BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251007T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260812T000000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20241107T115640Z
LAST-MODIFIED:20260108T090658Z
UID:10336-1759795200-1786492800@nemmind1.hu
SUMMARY:Bibliaóra
DESCRIPTION:Bibliaóra minden hónap első és harmadik csütörtökjén 17 órakor a gyülekezeti házban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/noi-bibliaora-3/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260116T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260620T170000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20251007T101958Z
LAST-MODIFIED:20260116T085132Z
UID:11783-1768550400-1781974800@nemmind1.hu
SUMMARY:Presbiteri bibliaóra
DESCRIPTION:Presbiteri bibliaóra minden hónap első és harmadik vasárnapján 11 órától a gyülekezeti házban.\n2026.01.18. \n2026.02. 01. \n2026.02.15. \n2026.03.01. \n2026.03.15. \n2026.04.19. \n2026.05.03. \n2026.05.17.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/presbiteri-bibliaora-3/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260201T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260228T170000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260205T094410Z
LAST-MODIFIED:20260205T094410Z
UID:12096-1769932800-1772298000@nemmind1.hu
SUMMARY:Radnóti Miklós: Február
DESCRIPTION:Újra lebeg\, majd letelepszik a földre\,\nvégül elolvad a hó;\ncsordul\, utat váj.\nMegvillan a nap. Megvillan az ég.\nMegvillan a nap\, hunyorint.\nS íme fehér hangján\nrábéget a nyáj odakint\,\ntollát rázza felé s cserren már a veréb.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/radnoti-miklos-februar/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260205
DTEND;VALUE=DATE:20260206
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260205T094502Z
LAST-MODIFIED:20260205T094502Z
UID:12098-1770249600-1770335999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Aki Istentől van\, hallja Isten beszédeit.”Jn 8\,37–47 \n\n\n37 Tudom\, hogy Ábrahám utódai vagytok\, de ti meg akartok ölni\, mert az én igémnek nincs helye bennetek. 38 Én azt mondom\, amit az én Atyámnál láttam\, és ti is azt teszitek\, amit a ti atyátoktól hallottatok. 39 Ezt mondták neki: A mi atyánk Ábrahám. Jézus így szólt hozzájuk: Ha Ábrahám gyermekei volnátok\, Ábrahám cselekedeteit tennétek. 40 De ti meg akartok engem ölni\, olyan valakit\, aki azt az igazságot hirdettem nektek\, amelyet Istentől hallottam: Ábrahám ezt nem tette volna. 41 Ti ugyanazt cselekszitek\, amit atyátok. Ezt mondták neki: Mi nem paráznaságból születtünk: egy atyánk van\, az Isten. 42 Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna a ti Atyátok\, szeretnétek engem\, mert én Istentől indultam el\, és tőle jövök; nem magamtól jöttem\, hanem ő küldött el engem. 43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert hallani sem bírtátok az én igémet. 44 Ti atyátoktól\, az ördögtől valók vagytok\, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva\, és nem állt meg az igazságban\, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja\, a magáéból szól\, mert hazug\, és a hazugság atyja. 45 Mivel pedig én az igazságot mondom\, nem hisztek nekem. 46 Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani? Ha az igazságot mondom\, miért nem hisztek nekem? 47 Aki Istentől van\, hallja Isten beszédeit; ti azért nem halljátok\, mert nem Istentől valók vagytok. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Battyányi Géza igemagyarázata\n\n\n\n„Aki Istentől van\, hallja Isten beszédeit.” (47) Mennyien vannak ma is\, akik hiába találkoznak az evangéliummal\, mégsem értik meg hozzájuk szóló üzenetét! (43) Micsoda kegyelem\, hogy mi halljuk Isten beszédét\, irgalmának üzenetét\, és válaszolni tudunk elhívására. Imádkozzunk türelemmel szeretteinkért\, ha még nem jutottak el ennek meghallására! \nRÉ21 210 \nFohász | 203 | Hozzád jövök\, ó\, Mesterem \n\n\n„Hol vannak isteneid\, amelyeket magadnak csináltál?”Jer 2 \n\n\n1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére\, mátkaságod szeretetére\, amikor követtél a pusztában\, a be nem vetett földön. 3 Az Úr szent tulajdona volt Izráel\, termésének a legjava. Akik ettek belőle\, mind meglakoltak\, rossz végük lett – így szól az Úr. 4 Halljátok az Úr igéjét\, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége! 5 Ezt mondja az Úr: Mi rosszat találtak bennem őseitek\, hogy eltávolodtak tőlem? Hitványságok után jártak\, és maguk is hitványakká váltak. 6 Nem kérdezték: Hol van az Úr\, aki fölhozott bennünket Egyiptom földjéről\, és vezetett bennünket a pusztaságban\, a sivár és szakadékos földön\, a szikkadt és veszélyes földön\, ahol nem járt senki\, és ember nem lakott? 7 Dúsan termő országba hoztalak titeket\, hogy élvezzétek annak gyümölcsét és javait. De amikor bejöttetek\, országomat tisztátalanná tettétek\, örökségemet pedig utálatossá. 8 A papok nem kérdezték: Hol van az Úr? A törvény magyarázói nem ismertek\, népem pásztorai hűtlenül elhagytak engem; a próféták Baal nevében prófétáltak\, és haszontalanságok után jártak. 9 Ezért még perbe szállok veletek – így szól az Úr –\, és perelni fogok még unokáitokkal is! 10 Keljetek csak át a kittiek szigeteire\, és nézzetek szét! Küldjetek Kédárba\, és jól figyeljetek! Lássátok meg: fordult-e elő ilyesmi?! 11 Cserélt-e pogány nép isteneket? – pedig azok nem is istenek! De az én népem fölcserélte dicsőségét haszontalansággal. 12 Egek\, ámuljatok ezen\, borzadjatok\, szörnyülködjetek nagyon! – így szól az Úr. 13 Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem\, a friss víznek forrását elhagytak\, és víztárolókat vájnak\, repedt falú víztárolókat\, amelyek nem tartják a vizet. 14 Szolga-e Izráel? Rabszolgának született? Miért lett mások zsákmányává? 15 Oroszlánok ordítanak fölötte\, kieresztik hangjukat. Országát sivataggá tették\, városai leégtek\, lakatlanok. 16 Nóf és Tahpanhész fiai is kopaszra nyírják fejedet. 17 Te magad okoztad ezt magadnak\, mert elhagytad Istenedet\, az Urat\, amikor a helyes úton akart vezetni. 18 Most is miért járkálsz Egyiptomba: hogy a Nílus vizét igyad? És miért járkálsz Asszíriába: hogy az Eufrátesz vizét igyad? 19 Saját gonoszságod ver meg\, elpártolásod fenyít meg téged. Tudd meg\, és lásd meg\, milyen gonosz és keserves dolog\, hogy elhagytad Istenedet\, az Urat\, és hogy nem félsz engem! – így szól az Úr\, a Seregek Ura. 20 Réges-régen összetörted igádat\, széttépted köteleidet\, és ezt mondtad: Nem akarok szolgálni! De minden magas dombra és minden zöldellő fa alá odafekszel\, akár egy parázna. 21 Mint nemes vesszőt ültettelek el\, mint fajtájának megfelelő sarjat. Hogyan változtál idegen szőlőtő vad hajtásává? 22 Még ha lúgban mosakszol is\, és a szappant pazarlod magadra: bűnöd akkor is szenny marad előttem – így szól az én Uram\, az Úr. 23 Hogy mered azt mondani: Nem lettem tisztátalan\, nem jártam a Baalok után?! Lásd meg\, hogyan viselkedtél a völgyben\, ismerd be\, mit csináltál\, te gyors lábú tevekanca\, amely összevissza futkos útjain! 24 Olyan vagy\, mint a pusztához szokott vadszamár\, mely érzéki kívánságában levegő után kapkod. Ki tudná megfékezni gerjedelmét? Senki se fáradjon keresésével: megtalálja a maga hónapjában! 25 Vigyázz\, lejárod a lábad\, és kiszárad a torkod! De te ezt mondod: Ne fáradj\, nem úgy lesz: az idegeneket szeretem\, hát őutánuk járok! 26 Ahogyan megszégyenül a tolvaj\, ha tetten érik\, úgy szégyenül meg Izráel háza is királyával\, vezéreivel\, papjaival és prófétáival együtt. 27 Mert ezt mondják a fának: Te vagy az apám! – a kőnek pedig: Te szültél engem! A hátukat fordítják felém\, és nem az arcukat\, de majd ha baj éri őket\, így szólnak: Kelj föl\, segíts rajtunk! 28 Hol vannak isteneid\, amelyeket magadnak csináltál? Keljenek föl\, segítsenek rajtad bajodban\, ha tudnak! Hiszen annyi istened van\, Júda\, ahány városod! 29 Miért pereltek velem? Hiszen ti hagytatok el hűtlenül – így szól az Úr. 30 Hiába vertem fiaitokat\, a fenyítés nem fogott rajtuk. Fegyveretek úgy irtotta prófétáitokat\, mint a pusztító oroszlán. 31 Ti\, mai emberek! Figyeljetek az Úr igéjére! Olyan lettem én Izráelnek\, mint a puszta\, vagy mint a homályba borult föld? Miért mondta az én népem: A magunk útját járjuk\, többé nem megyünk hozzád! 32 Elfeledkezik-e ékszereiről a lány\, díszes övéről a menyasszony? Rólam elfeledkezett népem számtalanszor. 33 De nagyon érted\, hogyan kell szerelmet keresni\, még a rossz nőket is te tanítottad! 34 Még a ruhád szegélyén is található ártatlan\, szegény emberek vére\, akiket nem betörésen kaptál rajta\, csak ellene voltak mindezeknek. 35 Ezt mondod: Ártatlan vagyok\, hiszen haragja is elfordult rólam! Pedig ítéletet tartok fölötted\, hiába mondod: Nem vétkeztem! 36 Milyen könnyedén változtatod erre-arra az utadat! De majd Egyiptom miatt is megszégyenülsz\, ahogyan megszégyenültél Asszíria miatt. 37 Onnan is úgy jössz el\, hogy kezedbe temeted arcod\, mert elveti az Úr\, akikben bizakodsz\, nem mégy velük semmire. \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(28) „Hol vannak isteneid\, amelyeket magadnak csináltál?” (Jer 2) \nPrófétai szolgálatának elején Jeremiás szembesít: Izráel nem maradt meg Isten szeretete mellett. Az egy\, igaz\, szabadító és gondviselő Isten helyett a kánaáni istenségek\, helyesebben tehetetlen nem-istenek\, istenpótlékok felé fordult. Tette ezt az a nép\, amely megtapasztalta az Úr szeretetét. A választás kézzelfogható döntésnek tűnt\, mert ezek a kultuszok termékenységet\, könnyen megragadható támogatást ígértek\, vagyis: lesz termés\, gyarapodás\, ha a Baalt imádod! Csakhogy Izráelnek volt saját tapasztalata\, az ősi hagyományok ezt próbálták emlékezetben tartani. Ezek az egyiptomi szolgaság hátrahagyásáról\, az ígéret földjének birtokba adásáról szóltak\, emlékeztetve minden nemzedéket: Istennel járva megoldódnak a reménytelen helyzetek. Izráel szabadítóját vetette meg\, bár még a pogányok között sem fordul elő\, hogy egy nép istent cserélne\, „pedig azok nem is istenek!” (11). A lecke érvényes ma is: kudarchoz vezet\, ha az élő Isten helyett fát és követ választasz. Jézus élő vizet ígért\, Lelket\, de ez sem kellett (Jn 7\,39). Az ember megy a feje után\, ész\, belátás nélkül kergetve istenféleségeket. A mi Urunk azonban nem változik\, évezredek óta ugyanazt kínálja. Önmagát. Válasszuk őt\, életet nyerünk általa. Örök életet.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-347/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260210
DTEND;VALUE=DATE:20260211
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260210T075333Z
LAST-MODIFIED:20260210T075333Z
UID:12100-1770681600-1770767999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tudjuk…”Jn 9\,24–34 \n\n\n24 Odahívták tehát másodszor is azt az embert\, aki nemrég még vak volt\, és ezt mondták neki: Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk\, hogy ez az ember bűnös. 25 Ő így válaszolt: Hogy bűnös-e\, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam\, most látok. 26 Ekkor megkérdezték tőle: Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet? 27 Ő így válaszolt: Megmondtam már nektek\, de nem hallgattatok rám. Miért akarjátok ismét hallani? Talán ti is a tanítványai akartok lenni? 28 Megszidták\, és ezt mondták: Te vagy az ő tanítványa\, mi Mózes tanítványai vagyunk. 29 Mi tudjuk\, hogy Mózeshez szólt az Isten\, de erről azt sem tudjuk\, honnan való. 30 Az ember így válaszolt nekik: Ebben az a csodálatos\, hogy ti nem tudjátok\, honnan való\, mégis megnyitotta a szememet. 31 Tudjuk\, hogy Isten nem hallgat meg bűnösöket; de ha valaki istenfélő\, és az ő akaratát cselekszi\, azt meghallgatja. 32 Örök idők óta nem hallott olyat senki\, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született ember szemét. 33 Ha ő nem volna Istentől való\, semmit sem tudott volna tenni. 34 Erre így feleltek neki: Te mindenestől bűnben születtél\, és te tanítasz minket? És kiközösítették. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Riczuné Kiss Georgina Orsolya igemagyarázata\n\n\n\n„Tudjuk…” – ez a szó újra és újra visszatér ebben a rövid szakaszban. Egyik oldalon ott a farizeusok önigazultsága\, a másik oldalon pedig ott a meggyógyított vak\, akinek tudása a Jézussal átélt csodában nyer megerősítést. A mi Istenről való ismereteink hol kapcsolódnak a mindennapok valóságához? Könyörögjünk\, hogy megnyíljon a szemünk\, és észrevegyük Isten jóságának\, hatalmának jeleit életünkben és környezetünkben! \nRÉ21 209 \nFohász | 232 | Felséges Isten\, mennybéli Teremtőnk \n\n\n„…idejöttök\, és megálltok előttem ebben a házban\, amelyet rólam neveztek el\, és ezt mondjátok: Megszabadultunk!”Jer 7 \n\n\n1 Ezt a parancsot kapta Jeremiás az Úrtól: 2 Állj ki az Úr házának kapujába\, és így hirdesd ott az igét: Halljátok az Úr igéjét\, ti júdaiak mind\, akik bementek ezeken a kapukon\, hogy leboruljatok az Úr előtt! 3 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket\, akkor megengedem\, hogy továbbra is ezen a helyen lakjatok! 4 Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: Az Úr temploma\, az Úr temploma\, az Úr temploma van itt! 5 Mert csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket\, ha egymással szemben igazságosan jártok el\, 6 ha a jövevényt\, az árvát és az özvegyet nem nyomjátok el\, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen\, nem követtek más isteneket a magatok romlására: 7 akkor megengedem\, hogy ezen a helyen lakjatok\, azon a földön\, amelyet őseiteknek adtam\, öröktől fogva mindörökké. 8 Ti hazug szavakban bíztok\, amelyek semmit sem érnek. 9 Loptok\, öltök\, paráználkodtok\, hamisan esküsztök\, Baalnak tömjéneztek\, és más isteneket követtek\, akiket nem ismertek. 10 Azután idejöttök\, és megálltok előttem ebben a házban\, amelyet rólam neveztek el\, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! De azután ugyanazokat az utálatos dolgokat követitek el. 11 Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat\, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az Úr. 12 Menjetek csak el szent helyemre\, Sílóba\, ahol először lakott az én nevem\, és lássátok meg\, hogyan bántam vele\, népemnek\, Izráelnek a gonoszsága miatt! 13 Most pedig\, mivel ilyen dolgokat követtetek el – így szól az Úr –\, bár én intettelek benneteket\, idejében intettelek\, de ti nem hallgattatok rám\, szóltam nektek\, de nem válaszoltatok\, 14 azért úgy bánok ezzel a házzal\, amelyet rólam neveztek el\, amelyben bizakodtok\, és ezzel a szent hellyel\, amelyet nektek és őseiteknek adtam\, ahogyan Sílóval bántam. 15 És elvetlek benneteket színem elől\, ahogyan elvetettem testvéreiteket\, Efraimnak minden leszármazottját. 16 Te pedig ne imádkozz ezért a népért\, ne mondj értük esdeklő imádságot\, ne is kérlelj engem\, mert nem hallgatlak meg! 17 Nem látod\, mit csinálnak Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin? 18 A fiak fát szedegetnek\, az apák tüzet gyújtanak\, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak\, hogy áldozati süteményeket készítsenek az ég királynőjének\, és italáldozatot mutatnak be más isteneknek\, és ezzel bosszantanak. 19 Vajon nekem okoznak bosszúságot – így szól az Úr –\, nem inkább maguknak? Mert majd szégyen borítja arcukat! 20 Ezért így szól az én Uram\, az Úr: Lángoló haragom kiárad majd erre a helyre\, emberre és állatra\, a mezők fájára és a föld termésére. Égni fog\, nem alszik ki! 21 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok véresáldozataitok mellé\, és egyétek meg a húst! 22 Mert nem az égő- és véresáldozatokról beszéltem őseitekkel\, és nem azokról adtam parancsolatot nekik\, amikor kihoztam őket Egyiptomból\, 23 hanem ezt parancsoltam nekik: Hallgassatok a szavamra\, akkor én Istenetek leszek\, ti pedig az én népem lesztek. Mindig azon az úton járjatok\, amelyet én mutatok nektek\, hogy jó dolgotok legyen! 24 De nem hallgattak és nem figyeltek rám\, hanem megátalkodott gonosz szívük tanácsát követték; hátukat fordították felém\, nem pedig arcukat. 25 Attól fogva\, hogy kijöttek őseitek Egyiptomból\, a mai napig állandóan küldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem. 26 De nem hallgattak és nem figyeltek rám\, hanem megmakacsolták magukat\, és gonoszabbak lettek\, mint őseik. 27 Amikor elmondod nekik mindezt\, nem fognak hallgatni rád\, és bár szólsz nekik\, nem fognak válaszolni. 28 Azért ezt mondd nekik: Ez az a nép\, amely nem hallgatott Istenének\, az Úrnak szavára\, és nem fogadta el a figyelmeztetést! Odavan az igazság\, kiveszett szájukból. 29 Nyírd le hajkoronád\, és dobd el\, kezdj gyászénekbe a hegytetőkön\, mert megvetette\, eltaszította az Úr a nemzedéket\, amelyre megharagudott! 30 Mert olyasmit tettek a júdaiak\, amit rossznak látok – így szól az Úr. Förtelmes bálványaikat abban a házban állították föl\, amelyet rólam neveztek el\, és tisztátalanná tették azt. 31 Fölépítették a Tófet áldozóhalmait a Ben-Hinnóm-völgyben\, hogy elégessék fiaikat és leányaikat\, pedig ezt nem parancsoltam\, sőt eszembe sem jutott! 32 Azért eljön az az idő – így szól az Úr –\, amikor nem Tófetnek nevezik többé\, sem Ben-Hinnóm-völgynek\, hanem az Öldöklés völgyének\, és más hely híján a Tófetben fognak temetkezni. 33 E nép halottai az ég madarainak és a föld állatainak lesznek eledele\, és nem lesz majd\, aki elriassza őket. 34 Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin véget vetek a hangos\, vidám örvendezésnek\, a vőlegény és a menyasszony örömének\, mert romhalmazzá válik az ország. \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(10) „…idejöttök\, és megálltok előttem ebben a házban\, amelyet rólam neveztek el\, és ezt mondjátok: Megszabadultunk!” (Jer 7) \nA jeruzsálemi templomban vagyunk\, azon a helyen\, ahol Istent segítségül kell hívni. Ott a nép\, ott van a szólásra emelkedő próféta is\, mi pedig némán szemléljük az eseményeket. A téren jövő-menő emberek\, ráérősen beszélgető papok\, áldozati állatokat végzetük felé vezető-lökdöső izráeliták\, Jeremiás pedig mintha egyetlen szót ordítana bele a zsibvásárba: miért?! Szabadulást kerestek ezek az emberek\, meg persze életük gondjainak megoldását\, és a megszokás is idehozta őket. De Isten mindenkitől\, aki szent színe elé merészkedik\, ugyanazt kérdezi: miért vagy itt? Van valami konkrét kérdésed? Kérésed talán? Úgy érzed\, megérdemled\, amit kigondoltál\, csak „biztos\, ami biztos” alapon egy kicsit meg akarod zsírozni a folyamatot? Gondolod\, bebiztosíthatod a sikert\, belekényszerítheted Istent az istentelen vállalkozásaidba\, és így sikerre vihetsz bármit? Aki efféle indulattal közelít az Úrhoz\, annak számolnia kell az Örökkévaló következő kérdésével is: minek nézel te engem? Értsük meg ezekből a versekből\, hogy az élő Isten nem csapható be. Csak a bálványoknál próbálkozhatsz ilyesmivel\, azok úgyis süketek\, vakok és némák.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-348/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260213
DTEND;VALUE=DATE:20260214
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260213T083017Z
LAST-MODIFIED:20260213T083017Z
UID:12103-1770940800-1771027199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…ha valaki rajtam át megy be…”Jn 10\,7–10 \n\n\n7 Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony\, bizony\, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja. 8 Aki énelőttem jött\, mind tolvaj és rabló\, de a juhok nem is hallgattak rájuk. 9 Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be\, az megtartatik\, bejár és kijár\, és legelőre talál. 10 A tolvaj csak azért jön\, hogy lopjon\, öljön és pusztítson; én azért jöttem\, hogy életük legyen\, sőt bőségben éljenek. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Riczuné Kiss Georgina Orsolya igemagyarázata\n\n\n\n„…ha valaki rajtam át megy be…” (9) Ott\, akkor is nehéz volt elfogadni a hallgatóságnak: hiába minden szertartás és áldozat\, a Názáreti Jézus nélkül nincs közük atyáik Istenéhez. Ma is népszerűbb hinni önmagunkban\, szertartásokban\, vagy akár egy ismeretlen szellemi hatalomban\, mint a meghalt\, feltámadott és mennybe ment Istenben\, aki Lelke által hív kapcsolatra és követésre. Ragaszkodjunk Jézushoz\, valljuk meg\, hogy nincs más Ajtó rajta kívül\, és lépjünk be általa a Szentháromság Isten közösségébe! \nRÉ21 284 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 456 | Győzhetetlen én kőszálom \n\n\n„Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget.”Jer 10 \n\n\n1 Halljátok meg az igét\, amelyet az Úr mond nektek\, Izráel háza! 2 Így szól az Úr: Ne tanuljátok el a pogányok szokását\, és az égi jelektől ne rettegjetek\, mert csak a pogányok rettegnek azoktól! 3 Bizony\, a népek bálványai hiábavalók. Hiszen egy fát vágnak ki az erdőben\, a mesterember keze készíti el baltával. 4 Ezüsttel és arannyal díszítik\, szögekkel és kalapáccsal rögzítik\, hogy ne inogjon. 5 Olyanok\, mint madárijesztő az uborkaföldön: nem beszélnek\, hordozni kell őket\, mert menni sem tudnak. Ne féljetek tőlük\, mert nem tudnak ártani\, mint ahogy jót is hiába várnátok tőlük! 6 Nincs hozzád hasonló\, Uram! Nagy vagy te\, és hatalmad által nagy a te neved. 7 Ki ne félne téged\, népek Királya? Bizony\, megillet ez téged! Mert nincs hozzád hasonló a népek bölcsei között egyetlen országban sem. 8 Egytől egyig ostobák\, bolondok; hiábavaló a bálványok útmutatása\, hiszen fából vannak! 9 Tarsísból hozott ezüstlappal és úfázi arannyal vonják be; mesterember csinálmánya\, ötvös keze munkája\, öltözetük kék és piros bíbor\, ügyes mesterek munkája valamennyi. 10 De az Úr igaz Isten\, élő Isten\, örökkévaló Király! Haragjától megrendül a föld\, dühével szemben a népek tehetetlenek. 11 Mondjátok meg nekik\, hogy az istenek kivesznek a földről és az ég alól. Nem ők alkották az eget és a földet. 12 Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget. 13 Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen\, felhőt hoz fel a föld széléről; villámokat alkot az esőhöz\, és szelet bocsát ki kamráiból. 14 Megáll a tudománya minden embernek\, szégyent vall bálványával minden ötvös\, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek! 15 Hitvány és nevetséges dolgok azok\, semmivé lesznek a megtorlás idején. 16 De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve! 17 Szedd föl a földről batyudat\, ostromolt város lakója! 18 Mert ezt mondja az Úr: Én most kiröpítem parittyámból az ország lakóit. Sarokba szorítom őket\, rájuk fognak találni. 19 Jaj nekem\, összetörtem\, gyógyíthatatlan a sebem! Azt gondoltam\, hogy majd csak kibírom ezt a bajomat. 20 De ledöntötték sátramat\, eltépték az összes sátorkötelet. Fiaim elhagytak\, nincsenek. Nem feszíti ki senki a sátramat\, nem vonja föl senki a sátorlapokat. 21 Bizony\, ostobák voltak a pásztorok\, nem keresték az Urat. Ezért nem boldogultak\, egész nyájuk szétszóródott. 22 Már a hír is megérkezett\, nagy zúgás hangzik észak földje felől: Júda városai sivár pusztává válnak\, sakálok tanyájává. 23 Tudom\, Uram\, hogy az ember nem ura élete útjának\, és aki azon jár\, nem maga irányítja lépteit! 24 Fenyíts minket\, Uram\, de mértékkel\, ne haragodban\, hogy semmivé ne tégy! 25 Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon\, akik nem ismernek téged\, és a nemzetségeken\, amelyek nem hívják segítségül nevedet! Mert megemésztették Jákóbot\, végleg megsemmisítették\, és lakóhelyét elpusztították! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(12) „Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget.” (Jer 10) \nHitványság. Magyar nyelvünkben talán ezzel adhatjuk vissza a legegyszerűbben a bálvány szó értelmét. Nem jó semmire\, üres és értelmetlen. A bálványszobornál csak egy dolog hiábavalóbb: a hódolat\, amellyel az ember reménykedő\, csodaváró szíve odafordul az élettelen kőhöz\, fához\, eszméhez\, ideológiához. A bálvány nem segít. A szabadító Isten\, a megváltásunkért Fiát feláldozó Atya viszont nem tagad meg tőlünk semmit. Mit mondhat a próféta\, látva maga körül a bálványimádás millió jelét; és mit mondhatunk mi\, amikor a modern ember bálványai áradnak felénk szekularizált városaink tereiről? Egyetlen megoldás van: meg kell vallani hitünket. Ezt tette Jeremiás\, és előttünk is ez az egy út áll. Életünk bálványai ma is kétfélék: egyrészt ezek pogány kitalációk\, ember fabrikálta álvalóságok\, amelyekbe készséggel veti bizalmát a jelen embere is; másrészt ma is elhisszük\, hogy Isten közelebb kerül hozzánk\, ha az aranyborjúhoz hasonlóan (2Móz 32) kiábrázoljuk valamiképp. Szoborba öntjük\, merevítjük\, teljességének egyetlen részletét kidomborítjuk\, ezzel életünk más területeiről végérvényesen kizárjuk őt. Csakhogy Isten él\, ő véghetetlen lét. Hiszed-e ezt?
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-349/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260216
DTEND;VALUE=DATE:20260217
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260216T084426Z
LAST-MODIFIED:20260216T084426Z
UID:12105-1771200000-1771286399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Én örök életet adok nekik…”Jn 10\,22–30 \n\n\n22 Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. 23 Jézus a templomban\, Salamon csarnokában volt. 24 Ekkor körülvették a zsidók\, és így szóltak hozzá: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus\, mondd meg nekünk nyíltan! 25 Jézus így válaszolt nekik: Megmondtam nektek\, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem\, 26 de ti nem hisztek\, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. 27 Az én juhaim hallgatnak a hangomra\, és én ismerem őket\, ők pedig követnek engem. 28 Én örök életet adok nekik\, és nem vesznek el soha\, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. 29 Az én Atyám\, aki nekem adta őket\, mindennél nagyobb\, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. 30 Én és az Atya egy vagyunk. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata\n\n\n\n„Én örök életet adok nekik…” (28) „Az örök élet felől engem is biztosít…” – mondja Káténk (HK1). Az Úr Jézus Krisztus nemcsak üdvbizonyosságot ad\, hanem „örök élet biztosítást” is mindazoknak\, akik kegyelmét hittel megragadják\, félelem helyett a teljes életet. \nRÉ21 238 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 455 | Ó\, Jézus\, mi Üdvözítőnk \n\n\n„Alázkodjatok meg\, és üljetek a porba\, mert leesett fejetekről ékes koronátok!”Jer 13 \n\n\n1 Ezt mondta nekem az Úr: Menj\, vegyél magadnak egy lenvászon övet\, és kösd a derekadra! Ne engedd\, hogy víz érje! 2 Meg is vettem az övet az Úr parancsa szerint\, és a derekamra kötöttem. 3 Másodszor így szólt hozzám az Úr igéje: 4 Fogd az övet\, amelyet vettél\, és a derekadon van! Indulj\, menj el az Eufráteszhez\, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban! 5 Elmentem tehát\, és elrejtettem az Eufrátesznél\, ahogyan az Úr parancsolta nekem. 6 Hosszú idő múlva ezt mondta nekem az Úr: Indulj\, menj el az Eufráteszhez\, és vedd elő az övet\, amelyről azt parancsoltam\, hogy rejtsd el ott! 7 Elmentem az Eufráteszhez\, megkerestem és elővettem az övet onnan\, ahová elrejtettem. És íme\, az öv tönkrement\, egészen hasznavehetetlen volt. 8 Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje: 9 Ezt mondja az Úr: Így teszem tönkre Júda és Jeruzsálem nagy-nagy kevélységét! 10 Ez a gonosz nép nem akar hallgatni az én beszédemre\, megátalkodott szívük szerint élnek\, és más isteneket követnek\, azokat tisztelik és imádják. De olyan lesz ez a nép\, mint ez az öv: egészen hasznavehetetlen. 11 Mert ahogyan az ember szorosan a derekára köti az övet\, úgy kötöttem magamhoz Izráel és Júda egész házát – így szól az Úr –\, hogy az én népem legyenek\, hírnevem\, dicséretem és tiszteletem növekedésére. De ők nem hallgattak rám. 12 Mondd el nekik ezt az igét: Így szól az Úr\, Izráel Istene: Minden korsót meg kell tölteni borral! És ha azt mondják neked: Talán mi nem tudjuk\, hogy minden korsót meg kell tölteni borral? – 13 akkor ezt válaszold nekik: Így szól az Úr: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját\, a Dávid trónján ülő királyokat\, a papokat\, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegítő itallal. 14 Összetöröm őket\, egyiket a másikkal\, az apákat a fiakkal együtt – így szól az Úr. Nem kímélem és nem szánom őket\, nem irgalmazok nekik\, amikor elpusztítom őket! 15 Hallgassatok\, figyeljetek\, ne legyetek kevélyek\, mert az Úr szól. 16 Dicsőítsétek az Urat\, a ti Isteneteket\, mielőtt sötétséget támaszt\, és mielőtt elbotlanátok a homályba borult hegyeken. Világosságra vártok\, de az Úr vakhomályt hoz el\, és sűrű sötétséget támaszt. 17 Ha nem hallgattok rám\, titkon sírni fogok kevélységetek miatt. Áradnak könnyeim\, hull szememből a könny\, mert fogságba kerül az Úr nyája. 18 Mondd meg a királynak és az anyakirálynőnek: Alázkodjatok meg\, és üljetek a porba\, mert leesett fejetekről ékes koronátok! 19 Körül vannak zárva a Délvidék városai\, nincs aki felszabadítsa őket. Fogságba viszik egész Júdát\, fogságba mindenestül. 20 Tekints föl\, Jeruzsálem\, és nézd: jönnek már északról! Hol van a rád bízott nyáj\, pompás juhnyájad? 21 Mit fogsz mondani\, amikor föléd rendeli\, nyakadba ülteti azokat az Úr\, akiket barátokká akartál tenni? Nem vesznek-e erőt rajtad a fájdalmak\, mint a vajúdó asszonyon? 22 Ha pedig ezt kérded magadtól: Miért történt ez velem? – sok bűnöd miatt rántják le ruhádat\, és követnek el rajtad erőszakot. 23 Ha majd fehérre változtatja bőrét az etióp\, vagy ha a párduc elrejti foltjait\, akkor tudtok ti is jót tenni\, úgy megtanultátok a rosszat! 24 Úgy szétszórom őket\, akár a pelyvát\, amelyet elsodor a pusztai szél. 25 Ez lesz a sorsod\, ezt mérem ki rád – így szól az Úr –\, mert elfeledtél engem\, és hazugságban bíztál! 26 Ezért én is arcodra borítom ruhádat\, hogy kilássék gyalázatod. 27 Bujaságodat\, vihogásodat\, fajtalan paráznaságodat és bálványaidat ott látom a halmokon és a mezőn. Jaj neked\, Jeruzsálem! Nem akarsz megtisztulni. Mikor lesz ennek vége?! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(18) „Alázkodjatok meg\, és üljetek a porba\, mert leesett fejetekről ékes koronátok!” (Jer 13) \nKinek szól a jövendölés\, ha mindenkinek szól? Nincs eredménytelenebb\, mint amikor az „akinek nem inge\, ne vegye magára” felszólítással kísérve akarunk jobb belátásra bírni egy egész közösséget. Ilyenkor előre tudható\, kinek a lelkiismerete nem fog megmozdulni még véletlenül sem\, azok viszont\, akik a legkevésbé sárosak\, garantáltan megalázottnak érzik majd magukat. Mindnyájan jártunk iskolába\, tudjuk\, mit jelent az osztályfőnök lassú színeváltozással kísért kiabálása. Arra is emlékszünk\, amikor egymást lökdösve\, viháncolva távozni készültünk a teremből\, és meghallottuk a nevünket: te maradj. Az Ige csak akkor ér célba\, ha a szívünkbe\, az enyémbe és a tiédbe talál. Jeremiás tudta\, hiába beszél mindenki ellen\, hiába jövendöl pusztulást úgy általában – ezt senki nem fogja magára venni\, és megjobbítani élete útját. Emlékezzünk Ninive királyára: Jónás prédikálására megtért a város\, de ehhez kellett az uralkodói akarat kinyilvánítása is (Jón 3\,6). Jeremiás ezért fordult az udvar két kulcsszereplőjéhez\, a királyhoz és az anyakirálynőhöz. Azt akarta\, hogy megértsék: nem menekülhetnek meg\, ezért ideje rendet tenni az országban. Bárcsak célba jutna néha a szó!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-350/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260217
DTEND;VALUE=DATE:20260218
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260217T084233Z
LAST-MODIFIED:20260217T084233Z
UID:12109-1771286400-1771372799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…igaz volt. És ott sokan hittek benne.”Jn 10\,31–42 \n\n\n31 Ekkor újra köveket ragadtak a zsidók\, hogy megkövezzék őt. 32 Jézus megszólalt\, és ezt mondta nekik: Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében. Ezek közül melyik miatt köveztek meg engem? 33 A zsidók így feleltek neki: Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged\, hanem istenkáromlásért\, vagyis azért\, mert te ember létedre Istenné teszed magad. 34 Jézus így válaszolt: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: „Én mondtam: istenek vagytok”? 35 Ha isteneknek mondta azokat\, akikhez az Isten igéje szólt\, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni\, 36 akkor ti hogyan mondhatjátok rólam\, akit az Atya megszentelt\, és elküldött a világba\, hogy káromlást szólok\, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?! 37 Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem\, ne higgyetek nekem; 38 de ha azokat teszem\, akkor ha nekem nem is hinnétek\, higgyetek a cselekedeteknek\, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van\, és én az Atyában. 39 Ekkor ismét el akarták fogni\, de ő kimenekült a kezük közül. 40 Jézus újra elment a Jordánon túlra\, arra a helyre\, ahol korábban János keresztelt\, és ott maradt. 41 Sokan mentek oda hozzá\, és azt mondták\, hogy János nem tett ugyan egyetlen csodát sem\, de mindaz\, amit János őróla mondott\, igaz volt. 42 És ott sokan hittek benne. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata\n\n\n\n„…igaz volt. És ott sokan hittek benne.” (41–42) Jézus Krisztus önmagáról mondja\, hogy Ő az út\, az igazság és az örök élet (Jn 14\,6). Nem múlhat el egy igaz ige\, egy „ióta” és egy „vessző” (Mt 5\,18) sem abból\, ami az Igazság. Pál szerint gondolkodjunk mi is azon\, és cselekedjük azt\, „…ami igaz\, ami tisztességes\, ami igazságos\, ami tiszta\, ami szeretetreméltó\, ami jóhírű…” (Fil 4\,8; Fil 1\,20)! Kellenek ma is a „megigazított” tanúk\, akik az Igazságról\, Jézusról igazat tudnak mondani! \nRÉ21 413 \nBizalom Istenben | 754 | Egy szív érettem dobogott \n\n\n„Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben.”Jer 14 \n\n\n1 Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak a szárazságról: 2 Gyászba borult Júda\, kapuiban ájuldoznak\, gyászolnak országszerte\, Jeruzsálemben jajkiáltás hangzik. 3 Az előkelők vízért küldik szolgáikat; azok a ciszternákhoz mennek\, de vizet nem találnak. Üres edényekkel térnek vissza\, szégyenkeznek\, pirulnak\, fejüket eltakarják. 4 Rettegnek a termőföld miatt\, mert nem volt eső az országban. Szégyent vallanak a szántóvetők\, fejüket eltakarják. 5 Még a szarvas is\, ha megellett a mezőn\, otthagyja borját\, mert nincsen fű. 6 A vadszamarak ott állnak a hegytetőkön\, levegő után kapkodnak\, mint a sakálok\, tekintetük elhomályosul\, mert nincsen fű. 7 Ha bűneink ellenünk szólnak is\, tégy jót velünk\, Uram\, a te nevedért! Mert számtalanszor elpártoltunk\, vétkeztünk ellened! 8 Ó\, Izráel reménysége\, szabadítója a nyomorúság idején! Miért lennél olyan\, mint az ország jövevénye\, vagy mint a vándor\, ki csak éjjelre tér be? 9 Miért lennél olyan\, mint a riadt férfi\, vagy mint a vitéz\, aki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy\, Uram\, rólad neveztek el minket: ne hagyj el bennünket! 10 Ezt mondja az Úr erről a népről: Úgy szeretnek ide-oda futkosni\, nem sajnálják a lábukat\, ezért nem kedveli őket az Úr. Most emlékezetbe idézi bűnüket\, és számon kéri vétkeiket. 11 Ezt mondta nekem az Úr: Ne imádkozz ennek a népnek a javáért! 12 Ha böjtölnek\, nem hallgatok esdeklésükre. Ha égőáldozatot vagy ételáldozatot mutatnak be\, azok sem lesznek kedvesek előttem. Sőt fegyverrel\, éhínséggel és dögvésszel irtom ki őket. 13 Én így szóltam: Ó\, Uram\, Uram! Hiszen a próféták ezt mondogatják nekik: Fegyvert nem láttok\, éhínség nem tör rátok\, sőt igazi békességet adok nektek ezen a helyen. 14 De az Úr ezt felelte nekem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben. Nem küldtem őket\, nem adtam parancsot nekik\, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást\, hiábavaló jóslatot és maguk koholta csalárdságot prófétálnak nekik. 15 Azért így szól az Úr ezekről a prófétákról: Az én nevemben prófétálnak\, pedig én nem küldtem őket! Mégis ezt mondogatják: Nem lesz ebben az országban fegyver és éhínség! – De majd ezeknek a prófétáknak fegyver és éhínség miatt lesz végük. 16 Az a nép pedig\, amelynek prófétálnak\, ott hever majd Jeruzsálem utcáin az éhínség és a fegyver miatt\, és nem lesz\, aki eltemesse őket és feleségüket\, fiaikat és leányaikat. Így zúdítom vissza rájuk saját gonoszságukat. 17 Mondd el nekik ezt az igét: Szememből éjjel-nappal hullanak a könnyek\, nem apadnak el. Mert súlyos sebet kapott népem szűz leánya\, igen fájdalmas csapást. 18 Ha kimegyek a mezőre\, fegyverrel megölteket látok\, ha bemegyek a városba\, éhínségtől szenvedőket. A próféták és a papok pedig olyan ország felé kelnek útra\, amelyet nem ismernek! 19 Ennyire megvetetted Júdát\, szívből megutáltad Siont? Miért sújtottál bennünket gyógyíthatatlan csapással? Békességre vártunk\, de nem jött semmi jó\, és a gyógyulás idejére\, de csak rettegünk! 20 Elismerjük\, Uram\, gonoszságunkat\, atyáink bűnét is: vétkeztünk ellened. 21 A te nevedért kérünk\, ne utálj meg minket\, ne engedd\, hogy meggyalázzák dicső trónodat! Gondolj ránk\, ne bontsd fel a velünk kötött szövetséget! 22 Tudnak-e esőt adni a népek bálványai? Vagy az ég adja-e a záporesőket? Nem\, hanem te\, Urunk\, Istenünk\, benned reménykedünk: hiszen te alkottad mindezeket! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(14) „Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben.” (Jer 14) \nOlvassuk ezt a fejezetet\, és úgy érezzük\, végre megértette a nép a csapás okát. Imádkozni kezdenek a szárazság miatt\, bűnvalló imádsággal fordulnak Istenhez (7)\, megvallva a gonoszságot\, amelyet nemzedékeken át elkövettek (20). De Isten nem indul meg sem ezen\, sem a nép gyötrelmét égre kiáltó Jeremiás szavain. Felbőszíti az Urat a békességet ígérő próféták hangja\, akik isteni felhatalmazás és megbízás nélkül beszélnek\, azt hirdetik\, amit a nép hallani akar. Nem lesz fegyver\, nem lesz éhínség\, ellenben mindenki békességben élhet\, szónokolják ők (13). Ez a könnyű prófétai kenyér. Követni a közhangulatot\, elégedetlenkedni\, amikor mindenki elégedetlen\, reménykedni\, amikor arra van igény\, igazodni az elvárásokhoz\, sima szájjal megbékélést hirdetni\, közben egy szemvillanás alatt eltakarítani\, elnémítani az ellenfelet: ezekre egy közepes képességű politikus is képes. Isten azonban átlát az ilyen emberen. Jeremiást gyűlölték\, megvetették\, bebörtönözték\, életére törtek: Isten mégis igent mondott rá. Szólhatsz akár rokonszenvesen\, akár keményen: nem ez a döntő. Azt mondod\, amit Isten bízott rád? Ez az igazi kérdés. Nagy figyelmeztetés ez a mi egyházunknak is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-351/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260220
DTEND;VALUE=DATE:20260221
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260220T091003Z
LAST-MODIFIED:20260220T091013Z
UID:12111-1771545600-1771631999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:  \n„A mester itt van\, és hív téged.”Jn 11\,28–32 \n\n\n28 Miután ezt mondta\, elment\, és titokban szólt a testvérének\, Máriának: A Mester itt van\, és hív téged. 29 Ő pedig\, amint ezt meghallotta\, gyorsan felkelt\, és odament hozzá. 30 De Jézus még nem ért be a faluba\, hanem azon a helyen volt\, ahol Márta találkozott vele. 31 A zsidók\, akik Máriával voltak a házban\, és vigasztalták\, látták\, hogy hirtelen feláll és kimegy. Utánamentek tehát\, mert azt gondolták\, a sírbolthoz megy\, hogy ott sírjon. 32 Mária pedig\, amint odaért\, ahol Jézus volt\, meglátta őt\, leborult a lába elé\, és így szólt hozzá: Uram\, ha itt lettél volna\, nem halt volna meg a testvérem. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata\n\n\n\n„A mester itt van\, és hív téged.” (28) A reménytelenségben Jézushoz hívni\, ez az igazi reménység (Mk 9\,24). Hirdethetjük mi is testvérünknek\, amit Márta Máriának mond! Jézus azóta sem cáfolta meg ezt a meghívást\, sőt meg is erősítette az elhívottakat. (Mt 11\,28\, Jn 6\,37) \nRÉ21 615 \nFohász | 238 | Eltévedtem\, mint juh \n\n\n„Én\, az Úr vagyok a szívek ismerője…”Jer 17 \n\n\n1 Júda vétke föl van írva vasból készült íróvesszővel\, rá van vésve gyémántheggyel szívük táblájára és oltáraik szarvára. 2 Mert fiaik is oltáraikkal és bálványoszlopaikkal törődnek a zöldellő fáknál\, a magas halmokon 3 és a síkságból kiemelkedő hegyeken. Vagyonodat és minden kincsedet zsákmányul adom másoknak áldozóhalmaid és vétkeid miatt\, melyeket országszerte elkövettél. 4 Elveszíted örökségedet\, melyet neked adtam\, ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban\, amelyet nem ismersz\, mert lángra lobbantottad haragomat\, örökké égni fog! 5 Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi\, aki emberben bízik\, és testi erőre támaszkodik\, az Úrtól pedig elfordul szíve! 6 Olyan lesz\, mint bokor a pusztában: nem remélhet a jövőtől semmi jót. Kövek között tengődik a pusztában\, a szikes\, lakatlan földön. 7 De áldott az a férfi\, aki az Úrban bízik\, akinek az Úr a bizodalma. 8 Mert olyan lesz\, mint a víz mellé ültetett fa\, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie\, ha eljön a hőség\, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia\, szüntelenül termi gyümölcsét. 9 Csalárdabb a szív mindennél\, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! 10 Én\, az Úr vagyok a szívek ismerője\, a vesék vizsgálója\, mindenkivel úgy bánok\, ahogyan élete és tetteinek gyümölcse szerint megérdemli. 11 Aki törvénytelenül gyűjt gazdagságot\, olyan\, mint a madár\, amely idegen tojásokon ül. Élete derekán itt kell hagynia\, és a végén bolondnak tartják. 12 Ó\, dicső trónus\, kezdettől fogva felséges a hely\, ahol szentélyünk áll! 13 Uram\, te vagy Izráel reménysége\, megszégyenülnek mind\, akik elhagynak téged. A tőled elpártolók nevét a porba írják\, mert elhagyták az Urat\, a friss víznek forrását. 14 Gyógyíts meg\, Uram\, akkor meggyógyulok\, szabadíts meg\, akkor megszabadulok\, csak téged dicsérlek. 15 Lásd\, ők ezt mondogatják nekem: Hol van az Úr igéje? Teljesedjék már be! 16 Én nem vonakodtam attól\, hogy pásztorod legyek\, és a végzetes napot nem kívántam. Te tudod\, mi jött ki ajkamon\, ismert volt az előtted. 17 Ne ejts rémületbe engem\, légy oltalmam a veszedelem napján! 18 Szégyenüljenek meg üldözőim\, ne én szégyenüljek meg! Ők rettegjenek\, ne én rettegjek! Rájuk hozd el a veszedelem napját\, ismételten zúzd össze őket! 19 Ezt mondta nekem az Úr: Menj\, és állj ki a nép kapujába\, amelyen Júda királyai járnak ki és be\, azután Jeruzsálem valamennyi kapujába\, 20 és ezt mondd nekik: Halljátok az Úr igéjét\, Júda királyai\, ti\, júdaiak mind\, és Jeruzsálem minden lakója\, akik bejártok ezeken a kapukon! 21 Így szól az Úr: Nagyon vigyázzatok\, ne hordjatok ki és ne vigyetek be semmiféle terhet Jeruzsálem kapuin szombaton! 22 Házatokból se vigyetek ki terhet szombaton\, és ne végezzetek azon semmiféle munkát\, hanem szenteljétek meg a szombati napot\, ahogyan őseiteknek megparancsoltam! 23 De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá\, hanem megmakacsolták magukat\, nem engedelmeskedtek\, és nem fogadták meg az intést. 24 De ha ti figyelmesen hallgattok rám – így szól az Úr –\, és nem visztek be terhet a város kapuin szombaton\, és megszentelitek a szombati napot azzal\, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon\, 25 akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin\, akik Dávid trónján ülnek\, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói\, és lakott lesz ez a város örökre. 26 És ide járnak majd Júda városaiból\, Jeruzsálem környékéről\, Benjámin földjéről\, a Sefélá-alföldről\, a hegyvidékről és a Délvidékről mindazok\, akik égőáldozatot\, véresáldozatot\, ételáldozatot és füstáldozatnak való tömjént hoznak\, meg akik hálaáldozatot hoznak az Úr házába. 27 De ha nem hallgattok rám\, és nem szentelitek meg a szombatot\, ha terhet hordtok\, és úgy mentek be szombaton Jeruzsálem kapuin\, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban\, és az megemészti Jeruzsálem palotáit! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(10) „Én\, az Úr vagyok a szívek ismerője…” (Jer 17) \nIstenünk ismeri az emberi szív minden rejtett zugát. Gyönyörű prófétai kép ez\, csak azt nehéz eldönteni\, ítéletként vagy vigasztaló szóként kell-e tekinteni rá. A szív\, amely az ember egész valójára\, érzelmeire\, érzéseire és gondolataira utal ezen a helyen\, könnyen megcsalja az embert. Ma a szívre az érzelmek helyeként tekintünk\, akit a szíve vezet\, az az érzelmeire hallgat – a józan ész szava helyett. A héber Bibliában viszont sokkal többről van szó. A szív mindennek a közepe\, a bátorság\, az erő\, a kitartás innen fakad – és ha a szív tiszta\, az ember is az. Ha viszont a szív felfuvalkodik\, kevélykedik\, az eredmény önmagában bízó\, személyét túlértékelő\, gőgös ember. Lehet\, hogy simulékony\, hiszen megtanult szépen beszélni\, talán népszerű\, mivel tud viselkedni\, és az is megeshet\, hogy iskolázottságának\, tehetségének\, kitartásának köszönhetően sikeres. De az ilyen ember önmagát állítja saját világképének középpontjába\, ezért Isten előtt nem lehet kedves. Az ilyen ember átkozott (5). Kit vigasztal ez a néhány szó? Azt\, aki az Úrra tekint\, nem magától ájul el\, hanem istenfélelemben él. Hálás\, mert tudja: amit elért\, az Úrtól kapta\, áldás gyanánt. Mozdítsuk ki önmagunkat a világegyetem középpontjából! Az a hely már foglalt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-352/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260223
DTEND;VALUE=DATE:20260224
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260223T080920Z
LAST-MODIFIED:20260223T080920Z
UID:12114-1771804800-1771891199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Hagyd”Jn 12\,1–8 \n\n\n1 Jézus tehát hat nappal a páska ünnepe előtt elment Betániába\, ahol Lázár élt\, akit feltámasztott a halottak közül. 2 Vacsorát készítettek ott neki\, és Márta szolgált fel\, Lázár pedig egyike volt azoknak\, akik Jézussal együtt ültek az asztalnál. 3 Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat\, megkente Jézus lábát\, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával. 4 Tanítványai közül az egyik\, Júdás Iskáriótes\, aki el akarta őt árulni\, így szólt: 5 Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért\, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek? 6 De nem azért mondta ezt\, mintha a szegényekre lett volna gondja\, hanem azért\, mert tolvaj volt\, és a nála levő erszényből elszedegette\, amit beletettek. 7 Jézus erre így szólt: Hagyd őt\, hiszen a temetésem napjára szánta; 8 mert a szegények mindig veletek lesznek\, de én nem leszek mindig veletek. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata\n\n\n\nFélelmetes\, ahogy a meghitt alkalmat meg akarja rontani a gonosz. A júdási indulat ma is tönkre akarja tenni azt\, amiben vagyok\, sőt eszközzé is akar tenni. Ebben a történetben Jézus jelenléte\, szava megállítja a sátáni erőt. Hagyd – mondja Júdásnak. Elengedhetem én is a magam kényelmét\, hogy ma abban fejezzem ki a hálám\, hogy az alkohol rabjai felé szolgálok. \nRÉ21 446 \nKönyörgés | 465 | Úr Jézus\, hozzád kiáltok \n\n\n„…megverette Jeremiás prófétát…”Jer 19\,14–20\,18 \n\n\n14 Amikor Jeremiás visszaért a Tófetből\, ahová prófétálni küldte az Úr\, kiállt az Úr házának udvarára\, és ezt mondta az egész népnek: 15 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: El fogom hozni erre a városra és a hozzá tartozó többi városra mindazt a veszedelmet\, amit kijelentettem róla. Mert megmakacsolták magukat\, és nem hallgattak az én igéimre. \n1 De Pashúr pap\, Immér fia\, aki az Úr háza felügyelőinek volt a vezetője\, meghallotta\, hogy mit prófétált Jeremiás. 2 Ezért megverette Jeremiás prófétát\, majd bezáratta abba a kalodába\, amely a felső Benjámin-kapuban volt\, az Úr háza mellett. 3 Reggel\, amikor kivétette Pashúr Jeremiást a kalodából\, ezt mondta neki Jeremiás: Nem Pashúrnak nevez téged az Úr\, hanem így: Iszonyat mindenütt! 4 Mert ezt mondja az Úr: Iszonyatot támasztok benned és minden barátodban. Elhullanak ellenségeik fegyvere által szemed láttára. Egész Júdát pedig Babilónia királyának kezébe adom\, aki fogságba viszi őket Babilóniába\, vagy karddal vágatja le őket. 5 Neki adom ennek a városnak minden vagyonát\, szerzeményét és értékét. Júda királyainak összes kincsét is ellenségeik kezébe adom. Zsákmányul ejtik\, elveszik\, és Babilóniába viszik. 6 Te pedig\, Pashúr\, házad összes lakójával együtt fogságba mégy\, és Babilóniába kerülsz. Ott halsz meg\, ott temetnek el téged is meg összes barátodat is\, mivel hazugságot prófétáltál nekik! 7 Rászedtél\, Uram\, és én hagytam\, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam\, és legyőztél! Nevetnek rajtam egész nap\, engem gúnyol mindenki. 8 Ahányszor csak megszólalok\, kiáltanom kell és hirdetnem\, hogy erőszak és elnyomás uralkodik. Az Úr igéje csak gyalázatot és gúnyt szerzett nekem egész nap. 9 Azt gondoltam: nem törődöm vele\, nem szólok többé az ő nevében. De perzselő tűzzé vált szívemben\, csontjaimba van rekesztve. Erőlködtem\, hogy magamban tartsam\, de nincs rajta hatalmam. 10 Hallom\, hogy sokan suttogják: Iszonyat mindenütt?! Jelentsétek föl! Föl is jelentjük! Akik jóakaróim voltak\, mind a bukásomra várnak: Talán rá lehet szedni! Hatalmunkba ejtjük\, és bosszút állunk rajta! 11 De az Úr velem van\, mint egy erős vitéz. Ezért elbuknak üldözőim\, nem bírnak velem. Csúfosan felsülnek\, kudarcot vallanak\, gyalázatuk soha nem megy majd feledésbe! 12 Ó\, Seregek Ura\, aki megvizsgálod az igazat\, aki belelátsz a vesékbe és a szívekbe! Hadd lássam\, hogy állsz bosszút rajtuk\, mert eléd tártam ügyemet! 13 Énekeljetek az Úrnak\, dicsérjétek az Urat\, mert kiragadja a szegény ember életét a gonoszok kezéből! 14 Átkozott az a nap\, amelyen születtem\, ne legyen áldott az a nap\, amelyen anyám szült! 15 Átkozott az az ember\, aki hírül vitte apámnak\, hogy fiúgyermeke született\, és nagy örömet szerzett neki! 16 Úgy járjon az az ember\, mint a városok\, amelyeket szánalom nélkül elpusztított az Úr: reggel jajkiáltást halljon\, délben harci zajt! 17 Miért nem öltek meg anyám méhében\, hogy anyám lett volna a sírom\, és méhe örökre terhes maradt volna! 18 Minek is jöttem ki anyám méhéből\, ha csak gyötrelmet és szenvedést látok\, és napjaim szégyenben érnek véget?! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(2) „…megverette Jeremiás prófétát…” (Jer 19\,14–20\,18) \nJeremiás fellépése nem maradt hatástalan. Na nem a vágyott cél\, a nép tömeges megtérése következett be – ez túl szép lett volna. De a hír azért terjedt\, szájról szájra járt\, igaz nem bűnbánattal\, hanem felháborodással telítődött\, míg a próféta ítéletes szavai eljutottak a papi fülekbe. A pletyka már csak ilyen; ha pedig megfelelő helyen hallják meg a gondosan megszűrt\, itt-ott felnagyított\, más pontokon elnagyoltan továbbadott részleteket\, az eredmény garantálható. A megrágalmazottra hideg napok következnek. Mit is tett Jeremiás? Prófétált\, Istentől kapott Igét szólt\, fáradhatatlanul\, néha kissé teátrálisan. Aztán a hír szárnyra kelt\, megtérést nem eredményezett\, de a suttogó propaganda követhetetlen csűrés-csavarásán át az igehirdetőből lázító lett. Felforgató. Szerencsétlen embert eddig csak megvetették\, Pashúr\, a rendfenntartó szerepben tetszelgő pap meg is verette. Vajon értette a próféta\, miért történik vele mindez? Ez nem derül ki a fejezetből\, de azt tudjuk\, hogy Jeremiás\, érthetően\, mérhetetlenül elkeseredett. Haragudott mindenkire\, megelégelte elhívását\, életét\, úgy érezte\, legyőzte az Isten. Halált kívánt látni\, de ezt ne rójuk fel neki. Ő is ember volt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-353/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260224
DTEND;VALUE=DATE:20260225
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260224T080947Z
LAST-MODIFIED:20260224T080947Z
UID:12116-1771891200-1771977599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…hittek Jézusban”Jn 12\,9–11 \n\n\n9 Nagyon sokan megtudták a zsidók közül\, hogy ő ott van\, és odamentek; nemcsak Jézus miatt\, hanem azért is\, hogy lássák Lázárt\, akit feltámasztott a halottak közül. 10 A főpapok pedig elhatározták\, hogy Lázárt is megölik\, 11 mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda\, és hittek Jézusban. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata\n\n\n\nTerjed a csoda híre\, már nemcsak Jézusért\, hanem Lázár miatt is jönnek az emberek. A farizeusok aggódnak\, hogy elveszítik a nép irányításának a hatalmát\, mert nekik ez jelenti az életet\, a jövőt. Készek a kettős gyilkosságra is. Az én életemet is fogva tarthatja a valakihez\, valamihez való ragaszkodás. Jézus azt mondja\, hogy aki kész elengedni ezt\, felszabadul a nyomás alól és gyümölcsöt terem. \nRÉ21 59 \nBűnbánati zsoltár | 151 | Hatalmas Isten\, nagy haragodban \n\n\n„…visszafordítok a kezetekben minden fegyvert…”Jer 21 \n\n\n1 Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak\, amikor Cidkijjá király elküldte hozzá Pashúrt\, Malkijjá fiát és Cefanjá papot\, Maaszéjá fiát ezzel az üzenettel: 2 Kérdezd meg ügyünkben az Urat\, mert Nebukadneccar\, Babilónia királya háborút indított ellenünk! Talán csodát tesz velünk az Úr\, ahogyan máskor\, és ő is elvonul tőlünk. 3 Jeremiás így felelt nekik: Mondjátok meg Cidkijjának\, 4 hogy ezt mondta az Úr\, Izráel Istene: Én visszafordítok a kezetekben minden fegyvert\, amellyel Babilónia királya és a káldeusok ellen harcoltok\, akik ostromolnak benneteket a várfalon kívül\, és behozom őket a város közepébe. 5 Mert én magam harcolok ellenetek kinyújtott kézzel és erős karral\, lángoló haraggal és nagy felháborodással. 6 Megverem e város lakóit\, embert és állatot egyaránt: súlyos dögvészben halnak meg. 7 Azután pedig – így szól az Úr – Cidkijját\, Júda királyát\, udvari embereit és a népet\, akik megmaradnak e városban a dögvész\, a fegyver és az éhínség után\, kezébe adom Nebukadneccarnak\, Babilónia királyának és ellenségeiknek\, akik az életükre törnek. Kardélre hányja őket\, nem szánja\, nem kíméli\, és nem irgalmaz nekik. 8 Ennek a népnek pedig mondd meg: Így szól az Úr: Én most elétek adom az élet útját és a halál útját. 9 Aki ebben a városban marad\, az fegyver\, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy\, és a benneteket ostromló káldeusokhoz pártol\, az megmarad\, és ajándékul kapja az életét. 10 Mert e város ellen fordulok\, vesztére és nem javára – így szól az Úr. Babilónia királyának a kezébe kerül\, és ő fölperzseli azt. 11 Júda királyi házának pedig mondd meg: Halljátok az Úr igéjét\, 12 Dávid háza! Így szól az Úr: Törvényesen ítéljetek reggelenként\, mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától\, különben fellángol haragom\, mint a tűz\, és égni fog olthatatlanul gonosztetteik miatt! 13 Én rátok támadok\, akik a völgyben és a fennsík szikláján laktok – így szól az Úr –\, akik ezt gondoljátok: Ki törhetne ránk\, ki hatolhat be erődjeinkbe? 14 Ezért megbüntetlek titeket saját tetteitek gyümölcse szerint – így szól az Úr: Tüzet gyújtok erdőtökben\, amely mindenestül megemészti azt! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(4) „…visszafordítok a kezetekben minden fegyvert…” (Jer 21) \nIsten változatos büntetésekhez tud folyamodni\, amikor akaratát érvényesíti. Ennek legteljesebb tárházát az egyiptomi tíz csapás mutatja be\, amikor békáktól a sötétségig\, vérré váló vizektől az elsőszülöttek haláláig terjed a pusztítás. Dávid király\, utolsó nagy bűnbeesésekor\, választhatott az éhínség\, az ellenség és a dögvész csapása közül (2Sám 24). Dávid Isten kezébe akart hullani\, így a dögvészt választotta. Igaza lett\, Isten Jeruzsálem határában megállította öldöklő angyalát. Jeremiás évszázadokkal később azt ismerte fel\, hogy a város ellen támadó babiloni sereg nem a hódító hordák vérszomját testesíti meg\, hanem az Úr büntetését hozza Jeruzsálembe. Ő küldi a pusztítókat\, ő veri meg a város lakóit\, ő szolgáltatja ki bűnbe esett népét az idegeneknek. A háború nem politikai manőver\, hanem Isten büntetése. Kemény szavak ezek\, ráadásul szembeszállnak a korábbi tapasztalatokkal: eddig Isten az utolsó pillanatban mindig irgalmazott! Három emberöltő telt el az asszír sereg támadása óta\, a helyzet akkor is reménytelennek látszott\, de végül az ostromlók kotródtak el\, erről még az évszázadokkal később élő görög történetíró\, Hérodotosz is megemlékezett. Ezúttal Isten nem indul szánalomra. Nincs tovább.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-354/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260227
DTEND;VALUE=DATE:20260228
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260227T074037Z
LAST-MODIFIED:20260227T074042Z
UID:12119-1772150400-1772236799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Most megy végbe az ítélet e világ felett…”Ákos\, Bátor \n\n\n27 Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám\, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem! 28 Atyám\, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem\, és ismét megdicsőítem. 29 A sokaság pedig\, amely ott állt\, és hallotta\, azt mondta\, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele. 30 Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang\, hanem tiértetek. 31 Most megy végbe az ítélet e világ felett\, most vettetik ki e világ fejedelme. 32 Én pedig\, ha felemeltetem a földről\, magamhoz vonzok mindeneket. 33 Ezt azért mondta\, hogy jelezze\, milyen halállal fog meghalni. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata\n\n\n\nA döntés ideje jött el\, ezért Jézus nyugtalan\, vívódik. Vállalja a szenvedésen át a megszégyenítő halált\, hogy megdicsőítse Isten nevét? Az égi hang segítséget ad. Nem Jézusnak\, hanem nekem van szükségem erre\, miattam van\, hogy merjem elfogadni a rendelt utam\, ahogy Ő tette az övét. Engedjem\, hogy ma magához vonzza életemet\, rábízzam mindennapi dolgaimat\, kapcsolataimat. Vele én is győzhetek. \nRÉ21 269 \nKönyörgés böjti időben | 471 | Kegyelmezz meg nékünk \n\n\n„Nem olyan-e az én igém\, mint a tűz […]\, vagy mint a sziklazúzó pöröly?”Jer 23\,23–40 \n\n\n23 Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr –\, hanem Isten vagyok a távolban is! 24 El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre\, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? – így szól az Úr. 25 Hallottam\, hogy mit mondanak a próféták\, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam\, álmot láttam! 26 Meddig tart még ez? Mit forgatnak a hazugságot prófétáló próféták a fejükben\, mikor saját szívük csalárdságát prófétálják? 27 El akarják talán feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal\, amelyeket elbeszélnek egymásnak\, ahogyan Baal kedvéért őseik is elfeledték nevemet? 28 Az a próféta\, aki álmot látott\, mondja meg\, hogy csak álom volt. De aki igét kapott\, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr. 29 Nem olyan-e az én igém\, mint a tűz – így szól az Úr –\, vagy mint a sziklazúzó pöröly? 30 Ezért rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –\, akik egymástól lopkodják igéimet! 31 Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –\, akik csak a szájukat járatják\, és azt állítják\, hogy az kijelentés. 32 Rátámadok az olyan prófétákra\, akik hazug álmaikat beszélik el – így szól az Úr –\, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel. Pedig nem küldtem őket\, nem adtam parancsot nekik\, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr. 33 Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap\, hogy mi az Úr ígérete\, akkor ezt mondd nekik: Az az ígéret\, hogy elvetlek benneteket – így szól az Úr. 34 Ha egy próféta\, pap vagy a nép az Úr ígéretéről beszél\, megbüntetem azt az embert háza népével együtt. 35 Csak azt kérdezhetitek egymástól\, egyik ember a másiktól\, hogy mit válaszolt az Úr\, vagy hogy mit szólt az Úr! 36 De az Úr ígéretét ne emlegessétek többé\, mert az ígéret csak emberi beszéd\, amellyel megváltoztatjátok az élő Istennek\, a Seregek Urának\, Istenünknek az igéjét. 37 Csak azt lehet kérdezni a prófétától\, hogy mit válaszolt neki az Úr\, vagy hogy mit szólt az Úr! 38 Ha azonban az Úr ígéretéről beszéltek\, akkor így szól az Úr: Mivel ki mertétek mondani azt\, hogy az Úr ígérete\, noha üzentem nektek\, hogy ne beszéljetek az Úr ígéretéről\, 39 ezért fölemellek benneteket\, és elvetlek benneteket színem elől azzal a várossal együtt\, amelyet nektek és őseiteknek adtam. 40 Örök szégyennel és örök gyalázattal sújtalak titeket\, amely soha nem megy majd feledésbe! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(29) „Nem olyan-e az én igém\, mint a tűz […]\, vagy mint a sziklazúzó pöröly?” (Jer 23\,23–40) \nIsten Igéjével élhetünk napról napra\, ez csodálatos ajándék az Úrtól. Az Igével azonban nemcsak élni\, de visszaélni is lehet: ezt követi el az ember\, valamennyiszer saját vágyait\, saját szavait\, saját igazságát hirdeti Istenre\, az ő szavára hivatkozva. Miért kaptuk Isten Igéjét? Ez a mai szakasz valódi kérdése. A válasz: azért\, mert Isten az Ige által jelenti ki a legtisztábban akaratát. A „hazug módon” (25) prófétáló hírnökök Isten igazságának érvényre jutását lehetetlenítik el. Aki hazugságot szól\, Istent próbálja saját szolgálatába állítani\, számára az Úr alkalmazható bizonyíték\, hivatkozási alap\, nem több annál. Az istenfélő ember azonban nem az életét menedzseli\, hébe-hóba az Úrra utalgatva\, hanem az Igét teszi meg kiindulási ponttá. Az istenfélő nem önfejűen\, érdek alapján dönt\, hanem az Igéből nyer eligazítást. Fáradhatatlanul kell kutatnunk Isten akaratát\, hisz az összes krízisünkre van válasz\, ha bizonytalanok vagyunk\, valószínűleg még nem találtunk rá. Így tudakolva az Írást képessé válhatunk az irányítás átengedésére. Már nem akarom kézben tartani az életem\, mert tudom\, hogy jobb\, sokkal jobb helyen van Istennél\, mint nálam.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-355/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260301T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260331T170000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260313T122445Z
LAST-MODIFIED:20260313T122445Z
UID:12135-1772352000-1774976400@nemmind1.hu
SUMMARY:Tóth Enikő: Hóvirág
DESCRIPTION:Zsenge\, vékony\, gyenge szár\,\nmégis erős lábon áll\,\nfehér feje szemérem\,\ntavaszt üzen a télben\,\nha először meglátod\,\nöleled a világot\,\nmert érzed\, hogy van tovább\,\nreményt keltő kis csodák\,\nvarázsolják életed\,\ntavaszváró énedet!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/toth-eniko-hovirag/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260303
DTEND;VALUE=DATE:20260304
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260303T090201Z
LAST-MODIFIED:20260303T090209Z
UID:12122-1772496000-1772582399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az én lábamat nem mosod meg soha.”Jn 13\,1–11 \n\n\n1 Közeledett a páska ünnepe\, és Jézus tudta\, hogy eljött az ő órája\, amelyben át kell mennie e világból az Atyához. Szerette övéit e világban\, szerette őket mindvégig. 2 És vacsora közben\, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek\, Simon fiának\, hogy árulja el őt\, 3 Jézus tudva\, hogy az Atya mindent a kezébe adott\, és hogy az Istentől jött\, és az Istenhez megy\, 4 felkelt a vacsorától\, letette felsőruháját\, és egy kendőt kötött magára\, 5 azután vizet öntött a mosdótálba\, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendővel. 6 Simon Péterhez lépett\, aki így szólt hozzá: Uram\, te mosod meg az én lábamat? 7 Jézus így válaszolt neki: Amit én teszek\, most még nem érted\, de később majd megérted. 8 Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg\, semmi közöd sincs hozzám. 9 Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram\, ne csak a lábamat\, hanem a kezemet\, sőt a fejemet is! 10 Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött\, annak csak arra van szüksége\, hogy a lábát mossák meg\, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok\, de nem mind. 11 Mert tudta\, ki árulja el\, azért mondta: Nem vagytok mindnyájan tiszták. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata\n\n\n\n„Az én lábamat nem mosod meg soha.” (8) A tanítványok életét mindig két ellentétes pólus feszültsége mérgezi. Az erőltetett alázaté\, amely Péter szavaiból is kicsendül\, és a hatalom\, a nagyság utáni folyamatos sóvárgásé (vö. Mt 20\,20–28). Tapasztalt coachok vallják\, hogy sehol nem olyan éles a pozíció- és státuszküzdelem\, mint az egyházi szervezetekben. Az alázat igénye előhívja a sátánt\, aki hatalommal kísért (Mt 4\,8–11). Urunk ezért öltötte fel a kendőt és óvott: „közöttetek ne így legyen”. \nRÉ21 454 \nZsoltárdicséret | 172 | Aki veti segedelmét \n\n\n„Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk.”Jer 26 \n\n\n1 Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz: 2 Ezt mondja az Úr: Állj az Úr házának udvarába\, és szólj mindazokhoz\, akik Júda városaiból eljönnek\, hogy az Úr házában leboruljanak. Hirdesd nekik mindazt\, amit megparancsoltam neked\, egyetlen szót sem hagyhatsz el belőle! 3 Talán hallgatnak rá\, és mindenki megtér a maga gonosz útjáról; akkor én is megbánom\, hogy gaztetteik miatt veszedelmet akartam zúdítani rájuk. 4 Ezt mondd nekik: Így szól az Úr: Ha nem hallgattok rám\, és nem éltek törvényem szerint\, amelyet elétek tártam\, 5 és nem hallgattok szolgáimnak\, a prófétáknak beszédére\, akiket hozzátok küldtem – méghozzá idejében küldtem\, de ti nem hallgattatok rájuk –\, 6 akkor úgy bánok ezzel a házzal\, ahogyan Sílóval; ezzel a várossal pedig átkaiban példálózik majd a föld minden népe! 7 A papok\, a próféták és az egész nép hallották\, amint Jeremiás az Úr házában elmondta ezeket az igéket. 8 Amikor Jeremiás elmondott mindent\, amit az Úr parancsa szerint mondania kellett az egész népnek\, megragadták a papok\, a próféták és az egész nép\, és ezt mondták: Meg kell halnod! 9 Miért prófétáltad az Úr nevében\, hogy úgy jár ez a templom\, mint Síló\, ez a város pedig romhalmazzá és lakatlanná válik? És az egész nép összesereglett Jeremiás körül az Úr házánál. 10 Amikor meghallották ezeket Júda vezetői\, felmentek a királyi palotából az Úr házába\, és leültek az Úr háza új kapujának bejáratánál. 11 A papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész népnek: Halálra kell ítélni ezt az embert\, mert ez ellen a város ellen prófétált\, ahogyan magatok is hallottátok. 12 Jeremiás viszont ezt mondta az összes vezetőnek és az egész népnek: Az Úr küldött engem\, hogy a templom és a város ellen elmondjam mindazokat a prófétai igéket\, amelyeket hallottatok. 13 Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket\, és hallgassatok az Úrnak\, a ti Isteneteknek szavára! Akkor majd megbánja az Úr\, hogy veszedelemmel fenyegetett titeket. 14 Ami pedig engem illet: a kezetekben vagyok. Bánjatok velem úgy\, ahogyan jónak és helyesnek látjátok! 15 De tudjátok meg\, hogy ha megöltök\, ártatlan vér terhel benneteket\, ezt a várost és lakóit\, mert valóban az Úr küldött engem hozzátok\, hogy elmondjam nektek mindezeket az igéket. 16 A vezetők és az egész nép ezt mondták a papoknak és a prófétáknak: Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk. 17 Az ország vénei közül is felálltak egyesek\, és ezt mondták az egész összegyűlt népnek: 18 Ezékiás júdai király idejében is volt egy próféta\, a móreseti Mikeás\, aki ezt mondta Júda egész népének: Így szól a Seregek Ura: Felszántják a Siont\, mint a mezőt\, Jeruzsálem romhalmaz lesz\, a templomhegy pedig erdős magaslat. 19 Mégsem ölte meg Ezékiás júdai király és egész Júda\, mert félték az Urat\, és mert esedeztek az Úrhoz. Az Úr pedig megbánta\, hogy veszedelemmel fenyegette őket. Mi pedig ilyen nagy bajt zúdítanánk magunkra? 20 Volt egy másik ember is\, aki az Úr nevében prófétált: a Kirjat-Jeárímból való Úrijjá\, Semajá fia. Ő is ez ellen a város és ország ellen prófétált\, egészen úgy\, ahogy Jeremiás. 21 Amikor meghallotta Jójákím király\, az előkelők és a vezérek\, hogy mit beszélt\, halálra kerestette a király. Úrijjá ezt meghallva megijedt\, és Egyiptomba menekült. 22 Jójákím király azonban embereket küldött Egyiptomba: Elnátánt\, Akbór fiát és vele együtt másokat is Egyiptomba küldött. 23 Ezek visszahozták Úrijját Egyiptomból\, Jójákím király elé vitték\, aki kivégeztette\, holttestét pedig a köznép temetőjébe dobatta. 24 Jeremiásnak azonban pártját fogta Ahíkám\, Sáfán fia; ezért nem adták a nép kezébe\, és nem ölték meg. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk.” (Jer 26) \nJeremiás életveszélyben. Nem tett ő többet\, mint közvetítette Isten figyelmeztetését\, mégpedig hogy Isten számára a külsődleges vallásosság\, a kegyes cselekedetek\, a kultusz és szent intézmény nem jelentenek semmit. Ami számít\, hogy az ember hallgasson rá (3)\, éljen törvénye szerint (4) egyszóval térjen meg\, forduljon vissza a „maga gonosz útjáról” (3). Jeremiás üzenete örök és ősi prófétai üzenet. Hangoztatja Sámuel\, és legnagyobb tekintélyével aláhúzza Jézus is: „…igaz imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát…” (Jn 4\,23) Nem csoda\, hogy az intézmény és kultusz őrei azok\, akik perbe fogják\, a templom megszentségtelenítésével vádolják Isten emberét. Ilyen prófétai sorsra jut Jézus (Mk 14\,58) és Pál apostol is (ApCsel 21). Mi menti meg Jeremiást? Befolyásos pártfogói? Ékesszólásával maga mellé állítja a tömegeket? Isten kegyelme prófétája védelmében megnyitja az emberek fülét arra\, hogy meghallhassák\, hogy amit mond\, tőle származik: „Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk” (16).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-356/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260305
DTEND;VALUE=DATE:20260306
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260305T145856Z
LAST-MODIFIED:20260305T145856Z
UID:12126-1772668800-1772755199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…vajon kiről beszél?”Jn 13\,21–30 \n\n\n21 Miután ezeket elmondta Jézus\, megrendült lelkében\, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony\, bizony\, mondom nektek\, közületek egy elárul engem. 22 Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? 23 Jézus mellett telepedett asztalhoz egyik tanítványa\, akit Jézus szeretett. 24 Intett neki Simon Péter\, hogy tudakolja meg\, ki az\, akiről beszél. 25 Az odahajolt Jézushoz\, és megkérdezte tőle: Uram\, ki az? 26 Jézus így felelt: Az\, akinek én mártom be a falatot és odaadom. Bemártotta tehát a falatot\, és odaadta Júdás Iskáriótesnek\, Simon fiának; 27 és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: Amit tenni akarsz\, tedd meg hamar! 28 Az ott ülők közül senki sem értette\, hogy miért mondja ezt neki. 29 Egyesek ugyanis azt gondolták\, hogy mivel az erszény Júdásnál volt\, azt mondja neki Jézus: Vedd meg\, amire szükségünk van az ünnepre\, vagy azt\, hogy a szegényeknek adjon valamit. 30 Miután tehát elfogadta a falatot\, azonnal kiment. Már éjszaka volt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata\n\n\n\n„…vajon kiről beszél?” (22) A tanítványoknak fogalma sem volt arról\, hogy ki lehet képes elárulni Jézust. Júdás olyan jól játszotta a szerepét\, hogy vele kapcsolatban fel sem merült a kétely\, sőt\, még a közös kasszát is rábízták\, mert annyira igaznak tűnt. A valódi kegyesség nem kérkedik istenkapcsolatával. Aki sokat hozakodik elő ezzel\, ott valami nincs rendben. Nem kell egymással szemben bizalmatlannak lennünk\, de „sztárolni” sem kell senkit az egyházban. \nRÉ21 11 \nIntés böjti időben | 473 | Tisztítsd meg szíved \n\n\n„Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.”Jer 28 \n\n\n1 Abban az esztendőben\, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén\, a negyedik esztendő ötödik hónapjában ezt mondta nekem a Gibeónból való Hananjá próféta\, Azzúr fia az Úr házánál\, a papok és az egész nép előtt: 2 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Összetöröm Babilónia királyának az igáját! 3 Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre az Úr házának minden edényét\, amelyet elvitt Nebukadneccar\, Babilónia királya erről a helyről\, és Babilonba vitt. 4 Visszahozom erre a helyre Jekonját\, Jójákím fiát\, Júda királyát és az összes júdai foglyot\, aki elkerült Babilóniába – így szól az Úr –\, mert összetöröm Babilónia királyának az igáját. 5 De Jeremiás próféta válaszolt Hananjá prófétának a papok és az egész nép előtt\, akik ott álltak az Úr házánál. 6 Ezt mondta Jeremiás próféta: Ámen! Bár megtenné ezt az Úr\, és teljesítené az Úr a szavaidat\, amelyben azt prófétáltad\, hogy az Úr házának edényei és azok\, akik fogságba mentek\, mind visszakerülnek Babilonból erre a helyre! 7 De hallgasd csak meg azt az igét\, amelyet én hirdetek most neked és az egész népnek: 8 Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen. 9 Ha pedig egy próféta békességről prófétál\, akkor a prófétai ige beteljesedésekor majd kiderül\, hogy valóban az Úr küldte-e azt a prófétát. 10 Ekkor Hananjá próféta levette a jármot Jeremiás próféta nyakáról\, és összetörte. 11 Majd ezt mondta Hananjá az egész nép előtt: Ezt mondja az Úr: Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról! Jeremiás próféta ekkor elment útjára. 12 De így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz\, miután Hananjá próféta letörte a jármot Jeremiás próféta nyakáról: 13 Menj\, és ezt mondd Hananjának: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze\, de vasjármot csináltál helyette! 14 Mert ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára\, hogy Nebukadneccart\, Babilónia királyát szolgálják. Szolgálni is fogják\, sőt még a vadállatokat is neki adom. 15 Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananjá prófétának: Hallgass ide\, Hananjá! Nem küldött téged az Úr\, hazugsággal biztatod ezt a népet! 16 Azért ezt mondja az Úr: Eltöröllek téged a föld színéről\, még ebben az esztendőben meghalsz\, mert szavaiddal el akartad téríteni őket az Úrtól. 17 Meg is halt Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.” (Jer 28) \nKire hallgatsz? Jeremiás próféta könyvének 28. fejezete olyannyira a folytatása az előző résznek\, hogy a babiloni fogságot kifejező jármot\, amelyet Jeremiás az előző fejezetben tett a nyakába\, még mindig viseli. Egészen addig\, amíg egy Hananjá nevű „próféta” le nem veszi a nyakából\, és össze nem töri\, hogy ő is egy prófétára hajazó jelképes cselekedettel húzza alá nem az Úrtól származó\, inkább a saját népszerűségét szolgáló üzenetét: „Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról!” (11) Jeremiás először nem kap újabb kijelentést feleletképpen az Úrtól\, de nem marad magára hagyva. Ha friss kijelentése nincs is\, visszaemlékezhet és visszanyúlhat azokhoz az Igékhez\, amelyek neki korábban\, sőt az őt megelőző prófétáknak adattak. (8) Ezek által tud a hamis prófétának megfelelni. Mi sem kapunk életünk kérdései kapcsán külön kijelentéseket az Úrtól\, de mi sem vagyunk magunkra hagyva. Sőt\, még sokkal jobb helyzetben is vagyunk\, mint Jeremiás és kortársai\, hiszen míg számukra még csak töredékességében\, addig nekünk már teljességében rendelkezésünkre áll a Szentírásban Isten írott kijelentése. Belőle meríthetjük a válaszainkat\, hiszen „amik megírattak\, a mi tanulságunkra írattak meg” (Róm 15\,4).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-357/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260308
DTEND;VALUE=DATE:20260309
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260308T112915Z
LAST-MODIFIED:20260308T112915Z
UID:12128-1772928000-1773014399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben\, és higgyetek énbennem!”Jn 14\,1–7 \n\n\n1 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben\, és higgyetek énbennem! 2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna\, vajon mondtam volna-e nektek\, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3 És ha majd elmentem\, és helyet készítettem nektek\, ismét eljövök\, és magam mellé veszlek titeket\, hogy ahol én vagyok\, ti is ott legyetek. 4 Ahova pedig én megyek\, oda tudjátok az utat. 5 Tamás erre így szólt hozzá: Uram\, nem tudjuk\, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat? 6 Jézus így válaszolt: Én vagyok az út\, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához\, csak énáltalam. 7 Ha ismernétek engem\, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt\, és látjátok őt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila igemagyarázata\n\n\n\nPolitikai feszültségben\, vallási irányzatok civódásában a küldetését félreértő tanítványait azzal készíti Jézus az előttük álló válságra\, hogy bizalmukat erősíti Istenben. (1) Mert az Isten jó – bármilyen is a világ. Jézus nem hagy el – még ha a Golgotán át vezet is az útja. Egyedül általa léphetünk be Isten történetébe (6)\, melyben Jézus legyőzte a gonoszt\, újjáteremti a világot\, bármilyen sivár is; hogy Éden kertjévé váljanak gyülekezeteink\, kapcsolataink. Bárcsak Istennek ezt a történetét munkálnánk egyházi és világi választások idején is! \nRÉ21 334 • IÉ Lk 9\,57–62 • Zsolt 95 \nZsoltárdicséret | 154 | Ó\, én két szemeim\, ti az Úrra nézzetek \nHeti zsoltárének | 6 | Uram\, te nagy haragodba \n\n\n„Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!”Jer 31\,1–30 \n\n\n1 Abban az időben – így szól az Úr – Izráel minden nemzetségének Istene leszek\, ők pedig az én népem lesznek. 2 Ezt mondja az Úr: Kegyelmet kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült nép\, a nyugalma felé tartó Izráel. 3 A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek\, azért vontalak magamhoz hűségesen. 4 Fölépítelek még téged\, és fölépülsz\, Izráel szüze! Fölékesíted még magad\, és kézi dobokkal lejtesz majd táncot a vigadozók között! 5 Ültetsz te még szőlőt Samária hegyein\, és akik elültetik\, azok fogják szüretelni is. 6 Mert eljön az a nap\, amikor az őrök így kiáltanak Efraim hegyein: Jöjjetek\, menjünk a Sionra\, Istenünkhöz\, az Úrhoz! 7 Ezt mondja az Úr: Ujjongjatok\, örüljetek Jákób sorsán\, vigadozzatok a népek élén\, hirdessétek\, és mondjatok dicséretet: az Úr megszabadította népét\, Izráel maradékát! 8 Visszahozom őket észak földjéről\, összegyűjtöm a föld pereméről. Lesz közöttük vak és sánta\, terhes és szülő asszony egyaránt: nagy gyülekezetként térnek ide vissza. 9 Sírva jönnek\, és fohászkodnak\, miközben vezetem őket; folyóvizekhez vezetem egyenes úton\, amelyen nem botladoznak. Mert atyja vagyok Izráelnek: Efraim az elsőszülöttem. 10 Halljátok az Úr igéjét\, ti\, népek\, hirdessétek a távoli szigeteken\, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt\, össze is gyűjti\, és őrzi\, mint pásztor a nyáját. 11 Mert megváltotta az Úr Jákóbot\, kiszabadította az erősebb kezéből. 12 Megjönnek majd\, és ujjonganak Sion magaslatán\, élvezik az Úrtól kapott javakat: a gabonát\, a mustot és az olajat\, a juhokat és a marhákat. Olyan lesz a lelkük\, mint az öntözött kert\, és nem hervadoznak többé. 13 Akkor örömtáncot jár a szűz\, örülnek az ifjak a vénekkel együtt. Gyászukat örömre fordítom\, megvigasztalom őket\, örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után. 14 A papokat bőséggel árasztom el\, népem pedig jóllakik javaimmal – így szól az Úr. 15 Ezt mondja az Úr: Hangos jajgatás hallatszik Rámában és keserves sírás: Ráhel siratja fiait\, nem tud megvigasztalódni\, mert nincsenek többé fiai. 16 Ezt mondja az Úr: Hagyd abba a hangos sírást\, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz szenvedésed jutalma – így szól az Úr –\, visszatérnek fiaid az ellenség földjéről. 17 Reménykedhetsz a jövőben – így szól az Úr –\, mert visszatérnek hazájukba fiaid. 18 Jól hallom Efraim kesergését: Megvertél\, mint egy tanulatlan borjút\, és én elszenvedtem a verést. Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem! 19 Elfordultam tőled\, de aztán megbántam\, belátva bűnömet a mellemet vertem\, szégyenkeztem\, pironkodtam\, mert viselnem kellett ifjúságom gyalázatát. 20 Hát nem az én drága fiam Efraim? Hát nem az én kedves gyermekem? Valahányszor megfenyegetem\, végül mégis elfog a szánalom iránta: megremeg érte a bensőm\, irgalmaznom kell neki – így szól az Úr. 21 Állíts magadnak jelzőoszlopokat\, rakj le útjelzőket\, figyeld az országutat\, az utat\, amelyen elmentél! Térj vissza\, Izráel szüze\, térj vissza városaidba! 22 Meddig tétovázol még\, te szófogadatlan leány? Mert valami újat teremt az Úr a földön: a nő fog járni a férfi után! 23 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Fogják még ezt mondani Júda országában és városaiban\, ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az Úr\, igazság hajléka\, szent hegy! 24 Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és a pásztorkodók. 25 Felüdítem a fáradt lelket\, és megelégítek minden elcsüggedt lelket. 26 Akkor mondják majd: Fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás! 27 Eljön még az az idő – így szól az Úr –\, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal és állatmaggal. 28 És ahogy gondom volt arra\, hogy kigyomláljam és leromboljam\, ledöntsem és elpusztítsam őket\, és veszedelmet hozzak rájuk\, úgy gondom lesz arra is\, hogy fölépítsem és elplántáljam őket – így szól az Úr. 29 Abban az időben nem mondják többé\, hogy az apák ettek egrest\, és a fiak foga vásott el tőle\, 30 hanem mindenki a maga bűnéért hal meg: minden embernek a saját foga vásik el\, ha egrest eszik. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(18) „Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!” (Jer 31\,1–30) \nJeremiás költői képekkel folytatja Isten szabadításának megéneklését. A fogságból való reményteli hazatérést verseli meg a próféta\, a gyász örömre fordulását (13). De a részben keverednek az elvesztett hazába és az Istenhez való visszatérés\, a megtérés képei. A héber nyelv mindkettőre ugyanazt a szót használja (súb). Megtérni azt jelenti: hazatérni\, visszatalálni az elhagyott atyai házba (Lk 15\,11–32). Az Úrhoz visszatérni viszont nem megy saját erőből. „Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!” (18) – adja a próféta Efraim törzsének szájába talán az ő legbelsőbb lelki felismerését\, hogy vágyna Istenre\, tisztaságra\, életszentségre\, de egyedül nem képes ennek elérésére (Róm 7\,18). De jó úton jár\, felismeri Istenre szorult állapotát\, és az ő segítségét kéri. Azt is felismeri\, hogy nincs az Úrhoz térés bűnbánat nélkül („Elfordultam tőled\, de aztán megbántam\, belátva bűnömet a mellemet vertem” – 19)\, a visszafogadtatás útja a bűnbánat útja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-358/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260313
DTEND;VALUE=DATE:20260314
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260313T121015Z
LAST-MODIFIED:20260313T121015Z
UID:12132-1773360000-1773446399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Békességet hagyok nektek\, az én békességemet adom nektek\, de nem úgy adom nektek\, ahogyan a világ adja”Jn 14\,25–31 \n\n\n25 Elmondom ezeket nektek\, amíg veletek vagyok. 26 A Pártfogó pedig\, a Szentlélek\, akit az én nevemben küld az Atya\, ő megtanít majd titeket mindenre\, és eszetekbe juttat mindent\, amit én mondtam nektek. 27 Békességet hagyok nektek\, az én békességemet adom nektek\, de nem úgy adom nektek\, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek\, ne is csüggedjen! 28 Hallottátok\, hogy én megmondtam nektek: elmegyek\, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem\, örülnétek\, hogy elmegyek az Atyához\, mert az Atya nagyobb nálam. 29 Most mondom ezt nektek\, mielőtt megtörténik\, hogy ha majd megtörténik\, higgyetek. 30 Már nem sokat beszélek veletek\, mert eljön e világ fejedelme\, bár felettem nincs hatalma. 31 A világnak azonban meg kell tudnia\, hogy szeretem az Atyát\, és úgy cselekszem\, ahogyan az Atya parancsolta. Keljetek fel\, menjünk el innen! \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila igemagyarázata\n\n\n\nA Szentlélek eszünkbe juttatja\, amit Jézus elmondhatott nekünk. Ma Jézus örökbe adott békességéről beszél veled (27)\, mely befedte szívét a lecsillapíthatatlannak tűnő tengeren (Mk 4\,38k)\, melyből szenvedései\, félelmei között élete hitvallása forrt ki: „Minden lehetséges neked:… ne úgy legyen\, ahogyan én akarom\, hanem amint te” (Mk 14\,36). A Lélek ma is bátorít és támogat a döntésben\, hogy Istenben bízz\, még ha félned „kellene” is (Zsolt 46\,4–5). \nRÉ21 767 \nZsoltárdicséret | 187 | Végtelen irgalmú Isten\, hozzád kiáltok \n\n\n„…hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek…”Jer 35 \n\n\n1 Így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz\, Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának az idejében: 2 Menj el a rékábiak háza népéhez\, és beszélj velük; vidd be őket az Úr házának egyik kamrájába\, és adj nekik bort inni! 3 Magam mellé vettem tehát Jaazanját\, aki Jirmejá fia\, Habaccinjá unokája volt\, továbbá a testvéreit és valamennyi fiát: a rékábiak egész háza népét. 4 Bevittem őket az Úr házába\, Hánán fiainak a kamrájába\, aki Jigdaljának\, az Isten emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt\, Maaszéjának\, Sallúm fiának a kamrája fölött\, aki ajtóőr volt. 5 Itt a rékábiak háza népének a fiai elé borral telt kelyheket és poharakat tettem\, és ezt mondtam nekik: Igyatok bort! 6 De ők így feleltek: Nem iszunk bort\, mert a mi ősünk\, Jónádáb\, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha\, se ti\, se a fiaitok! 7 Házat se építsetek\, gabonát se vessetek\, szőlőt se ültessetek\, birtokotok se legyen\, hanem sátorban lakjatok egész életetekben\, hogy sokáig éljetek azon a földön\, ahol jövevények vagytok! 8 És mi hallgattunk ősünknek\, Jónádábnak\, Rékáb fiának a szavára\, mindarra\, amit parancsolt nekünk\, hogy ne igyunk egész életünkben bort\, se mi\, se feleségünk\, se fiaink\, se leányaink; 9 és házakat se építsünk\, hogy azokban lakjunk; ne legyen szőlőnk\, szántóföldünk és vetésünk sem\, 10 hanem sátrakban lakjunk. Engedelmeskedtünk tehát\, és mindent úgy tettünk\, ahogyan ősünk\, Jónádáb parancsolta. 11 Csak amikor fölvonult Nebukadneccar\, Babilónia királya az ország ellen\, akkor mondtuk: Gyertek\, menjünk Jeruzsálembe a káldeusok és az arámok hadserege elől! Ezért lakunk Jeruzsálemben. 12 Ekkor így szólt Jeremiáshoz az Úr igéje: 13 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Menj\, és mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Miért nem fogadjátok meg az intést\, és miért nem hallgattok a szavamra? – így szól az Úr. 14 Jónádábnak\, Rékáb fiának betartották az utasításait. Ő azt parancsolta fiainak\, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem\, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok\, idejében szóltam\, de ti nem hallgattatok rám. 15 Elküldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem\, és ezt mondtam: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról! Jobbítsátok meg tetteiteket\, ne kövessetek más isteneket\, és ne tiszteljétek őket! Akkor azon a földön lakhattok\, amelyet nektek és őseiteknek adtam. De ti nem figyeltetek és nem hallgattatok rám. 16 Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát\, amelyet az megparancsolt\, de ez a nép nem hallgatott rám. 17 Azért ezt mondja az Úr\, a Seregek Istene\, Izráel Istene: Elhozom Júdára és Jeruzsálem minden lakójára mindazt a veszedelmet\, amelyet meghirdettem ellenük. Mert beszéltem hozzájuk\, de nem hallgattak rám\, hívtam őket\, de nem válaszoltak. 18 A rékábiak háza népének pedig ezt mondta Jeremiás: Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Mivel ti hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek\, 19 azért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai\, színem előtt maradnak mindenkor! \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(18–19) „Mivel ti hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek\, azért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai\, színem előtt maradnak mindenkor!” (Jer 35) \nPélda és ellenpélda. Jeruzsálem első ostroma idején talál menedéket Jeremiás otthonában a nomád rékábiták egy csoportja. A próféta jó házigazda módjára borral kínálná őket\, amit ők nem fogadnak el ősatyjuk\, Jónádáb parancsára hivatkozva (6). Némely feltételezések szerint olyan vándorkovács-csoport lehetett az övék\, akik attól féltek\, hogy lerészegedve esetleg kiadják mesterségük titkait. Az Ige nem a borivás tilalmát hozza elénk: amire Jeremiás felfigyel\, az ennek a csoportnak az állhatatos kitartása az ősatyai parancs mellett. Nemzedékeken át hűségesek maradtak az intelemhez\, pedig az pusztán emberi rendelés volt\, miközben Júda és Jeruzsálem lakói a próféták sorának figyelmeztetései ellenére (15) sem voltak hajlandók az Úrhoz hűnek maradni. Van mindig jó példa és ellenpélda is\, még ha az ellenpéldából talán több is. De Jeremiás kora sem volt sötét\, lelketlen időszak. Akadt példa arra\, hogy valaki hű maradt Istenhez. Lehet szemben haladni az árral\, kisebbségben maradni – szoros kapu\, keskeny út (Mt 7\,13) –\, ez mind arról szól\, hogy Isten útja sosem volt és sosem lesz a sokaké. De ez az az út\, amely az életre visz.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-359/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260317
DTEND;VALUE=DATE:20260318
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260317T075332Z
LAST-MODIFIED:20260317T075332Z
UID:12137-1773705600-1773791999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…de ti is bizonyságot tesztek.”Jn 15\,18–27 \n\n\n18 Ha gyűlöl titeket a világ\, tudjátok meg\, hogy engem előbb gyűlölt\, mint titeket. 19 Ha a világból valók volnátok\, a világ szeretné a magáét\, de mivel nem a világból valók vagytok\, hanem én választottalak ki titeket a világból\, azért gyűlöl titeket a világ. 20 Emlékezzetek arra az igére\, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek\, titeket is üldözni fognak\, ha az én igémet megtartották\, a tieteket is meg fogják tartani. 21 De mindezt az én nevemért teszik veletek\, mert nem ismerik azt\, aki elküldött engem. 22 Ha nem jöttem volna\, és nem szóltam volna hozzájuk\, nem volna bűnük\, most azonban nincs mentségük bűneikre. 23 Aki engem gyűlöl\, gyűlöli az én Atyámat is. 24 Ha nem tettem volna közöttük olyan cselekedeteket\, amilyeneket senki más nem tett\, nem volna bűnük. Most azonban látták azokat\, és mégis meggyűlöltek engem és az én Atyámat is. 25 De be kell teljesednie annak az igének\, amely meg van írva az ő törvényükben: „Ok nélkül gyűlölnek engem.” 26 Amikor eljön a Pártfogó\, akit én küldök nektek az Atyától\, az igazság Lelke\, aki az Atyától származik\, az tesz majd bizonyságot énrólam; 27 de ti is bizonyságot tesztek\, mert kezdettől fogva velem vagytok. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…de ti is bizonyságot tesztek.” (27) Jézus tanítását sokan ellenségesen fogadják a világban (18). Tanítványaiként nekünk is készeknek kell lennünk arra\, hogy Urunk sorsában osztozzunk (20). Semmilyen nehézség nem akadályozhat meg bennünket abban\, hogy megváltó Urunkról bizonyságot tegyünk. Maradjunk vele folyamatos közösségben\, és akkor Jézus Lelke\, a Pártfogó\, egész bizonyságtevő életünkben mellettünk lesz. \nRÉ21 699 \nBűnbánati zsoltár | 188 | Felséges Isten\, hozzád kiáltunk \n\n\n„De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…”Jer 39 \n\n\n1 Cidkijjá\, Júda királya uralkodásának kilencedik évében\, a tizedik hónapban jött el Nebukadneccar\, Babilónia királya egész haderejével Jeruzsálem ellen\, és ostrom alá vette. 2 Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évében\, a negyedik hónap kilencedik napján törtek be a városba. 3 Bevonultak a babilóniai király vezérei\, és leültek a középső kapuban: Nérgal-Szárecer\, Szamgar-Nebú\, Szár-Szekím udvarmester\, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király összes többi vezére. 4 Amikor meglátta őket Cidkijjá\, Júda királya és a harcosai\, éjszaka kimenekültek a városból a király kertje felé vezető úton\, a két várfal közt levő kapun át\, és elvonultak az Arábá-völgy felé vezető úton. 5 A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette őket\, és utolérték Cidkijját Jerikó síkságán. Elfogták\, és elvitték Nebukadneccarhoz\, Babilónia királyához Riblába\, Hamát földjére\, ahol az ítéletet tartott fölötte. 6 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg Riblában\, és megölette Babilónia királya Júda valamennyi nemesét is. 7 Azután Cidkijját megvakíttatta\, majd bilincsbe verette\, és úgy vitette el Babilonba. 8 A káldeusok fölperzselték a királyi palotát\, még a köznép házait is\, Jeruzsálem várfalait pedig lerombolták. 9 A nép maradékát\, akár a városban maradtak életben\, akár átpártolók voltak\, akik átpártoltak hozzá\, tehát a nép maradékát\, akik életben maradtak\, fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok Babilóniába. 10 A népből csak a nincsteleneket\, akiknek semmijük sem volt\, hagyta Júda földjén Nebuzaradán testőrparancsnok\, és szőlőket meg szántóföldeket adott nekik azon a napon. 11 Jeremiásra nézve pedig ezt a parancsot adta Nebukadneccar\, Babilónia királya Nebuzaradán testőrparancsnoknak: 12 Vedd magad mellé\, és legyen rá gondod! Ne tégy vele semmi rosszat\, hanem úgy bánj vele\, ahogyan kívánja! 13 Intézkedett tehát Nebuzaradán testőrparancsnok\, Nebusazbán udvarmester\, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király többi vezető embere\, 14 kihozatták Jeremiást a börtönudvarból\, és átadták Gedaljának\, Ahíkám fiának\, Sáfán unokájának\, hogy vigye haza. Így ő a nép között maradt. 15 Jeremiáshoz pedig így szólt az Úr igéje\, amikor még fogoly volt a börtön udvarában: 16 Menj\, és mondd meg az etióp Ebed-Meleknek: Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Én beteljesítem\, amit kijelentettem erről a városról\, vesztére és nem javára. Szemed láttára következik be minden a maga idejében. 17 De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr –\, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe\, akiktől félsz. 18 Mert én megszabadítalak\, nem esel el fegyvertől\, és életedet ajándékul kapod\, mert bíztál bennem! – így szól az Úr. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(17) „De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…” (Jer 39) \nTeljes összeomlás. Többévnyi ostrom\, a védők megannyi szenvedése és megpróbáltatása után a babilóniaiak beveszik Jeruzsálemet. A fejezet szűkszavú megjegyzéseiből is sokkolón tárul elénk a pusztulás szinte leírhatatlan mértéke: a győztesek felégetik a palotát\, a házakat\, lerombolják a védműveket. A méltóságának megőrzése miatt magát korábban még feladni nem akaró király most szégyenszemre próbál elszökni\, de elfogják. Fiait szeme láttára ölik meg\, és hogy szerettei halála legyen az utolsó\, amit még láthatott\, megvakítják. Babilonba viszik őt is és a népet is. Az ítélet megvalósult\, úgy\, ahogyan azt Jeremiás által tudtul adta a mennyei Atya. De az Úr még e rettenetes körülmények között is számontartja az övéit. Jeremiás kiszabadul a fogságból (11). Korábbi közbenjárásáért a próféta életéért az etióp Ebed-Melek még az ítélet napján is ígéretet kaphat: „…életedet ajándékul kapod\, mert bíztál bennem!” (18) Nem volt a választott nép tagja\, nem ebből eredt a megszabadítása\, hanem abból\, hogy vállalta Isten ügyét\, bízott\, hitt benne\, nem maradt néma a cinkosok között\, hanem szólt és tett\, közbenjárt a fogoly prófétáért. „De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…” (17).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-360/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260319
DTEND;VALUE=DATE:20260320
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260319T092643Z
LAST-MODIFIED:20260319T092643Z
UID:12139-1773878400-1773964799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem.”Jn 16\,4b–11 \n\n\n4b Ezeket azért nem mondtam nektek kezdetben\, mert veletek voltam. 5 De most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem\, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy? 6 Mivel azonban ezeket mondom nektek\, szomorúság tölti el a szíveteket. 7 Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek\, ha én elmegyek\, mert ha nem megyek el\, a Pártfogó nem jön el hozzátok\, ha pedig elmegyek\, elküldöm őt hozzátok. 8 És amikor eljön\, leleplezi a világ előtt\, hogy mi a bűn\, mi az igazság\, és mi az ítélet. 9 A bűn az\, hogy nem hisznek énbennem; 10 az igazság az\, hogy én az Atyához megyek\, és többé nem láttok engem; 11 az ítélet pedig az\, hogy e világ fejedelme megítéltetett. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem.” (5) Jézust az Atya küldte a mi világunkba\, és ő mennybemenetelével az Atyához tért vissza. Azonban ezzel nem eltávolodott tőlünk\, hanem még „közelebb jött”: mert Lelke által bennünk lakik\, és velünk van a világ végezetéig (Mt 28\,20). A „Pártfogó” – a Szentlélek – Jézusról tesz bizonyságot\, és így a Jézussal való közösségünket munkálja. Ezért ne szomorkodjunk (6)\, hanem inkább örvendezzünk! \nRÉ21 231 \nNagyheti ének | 485 | Jézus\, világ megváltója \n\n\n„Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.”Jer 41 \n\n\n1 A hetedik hónapban azonban Jismáél\, Netanjá fia\, Elísámá unokája\, aki királyi származású és a király vezető emberei közül való volt\, elment tíz emberével Gedaljához\, Ahíkám fiához Micpába. És amikor együtt étkeztek Micpában\, 2 fölkelt Jismáél\, Netanjá fia meg az a tíz ember\, aki vele volt\, és levágták Gedalját\, Ahíkám fiát\, Sáfán unokáját karddal. Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává. 3 Levágta Jismáél azokat a júdaiakat is\, akik Gedaljával voltak Micpában\, sőt az ott tartózkodó káldeusokat és harcosokat is. 4 A Gedaljá megölése után következő napon\, amikor még nem tudtak a dologról\, 5 nyolcvan ember jött Sikemből\, Sílóból és Samáriából levágott szakállal\, megszaggatott ruhában és bevagdalt testtel. Ételáldozat és tömjén volt náluk\, amelyet az Úr házába akartak vinni. 6 Jismáél\, Netanjá fia azonban kiment eléjük Micpából\, és amíg ment\, egyre sírt. Amikor összetalálkoztak\, ezt mondta nekik: Jöjjetek el Gedaljához\, Ahíkám fiához! 7 De amint a város közepére értek\, Jismáél\, Netanjá fia meg a vele levő emberek lemészárolták és bedobálták őket egy ciszternába. 8 De volt közöttük tíz ember\, akik ezt mondták Jismáélnak: Ne ölj meg bennünket\, mert rejtett készleteink vannak a mezőn: búza és árpa\, olaj és méz. Ezért békén hagyta és nem ölte meg őket a többiekkel együtt. 9 Azoknak az embereknek a holttestét\, akiket megöltek\, mert Gedaljával tartottak\, abba a ciszternába dobatta Jismáél\, amelyet Ászá király készíttetett\, amikor megtámadta őt Baasá\, Izráel királya. Ezt töltötte meg Jismáél\, Netanjá fia a legyilkoltakkal. 10 Azután foglyul ejtette Jismáél Micpában a nép egész maradékát\, a király leányait és az egész népet\, amely Micpában maradt\, akiket Nebuzaradán testőrparancsnok Gedaljára\, Ahíkám fiára bízott. Foglyul ejtette őket Jismáél\, Netanjá fia\, és elindult\, hogy visszamenjen az ammóniakhoz. 11 De meghallotta Jóhánán\, Káréah fia és a csapatparancsnokok\, akik vele voltak\, hogy milyen gonoszságot követett el Jismáél\, Netanjá fia. 12 Ezért maguk mellé vették összes emberüket\, és elindultak\, hogy megtámadják Jismáélt\, Netanjá fiát. Utol is érték a Gibeón melletti tónál. 13 Amikor az egész nép\, amely Jismáéllal volt\, megpillantotta Jóhánánt\, Káréah fiát és vele az összes csapatparancsnokot\, megörült\, 14 és megfordult az egész nép\, amelyet Jismáél foglyul ejtett Micpában\, és visszament Jóhánánhoz\, Káréah fiához. 15 Jismáél\, Netanjá fia pedig nyolc emberrel elmenekült Jóhánán elől\, és az ammóniakhoz ment. 16 Jóhánán\, Káréah fia a vele levő összes csapatparancsnokkal együtt maga mellé vette a Micpából megmaradt népet\, amelyet visszaszerzett Jismáéltól\, Netanjá fiától\, miután ez megölte Gedalját\, Ahíkám fiát: a vitézeket és a harcosokat\, az asszonyokat és a gyermekeket meg az udvarnokokat\, akiket visszahozott Gibeónból. 17 Elindultak\, és Kimhám szállásainál tartózkodtak Betlehem mellett\, mert Egyiptomba akartak menni. 18 Féltek ugyanis a káldeusoktól\, mert Jismáél\, Netanjá fia megölte Gedalját\, Ahíkám fiát\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(2) „Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.” (Jer 41) \nJeremiás és tanítványa\, Bárúk Gedaljá micpai udvarában találnak menedéket\, akit a király trónfosztása után a babilóniaiak helytartónak tesznek meg. Gedalját már korábban is figyelmeztették arra\, hogy az ammóniak felbujtására a dávidi királyi családdal rokon Jismáél az életére törhet\, de ő jóhiszeműen nem engedett ennek a gyanúnak (40\,16). A helytartó újjászervezi a háborúban szenvedett országot\, összegyűjti és munkára készteti a menekülteket\, főképpen a termés betakarítására ösztönöz\, nehogy éhínség alakuljon ki (40\,10)\, közvetít a zsidók és megszállók között\, akik bíznak is benne. Egyértelműen kedvező Gedaljá megítélése a Szentírásban. Ezt aláhúzza\, hogy Jeremiás is hozzá csatlakozik. Jismáél azonban embereivel egy közös étkezés alkalmával lemészárolja bizalmasaival együtt\, sőt másnap még hetven\, mit sem sejtő\, Jeruzsálembe igyekvő zarándokot is tőrbe csal\, és megölet. Gondolhatjuk: mint a királyi család rokonát felháboríthatta\, hogy a babilóniaiak nem Dávid házából választották helytartójukat\, és ezt a sérelmet akarta megtorolni. Azonban a zarándokok közül is csak azért hagy életben tízet\, hogy elrejtett élelmiszerkészleteikhez hozzáférhessen. Ebből egyértelműnek látszik: pusztán nyereségvágyból követte el a rémtetteit. Milyen szomorú és ítéletes az\, amikor az egyéni önzés és nyereségvágy áll útjában sokak boldogulásának\, jó ügyek véghezvitelének\, a közösség előrelépésének!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-361/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260322
DTEND;VALUE=DATE:20260323
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260322T130637Z
LAST-MODIFIED:20260322T130637Z
UID:12144-1774137600-1774223999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…amit csak kértek az Atyától az én nevemben\, megadja nektek.”Jn 16\,23b–33 \n\n\n23b Bizony\, bizony\, mondom nektek\, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben\, megadja nektek. 24 Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok\, hogy örömötök teljes legyen. 25 Ezeket példázatokban mondom nektek\, de eljön az óra\, amikor többé nem példázatokban szólok hozzátok\, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról. 26 Azon a napon az én nevemben kértek\, és nem mondom nektek\, hogy én kérem majd az Atyát értetek\, 27 mert maga az Atya szeret titeket\, mivel ti szerettek engem\, és hiszitek\, hogy én az Istentől jöttem. 28 Én az Atyától jöttem\, és eljöttem a világba\, de most elhagyom a világot\, és az Atyához megyek. 29 Ekkor így szóltak hozzá tanítványai: Íme\, most nyíltan beszélsz\, és nem példázatot mondasz. 30 Most már tudjuk\, hogy mindent tudsz\, és nincs szükséged arra\, hogy valaki megkérdezzen téged: ezért hisszük\, hogy Istentől jöttél. 31 Jézus így válaszolt: Most hiszitek? 32 Íme\, eljön az óra\, sőt már el is jött\, amikor elszéledtek\, mindenki a maga otthonába\, és engem egyedül hagytok: de én mégsem vagyok egyedül\, mert az Atya velem van. 33 Ezeket azért mondom nektek\, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van\, de bízzatok: én legyőztem a világot. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\n„…amit csak kértek az Atyától az én nevemben\, megadja nektek.” (23b) Jézus nem úgy ígér\, ahogyan mi\, emberek\, hanem „…mint akinek hatalma van” (Mt 7\,28)\, mert az Atya\, akitől jött\, és akihez visszatér\, most is vele van. Aki pedig hisz Jézusban\, az Atya Fiában\, és szereti Őt\, azt az Atya is szeretni fogja. Ez Jézus ígérete! Nem kell más\, csak hinni\, hogy Jézus a Szabadító\, és szeretni Őt! Jézus azt mondta\, ez elég. \nRÉ21 202 • IÉ Zsid 13\,12–14 • Zsolt 51 \nPassióének | 488 | Ó\, ember\, sirasd nagy bűnöd \nHeti zsoltárének | 32 | Ó\, mely boldog az oly ember éltébe’ \n\n\n„Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk…”Jer 44 \n\n\n1 Ez az ige szólt Jeremiáshoz mindazokról a júdaiakról\, akik Egyiptomba költöztek\, és Migdólban\, Tahpanhészban\, Nófban és Patrósz földjén laktak: 2 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Láttátok\, milyen nagy veszedelmet hoztam Jeruzsálemre és Júda minden városára; azok most mind romokban hevernek és lakatlanok. 3 Azért van ez\, mert gonoszságukkal bosszantottak engem\, amikor tömjénezni jártak\, és más isteneket tiszteltek\, akiket nem ismertek sem ők\, sem ti\, sem őseitek. 4 Pedig elküldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem\, és megmondtam\, hogy ne kövessetek el olyan utálatos dolgot\, amit gyűlölök! 5 De nem hallgattak és nem figyeltek rájuk\, nem tértek meg gonoszságukból\, hanem más isteneknek tömjéneztek. 6 Ezért áradt ki lángoló haragom\, és tombolt Júda városaiban meg Jeruzsálem utcáin\, úgyhogy romhalmazzá és pusztasággá váltak. Így van ez ma is. 7 Ezért most így szól az Úr\, a Seregek Istene\, Izráel Istene: Miért követtek el ilyen nagy gonoszságot a magatok vesztére\, amely miatt kiirtanak Júdában férfit és nőt\, gyermeket és csecsemőt\, hogy még maradékot se hagyjanak belőletek?! 8 Hiszen kezetek csinálmányaival bosszantotok engem\, és más isteneknek tömjéneztek Egyiptomban\, ahová jöttetek\, hogy itt lakjatok mint jövevények. Emiatt kiirtanak benneteket\, átok- és szitokszóvá lesztek a föld valamennyi népe között. 9 Talán elfelejtettétek őseitek gonoszságát\, Júda királyainak és feleségeiknek gonoszságát\, a magatok és feleségeitek gonoszságát\, amelyet Júdában és Jeruzsálem utcáin követtek el? 10 Nem alázkodtak meg a mai napig sem\, nem féltek\, és nem éltek törvényem és rendelkezéseim szerint\, amelyeket nektek és őseiteknek adtam. 11 Ezért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Én most ellenetek fordulok\, veszedelmet hozok rátok\, és kiirtom egész Júdát. 12 Elragadom Júda maradékát\, akik elhatározták\, hogy Egyiptomba mennek\, és ott laknak mint jövevények. Elpusztulnak mindnyájan Egyiptom országában. Fegyver által esnek el\, éhínség miatt vesznek el\, a nép apraja-nagyja fegyver és éhínség miatt hal meg: Átokszóvá lesznek\, hogy beleborzong\, aki hallja; velük fognak példálózni az átokmondók és a csúfolódók. 13 Megbüntetem az Egyiptomba települőket\, ahogyan Jeruzsálemet is megbüntettem: fegyverrel\, éhínséggel és dögvésszel! 14 Nem menekül és nem szabadul meg senki Júda maradékából\, akik Egyiptomba mentek\, hogy ott lakjanak mint jövevények. Nem térhetnek vissza Júdába\, pedig sóvárognak arra\, hogy újból ott lakjanak. De nem térhet vissza\, csak néhány menekült! 15 Akkor mindazok a férfiak\, akik tudták\, hogy feleségeik más isteneknek szoktak tömjénezni\, és mindazok az asszonyok\, akik nagy tömegben ott álltak\, meg az egész nép\, amely Egyiptomban\, Patrószban lakott\, így válaszoltak Jeremiásnak: 16 Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk\, 17 hanem mindazt megtesszük\, amit kimondtunk: tömjénezünk az ég királynőjének\, és italáldozatot mutatunk be neki\, ahogyan tettük mi és atyáink\, királyaink és vezetőink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Mert akkor jóllaktunk kenyérrel\, jó dolgunk volt\, és nem ért minket veszedelem. 18 De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének\, és nem mutatunk be neki italáldozatot\, azóta mindenben szűkölködünk\, fegyver és éhínség miatt pusztulunk. 19 És ha mi\, asszonyok az ég királynőjének tömjénezünk\, és italáldozatot mutatunk be neki\, talán férjeink tudta nélkül készítünk áldozati süteményeket\, amelyek őt ábrázolják\, és úgy mutatunk be neki italáldozatot? 20 Amikor a férfiak\, az asszonyok és az egész nép így válaszolt Jeremiásnak\, ő ezt mondta az egész népnek: 21 Éppen ezt a tömjénezést nem tudta elfelejteni az Úr: azt\, hogy Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin tömjéneztetek ti\, őseitek\, királyaitok\, vezetőitek és az ország népe\, és ezt vette szívére! 22 Nem tűrhette tovább az Úr gonosz tetteiteket és utálatos szokásaitokat\, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok borzalmas romhalmazzá\, átokszóvá\, lakatlanná\, amilyen az ma is! 23 Mivel tömjéneztetek\, vétkeztetek az Úr ellen\, és nem hallgattatok az Úr szavára\, nem éltetek az ő törvénye\, rendelkezései és intelmei szerint\, azért ért utol benneteket ez a veszedelem. Így van ez ma is! 24 Azután ezt mondta Jeremiás az egész népnek és az asszonyoknak: Halljátok meg az Úr igéjét ti\, júdaiak mindnyájan\, akik Egyiptomban vagytok! 25 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Ti és feleségeitek megtettétek\, amit kimondtatok: Teljesítjük fogadalmainkat\, amelyekben megfogadtuk\, hogy tömjénezünk az ég királynőjének\, és italáldozatot mutatunk be neki. Jól van\, tartsátok meg fogadalmaitokat\, teljesítsétek csak fogadalmaitokat! 26 De halljátok meg az Úr igéjét ti\, júdaiak mindnyájan\, akik Egyiptomban laktok: Esküszöm az én nagy nevemre – mondja az Úr –\, hogy egyetlen júdai sem ejti ki többé a nevemet egész Egyiptomban így: Az én Uramra\, az élő Úrra mondom! 27 Gondom lesz rájuk\, de kárukra és nem javukra. Fegyver és éhínség pusztítja azokat a júdaiakat\, akik Egyiptomban vannak\, amíg ki nem pusztulnak. 28 Csak az a kevés ember\, aki megmenekül a fegyvertől\, térhet majd vissza Egyiptomból Júdába. Akkor majd megtudja Júda maradéka\, mindazok\, akik jövevényként Egyiptomba mentek\, hogy kinek a szava teljesedik be: az enyém vagy az övék. 29 Ez lesz annak a jele – így szól az Úr –\, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen\, és majd megtudjátok\, hogy beteljesednek az én igéim rajtatok\, a ti károtokra: 30 Hofra fáraót\, Egyiptom királyát ellenségeinek a kezébe adom – így szól az Úr –\, azoknak a kezébe\, akik az életére törnek\, ahogyan Cidkijját\, Júda királyát is Nebukadneccar babilóniai király kezébe adtam\, aki ellensége volt\, és az életére tört. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk…” (Jer 44) \nJeremiás utolsó próféciája. Mint szolgálatának kezdetén (Jer 5; 7)\, most is egy ünnepet választhatott ki arra\, hogy az Egyiptomba menekült zsidóknak Isten üzenetét átadja. Több utalás is esik az ég királynőjére\, akit a zsidók az Úr mellett és helyett már óhazájukban is imádtak. Itteni ünnepükön is szerepet kaphatott ez a magukkal hurcolt bálványistenség\, ez mutatja\, hogy még hazájuk\, városuk és templomuk pusztulása sem tanította meg őket rá: nem lehet más istenük\, egyedül az Úr. Jeremiásnak utoljára ismét ítéletet kell hirdetnie. Az előző részben az emberek azzal hessegették el a mondanivalóját: biztosan hazudik\, nem hiszik el\, hogy a mennyei Atya üzenetét tolmácsolja (43\,2). Itt arról tesznek bizonyságot\, hogy elhiszik\, Isten szavát hallják\, mégsem akarnak engedelmeskedni annak: „Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk…” (17) Hiábavaló volt Jeremiás küldetése? Utolsó üzenete ugyanúgy süket fülekre talál\, mint a legelső? Ha magvetése az ő életében nem szökkent is szárba\, mégis\, a hűséges közvetítése révén kijelentett isteni akarat végbement. Júda pusztulása\, a nép fogságba vitele\, de végül az Úr kegyelméből való megszabadulása és az ígéret földjére való visszatérése mind-mind bekövetkezett (Ézs 55\,11). Bár Jeremiás nem láthatta meg szolgálata gyümölcseit\, az általa közvetített isteni szó sokszoros lelki gyümölcsöt hozott a későbbi nemzedékek és a mi életünk számára is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-362/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260323
DTEND;VALUE=DATE:20260324
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260323T135750Z
LAST-MODIFIED:20260323T135750Z
UID:12146-1774224000-1774310399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Atyám\, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat\, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged”Jn 17\,1–5 \n\n\n1 Miután ezeket mondta Jézus\, tekintetét az égre emelve így szólt: Atyám\, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat\, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged\, 2 mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett\, hogy mindazoknak\, akiket neki adtál\, örök életet adjon. 3 Az pedig az örök élet\, hogy ismernek téged\, az egyedül igaz Istent\, és akit elküldtél\, Jézus Krisztust. 4 Én megdicsőítettelek téged a földön azzal\, hogy elvégeztem azt a munkát\, amelyet rám bíztál\, hogy elvégezzem: 5 és most te dicsőíts meg\, Atyám\, önmagadnál azzal a dicsőséggel\, amely már akkor az enyém volt tenálad\, mielőtt még a világ lett. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\nJézus utolsó szava ez volt: „Elvégeztetett” (Jn 19\,30)! Így adott dicsőséget az Atyának\, aki az Ő dicsőségének jobbjára ültette Őt. Ahhoz\, hogy elfoglalhassuk a mennyben számunkra elkészített helyet\, nekünk is be kell teljesítenünk földi életünk célját. Küldetésünk megértéséhez minősített idő kell\, amikor szól a Lélek. Figyeljünk a szavára! \nRÉ21 265 \nNagyheti ének | 496 | Felnézek rád\, csodás kereszt \n\n\n„…de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy.”Jer 45 \n\n\n1 Ezt az igét mondta Jeremiás próféta Bárúknak\, Nérijjá fiának\, amikor leírta egy könyvbe Jeremiás beszédeit az ő diktálása nyomán\, Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának a negyedik esztendejében: 2 Az Úr\, Izráel Istene\, ezt mondja rólad\, Bárúk: 3 Te így beszélsz: Jaj nekem\, mert az Úr kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba\, nem találok nyugalmat! 4 Ezt feleld neki: Így szól az Úr: Nézd csak\, amit építettem\, azt most romba döntöm\, és amit ültettem\, most kigyomlálom az egész országban. 5 És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az Úr –\, de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(5) „…de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy.” (Jer 45) \nVisszatekintés. Bárúk\, Jeremiás tanítványa révén maradtak fenn számunkra mesterének próféciái\, olyannyira\, hogy a 36-tól az eddig a részig tartó szövegeket akár Bárúk emlékirataiként is emlegethetjük. Ezen részegység végén Bárúk Jeremiás melletti szolgálatának kezdetére emlékezik vissza (Jójákím uralkodásának 4. éve\, Kr. e. 605). Ekkor Babilon Egyiptom felett aratott döntő győzelmével kezdve Jeremiás és tanítványa egyre több megerősítését kapta annak\, hogy elkezdenek beteljesedni azok az ítéletes próféciák\, amelyek késlekedése annyi kérdést vetett fel bennük (20\,8). Ugyanakkor Bárúkot saját sorsa miatti aggodalommal (2–3) töltötte el Isten ítéletének kibontakozása. Az Úr nem áltatja őt\, neki is szenvedésen\, megpróbáltatásokon kell átmennie\, ugyanakkor erős ígéretet is kap\, hogy még ha elkerülhetetlenül is érik majd megpróbáltatások\, a mennyei Atya végig meg fogja őrizni és tartani az életét: „…de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy.” (5) Ez így is történt\, ennek hálaadó bizonyságtételét adja e visszatekintésében Bárúk\, aki 605-től kezdve mintegy negyed évszázadon keresztül tapasztalhatta meg\, hogyan vezette\, őrizte és éltette őt az Úr ezer külső romlás és veszély között.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-363/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260327
DTEND;VALUE=DATE:20260328
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260327T140039Z
LAST-MODIFIED:20260327T140039Z
UID:12186-1774569600-1774655999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Én vagyok!”Jn 18\,1–11 \n\n\n1 Miután ezeket elmondta Jézus\, kiment tanítványaival a Kidrón-patakon túlra. Volt itt egy kert\, ide ment be tanítványaival együtt. 2 Júdás\, aki elárulta őt\, szintén ismerte ezt a helyet\, mert gyakran gyűltek ott össze Jézus és a tanítványai. 3 Júdás tehát maga mellé vette a katonai csapatot\, a főpapoktól és a farizeusoktól küldött templomi szolgákat\, és odament fáklyákkal\, lámpásokkal és fegyverekkel. 4 Jézus pedig tudva mindazt\, ami reá vár\, előlépett\, és így szólt hozzájuk: Kit kerestek? 5 Azok így feleltek: A názáreti Jézust. Én vagyok – mondta Jézus. Ott állt velük Júdás is\, aki elárulta őt. 6 Amikor azt mondta nekik: Én vagyok – visszatántorodtak\, és a földre estek. 7 Ekkor újra megkérdezte tőlük: Kit kerestek? Ők ismét ezt felelték: A názáreti Jézust. 8 Jézus így szólt: Megmondtam nektek\, hogy én vagyok: ha tehát engem kerestek\, engedjétek ezeket elmenni! 9 Így kellett beteljesednie annak az igének\, amelyet mondott: Azok közül\, akiket nekem adtál\, nem hagytam elveszni senkit. 10 Simon Péternél volt egy kard\, azt kihúzta\, lecsapott a főpap szolgájára\, és levágta a jobb fülét: a szolga neve pedig Málkus volt. 11 Erre Jézus így szólt Péterhez: Tedd hüvelyébe a kardodat! Vajon nem kell kiinnom azt a poharat\, amelyet az Atya adott nekem? \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\nJézus pontosan tudta\, hogy mi vár rá azon az éjszakán. Nemcsak a szeretetben előz meg minket\, hanem a kereszt vállalásában is. Előlépett: „Én vagyok!” (5; 8) Kétszer is kijelenti önmagáról\, hogy nem másért\, hanem őérte jöttek. Mennyivel jobb lenne úgy tekintenünk a szenvedéssel teli időszakokra\, hogy azokat az Atya kezéből vesszük el\, ahogyan Jézus. Ha ezt tesszük\, sohasem fogunk ember kezébe esni\, hanem mindig a Mennyei Atya kezében maradunk! \nRÉ21 489 \nNagyheti himnusz | 486 | Királyi zászlók lobognak \n\n\n„Mit dicsekszel a völgyeiddel\, termékeny völgyeiddel\, te elbizakodott leány\, aki kincseidben bízol\, és azt mondod: Ki törhetne rám?”Jer 49 \n\n\n1 Ammón fiairól ezt mondja az Úr: Talán nincsenek Izráelnek fiai\, nincs neki örököse? Miért vette Milkóm birtokba Gádot\, és népe miért lakik annak városaiban? 2 Ezért még eljön az idő – így szól az Úr –\, amikor harci riadó hallatszik az ammóni Rabbá körül. Romhalmazzá lesz\, falvait felégetik\, Izráel pedig birtokba veszi örökségét – mondja az Úr. 3 Jajgassatok Hesbón miatt\, mert romba dől\, kiáltozzatok\, Rabbá leányai! Öltsetek gyászruhát\, gyászoljatok\, tántorogjatok a kőfalak között! Mert Milkóm fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt. 4 Mit dicsekszel a völgyeiddel\, termékeny völgyeiddel\, te elbizakodott leány\, aki kincseidben bízol\, és azt mondod: Ki törhetne rám? 5 Hozok én még rád rettegést mindenfelől – így szólt az Úr\, a Seregek Ura. Szétszóródtok\, ki merre lát\, senki sem gyűjti össze a bujdosókat. 6 De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát – így szól az Úr. 7 Edómról ezt mondja a Seregek Ura: Nincs már bölcsesség Témánban? Semmivé lett az értelmesek terve\, megzavarodott bölcsességük? 8 Fussatok\, távozzatok innen\, völgyek mélyén bujkáljatok\, Dedán lakosai! Mert veszedelmet hozok Ézsaura\, a büntetés idejét. 9 Ha szüretelők lepnek el\, böngésznivalót sem hagynak; ha rablók jönnek éjszaka\, rombolnak\, amíg kedvük tartja. 10 Átkutatom Ézsaut\, rejtekhelyeit fölfedem\, nem tud elbújni. Elpusztul leszármazottja\, rokonsága és szomszédai. Senki sem mondja: 11 Hagyd rám árváidat\, én eltartom őket\, és özvegyeid rám bízhatják maguk! 12 Mert ezt mondja az Úr: Akikre nem vonatkozott az ítélet\, hogy kiigyák a poharat\, kénytelenek kiinni\, és te büntetlen maradnál?! Nem maradsz büntetlen\, hanem ki kell innod! 13 Mert magamra esküszöm – így szól az Úr –\, hogy Bocrá borzalmas romhalmazzá válik\, vele példálóznak majd az átokmondók és a csúfolódók; a többi város is örökre romhalmaz marad. 14 Üzenetet kaptam az Úrtól\, követet küldött a népekhez: Gyűljetek össze\, támadjatok rá\, keljetek harcra ellene! 15 Kicsinnyé teszlek a népek között\, megvetetté az emberek között. 16 Az szedett rá téged\, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz\, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is\, mint a sas\, onnan is letaszítalak! – így szól az Úr. 17 Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár\, megborzad és fölszisszen\, látva az őt ért számtalan csapást. 18 Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja az Úr –\, úgy itt sem lakik többé senki\, és nem él benne senki emberfia. 19 Mint egy oroszlán\, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre\, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt\, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám\, ki vonhat engem felelősségre\, és melyik pásztor szállhat szembe velem? 20 Halljátok hát az Úr tervét\, amelyet Edóm ellen készített\, és elhatározását\, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni\, legelőjüket is pusztává teszik. 21 Bukásuk hangjától megrendül a föld\, hangos jajgatásuk elhallatszik a Vörös-tengerig. 22 Fölszáll\, majd lecsap Bocrára\, mint a sas\, kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve\, mint a vajúdó asszonyé. 23 Damaszkuszról. Megszégyenült Hamát és Arpád\, mivel rossz hírt kaptak; remegnek\, mint a háborgó tenger\, nem lelnek nyugalmat. 24 Elhagyta az ereje Damaszkuszt\, menekülni készül\, rémület fogta el\, szorongás és fájdalom jött rá\, mint a szülő nőre. 25 Miért nem hagyták el a dicső várost\, az örvendező várost? 26 Ezért elesnek ifjai a tereken\, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – így szól a Seregek Ura. 27 Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán\, és az megemészti Ben-Hadad palotáit. 28 Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól\, amelyeket megvert Nebukadneccar\, Babilónia királya: Rajta\, vonuljatok Kédár ellen\, és pusztítsátok a keleti népet! 29 Elveszik sátraikat és nyájukat\, sátorlapjaikat\, minden értéküket\, elviszik tevéiket is\, és kihirdetik róluk ezt: Iszonyat mindenütt! 30 Meneküljetek\, bujdossatok el messzire\, völgyek mélyén bujkáljatok\, Hácór lakói! – így szól az Úr. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar\, Babilónia királya\, és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott. 31 Rajta\, vonuljatok föl a nép ellen\, amely békében és biztonságban lakik! – így szól az Úr. Nincsen kapuja\, nincsen zára\, egyedül lakik. 32 Tevéik prédára jutnak\, tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik. Szélnek szórom azokat\, akik körülnyírt hajúak\, a négy égtáj felé\, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől – így szól az Úr. 33 Hácór sakálok tanyája lesz\, pusztaság marad örökre. Nem lakik többé benne senki\, nem tartózkodik ott ember. 34 Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról\, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén: 35 Ezt mondja a Seregek Ura: Összetöröm Élám íját\, legfőbb erősségét. 36 Ráküldök Élámra négy szelet a négy égtáj felől\, szélnek szórom őket minden irányba\, és nem lesz olyan nép\, amely közé ne jutnának Élámból szerteszórtak. 37 Rettegést hozok Élámra ellenségei előtt\, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban – így szól az Úr. Fegyvert küldök a nyomukba\, míg csak meg nem semmisítem őket. 38 Felállítom trónomat Élámban\, elpusztítom királyát és vezetőit! – így szól az Úr. 39 De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az Úr. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(4) „Mit dicsekszel a völgyeiddel\, termékeny völgyeiddel\, te elbizakodott leány\, aki kincseidben bízol\, és azt mondod: Ki törhetne rám?” (Jer 49) \n„Aki dicsekedni akar\, azzal dicsekedjék\, hogy érti és tudja rólam\, hogy én vagyok az Úr\, aki szeretetet\, jogot és igazságot teremtek a földön\, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr!” (Jer 9\,23) A fejezet körképet fest a Júdával szomszédos országokról\, népekről. Ezek a népek saját erejükben\, kedvezőnek vélt földrajzi elhelyezkedésükben\, gazdagságukban és katonai hagyományaik erejében bíztak. Istent kísértő önelégültségük hamis biztonságérzetbe ringatja őket\, gőgösen kérdezik: „Ki törhetne reám?” (4). Az Úr ítélete rajtuk\, hogy be kell látniuk\, az e világi vagyonra\, emberi hatalomra és erőre épített élet – legyen az egy ország vagy egy egyén élete – homokvár: könnyen elsöprik a megpróbáltatások viharai (32; 36). Jeremiás arra is rávilágít\, hogy az önelégültség és a bálványimádás kéz a kézben jár\, sőt bálványimádás az\, ha valaki azt\, ami az élet igazi megéléséhez\, a boldoguláshoz szükséges\, nem Istentől\, hanem mástól\, akár önmagától reméli (38).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-364/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260327T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260407T170000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260327T140157Z
LAST-MODIFIED:20260327T140157Z
UID:12188-1774598400-1775581200@nemmind1.hu
SUMMARY:Húsvéti alkalmak
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/husveti-alkalmak/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260329
DTEND;VALUE=DATE:20260330
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260329T102337Z
LAST-MODIFIED:20260329T102337Z
UID:12191-1774742400-1774828799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Nekünk senkit sincs jogunk megölni!”Jn 18\,28–32 \n\n\n28 Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték\, maguk nem mentek be a helytartóságra\, hogy ne legyenek tisztátalanokká\, hanem megehessék a páskavacsorát. 29 Pilátus kiment hozzájuk\, és megkérdezte: Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen? 30 Ezt válaszolták: Ha ez nem volna gonosztevő\, nem adtuk volna át neked. 31 Pilátus erre ezt mondta nekik: Vegyétek át\, és ti ítéljétek el a törvényetek szerint! A zsidók így feleltek: Nekünk senkit sincs jogunk megölni! 32 Így kellett beteljesednie Jézus szavának\, amelyet akkor mondott\, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata\n\n\n\nMilyen kényesen vigyáznak Jézus vádlói a „tisztaságukra”. A pogány helytartóságra nem mennek be. De az\, hogy mindent összehazudoznak s egy ártatlant halálra adnak\, ez nem zavarta őket. Csak a külső\, csak a vallásos látszat. Számunkra is kísértés ez. Miközben böjtölünk\, ünnepeljük virágvasárnap Jézus királyságát és húsvétra kitakarítjuk a lakást\, a szívünk mégis koszos maradhat. Vigyáznunk kell\, hogy el ne feledkezzünk a belső tisztaságról! \nRÉ21 482 • IÉ Mk 14\,1–2(3–9) • Zsolt 118\,1–18 \nVirágvasárnapi himnusz | 481 | Örvendezzen már e világ \nHeti zsoltárének | 43 | Ítélj meg engemet\, Úr Isten \n\n\n„De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve!”Jer 51\,1–40 \n\n\n1 Így szól az Úr: Pusztító szelet küldök Babilóniára\, Káldea lakói ellen. 2 Idegeneket küldök Babilónia ellen\, akik szélnek szórják\, és elpusztítják országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján. 3 Az íjász feszítse íját\, és öltse föl páncélját! Ne kíméljétek ifjait\, irtsátok ki egész seregét! 4 Hulljanak a halálra sebzettek a káldeusok földjén és az utcáin azok\, akiket ledöftek! 5 Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük\, a Seregek Ura\, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben. 6 Meneküljetek Babilonból\, mindenki mentse az életét\, el ne vesszetek az ő bűne miatt! Mert az Úr bosszúállásának ideje ez\, megfizet neki tetteiért. 7 Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében\, megrészegítette az egész földet. Borából ittak a népek\, ezért vesztették eszüket a népek. 8 Hirtelen esett el Babilon\, összeomlott\, jajgassatok miatta! Szerezzetek balzsamot sebére\, hátha meggyógyul! 9 Gyógyítgattuk Babilont\, de nem gyógyult meg. Hagyjátok hát\, induljon mindenki a saját hazájába! – mert ítélete felcsapott az égig\, a fellegekig emelkedett. 10 Igazságot szolgáltatott nekünk az Úr. Jöjjetek\, beszéljük el a Sionon\, hogy mit tett az Úr\, a mi Istenünk! 11 Hegyezzétek a nyilakat\, készítsétek elő a pajzsokat! Fölindította az Úr a méd királyok lelkét\, mert azt akarja\, hogy feldúlják Babilont. Bizony\, az Úr bosszúállása ez\, bosszút áll templomáért. 12 Tűzzétek ki a hadijelvényeket Babilon falaival szemben\, erősítsétek meg az őrséget! Helyezzetek el őrszemeket\, állítsatok lesbe csapatokat! Mert az Úr elhatározta és végre is hajtja\, amit megmondott Babilon lakóiról. 13 Te nagy vizek mellett lakó\, kincsekben gazdag nép\, eljött a véged\, rablásod véget ért! 14 Megesküdött önmagára a Seregek Ura: Ha annyi embered volna is\, mint a sáska\, akkor is fölhangzik majd fölötted a diadalének! 15 Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget. 16 Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen\, felhőt hoz fel a föld széléről\, villámokat alkot az esőhöz\, és szelet bocsát ki kamráiból. 17 Megáll a tudománya minden embernek\, szégyent vall bálványával minden ötvös\, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek! 18 Hitvány és nevetséges dolgok azok\, semmivé lesznek a megtorlás idején. 19 De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve! 20 Kalapácsom voltál\, fegyverem. Népeket zúztam össze veled\, országokat pusztítottam el. 21 Összezúztam veled lovat és lovasát\, összezúztam veled harci kocsit és kocsisát. 22 Összezúztam veled férfit és nőt\, összezúztam veled öreget és fiatalt\, összezúztam veled ifjat és szüzet. 23 Összezúztam veled pásztort és nyáját\, összezúztam veled földművest és igás állatait\, összezúztam veled helytartókat és elöljárókat. 24 Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért\, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az Úr. 25 Én most ellened fordulok\, rombolás hegye\, aki az egész földet rombolod! – így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened\, lehengerítlek a sziklákról\, és égő heggyé teszlek! 26 Nem vesznek belőled sarokkövet\, sem alapkövet\, mert elpusztulsz örökre! – így szól az Úr. 27 Tűzzetek ki hadijelvényeket a földön\, fújjátok meg a kürtöt a népek között! Indítsátok ellene a népeket\, hívjátok ellene Ararát\, Minní és Askenáz országait! Nevezzetek ki összeírókat\, vonultassátok fel a lovasságot\, mint roppant sáskahadat! 28 Indítsátok ellene a népeket\, a médek királyait\, helytartóit\, minden elöljáróját és az uralmuk alatt álló egész földet! 29 Megrendül a föld és megvonaglik\, mert beteljesednek Babilonon az Úr szándékai\, amikor Babilon földjét lakatlan pusztasággá teszi. 30 Feladták a harcot Babilon vitézei\, az erődökbe húzódtak. Odalett a bátorságuk\, olyanok lettek\, mint az asszonyok. Fölgyújtották Babilon házait\, összetörték zárait. 31 Futár futárt ér\, hírnök hírnököt. Hozzák már a hírt Babilon királyának\, hogy betörtek városába mindenfelől; 32 elfoglalták a gázlókat\, fölgyújtották az őrhelyeket\, a harcosokat rémület fogta el. 33 Mert így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Úgy van most Babilon leánya\, mint amikor csépléshez döngölik a szérűt: még egy kis idő\, és eljön számára az aratás ideje! 34 Felfalt\, kisemmizett engem Nebukadneccar\, Babilónia királya\, és aztán félretett\, mint egy üres edényt. Elnyelt\, mint egy sárkány\, megtöltötte hasát csemegéimmel\, aztán félredobott. 35 A rajtam elkövetett erőszak szálljon Babilonra – mondja ezt Sion lakója! Vérem Káldea lakóira – mondja ezt Jeruzsálem! 36 Ezért így szól az Úr: Íme\, én perlem peredet\, én állok bosszút érted! Kiszárítom tengerét\, kiapasztom forrását. 37 Kőhalommá lesz Babilon\, sakálok tanyájává. Megborzad és felszisszen\, aki látja\, hogy lakatlanná vált. 38 Együtt ordítanak\, mint az oroszlánok\, morognak\, mint a fiatal hímek. 39 Mikor fölhevülnek\, lakomát készítek nekik\, leitatom őket\, hadd vigadjanak\, aludjanak aztán örök álmot\, és ne ébredjenek föl! – így szól az Úr. 40 Vágóhídra viszem őket\, mint a bárányokat\, mint a kosokat és a bakokat. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(19) „De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve!” (Jer 51\,1–40) \nKorának egyik\, ha nem a leggazdagabb és legerődítettebb városa volt Babilon: bevehetetlennek hitt erődítmény (53; 58). De nem lehet olyan emberi erősség és hatalom\, amelyen a Mennyei Atya ne vehetne erőt. Isten a világ teremtője\, a „mindenség formálója”\, a nagyhatalmak és vezetőik felett is ő az Úr (15)\, az ő akaratában áll felemelkedésük és alászállásuk. Eszközök a kezében\, de ez nem jogosítja fel őket arra\, hogy bármit megtehessenek. Bár Babilon Isten eszköze volt abban\, hogy népének szemét a jeruzsálemi templom elpusztításával felnyissa: ne vallásos tettekben\, kultuszban\, áldozatban reménykedjenek\, hanem az élő Úr akaratát kövessék. Isten nem hagyhatja a nagy birodalom kegyetlenkedéseit sem válasz nélkül (11): „Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért\, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára.” (24) Az Úr úgy tekint a hozzá hűségesekre\, mint sajátjaira\, a tulajdonaira (19). Bízhatunk benne\, nem hagyja az övéin esett sérelmet válasz nélkül: „Íme\, én perlem peredet\, én állok bosszút érted!” (36)
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-365/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260331
DTEND;VALUE=DATE:20260401
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260331T071201Z
LAST-MODIFIED:20260331T071201Z
UID:12194-1774915200-1775001599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…Isten Fiává tette magát.”Jn 19\,1–11 \n\n\n1 Akkor Pilátus elvitette Jézust\, és megkorbácsoltatta. 2 A katonák tövisből koronát fontak\, a fejére tették\, és bíbor ruhát adtak rá; 3 odajárultak hozzá\, és ezt mondták: Üdvöz légy\, zsidók királya! – és arcul ütötték. 4 Pilátus ismét kiment\, és így szólt hozzájuk: Íme\, kihozom őt nektek. Tudjátok meg\, hogy semmiféle bűnt nem találok benne. 5 Ekkor kijött Jézus\, rajta volt a töviskorona és a bíbor ruha. Pilátus így szólt hozzájuk: Íme\, az ember! 6 Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák\, így kiáltoztak: Feszítsd meg\, feszítsd meg! Pilátus pedig ezt mondta nekik: Vegyétek át ti\, és feszítsétek meg\, mert én nem találom bűnösnek. 7 A zsidók így válaszoltak neki: Nekünk törvényünk van\, és a törvény szerint meg kell halnia\, mert Isten Fiává tette magát. 8 Amikor Pilátus ezt meghallotta\, még nagyobb félelem szállta meg. 9 Ismét bement a helytartóságra\, és megkérdezte Jézust: Honnan való vagy te? De Jézus nem felelt neki. 10 Pilátus ekkor így szólt hozzá: Nekem nem felelsz? Nem tudod\, hogy hatalmam van arra\, hogy szabadon bocsássalak\, de hatalmam van arra is\, hogy megfeszíttesselek? 11 Jézus így válaszolt: Semmi hatalmad nem volna rajtam\, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak\, aki engem átadott neked\, nagyobb a bűne. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata\n\n\n\nA főpapok szerint az Jézus bűne\, hogy Isten Fiává tette magát. Ezért meg kell halnia. Ezzel szemben a valóság az\, hogy a Fiú Isten emberfiává tette magát\, s ezért – bár megölik – fel kell támadnia\, mert a halál nem nyelheti el az életadót\, az Istent. De a kérdés örök\, és hozzánk is szól: Ki ez a Jézus? Egy ember\, aki Istennek képzelte magát\, vagy az Isten\, aki emberré lett értünk? S aki ez utóbbit hiszi\, az maga is beoltatik az életbe\, és Jézussal együtt feltámad. Te mit válaszolsz? Számodra ki a Jézus? \nRÉ21 493 \nNagyheti ének | 490 | Te\, drága Jézus\, mi történt tevéled \n\n\n„Jóindulattal beszélt vele\, és székét följebb tétette a többi király székénél\, akik nála voltak Babilonban.”Jer 52 \n\n\n1 Huszonegy éves volt Cidkijjá\, amikor uralkodni kezdett\, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt\, Jirmejá leánya\, Libnából. 2 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, egészen úgy\, ahogyan Jójákím tette. 3 Bizony\, az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Júdával! Végül is elvetette őket a színe elől. Cidkijjá azután fellázadt Babilónia királya ellen. 4 Uralkodásának kilencedik évében\, a tizedik hónap tizedikén megérkezett Nebukadneccar\, Babilónia királya egész hadseregével Jeruzsálem alá. Tábort ütöttek vele szemben\, körülötte pedig ostromműveket építettek. 5 Ostrom alatt állt a város Cidkijjá király tizenegyedik évéig. 6 A negyedik hónap kilencedikére elhatalmasodott a városban az éhínség\, mert nem volt már ennivalója az ország népének. 7 Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át\, amely a király kertje mellett van\, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt\, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra. 8 A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette a királyt\, és utolérték Cidkijját Jerikó síkságán; ekkor egész csapata szétszóródott mellőle. 9 El is fogták a királyt\, és elvitték Babilónia királyához Riblába\, Hamát földjére\, ahol ítéletet tartott fölötte. 10 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg\, és Júda összes vezéreit is megölette Riblában. 11 Azután Cidkijját megvakíttatta\, majd bilincsbe verette\, és úgy vitette el Babilonba\, és börtönben tartotta halála napjáig. 12 Az ötödik hónap tizedikén\, Nebukadneccar királynak\, Babilónia királyának tizenkilencedik évében eljött Jeruzsálembe Nebuzaradán testőrparancsnok\, aki Babilónia királyának a szolgálatában állt. 13 Felgyújtotta az Úr házát és a királyi palotát\, fölperzselte Jeruzsálem minden házát és valamennyi nagy palotáját. 14 A testőrparancsnokkal levő egész káldeus haderő pedig körös-körül mindenütt lerombolta Jeruzsálem várfalait. 15 A nép nincstelenjeinek egy részét és a nép maradékát – akár a városban maradtak életben\, akár átpártolók voltak\, akik átpártoltak Babilónia királyához – a megmaradt kézművesekkel együtt fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok. 16 Az ország nincstelenjeinek másik részét otthon hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok szőlőműveseknek és mezei munkásoknak. 17 Összetörték a káldeusok az Úr házánál levő rézoszlopokat\, továbbá az Úr házához tartozó mosóállványokat meg a rézmedencét\, és az összes rezet elvitték Babilóniába. 18 Elvitték a fazekakat\, a lapátokat\, a késeket és a hintőedényeket\, a serpenyőket és minden rézeszközt\, amelyekkel a szent szolgálatot szokták végezni. 19 Elvitte a testőrparancsnok a tálakat\, a szenesserpenyőket\, a hintőedényeket\, a fazekakat\, a mécstartókat\, a serpenyőket és az áldozati kelyheket is; mindent\, ami csak aranyból és ezüstből volt. 20 A két oszlopban\, az egyetlen rézmedencében\, a talapzatként alatta levő tizenkét rézbikában és a mosóállványokban\, amelyeket Salamon király készíttetett az Úr házához\, mindezekben a tárgyakban megmérhetetlen súlyú réz volt. 21 Az oszlopok magassága tizennyolc könyök volt\, és tizenkét könyök hosszú zsinór érte körül őket. Négyujjnyi vastagok voltak\, belül pedig üregesek. 22 Réz oszlopfő volt rajtuk. Az egyik oszlopfő öt könyök magas volt\, és az oszlopfőn körös-körül recézet meg gránátalma volt\, mind rézből. Ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is. 23 Kilencvenhat gránátalma volt a külső oldalon\, összesen száz gránátalma volt a recézeten körös-körül. 24 Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot meg Cefanjá papot\, a helyettesét és a három ajtóőrt. 25 Elvitt egy főembert is a városból\, aki a harcosok parancsnoka volt\, hét embert a király személyes környezetéből\, akiket a városban találtak\, továbbá a hadseregparancsnok írnokát\, aki fegyverbe szokta hívni az ország hadinépét\, végül hatvan férfit az ország népéből\, akiket ott találtak a városban. 26 Fogta és elvitte őket Nebuzaradán testőrparancsnok Babilónia királyához Riblába. 27 Babilónia királya pedig kivégeztette\, megölette őket Riblában\, Hamát földjén. Így kellett fogságba mennie Júdának a saját földjéről. 28 Ennyien voltak azok\, akiket fogságba vitt Nebukadneccar: uralkodása hetedik évében háromezer-huszonhárom júdait\, 29 Nebukadneccar uralkodásának tizennyolcadik esztendejében Jeruzsálemből nyolcszázharminckét lelket\, 30 majd Nebukadneccar uralkodásának huszonharmadik esztendejében hétszáznegyvenöt lelket vitt fogságba Júdából Nebuzaradán testőrparancsnok: összesen tehát négyezer-hatszáz lelket. 31 Jójákín júdai király fogságának harminchetedik évében\, a tizenkettedik hónap huszonötödikén történt\, hogy Evíl-Meródak\, Babilónia királya\, abban az évben\, amikor uralkodni kezdett\, megkegyelmezett Jójákín júdai királynak\, és kiengedte a fogházból. 32 Jóindulattal beszélt vele\, és székét följebb tétette a többi király székénél\, akik nála voltak Babilonban. 33 Letehette Jójákín a rabruháját\, és állandóan vele étkezhetett egész életében. 34 Ellátmányát állandó ellátásként Babilónia királyától kapta napi szükséglete szerint\, egész életében\, halála napjáig. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(32) „Jóindulattal beszélt vele\, és székét följebb tétette a többi király székénél\, akik nála voltak Babilonban.” (Jer 52) \nAz előző fejezet ezzel a mondattal zárult: „Eddig tartanak Jeremiás beszédei” (64). A könyv utolsó\, 52. fejezete A királyok második könyvének beszámolóját (2Kir 24\,18–25\,21; 27–30) átvéve adja összegzését azoknak az eseményeknek\, amelyek Jeremiás próféta tevékenysége hátteréül szolgáltak. A prófétai könyvhöz adott történeti adalék elsődleges szerepe rámutatni arra\, hogy a Jeremiás próféta által közvetített isteni jövendölések beteljesedtek. A fejezet zárása pedig már az új kezdet\, az új szövetség fényét villantja fel. Evíl-Meródak\, Babilónia új ura hatalomra kerülésekor megkegyelmez az elhurcolt Jójákín királynak (31). A dávidi dinasztia tagjának szabadon bocsátása előrevetíti a zsidó nép későbbi hazatérését\, rámutat a mennyei Atya megváltó\, szabadító voltára\, sőt végeredményben előremutat a legnagyobb szabadítóra és szabadításra\, a Dávid-sarj Jézus megváltó küldetésére: „Az Úrnak Lelke van énrajtam\, mert felkent engem\, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el\, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak…” (Lk 4\,18).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-366/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260401T073000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260402T040000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260401T054220Z
LAST-MODIFIED:20260401T054744Z
UID:12199-1775028600-1775102400@nemmind1.hu
SUMMARY:„Íme\, a ti királyotok!”
DESCRIPTION:Jn 19\,12–16a
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/12199/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260401T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260430T170000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260331T102505Z
LAST-MODIFIED:20260331T102505Z
UID:12196-1775030400-1777568400@nemmind1.hu
SUMMARY:Gazdag Erzsi: Itt a tavasz
DESCRIPTION:  \nItt a tavasz\, tudod-e?\nLeheletét érzed-e?\nVirágszájjal rád nevet\nvirágszagú kikelet.\nRádfüttyent a bokorból\,\nfüttyös madár torokból.\nRügyes ággal meglegyint\nS érzed\, tavasz van megint.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/gazdag-erzsi-itt-a-tavasz/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260402T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260402T200000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260402T065259Z
LAST-MODIFIED:20260402T065309Z
UID:12215-1775116800-1775160000@nemmind1.hu
SUMMARY:NAGYCSÜTÖRTÖKI ALKALMAK
DESCRIPTION:2026.04.02. CSÜTÖRTÖK \n17:00 ISTENTISZTELET \n18:00 PÁSKA VACSORA \n 
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/nagycsutortoki-alkalmak/
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://nemmind1.hu/wp-content/uploads/2026/03/123-6-3-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260402T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260403T040000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260402T063459Z
LAST-MODIFIED:20260402T063459Z
UID:12207-1775116800-1775188800@nemmind1.hu
SUMMARY:„...megfeszítették őt”
DESCRIPTION:Jn 19\,16b–27
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/megfeszitettek-ot/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260404T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260404T170000
DTSTAMP:20260512T111157
CREATED:20260404T085828Z
LAST-MODIFIED:20260404T085828Z
UID:12238-1775289600-1775322000@nemmind1.hu
SUMMARY:"Ezután az arimátiai József\, aki Jézus tanítványa volt – de csak titokban\, mert félt a zsidóktól –\, megkérte Pilátust\, hogy levehesse Jézus holttestét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát\, és levette Jézus holttestét. 39Eljött Nikodémus is\, aki először éjszaka ment Jézushoz\, és mirhából és aloéból készült olajat hozott\, mintegy száz fontnyit. 40Fogták tehát Jézus holttestét\, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt\, ahogyan a zsidóknál szokás temetni. 41Azon a helyen\, ahol Jézust megfeszítették\, volt egy kert\, és a kertben egy új sír\, amelybe még senkit sem helyeztek. 42Mivel közel volt a sír\, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.
DESCRIPTION:Jn 19\,38-42
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/ezutan-az-arimatiai-jozsef-aki-jezus-tanitvanya-volt-de-csak-titokban-mert-felt-a-zsidoktol-megkerte-pilatust-hogy-levehesse-jezus-holttestet-pilatus-megengedte-neki-elment/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR