hadd szolgáljon áldozattal engem! Ha nem akarod őt elbocsátani\, akkor megölöm a te elsőszülött fiadat. 24 Útközben történt\, az éjjeli szálláson\, hogy rátámadt az Úr\, és meg akarta ölni. 25 De Cippóra fogott egy éles követ\, levágta fiának az előbőrét\, Mózes combjához érintette\, és így szólt: Véren szerzett vőlegényem vagy! 26 Akkor eltávozott tőle az Úr. Cippóra akkor a körülmetélés miatt nevezte így Mózest: Véren szerzett vőlegény. 27 Áronnak pedig ezt mondta az Úr: Menj Mózes elé a pusztába! Ő elment\, és találkozott vele az Isten hegyénél\, és megcsókolta őt. 28 Mózes elbeszélte Áronnak mindazokat az igéket\, amelyekkel az Úr elküldte\, és mindazokat a jeleket\, amelyeket megparancsolt neki. 29 Azután elment Mózes és Áron\, és összegyűjtötte Izráel fiainak összes véneit. 30 Áron elmondta mindazt\, amit az Úr mondott Mózesnek\, Mózes pedig bemutatta a jeleket a nép előtt. 31 A nép pedig hitt. Amikor meghallották\, hogy az Úr számon tartja Izráel fiait\, és meglátta nyomorúságukat\, meghajoltak és leborultak. \n  \nBibliaolvasó Kalauz – Szentgyörgyi László igemagyarázata \nMózes visszatér Egyiptomba és eleget tesz a küldetésnek\, annak ellenére\, hogy a kezdeti sikertelenség „kódolva van”. Maga Isten mondja a fáraóról: „megkeményítem a szívét\, és nem akarja majd elbocsátani a népet…” (22) Bizony\, az Istentől kapott és elvállalt feladatunk\, szolgálatunk olykor nehezített pályán történik\, de az állhatatosság gyümölcse lehet az akkoriak megtapasztalása: „az Úr számon tartja Izráel fiait”. Jelen van\, vezet\, ha kell\, harcol értünk. \n  \nRÉ21 57 • IÉ Mk 12\,28–34 • Zsolt 138 \n  \nÚrvacsorai ének | 357 | Buzdulj mély hálára\, lelkünk \n  \nHeti zsoltárének | 56 | Kegyelmezz meg nekem\, én Istenem \n  \n„Pilátus megkérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltották: Feszítsd meg!” \nMk 15\,1–19 \n  \n1 Korán reggel azonnal határozatot hoztak a főpapok a vénekkel és az írástudókkal együtt\, vagyis az egész nagytanács. Azután Jézust megkötözve elvitték\, és átadták Pilátusnak. 2 Pilátus pedig megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt neki: Te mondod. 3 A főpapok hevesen vádolták őt. 4 Pilátus ismét megkérdezte tőle: Nem felelsz semmit? Nézd\, mennyire vádolnak! 5 Jézus pedig többé semmit sem válaszolt\, ezért Pilátus elcsodálkozott. 6 Ünnepenként pedig szabadon szokott bocsátani nekik egy foglyot\, akit kértek. 7 Volt akkor egy Barabbás nevű fogoly a lázadók között\, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el. 8 A sokaság tehát felmenve Pilátus elé kérte\, hogy tegyen eleget a szokásnak. 9 Pilátus pedig megkérdezte tőlük: Akarjátok\, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? – 10 mert tudta\, hogy irigységből szolgáltatták ki Jézust a főpapok. 11 A főpapok azonban felbujtották a sokaságot\, hogy inkább Barabbás elbocsátását követeljék. 12 Pilátus ismét megszólalt\, és ezt mondta nekik: Mit tegyek akkor azzal\, akit a zsidók királyának mondotok? 13 Azok ismét felkiáltottak: Feszítsd meg! 14 Pilátus megkérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltották: Feszítsd meg! 15 Pilátus pedig\, minthogy a sokaság kedvére akart tenni\, szabadon bocsátotta nekik Barabbást\, Jézust pedig megostoroztatta\, és átadta\, hogy megfeszítsék. 16 A katonák bevitték őt a palotába\, azaz a helytartóságra\, és összehívták az egész őrséget. 17 Bíborszínű köpenyt adtak rá\, és tövisből font koronát tettek a fejére\, 18 és elkezdték köszönteni: Üdvöz légy\, zsidók királya! 19 Nádszállal verték a fejét\, leköpdösték\, és térdhajtással hódoltak előtte. \n  \nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata \n(14) „Pilátus megkérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltották: Feszítsd meg!” (Mk 15\,1–19) \n  \n\nOlyan korban olvassuk ezeket a sorokat\, amikor a nagyság\, a sikeresség fokmérője az\, ki a hangosabb\, vagy ki mellett áll nagyobb tömeg. Amióta a megszokott tapasztalati világunk online függelékkel egészült ki\, ez még inkább igaz. A leghatalmasabb tényező a követőszám\, a legnagyobb elérés\, a lájkok és megosztások adják a mércét. Rémisztő olvasni\, hogyan fordult szembe az ember ott\, Jeruzsálemben a jóval\, az igazzal\, a szenttel. Olyan emberek\, akik egyébként éheztek és szomjaztak a jóságra\, az igazságra\, a szentségre\, megvezethető tömeggé összecsúszva Barabbást engedik el. Nem\, az egyén sem jobb a tömegnél. És nem\, ma sem jobb a helyzet. De együtt vagy önmagunkban\, mi\, emberek Isten nélkül csak hangosabban és messzebbre hatva tesszük ugyanazt a rosszat. Ahhoz\, hogy Jézust válasszuk barabbásaink helyett\, a Szentlélek vezetése szükséges\, a Megváltó követése és az Atya egyre jobb megismerése. Meghallani azt az Istent\, aki a jót nem tömegben és hangerőben méri – ez a feladatunk\, ma is\, holnap is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-283/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250825
DTEND;VALUE=DATE:20250826
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250825T070907Z
LAST-MODIFIED:20250825T070907Z
UID:11634-1756080000-1756166399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Miért is küldtél ide engem? […] semmit sem tettél\, hogy megszabadítsd a népedet”2Móz 5 \n\n\n1 Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz\, és ezt mondták neki: Így szól az Úr\, Izráel Istene: Bocsásd el népemet\, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában! 2 A fáraó azonban ezt felelte: Kicsoda az az Úr\, hogy hallgassak a szavára és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat\, úgyhogy nem is bocsátom el Izráelt. 3 Erre ők ezt mondták: Találkoztunk a héberek Istenével. Hadd menjünk ki azért háromnapi járóföldre a pusztába\, hogy áldozzunk Istenünknek\, az Úrnak\, hogy ne sújtson bennünket dögvésszel vagy fegyverrel. 4 De Egyiptom királya ezt mondta nekik: Mózes és Áron! Miért akarjátok elvonni a népet a munkájától? Menjetek\, folytassátok a kényszermunkát! 5 Már így is sok a mihaszna nép az országban – mondta a fáraó –\, és ti még abba akarjátok hagyatni ezekkel a kényszermunkát?! 6 A fáraó még aznap megparancsolta a nép sanyargatóinak és felügyelőinek: 7 Ne adjatok többé szalmát a népnek a vályogvetéshez\, ahogy eddig: Menjenek\, és szedjenek maguknak szalmát! 8 De hajtsatok be rajtuk ugyanannyi vályogot\, amennyit eddig kellett készíteniük! Ne engedjetek el belőle\, mert lusták ezek\, azért kiáltozzák: Menjünk és áldozzunk Istenünknek! 9 Ha nehezebb lesz az emberek munkája\, és el lesznek vele foglalva\, akkor nem törődnek majd hazug beszédekkel. 10 Kimentek tehát a nép sanyargatói és felügyelői\, és azt mondták a népnek: Így szól a fáraó: Nem adok nektek szalmát. 11 Menjetek\, szedjetek magatoknak szalmát ott\, ahol találtok! De a munkátokból semmit sem engedünk el. 12 Ekkor a nép szétszéledt egész Egyiptomban\, hogy a tarlón szalmát szedegessen. 13 A sanyargatók pedig folyton csak hajszolták őket: Végezzétek el a napi munkátokat úgy\, mint amikor még volt szalma! 14 Meg is verték Izráel fiainak felügyelőit\, akiket a fáraó sanyargatói rendeltek föléjük\, és azt mondták: Miért nem végeztétek el sem tegnap\, sem ma a vályogvetést úgy\, mint eddig\, az előírt mennyiségben? 15 Akkor bementek Izráel fiainak felügyelői a fáraóhoz\, és így panaszkodtak: Miért bánsz így szolgáiddal? 16 Szalmát nem adnak szolgáidnak\, mégis azt parancsolják\, hogy csináljunk vályogot. Sőt most még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel. 17 De ő így felelt: Lusták vagytok\, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni az Úrnak. 18 Menjetek csak\, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek\, de a kiszabott vályogot be kell szolgáltatnotok! 19 Izráel fiainak felügyelői látták\, hogy bajban vannak\, mivel ezt mondták: A napi vályogmennyiségből nem szabad engedni! 20 Ezért amikor a fáraótól kijövet találkoztak Mózessel és Áronnal\, akik ott álltak rájuk várakozva\, 21 ezt mondták nekik: Nézzen rátok az Úr\, és ítéljen meg benneteket\, mert gyűlöletessé tettetek bennünket a fáraó és udvari emberei előtt\, és fegyvert adtatok a kezükbe\, hogy megöljenek bennünket! 22 Ekkor Mózes az Úrhoz fordult\, és ezt mondta: Uram\, miért bánsz ilyen gonoszul ezzel a néppel? Miért is küldtél ide engem?! 23 Mert amióta bementem a fáraóhoz\, hogy beszéljek vele a nevedben\, csak még gonoszabbul bánik ezzel a néppel\, te pedig semmit sem tettél\, hogy megszabadítsd a népedet. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szentgyörgyi László igemagyarázata\n\n\n\n„Miért is küldtél ide engem?” (23) – kérdezi\, sőt számonkéri Mózes az Istent\, mintha nem lenne egyértelmű a válasz\, majd rátesz egy lapáttal: „semmit sem tettél\, hogy megszabadítsd a népedet” (23). A kudarc után jön az értetlenkedés\, a hárítás\, a vádaskodás\, pedig elég lett volna komolyan venni az Isten szavát. Mennyire emberi ez: elvárni\, számonkérni azt is\, amit soha nem ígért meg az Isten. Ki az közülünk\, aki még soha nem tette fel a kérdést egy-egy történés kapcsán: „Hogyan engedhette meg ezt az Isten?” \nRÉ21 31 \nNapi zsoltárének | 777 | Az Úr az én jó pásztorom \n\n\n„Kényszerítettek egy arra menő embert\, a cirénei Simont […]\, aki a mezőről jött\, hogy vigye Jézus keresztjét.”Mk 15\,20–32 \n\n\n20 Miután kigúnyolták\, levették róla a bíbor ruhát\, és felöltöztették a saját ruhájába. Majd kivitték\, hogy megfeszítsék őt. 21 Kényszerítettek egy arra menő embert\, a cirénei Simont\, Alexandrosz és Rúfusz apját\, aki a mezőről jött\, hogy vigye Jézus keresztjét. 22 Elvitték őt a Golgota nevű helyre\, ami ezt jelenti: Koponya-hely\, 23 és mirhás bort adtak neki\, de ő nem fogadta el. 24 Keresztre feszítették\, és megosztoztak a ruháin\, sorsot vetve\, hogy ki mit kapjon. 25 Kilenc óra volt\, amikor megfeszítették. 26 Felirat is volt a kereszten az ellene szóló vádról\, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA. 27 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót\, egyet jobb\, egyet pedig bal keze felől. 28 És így teljesedett be az Írás\, amely ezt mondja: „És a bűnösök közé sorolták.” 29 Akik elmentek mellette\, fejüket csóválva káromolták\, és ezt mondták: Te\, aki lerombolod a templomot\, és felépíted három nap alatt\, 30 mentsd meg magadat\, szállj le a keresztről! 31 Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták maguk között az írástudókkal együtt: Másokat megmentett\, magát nem tudja megmenteni. 32 A Krisztus\, Izráel királya szálljon le most a keresztről\, hogy lássuk\, és higgyünk! Azok is gyalázták\, akik vele együtt voltak megfeszítve. \n\n\n\nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata\n\n\n\n(21) „Kényszerítettek egy arra menő embert\, a cirénei Simont […]\, aki a mezőről jött\, hogy vigye Jézus keresztjét.” (Mk 15\,20–32) \n„Semmi közöm nekem ehhez” – ezt mondhatta Simon\, amikor megszólította a római katona. Nem volt Jézus tanítványa\, senkije sem volt. „Semmi közöm azokhoz” – mondhatta volna\, amikor a római katona a lándzsa sima részével ráütött a vállára. Ez azt jelentette\, muszáj megtennie\, amit a hódító kér. „Nincs közöm azokhoz\, akik elítélték: a hataloméhes főpapokhoz\, a pöffeszkedő vezetőkhöz\, Jeruzsálem kicsinyes nagyjaihoz\, sem ezekhez” – mutat a bámészkodó tömegre\, a nevetőkre\, gúnyolódókra\, a néhány síróra. Valóban\, most érkezett a mezőről\, hamarosan aratás\, biztosan dolog volt\, a termés nem vár. Nem tudjuk\, mikor fordult meg benne valami\, de megtörtént. Lehet\, akkor\, ott\, lehet\, a húsvéti negyven nap alatt\, vagy utána\, de ráébredt arra\, hogy az a kereszt\, amelyet vitt azon az úton\, nem a názáreti Jézusé volt\, még akkor sem\, ha rá volt írva a neve. Az az ő keresztje volt. Nem ő vette át Jézus keresztjét\, hanem Jézus vette át Simon minden elrontott szavát és tettét\, minden félrevivő gondolatát\, minden bántását\, minden tévedését. Átvette\, elvette\, halálába zárta. Nem Simon vette át Jézus keresztjét\, hanem Jézus halt meg Simon keresztjén. Ráébredt: köze van azokhoz\, akik oda juttatták\, mert zsidók és pogányok együtt vitték oda. Vagyis dehogy vitték – engedte\, hogy vigyék\, közben minden fájdalmas lépéssel a titokzatos\, mindent átalakító győzelem felé közeledjen. Köze lett Jézushoz. Hitt. Hálából pedig odaadta az életét neki\, Jézusnak\, aki átvette a halálát\, az ítéletét. Jézusnak\, aki visszaadta neki Istent.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-284/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250825T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250830T170000
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250825T111639Z
LAST-MODIFIED:20250825T111639Z
UID:11710-1756108800-1756573200@nemmind1.hu
SUMMARY:Bach orgonaest a templomban 2025.08.29. péntek\, 18.00.
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/bach-orgonaest-a-templomban-2025-08-29-pentek-18-00/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250826
DTEND;VALUE=DATE:20250827
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250826T074615Z
LAST-MODIFIED:20250826T074615Z
UID:11712-1756166400-1756252799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Azután beviszlek benneteket arra a földre\, amelyről megesküdtem… Én vagyok az Úr!”2Móz 6\,1–13 \n\n\n1 Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Majd meglátod\, mit teszek a fáraóval: erős kéz kényszeríti arra\, hogy elbocsássa\, erős kéz kényszeríti arra\, hogy elűzze őket országából. 2 Azután beszélt Isten Mózessel\, és azt mondta neki: Én vagyok az Úr! 3 Ábrahámnak\, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg\, mint „Mindenható Isten”\, de azt a nevemet\, hogy „ Úr”\, nem nyilatkoztattam ki nekik. 4 Szövetségre is léptem velük\, hogy nekik adom Kánaán földjét\, azt a földet\, amelyen jövevények voltak. 5 Meghallottam Izráel fiainak jajkiáltását is amiatt\, hogy az egyiptomiak rabszolgamunkára kényszerítik őket\, és visszaemlékeztem szövetségemre. 6 Ezért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az Úr\, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától\, és megmentelek benneteket a nekik végzett rabszolgamunkától; megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel. 7 Népemmé fogadlak titeket\, én pedig Istenetek leszek\, és megtudjátok\, hogy én\, az Úr vagyok a ti Istenetek\, aki megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától. 8 Azután beviszlek benneteket arra a földre\, amelyről megesküdtem\, hogy Ábrahámnak\, Izsáknak és Jákóbnak adom\, és nektek adom majd azt örökségül. Én vagyok az Úr! 9 Mózes pedig elbeszélte mindezt Izráel fiainak. De nem hallgattak Mózesre kishitűségük és a kemény munka miatt. 10 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 11 Menj be a fáraóhoz\, Egyiptom királyához\, és mondd meg neki\, hogy bocsássa el országából Izráel fiait! 12 Mózes azonban így beszélt az Úr előtt: Hiszen Izráel fiai sem hallgattak rám! Hogyan hallgatna hát rám a fáraó\, amikor még a beszédben is ügyetlen vagyok?! 13 De az Úr szólt Mózesnek és Áronnak\, és odarendelte őket Izráel fiaihoz meg a fáraóhoz\, Egyiptom királyához\, hogy vezessék ki Izráel fiait Egyiptom országából. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szentgyörgyi László igemagyarázata\n\n\n\nMegismétli\, megújítja ígéretét az Úr az elbizonytalanodó népnek: „Azután beviszlek benneteket arra a földre\, amelyről megesküdtem… Én vagyok az Úr!” (8) Bár az üzenet egyértelmű\, a korábbi keserű tapasztalatok\, a kimerültség\, a hitetlenség miatt nem talál visszhangra. Isten ígéreteit komolyan venni\, azokból a jövőre nézve erőt meríteni\, terveinket és tetteinket azokhoz igazítani\, elengedhetetlen a hívő ember számára. \nRÉ21 188 \nNapi zsoltárének | 776 | Mikor látom egeidet \n\n\n„Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.”Mk 15\,33–41 \n\n\n33 Amikor tizenkét óra lett\, sötétség támadt az egész földön három óráig. 34 Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Elói\, elói\, lámá sabaktáni! – ami ezt jelenti: Én Istenem\, én Istenem\, miért hagytál el engem? 35 Néhányan az ott állók közül\, amikor ezt hallották\, így szóltak: Íme\, Illést hívja. 36 Valaki elfutott\, és ecettel megtöltve egy szivacsot\, nádszálra tűzte azt\, inni adott neki\, és így szólt: Lássuk csak\, eljön-e Illés\, hogy levegye őt? 37 Jézus pedig hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét. 38 Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. 39 Amikor pedig a százados\, aki ott állt vele szemben\, látta\, hogy így lehelte ki a lelkét\, ezt mondta: Bizony\, ez az ember Isten Fia volt! 40 Voltak ott asszonyok is\, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária\, továbbá Mária\, a kis Jakab és József anyja\, valamint Salómé\, 41 akik követték őt\, és szolgáltak neki\, amikor Galileában volt\, és sok más asszony is\, akik vele mentek fel Jeruzsálembe. \n\n\n\nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata\n\n\n\n(38) „Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.” (Mk 15\,33–41) \nAz a súlyos és gyönyörű kárpit\, ott\, a jeruzsálemi templomban a Szentek Szentjét takarta el. Isten pedagógiájának elemeként használta idáig. „Eddig\, és ne tovább\, ember!” – üzente. Az elhagyott paradicsom emléke\, a sajgó istenhiány a szívben\, a közöttünk és bennünk dúló háború\, bennünk\, akik képtelenek lennénk egyedül megállni Isten előtt. Ez a kárpit a templomban függött\, azon a helyen\, ahol Isten népe találkozott a Szenttel. Ahol imádkozni tudott\, bűnbánattal és hálaadással\, sóvárogva az elveszett közelséget\, a teljes életet. A templomban teret adott Isten magához\, megmutatta a hazaút lehetőségét. Jézus halálakor kettészakadt a kárpit\, szabaddá vált az út a Szentek Szentjébe. Áldozata\, halála ajtót nyitott\, végérvényesen. Nincs már rá szükség. Újra haza lehet térni\, visszakapjuk Istent\, az üdvösség a miénk\, békére cserélhetjük a háborút. Az Úrnak veled van dolga\, meg is szólít. És te is szólhatsz neki\, ha van mondanivalód. Szabad az út mindkét irányba\, Jézuson keresztül.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-285/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250827
DTEND;VALUE=DATE:20250828
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250827T094621Z
LAST-MODIFIED:20250827T094621Z
UID:11716-1756252800-1756339199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ez az az Áron és Mózes\, akiknek azt mondta az Úr: Vezessétek ki Izráel fiait\, Egyiptom országából seregeik szerint!”2Móz 6\,14–27 \n\n\n14 Ezek voltak a nagycsaládok fejei: Rúbennek\, Izráel elsőszülöttjének a fiai voltak: Hanók és Pallú\, Hecrón és Karmí. Ezek voltak Rúben nemzetségei. 15 Simeon fiai voltak: Jemúél\, Jámín és Óhad\, Jákín\, Cóhar és Saul\, egy kánaáni nő fia. Ezek Simeon nemzetségei. 16 Ezek pedig Lévi fiainak nevei\, származásuk szerint: Gérsón\, Kehát és Merárí. Lévi százharminchét évet élt. 17 Gérsón fiai voltak: Libní és Simí\, nemzetségeik szerint. 18 Kehát fiai voltak: Amrám és Jichár\, Hebrón és Uzzíél. Kehát százharminchárom évet élt. 19 Merárí fiai voltak: Mahlí és Músí. Ezek Lévi nemzetségei származásuk szerint. 20 Amrám feleségül vette Jókebedet\, apja húgát\, ő szülte neki Áront és Mózest. Amrám százharminchét évet élt. 21 Jichár fiai voltak: Kórah\, Nefeg és Zikrí. 22 Uzzíél fiai voltak: Mísáél\, Elcáfán és Szitrí. 23 Áron feleségül vette Elísebát\, Ammínádáb leányát\, Nahsón húgát\, ő szülte neki Nádábot és Abíhút\, Eleázárt és Ítámárt. 24 Kórah fiai voltak: Asszír\, Elkáná és Abíászáf. Ezek a kórahiak nemzetségei. 25 Eleázár\, Áron fia Pútíél egyik leányát vette feleségül\, ez szülte neki Fineást. Ezek a léviták családfői nemzetségeik szerint. 26 Ez az az Áron és Mózes\, akiknek azt mondta az Úr: Vezessétek ki Izráel fiait Egyiptom országából seregeik szerint! 27 Ők – Mózes és Áron – beszéltek a fáraóval\, Egyiptom királyával\, hogy kivezessék Izráel fiait Egyiptomból. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Szentgyörgyi László igemagyarázata\n\n\n\nNemzetségtáblázatokról olvasunk\, ami nem ritka a Szentírásban\, hiszen Isten számontartja az övéit\, gondja van rájuk. Különös hangsúlyt kap Lévi nemzetségének felsorolása\, mert ebből a nemzetségből származik Mózes és Áron\, akiket Isten kiválasztott arra\, hogy Izráel szabadulását munkálják. „Ez az az Áron és Mózes\, akiknek azt mondta az Úr: Vezessétek ki Izráel fiait\, Egyiptom országából seregeik szerint!” (26) \nRÉ21 172 \nNapi ének | 767 | Semmi felől ne aggódjál \n\n\n„…eljött az arimátiai József\, a nagytanács tekintélyes tagja\, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz\, és elkérte Jézus holttestét.”Mk 15\,42–47 \n\n\n42 Amikor beesteledett\, mivel az előkészület napja\, vagyis szombat előtti nap volt\, 43 eljött az arimátiai József\, a nagytanács tekintélyes tagja\, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz\, és elkérte Jézus holttestét. 44 Pilátus csodálkozott azon\, hogy Jézus már meghalt\, ezért hívatta a századost\, és megkérdezte tőle\, hogy meghalt-e már. 45 Amikor ezt megtudta a századostól\, kiadatta a holttestet Józsefnek. 46 Ő pedig gyolcsot vásárolt\, levette őt\, begöngyölte a gyolcsba\, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba\, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. 47 A magdalai Mária és Mária\, József anyja pedig figyelte\, hova helyezték őt. \n\n\n\nAz Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata\n\n\n\n(43) „…eljött az arimátiai József\, a nagytanács tekintélyes tagja\, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz\, és elkérte Jézus holttestét.” (Mk 15\,42–47) \nKi tudja\, milyen viharok tomboltak arimátiai Józsefben? A Jézust elítélő Nagytanács tagja volt\, de közben őszintén hitt Istenben\, és vágyta hatalmának kiteljesedését. Része volt a gépezetnek\, de Jézus személye is megérintette. Aztán van egy pont\, amikor döntenie kell\, ki kell állnia: bátran bemegy Pilátushoz\, elkéri a holttestet és eltemeti. Mondhatnánk\, hogy késő\, de nem az. József bátor kockáztatása része Jézus győzelmi menetének. Nyughelyre lelt a holttest\, ott a sír\, amelyből ki tud majd lépni a diadalmas Megváltó. Viharok tombolnak bennünk is. Hit és kételkedés\, vétkek és építő szavak\, tettek – mindent megtalálunk magunkban. De kapunk lehetőséget\, alkalmat\, kairoszt a hitvallásra\, amikor egyértelműen Jézus oldalára állhatunk. Ehhez az Istenbe vetett bizalom bátorsága kell. Abban is biztos vagyok: Józsefet úgy vitte a Lélek\, hogy nem volt ideje és lehetősége megállni\, gondolkodni. Cselekedni kellett\, jött a szombat. A hitvallástételre a legtöbbször nem tudunk felkészülni. De talán jobb is így.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-286/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20250901T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20250930T170000
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250822T081533Z
LAST-MODIFIED:20250822T081533Z
UID:11624-1756713600-1759251600@nemmind1.hu
SUMMARY:Petőfi Sándor  Szeptember végén
DESCRIPTION:Petőfi Sándor \nSzeptember végén\nMég nyílnak a völgyben a kerti virágok\,\nMég zöldel a nyárfa az ablak előtt\,\nDe látod amottan a téli világot?\nMár hó takará el a bérci tetőt.\nMég ifju szivemben a lángsugarú nyár\nS még benne virít az egész kikelet\,\nDe íme sötét hajam őszbe vegyűl már\,\nA tél dere már megüté fejemet. \nElhull a virág\, eliramlik az élet…\nŰlj\, hitvesem\, űlj az ölembe ide!\nKi most fejedet kebelemre tevéd le\,\nHolnap nem omolsz-e sirom fölibe?\nOh mondd: ha előbb halok el\, tetemimre\nKönnyezve borítasz-e szemfödelet?\nS rábírhat-e majdan egy ifju szerelme\,\nHogy elhagyod érte az én nevemet? \nHa eldobod egykor az özvegyi fátyolt\,\nFejfámra sötét lobogóul akaszd\,\nÉn feljövök érte a síri világból\nAz éj közepén\, s oda leviszem azt\,\nLetörleni véle könyűimet érted\,\nKi könnyeden elfeledéd hivedet\,\nS e szív sebeit bekötözni\, ki téged\nMég akkor is\, ott is\, örökre szeret! \nKoltó\, 1847. szeptember
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/petofi-sandor-szeptember-vegen/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250902
DTEND;VALUE=DATE:20250903
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250902T084241Z
LAST-MODIFIED:20250902T084241Z
UID:11718-1756771200-1756857599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Legyen ez emléknap a számotokra\, és ünnepeljétek meg az Úrnak nemzedékről nemzedékre.”2Móz 12\,1–20 \n\n\n1 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: 2 Ez a hónap lesz az első hónapotok. Ez lesz számotokra az első az év hónapjai között. 3 Mondjátok meg Izráel egész közösségének: Ennek a hónapnak a tizedikén vegyen magának családonként mindenki egy bárányt\, házanként egy-egy bárányt. 4 Ha egy házban kevesen vannak egy bárányra\, akkor a legközelebbi szomszédjukkal együtt vegyenek a lélekszámnak megfelelően. Vegyétek számításba\, hogy ki mennyit tud enni a bárányból. 5 Legyen a bárány hibátlan\, hím és egyéves. Juhot vagy kecskét vegyetek. 6 Ennek a hónapnak a tizennegyedik napjáig tartsátok magatoknál\, azután estefelé vágja le Izráel egész gyülekezeti közössége. 7 Vegyenek a vérből\, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban\, ahol megeszik. 8 Még ugyanazon az éjszakán egyék meg a húst: tűzön megsütve\, kovásztalan kenyérrel; keserű füveket egyenek hozzá. 9 Ne egyétek nyersen\, se vízben főzve\, csak tűzön megsütve\, és a feje\, a lábszárai és a belső részei együtt legyenek. 10 Ne hagyjatok belőle reggelre. Ha mégis marad belőle reggelre\, azt égessétek el. 11 Így egyétek: legyen a derekatok felövezve\, sarutok a lábatokon\, bototok a kezetekben\, és sietve egyétek: az Úr páskája ez. 12 Mert átvonulok ezen az éjszakán Egyiptom földjén\, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén\, akár ember\, akár állat az. Ítéletet tartok Egyiptom minden istene fölött – én\, az Úr. 13 De az a vér jel lesz a házakon\, amelyekben vagytok. Ha meglátom a vért\, akkor kihagylak benneteket\, és nem ér majd a pusztító csapás titeket\, amikor megverem Egyiptom földjét. 14 Legyen ez emléknap a számotokra\, és ünnepeljétek meg az Úrnak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés az\, hogy megünnepeljétek. 15 Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Még az első napon távolítsátok el a kovászt a házaitokból. Ki kell irtani Izráelből mindenkit\, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig. 16 Az első napon tartsatok szent összejövetelt\, és a hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt. Semmiféle munkát ne végezzetek azokon; mindenkinek csak annyi munkát szabad végeznie\, amennyi az étkezéshez szükséges. 17 Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét\, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre\, örök rendelkezés szerint. 18 Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig. 19 Hét napon át ne lehessen kovászt találni a házaitokban; ki kell irtani Izráel közösségéből mindenkit\, aki kovászosat eszik\, akár jövevény\, akár az ország szülötte. 20 Semmiféle kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek mindenütt\, ahol laktok. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata\n\n\n\n„Legyen ez emléknap a számotokra\, és ünnepeljétek meg az Úrnak nemzedékről nemzedékre.” (14) Amikor Isten csodálatosan megment\, arra életünk során szeretettel emlékezünk. Lelkünkben a káté soraival együtt magunktól is mondjuk: bűnömből való szabadításáért nagy „hálával tartozom Istennek.” Milyen csodálatos\, hogy a páska bárány vérével megkent ószövetségi szemöldökfa az Újszövetségben Jézus keresztjének harántgerendájává lesz. Ma a lényegre emlékezünk: Jézus miattam\, helyettem és értem halt meg. \nRÉ21 269 \nNapi zsoltárének | 779 | Tehozzád emelem szemeim \n\n\n„…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon\, mennyeieké\, földieké és föld alattiaké…”Fil 2\,1–11 \n\n\n1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban\, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés\, ha van közösség a Lélekben\, ha van irgalom és könyörület\, 2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal\, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek\, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésből\, se hiú dicsőségvágyból\, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a maga hasznát nézze\, hanem mindenki a másokét is. 5 Az az indulat legyen bennetek\, amely Krisztus Jézusban is megvolt: 6 aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak\, hogy egyenlő Istennel\, 7 hanem megüresítette önmagát\, szolgai formát vett fel\, emberekhez hasonlóvá lett\, és emberként élt; 8 megalázta magát\, és engedelmes volt mindhalálig\, mégpedig a kereszthalálig. 9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé\, és azt a nevet adományozta neki\, amely minden névnél nagyobb\, 10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon\, mennyeieké\, földieké és föld alattiaké; 11 és minden nyelv vallja\, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(10) „…hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon\, mennyeieké\, földieké és föld alattiaké…” (Fil 2\,1–11) \nCsaládi legendáriumunk egyik kedvenc története következik. A kisgyermek kérdezi apukáját: – Mi a neved? – András. – De mi az igazi neved? – Csűrös András. – Nem! Az igazi neved! „dr. Csűrös András Jakab. Neeeem\, az igazi!!! – Mire gondolsz? – Hát papa! – Mi az igazi nevünk? Kisfiunk megérezte: számára nem a családév vagy a keresztnév a fontos\, az „igazi”\, hanem a kapcsolatot leíró név: papa. Milyen neve van Jézusnak? Mi számunkra az ő igazi neve? Mivel írható le most a leginkább a köztünk lévő kapcsolat? Milyen tulajdonsága dominál most épp az életünkben? Mert ez persze változik az idők során. De egy biztos: Jézus neve nemcsak az emberek ajkán hangzik el\, hanem az angyalok és minden teremtmény előtt is óriási tiszteletet ébreszt. Amire csak a térd meghajlása lehet adekvát reakció a teremtett világ minden résztvevőjétől\, akár látható\, akár láthatatlan. A neve erő\, hatalom\, gyógyulás\, megváltás\, üdvösség\, önfeláldozás\, szeretet\, és annyi minden még. Ma neked melyik a leghangosabb?
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-287/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250904
DTEND;VALUE=DATE:20250905
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250904T080632Z
LAST-MODIFIED:20250904T080641Z
UID:11720-1756944000-1757030399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az Úr pedig előttük ment…”2Móz 13 \n\n\n1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Nekem szentelj Izráel fiai közül minden elsőszülöttet\, amely megnyitja anyja méhét; akár ember\, akár állat\, enyém az. 3 Mózes ezt mondta a népnek: Emlékezzél meg erről a napról\, amelyen kijöttél Egyiptomból\, a szolgaság házából\, mert erős kézzel hozott ki onnan benneteket az Úr. Ezért nem szabad kovászosat enni. 4 Ma\, ábíb hónapban vonultok ki. 5 És ha majd bevisz téged az Úr a kánaániak\, a hettiták\, az emóriak\, a hivviek és a jebúsziak földjére\, mert megesküdött atyáidnak\, hogy neked adja a tejjel és mézzel folyó földet\, akkor ebben a hónapban végezd el ezt a szertartást. 6 Hét napig egyél kovásztalan kenyeret\, a hetedik napon pedig tarts ünnepet az Úrnak. 7 Kovásztalan kenyeret kell enned hét napon át\, és ne lássanak nálad kovászos kenyeret. Még csak kovászt se lássanak sehol a területeden. 8 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik ez\, amit az Úr cselekedett értünk\, amikor kijöttünk Egyiptomból. 9 Legyen ez jelként a kezeden és emlékeztetőként a homlokodon\, hogy az Úr törvénye a szádban legyen. Mert erős kézzel hozott ki téged az Úr Egyiptomból. 10 Tartsd meg ezt a rendelkezést a megszabott időben évről évre. 11 Ha majd bevisz téged az Úr a kánaániak földjére\, ahogyan megesküdött neked és őseidnek\, hogy neked adja\, 12 akkor add át az Úrnak mindazt\, ami megnyitja anyja méhét. Minden állatod elsőszülöttje\, ha hím\, az Úr tulajdona. 13 A szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg. Ha nem váltod meg\, szegd a nyakát. Minden ember elsőszülött fiát váltsd meg. 14 És ha majd megkérdezi egykor a fiad\, hogy mit jelent ez\, akkor mondd el neki: Erős kézzel hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból\, a szolgaság házából. 15 Mert amikor a fáraó makacsul nem akart bennünket elbocsátani\, megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptomban\, az ember elsőszülöttjét csakúgy\, mint az állat elsőszülöttjét. Ezért áldozok véresáldozatul az Úrnak minden hímet\, amely megnyitja anyja méhét\, és ezért váltok meg minden elsőszülött fiút. 16 Legyen ez jelként a kezeden és emlékeztetőként a homlokodon\, mert erős kézzel hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból. 17 Amikor a fáraó elbocsátotta a népet\, Isten nem a filiszteusok országa felé vezette őket\, bár arra közelebb lett volna. Isten ugyanis azt gondolta: Nehogy megbánja a nép a dolgot\, ha harcot lát\, és visszatérjen Egyiptomba! 18 Ezért kerülő úton vezette Isten a népet\, a Vörös-tenger felé a pusztán át. Hadirendben vonultak ki Izráel fiai Egyiptomból. 19 József csontjait is magával vitte Mózes\, mert József ünnepélyesen megeskette Izráel fiait: Bizonyosan rátok tekint Isten\, és akkor vigyétek el innen a csontjaimat magatokkal! 20 Azután útnak indultak Szukkótból\, és tábort ütöttek Étámban\, a puszta szélén. 21 Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban\, hogy vezesse őket az úton\, éjjel meg tűzoszlopban\, hogy világítson nekik\, és éjjel-nappal mehessenek. 22 Nem távozott el a felhőoszlop nappal\, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata\n\n\n\nMindannyian tudjuk\, hogy milyen fontos a vezetés. A kicsiny gyermekeink életében éppúgy\, mint Isten népe vagy Jézus tanítványainak életében (Mt 28\,7). A legtöbb „lelki katasztrófa”\, a múlthoz való visszatérés a keresztyén élet első időszakában jelentkezik. Itt van szükség a sávtartásra. Ám mielőtt bolyongásunkban kétségbeesnénk\, igénk reménységgel tölt el bennünket: „Az Úr pedig előttük ment…” (21) Velük és előttük\, velünk és előttünk. Nemcsak egykor\, hanem ma is. Láttad ma már a lábnyomát\, vagy idegen tájakon kóborolsz? \nRÉ21 611 \nÁldás | 846 | Áldjon meg téged\, áldjon az Úr (k) \n\n\n„…mert mindenki a maga dolgával törődik\, nem pedig Krisztus Jézuséval.”Fil 2\,19–30 \n\n\n19 Remélem az Úr Jézusban\, hogy Timóteust hamarosan elküldhetem hozzátok\, hogy én is megnyugodjam\, miután megtudtam\, mi van veletek. 20 Mert nincs mellettem hozzá hasonló lelkületű\, aki olyan őszintén törődne ügyeitekkel; 21 mert mindenki a maga dolgával törődik\, nem pedig Krisztus Jézuséval. 22 De ti is tudjátok\, hogy kipróbált ember ő\, és mint apjával a gyermek\, úgy szolgált velem az evangéliumért. 23 Remélem tehát\, hogy őt azonnal elküldhetem\, mihelyt meglátom\, hogyan alakulnak dolgaim. 24 De bízom az Úrban\, hogy magam is hamarosan elmegyek. 25 Szükségesnek tartottam azonban\, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditosz testvéremet\, munkatársamat és bajtársamat\, akit ti küldtetek\, hogy szükségemben szolgálatomra legyen\, 26 mivel vágyódott mindnyájatok után\, és nyugtalankodott\, mert meghallottátok\, hogy beteg. 27 Meg is betegedett halálosan\, de Isten megkönyörült rajta\, sőt nemcsak rajta\, hanem énrajtam is\, hogy szomorúságomra szomorúság ne következzék. 28 Hamarabb elküldöm tehát\, hogy viszontlássátok\, és örüljetek\, és hogy én is kevésbé szomorkodjam. 29 Fogadjátok az Úrban teljes örömmel\, és becsüljétek meg az ilyeneket\, 30 mert Krisztus ügyéért került közel a halálhoz\, amikor életét kockáztatta azért\, hogy helyettetek szolgáljon nálam. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(21) „…mert mindenki a maga dolgával törődik\, nem pedig Krisztus Jézuséval.” (Fil 2\,19–30) \n– Törődj a magad dolgával! – hallom gyakran\, például filmekben\, amikor le akarnak rázni valakit. Sokszor olyan nehéz megállapítani\, mi a mi dolgunk és mi nem. Ha látom\, hogy a másik szenved\, mikor és meddig kell felajánlani a segítségemet? Mit hagyok a másikra\, és mibe szólok bele? Mennyire van felelősségünk egymásért\, és hol kezdődik a másik döntéseinek elfogadása? Mi hát a magam dolga? Illetve a magam feladata Krisztus dolga-e? És Krisztus dolga a magam feladata-e? Mennyire lehet elválasztani ezeket egymástól? Pál erről a nem új keletű jelenségről beszél: mindenkinek fontosabb a maga ügye\, mint Krisztusé. Szalad a maga üzlete\, előnyei\, kényelmei\, igényei után. Rohan\, hogy megfeleljen korszaka kívánalmainak\, és kibányássza annak lehetőségeit. Pál fogságában megtapasztalja: mindenki addig segít\, amíg az neki nem kellemetlen.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-288/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250905
DTEND;VALUE=DATE:20250906
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250905T064329Z
LAST-MODIFIED:20250905T064406Z
UID:11723-1757030400-1757116799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az Úr harcol értetek\, ti pedig maradjatok veszteg!”2Móz 14 \n\n\n1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Mondd meg Izráel fiainak\, hogy forduljanak meg\, és verjenek tábort Pí-Hahírót előtt\, Migdól és a tenger között\, Baal-Cefón előtt! Vele szemben táborozzanak a tengernél! 3 Hátha azt gondolja a fáraó\, hogy eltévedtek Izráel fiai ezen a földön\, körülzárta őket a puszta. 4 Én pedig megkeményítem a fáraó szívét\, hogy üldözőbe vegye őket\, és megmutatom dicsőségemet a fáraón és egész haderején. Akkor megtudják az egyiptomiak\, hogy én vagyok az Úr. És így cselekedtek. 5 Amikor jelentették Egyiptom királyának\, hogy elmenekült a nép\, megváltozott a fáraónak és udvari embereinek indulata a nép iránt\, és ezt mondták: Mit tettünk?! Elbocsátottuk Izráelt a szolgálatunkból! 6 Befogatott a fáraó a harci kocsijába\, és maga mellé vette a hadseregét. 7 Maga mellé vett hatszáz válogatott harci kocsit meg Egyiptom összes harci kocsiját\, mindegyiken csupa kiváló harcost. 8 Az Úr megkeményítette a fáraónak\, Egyiptom királyának a szívét\, és az üldözőbe vette Izráel fiait. De Izráel fiai kivonultak az Úr kezének oltalma alatt. 9 Az egyiptomiak tehát üldözték őket – a fáraó minden lova\, harci kocsija\, lovasa és hadereje –\, és utolérték őket\, amikor a tenger mellett táboroztak Pí-Hahírótnál\, Baal-Cefónnal szemben. 10 A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek\, és látták\, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket\, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az Úrhoz. 11 Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban\, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk\, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! 12 Nem megmondtuk neked még Egyiptomban\, hogy hagyj nekünk békét\, hadd szolgáljuk Egyiptomot?! Mert jobb nekünk\, ha Egyiptomot szolgáljuk\, mint ha a pusztában halunk meg! 13 De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt\, és meglátjátok\, hogyan szabadít meg benneteket ma az Úr! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat\, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. 14 Az Úr harcol értetek\, ti pedig maradjatok veszteg! 15 Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz\, hogy induljanak! 16 Te pedig emeld föl a botodat\, nyújtsd ki a kezedet a tenger fölé\, és hasítsd ketté\, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén. 17 Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét\, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején\, harci kocsijain és lovasain. 18 Majd megtudja Egyiptom\, hogy én vagyok az Úr\, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón\, harci kocsijain és lovasain. 19 Ekkor elindult az Isten angyala\, aki Izráel tábora előtt járt\, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is\, és mögéjük állt. 20 Odament Egyiptom tábora és Izráel tábora közé\, és az a felhő\, amely világítani szokott éjjel\, sötét maradt\, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka. 21 Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé\, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel visszafelé hajtotta a tengert\, és szárazzá tette a tengerfeneket\, úgyhogy a víz kettévált. 22 Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe\, a víz pedig falként állt mellettük jobbról és balról. 23 Az egyiptomiak üldözőbe vették őket\, és a fáraó összes lova\, harci kocsija és lovasa bement utánuk a tenger közepébe. 24 A hajnali őrségváltás idején rátekintett az Úr a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára\, és megzavarta az egyiptomiak táborát. 25 Megakasztotta a harci kocsik kerekeit\, és nem engedte\, hogy azok gyorsan haladjanak. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől\, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen! 26 Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé\, hogy a víz visszatérjen az egyiptomiakra\, a harci kocsikra és lovasokra! 27 Mózes kinyújtotta a kezét a tenger fölé\, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele az Úr az egyiptomiakat a tenger közepébe. 28 Visszatért a víz\, és elborította a harci kocsikat és lovasokat\, a fáraó egész haderejét\, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük. 29 Izráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén\, a víz pedig falként állt mellettük jobbról és balról. 30 Így szabadította meg az Úr azon a napon Izráelt Egyiptom kezéből. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. 31 Amikor látta Izráel\, hogy milyen erős kézzel bánt el az Úr Egyiptommal\, félni kezdte a nép az Urat. Hitt az Úrnak és szolgájának\, Mózesnek. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata\n\n\n\nA megkeményedett szív ma olvasható\, egyben utolsó jellegzetessége a mérhetetlen bosszúvágy\, ami végül az embert az elmúlásba kergeti. Ennek ellenére az „ádáz Erynnis” lelke ma is közöttünk tombol. Isten ószövetségi és újszövetségi népe ugyan „sok bajban\, küzdelemben meghajszolt\, megvetett\, de szent megújulásért és békéért eped”. Mindez azért nem pusztán vágyunk\, mert ez a küzdelem nem a mi kétkezi küzdelmünk. „Az Úr harcol értetek\, ti pedig maradjatok veszteg!” (14) \nRÉ21 114 \nNapi zsoltárdicséret | 173 | Mely igen jó az Úr Istent dicsérni \n\n\n„Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus\, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért.”Fil 3\,1–11 \n\n\n1 Egyébként pedig\, testvéreim\, örüljetek az Úrban! Hogy ugyanazt írjam nektek\, az engem nem fáraszt\, titeket viszont megerősít. 2 Óvakodjatok a kutyáktól\, óvakodjatok a gonosztevőktől\, óvakodjatok a megmetéltektől! 3 Mert mi vagyunk a körülmetéltek\, akik Isten Lelke szerint szolgálunk\, és Krisztus Jézussal dicsekszünk\, és nem a testben bizakodunk. 4 Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja\, hogy testben bizakodhat\, én még inkább: 5 nyolcadik napon metéltek körül\, Izráel népéből\, Benjámin törzséből származom\, héber a héberek közül\, törvény szempontjából farizeus\, 6 buzgóság szempontjából az egyház üldözője\, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam. 7 Ellenben azt\, ami nekem nyereség volt\, kárnak ítéltem Krisztusért. 8 Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus\, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent\, hogy Krisztust megnyerjem. 9 Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján\, hanem a Krisztusba vetett hit által Istentől van igazságom a hit alapján\, 10 hogy megismerjem őt és feltámadása erejét\, valamint a szenvedéseiben való részesedést\, hasonlóvá lévén az ő halálához\, 11 hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus\, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért.” (Fil 3\,1–11) \nVan egy technika a coachingban: képzeld el\, hogy százéves vagy. Mi az\, amire emlékezni akarsz\, amire szívesen gondolsz vissza? Ugyanis annyi minden tűnik eleinte fontosnak. Oly sok mindenre vagyunk büszkék eleinte. Annyi mindenért szenvedünk sokat. S utólag oly sok minden bizonyul teljesen felesleges lépésnek. Annyi mindenről bizonyosodik be\, hogy kár és szemét\, felesleges erő- és időbefektetés volt\, ugyanis semmi haszna sincs. Pál így tekint vissza a zsidó törvények szerinti tökéletes életvitelére. Rájön: semmi haszna\, mert már tudja\, Krisztus ismerete a minden. Az elképzelhető legtöbb. És amibe eddig kapaszkodott\, amitől eddig várta makulátlanságát\, üdvösségét\, az mind haszontalan. A hit olyan\, mint a hőlégballon. Ahhoz\, hogy emelkedni tudjon\, egyre több homokzsákot kell ledobni. Pál szemétnek ítélte a korábbi karrierjét\, szolgálatát\, kapcsolatait\, lakóhelyét\, szokásait\, hogy Krisztust megnyerje: „Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent\, hogy Krisztust megnyerjem” (8). Számtalanszor fordul elő\, hogy a hitélet különböző állomásain szembesülünk azzal: ezek közül bizonyos dolgok nem csupán feleslegessé\, hanem kárrá változnak.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-289/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250908
DTEND;VALUE=DATE:20250909
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250908T095928Z
LAST-MODIFIED:20250908T095944Z
UID:11725-1757289600-1757375999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Negyven évig ették a mannát.”2Móz 16\,16–36 \n\n\n16 Ezt parancsolja az Úr: Szedjen belőle mindenki annyit\, amennyit meg tud enni: fejenként egy ómert\, a lélekszámnak megfelelően. Annyi adagot szedjetek\, amennyien egy sátorban vagytok! 17 Izráel fiai így is cselekedtek\, és szedett ki többet\, ki kevesebbet. 18 Amikor azután megmérték ómerrel\, nem volt fölöslege annak\, aki többet szedett\, sem hiánya annak\, aki kevesebbet szedett. Mindenki annyit szedett\, amennyit meg tudott enni. 19 Mózes azt mondta nekik: Senki se hagyjon belőle másnapra! 20 De nem hallgattak Mózesre. Voltak\, akik hagytak belőle másnapra is\, de az megkukacosodott és megbüdösödött. Ezért megharagudott rájuk Mózes. 21 Így mindenki annyit szedett reggelenként\, amennyit meg tudott enni. De ha már forrón sütött a nap\, elolvadt. 22 A hatodik napon történt\, hogy kétszer annyi kenyeret szedtek\, fejenként két ómerrel. Akkor elment a közösség összes főembere\, és jelentették Mózesnek. 23 Ő így szólt hozzájuk: Ez az\, amiről az Úr beszélt\, hogy a nyugalom ideje lesz holnap\, az Úr szent szombatja. Süssétek meg\, amit sütni akartok\, és főzzétek meg\, amit főzni akartok\, és tegyétek félre magatoknak mindazt\, ami fölösleg\, hogy megmaradjon másnapra. 24 Félre is tették másnapra\, ahogy Mózes megparancsolta\, és nem büdösödött meg\, féreg sem volt benne. 25 Akkor ezt mondta Mózes: Ma ezt egyétek\, mert ma az Úr szombatja van: ma nem találtok mannát a mezőn. 26 Hat napon át szedhetitek\, de a hetedik napon szombat van: akkor nem lesz. 27 Mégis voltak a nép között olyanok\, akik a hetedik napon is kimentek szedni\, de nem találtak. 28 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: Meddig akartok még ellenszegülni parancsolataimnak és törvényeimnek? 29 Láthatjátok\, hogy az Úr adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való kenyeret. Maradjon mindenki otthon\, a hetedik napon senki se mozduljon ki a helyéről! 30 Ezért pihent a nép a hetedik napon. 31 Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt\, mint a koriandermag\, íze pedig olyan\, mint a mézeskalácsé. 32 Mózes azt mondta: Ezt a parancsot adta az Úr: Egy teljes ómernyit őrizzetek meg belőle a jövendő nemzedékeknek\, hogy lássák\, milyen kenyérrel tápláltalak benneteket a pusztában\, amikor kihoztalak benneteket Egyiptom országából. 33 Áronnak pedig ezt mondta Mózes: Vegyél egy edényt\, tégy bele egy teljes ómernyi mannát\, és helyezd el megőrzésre az Úr színe előtt a jövendő nemzedékek számára! 34 Oda is helyezte azt Áron megőrzésre a bizonyság ládája elé\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 35 Izráel fiai negyven évig ették a mannát\, míg csak lakott földre nem értek. Mannát ettek mindaddig\, amíg el nem érték Kánaán földjének a határát. 36 Az ómer pedig az éfának a tizedrésze. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Michna Krisztina igemagyarázata\n\n\n\n„Negyven évig ették a mannát.” (35) Hosszan tanulták a ráhagyatkozást Istenre. Minden reggel megkapták az aznapit\, s a hatodik napon a két napra valót. Nem lehetett raktározni\, tartalékot gyűjteni vagy bármi módon az életet bebiztosítani\, kizárólag úgy\, hogy rábízták magukat Isten ígéretére. Vajon te hogy állsz ezzel a kérdéssel életed bizonytalan\, átmeneti helyzeteiben? Hiszed\, hogy ha ma gondoskodott rólad az Isten\, holnap is gondoskodni fog? Ne félj\, csak higgy! \nRÉ21 281 \nA Boldogmondások | 315 | Boldogok\, akik lelki szegények \n\n\n„…és Isten békessége\, amely minden értelmet meghalad\, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.”Fil 4\,1–9 \n\n\n1 Ezért tehát\, testvéreim\, akiket szeretek\, és akik után vágyódom\, örömöm és koronám\, így maradjatok meg az Úrban\, szeretteim! 2 Evódiát intem\, és Szintikhét is intem\, hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban. 3 Sőt téged is kérlek\, hűséges munkatársam\, segíts nekik\, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért\, Kelemennel és a többi munkatársammal is\, akiknek a neve benne van az élet könyvében. 4 Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! 5 A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! 6 Semmiért se aggódjatok\, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; 7 és Isten békessége\, mely minden értelmet meghalad\, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban. 8 Egyébként pedig\, testvéreim\, ami igaz\, ami tisztességes\, ami igazságos\, ami tiszta\, ami szeretetre méltó\, ami jó hírű\, ha valami nemes és dicséretes\, azt vegyétek figyelembe! 9 Amit tanultatok és átvettetek\, hallottatok és láttatok is tőlem\, azt tegyétek\, és veletek lesz a békesség Istene. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(7) „…és Isten békessége\, amely minden értelmet meghalad\, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Fil 4\,1–9) \nJézus Krisztus életére tekintve tényleg azt látjuk\, hogy ő a megtestesült békesség. Kibékíti a világgal a házasságtörő nőt is\, a sántának visszaadja a templomot: a gyógyult bemehet az Isten házába. A halottnak új életet ajándékoz. De valójában ezeknél is mélyebb a változás: az embert hozza békességbe Teremtőjével. Azzal\, hogy kinyitja a menny kapuját\, és engedi\, hogy az ember Isten közelébe kerüljön. A helyére. Ez nem feloldódás a semmiben\, hanem élet. Ez a békesség. Milyen csodálatos\, mikor a helyünkön lehetünk! Mint amikor a puzzle-darab pontosan oda kerül\, ahová való. Isten arra törekszik\, hogy oda tegye a kirakós darabját\, ahová kell. Krisztus egész életében ezen munkálkodott. S kibékít a halállal is. Hiszen az ember nem tudja\, de nem is akarja elfogadni a halált. Nem is kell. Mert Isten sem békül ki vele\, nem is tud\, hiszen távoli tőle – hanem legyőzi. Képzelhetjük\, az örökké élőtől\, az öröktől fogva valótól mennyire messze áll a halál\, mégis vállalja a kereszten!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-290/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250909
DTEND;VALUE=DATE:20250910
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250909T070054Z
LAST-MODIFIED:20250909T070054Z
UID:11727-1757376000-1757462399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Segítségért kiáltott az Úrhoz”2Móz 17 \n\n\n1 Ezután útnak indult Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából\, és ment táborhelyről táborhelyre az Úr parancsa szerint. Tábort ütöttek Refídímben\, de nem volt ivóvize a népnek. 2 A nép ismét perlekedni kezdett Mózessel\, és azt mondta: Adj nekünk vizet\, hogy ihassunk! Mózes pedig így felelt nekik: Miért perlekedtek velem? Miért kísértitek az Urat? 3 De a nép vízre szomjazott\, ezért tovább zúgolódott ott a nép Mózes ellen\, és ezt mondta: Hát azért hoztál ki bennünket Egyiptomból\, hogy szomjan pusztíts minket gyermekeinkkel és jószágainkkal együtt?! 4 Ekkor Mózes segítségért kiáltott az Úrhoz. Ezt mondta: Mit csináljak ezzel a néppel? Kis híja\, hogy meg nem köveznek! 5 Az Úr pedig így szólt Mózeshez: Menj végig a nép előtt\, és végy magadhoz néhányat Izráel vénei közül! Vedd kezedbe botodat\, amellyel a Nílusra ütöttél\, és menj! 6 Én majd ott állok előtted a sziklán\, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle\, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt. 7 Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának\, Izráel fiainak a perlekedése miatt\, és mert így kísértették az Urat: Közöttünk van-e az Úr vagy sem? 8 Eljött Amálék\, és megtámadta Izráelt Refídímben. 9 Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat közülünk\, vonulj ki\, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére\, és Isten botja a kezemben lesz. 10 Józsué úgy cselekedett\, ahogyan Mózes mondta neki\, és megütközött Amálékkal. Mózes\, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. 11 És az történt\, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét\, Izráel volt az erősebb\, amikor pedig leeresztette a kezét\, Amálék volt az erősebb. 12 De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ\, alája tették\, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét\, az egyik erről\, a másik amarról\, úgyhogy a két keze fölemelve maradt napnyugtáig. 13 Így győzte le Józsué fegyverrel Amálékot és annak hadinépét. 14 Akkor így szólt az Úr Mózeshez: Írd meg ezt a dolgot emlékeztetőül egy könyvben\, és vésd jól Józsué emlékezetébe! Mert Amáléknak még az emlékét is eltörlöm majd az ég alól! 15 Mózes akkor oltárt épített\, és így nevezte el: Az Úr az én hadijelvényem. 16 És így szólt: Mivel kezet emelt az Úr trónusára\, harcolni fog Amálék ellen az Úr nemzedékről nemzedékre. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Michna Krisztina igemagyarázata\n\n\n\n„Segítségért kiáltott az Úrhoz” (4). Mózes nem bírt a néppel és Istenhez kiáltott segítségért. Amit az Úr mondott\, meg kellett tennie\, az életadó vizet azonban Isten árasztotta. Ki az\, akivel nem bírok\, akinek nem tudom tovább hallgatni a perlekedését? Szabad érte Istenhez kiáltani\, amit kér\, megtenni\, s a csodában megtapasztalni\, hogy közöttünk van az Úr\, általa lehetséges lesz a lehetetlen. \nRÉ21 757 \nReggeli ének | 668 | Hajnalórán lelkem ébred \n\n\n„Nem a nélkülözés mondatja ezt velem\, mert én megtanultam\, hogy elégedett legyek azzal\, amim van.”Fil 4\,10–23 \n\n\n10 Nagy volt az örömöm az Úrban\, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna\, de nem volt rá alkalmatok. 11 Nem a nélkülözés mondatja ezt velem\, mert én megtanultam\, hogy elégedett legyek azzal\, amim van. 12 Tudok szűkölködni\, és tudok bővölködni is\, egészen be vagyok avatva mindenbe\, jóllakásba és éhezésbe\, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. 13 Mindenre van erőm Krisztusban\, aki megerősít engem. 14 Mégis jól tettétek\, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban. 15 Azt pedig tudjátok ti is\, filippiek\, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén\, amikor eltávoztam Makedóniából\, az ajándékozás és elfogadás tekintetében egyetlen gyülekezet sem vállalt velem közösséget\, csak ti egyedül\, 16 mert egyszer-másszor Thesszalonikába is küldtetek szükségleteimre. 17 Nem mintha az ajándékot kívánnám\, hanem azt kívánom\, hogy bőségesen kamatozzék az a ti javatokra. 18 Átvettem mindent\, és bővelkedem. Megvan mindenem\, miután megkaptam Epafroditosztól\, ami tőletek jött jó illatú\, kedves\, Istennek tetsző áldozatként. 19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban. 20 A dicsőség pedig Istenünké és Atyánké örökkön-örökké. Ámen. 21 Köszöntsetek minden szentet Krisztus Jézusban! Köszöntenek titeket a velem levő testvérek. 22 Köszöntenek titeket a szentek mind\, főként pedig a császár udvarából valók. 23 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel! \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(11) „Nem a nélkülözés mondatja ezt velem\, mert én megtanultam\, hogy elégedett legyek azzal\, amim van.” (Fil 4\,10–23) \nRendkívül fárasztó olyan emberrel beszélgetni\, akinek alaphangulata az elégedetlenség. Aki mindig sóvárog valamire. Igénk nemcsak az együttélés ilyen jellegű nehézségeit hivatott könnyebbé tenni\, hanem ezen túlmutatva rákérdezni: elég-e számomra\, ami nekem adatott? És nem megalkuvás-e folyton az elég? Nem kishitűség-e önmagunkban? Nem harc előli meghátrálás-e? Pál itt arról beszél: nem az a lényeg\, mink van\, és mink lehetne. Számára Krisztus ügye áll a középpontban. Így van képessége a bőségben nem elbizakodni\, a szűkösségben nem csüggedni. S ezért tudnak adakozni a filippibeliek is\, mert nem rabjai a tulajdonaiknak. Micsoda áldás\, ha nem a szűkösségem vagy a bőségem határozza meg a jókedvemet\, a kapcsolataimat\, a gondolkodásmódomat\, a szolgálatomat! Mert elégedett vagyok. Mivel? A világgal\, benne a helyemmel\, mert békére leltem Krisztus váltságában. Így elégedettségemben szabad vagyok örülni\, adni\, szolgálni\, minden körülmények között.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-291/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250911
DTEND;VALUE=DATE:20250912
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250911T080537Z
LAST-MODIFIED:20250911T080549Z
UID:11729-1757548800-1757635199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mózes fölment Istenhez… azután lejött.”2Móz 19 \n\n\n1 Két hónappal azután\, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból\, ugyanazon a napon megérkeztek a Sínai-pusztába. 2 Refídímből útnak indulva megérkeztek a Sínai-pusztába\, és tábort ütöttek a pusztában. Ott táborozott Izráel a heggyel szemben. 3 Mózes fölment Istenhez\, az Úr pedig így kiáltott hozzá a hegyről: Így szólj Jákób házához\, és ezt hirdesd Izráel fiainak: 4 Ti láttátok\, mit cselekedtem Egyiptommal\, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon\, és hogyan hoztalak ide benneteket. 5 Most azért\, ha engedelmesen hallgattok szavamra\, és megtartjátok szövetségemet\, akkor\, bár enyém az egész föld\, valamennyi nép közül ti lesztek az én tulajdonom. 6 Papok királysága és szent népem lesztek. Ezeket az igéket kell elmondanod Izráel fiainak. 7 Ezután lejött Mózes\, összehívta a nép véneit\, és átadta nekik mindazokat az igéket\, amelyeket rábízott az Úr. 8 Az egész nép egy akarattal felelte: Megtesszük mindazt\, amit az Úr mondott. Mózes elvitte a nép válaszát az Úrnak. 9 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Íme\, eljövök hozzád sűrű felhőben\, hogy hallja a nép\, amikor beszélek veled\, és higgyenek majd neked is mindenkor. És elmondta Mózes a nép válaszát az Úrnak. 10 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Menj a néphez\, és rendeld el\, hogy ma és holnap szenteljék meg magukat\, és mossák ki a felsőruhájukat! 11 Legyenek készen harmadnapra\, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sínai-hegyre. 12 De vonj határt a nép körül\, és mondd meg nekik: Vigyázzatok\, ne menjetek föl a hegyre\, még a szélét se érintsétek! Aki megérinti a hegyet\, halállal lakoljon! 13 Nem szabad kézzel hozzányúlni az ilyenhez\, akár állat\, akár ember: meg kell kövezni\, vagy nyíllal lelőni\, nem maradhat életben. Majd csak akkor szabad fölmenni a hegyre\, ha a kürt hosszabban zeng. 14 Akkor lejött Mózes a hegyről a néphez\, elrendelte\, hogy a nép szentelje meg magát\, és mossák ki felsőruhájukat. 15 Majd ezt mondta a népnek: Legyetek készen harmadnapra! Asszonyhoz ne közeledjetek! 16 A harmadik napon pedig virradatkor mennydörgés\, villámlás és sűrű felhő támadt a hegyen\, és igen erős kürtzengés. Ekkor az egész nép a táborban reszketni kezdett félelmében. 17 Mózes ekkor kivezette a népet a táborból az Isten elé\, és ők megálltak a hegy lábánál. 18 Az egész Sínai-hegy füstbe borult\, mert leszállt rá tűzben az Úr. Füstje úgy szállt föl\, mint az olvasztókemence füstje\, és az egész hegy erősen rengett. 19 A kürtzengés egyre csak erősödött. Mózes beszélt\, és az Isten mennydörgésben felelt neki. 20 Leszállt tehát az Úr a Sínai-hegyre\, a hegy csúcsára. És fölhívta az Úr Mózest a hegy csúcsára\, Mózes pedig fölment. 21 Az Úr ezt mondta Mózesnek: Menj le\, és figyelmeztesd a népet\, hogy ne törjön előre azért\, hogy lássa az Urat\, különben sokan elesnek közülük. 22 Még a papok is\, akik különben közeledhetnek az Úrhoz\, szenteljék meg magukat\, hogy rájuk ne rontson az Úr! 23 Mózes azt felelte az Úrnak: Nem jöhet föl a nép a Sínai-hegyre\, hiszen te így figyelmeztettél bennünket: Vonj határt a hegy körül\, és rendeld el\, hogy szenteljék meg azt! 24 De az Úr ezt mondta neki: Indulj\, menj le\, és jöjj fel Áronnal együtt! De a papok és a nép ne törjön előre\, és ne jöjjenek föl az Úrhoz\, hogy rájuk ne rontson. 25 Mózes tehát lement a néphez\, és megmondta ezt nekik. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Michna Krisztina igemagyarázata\n\n\n\n„Mózes fölment Istenhez… azután lejött.” (3.7) Fölment Istenhez\, hogy beszéljen vele\, azután pedig lejött és átadta nekik mindazt\, amit Istentől kapott. Akik hallgatták\, döntöttek és válaszoltak\, hogy megteszik mindazt\, amit az Úr mond. Így is lett? Sajnos nem. Újra és újra „fel kell mennie” az embernek Istenhez\, hogy hallja az igét\, hogy el ne felejtse\, és emlékezzen rá akkor is\, ha lejön. \nRÉ21 97 \nKönyörgés | 721 | Úr Jézus\, nézz le rám \n\n\n„…most megbékéltetett emberi testében halála által\, hogy mint szenteket\, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.”Kol 1\,9–23 \n\n\n9 Ezért tehát attól a naptól fogva\, amelyen ezt meghallottuk\, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek\, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással\, 10 hogy élhessetek az Úrhoz méltóan\, teljes mértékben az ő tetszésére\, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel\, és növekedjetek Isten ismeretében. 11 Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre. 12 Adjatok hálát az Atyának\, aki alkalmassá tett titeket arra\, hogy a szentek örökségében\, a világosságban részesüljetek. 13 Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából\, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába\, 14 akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. 15 Ő a láthatatlan Isten képe\, az elsőszülött minden teremtmény előtt. 16 Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön\, a láthatók és a láthatatlanok\, akár trónusok\, akár uralmak\, akár fejedelemségek\, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 17 Ő előbb volt mindennél\, és minden őbenne áll fenn. 18 Ő a feje a testnek\, az egyháznak; ő a kezdet\, az elsőszülött a halottak közül\, hogy minden tekintetben ő legyen az első. 19 Mert tetszett az egész Teljességnek\, hogy benne lakjék\, 20 és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy\, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. 21 Titeket is\, akik egykor Istentől elidegenültetek és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt\, 22 most megbékéltetett emberi testében halála által\, hogy mint szenteket\, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé. 23 Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen\, el nem tántorodva az evangélium reménységétől\, amelyet hallottatok\, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt\, és amelynek én\, Pál\, szolgájává lettem. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(22) „…most megbékéltetett emberi testében halála által\, hogy mint szenteket\, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.” (Kol 1\,9–23) \nElég vagyok a munkámban? Elég vagyok a gyerekeimnek? Elég vagyok a szüleimnek? Elég vagyok Istennek? A Kolosséba érkező tévtanítók megpróbálják elhitetni a gyülekezettel\, hogy nem elég a Krisztus váltsághalála\, komoly tettek is kellenek a megváltottsághoz. Ezzel megpiszkálva azt\, amit olyan nehéz elfogadni: elég vagyok. Megszületésünktől fogva tele vagyunk visszajelzésekkel amelyek azt üzenik „Kevés vagy!” Így amikor valaki megpendíti azt a húrt\, hogy nem vagy elég Istennek\, valamit tenned kellene még\, olyan könnyű elhinni! Sőt! Olyan természetes\, meg sem lepődünk rajta\, hiszen olyan ismerős ez a kétely. És hogyan reagál Pál erre a helyzetre? Hosszan sorolja Krisztus tetteit. Miképpen békéltette meg a világot Istennel. Mint hozta el a váltságot számunkra\, és miként van ezzel a teremtett világ nagyon is rendben. Jelezve\, nem azért van megváltásunk\, mert elég jók vagyunk. Hanem mert Krisztus elég rá! Te\, aki magadban kételkednél\, ne tedd! Nem kell megfeszülnöd! Mert Krisztus elegendő. Elég volt és lesz mindig. S az ő elégségének megismerése és megértése szerint formálódni fogsz te magad is\, folyamatosan\, az ő képmására.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-292/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250923
DTEND;VALUE=DATE:20250924
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250923T101535Z
LAST-MODIFIED:20250923T101535Z
UID:11732-1758585600-1758671999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Állandó illatáldozat legyen ez az Úr színe előtt nemzedékről nemzedékre!”2Móz 30 \n\n\n1 Azután készíts egy oltárt az illatáldozat bemutatására! Akáciafából készítsd: 2 hossza egy könyök\, szélessége egy könyök\, tehát négyzet alakú legyen\, és két könyök magas. Vele egy darabból legyenek a szarvai! 3 Vond be színarannyal a tetejét és oldalait körös-körül\, valamint a szarvait is! Készíts rá körös-körül aranyszegélyt! 4 Két-két aranykarikát is készíts hozzá a szegélye alá: kétfelől készíts\, mindkét oldalára! Ezek legyenek a rudak kengyelei\, hogy azoknál fogva hordozzák az oltárt. 5 A rudakat akáciafából készítsd\, és vond be arannyal! 6 Helyezd az oltárt a bizonyság ládájánál levő kárpit elé\, a Bizonyságon levő fedél elé\, ahol megjelenek neked! 7 Mutasson be azon Áron reggelenként jó illatú illatáldozatot; amikor rendbe hozza a mécseseket\, akkor mutassa be! 8 Estefelé is mutassa ezt be Áron\, amikor felrakja a mécseseket. Állandó illatáldozat legyen ez az Úr színe előtt nemzedékről nemzedékre! 9 Ne mutassatok be azon idegen illatáldozatot\, se égőáldozatot\, se ételáldozatot; italáldozatot se öntsetek arra! 10 Végezzen Áron engesztelést annak a szarvain évenként egyszer. Az engesztelési vétekáldozat véréből végezzen rajta engesztelést évenként egyszer nemzedékről nemzedékre! Igen szent ez az Úr előtt. 11 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 12 Amikor összeszámolod Izráel fiai közül azokat\, akiket számba kell venni\, adjon mindenki váltságdíjat magáért az Úrnak\, amikor számba veszik\, hogy ne érje őket csapás a számbavétel miatt. 13 Mindazok\, akik átesnek a számbavételen\, adjanak egy fél sekelt a szent sekel szerint\, amelyben húsz géra egy sekel. Fél sekel legyen az Úrnak szóló felajánlás. 14 Mindenki adja meg az Úrnak szóló felajánlást\, aki átesett a számbavételen\, húszévestől fölfelé. 15 A gazdag ne adjon többet\, és a nincstelen se adjon kevesebbet fél sekelnél\, amikor megadjátok az Úrnak szóló felajánlást váltságdíjul magatokért. 16 Amikor átveszed a váltságdíjat Izráel fiaitól\, fordítsd azt a kijelentés sátrában végzett szolgálatra\, hogy értetek adott váltságdíjként emlékeztesse az Urat Izráel fiaira. 17 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 18 Készíts egy rézmedencét és egy rézállványt hozzá a mosakodáshoz! Helyezd azt a kijelentés sátra és az oltár közé\, és töltsd meg vízzel\, 19 hogy abban mossák meg kezüket és lábukat Áron és fiai. 20 Mosakodjanak meg a vízben\, mielőtt bemennek a kijelentés sátrába\, hogy meg ne haljanak\, vagy ha az oltárhoz járulnak\, hogy szent szolgálatot végezzenek és tűzáldozatot mutassanak be az Úrnak. 21 Mossák meg a kezüket és lábukat\, hogy meg ne haljanak. Örök rendelkezés legyen ez nekik\, neki és utódainak nemzedékről nemzedékre. 22 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 23 Végy a legkiválóbb balzsamokból: folyékony mirhát ötszáz sekelért\, balzsamos fahéjat feleannyiért\, azaz kétszázötvenért\, balzsamos nádat is kétszázötvenért 24 és kassziát is ötszázért a szent sekel szerint\, és hozzá egy hín olívaolajat. 25 Készíts belőle felkenésre való szent olajat: illatos olajkeveréket\, ahogyan a kenetkeverők készítik. Fölkenésre való szent olaj lesz ez. 26 Kend meg ezzel a kijelentés sátrát és a bizonyság ládáját\, 27 az asztalt és egész fölszerelését\, a lámpatartót és fölszerelését\, az illatáldozati oltárt\, 28 az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését\, a medencét és az állványát. 29 Így szenteld föl ezeket\, hogy igen szentek legyenek! Csak az érintheti\, aki fel van szentelve. 30 Kend fel Áront és fiait is! Szenteld fel őket\, hogy papjaim legyenek! 31 Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Felkenésre való szent olajom lesz ez nemzedékről nemzedékre. 32 Más ember testére nem szabad belőle önteni\, se hasonlót készíteni ilyen összetételben. Szent az\, hát tartsátok is szentnek! 33 Ki kell irtani népe közül azt\, aki hasonló kenetet készít\, vagy illetéktelent ken meg vele. 34 Azután ezt mondta Mózesnek az Úr: Végy illatos alapanyagokat: gyantát\, füstölőkarmot és mézgát\, csupa illatos anyagot és hozzájuk tiszta tömjént\, mindet ugyanabban a mennyiségben. 35 Készíts belőle füstölőszer-keveréket\, ahogyan a kenetkeverők készítik: sózva\, tisztán és szentül. 36 Morzsold szét egy részét\, és tedd a Bizonyság elé a kijelentés sátrában\, ahol megjelenek neked. Igen szentnek tartsátok ezt! 37 De ha magatoknak készítetek füstölőszert\, ne ebben az összetételben készítsétek! Tartsátok ezt az Úrnak szentelt füstölőszernek! 38 Mindenkit ki kell irtani népe közül\, aki ilyet készít\, hogy annak az illatát élvezze. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata\n\n\n\n„Állandó illatáldozat legyen ez az Úr színe előtt nemzedékről nemzedékre!” (8) Az illatáldozat volt az egyetlen az ószövetségi kultuszban\, amelynek rendelkezése naponkénti elvégzésre szólt. Reggel és este. Azt fejezte ki\, hogy reggel már Istenre figyelek\, és este\, amikor nyugovóra térek\, akkor is vele gondolom át a napomat. Van-e ilyen ritmusa az életednek? Ha nincs\, akkor ennek mintájára lehet akár a bibliaolvasás\, az imádság vagy egy ének eléneklése a mai „illatáldozatunk”\, amely tetszik Istennek. \nRÉ21 141 \nKedd esti dicséret | 684 | Bölcs teremtője a széles nagy földnek \n\n\n„…mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől\, mint ők a zsidóktól.”1Thessz 2\,13–16 \n\n\n13 Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek\, hogy amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét\, nem emberi beszédként fogadtátok be\, hanem Isten beszédeként\, aminthogy valóban az\, és annak ereje munkálkodik is bennetek\, akik hisztek. 14 Mert ti\, testvéreim\, hasonlóvá lettetek Isten gyülekezeteihez\, amelyek Júdeában vannak\, és Krisztus Jézusban hisznek\, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől\, mint ők a zsidóktól. 15 Ezek megölték az Úr Jézust\, ugyanúgy\, mint a prófétákat\, üldöztek minket is; nem kedvesek Isten előtt\, és ellenségei minden embernek\, 16 akadályoznak minket abban is\, hogy prédikáljunk a pogányoknak\, hogy üdvözüljenek: így teszik teljessé mindenkor bűneiket. De végül utol is érte őket Isten haragja. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(14) „…mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől\, mint ők a zsidóktól.” (1Thessz 2\,13–16) \nFeszültség támad a közösségben. Júdeában a kérdés ez: szabad-e hinni Krisztusban\, és mindazt\, amit eddig évezredeken át tanultunk Istenről\, most kitágítani\, új fényben látni\, mert elküldte a megígért Messiást? Szabad-e a régi kereteket átlépni\, másként olvasni az Írásokat\, mást remélni\, mint az őseink? \nFeszültség támad Thesszalonikában is: szabad-e Pálnak és társainak hinni\, és teljesen másképp élni\, mint eddig? Elhagyni a régi vallási formákat\, a megszokott társadalmi rendet\, a családi hagyományokat? Nincsenek könnyű helyzetben egyik helyen sem. Ősi kérdések ezek: szabad-e lecserélni a régit az újra\, mást gondolni\, mint amit eddig? Szabad-e megtűrni\, akinek más a véleménye\, vagy másképp él\, továbbgondolni azt\, amit eddig hittünk? Szabad-e máshogy dönteni\, mint korábban? És vajon milyen jogon\, meddig lehet megbüntetni a saját közösségem tagját\, ha ő másképp gondolkodik\, ha merészel kilógni a sorból? Hol kell megállni és engedni\, hogy továbblépjen egy közösség? Minden korban nagy bátorság kell e határok felismeréséhez.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-293/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250924
DTEND;VALUE=DATE:20250925
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250924T064524Z
LAST-MODIFIED:20250924T064524Z
UID:11749-1758672000-1758758399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Lásd\, név szerint elhívtam Becalélt… és most melléje állítom Oholiábot.”2Móz 31 \n\n\n1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Lásd\, név szerint elhívtam Becalélt\, Húr fiának\, Úrínak a fiát Júda törzséből. 3 Betöltöttem őt isteni lélekkel\, bölcsességgel\, értelemmel és képességgel mindenféle munkára\, 4 hogy terveket készítsen az arany\, az ezüst és a réz feldolgozására\, 5 kövek vésésére és berakására\, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére. 6 Én most melléje állítom Oholíábot\, Ahíszámák fiát Dán törzséből. Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe\, hogy el tudják készíteni mindazt\, amit megparancsoltam neked: 7 a kijelentés sátrát\, a bizonyság ládáját\, a rá való fedelet és a sátor egész fölszerelését\, 8 az asztalt és fölszerelését\, a színarany lámpatartót és annak egész fölszerelését\, az illatáldozati oltárt\, 9 az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését\, a medencét és az állványát 10 meg a díszes ruhákat\, Áron főpap szent ruháit és fiainak a papi ruháit\, 11 a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszert a szentély számára. Mindent úgy készítsenek\, ahogyan megparancsoltam neked. 12 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: 13 Mondd meg Izráel fiainak: Tartsátok meg szombatjaimat\, mert jel ez köztem és köztetek nemzedékről nemzedékre\, hogy megtudjátok: én\, az Úr vagyok\, aki megszentellek titeket. 14 Tartsátok meg a szombatot\, tartsátok azt szentnek! Aki megszentségteleníti azt\, halállal lakoljon! Ki kell irtani népe közül azt az embert\, aki valamilyen munkát végez azon a napon. 15 Hat napon át végezzék munkájukat\, de a hetedik nap a teljes nyugalom napja\, szent az az Úr előtt. Mindaz\, aki valamilyen munkát végez a szombat napján\, halállal lakoljon! 16 Tartsák meg Izráel fiai a szombatot\, tegyék a nyugalom napjává nemzedékről nemzedékre\, örök szövetségül. 17 Örök jel ez köztem és Izráel fiai között. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget és a földet\, a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent. 18 Amikor befejezte Isten Mózessel való beszédét a Sínai-hegyen\, átadta neki a bizonyság két tábláját\, az Isten ujjával írt kőtáblákat. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata\n\n\n\n„Lásd\, név szerint elhívtam Becalélt… és most melléje állítom Oholiábot.” (2.6) Az egyik legszebb elhívástörténet a Bibliában Becalél és Oholiáb mesterek kiválasztása. Bölcsességgel\, fantáziával\, esztétikai érzékkel\, megáldott mesterek voltak. A nevük is fennmaradt. Kiválasztásuk arra emlékeztet minket\, hogy amit Istennek szánunk\, érdemes a legnagyobb körültekintéssel megvalósítani. A legfőbb Úrnak készül a művünk\, ez határozzon meg mindent! \nRÉ21 742 \nSzerda esti dicséret | 685 | Ó\, magas mennynek szentséges Istene \n\n\n„…megakadályozott minket a Sátán.”1Thessz 2\,17–20 \n\n\n17 Mi pedig\, testvéreim\, miután külsőleg\, de nem szívünkben\, egy rövid időre elszakadtunk tőletek\, annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra\, hogy ismét lássunk titeket. 18 Ezért el akartunk menni hozzátok\, én\, Pál nem is egyszer\, de megakadályozott minket a Sátán. 19 Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk\, koronánk és dicsőségünk\, ha nem ti\, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor? 20 Bizony\, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(18) „…megakadályozott minket a Sátán.” (1Thessz 2\,17–20) \nTavaly egy nagyobb sártócsába ragadtam a kocsival. Hiába próbáltam okoskodni\, minden trükk csak mélyebbre vitte a kereket a cuppogós\, puha talajban. Előre-hátra tolatgattam\, fadarabot kerestem\, de hiába – el kellett ismernem: beragadtam. Elakadtam. Mit kezdünk azokkal a helyzetekkel\, amikor nagyon akarunk valamit\, de nem megy? Pedig talán nem is volna nagy kérés\, vagy épp csupa jószándék vezérel. Mégis lehetetlen. Amikor félresiklik a békülési szándék. Amikor nem tudsz elsimítani egy konfliktust. Amikor nem megy a megbocsátás. Vagy bármennyire szeretnél\, mégsem tudsz segíteni a másiknak. Amikor már számtalan megoldást próbáltál\, mégsem történik semmi. Ez az elakadás. Ahogy Pál írja: „megakadályozott minket a Sátán”. És ekkor van a legnagyobb szükségünk Isten bölcsességére és türelmére\, hogy megtanuljunk várni\, bízni\, vagy akár másfelé indulni\, ha Isten mutat új utat. Mert amikor már mindent beleadtál\, az összes erődet és ötletedet felélted\, akkor jön el Isten ideje. Akkor lendít tovább\, sokszor egészen váratlan módon.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-294/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250925
DTEND;VALUE=DATE:20250926
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250925T084942Z
LAST-MODIFIED:20250925T084942Z
UID:11755-1758758400-1758844799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mózes azonban így esedezett Istenéhez.”2Móz 32\,1–14 \n\n\n1 Amikor azt látta a nép\, hogy Mózes késlekedik\, és nem jön le a hegyről\, Áron köré sereglett a nép\, és azt mondták neki: Jöjj\, és készíts nekünk istent\, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk\, hogy mi történt ezzel a Mózessel\, aki felhozott bennünket Egyiptomból. 2 Áron ezt mondta nekik: Szedjétek ki az arany fülbevalókat feleségeitek\, fiaitok és leányaitok füléből\, és hozzátok ide hozzám! 3 Kiszedte hát az egész nép az arany fülbevalókat a füléből\, és odavitte Áronhoz. 4 Ő átvette tőlük\, vésővel mintát készített\, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened\, Izráel\, aki fölhozott téged Egyiptomból. 5 Amikor Áron látta ezt\, oltárt épített elé\, majd kihirdette Áron: Holnap az Úr ünnepe lesz! 6 Másnap tehát korán fölkeltek\, égőáldozatokat áldoztak\, és békeáldozatokat mutattak be. Azután leült a nép enni és inni\, majd mulatozni kezdtek. 7 Ekkor így beszélt Mózeshez az Úr: Menj\, eredj le\, mert megromlott a néped\, amelyet fölhoztál Egyiptomból. 8 Hamar letértek arról az útról\, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak\, az előtt borulnak le\, annak áldoznak\, és ezt mondják: Ez a te istened\, Izráel\, aki fölhozott téged Egyiptomból. 9 Majd ezt mondta Mózesnek az Úr: Látom\, hogy ez a nép keménynyakú nép. 10 Most azért hagyd\, hogy fellángoljon ellenük haragom\, és végezzek velük! Téged azonban nagy néppé teszlek. 11 Mózes azonban így esedezett Istenéhez\, az Úrhoz: Miért lángolt fel a haragod\, Uram\, a te néped ellen\, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomból? 12 Ne mondhassák az egyiptomiak: Vesztükre vitte ki őket az Isten\, megölte őket a hegyek között\, és eltörölte őket a föld színéről. Fékezd meg izzó haragodat\, szánd meg népedet\, és ne hozd rá ezt a bajt! 13 Emlékezz szolgáidra\, Ábrahámra\, Izsákra és Izráelre\, akiknek önmagadra esküdtél\, amikor megígérted: Úgy megsokasítom utódaitokat\, hogy annyian lesznek\, mint égen a csillag\, és az az egész föld\, amelyről azt mondtam\, hogy utódaitoknak adom\, örökké az ő birtokukban lesz. 14 Ekkor szánalomra indult az Úr\, és nem hozta rá népére azt a bajt\, amelyről beszélt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata\n\n\n\nAmikor Mózes „késlekedik” a kőtáblák átvételével\, a nép aranyborjút öntet\, mintegy megfogható\, elérhető isten gyanánt. Isten el akarja pusztítani a bálványozókat\, s ekkor jön újra Mózes szerepe: közbenjár népe érdekében. „Mózes azonban így esedezett Istenéhez.” (11) Amikor ma „aranyborjúkat” látunk vagy bálványozó lelkületet\, mire indít bennünket? Csak felháborít? Vajha ott lenne az életünkben az „azonban”\, és könyörögnénk az elveszettekért! \nRÉ21 115 \nCsütörtök esti dicséret | 686 | Ó\, nagy hatalmú felséges Úr Isten \n\n\n„…nem lett-e hiábavalóvá a mi fáradozásunk.”1Thessz 3\,1–8 \n\n\n1 Ezért amikor ezt már nem bírtuk tovább elviselni\, elhatároztuk\, hogy mi itt maradunk Athénban\, 2 és elküldtük Timóteust\, a mi testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten munkatársát\, hogy megerősítsen titeket\, és bátorítson hitetekben\, 3 hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok\, hogy erre vagyunk rendelve. 4 Amikor nálatok voltunk\, már előre megmondtuk nektek\, hogy üldözni fognak minket\, és amint tapasztaltátok\, úgy is történt. 5 Én tehát\, mivel már nem győztem türelemmel\, elküldtem hozzátok\, hogy megtudjam a hitetekről\, nem kísértett-e meg titeket a kísértő\, és nem lett-e hiábavalóvá a mi fáradozásunk. 6 Most azonban megjött tőletek Timóteus\, és jó hírt hozott nekünk hitetekről és szeretetetekről\, arról is\, hogy szívesen emlékeztek ránk mindenkor\, sőt látni szeretnétek minket\, ahogyan mi is titeket. 7 Így tehát minden bajunk és üldöztetésünk között megvigasztalódtunk veletek kapcsolatban\, testvéreim\, a ti hitetek által. 8 Mert akkor élünk igazán\, ha ti szilárdan álltok az Úrban. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(5) „…nem lett-e hiábavalóvá a mi fáradozásunk.” (1Thessz 3\,1–8) \nNemrég egy családi összejövetelen egy egész tálca sütemény borult a homokba. Egynapi munka ment kárba menthetetlenül\, másodpercek alatt. Ki ne ismerné az arcok elszürkülését\, amikor azzal kell szembesülnünk\, hogy amiért keményen dolgoztunk és áldozatokat hoztunk\, most kárba veszett? Egy időben erősen foglalkoztatott a kérdés: van-e jogunk lerombolni vagy csak szétdúlni\, leomlani hagyni azt\, amit a Szentlélek segítségével építettünk? Mikor kell egy lelkésznek kiszállnia\, mikor kell egy presbiternek/gondnoknak lemondania\, mikor kell egy szolgálatot továbbadni\, mert már nem építem\, hanem fékezem a fejlődést\, vagy minden jószándék ellenére rombolom azt? Szabad-e végignézni\, hogy leomlik\, amiért küzdöttünk\, amit felépítettünk? Akkor is\, ha érthető az elfáradásunk? Pál izgul a gyülekezetért\, amelyért annyit fáradt\, akiket annyira szeret. Így nélkülözést vállal\, és elküldi Timóteust\, hogy legyen támaszuk és bátorításuk az üldözésekkel teli időszakban. Így gondoskodik a növekedésükről. Ő hatalmas energiát fektet abba\, hogy ami már elindult\, össze ne essék. Aggódni azért\, amit a Szentlélek felépített\, és a nehézségben támasznak lenni egymásnak\, a szolgálatban felüdülni – ebben segíts minket\, Urunk!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-295/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250926
DTEND;VALUE=DATE:20250927
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250926T061505Z
LAST-MODIFIED:20250926T061505Z
UID:11761-1758844800-1758931199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mégis\, bocsásd meg vétküket!”2Móz 32\,15–35 \n\n\n15 Mózes azután megfordult\, és lement a hegyről\, kezében a bizonyság két táblájával. A táblák mindkét oldalukon tele voltak írva; erről is\, arról is tele voltak írva. 16 A táblákat Isten készítette\, a táblákra vésett írás is Isten írása volt. 17 Amikor Józsué meghallotta a nép hangos kiáltozását\, így szólt Mózeshez: Csatazaj hallatszik a táborból! 18 De ő így felelt: Nem diadalének hangja ez\, nem is legyőzöttek énekének hangja\, dalolás hangját hallom én! 19 Amikor a tábor közelébe ért\, és meglátta a borjút meg a táncot\, haragra lobbant Mózes\, ledobta kezéből a táblákat\, és összetörte a hegy lábánál. 20 Majd fogta a borjút\, amelyet készítettek\, elégette\, porrá zúzta\, vízbe szórta\, és megitatta azt Izráel fiaival. 21 Majd ezt kérdezte Mózes Árontól: Mit tett veled ez a nép\, hogy ilyen nagy vétekbe vitted őket?! 22 Áron így felelt: Ne lobbanjon haragra az én uram! Magad is tudod\, hogy milyen gonosz ez a nép. 23 Ezt mondták nekem: Készíts nekünk istent\, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk\, hogy mi történt ezzel a Mózessel\, aki kihozott bennünket Egyiptomból. 24 Erre azt mondtam nekik: Akinek van aranya\, szedje le magáról! Ők ide is adták nekem\, én meg tűzbe dobtam\, és ez a borjú lett belőle. 25 Amikor látta Mózes\, hogy a nép így elvadult\, mert Áron hagyta őket elvadulni ellenségeik csúfjára\, 26 odaállt Mózes a tábor kapujába\, és így kiáltott: Ide hozzám\, aki az Úré! Erre Lévi fiai mind odagyűltek hozzá. 27 Ő pedig ezt mondta nekik: Így szól az Úr\, Izráel Istene: Kössön mindenki kardot az oldalára! Járjátok be a tábort egyik kaputól a másikig\, és gyilkoljatok le testvért\, barátot és rokont! 28 Lévi fiai Mózes parancsa szerint cselekedtek\, és elesett azon a napon a népből mintegy háromezer ember. 29 Utána azt mondta Mózes: Most avattátok fel magatokat az Úrnak\, mivel fiatokat és testvéreteket sem kíméltétek. Áldás száll ma rátok. 30 Másnap így szólt Mózes a néphez: Igen nagy vétket követtetek el. Ezért fölmegyek most az Úrhoz\, talán engesztelést tudok szerezni vétketekért. 31 Visszatért tehát Mózes az Úrhoz\, és ezt mondta: Ó\, jaj! Nagyon nagy vétket követett el ez a nép\, mert aranyból istent csinált magának. 32 Mégis\, bocsásd meg vétküket! Mert ha nem\, akkor törölj ki engem könyvedből\, amelyet írtál! 33 Az Úr így felelt Mózesnek: Csak azt törlöm ki könyvemből\, aki vétkezett ellenem. 34 Most azért menj\, vezesd a népet\, ahová parancsoltam: íme\, az én angyalom megy majd előtted. De a számonkérés napján számon kérem majd a vétküket. 35 És megverte az Úr a népet\, amiért azt a borjút csináltatta\, amelyet Áron készített. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata\n\n\n\nAz aranyborjú elkészítésének mégis van következménye. Nemcsak az\, hogy Mózes összetöri a kőtáblákat\, amiket hosszú várakozás után kapott meg és a Sínai-hegyről hozott le népének\, hanem kihirdeti az ítéletet is. Változó\, hullámzó eseményeket látunk: Isten haragra gerjed a nép ellen\, Mózes könyörög\, majd ő hajtja végre Isten ítéletét\, majd ismét könyörög a népért. Nem hagyja abba a közbenjárást: „Mégis\, bocsásd meg vétküket!” (32) \nRÉ21 467 \nPéntek esti dicséret | 687 | Emberi nemnek teremtő Istene \n\n\n„…titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt…”1Thessz 3\,9–13 \n\n\n9 Hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek értetek mindazért az örömért\, amellyel megörvendeztettek minket a mi Istenünk előtt\, 10 amikor éjjel és nappal buzgón könyörgünk azért\, hogy láthassunk benneteket\, és kipótolhassuk hitetek hiányosságait? 11 De maga a mi Istenünk és Atyánk és a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok\, 12 titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt\, ahogyan mi is szeretünk titeket. 13 Erősítse meg a szíveteket\, és tegye feddhetetlenné a szent életben a mi Istenünk és Atyánk színe előtt\, amikor a mi Urunk Jézus Krisztus eljön minden szentjével együtt. Ámen. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(12) „…titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt…” (1Thessz 3\,9–13) \nMindenki gazdagodni szeretne\, növekedni\, előrejutni\, fejlődni. Itt meg is kapja a gyülekezet Páltól áldásként\, jókívánságként\, tanácsként: gazdagodjatok szeretetben. Fura\, hogy éppen szeretetben! Másban kívánunk gyarapodni\, bármiben inkább\, mint szeretetben\, kivéve persze a kilókat. Kényelmesebb\, előnyösebb\, célravezetőbb lenne pénzben\, hatalomban\, tudásban\, hasznosabb lenne tapasztalatban. De a szeretetben gazdagító áldást kapnak. Ha ebben növekszünk\, minden más a helyére kerül. Akkor a pénz eszközzé válik a segítségre\, a hatalom lehetőség a szolgálatra\, a tudás ajtó a megértésre\, a tapasztalat bölcsesség a vezetésre. Ez az evangélium ereje: amikor a szeretet túlcsordul\, túllép a határokon\, és elér azokhoz is\, akik nem számítanak rá\, akik nem a mi klikkünkbe tartoznak\, akikkel nehéz jót tennünk. A bennünk rejlő szeretetet Istentől kapjuk. Amikor elfáradunk a gyakorlásában\, közel a kiégés\, az elfáradás\, a fásultság\, akkor is jó tudni\, hogy akik az Úrban bíznak\, erejük megújul\, és újra tudnak gyarapodni\, gazdagodni a szeretetben is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-296/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250929
DTEND;VALUE=DATE:20250930
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250929T073141Z
LAST-MODIFIED:20250929T073141Z
UID:11763-1759104000-1759190399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…de a hetedik napon… még szántáskor és aratáskor is pihenj!”2Móz 34\,10–28 \n\n\n10 Az Úr pedig ezt mondta: Én most szövetséget kötök. Olyan csodákat teszek egész néped előtt\, amilyenek nem történtek sehol a földön\, egyetlen nép között sem. Meglátja majd az Úr tetteit az egész nép\, amely között vagy\, mert veled együtt félelmetes dolgokat fogok véghezvinni. 11 Jegyezd meg jól\, amit most parancsolok neked! Kiűzöm előled az emóriakat\, a kánaániakat\, a hettitákat\, a perizzieket\, a hivvieket és a jebúsziakat. 12 Vigyázz\, ne köss szövetséget annak az országnak a lakosaival\, ahová bemész\, nehogy csapdává váljanak köztetek! 13 Sőt romboljátok le oltáraikat\, törjétek össze szent oszlopaikat\, és vágjátok ki szent fáikat! 14 Ne imádj másik istent\, mert az Úr\, akinek Féltőn-szerető a neve\, féltőn szerető Isten. 15 Nehogy szövetséget köss annak az országnak a lakosaival\, mert amikor paráználkodnak isteneikkel\, és áldoznak isteneiknek\, téged is meghívnak\, és enni fogsz áldozataikból. 16 Ne végy feleséget fiaidnak leányaik közül\, mert amikor leányaik paráználkodnak isteneikkel\, fiaidat is paráználkodásra csábítják az ő isteneikkel. 17 Ne csinálj magadnak öntött istenszobrot! 18 Tartsd meg a kovásztalan kenyér ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret\, ahogyan megparancsoltam neked\, az ábíb hónap megszabott idején\, mert ábíb hónapban jöttél ki Egyiptomból. 19 Enyém legyen mindaz\, ami megnyitja anyja méhét: minden hím jószágod\, ha marhád vagy juhod elsőszülöttje! 20 De a szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg! Ha nem váltod meg\, szegd nyakát! Minden elsőszülött fiút válts meg! Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel! 21 Hat napon át dolgozz\, de a hetedik napon pihenj meg\, még szántáskor és aratáskor is pihenj! 22 Tartsd meg a hetek ünnepét\, amikor búzád első termését aratod\, és a betakarítás ünnepét az esztendő fordulóján. 23 Évente háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristennek\, Izráel Istenének színe előtt! 24 Mert népeket űzök ki előled\, kiterjesztem határaidat\, és senki sem kívánja meg országodat\, amikor évente háromszor fölmész\, hogy megjelenj az Úrnak\, a te Istenednek színe előtt. 25 A nekem szánt áldozat vérét ne ontsd ki kovászos étel mellett\, és ne maradjon meg másnap reggelre a páskaünnep áldozata! 26 Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek\, az Úrnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! 27 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Írd le ezeket az igéket\, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel! 28 Mózes negyven nap és negyven éjjel volt ott az Úrnál. Kenyeret nem evett\, vizet sem ivott. És felírta a táblákra a szövetség igéit\, a tíz igét. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„…de a hetedik napon… még szántáskor és aratáskor is pihenj!” (21) Vétkezünk\, ha nem tartjuk meg. Isten az életünket\, testi-lelki egészségünket óvja. Életvédő parancs ez dologidőben is. Nem lehet olyan sürgős és fontos bármi munkánk\, hogy ne kellene közben megpihenni. Szántásra-aratásra a természet figyelmeztet. Most kell végezni! De akkor is szenteljünk időt az istentiszteletre. A pihenés nem semmittevés\, hanem feltöltődés. Ha beosztásunk nem engedi vasárnap\, jelöljünk ki egy másik napot erre! \nRÉ21 759 \nNapközbeni himnusz | 671 | Immár\, Szentlélek\, nagy Isten \n\n\n„…így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az Igékkel!”1Thessz 4\,13–18 \n\n\n13 Nem szeretnénk\, testvéreink\, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől\, és szomorkodnátok\, mint a többiek\, akiknek nincs reménységük. 14 Mert ha hisszük\, hogy Jézus meghalt és feltámadt\, az is bizonyos\, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által\, vele együtt. 15 Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek\, hogy mi\, akik élünk\, és megmaradunk az Úr eljöveteléig\, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. 16 Mert amint felhangzik a riadó hangja\, a főangyal szava és az Isten harsonája\, maga az Úr fog alászállni a mennyből\, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak\, 17 azután mi\, akik élünk\, és megmaradunk\, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe\, és így mindenkor az Úrral leszünk. 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel! \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(17b–18) „…így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az Igékkel!” (1Thessz 4\,13–18) \nÉletemben egy-egy fájdalmas élmény elmesélése révén tapasztaltam már értetlenséget\, bagatellizálást – és megértést is. Volt\, aki felvidítani akart\, más gyorsan témát váltani\, előfordult\, hogy valaki elhitetni akarta: ami történt\, nem nagy ügy. És akadt\, aki mellém ült\, meghallgatott\, érezte\, amit én. Értette\, amit mondok. Azt hiszem\, vigasztalni az egyik legnehezebb cselekedet. Mert a hatékony vigasztaláshoz előbb meghallgatni\, megérteni\, megérezni kell a másikat\, és csak utána lehet reagálni a probléma nehézségére. Pál érti a gyülekezet fájdalmát: mi lesz azokkal\, akik elhunytak\, mielőtt Krisztus visszajött volna? Megérti a szomorúságukat\, az aggodalmukat\, és egymás vigasztalására küldi őket a fájdalomban: együtt leszünk Krisztus körül! Azok is\, akik az ő második eljövetele előtt hunytak el\, és azok is\, akik élni fognak még. Nem számít\, ki mikor hal meg\, mert utána mindenkor együtt leszünk az Úrral. De addig is legyetek egymás mellett vigasztalással\, senki se maradjon egyedül!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-297/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20250930
DTEND;VALUE=DATE:20251001
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20250930T072150Z
LAST-MODIFIED:20250930T072150Z
UID:11765-1759190400-1759276799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt.”2Móz 34\,29–35 \n\n\n29 Azután lejött Mózes a Sínai-hegyről; a bizonyság két táblája Mózes kezében volt\, amikor lejött a hegyről. Azt azonban nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt. 30 Amikor Áron és Izráel fiai mind meglátták\, hogy sugárzik Mózes arcbőre\, nem mertek odamenni hozzá. 31 Mózes azonban odahívta őket\, és akkor Áron meg a közösség vezetői mind visszatértek hozzá\, Mózes pedig beszélt velük. 32 Azután odamentek hozzá Izráel fiai is mind\, ő pedig megparancsolta nekik mindazt\, amit az Úr mondott el neki a Sínai-hegyen. 33 Miután mindent elmondott nekik\, leplet tett Mózes az arcára. 34 Valahányszor bement Mózes az Úr színe elé\, hogy beszéljen vele\, levette a leplet\, amíg ki nem jött. Azután kijött\, és elmondta Izráel fiainak mindazt\, amit parancsként kapott. 35 És mivel Izráel fiai látták\, hogy Mózes arcbőre sugárzik\, ismét arcára borította Mózes a leplet\, amíg be nem ment\, hogy Istennel beszéljen. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„…nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt.” (29) A harag és a félelem sötétté teszi az arcot\, Isten fénye ragyogóvá. Meglátszik rajtunk\, kivel találkoztunk. Ha Isten szól\, megáld szabadításával\, bocsánatával\, azt fogjuk továbbadni másoknak. Nekünk nem kell már lepel\, fedetlen arccal szemlélhetjük Krisztust és az ő dicsőségét. S minél tovább nézzük őt\, annál inkább változhatunk. Hasonlíthatunk hozzá (2Kor 3\,18). \nRÉ21 830 \nZsoltárdicséret | 152 | Istenem\, lásd meg a sok hazugságot \n\n\n„Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok\, nem vagyunk az éjszakáé\, sem a sötétségé.”1Thessz 5\,1–11 \n\n\n1 Ennek idejéről és órájáról pedig nem szükséges írnom nektek\, testvéreim\, 2 mert ti magatok is jól tudjátok\, hogy az Úr napja úgy jön el\, mint éjjel a tolvaj. 3 Amikor azt mondják: Békesség és biztonság\, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás\, mint a fájdalom a várandós asszonyra\, és nem fognak megmenekülni. 4 Ti azonban\, testvéreim\, nem vagytok sötétségben\, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. 5 Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok\, nem vagyunk az éjszakáé\, sem a sötétségé. 6 Akkor ne is aludjunk\, mint a többiek\, hanem legyünk éberek és józanok! 7 Mert akik alszanak\, éjjel alszanak\, és akik megrészegednek\, éjjel részegednek meg. 8 Mi azonban\, akik a nappal fiai vagyunk\, legyünk józanok\, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját és mint sisakot\, az üdvösség reménységét. 9 Mert Isten nem haragra rendelt minket\, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által\, 10 aki meghalt értünk\, hogy akár ébren vagyunk\, akár alszunk\, vele együtt éljünk. 11 Vigasztaljátok tehát egymást\, és építse egyik a másikat\, ahogyan teszitek is. \n\n\n\nAz Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata\n\n\n\n(5) „Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok\, nem vagyunk az éjszakáé\, sem a sötétségé.” (1Thessz 5\,1–11) \nJött már váratlan vendég hozzátok? Mihez kezdtél? Micsoda kellemetlenség\, ha felkészületlenül ér egy látogatás\, és a vendég nem úgy találja a lakást – vagy épp bennünket –\, ahogy szeretnénk! Erről beszél Pál is. Ne találjon Krisztus visszajövetele olyasmit a házad táján\, ami nem a világosság fiaihoz való! Isten a világ teremtésekor elválasztotta a nappalt az éjszakától\, a sötétséget a világosságtól\, és látta: amit alkotott\, igen jó. Az emberiség mégis minduntalan igyekszik a Sátán sugallatára újra és újra összemosni ezek határait. Feltüntetni a sötétséget világosságként\, és néha fordítva. Hogy legyenek szürke zónák\, átmenetek\, kiskapuk\, kivételek. Legyenek elmosódottak a határok. De Pál azt üzeni: ti éljetek úgy\, amilyenek vagytok – a nappal fiaiként: világosságban\, őszinteségben\, igazságban. Nem az árnyék szürkeségében\, hanem a világ világosságának ölelésében.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-298/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251001
DTEND;VALUE=DATE:20251002
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251001T063043Z
LAST-MODIFIED:20251001T063043Z
UID:11769-1759276800-1759363199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre…”2Móz 35 \n\n\n1 Azután összegyűjtötte Mózes Izráel fiainak egész közösségét\, és ezt mondta nekik: Ezek azok az igék\, amelyekről azt parancsolta az Úr\, hogy meg kell tennetek: 2 Hat napon át végezzétek munkátokat\, de a hetedik napot tartsátok szentnek\, az Úrnak szentelt nyugalom nagy napja legyen az! Meg kell halnia mindenkinek\, aki munkát végez ezen a napon! 3 Lakóhelyeteken sehol se gyújtsatok tüzet szombaton! 4 Azután ezt mondta Mózes Izráel fiai egész közösségének: Ezt parancsolta az Úr: 5 Gyűjtsetek felajánlást magatok között az Úrnak! Mindenki\, akit arra indít a szíve\, hozzon adományokat az Úrnak: aranyat\, ezüstöt és rezet\, 6 kék és piros bíbort\, karmazsin fonalat és lenfonalat\, kecskeszőrt\, 7 vörösre festett kosbőrt\, delfinbőrt és akáciafát\, 8 lámpaolajat\, balzsamot a felkenéshez való olajhoz és a jó illatú illatáldozathoz\, 9 és ónixköveket és berakásra való drágaköveket az éfódhoz és hósenhez. 10 Aki csak hozzáértő ember közöttetek\, jöjjön ide\, és készítse el mindazt\, amit megparancsolt az Úr: 11 a hajlékot\, annak sátortetejét és takaróját\, kapcsait\, deszkáit\, reteszeit\, oszlopait és talpait\, 12 a ládát és annak rúdjait a födéllel együtt\, a függőkárpitot\, 13 az asztalt\, annak rúdjait\, egész fölszerelését és a szent kenyereket\, 14 a lámpatartót a világításhoz\, annak fölszerelését és mécseseit meg a lámpaolajat\, 15 az illatáldozati oltárt és annak rúdjait\, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket\, a bejárati függönyt a hajlék bejáratához\, 16 az égőáldozati oltárt\, annak rézrácsozatát\, rúdjait és egész fölszerelését\, a medencét és annak állványát\, 17 az udvar szőnyegfalait\, oszlopait és talpait meg az udvar kapujának függönyét\, 18 a hajlék cövekeit\, az udvar cövekeit és a hozzájuk való köteleket\, 19 a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz: Áron főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit! 20 Ekkor eltávozott Mózes elől Izráel egész közössége\, 21 majd visszajött mindenki\, akit a szíve arra indított\, és a lelke arra ösztönzött\, és elhozta az Úrnak szánt felajánlását a kijelentés sátrának elkészítéséhez\, az ott végzendő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. 22 Eljöttek a férfiak és az asszonyok\, mindenki\, akit a szíve arra ösztönzött\, és hoztak kapcsokat\, fülbevalókat\, gyűrűket\, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert. Mindenki ajánlott föl valamilyen aranyból készült ajándékot az Úrnak. 23 Minden férfi aszerint\, hogy mije volt\, hozott kék és piros bíbort\, karmazsin fonalat és lenfonalat\, kecskeszőrt\, továbbá vörösre festett kosbőrt és delfinbőrt. 24 Aki ezüstöt vagy rezet tudott felajánlani\, az is elhozta felajánlását az Úrnak; akinek akáciafája volt\, azt hozta el a különböző istentiszteleti eszközökhöz. 25 Mindazok az asszonyok\, akik értettek hozzá\, saját kezükkel megfonták és megfonva hozták el a kék és piros bíbort\, a karmazsin fonalat és lenfonalat. 26 Mindazok az asszonyok pedig\, akiket a szívük arra indított\, és értettek hozzá\, megfonták a kecskeszőrt. 27 A vezető emberek pedig ónixköveket és berakásra alkalmas köveket hoztak az éfódhoz és hósenhez\, 28 valamint balzsamot és olajat a lámpához\, a felkenéshez való olajhoz és jó illatú füstölőszerekhez. 29 Mindazok az izráeliek\, férfiak és asszonyok\, akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre\, amelyek elkészítését Mózes által elrendelte az Úr\, önkéntes adományokat hoztak az Úrnak. 30 Akkor ezt mondta Mózes Izráel fiainak: Nézzétek! Az Úr név szerint elhívta Becalélt\, Húr fiának\, Úrínak a fiát Júda törzséből. 31 Betöltötte őt isteni lélekkel\, bölcsességgel\, értelemmel és képességgel mindenféle munkára\, 32 hogy terveket készítsen az arany\, az ezüst és a réz feldolgozására\, 33 kövek vésésére és berakására\, fafaragásra és mindenféle tervezőmunka elvégzésére. 34 Azzal a képességgel is felruházta\, hogy tanítson a Dán törzséből való Oholíábbal\, Ahíszámák fiával együtt. 35 Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket\, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát\, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát\, és elkészítsék hozzájuk a terveket. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„Akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre…” (29) Ha a szívünket ösztönzi a Lélek\, akkor a kezünket is. Mozdulunk\, dolgozunk\, hogy a templom és imaterem ékes és szép legyen. Kedves adomány ez is\, nem csak a pénzbeli. Teremtés hetén hálát adunk a Föld terméséért. Adjunk az úrasztalára szép asztaldíszt kertünk terméseiből és cserepes virágot vagy saját készítésű hímzést\, ízléses terítőt. \nRÉ21 122 \nNapi zsoltár | 46 | Az Isten a mi reménységünk \n\n\n„Köszöntsetek minden testvért szent csókkal!”1Thessz 5\,12–28 \n\n\n12 Kérünk titeket\, testvéreink\, hogy becsüljétek meg azokat\, akik fáradoznak közöttetek\, akik elöljáróitok az Úrban\, és intenek is titeket. 13 Munkájukért nagyon becsüljétek és szeressétek őket! Éljetek egymással békességben! 14 Kérünk titeket\, testvéreink\, intsétek a tétlenkedőket\, biztassátok a bátortalanokat\, karoljátok fel az erőtleneket\, legyetek türelmesek mindenkihez. 15 Vigyázzatok\, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal\, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt. 16 Mindenkor örüljetek\, 17 szüntelenül imádkozzatok\, 18 mindenért hálát adjatok\, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. 19 A Lelket ne oltsátok ki\, 20 a prófétálást ne vessétek meg\, 21 de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg\, 22 a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok! 23 A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen\, és őrizze meg a ti lelketeket\, elméteket és testeteket teljes épségben\, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. 24 Hű az\, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt. 25 Testvéreim\, imádkozzatok értünk is! 26 Köszöntsetek minden testvért szent csókkal! 27 Az Úr nevében hagyom meg nektek\, hogy olvassátok fel ezt a levelet minden testvérnek! 28 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(26) „Köszöntsetek minden testvért szent csókkal!” (1Thessz 5\,12–28) \nA közösség megélése különösen fontos a gyülekezeteinkben. Hányszor hangsúlyozzuk a szószékről: a magányos hitgyakorlás nem elegendő! Megvan az ideje a belső szobába vonulásnak\, de tudnunk kell élni azokkal az alkalmak¬kal is\, amikor semmi sem akadályozza meg a testvéri együttlétet. Amikor Zsujtán kezdtem helyettesíteni\, nyári pikniket szerveztünk\, hogy jobban megismerjük egymást. Megtelt a kis imaház előtti tér\, és ragyogó délutánt töltöttünk Istennel és egymással. Az alkalom után néhányan megjegyezték: – Miért siettünk ezzel? Várhattunk volna még… De nem lehetett. Néhány hónap múlva már a nyakunkon volt a világjárvány. A záró rendelkezések mindig hangsúlyosak. Az utolsó szó hosszan visszhangzik a lelkekben. Pál tizenhét tanácsot fogalmaz meg a testvéri együttlét helyes megéléséhez. Nem lehet akármilyen: figyelmesnek\, szeretetteljesnek kell lennie\, mintha családtaghoz fordulnánk. Ennek egyik jele a szent csók – a közösség nyilvános kifejezése. A Júdás-csók után különösen fontossá vált\, hogy ezt az érintkezési formát az újszövetségi levelek szellemében használjuk.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-299/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251001T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20251031T170000
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251005T074838Z
LAST-MODIFIED:20251005T074838Z
UID:11776-1759305600-1761930000@nemmind1.hu
SUMMARY:Juhász Gyula: Október
DESCRIPTION: \n\n\nA fény arannyal öntözi még\nA szőke akác levelét\,\nDe ez a fény\, megérzem én\,\nMár októberi fény.\n\n\n\nAz alkony lila fátyla alatt\nTarka tehenek hada halad\,\nVígan elbődül\, hisz haza tart\,\nDe ez már őszi csapat.\n\n\n\nA kertben tarkán égő színek\,\nVirágok\, dúsan vérző szívek\,\nRajtuk az este harmata ring\,\nDe ez már őszi pompa mind.\n\n\n\nFényt\, krizantémet\, dalt\, harmatot\nLelkemben vígan elringatok\,\nMegszépül lassan\, ami rég volt\,\nDe ez már októberi égbolt!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/juhasz-gyula-oktober/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251002
DTEND;VALUE=DATE:20251003
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251002T073729Z
LAST-MODIFIED:20251002T073729Z
UID:11772-1759363200-1759449599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot.”2Móz 36 \n\n\n1 Becalél és Oholíáb mindazokkal a hozzáértő emberekkel együtt\, akiknek bölcsességet és értelmet adott az Úr\, hogy el tudják készíteni a szentély különböző istentiszteleti eszközeit\, készítsék el azokat egészen úgy\, ahogyan megparancsolta az Úr! 2 Hívatta tehát Mózes Becalélt és Oholíábot és mindazokat a hozzáértő embereket\, akiknek bölcsességet adott az Úr\, mindenkit\, akit szíve arra indított\, hogy jelentkezzen a munka elvégzésére. 3 Ezek átvették Mózestől mindazokat a felajánlott dolgokat\, amelyeket Izráel fiai hoztak a szentély istentiszteleti eszközeinek az elkészítéséhez. De továbbra is vittek minden reggel felajánlásokat Mózeshez. 4 Eljöttek mindazok a hozzáértő emberek\, akik a szentély különféle eszközein dolgoztak\, mindenki otthagyva a maga munkáját\, amelyen éppen dolgozott\, 5 és ezt mondták Mózesnek: Többet hordott össze a nép\, mint amennyi szükséges azokhoz az istentiszteleti eszközökhöz\, amelyek elkészítését megparancsolta az Úr. 6 Ekkor Mózes parancsára kihirdették a táborban: Se férfi\, se asszony ne készítsen már semmit felajánlásként a szentély számára! Így kellett a népnek elrendelni\, hogy ne hozzon több adományt. 7 Mert elég volt az anyag az egész munka elvégzéséhez\, sőt még maradt is. 8 A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot tíz sátorlapból: sodrott lenfonálból\, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból\, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 9 Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök\, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete mindegyik sátorlapnak. 10 Öt sátorlapot fűztek össze egymással\, majd a másik öt sátorlapot is összefűzték egymással. 11 Azután készítettek kék bíbor hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készítettek a másik sátorlap szegélyén is\, azon a végén\, ahol összefűzték. 12 Ötven hurkot készítettek az egyik sátorlapon\, és ötven hurkot készítettek annak a másik sátorlapnak a szegélyén is\, amelyet hozzáfűztek. A hurkok egymással szemben voltak. 13 Készítettek ötven aranykapcsot\, és ezekkel a kapcsokkal rögzítették egymáshoz a sátorlapokat. Így állt össze a hajlék. 14 Azután készítettek sátorlapokat kecskeszőrből sátortetőnek a hajlék fölé: tizenegy ilyen sátorlapot készítettek. 15 Egy sátorlap hossza harminc könyök volt\, a sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete a tizenegy sátorlapnak. 16 Összefűztek öt sátorlapot külön\, és hat sátorlapot is külön. 17 Készítettek ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére\, ahol összefűzték\, és ötven hurkot készítettek a másik sátorlapnak arra a szélére is\, ahol összefűzték. 18 Készítettek ötven rézkapcsot a sátortető összefűzésére\, hogy egy egész legyen. 19 Készítettek még egy takarót is a sátorra vörösre festett kosbőrből\, és arra még egy takarót delfinbőrből. 20 Készítettek a hajlékhoz felállítható deszkákat is akáciafából. 21 A deszkák hossza tíz könyök volt\, a deszkák szélessége pedig másfél könyök. 22 Mindegyik deszkának két csapja volt\, amelyek összekötötték egyiket a másikkal. Így készítették el a hajlék mindegyik deszkáját. 23 Így készítették el a hajlék deszkáit: húsz deszkát tettek a déli oldalra dél felé. 24 Készítettek negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá\, két talpat mindegyik deszka alá a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp volt a két csapnak megfelelően. 25 A hajlék másik oldalára\, az északi oldalra is húsz deszkát készítettek. 26 Ezeknek is negyven ezüsttalpa volt\, két talp volt az egyik deszka alatt\, és két talp volt a másik deszka alatt is. 27 Nyugat felől\, a hajlék hátuljára is készítettek hat deszkát. 28 Készítettek két-két deszkát a hajlék két hátsó sarkára. 29 Ezek párosával voltak egymás mellett\, aljuktól a tetejükig szorosan összefogva\, egészen a karikáig. Így csinálták mindkettőnél\, mindkét saroknál. 30 Nyolc deszka volt tehát ezüsttalpakkal\, összesen tizenhat talppal: két-két talp volt mindegyik deszka alatt. 31 Készítettek reteszeket is akáciafából: ötöt a hajlék egyik oldalának a deszkáihoz\, 32 öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz\, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon. 33 Elkészítették a középső reteszt is\, hogy középen rögzítse a deszkákat\, egyik végétől a másik végéig. 34 A deszkákat bevonták arannyal\, és aranyból készítették a karikákat a reteszek kengyeleiként. Bevonták arannyal a reteszeket is. 35 Azután elkészítették a kárpitot kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból: művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 36 Készítettek hozzá négy akáciafa oszlopot\, és bevonták arannyal. A rajta levő kampók is aranyból voltak. És öntöttek hozzájuk négy ezüsttalpat. 37 Készítettek függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból\, művészi módon kihímezve\, 38 ehhez pedig öt oszlopot kampókkal együtt. Az oszlopfőket és összekötőiket bevonták arannyal; a hozzájuk való öt talp rézből készült. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata\n\n\n\n„A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot.” (8) A szent hajlékot mesteremberek vezetésével gondosan\, minden apró részletet rögzítve készítették el. A legapróbb elemeket\, kampókat és reteszeket is aranyból\, ezüstből és rézből\, a deszkaanyagot is nemes fémmel bevonva. A kárpitok és takarók a szövés-fonás vagy a bőr művészi munkái voltak. Istennek a legjobbat ajánlotta föl a gyülekezet. Mi se a fölösleget adjuk! \nRÉ21 182 \nNapi zsoltár | 39 | Szívemben elvégezém\, és mondám \n\n\n„…mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek…”2Thessz 1 \n\n\n1 Pál\, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikaiak gyülekezetének Istenben\, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban: 2 kegyelem nektek és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól. 3 Szüntelen hálával tartozunk Istennek értetek\, testvéreim\, amint ez méltó is\, hiszen hitetek nőttön-nő\, és az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban\, 4 úgyhogy mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek\, állhatatosságotokkal és hitetekkel\, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek. 5 Ez annak a jele\, hogy Isten igazságosan fog ítélni\, amikor titeket méltónak nyilvánít az ő országára\, amelyért szenvedtek is. 6 Mert úgy igazságos Isten előtt\, hogy gyötrőiteknek gyötrelemmel fizessen\, 7 nektek pedig\, akiket gyötörtek\, enyhülést adjon mivelünk együtt. Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival\, 8 tűz lángjában\, bosszút áll azokon\, akik nem ismerik Istent\, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. 9 Ezek majd örök pusztulással bűnhődnek az Úrtól és az ő dicső hatalmától\, 10 amikor eljön azon a napon\, hogy megdicsőüljön szentjei között\, és csodálják mindazok\, akik benne hittek\, aminthogy ti is hittel fogadtátok bizonyságtételünket. 11 Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek\, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra\, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan\, 12 hogy megdicsőüljön a mi Urunk Jézus Krisztus neve bennetek\, és ti is őbenne a mi Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(4) „…mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek…” (2Thessz 1) \nIsmerjük a társaságok üstököseit\, akik hőstetteitől visszhangos az éjszaka. Megelőztem\, felemeltem\, lepipáltam\, meghódítottam… Ők a modern kor Nagy Sándorai\, elképzelt vagy valós tetteik jutalmának se vége\, se hossza. Pál apostol ezzel szemben nyíltan vállalja\, hogy a sor végén áll: „Legutoljára pedig\, mint egy torzsszülöttnek\, megjelent nekem is.” (1Kor 15\,8) Élesen megfogalmazza\, mennyire rá van szorulva Krisztus áldozatára akkor is\, amikor arról szól\, ő az első a bűnösök között. Amit ő dicsekvésként mond önmagáról\, az épp a gyengesége – ez pedig a hely\, ahol Krisztus ereje megmutatkozik. Pál tanult szónoklattant\, tudta\, mi a captatio benevolentiae – a jóindulat elnyerése –\, hiszen ezzel a fogással kezdi beszédét Athénban is. De itt többről van szó. A thesszalonikai keresztyének emberfeletti odaszánásról tettek tanúbizonyságot: a legerősebb szorongattatások ellenére is helytálltak. Az apostol nem önmagát állítja a középpontba\, hanem őket. Nem fél attól\, hogy háttérbe szorul – örvendezett annak\, hogy Isten munkáját láthatja az általa alapított gyülekezetben. Ezért dicsekszik velük. Nem a saját érdemeit fényezi\, hanem Isten kegyelmét ünnepli bennük.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-300/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251005
DTEND;VALUE=DATE:20251006
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251005T074358Z
LAST-MODIFIED:20251005T074358Z
UID:11774-1759622400-1759708799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az Úr szent tulajdona!”2Móz 39 \n\n\n1 Elkészítették a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból. Elkészítették Áron szent ruháit is\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 2 Elkészítették az éfódot aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. 3 Aranyból vékony lapokat vertek\, és fonalakká metélték\, hogy művészi szövéssel beledolgozhassák a kék és piros bíborba\, a karmazsinba és a lenbe. 4 Készítettek hozzá rákapcsolt vállrészeket a két szélén\, amelyeket egymásba lehetett kapcsolni. 5 A rajta levő övet\, amellyel fel lehet övezni\, ugyanúgy és ugyanabból készítették: aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 6 Azután megmunkálták az aranyfoglalatba való ónixköveket\, és rávésték Izráel fiainak a nevét\, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik. 7 Azután rátették azokat az éfód vállrészeire. Izráel fiaira emlékeztető kövek ezek\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 8 Azután elkészítették a hósent művészi munkával\, ahogyan az éfódot készítették: aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. 9 Négyzet alakú volt\, kétrét hajtva; így készítették el a hósent. Egy arasz hosszú és egy arasz széles volt\, kétrét hajtva. 10 Négy sor kőből készítettek rá borítást. Rubin\, topáz és smaragd: ez volt az első sor. 11 A második sor: karbunkulus\, zafír és jáspis. 12 A harmadik sor: opál\, agát és ametiszt. 13 A negyedik sor: krizolit\, ónix és nefrit. Aranyfoglalatokkal készült a borítás. 14 A köveken Izráel fiainak a nevei voltak: tizenkét kő a neveknek megfelelően. Pecsétgyűrű módjára voltak vésve; mindegyiken egy-egy törzs neve volt\, a tizenkét törzsnek megfelelően. 15 Készítettek a hósenre színarany láncokat; sodorva\, ahogy a zsinórokat szokták. 16 Azután készítettek két aranyfoglalatot és két aranykarikát\, és ráillesztették a két karikát a hósen két végére. 17 A két aranyzsinórt belefűzték a két karikába a hósen két végén. 18 A két zsinór két végét ráerősítették a két foglalatra\, és ráerősítették az éfód vállrészének az elejére. 19 Készítettek még két aranykarikát\, és azokat is ráerősítették a hósen két végére\, azon a szélén\, amely az éfód felé eső részen belül volt. 20 Azután készítettek még két aranykarikát\, és ráillesztették azokat elöl az éfód két vállrészére\, kissé lejjebb\, közel az egybefűzéshez az éfód öve fölött. 21 A hósent karikáinál fogva kék bíbor zsinórral az éfód karikáihoz csatolták\, hogy az éfód öve fölött legyen\, és ne csússzék el a hósen az éfódról\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 22 Elkészítették az éfód palástját is takácsmunkával\, az egészet kék bíborból. 23 A palást nyakkivágása középen volt\, mint a mellvért nyakkivágása. A kivágás körös-körül szövéssel volt megerősítve\, nehogy beszakadjon. 24 A palást szegélyére gránátalmákat készítettek kék és piros bíborból és sodrott karmazsin fonálból. 25 Készítettek színarany csengettyűket\, és odaerősítették a csengettyűket a gránátalmák közé a palást szegélyére körös-körül\, vagyis a gránátalmák közé. 26 Csengettyű meg gránátalma váltakozott a palást szegélyén körös-körül. Ebben szolgált a főpap\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 27 Elkészítették Áronnak és fiainak a köntöseit lenből takácsmunkával. 28 A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették\, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. 29 Az övet is sodrott lenfonálból\, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 30 Azután a homlokdíszt készítették el\, a szent fejdíszt színaranyból\, és felírták rá\, ahogy a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az Úr szent tulajdona! 31 Ezt kék bíbor zsinórra fűzték\, és rákötötték a süveg elejére\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 32 Így végezték el a hajléknak\, a kijelentés sátrának összes munkálatait. Mindent úgy készítettek el Izráel fiai\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr\, úgy készítették el. 33 És bemutatták Mózesnek a hajlékot: a sátrat és egész fölszerelését\, kapcsait\, deszkáit\, reteszeit\, oszlopait és talpait\, 34 a vörösre festett kosbőr takarót és a delfinbőr takarót\, a függőkárpitot\, 35 a bizonyság ládáját és annak rúdjait a fedéllel együtt\, 36 az asztalt\, annak egész fölszerelését és a szent kenyereket\, 37 a színarany lámpatartót mécseseivel\, a mécseseket sorjában\, annak teljes fölszerelését meg a lámpaolajat\, 38 az aranyoltárt\, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket\, a sátor bejáratának függönyét\, 39 a rézoltárt\, annak rézrácsozatát\, rúdjait és egész fölszerelését\, a medencét és annak állványát\, 40 az udvar szőnyegfalait\, oszlopait és talpait meg az udvar kapujára való függönyt\, annak köteleit és cövekeit\, a hajléknak\, vagyis a kijelentés sátrának egész istentiszteleti fölszerelését\, 41 a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz: Áron főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit. 42 Pontosan úgy végezték el az összes munkálatot Izráel fiai\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 43 Mózes megtekintette az egész művet\, és megállapította\, hogy elkészültek vele; úgy készítették el\, ahogyan megparancsolta az Úr. Ekkor Mózes megáldotta őket. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nMindenkori öltözetünk üzen rólunk. Így jó végigmérnünk magunkat induláskor. A mai fejezetünk is ezt teszi: számba veszi a szent szolgálathoz rendelt ruhák színét és anyagát\, majd a különleges ruhadarabok leírásán keresztül elér a papi süveg homlokdíszéig\, miközben folyamatosan odafigyel arra\, mit parancsolt az Úr. Erre következik Mózes megerősítő összefoglalása és áldásmondása. Induljunk útjainkra így mi is – odafigyelve az összhangra Istenünk parancsa és megjelenésünk üzenete között\, hogy rólunk is leolvasható legyen: „Az Úr szent tulajdona!” (30b) \nRÉ21 132 • IÉ Jn 11\,1(2)3.17–27.38b–45 • Zsolt 19 \nVasárnapi könyörgés | 582 | Jézus Krisztus\, mi kegyelmes királyunk \nHeti zsoltár | 44 | Hallottuk\, Isten\, füleinkkel \n\n\n„…nem mindenkié a hit”2Thessz 3\,1–5 \n\n\n1 És végül\, testvéreim\, imádkozzatok értünk\, hogy terjedjen az Úr igéje\, és úgy dicsőítsék\, ahogyan nálatok is\, 2 és hogy megszabaduljunk az elvetemült és gonosz emberektől: mert nem mindenkié a hit. 3 De hűséges az Úr\, aki megerősít titeket\, és megőriz a gonosztól. 4 Bizalmunk van az Úrban irántatok\, hogy amit elrendelünk\, azt megteszitek\, és meg is fogjátok tenni. 5 Az Úr pedig irányítsa szíveteket Isten szeretetére és Krisztus állhatatosságára. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(2) „…nem mindenkié a hit” (2Thessz 3\,1–5) \nA nyári szünetben a családdal Dörgicsére látogattunk\, Káli professzor birtokára – ő a magyar lombikbébiprogram atyja. A birtokon olyan két- és négykerekű csodákat lehetett szemügyre venni\, amelyek ritkaságszámba mennek. Ilyen például a De Tomaso Mangusta\, amelyből mindössze négyszáz készült\, és csupán százötven jutott el Európába. Szinte „repülésre kész” állapotban láttuk ezt a járművet – olyan ritka\, hogy csak néhány ember mondhatja el magáról: birtokol egy Mangustát. Mégis\, mindenféle szívfájdalom nélkül ott hagytam. Lehet élni nélküle is. El tudom fogadni ezt az állapotot. Azt viszont nehezebben\, hogy nem minden\, számomra kedves emberé a hit. Mennyien feszültek már neki a Szentírásnak\, s mégsem találták meg Istent! Keresték a sorokban és a sorok között. Ahogy az Az Úr csodásan működik kezdetű ének is mondja: „Ki kétkedőn boncolja őt\, / Annak választ nem ád.” Pál apostol itt nem a meggyőzés szándékával tekint a hitetlenekre\, hanem mint akiket ki kell rostálni. A thesszalonikai levélből úgy tűnik\, ezek az emberek akadályozták a gyülekezetet abban\, hogy az evangélium terjedjen\, és Isten nevére áldás és dicsőség szálljon. Felesleges teherként\, visszahúzó erőként utal rájuk – akiktől meg kell szabadulni. Jézus tanítása azonban kiszélesíti ezt a látásmódot. A búza és konkoly példázatában azt olvassuk: „Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig…” (Mt 13\,30) Ő türelemre int\, míg Pál inkább a közösség védelmére összpontosít. Azt szeretné\, hogy az alkalmatlan\, hitetlen\, farizeusi emberek miatt ne érje gyalázat a keresztyén közösségeket – és nem utolsósorban magát Istent. Thesszalonikában\, úgy tűnik\, kevesen bírták a tiszta evangéliumot\, a gáncsoskodás nélküli hitet. Olyan ritka volt ez\, mint a fehér holló. Vagy mint a De Tomaso Mangusta. A hit nem birtokolható úgy\, mint egy autó. Nem lehet megvásárolni\, sem kiérdemelni. Ajándék\, amelyet csak nyitott szívvel lehet befogadni.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-301/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251006
DTEND;VALUE=DATE:20251007
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251006T073059Z
LAST-MODIFIED:20251006T073059Z
UID:11778-1759708800-1759795199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„az első hónap első napján”2Móz 40 \n\n\n1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot\, a kijelentés sátrát! 3 Helyezd el benne a bizonyság ládáját\, és függeszd fel a kárpitot a láda elé! 4 Vidd be az asztalt\, és rendezd el rajta\, ami rá való! Vidd be a lámpatartót\, és rakd fel rá a mécseseket! 5 Helyezd az illatáldozatra való aranyoltárt kívülről a bizonyság ládája elé\, és tedd föl a függönyt a hajlék bejáratára! 6 Helyezd az égőáldozati oltárt a hajléknak\, a kijelentés sátrának bejárata elé! 7 A medencét helyezd a kijelentés sátra és az oltár közé\, és töltsd meg vízzel! 8 Azután kerítsd el az udvart körös-körül\, és tedd föl a függönyt az udvar kapujára! 9 Aztán vedd a fölkenéshez való olajat\, és kend föl a hajlékot és mindazt\, ami benne van! Így szenteld fel azt és egész fölszerelését\, hogy szent legyen! 10 Kend fel az égőáldozati oltárt is és egész fölszerelését. Így szenteld föl az oltárt\, hogy igen szent legyen az oltár! 11 A medencét és annak állványát is kend fel\, így szenteld föl azt! 12 Azután vezesd Áront és fiait a kijelentés sátrának bejáratához\, és mosdasd meg őket! 13 Öltöztesd föl Áront a szent ruhákba\, kend fel és szenteld fel\, hogy a papom legyen! 14 Fiait is vezesd oda\, és öltöztesd fel őket köntösükbe! 15 Kend föl őket\, ahogyan apjukat fölkented\, hogy papjaim legyenek! Ez a fölkenés teszi őket örökre papjaimmá\, nemzedékről nemzedékre. 16 Mózes így járt el: mindenben úgy járt el\, ahogyan megparancsolta neki az Úr. 17 A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot. 18 Felállította Mózes a hajlékot: lerakta a talpait\, felállította a deszkáit\, ráillesztette a reteszeit\, és felállította az oszlopait\, 19 majd kifeszítette a hajlék fölé a sátortetőt\, fölterítette a sátor tetejére a takarót\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 20 Azután fogta és beletette a Bizonyságot a ládába\, a rudakat ráillesztette a ládára\, rátette a fedelet a láda tetejére\, 21 majd bevitte a ládát a hajlékba\, és föltette a függőkárpitot\, hogy eltakarja a bizonyság ládáját\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 22 Azután elhelyezte az asztalt a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán a kárpiton kívül\, 23 majd kenyereket rakott rá sorban az Úr elé\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 24 Azután elhelyezte a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben\, a hajlék déli oldalán\, 25 és fölrakta a mécseseket az Úr elé – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 26 Azután elhelyezte az aranyoltárt a kijelentés sátrában a kárpit elé\, 27 és jó illatú illatáldozatot mutatott be rajta – ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 28 Azután föltette a függönyt a hajlék bejáratára\, 29 majd elhelyezte az égőáldozati oltárt a hajléknak\, a kijelentés sátrának a bejáratánál\, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 30 Azután elhelyezte a medencét a kijelentés sátra és az oltár között\, és vizet töltött bele a mosakodáshoz. 31 Ebben mosták meg Mózes\, Áron és fiai a kezüket és a lábukat. 32 Valahányszor bementek a kijelentés sátrába\, és az oltár elé léptek\, megmosakodtak\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. 33 Azután elkerítette az udvart a hajlék és az oltár körül\, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így készült el Mózes a munkával. 34 Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát\, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 35 És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába\, mert rajta nyugodott a felhő\, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. 36 Egész vándorlásuk alatt valahányszor fölemelkedett a felhő a hajlékról\, útnak indultak Izráel fiai. 37 De ha nem emelkedett fel a felhő\, ők sem indultak el\, amíg az fel nem emelkedett. 38 Mert nappal az Úr felhője volt a hajlék fölött\, éjjel pedig tűz lángolt benne. Izráel egész háza látta ezt\, amíg csak vándorolt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nCsodálatos és meghívó üzenete van az igénkben bemutatott (év)kezdésnek: „az első hónap első napján” (2.17)\, felállításra kerül a hajlék\, az Úr kijelentésének sátra\, és abszolút középponttá és meghatározóvá (36kk) válik Isten népének mindennapjaiban. Mi nemcsak éveinket kezdhetjük ennek mintájára\, hiszen Krisztusban Istenünk velünk van „minden napon a világ végezetéig” (Mt 28\,20). Legyen Ő a tájékozódási és középpont földi vándorlásunk minden tevékenységében\, a mai emlékezésben is! \nRÉ21 564 • Zsolt 44 \nNapi ének | 297 | Tarts meg\, Urunk\, szent igédben! \n\n\n„…nehogy valakit is megterheljünk közületek.”2Thessz 3\,6–18 \n\n\n6 Testvéreim\, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek\, hogy tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől\, aki tétlenül és nem a tőlünk átvett hagyomány szerint él. 7 Mert magatok is tudjátok\, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek\, 8 nem éltünk senkinél ingyenkenyéren\, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal\, nehogy valakit is megterheljünk közületek. 9 Nem azért\, mintha nem volna meg a jogunk erre\, hanem azért\, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként. 10 Mert akkor is\, amikor nálatok voltunk\, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni\, ne is egyék. 11 Mert halljuk\, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek\, nem dolgoznak\, hanem haszontalan dolgokat művelnek. 12 Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk\, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban\, hogy csendben dolgozva\, a maguk kenyerén éljenek. 13 Ti pedig\, testvéreim\, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe. 14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik levélbeli intésünknek\, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot\, hogy megszégyenüljön. 15 De ne tekintsétek ellenségnek\, hanem intsétek\, mint testvéreteket. 16 Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal! 17 A köszöntést én\, Pál\, saját kezemmel írom: ez a hitelesítő jel minden levelemen\, így írok. 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(8) „…nehogy valakit is megterheljünk közületek.” (2Thessz 3\, 6–18) \nKosztolányi Dezső Esti Kornélja különös alak\, s az ismerősei sem térnek el ebben tőle. Egy este Ürögi Dani jelenik meg nála\, akit már rég nem látott. A történet egyetlen dolog körül forog\, nevezetesen hogy a hivatalnok nem akar zavarni\, épp csak benézett. Kornél meg is nyugtatja\, nem zavar. A beszélgetés viszont mindig oda kanyarodik vissza\, hogy biztosan nem örül a házigazda. A végén éjfél után távozik a kért művészeti újsággal a váratlan\, de egyáltalán nem rosszkor érkezett vendég. Pál apostol a levél zárásában arról beszél\, hogy ők soha nem voltak senki terhére. Pál senkit meg nem rövidített\, szükségleteiről maga gondoskodott\, ezért nagyon keményen dolgozott. Az apostol ezzel is példát szeretett volna mutatni az ott élőknek. Ne csak azokra gondoljunk itt\, akik Krisztus közeli eljövetelét várva élősködnek másokon\, hanem azokra is\, akik visszaélnek a keresztyén vendégszeretettel\, nagylelkűséggel\, segítőkészséggel. A napok gonoszak\, figyeljünk magunkra és hittestvéreinkre\, hogy ami fentről adatott\, azt jól használjuk.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-302/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251007
DTEND;VALUE=DATE:20251008
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251007T101838Z
LAST-MODIFIED:20251007T101838Z
UID:11780-1759795200-1759881599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„egy szívvel és egy lélekkel kitartóan”ApCsel 1\,1–14 \n\n\n1 Az első könyvet arról írtam\, Teofiloszom\, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva 2 egészen addig a napig\, amelyen felvitetett\, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak\, akiket kiválasztott. 3 Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta nekik\, hogy ő él\, amikor negyven napon át megjelent előttük\, és beszélt az Isten országa dolgairól. 4 Amikor együtt volt velük\, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből\, hanem várjátok meg az Atya ígéretét\, amelyről hallottátok tőlem\, 5 hogy János vízzel keresztelt\, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. 6 Amikor együtt voltak\, megkérdezték tőle: Uram\, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát? 7 Így válaszolt nekik: Nem a ti dolgotok\, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok\, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. 8 Ellenben erőt kaptok\, amikor eljön hozzátok a Szentlélek\, és tanúim lesztek Jeruzsálemben\, egész Júdeában és Samáriában\, sőt a föld végső határáig. 9 Miután ezt mondta\, szemük láttára felemeltetett\, és felhő takarta el őt a szemük elől. 10 Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé\, íme\, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában\, 11 akik ezt mondták: Galileai férfiak\, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus\, aki felvitetett tőletek a mennybe\, úgy jön el\, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe. 12 Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről\, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre. 13 Amikor hazatértek\, felmentek a felső szobába\, ahol a szállásuk volt\, mégpedig Péter és János\, Jakab és András\, Fülöp és Tamás\, Bertalan és Máté\, Jakab\, Alfeus fia\, Simon\, a Zélóta és Júdás\, Jakab fia. 14 Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban\, az asszonyokkal\, Jézus anyjával\, Máriával és testvéreivel együtt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nA menny és a föld reményteljes kapcsolata bontakozik ki Jézusban\, és válik osztályrészévé a tanítványainak\, akik: élik\, hogy az Úr együtt volt és van velük (3.4); hallják az Ő szavát – legyen szó parancsolatról\, ígéretről\, vagy kérdéseikre adott válaszról (4kk); közösségbe kerülnek a mennyei követséggel (10k) és egymással (12kk); és „egy szívvel és egy lélekkel kitartóan” imádkoznak (14). Éljük mi is így keresztyénségünket! \nRÉ21 534 \nEsti ének | 690 | Jézus Krisztus\, szentek reménye \n\n\n„…olyanok lennénk\, mint Sodoma…”Ézs 1\,1–9 \n\n\n1 Ézsaiásnak\, Ámóc fiának látomása\, amelyet akkor látott Júdáról és Jeruzsálemről\, amikor Uzzijjá\, Jótám\, Áház és Ezékiás voltak Júda királyai. 2 Halljátok meg\, egek\, figyelj ide\, föld\, mert az Úr szól: Fiaimat fölneveltem\, fölmagasztaltam\, de ők elpártoltak tőlem! 3 Az ökör ismeri gazdáját\, a szamár is urának jászlát\, de Izráel nem ismer\, népem nem ért meg engem. 4 Jaj\, vétkes nemzet\, bűnnel terhelt nép! Gonosz utódok\, romlott fiak! Elhagyták az Urat\, megvetették Izráel Szentjét\, elfordultak tőle! 5 Minél több verést kaptok\, annál jobban ellenkeztek! Egészen beteg már a fej\, egészen gyenge már a szív. 6 Tetőtől talpig nincs rajta ép hely\, csupa zúzódás\, kék folt és gennyes seb. Nem nyomták ki\, nem kötözték be\, olajjal sem gyógyítgatták. 7 Országotok pusztaság\, városaitokat fölperzselték\, földeteket szemetek láttára idegenek tarolták le\, pusztaság\, mint ahol idegenek dúltak. 8 Olyan maradt Sion leánya\, mint kunyhó a szőlőben\, mint csőszház az uborkaföldön\, vagy mint egy ostromlott város. 9 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna néhány menekültet\, olyanok lennénk\, mint Sodoma\, Gomorához hasonlítanánk. \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(9) „…olyanok lennénk\, mint Sodoma…” (Ézs 1\,1–9) \nÉzsaiás próféta költői nyelven írja le a népe állapotát. Amit itt olvasunk\, nem rózsás. Ez a felütés a könyv elején be is mutatja azokat az állapotokat\, amelyekben a prófétának helyt kell állnia. Teljes mértékben hátat fordított a nép Istenének. Nem akar róla tudomást sem venni. Úgy tesz\, mintha nem is volna. Nagyon hasonló állapot ez\, mint amikor Jean-Paul Sartre Az Ördög és a Jóisten című darabjában Götz maga lesz a mértéke mindennek\, és azt hiszi\, bármit megtehet. Ha akar\, gyilkosnak áll\, ha úgy kívánja\, szentnek. Nem érzi a különbséget. Ilyesmit mond magáról: Tizenöt éve undorodom magamtól. Nem tudod megérteni\, hogy a Rosszért élek-halok? Igen\, Izráel népe is élt-halt a rosszért\, még az sem érdekelte\, ha büntetése a teljes pusztulás. Az Ige Sodomához és Gomorához hasonlítja. Azért egy különbség jól látszik: Lót városa teljes egészében elpusztult. Sőt még az is\, aki a régi életébe visszavágyott. Viszont Ézsaiás különleges üzenete a maradék\, amelynek megvan az esélye a megtérésre.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-303/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251007T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260812T000000
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20241107T115640Z
LAST-MODIFIED:20260108T090658Z
UID:10336-1759795200-1786492800@nemmind1.hu
SUMMARY:Bibliaóra
DESCRIPTION:Bibliaóra minden hónap első és harmadik csütörtökjén 17 órakor a gyülekezeti házban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/noi-bibliaora-3/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20251008
DTEND;VALUE=DATE:20251009
DTSTAMP:20260514T145605
CREATED:20251008T080433Z
LAST-MODIFIED:20251008T080433Z
UID:11786-1759881600-1759967999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Urunk… te mutasd meg!”ApCsel 1\,15–26 \n\n\n15 Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében\, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt\, és így szólt: 16 Testvéreim\, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak\, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról\, aki vezetője lett azoknak\, akik elfogták Jézust; 17 közénk tartozott\, és részt kapott ebből a szolgálatból. 18 Ez gonosztettének jutalmából mezőt szerzett\, de fejjel lezuhant\, kettészakadt derékban\, és egész belső része kifordult. 19 Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt\, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának\, azaz Vérmezőnek. 20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: „Legyen a szállása pusztává\, és lakó ne legyen abban”\, és „az ő tisztségét más kapja meg”. 21 Szükséges tehát\, hogy azok közül a férfiak közül\, akik egész idő alatt együtt voltak velünk\, amíg közöttünk járt az Úr Jézus\, 22 kezdve János keresztségétől addig a napig\, amelyen felvitetett tőlünk\, még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának. 23 Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet\, más néven Barsabbást\, akinek mellékneve Jusztusz volt\, és Mátyást\, 24 és így imádkoztak: Urunk\, minden szívnek ismerője\, te mutasd meg\, hogy e kettő közül melyiket választottad magadnak\, 25 hogy megkapja ebben a szolgálatban\, az apostolságban azt a helyet\, amelyet Júdás elhagyott\, hogy az őt megillető helyre jusson. 26 Sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett\, és a tizenegy apostol közé sorolták őt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata\n\n\n\nA Krisztust követő embert és közösséget is érheti megrázkódtatás – éri is. Ennek feldolgozásához\, az életút és a szolgálat folytatásához megszívlelendő mintát adnak az apostolok. Az őszinte helyzetfelmérés (15–20) után célszerű és célravezető megvizsgálni az ígéretes adottságokat (21–23)\, majd imádkozva Isten útmutatására hagyatkozni (24–26): „Urunk… te mutasd meg!” (24) \nRÉ21 533 \nNapi ének | 589 | Ne csüggedj el\, kicsiny sereg \n\n\n„Mossátok tisztára magatokat!”Ézs 1\,10–17 \n\n\n10 Halljátok az Úr igéjét\, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására\, Gomora népe! 11 Mit kezdjek a sok véresáldozattal? – mondja az Úr. – Elegem van az égőáldozati kosokból\, a hízott marhák kövérjéből! A bikák\, a bárányok és a bakok vérében nem telik kedvem. 12 Ki kívánja tőletek\, hogy eljöjjetek\, hogy megjelenjetek előttem\, és tapossátok udvaromat? 13 Ne hozzatok többé hazug áldozatot\, még a füstjét is utálom! Újhold\, szombat\, ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és az ünneplést! 14 Újholdjaitokat és ünnepeiteket gyűlölöm én\, terhemre vannak\, fáraszt elviselni. 15 Ha felém nyújtjátok kezeteket\, eltakarom előletek a szemem; bármennyit is imádkoztok\, nem hallgatlak meg benneteket\, hiszen a kezetekhez vér tapad! 16 Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat\, 17 tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra\, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák igazát\, képviseljétek az özvegy peres ügyét! \n\n\n\nAz Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Mossátok tisztára magatokat!” (Ézs 1\,10–17) \nA helyzet\, amelyben Isten népe leledzik\, tarthatatlan. Már nem nézheti\, már nem tűrheti Isten azt\, ami zajlik. Úgy tesznek\, mintha… Mennyien vannak ezzel ma is így! Mennyi „mintha” rendes ember van. Mennyi „mintha” szakértő létezik. Mennyi „mintha” jól értesült él körülöttünk. Mennyi „mintha” hívő van. Isten a próféta által azt üzeni\, ez így nem maradhat: „Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat\, tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra\, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!” A görög színházban a színészek csupa férfiak voltak. A női szerepeket is ők játszották el. Hypokratának hívták őket. Ebből a szóból származik és kerül át a jézusi szóhasználatba a képmutató kifejezés. Valaki mást személyesít meg\, mint aki ő maga. Jézus ezt a farizeusokra alkalmazza\, mondván: meszelt sírok\, de közben tele vannak utálatossággal. Ebből kell megtisztulni. Isten népe csak színjátékként áll az áldozatok mellett\, de szíve távol van az Istentől.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-304/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR