BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251007T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260812T000000
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20241107T115640Z
LAST-MODIFIED:20260108T090658Z
UID:10336-1759795200-1786492800@nemmind1.hu
SUMMARY:Bibliaóra
DESCRIPTION:Bibliaóra minden hónap első és harmadik csütörtökjén 17 órakor a gyülekezeti házban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/noi-bibliaora-3/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251215T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260101T170000
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20251215T105441Z
LAST-MODIFIED:20251221T191935Z
UID:12040-1765785600-1767286800@nemmind1.hu
SUMMARY:Ünnepi alkalmaink
DESCRIPTION:December 19. pénteken adventi koncertet tartunk 18 órától. \nDecember 21. advent negyedik vasárnapján\, istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 21. vasárnap\, adventi koncertet tartunk 16 órától. \nDecember 24. szerdán\, szenteste\, ünnepi istentiszteletet tartunk 16 órától. \nDecember 25. csütörtökön\, úrvacsorás ünnepi istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 25. csütörtökön\, úrvacsorás ünnepi istentiszteletet tartunk az Élő Forrás Kútja Idősek Otthonában 14 órától. \nDecember 26. pénteken\, ünnepi istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 28. vasárnap\, istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 31. szerdán\, óévi istentiszteletet tartunk 16.30 órától. \nJanuár 1. csütörtökön újévi istentiszteletet tartunk 11 órától.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/12040/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260101T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260131T170000
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20251231T164844Z
LAST-MODIFIED:20251231T164844Z
UID:12062-1767254400-1769878800@nemmind1.hu
SUMMARY:Aranyosi Ervin: Január
DESCRIPTION:Ebben az évben is ez az első hónap\,\nsosem áll a sorban\, a legutolsónak.\nÚj év születése a születésnapja\,\nmindig ő az első\, s ez hidegen hagyja!\nHarmincegy napot él rövid életében\,\nám újra születik minden egyes évben.\nNevét a kapukról\, átjárókról kapta\,\nünnepléssel indul el az Istenadta!\nLassan alakulgat ilyenkor az élet\,\ntőle várunk mindig jól kezdődő évet.\nŐ a leghidegebb hónapunk az évben\,\nilyenkor bízhatunk egy kis hóesésben.\nÚjévkor reményt ad\, s új kapukat kitár\,\nreménnyel kecsegtet minket a Január!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/aranyosi-ervin-januar-2/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260107
DTEND;VALUE=DATE:20260108
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260107T092719Z
LAST-MODIFIED:20260107T092719Z
UID:12066-1767744000-1767830399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„amikor Galileába érkezett\, befogadták őt”Jn 4\,43–45 \n\n\n43 Két nap múlva pedig elment onnan Galileába\, 44 bár maga Jézus tett bizonyságot arról\, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában. 45 Mégis\, amikor Galileába érkezett\, befogadták őt azok a galileaiak\, akik látták mindazt\, amit Jeruzsálemben tett az ünnepen\, mivel ők is ott voltak. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – ifj. Márkus Mihály igemagyarázata\n\n\n\nJézus mondta\, hogy a prófétának „nincs becsülete a saját hazájában” (44; vö. Lk 4\,24)\, mégis „amikor Galileába érkezett\, befogadták őt” (45) – mert látták\, mit tett az ünnepen. A személyes élmény erősebb hatással volt rájuk\, mint a hagyományos vélekedés („származhat-e valami jó Názáretből?” – Jn 1\,46). A megtapasztalás sokszor közelebb visz Istenhez\, mint az elméleti tanítás. Téged milyen élmények kötnek Jézushoz? Mi mélyíti még tovább a kapcsolatodat vele? \nRÉ21 617 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 443 | Krisztus\, Atya Istennek egyetlen egy Fia \n\n\n„És béke lett az országban…”Bír 3\,12–31 \n\n\n12 De Izráel fiai ismét azt tették\, amit rossznak lát az Úr. Ekkor az Úr Eglónnak\, Móáb királyának a hatalmába adta Izráelt\, mivel olyat tettek\, amit rossznak lát az Úr. 13 Ez összefogott Ammón fiaival és Amálékkal\, elment\, megverte Izráelt\, és birtokba vette a pálmák városát. 14 Izráel fiai tizennyolc esztendeig szolgálták Eglónt\, Móáb királyát. 15 Ekkor Izráel fiai segítségért kiáltottak az Úrhoz\, és az Úr szabadítót támasztott nekik: a benjámini Éhúdot\, Gérá fiát\, aki balkezes volt. Izráel fiai vele küldték el az adót Eglónnak\, Móáb királyának. 16 Éhúd csináltatott magának egy kétélű\, egykönyöknyi kardot\, és azt a ruhája alá\, a jobb csípőjére kötötte. 17 Így vitte be az adót Eglónnak\, Móáb királyának. Eglón igen kövér ember volt. 18 Miután Éhúd átadta az adót\, elküldte azokat\, akik az adót szállították. 19 Ő maga azonban visszatért a Gilgálnál levő bálványszobroktól\, és ezt mondta: Titkos beszédem van veled\, ó\, király! Az így felelt: Csitt! Ekkor kiment mindenki\, aki mellette állt. 20 Éhúd bement hozzá; a király éppen az emeleten\, hűvös különszobájában ült. Éhúd ezt mondta: Istentől hoztam üzenetet neked! Ekkor az fölkelt a trónról. 21 Éhúd pedig a bal kezével a kardja után nyúlt\, előrántotta a jobb csípőjéről\, és beledöfte annak a hasába. 22 Még a markolata is belement a pengéje után\, és a háj körülfogta a pengét\, mert nem húzta ki a kardot a hasából; majd kiment a hátsó kijáraton. 23 Azután kiment Éhúd az oszlopcsarnokba\, becsukta maga mögött az emeleti szoba ajtószárnyait\, és bezárta. 24 Alighogy kiment\, jöttek a szolgák\, de amikor látták\, hogy az emeleti szoba ajtószárnyai zárva vannak\, azt gondolták: Bizonyára szükségét végzi a hűvös szobában. 25 Miután azonban hiába várakoztak\, és senki sem nyitotta ki az emeleti szoba ajtószárnyait\, fogták a kulcsot\, és kinyitották. És íme\, uruk ott feküdt a padlón holtan. 26 Éhúd azonban elmenekült\, amíg ők késlekedtek\, és a bálványszobrok mellett elhaladva Szeírába menekült. 27 Amikor megérkezett\, megfújta a kürtöt Efraim hegyvidékén. Izráel fiai pedig az ő vezetésével levonultak a hegyvidékről. 28 Ezt mondta nekik: Kövessetek gyorsan\, mert az Úr kezetekbe adta ellenségeteket\, Móábot! Lementek utána\, elfoglalták a Jordán Móáb felé eső gázlóit\, és nem engedtek senkit átkelni. 29 Levágtak akkor mintegy tízezer móábi embert\, csupa jól megtermett\, erős férfit; nem menekült meg senki. 30 Így kellett Móábnak megalázkodnia azon a napon Izráel keze alatt. És béke lett az országban nyolcvan esztendeig. 31 Utána Samgar\, Anát fia következett\, aki hatszáz filiszteus férfit vert szét egy ökörösztökével. Ő is megszabadította Izráelt. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(30) „És béke lett az országban…” (Bír 3\,12–31) \nIsten hosszútűrő szeretetét ismételten próbára teszi népe. Kérdezhetnénk: mit ér Izráel fiainak „kiáltozása az Úrhoz”\, ha a veszély elmúltával régi életüket folytatják tovább? Milyen az az emberi bűnbánattartás\, amelyre Isten visszamenőleg\, vagy előretekintve visszafogja haragját\, és nem bünteti népét? Hiszen az özönvíz utáni emberiség első gondolata is a gőgös toronyépítés volt (1Móz 9). Minden elesettségünkben jó tudnunk azonban\, hogy Urunk hűséges marad választottjaihoz. Mi élhetünk nélküle\, de ő nem tud\, és nem akar nélkülünk lenni. Ezért lehetséges\, hogy Móáb királyának tizennyolc éve tartó elnyomása után\, amely ismét a nép hűtlenségének büntetése (14)\, meghallja hozzá kiáltó gyermekei hangját (15). „Szabadítót” támaszt most is. Éhúd személye jól példázza\, hogy szabadító csak az lehet\, aki megbízatását és győzelmét az Úrtól kapja. Nem „balkezessége” teszi őt hőssé (15)\, nem is ravasz merénylete (19–27). De lehet-e egy orgyilkos Isten eszköze? Ha a Szentíráson edzett szemmel nézünk szét a világban\, láthatjuk\, Isten nemcsak irgalmasságot gyakorol a bűnös emberen\, hanem tervének végrehajtására is felhasználhatja a gonoszt (vö. ApCsel 2\,23). Poncius Pilátus\, a nem-igaz emberi bíró\, Isten igaz ítéletét hajtja végre üdvösségünkre Jézus elítélésekor (vö. Jn 19\,16). Éhúd sem tartozik a hit hősei közé (vö. Zsid 11)\, Isten mégis általa szabadította meg népét a móábi rabigától. Mérlegeljük a nyomozóhatósági vagy jogi szempontból egyértelmű ügyeinket is\, és vigyük mindig Isten elé döntéseinket.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-338/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260108
DTEND;VALUE=DATE:20260109
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260108T090057Z
LAST-MODIFIED:20260108T090057Z
UID:12068-1767830400-1767916799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A te fiad él!”Jn 4\,46–54 \n\n\n46 Azután ismét a galileai Kánába ment\, ahol a vizet borrá változtatta. Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő\, akinek betegen feküdt a fia. 47 Amikor meghallotta\, hogy Jézus megérkezett Júdeából Galileába\, elment hozzá\, és kérte\, hogy jöjjön\, és gyógyítsa meg a fiát\, mert halálán van. 48 Erre Jézus ezt mondta neki: Ha nem láttok jeleket és csodákat\, nem hisztek. 49 A királyi tisztviselő kérte őt: Uram\, jöjj\, mielőtt meghal a gyermekem! 50 Jézus így válaszolt: Menj el\, a te fiad él! Hitt az ember a szónak\, amelyet Jézus mondott neki\, és elindult. 51 Még hazafelé tartott\, amikor szembejöttek vele a szolgái a hírrel\, hogy a gyermeke él. 52 Ekkor megkérdezte tőlük\, hány órakor lett jobban. Ezt mondták neki: Tegnap délután egy órakor hagyta el a láz. 53 Megértette tehát az apa\, hogy abban az órában történt ez\, amikor ezt mondta neki Jézus: A te fiad él. És hitt ő\, valamint egész háza népe. 54 Ezt pedig második jelként tette Jézus\, miután megérkezett Júdeából Galileába. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – ifj. Márkus Mihály igemagyarázata\n\n\n\nA gyógyító csoda közel áll a szívünkhöz – gondolatban vágyakozunk utána\, mert tudjuk\, nekünk is szükségünk lehet majd rá. Jézus ugyan bírálja a „csoda-hitet”\, mégis ezt a gyógyítást János evangéliuma Jézus második csodajelének nevezi. Fontosak ezek\, ha felismerjük mögöttük Isten mélyebb üzenetét. Jézus szava életet ad: „A te fiad él!” (50) A gyógyító csoda azok életében valósul meg\, akik hisznek. Neked mire van szükséged ma ahhoz\, hogy Krisztus-hited erősödjön? \nRÉ21 465 \nZsoltárdicséret | 179 | Keresztyének\, kik e földön lakoztok \n\n\n„… asszony kezére adja az Úr Siserát…”Bír 4 \n\n\n1 Izráel fiai Éhúd halála után ismét azt tették\, amit rossznak lát az Úr. 2 Ezért kiszolgáltatta őket az Úr Jábínnak\, Kánaán királyának\, aki Hácórban uralkodott. Hadseregparancsnoka Sisera volt\, aki Haróset-Gójimban lakott. 3 Ekkor Izráel fiai segítségért kiáltottak az Úrhoz\, mert Jábínnak kilencszáz vas harci kocsija volt\, és húsz esztendeig keményen sanyargatta Izráel fiait. 4 Abban az időben Debóra prófétanő\, Lappídót felesége volt a bíró Izráelben. 5 Debóra pálmája alatt szokott tartózkodni Rámá és Bétel között\, Efraim hegyvidékén\, ide jártak fel hozzá Izráel fiai\, hogy ítéletet hozzon. 6 Elküldött Bárákért\, Abínóam fiáért\, és elhívatta Kedes-Naftáliból. Azt mondta neki: Ezt parancsolja az Úr\, Izráel Istene: Menj\, vonulj a Tábór-hegyre\, végy magad mellé tízezer embert Naftáli fiai és Zebulon fiai közül! 7 Én pedig ellened vezetem a Kísón-patakhoz Siserát\, Jábín hadseregparancsnokát\, harci kocsijaival és hatalmas seregével\, és a kezedbe adom őt. 8 Bárák azonban ezt mondta neki: Ha velem jössz\, elmegyek\, de ha nem jössz velem\, én sem megyek. 9 Debóra azt felelte: Szívesen elmegyek veled\, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton\, amelyen elindulsz\, mert asszony kezére adja az Úr Siserát. Azzal fölkelt Debóra\, és elment Bárákkal Kedesbe. 10 Bárák pedig Kedesbe hívta Zebulont és Naftálit\, és tízezer ember vonult a nyomában; vele ment Debóra is. 11 A kéni Héber különvált a kéniektől\, Mózes sógorának\, Hóbábnak a fiaitól\, és végül a caananními tölgyfánál vert sátrat\, amely Kedes mellett van. 12 Amikor jelentették Siserának\, hogy Bárák\, Abínóam fia felvonult a Tábór-hegyre\, 13 Sisera a Kísón-patakhoz vezényelte összes harci kocsiját Haróset-Gójimból: kilencszáz vas harci kocsit és egész hadinépét. 14 Akkor ezt mondta Debóra Báráknak: Támadj\, mert ezen a napon kezedbe adja az Úr Siserát! Az Úr vonul előtted! Bárák lejött a Tábór-hegyről\, és mögötte a tízezer ember. 15 Az Úr pedig Bárák fegyverei előtt annyira megzavarta Siserát összes harci kocsijával és egész táborával együtt\, hogy leugrott Sisera a harci kocsijáról\, és gyalog menekült. 16 Bárák pedig üldözte a harci kocsikat és a tábort egészen Haróset-Gójimig. Sisera egész táborát levágták\, egyetlen ember sem maradt meg. 17 Sisera gyalog menekült Jáélnak\, a kéni Héber feleségének a sátráig\, mert béke volt Jábín\, Hácór királya és a kéni Héber háza népe között. 18 Jáél kiment Sisera elé\, és azt mondta neki: Térj be\, uram\, térj be hozzám\, ne félj! Betért hát hozzá a sátorba\, és ő betakarta egy takaróval. 19 Sisera ezt mondta neki: Adj innom egy kis vizet\, mert szomjas vagyok. Erre az asszony kinyitott egy tejestömlőt\, inni adott neki\, és betakarta. 20 A férfi ezt mondta neki: Állj a sátor bejáratához\, és ha jön valaki\, és megkérdezi tőled\, hogy van-e itt valaki\, mondd azt\, hogy nincs! 21 Jáél\, Héber felesége pedig fogott egy sátorcöveket\, kezébe vette a pörölyt\, halkan bement hozzá\, és beleverte a cöveket a halántékába\, úgyhogy odaszegezte a földhöz. Sisera ugyanis a fáradtságtól mélyen elaludt. Így halt meg. 22 Amikor Bárák Siserát üldözve odaért\, Jáél kiment elé\, és azt mondta neki: Gyere\, megmutatom neked azt az embert\, akit keresel. Bement hozzá\, és Sisera ott feküdt holtan\, a cövekkel a halántékában. 23 Így alázta meg Isten azon a napon Jábínt\, Kánaán királyát Izráel fiai előtt. 24 Izráel fiainak a keze ezután mindjobban ránehezedett Jábínra\, Kánaán királyára\, míg csak el nem pusztították Jábínt\, Kánaán királyát. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(9) „… asszony kezére adja az Úr Siserát…” (Bír 4) \nAz újabb hitbeli bukás újabb kiszolgáltatottság Isten népe számára. Most azonban nem kívülről támadt az ellenség\, hanem belülről: az egyik nagyhatalmú kánaáni király vetette őket uralma alá (1-2). Segítségért kiáltó gyermekein most is megkönyörül az Úr. Az erős kánaáni sereggel szembeni védekezést\, Isten szabadító ígéretét Debóra prófétanő hirdeti meg\, aki egyúttal bíró is Izráelben (4-7). Prófétai tekintélyénél fogva kihirdeti Isten parancsát\, miszerint Bárák\, az izráeli sereg vezetője gyűjtsön sereget a Tábór-hegyen\, és azonnal indítson harcot a Sisera vezette kánaáni sereg ellen (6). Bárák\, érezvén\, hogy ő csupán eszköz\, és nem döntő tényező\, ragaszkodik Debóra részvételéhez a harcban\, hiszen a prófétanő jelenléte biztosítja számára az állandó kapcsolatot az isteni vezetéssel (8). Debóra hajlandó is harcba szállni Siserával szemben\, de prófétanőként jelzi: „asszony kezére adja az Úr Siserát” (9). Az Úr vezette izráeli sereg győzelme hatalmas (12-16). A menekülő Siserát a kéni Héber (11) felesége\, Jáél fogadja sátrába (17)\, és öli meg orvul (18-21). Így teljesedik be Debóra prófétai jövendölése\, jelezve\, hogy miközben mi a férfiak vagy a nők alkalmasabb voltáról vitatkozunk\, Urunk szabad a maga döntéseiben.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-339/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260112
DTEND;VALUE=DATE:20260113
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260112T091343Z
LAST-MODIFIED:20260112T091343Z
UID:12072-1768176000-1768262399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete\, úgy a Fiúnak is megadta\, hogy élete legyen önmagában.”Jn 5\,19–30 \n\n\n19 Megszólalt tehát Jézus\, és ezeket mondta nekik: Bizony\, bizony\, mondom nektek: a Fiú önmagától semmit sem tehet\, csak ha látja\, hogy mit tesz az Atya\, mert amit ő tesz\, azt teszi a Fiú is\, hozzá hasonló módon. 20 Mert az Atya szereti a Fiút\, és mindent megmutat neki\, amit ő tesz. És ezeknél nagyobb tetteket is mutat majd neki\, hogy ti csodálkozzatok. 21 Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat\, és életre kelti őket\, úgy a Fiú is életre kelti azokat\, akiket akar. 22 Az Atya nem is ítél meg senkit\, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át\, 23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút\, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút\, az nem tiszteli az Atyát sem\, aki őt elküldte. 24 Bizony\, bizony\, mondom nektek: aki hallja az én igémet\, és hisz abban\, aki elküldött engem\, annak örök élete van\, sőt ítéletre sem megy\, hanem átment a halálból az életbe. 25 Bizony\, bizony\, mondom nektek\, hogy eljön az óra\, és az most van\, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját\, és akik meghallották\, élni fognak. 26 Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete\, úgy a Fiúnak is megadta\, hogy élete legyen önmagában. 27 Sőt arra is adott neki hatalmat\, hogy ítéletet tartson\, mert ő az Emberfia. 28 Ne csodálkozzatok ezen\, mert eljön az óra\, amelyben mindazok\, akik a sírban vannak\, meghallják az ő hangját\, 29 és kijönnek: akik a jót tették\, az életre támadnak fel\, akik pedig a rosszat cselekedték\, az ítéletre támadnak fel. 30 Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom\, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos\, mert nem a magam akaratát keresem\, hanem annak az akaratát\, aki elküldött engem. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bíró Botond igemagyarázata\n\n\n\n„Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete\, úgy a Fiúnak is megadta\, hogy élete legyen önmagában.” (26) Mielőtt belebonyolódnánk a Szentháromság örök titkába\, egyszerűsítsük az üzenetet: a Fiú mindenben engedelmeskedik az Atyának\, de nem szolgalélekkel\, hanem saját akaratából. Mi is úgy élünk Krisztusban\, hogy ez nem az akaratunktól független önkívületi állapotunk\, hanem tudatos\, és saját döntéseinkkel erősítjük meg naponként\, hogy neki tetsző életet szeretnénk élni. \nRÉ21 444 \nHálaadó ének | 240 | Magasztalunk égi fénynél \n\n\n„…építs oltárt Istenednek…”Bír 6\,25–32 \n\n\n25 Ugyanazon az éjszakán ezt mondta neki az Úr: Végy egy bikát apád marhái közül\, egy kifejlett hétéves bikát. Rombold le apád Baal-oltárát\, a mellette levő szent fát pedig vágd ki! 26 Azután építs oltárt Istenednek\, az Úrnak ennek az erődnek a tetején a kőrakásból. Vedd a bikát\, és áldozd fel égőáldozatul a kivágott szent fa hasábjain! 27 Gedeon maga mellé vett tíz embert a szolgái közül\, és úgy tett\, ahogyan megparancsolta neki az Úr. De nem merte ezt nappal megtenni\, mert félt apja háza népétől és a városbeli emberektől\, ezért éjjel tette meg. 28 Amikor másnap korán reggel fölkeltek a városbeli emberek\, látták\, hogy Baal oltárát lerombolták\, a mellette levő szent fát kivágták\, a bikát pedig feláldozták egy újonnan épített oltáron. 29 Ekkor azt kérdezték egymástól: Vajon ki tette ezt? Addig kérdezősködtek és kutattak\, amíg ki nem derítették: Gedeon\, Jóás fia tette ezt. 30 Ekkor azt mondták a városbeli férfiak Jóásnak: Hozd ki a fiad! Meg kell halnia\, mert lerombolta Baal oltárát\, a szent fát pedig kivágta mellőle! 31 Jóás azonban ezt mondta mindazoknak\, akik körbeállták: Ti akartok perelni Baalért? Ti akarjátok megmenteni őt? Aki perbe száll érte\, az meg fog halni reggelig! Ha isten ő\, akkor pereljen ő magáért\, amiért lerombolták az oltárát! 32 El is nevezték Gedeont azon a napon Jerubbaalnak\, mivel azt mondták: Pereljen Baal vele\, amiért lerombolta az oltárát. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(26) „…építs oltárt Istenednek…” (Bír 6\,25–32) \nGedeon feladata nem átmeneti (gazdasági) szabadság biztosítása népe számára\, hanem a Baal-kultusz felszámolása\, Isten uralmának megerősítése az országban. Le kell döntenie apjának\, Jóásnak a Baal-oltárát\, ki kell vágnia Aséra istennő termékenységet szimbolizáló szent fáját. Helyébe oltárt kell építenie az Úrnak\, és áldozatot kell bemutatnia rajta (25–26). Megbízatása életveszélyes\, hiszen tette a legérzékenyebb pontján érinti közösségét. Az éjszaka leple alatt mégis végbe viszi tervét az embereivel\, kész tények elé állítva a városka lakóit (27–28). Mire azok felébrednek\, megtörtént a „rendszerváltás”: a régi oltár helyén ott áll az Úr oltára\, amely immár személyes hitvallásra szólít fel mindenkit. Főképpen Jóást\, akinek apaként és a régi oltár birtokosaként kell színt vallania a felháborodott tömeg előtt (30). Nyilván apaként is szól az egykori Baal-imádó\, amikor védelmébe veszi az új oltárt\, sőt hallállal fenyegeti azokat\, akik Isten gyülekezeti közösségében Baalt kívánják szolgálni (31). Megértette\, az „atyák Istene” nem tűr meg maga mellett semmilyen árnyékkormányt\, népének választani kell az ő királyi uralma és a kisistenek hatalma között. Ezt kéri majd később Pál apostol is a pogányoktól és tőlünk is (1Thessz 1\,9b).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-340/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260116
DTEND;VALUE=DATE:20260117
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260116T085022Z
LAST-MODIFIED:20260116T085022Z
UID:12076-1768521600-1768607999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Szedjétek össze a maradékot\, hogy semmi se vesszen kárba!”Jn 6\,11–15 \n\n\n11 Jézus pedig vette a kenyereket\, hálát adott\, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is\, amennyit kívántak. 12 Amikor pedig jóllaktak\, így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a maradékot\, hogy semmi se vesszen kárba! 13 Összeszedték tehát\, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékával\, amit meghagytak azok\, akik ettek. 14 Miután látták az emberek\, hogy milyen jelt tett\, ezt mondták: Ez valóban az a próféta\, akinek el kellett jönnie a világba. 15 Amikor pedig Jézus észrevette\, hogy érte akarnak jönni\, és el akarják ragadni\, hogy királlyá tegyék\, visszavonult ismét a hegyre egymagában. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bíró Botond igemagyarázata\n\n\n\n„Szedjétek össze a maradékot\, hogy semmi se vesszen kárba!” (12) Isten nagy tetteinek vannak maradékai\, morzsái. Ebben reménykedett a sziroföníciai asszony is\, aki lánya életéért könyörgött (Mk 7\,28). A maradék a jelen nem lévők tápláléka lehet\, azoké\, akikhez nekünk kell még eljuttatni azt a lelki-testi kenyeret (Isten gondviselésének gazdagságát)\, amiből mi már ettünk és jóllaktunk. \nRÉ21 354 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 451 | Ó\, dicsőségnek felkent \n\n\n„…Izráel fiai […] Baal-Berítet tették meg istenüknek.”Bír 8\,24–35 \n\n\n24 Majd ezt mondta nekik Gedeon: Csak egyet kérek tőletek: adja nekem mindenki a függőket\, amelyeket zsákmányolt! Azok ugyanis aranyfüggőket viseltek\, mivel izmaeliek voltak. 25 Ők így feleltek: Örömest odaadjuk. Leterítettek egy felsőruhát\, és arra dobta mindenki a zsákmányolt függőket. 26 Az elkért aranyfüggők súlya ezerhétszáz aranysekel volt azokon a holdacskákon\, fülbevalókon és bíbor ruhákon kívül\, amelyeket Midján királyai viseltek\, meg a láncokon kívül\, amelyek a tevéik nyakában voltak. 27 Gedeon csináltatott ezekből egy éfódot\, és felállította a városában\, Ofrában. Ott paráználkodott azzal egész Izráel. Csapda lett ez Gedeonnak és háza népének. 28 Így kellett megalázkodnia Midjánnak Izráel fiai előtt\, nem is emelték fel többé a fejüket. És béke lett az országban negyven esztendeig Gedeon idejében. 29 Jerubbaal\, Jóás fia azután elment\, és otthon lakott. 30 Gedeonnak hetven fia volt; ezek mind tőle származtak\, mert sok felesége volt. 31 A sikemi másodfelesége is szült neki egy fiút\, akinek az Abímelek nevet adta. 32 Azután meghalt Gedeon\, Jóás fia szép öregkorban\, és eltemették apjának\, Jóásnak a sírjába\, az abíezeri Ofrában. 33 Miután Gedeon meghalt\, ismét paráználkodni kezdtek Izráel fiai a Baalokkal\, és Baal-Berítet tették meg istenüknek. 34 Nem törődtek Izráel fiai Istenükkel\, az Úrral\, aki minden környező ellenségük kezéből kimentette őket. 35 De nem voltak hűségesek Jerubbaalnak\, azaz Gedeonnak a háza népéhez sem mindazért a jóért\, amit Izráelért cselekedett. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(33) „…Izráel fiai […] Baal-Berítet tették meg istenüknek.” (Bír 8\,24–35) \nGedeon a felajánlott és elutasított királyságért cserébe a midjániak elleni csatában szerzett aranyékszereket kéri (24–26). Nem saját gazdagságát akarja növelni\, hanem istenképmást készíttet a zsákmányolt aranyból\, amit Bibliánk éfód néven említ (27). Általában az izráeli papság kultikus öltözékének egy darabját nevezik így\, itt azonban istenképmásról lehet szó\, amelyet Gedeon a saját városában\, Ofrában állít fel. E képmás valószínűleg az Úrnak\, Izráel láthatatlan Istenének a képe kívánt lenni. Így tettével nemcsak Isten kiábrázolásának tilalmát szegte meg\, hanem a bálványimádás felé is utat nyitott. „Csapda lett ez Gedeonnak és háza népének” – mondja a szentíró (27b). Ezzel nyíltan utal arra\, hogy a Gedeon által végbe vitt „rendszerváltás” (Bír 6\,25kk) ideiglenes volt\, csak haláláig tartott. Utána\, az éfóddal való kettős játékhoz hasonlóan\, folytatódott Izráel bálványimádása Baal-Beríttel (33)\, akiben izráeliek és pogányok egyaránt a saját istenüket tisztelhették. Bár Isten választotta volt Gedeon\, bekerült a hithősök sorába (Zsid 11\,32)\, élete mégis a jól induló\, de Istenről megfeledkező ember szomorú példázata.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-341/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260116T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260620T170000
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20251007T101958Z
LAST-MODIFIED:20260116T085132Z
UID:11783-1768550400-1781974800@nemmind1.hu
SUMMARY:Presbiteri bibliaóra
DESCRIPTION:Presbiteri bibliaóra minden hónap első és harmadik vasárnapján 11 órától a gyülekezeti házban.\n2026.01.18. \n2026.02. 01. \n2026.02.15. \n2026.03.01. \n2026.03.15. \n2026.04.19. \n2026.05.03. \n2026.05.17.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/presbiteri-bibliaora-3/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260118
DTEND;VALUE=DATE:20260119
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260118T122359Z
LAST-MODIFIED:20260118T122359Z
UID:12082-1768694400-1768780799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne azért az eledelért fáradozzatok\, amely elvész…”Jn 6\,22–27 \n\n\n22 Másnap megértette a tenger túlsó partján maradt sokaság\, hogy nem volt ott más hajó\, csak egy\, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt abba a hajóba\, hanem csupán a tanítványai mentek el. 23 De Tibériásból jöttek más hajók annak a helynek a közelébe\, ahol a kenyeret ették\, miután hálát adott az Úr. 24 Amikor tehát látta a sokaság\, hogy sem Jézus\, sem a tanítványai nincsenek ott\, beszálltak a hajókba\, és elmentek Kapernaumba\, hogy megkeressék Jézust. 25 Amikor megtalálták a tenger túlsó partján\, megkérdezték tőle: Mester\, mikor jöttél ide? 26 Jézus ezt válaszolta nekik: Bizony\, bizony\, mondom nektek\, nem azért kerestek engem\, mert jeleket láttatok\, hanem azért\, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. 27 Ne veszendő eledelért fáradozzatok\, hanem az örök életre megmaradó eledelért\, amelyet az Emberfia ad majd nektek\, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten. \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata\n\n\n\n„Ne azért az eledelért fáradozzatok\, amely elvész…” (27) Tihanyban egy gyönyörű homokvárat láttam. Homokszobrász alkotása lehetett. Mindenki csodálta\, fényképezte. Aztán jött az éjszakai vihar\, és másnapra nyoma sem volt – csak iszap maradt utána. Feltámadott Urunk arra indít\, hogy nem mindegy\, miért fáradozunk ebben a világban\, hiszen csak az marad meg az itteniből az örök életre\, amit Isten dicsőségére\, Jézus Krisztus követésében tettünk. \nRÉ21 139 • IÉ Jer 14\,1(2)3–4(5–6)7–9 • Zsolt 139 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 791 | Zengjen hálaének \nHeti zsoltárének | 135 | Áldjátok az Úr nevét \n\n\n„Így fizetett meg Isten Abímeleknek…”Bír 9\,22–57 \n\n\n22 Abímelek három évig volt Izráel fejedelme. 23 De Isten egy gonosz lelket küldött Abímelek és Sikem polgárai közé\, ezért Sikem polgárai hűtlenek lettek Abímelekhez. 24 Így torolta meg Isten a Jerubbaal hetven fián elkövetett erőszakot\, és így hárította vérüket testvérükre\, Abímelekre\, aki meggyilkolta őket\, meg Sikem polgáraira\, akik támogatták őt testvérei meggyilkolásában. 25 Sikem polgárai lesben álltak a hegytetőkön\, és kiraboltak mindenkit\, aki elment mellettük az úton. Ezt hírül adták Abímeleknek. 26 Azután eljött Gaal\, Ebed fia testvéreivel együtt\, és Sikembe költözött. Sikem polgárai megbíztak benne. 27 Amikor kimentek a mezőre\, leszüretelték a szőlőjüket\, kitaposták\, és örömünnepet tartottak; bementek Istenük házába\, ettek\, ittak\, és ócsárolták Abímeleket. 28 Gaal\, Ebed fia ezt mondta: Ki ez az Abímelek\, hogy mi\, sikemiek szolgáljunk neki?! Hiszen ez a Jerubbaal fia\, Zebul meg a helytartója! Szolgáljátok inkább Sikem atyjának\, Hamórnak az embereit! Miért szolgáljuk mi őt? 29 Volna csak az én kezemben ez a nép\, majd elkergetném Abímeleket! Megüzenném annak az Abímeleknek: Szedd össze a seregedet\, és állj ki ellenem! 30 Amikor meghallotta Zebul\, a város parancsnoka Gaalnak\, Ebed fiának a szavait\, haragra lobbant. 31 Követeket küldött Abímelekhez Tormába ezzel az üzenettel: Gaal\, Ebed fia és testvérei Sikembe jöttek\, és ellened lázítják a várost. 32 Indulj el tehát éjszaka seregeddel együtt\, és állj lesbe a mezőn! 33 Reggel pedig\, mihelyt fölkel a nap\, törj rá azonnal a városra! Mikor azután Gaal és a serege kivonul ellened\, bánj el vele úgy\, ahogy tőled telik! 34 Abímelek elindult éjszaka egész seregével\, és lesbe álltak Sikem ellen négy csapatban. 35 Amikor Gaal\, Ebed fia kivonult és fölállt a város kapuja előtt\, Abímelek is elindult a leshelyről seregével együtt. 36 Amint Gaal meglátta a sereget\, azt mondta Zebulnak: Nézd! Egy sereg vonul le a hegytetőkről! Zebul azonban ezt mondta neki: A hegyek árnyékát nézed embereknek. 37 De Gaal megint csak így szólt: Nézd! Egy sereg vonul erre az ország közepe felől\, egy másik csapat pedig a Jóslás Tölgye felől jön. 38 Akkor ezt mondta neki Zebul: Hol van most az a nagy szád\, amellyel így beszéltél: Ki az az Abímelek\, hogy szolgáljunk neki? Ez az a nép\, amelyet lebecsültél. Most hát vonulj ki ellene\, és ütközz meg vele! 39 Gaal kivonult Sikem polgárai élén\, és megütközött Abímelekkel. 40 De megfutamodott\, Abímelek pedig üldözőbe vette. Sokan hullottak el halálra sebzetten a kapu bejáratáig. 41 Abímelek Arúmában maradt\, Zebul pedig elűzte Gaalt és testvéreit\, nem maradhattak Sikemben. 42 Másnap azután a nép kiment a mezőre. Ezt hírül vitték Abímeleknek\, 43 ő pedig összeszedte a seregét\, három csapatra osztotta\, és lesbe állt a mezőn. Amikor látta\, hogy a nép kijött a városból\, rájuk támadt\, és legyilkolta őket. 44 Abímelek ugyanis előretört a vele levő csapatokkal\, és elállta a városkapu bejáratát. A másik két csapat pedig rátört mindazokra\, akik a mezőn voltak\, és legyilkolta őket. 45 Abímelek egész nap harcolt a város ellen\, és elfoglalta a várost. A benne levő népet fölkoncolta\, a várost pedig lerombolta\, és bevetette sóval. 46 Amikor meghallották ezt Sikem fellegvárának a polgárai\, mindnyájan Él-Berít templomának belső termébe menekültek. 47 De hírül adták Abímeleknek\, hogy Sikem fellegvárának a polgárai mind együtt vannak. 48 Abímelek fölment a Calmón-hegyre egész seregével. Fejszét vett Abímelek a kezébe\, levágott egy faágat\, fölvette\, a vállára tette\, és azt mondta a seregének: Láttátok\, hogy mit csináltam; hamar tegyetek ti is így! 49 Vágott tehát a seregből is mindenki egy-egy ágat magának\, azután követték Abímeleket. A fát lerakták a belső terem mellett\, és felgyújtották vele a nagytermet. Minden ember meghalt Sikem fellegvárában\, mintegy ezer férfi és nő. 50 Abímelek azután Tébéc alá vonult\, megostromolta Tébécet\, és elfoglalta. 51 A város közepén volt egy erős fellegvár. Oda menekült minden férfi és nő\, a város valamennyi polgára\, és magukra zárták azt. Azután fölmentek a fellegvár tetejére. 52 Amikor Abímelek eljutott a fellegvárig\, megtámadta azt. Már közel volt a fellegvár bejáratához\, és fel akarta gyújtani. 53 Akkor egy asszony egy kézimalomból való követ dobott Abímelek fejére\, amely bezúzta a koponyáját. 54 Ő gyorsan odakiáltott fegyverhordozó legényének: Ránts kardot\, és ölj meg\, hogy ne mondhassák rólam: Asszony gyilkolta meg! A legénye keresztülszúrta\, és ő meghalt. 55 Amikor az izráeliek látták\, hogy Abímelek meghalt\, mindnyájan hazamentek. 56 Így fizetett meg Isten Abímeleknek azért a gonoszságáért\, amelyet apja ellen követett el\, amikor meggyilkolta hetven testvérét. 57 A sikemiek fejére is visszahárította Isten minden gonoszságukat\, és beteljesedett rajtuk Jótámnak\, Jerubbaal fiának az átka. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(56) „Így fizetett meg Isten Abímeleknek…” (Bír 9\,22–57) \nAbímelek gonosz vérengzéssel megszerzett királysága önmagában hordozza végzetét. Ezt az isteni igazságot vázolja fel szakaszunk széles ecsetvonásokkal. Isten viszályt szít közte és sikemi támogatói között (23–24). Egy jövevény család a szüreti ünnepen Abímelek és helytartója ellen hergeli a közben hírhedt útonállókká vált sikemieket (26–29). Az ellenük (Ofrából?) felvonuló uralkodó serege véres megtorlással válaszol a hűtlenségre. Elpusztítja lakóival együtt azt a várost (30–49)\, amelynek egyébként a királyságát köszönhette. De hamarosan elvész ő maga is\, amikor egy tőle elforduló város ostromakor (50–54) a súlyosan megsebesült királyt\, saját kérésére\, a legényének kell leszúrnia (vö. 1Sám 31\,4). Jótám átka (57) beteljesedik: a száraz „tüskebokor” lángja (vö. 9\,20) felemészti a várost\, miközben maga is hamuvá ég. Abímelek gyilkosságra alapozott királysága epizód marad Isten népe történetében\, mert maga az Úr vet véget neve megcsúfolásának. Jótám példázatában kimondatlanul is halljuk apjának\, Gedeonnak a válaszát a felajánlott királyságra: „Az Úr uralkodjék rajtatok!” Isten a mennyei uralmat Jézus a mustármagból kinőtt fához hasonlítja\, amelynek árnyékos lombjában szelíd madarak fészkelnek (Mt 13\,31k).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-342/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260120
DTEND;VALUE=DATE:20260121
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260120T081616Z
LAST-MODIFIED:20260120T081616Z
UID:12085-1768867200-1768953599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…aki énhozzám jön…”Jn 6\,35–40 \n\n\n35 Jézus azt mondta nekik: Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön\, nem éhezik meg\, és aki énbennem hisz\, nem szomjazik meg soha. 36 De megmondtam nektek: láttatok ugyan engem\, és mégsem hisztek. 37 Akit nekem ad az Atya\, az mind énhozzám jön\, és aki énhozzám jön\, azt én nem küldöm el; 38 mert nem azért szálltam le a mennyből\, hogy a magam akaratát tegyem\, hanem hogy annak az akaratát\, aki elküldött engem. 39 Annak pedig\, aki elküldött engem\, az az akarata\, hogy abból\, amit nekem adott\, semmit se veszítsek el\, hanem feltámasszam az utolsó napon. 40 Mert az én Atyámnak az az akarata\, hogy annak\, aki látja a Fiút\, és hisz benne\, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata\n\n\n\n„…aki énhozzám jön…” (37) Indulj el az Úr felé! Az Ő kegyelme\, hogy elindulhatsz\, de ha elindulsz\, Ő nem küld el magától. Gyönyörűen ér itt össze az isteni és az emberi; az isteni magába foglalja az emberit is. Akik az Úréi\, azokat nem engedi veszni\, alázuhanni az Úr\, sőt életre támasztja őket az utolsó napon (39–40). Örök életünk van\, ami jelenti a test feltámadását; nem azonnal\, hanem az utolsó napon\, de addig sem „megszűnve”. \nRÉ21 351 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 228 | Jer\, Krisztus népe \n\n\n„Az Úr\, a bíró ítéljen ma […]!”Bír 11\,1–28 \n\n\n1 A gileádi Jefte erős vitéz volt\, egy parázna nőnek volt a fia. Jeftét Gileád nemzette. 2 De azután a felesége is szült fiakat Gileádnak\, és amikor feleségének a fiai felnőttek\, elűzték Jeftét\, és ezt mondták neki: Nem kapsz örökséget apánk házából\, mert más asszony fia vagy. 3 Jefte elmenekült testvérei elől\, és Tób földjén telepedett le. Gyülevész népség verődött Jefte köré\, és együtt portyáztak vele. 4 Néhány nap múlva az ammóniak megkezdték a harcot Izráel ellen. 5 Amikor megkezdődött a harc az ammóniak és Izráel között\, elmentek Gileád vénei\, hogy elhozzák Jeftét Tób földjéről. 6 Ezt mondták Jeftének: Jöjj\, légy a vezérünk\, és harcoljunk az ammóniak ellen! 7 De Jefte ezt mondta Gileád véneinek: Hiszen ti gyűlöltök engem\, és kiűztetek apám házából! Miért jöttetek most hozzám\, amikor bajban vagytok? 8 Gileád vénei ezt felelték Jeftének: Éppen azért fordultunk most hozzád. Jöjj velünk\, és harcolj az ammóniak ellen\, azután légy nekünk\, Gileád minden lakójának a feje! 9 Jefte ezt mondta Gileád véneinek: Ha visszavisztek engem\, hogy harcoljak az ammóniak ellen\, és ha az Úr hatalmamba adja őket\, akkor én akarok lenni a vezetőtök. 10 Gileád vénei azt felelték Jeftének: Az Úr legyen a tanú közöttünk: úgy fogunk tenni\, ahogyan mondod. 11 Akkor elment Jefte Gileád véneivel. A nép pedig a maga fejévé és vezérévé tette őt. Jefte pedig mindezt elmondta az Úr színe előtt Micpában. 12 Jefte követeket küldött az ammóniak királyához ezzel az üzenettel: Mi dolgunk van nekünk egymással? Miért vonultál föl ellenem\, hogy megtámadd az országomat? 13 Az ammóniak királya azt felelte Jefte követeinek: Azért\, mert elvette Izráel az én földemet az Arnóntól a Jabbókig és a Jordánig\, amikor kijött Egyiptomból. Most tehát\, ha békét akarsz\, add vissza azt! 14 Jefte ismét követeket küldött az ammóniak királyához\, 15 és azt üzente neki: Így szól Jefte: Nem vette el Izráel se Móáb földjét\, se az ammóniak földjét. 16 Hiszen amikor Izráel kijött Egyiptomból\, a pusztában vándorolt a Vörös-tengerig\, és elérkezett Kádésba. 17 Izráel akkor követeket küldött Edóm királyához ezzel az üzenettel: Szeretnék átvonulni országodon. De nem hallgatott rá Edóm királya. Móáb királyához is elküldött\, de az sem engedte ezt meg. Ezért kellett Izráelnek Kádésban maradnia. 18 Azután tovább vándorolt a pusztában\, megkerülte Edóm országát és Móáb országát\, így érkezett el napkelet felől Móáb országához\, és tábort ütött az Arnónon túl. Nem lépték át Móáb határát\, mert Móáb határa az Arnón. 19 Ekkor követeket küldött Izráel Szíhónhoz\, az emóriak királyához\, Hesbón királyához\, és ezt üzente neki Izráel: Szeretnék átvonulni országodon a magam helyére! 20 De Szíhón nem hitte el\, hogy Izráel csak át akar vonulni a határán\, ezért összegyűjtötte Szíhón egész hadinépét\, tábort ütött Jahacnál\, és megütközött Izráellel. 21 Izráel Istene\, az Úr Izráel kezébe adta Szíhónt és egész hadinépét\, és megverték őket. Így vette birtokba Izráel azoknak az emóriaknak az egész földjét\, akik azon a földön laktak. 22 Birtokba vették az emóriak egész területét az Arnóntól a Jabbókig és a pusztától a Jordánig. 23 Azért ha az Úr\, Izráel Istene maga űzte ki az emóriakat népe\, Izráel elől\, te akarod azt birtokba venni? 24 Nem úgy van-e\, hogy amit birtokul adott neked a te istened\, Kemós\, az a te birtokod? Mi pedig birtokoljuk mindazoknak a földjét\, akiket a mi Istenünk\, az Úr űzött ki előlünk. 25 Talán te különb vagy Báláknál\, Cippór fiánál\, Móáb királyánál? Mert-e ő perbe szállni Izráellel\, mert-e harcolni ellene? 26 Háromszáz évig lakott Izráel Hesbónban és falvaiban\, Aróérban és falvaiban meg az Arnón menti városokban\, miért nem akartátok akkoriban elvenni azokat? 27 Én tehát nem vétettem ellened. Te akarsz rosszat tenni velem azzal\, hogy háborút indítottál ellenem. Az Úr\, a bíró ítéljen ma Izráel fiai és Ammón fiai között! 28 De az ammóniak királya nem hallgatott arra az üzenetre\, amelyet Jefte küldött neki. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(27) „Az Úr\, a bíró ítéljen ma […]!” (Bír 11\,1–28) \nAz ammóniak serege a Jordántól keletre letelepült izráeli törzsek területét fenyegeti. A törzsek vénei nehéz helyzetükben vezért keresnek. Így találnak rá a gileádi Jeftére\, származása miatt lenézett\, örökségéből kitagadott honfitársukra\, aki idegen földön szabadcsapata élén portyázik (1–5)\, tehát jól tud bánni a fegyverrel. Ő a kezdeti vonakodás után elvállalja a vezéri szerepet azzal a feltétellel\, hogy győzelem esetén ő lesz a törzs vezetője (7–9). A gileádi vének esküvel erősítik meg az egyezséget (10)\, a népgyűlés ezt otthon jóváhagyja\, Jefte pedig Istennek ajánlja fel megbízatását Micpában (11). Az új vezér először békés úton próbálja meg elintézni a területi vitát az ammóniakkal (12–13). Majd követei ismételten emlékeztetik őket: nincs joguk e földhöz. Részletesen elmondják\, hogy a honfoglaláskor Isten nem tőlük\, hanem az emóriaktól vette el ezt a területet (14–26)\, és adta népének (23). Az ammóniak követelése tehát jogtalan\, ezért egyedül Isten ítélkezhet vitájukban (27). Az az Úr\, aki népének még a hűtlenkedései ellenére is meg tud bocsátani (vö. 10\,6–16)\, nem hagyja\, hogy övéi idegen népek hamis istenecskéinek uralma alatt nyögve pusztuljanak el.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-343/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260122
DTEND;VALUE=DATE:20260123
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260122T080413Z
LAST-MODIFIED:20260122T080413Z
UID:12087-1769040000-1769126399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…aki engem eszik\, élni fog…”Jn 6\,52–59 \n\n\n52 A zsidók vitatkozni kezdtek egymás között\, és ezt kérdezték: Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül? 53 Jézus így szólt hozzájuk: Bizony\, bizony\, mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét\, és nem isszátok a vérét\, nincsen élet tibennetek. 54 Aki eszi az én testemet\, és issza az én véremet\, annak örök élete van\, és én feltámasztom őt az utolsó napon. 55 Mert az én testem igazi étel\, és az én vérem igazi ital. 56 Aki eszi az én testemet\, és issza az én véremet\, az énbennem marad\, és én őbenne. 57 Ahogyan engem az élő Atya küldött el\, és én az Atya által élek\, úgy az is\, aki engem eszik\, élni fog énáltalam. 58 Ez az a kenyér\, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan\, mint amilyet atyáitok ettek\, és mégis meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi\, élni fog örökké. 59 Ezeket a zsinagógában mondta\, amikor Kapernaumban tanított. \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata\n\n\n\n„…aki engem eszik\, élni fog…” (57) Jézus a „gyomorember” nyelvén fogalmaz ebben az igeszakaszban (Gyökössy Endre): Őt kell „vennünk”\, „magunkévá tennünk”\, hogy nekünk is életünk legyen. Az eledel egészen eggyé válik azzal\, aki eszik és iszik belőle (Victor János). Pál apostol ezt a Krisztussal való titokzatos egységet hangsúlyozza mint a keresztyén hittapasztalat lényegét: Krisztus mibennünk\, mi Őbenne. \nRÉ21 361 \nA Messiás országlása | 251 | Úr lesz a Jézus mindenütt \n\n\n„Jefte hat évig volt Izráel bírája.”Bír 12 \n\n\n1 Fegyverbe szólították az efraimiakat. Cáfón felé vonultak\, és ezt mondták Jeftének: Miért vonultál harcba az ammóniak ellen anélkül\, hogy hívtál volna bennünket\, hogy menjünk veled? Rád gyújtjuk a házadat! 2 Jefte azt felelte nekik: Nagy perem volt nekem és népemnek az ammóniakkal. Kértem én a segítségeteket\, de ti nem szabadítottatok meg a kezükből. 3 Amikor láttam\, hogy ti nem szabadítotok meg\, kockára tettem a saját életemet\, megtámadtam az ammóniakat\, az Úr pedig a kezembe adta őket. Miért vonultatok most föl hadakozni velem? 4 Ekkor összegyűjtött Jefte minden gileádi férfit\, és megütközött Efraimmal. A gileádi férfiak megverték Efraimot\, mert ezek azt mondták: Elfajzott efraimiak vagytok! Gileád ugyanis Efraim és Manassé közé esik. 5 Azután elfoglalták a gileádiak a Jordán gázlóit Efraim elől\, és mikor a menekülő efraimiak azt mondták: Hadd menjünk át! – megkérdezték mindegyiktől a gileádi férfiak: Efraimi vagy? És ha azt felelte: Nem! – 6 akkor azt mondták neki: Mondd azt\, hogy „sibbólet”! És ha az „szibbólet”-et mondott – mert nem tudta helyesen kiejteni –\, akkor megragadták\, és legyilkolták a Jordán gázlóinál. Így esett el akkor negyvenkétezer efraimi. 7 Jefte hat évig volt Izráel bírája. Azután meghalt a gileádi Jefte\, és eltemették városában\, Gileádban. 8 Utána a betlehemi Ibcán volt Izráel bírája. 9 Volt neki harminc fia\, és harminc leányát adta férjhez máshova\, a fiainak pedig harminc leányt hozott feleségül máshonnan. Hét esztendeig volt Izráel bírája. 10 Azután meghalt Ibcán\, és eltemették Betlehemben. 11 Utána a zebuloni Élón lett Izráel bírája. Tíz esztendeig bíráskodott Izráelben. 12 Azután meghalt a zebuloni Élón\, és eltemették Ajjálónban\, Zebulon földjén. 13 Utána Abdón\, a pirátóni Hillél fia lett Izráel bírája. 14 Volt neki negyven fia és harminc unokája\, akik hetven szamárcsikón jártak. Nyolc esztendeig volt Izráel bírája. 15 Azután meghalt Abdón\, a pirátóni Hillél fia\, és eltemették Pirátónban\, Efraim földjén\, az Amálék-hegyen. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(7) „Jefte hat évig volt Izráel bírája.” (Bír 12) \nJeftének az ammoniták felett aratott győzelme megint irigységet vált ki a Jordán nyugati oldalán élő efraimiakból (vö. 8\,1–3). Azzal az ürüggyel\, hogy nem kértek tőlük segítséget az ammóniak elleni csatához\, testvérháborút indítanak a gileádiak ellen. Pedig hívták őket\, de hiába (2–3). Jefte visszaveri az efraimiak támadását\, és így megtorolja gúnyolódásukat is\, mely szerint a gileádiak csupán a nagy\, vezető törzsük egyik leszakadt ága (4). Az efraimiak sajátos „s”-hang-ejtése (az „sz”-hangra hasonlít) lehetőséget ad a gileádiaknak arra\, hogy a Jordán folyó gázlóinál kiszűrjék a menekülő ellenséget\, és elpusztítsák őket (5–6). Jefte hat évig volt Izráel bírája (7). E testvérháború ismeretében különösen is feltűnő tevékenységének tökéletlen volta\, a törzsek közötti egyetértés hiánya\, amelyet nem tudott orvosolni. Neve mégis ott van a hit hősei között (Zsid 11\,32). Halála után három bíráról hallunk még. Tekintélyes emberek: Ibcán (8–10) Betlehemből való volt (nem azonos a júdai Betlehemmel\, vö. Józs 9\,15)\, Élón (11–12) Ajjálónból\, Abdón (13–15) pedig Pirátónból. A szentíró kiemeli\, hogy mindegyiküket (Jeftéhez hasonlóan) szülővárosában temették el (7.10.12.15).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-344/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260127
DTEND;VALUE=DATE:20260128
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260127T070302Z
LAST-MODIFIED:20260127T070302Z
UID:12090-1769472000-1769558399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne ítéljetek látszat szerint\, hanem hozzatok igazságos ítéletet!”Jn 7\,14–24 \n\n\n14 Már az ünnepi hét fele elmúlt\, amikor Jézus felment a templomba\, és tanítani kezdett. 15 A zsidók csodálkoztak ezen\, és ezt kérdezték: Hogyan ismerheti ez az Írást\, hiszen nem is tanulta? 16 Jézus így válaszolt nekik: Az én tanításom nem az enyém\, hanem azé\, aki elküldött engem. 17 Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát\, felismeri erről a tanításról\, hogy vajon Istentől való-e\, vagy én magamtól szólok. 18 Aki magától szól\, a saját dicsőségét keresi\, aki pedig annak dicsőségét keresi\, aki elküldte őt\, az igaz\, és abban nincs hamisság. 19 Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt. Miért akartok engem megölni? 20 A sokaság erre ezt mondta: Ördög van benned! Ki akar téged megölni? 21 Jézus így válaszolt nekik: Egyetlen dolgot cselekedtem\, és ti mindnyájan csodálkoztok rajta. 22 Gondoljátok meg: a körülmetélkedést Mózes rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna\, hanem az atyáktól van –\, és szombaton is körülmetélitek az embert. 23 Ha körülmetélitek az embert szombaton\, hogy Mózes törvénye ne sérüljön\, akkor miért haragusztok énrám\, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton? 24 Ne ítéljetek látszat szerint\, hanem hozzatok igazságos ítéletet! \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Riskóné Fazekas Márta igemagyarázata\n\n\n\nHa Jézus megvalósítja a messiási próféciákat\, az a baj\, hogy miként tehette ezt. Ha tanítást mond\, az a baj\, hogy honnan tudja\, hiszen nem tanulta… Ha érvel\, az a baj… De az ellenkezője is baj… Mert az akadékoskodó mindig\, bármit meg tud cáfolni! Ma is! Erre mondja Jézus\, hogy „látszatra ítél”\, mert miként is tudna mást? Az embernek ennyi a képessége. Isten tudja megnyitni a szemünket arra\, hogy az Ő igazságát (24) lássuk\, ismerjük meg és képviseljük minden hamis látszat ellenében! \nRÉ21 509 \nNapi ének | 282 | Hálát adunk neked\, örök Úr Isten \n\n\n„…elhagyta őt az Úr.”Bír 16\,1–21 \n\n\n1 Egyszer Sámson elment Gázába\, meglátott ott egy parázna nőt\, és bement hozzá. 2 A gázaiaknak hírül adták: Idejött Sámson! Körülvették\, és lestek rá egész éjjel a város kapujában\, de csendben maradtak egész éjjel\, mert azt gondolták: Majd ha megvirrad reggel\, meggyilkoljuk őt. 3 Sámson azonban csak éjfélig maradt; éjfélkor aztán fölkelt\, megragadta a városkapu ajtaját a két ajtófélfával együtt\, és kiszakította zárastul\, majd a vállára vette\, és fölvitte a hegytetőre\, Hebrónnal szemben. 4 Történt ezután\, hogy megszeretett egy asszonyt a Szórék-völgyben\, akinek Delila volt a neve. 5 A filiszteusok városfejedelmei elmentek az asszonyhoz\, és azt mondták neki: Szedd rá\, és derítsd ki\, hogy mitől olyan nagy az ereje\, és hogyan tudnánk megfékezni\, hogy megkötözhessük\, és elbánhassunk vele! Akkor mi egyenként ezeregyszáz ezüstöt adunk neked! 6 Delila megkérdezte Sámsont: Mondd meg nekem\, mitől olyan nagy az erőd\, mivel lehet megkötözni téged\, hogyan lehet elbánni veled? 7 Sámson azt felelte neki: Ha megkötöznek hét nyers ínnal\, amelyek még nem száradtak ki\, akkor elgyengülök\, és olyan leszek\, mint bárki más. 8 Ekkor a filiszteusok városfejedelmei hoztak az asszonynak hét nyers inat\, amelyek még nem száradtak ki\, és ő megkötözte Sámsont azokkal. 9 Eközben egyesek lesben álltak a belső szobában. Akkor ezt mondta neki az asszony: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! De ő úgy elszakította az inakat\, ahogyan a kócmadzag elszakad\, ha tűz éri. Így nem tudódott ki\, miben van az ereje. 10 Delila akkor ezt mondta Sámsonnak: Becsaptál\, és hazudtál nekem. De most igazán mondd meg nekem\, mivel lehet megkötözni téged? 11 Sámson így felelt neki: Ha jól megkötöznek új kötelekkel\, amelyeket még semmire sem használtak\, elgyengülök\, és olyan leszek\, mint bárki más. 12 Delila tehát szerzett új köteleket\, és azokkal kötözte meg. Azután ezt mondta neki: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! Eközben néhányan lesben álltak a belső szobában. De ő letépte azokat a karjáról\, mint a cérnaszálat. 13 Delila akkor ezt mondta Sámsonnak: Eddig becsaptál\, és hazudoztál nekem. Mondd meg már nekem\, mivel lehet megkötözni téged? Sámson azt felelte neki: Ha fejem hét hajfonatát beleszövöd a szövőszéken készülő szőttesbe. 14 Az asszony még egy cövekkel is rögzítette\, azután ezt mondta neki: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! De ő fölébredt álmából\, és kitépte a cöveket\, a vetélőt és a szövőszék fonalát. 15 Delila ezt mondta neki: Hogyan mondhatod\, hogy szeretsz\, ha nem enyém a szíved? Már háromszor csaptál be\, mert nem mondtad meg nekem\, mitől olyan nagy az erőd. 16 Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival\, Sámson halálosan megunta a dolgot. 17 Feltárta előtte egészen a szívét\, és ezt mondta neki: Borotva nem érte soha a fejemet\, mert Istennek szentelt názír voltam már anyám méhében is. Ha megnyírnak\, odalesz az erőm\, elgyengülök\, és olyan leszek\, mint bárki más. 18 Amikor Delila látta\, hogy egészen feltárta előtte a szívét\, elküldött\, és hívatta a filiszteusok városfejedelmeit\, és ezt üzente: Most jöjjetek\, mert egészen feltárta előttem a szívét! A filiszteusok városfejedelmei elmentek hozzá\, és a pénzt is vitték magukkal. 19 Ekkor elaltatta Sámsont a térdén\, majd behívott egy embert\, és levágatta a fejéről a hét hajfonatát. Azután elkezdte szólongatni – miközben őt már elhagyta az ereje –\, 20 és ezt mondta: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! Ő felébredt álmából\, és azt gondolta: Kiszabadulok most is\, mint máskor\, csak megrázom magam! – mert még nem tudta\, hogy elhagyta őt az Úr. 21 De a filiszteusok megragadták\, kiszúrták a szemét\, és elvitték Gázába. Bilincsbe verték\, és a börtönben kellett a malmot hajtania. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(20) „…elhagyta őt az Úr.” (Bír 16\,1–21) \nSámsont nem szentként mutatja be a Biblia. Amikor egy filiszteus városban\, Gázában egy parázna nőhöz megy be\, üldözői egész éjjel lesben állnak\, hogy elfogják. Úgy menekül meg\, hogy őrzőit kijátszva kiemeli a városkaput a sarkából\, majd egy messze hegytetőre viszi (1–3). Sámson szomorú végét egy asszony okozza. Delila az ujja köré csavarja a nagy erejű hőst. A filiszteus városfejedelmek megbízásából (5) nagy nehezen (6–14) kiszedi belőle názírrá szentelésének titkát (15–17)\, és az alvó Sámsont megfosztják hét hajfonatától (18–19). Természetesen Sámson ereje nem a hajában volt\, amint a „falak ereje sem a kövekben vagyon\, hanem a védők lelkében” (Dobó István). Az Istennek szentelt embert „elhagyta az Úr” (20)\, mert kifecsegte élete legszentebb titkát. Azt hitte\, az ereje a saját tulajdona\, holott Istentől kapta. Így csak addig maradhatott meg\, amíg ő is hűséges az ereje forrásához\, Isten életadó Lelkéhez. Az erejét vesztett embert most elfogják és megvakítják a filiszteusok. Gázába viszik\, korábbi hőstettének színhelyére\, ahol rabként malmot kell hajtania (21). – A mi láthatatlan\, titkos „vízjelünk” a szent keresztség\, amely szavak nélkül hirdeti\, hogy Istennek felajánlott\, odaszentelt életek vagyunk. Ne legyünk árulók!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-345/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260129
DTEND;VALUE=DATE:20260130
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260129T100030Z
LAST-MODIFIED:20260129T100044Z
UID:12093-1769644800-1769731199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A sokaságból többen hittek benne”Jn 7\,31–36 \n\n\n31 A sokaságból többen hittek benne\, és ezt mondták: Amikor eljön a Krisztus\, vajon több jelt tesz majd\, mint amennyit ez tett? 32 Meghallották a farizeusok\, hogy a sokaság ezeket suttogja róla\, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok\, hogy fogják el őt. 33 Jézus ekkor így szólt: Még egy kis ideig veletek vagyok\, azután elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem. 34 Kerestek majd engem\, de nem találtok meg\, mert ahol én vagyok\, oda ti nem jöhettek. 35 A zsidók erre így beszéltek egymás között: Hová akar menni\, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök között lévő szórványba készül\, és a görögöket akarja tanítani? 36 Miféle beszéd ez: Kerestek majd engem\, de nem találtok\, mert ahol én vagyok\, oda ti nem jöhettek? \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Riskóné Fazekas Márta igemagyarázata\n\n\n\nElképesztő\, ahogyan a farizeusok kezelték a helyzetet! Azonnal erőből lépnek (32b)! Az egyszerű nép nem érti a dolgokat\, de szívesen „gyártanak” elméleteket (35). Azok\, akik hittek\, egyszerű őszinteséggel fogadták el a bizonyítékokat Jézus istenségéről (31). Ők ezzel lezárták a ténykérdést: Jézus a Messiás. Ez a háromféle fogadtatása van Jézusnak mindig is\, ma is. Boldogok a tiszta szívűek\, mert ők látják meg az Istent! \nRÉ21 535 \nHitvalló ének | 327 | Hisszük: az Úr világ ura \n\n\n„…mindenki azt csinálta\, ami neki tetszett.”Bír 17 \n\n\n1 Élt Efraim hegyvidékén egy Míká nevű ember. 2 Ez azt mondta egyszer az anyjának: Az az ezeregyszáz ezüst\, amit elvettek tőled\, és ami miatt átkot mondtál a fülem hallatára is\, az az ezüst nálam van\, én vettem el. Az anyja ezt mondta: Áldjon meg az Úr\, fiam! 3 Amikor visszaadta anyjának az ezeregyszáz ezüstöt\, ezt mondta az anyja: Ezt az ezüstöt én arra szántam\, hogy az Úrnak szentelem a fiamért: készítsenek belőle faragott és öntött bálványszobrot. Most azért visszaadom neked. 4 De a fiú újból visszaadta az ezüstöt anyjának. Ekkor az anyja fogott kétszáz ezüstöt\, odaadta az ötvösnek\, az pedig faragott és öntött bálványszobrot készített belőle. Ez Míká házába került. 5 Ennek a Míkának volt egy házi szentélye. Készíttetett éfódot és házibálványt\, egyik fiát pedig felavatta\, és az lett a papja. 6 Abban az időben nem volt király Izráelben: mindenki azt csinálta\, ami neki tetszett. 7 Élt egy ifjú a júdai Betlehemben\, Júda nemzetségében\, aki lévita volt\, de jövevényként ott tartózkodott. 8 Ez a férfi elindult a júdai Betlehem városából\, hogy jövevényként letelepedjen ott\, ahol majd alkalmas helyet talál. Így jutott el vándorlása közben Efraim hegyvidékére\, Míká házához. 9 Míká megkérdezte tőle: Honnan jössz? Az így felelt neki: Lévita vagyok\, a júdai Betlehemből; megyek\, míg alkalmas helyet találok\, ahol jövevényként letelepedhetek. 10 Ekkor Míká azt mondta neki: Maradj nálam\, légy atyám és papom! Én pedig adok neked évi tíz ezüstöt\, egy rend ruhát és élelmet. A lévita beleegyezett\, 11 úgy döntött\, hogy ott marad annál az embernél. Az pedig úgy bánt vele\, mintha a saját fia volna. 12 Míká felavatta a lévitát. Így az ifjú a papja lett\, és Míká házában élt. 13 Míká pedig ezt mondta: Most már tudom\, hogy jót fog velem tenni az Úr\, mert egy lévita lett a papom. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(6) „…mindenki azt csinálta\, ami neki tetszett.” (Bír 17) \nEgy efraimi férfi\, Míká tetemes mennyiségű pénzt lop anyjától\, anyja pedig megátkozza az ismeretlen tolvajt és az ellopott pénzt. Vagyis: Istennek ajánlja fel\, és azt kéri tőle\, a mostani birtokosát döntse romlásba. A megrémült fiú tettét bevallva visszaadja a pénzt. Az anya\, hogy megtörje a kimondott átok erejét\, gyorsan áldást mond fiára (2)\, az Úrnak elkülönített pénz egy részét pedig „szent célra” ajánlja fel: bálványszobrot készíttet belőle. A szobor Míká házi szentélyébe kerül\, aki az egyik fiát felavatja annak papjává (3–5). De valamiképpen emlékszik még arra\, hogy Izráelben a papi tisztet Lévi törzse látja el. Végül talál is egy Betlehemből kivándorló lévitát\, aki ezután ellátja a szentély papi feladatait\, és a család „atyjává” lesz (7–12). Mindez mutatja azt a vallási zűrzavart\, amely Isten népe körében dúlt a királyság bevezetése előtt (6)\, és azt a gyanútlan vallásos „amatőrködést”\, amellyel Isten tiszteletének szent ügyét kezelték ebben az időben. Míká kegyelemnek tekinti\, hogy egy Isten törvénye szerinti papot talált (13)\, de a lévita sem lát ellentmondást abban\, hogy a szentélyben az Urat pogány módon\, bálványképével együtt szolgálja (vö. 2Móz 20\,4). Mi is mindig csak a „szeretetet” hiányoljuk. Pedig beszélgethetnénk Isten ismeretéről is (Hós 4\,6).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-346/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260201T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260228T170000
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260205T094410Z
LAST-MODIFIED:20260205T094410Z
UID:12096-1769932800-1772298000@nemmind1.hu
SUMMARY:Radnóti Miklós: Február
DESCRIPTION:Újra lebeg\, majd letelepszik a földre\,\nvégül elolvad a hó;\ncsordul\, utat váj.\nMegvillan a nap. Megvillan az ég.\nMegvillan a nap\, hunyorint.\nS íme fehér hangján\nrábéget a nyáj odakint\,\ntollát rázza felé s cserren már a veréb.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/radnoti-miklos-februar/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260205
DTEND;VALUE=DATE:20260206
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260205T094502Z
LAST-MODIFIED:20260205T094502Z
UID:12098-1770249600-1770335999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Aki Istentől van\, hallja Isten beszédeit.”Jn 8\,37–47 \n\n\n37 Tudom\, hogy Ábrahám utódai vagytok\, de ti meg akartok ölni\, mert az én igémnek nincs helye bennetek. 38 Én azt mondom\, amit az én Atyámnál láttam\, és ti is azt teszitek\, amit a ti atyátoktól hallottatok. 39 Ezt mondták neki: A mi atyánk Ábrahám. Jézus így szólt hozzájuk: Ha Ábrahám gyermekei volnátok\, Ábrahám cselekedeteit tennétek. 40 De ti meg akartok engem ölni\, olyan valakit\, aki azt az igazságot hirdettem nektek\, amelyet Istentől hallottam: Ábrahám ezt nem tette volna. 41 Ti ugyanazt cselekszitek\, amit atyátok. Ezt mondták neki: Mi nem paráznaságból születtünk: egy atyánk van\, az Isten. 42 Jézus így szólt hozzájuk: Ha Isten volna a ti Atyátok\, szeretnétek engem\, mert én Istentől indultam el\, és tőle jövök; nem magamtól jöttem\, hanem ő küldött el engem. 43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert hallani sem bírtátok az én igémet. 44 Ti atyátoktól\, az ördögtől valók vagytok\, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva\, és nem állt meg az igazságban\, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja\, a magáéból szól\, mert hazug\, és a hazugság atyja. 45 Mivel pedig én az igazságot mondom\, nem hisztek nekem. 46 Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani? Ha az igazságot mondom\, miért nem hisztek nekem? 47 Aki Istentől van\, hallja Isten beszédeit; ti azért nem halljátok\, mert nem Istentől valók vagytok. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Battyányi Géza igemagyarázata\n\n\n\n„Aki Istentől van\, hallja Isten beszédeit.” (47) Mennyien vannak ma is\, akik hiába találkoznak az evangéliummal\, mégsem értik meg hozzájuk szóló üzenetét! (43) Micsoda kegyelem\, hogy mi halljuk Isten beszédét\, irgalmának üzenetét\, és válaszolni tudunk elhívására. Imádkozzunk türelemmel szeretteinkért\, ha még nem jutottak el ennek meghallására! \nRÉ21 210 \nFohász | 203 | Hozzád jövök\, ó\, Mesterem \n\n\n„Hol vannak isteneid\, amelyeket magadnak csináltál?”Jer 2 \n\n\n1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére\, mátkaságod szeretetére\, amikor követtél a pusztában\, a be nem vetett földön. 3 Az Úr szent tulajdona volt Izráel\, termésének a legjava. Akik ettek belőle\, mind meglakoltak\, rossz végük lett – így szól az Úr. 4 Halljátok az Úr igéjét\, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége! 5 Ezt mondja az Úr: Mi rosszat találtak bennem őseitek\, hogy eltávolodtak tőlem? Hitványságok után jártak\, és maguk is hitványakká váltak. 6 Nem kérdezték: Hol van az Úr\, aki fölhozott bennünket Egyiptom földjéről\, és vezetett bennünket a pusztaságban\, a sivár és szakadékos földön\, a szikkadt és veszélyes földön\, ahol nem járt senki\, és ember nem lakott? 7 Dúsan termő országba hoztalak titeket\, hogy élvezzétek annak gyümölcsét és javait. De amikor bejöttetek\, országomat tisztátalanná tettétek\, örökségemet pedig utálatossá. 8 A papok nem kérdezték: Hol van az Úr? A törvény magyarázói nem ismertek\, népem pásztorai hűtlenül elhagytak engem; a próféták Baal nevében prófétáltak\, és haszontalanságok után jártak. 9 Ezért még perbe szállok veletek – így szól az Úr –\, és perelni fogok még unokáitokkal is! 10 Keljetek csak át a kittiek szigeteire\, és nézzetek szét! Küldjetek Kédárba\, és jól figyeljetek! Lássátok meg: fordult-e elő ilyesmi?! 11 Cserélt-e pogány nép isteneket? – pedig azok nem is istenek! De az én népem fölcserélte dicsőségét haszontalansággal. 12 Egek\, ámuljatok ezen\, borzadjatok\, szörnyülködjetek nagyon! – így szól az Úr. 13 Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem\, a friss víznek forrását elhagytak\, és víztárolókat vájnak\, repedt falú víztárolókat\, amelyek nem tartják a vizet. 14 Szolga-e Izráel? Rabszolgának született? Miért lett mások zsákmányává? 15 Oroszlánok ordítanak fölötte\, kieresztik hangjukat. Országát sivataggá tették\, városai leégtek\, lakatlanok. 16 Nóf és Tahpanhész fiai is kopaszra nyírják fejedet. 17 Te magad okoztad ezt magadnak\, mert elhagytad Istenedet\, az Urat\, amikor a helyes úton akart vezetni. 18 Most is miért járkálsz Egyiptomba: hogy a Nílus vizét igyad? És miért járkálsz Asszíriába: hogy az Eufrátesz vizét igyad? 19 Saját gonoszságod ver meg\, elpártolásod fenyít meg téged. Tudd meg\, és lásd meg\, milyen gonosz és keserves dolog\, hogy elhagytad Istenedet\, az Urat\, és hogy nem félsz engem! – így szól az Úr\, a Seregek Ura. 20 Réges-régen összetörted igádat\, széttépted köteleidet\, és ezt mondtad: Nem akarok szolgálni! De minden magas dombra és minden zöldellő fa alá odafekszel\, akár egy parázna. 21 Mint nemes vesszőt ültettelek el\, mint fajtájának megfelelő sarjat. Hogyan változtál idegen szőlőtő vad hajtásává? 22 Még ha lúgban mosakszol is\, és a szappant pazarlod magadra: bűnöd akkor is szenny marad előttem – így szól az én Uram\, az Úr. 23 Hogy mered azt mondani: Nem lettem tisztátalan\, nem jártam a Baalok után?! Lásd meg\, hogyan viselkedtél a völgyben\, ismerd be\, mit csináltál\, te gyors lábú tevekanca\, amely összevissza futkos útjain! 24 Olyan vagy\, mint a pusztához szokott vadszamár\, mely érzéki kívánságában levegő után kapkod. Ki tudná megfékezni gerjedelmét? Senki se fáradjon keresésével: megtalálja a maga hónapjában! 25 Vigyázz\, lejárod a lábad\, és kiszárad a torkod! De te ezt mondod: Ne fáradj\, nem úgy lesz: az idegeneket szeretem\, hát őutánuk járok! 26 Ahogyan megszégyenül a tolvaj\, ha tetten érik\, úgy szégyenül meg Izráel háza is királyával\, vezéreivel\, papjaival és prófétáival együtt. 27 Mert ezt mondják a fának: Te vagy az apám! – a kőnek pedig: Te szültél engem! A hátukat fordítják felém\, és nem az arcukat\, de majd ha baj éri őket\, így szólnak: Kelj föl\, segíts rajtunk! 28 Hol vannak isteneid\, amelyeket magadnak csináltál? Keljenek föl\, segítsenek rajtad bajodban\, ha tudnak! Hiszen annyi istened van\, Júda\, ahány városod! 29 Miért pereltek velem? Hiszen ti hagytatok el hűtlenül – így szól az Úr. 30 Hiába vertem fiaitokat\, a fenyítés nem fogott rajtuk. Fegyveretek úgy irtotta prófétáitokat\, mint a pusztító oroszlán. 31 Ti\, mai emberek! Figyeljetek az Úr igéjére! Olyan lettem én Izráelnek\, mint a puszta\, vagy mint a homályba borult föld? Miért mondta az én népem: A magunk útját járjuk\, többé nem megyünk hozzád! 32 Elfeledkezik-e ékszereiről a lány\, díszes övéről a menyasszony? Rólam elfeledkezett népem számtalanszor. 33 De nagyon érted\, hogyan kell szerelmet keresni\, még a rossz nőket is te tanítottad! 34 Még a ruhád szegélyén is található ártatlan\, szegény emberek vére\, akiket nem betörésen kaptál rajta\, csak ellene voltak mindezeknek. 35 Ezt mondod: Ártatlan vagyok\, hiszen haragja is elfordult rólam! Pedig ítéletet tartok fölötted\, hiába mondod: Nem vétkeztem! 36 Milyen könnyedén változtatod erre-arra az utadat! De majd Egyiptom miatt is megszégyenülsz\, ahogyan megszégyenültél Asszíria miatt. 37 Onnan is úgy jössz el\, hogy kezedbe temeted arcod\, mert elveti az Úr\, akikben bizakodsz\, nem mégy velük semmire. \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(28) „Hol vannak isteneid\, amelyeket magadnak csináltál?” (Jer 2) \nPrófétai szolgálatának elején Jeremiás szembesít: Izráel nem maradt meg Isten szeretete mellett. Az egy\, igaz\, szabadító és gondviselő Isten helyett a kánaáni istenségek\, helyesebben tehetetlen nem-istenek\, istenpótlékok felé fordult. Tette ezt az a nép\, amely megtapasztalta az Úr szeretetét. A választás kézzelfogható döntésnek tűnt\, mert ezek a kultuszok termékenységet\, könnyen megragadható támogatást ígértek\, vagyis: lesz termés\, gyarapodás\, ha a Baalt imádod! Csakhogy Izráelnek volt saját tapasztalata\, az ősi hagyományok ezt próbálták emlékezetben tartani. Ezek az egyiptomi szolgaság hátrahagyásáról\, az ígéret földjének birtokba adásáról szóltak\, emlékeztetve minden nemzedéket: Istennel járva megoldódnak a reménytelen helyzetek. Izráel szabadítóját vetette meg\, bár még a pogányok között sem fordul elő\, hogy egy nép istent cserélne\, „pedig azok nem is istenek!” (11). A lecke érvényes ma is: kudarchoz vezet\, ha az élő Isten helyett fát és követ választasz. Jézus élő vizet ígért\, Lelket\, de ez sem kellett (Jn 7\,39). Az ember megy a feje után\, ész\, belátás nélkül kergetve istenféleségeket. A mi Urunk azonban nem változik\, évezredek óta ugyanazt kínálja. Önmagát. Válasszuk őt\, életet nyerünk általa. Örök életet.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-347/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260210
DTEND;VALUE=DATE:20260211
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260210T075333Z
LAST-MODIFIED:20260210T075333Z
UID:12100-1770681600-1770767999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Tudjuk…”Jn 9\,24–34 \n\n\n24 Odahívták tehát másodszor is azt az embert\, aki nemrég még vak volt\, és ezt mondták neki: Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk\, hogy ez az ember bűnös. 25 Ő így válaszolt: Hogy bűnös-e\, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam\, most látok. 26 Ekkor megkérdezték tőle: Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet? 27 Ő így válaszolt: Megmondtam már nektek\, de nem hallgattatok rám. Miért akarjátok ismét hallani? Talán ti is a tanítványai akartok lenni? 28 Megszidták\, és ezt mondták: Te vagy az ő tanítványa\, mi Mózes tanítványai vagyunk. 29 Mi tudjuk\, hogy Mózeshez szólt az Isten\, de erről azt sem tudjuk\, honnan való. 30 Az ember így válaszolt nekik: Ebben az a csodálatos\, hogy ti nem tudjátok\, honnan való\, mégis megnyitotta a szememet. 31 Tudjuk\, hogy Isten nem hallgat meg bűnösöket; de ha valaki istenfélő\, és az ő akaratát cselekszi\, azt meghallgatja. 32 Örök idők óta nem hallott olyat senki\, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született ember szemét. 33 Ha ő nem volna Istentől való\, semmit sem tudott volna tenni. 34 Erre így feleltek neki: Te mindenestől bűnben születtél\, és te tanítasz minket? És kiközösítették. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Riczuné Kiss Georgina Orsolya igemagyarázata\n\n\n\n„Tudjuk…” – ez a szó újra és újra visszatér ebben a rövid szakaszban. Egyik oldalon ott a farizeusok önigazultsága\, a másik oldalon pedig ott a meggyógyított vak\, akinek tudása a Jézussal átélt csodában nyer megerősítést. A mi Istenről való ismereteink hol kapcsolódnak a mindennapok valóságához? Könyörögjünk\, hogy megnyíljon a szemünk\, és észrevegyük Isten jóságának\, hatalmának jeleit életünkben és környezetünkben! \nRÉ21 209 \nFohász | 232 | Felséges Isten\, mennybéli Teremtőnk \n\n\n„…idejöttök\, és megálltok előttem ebben a házban\, amelyet rólam neveztek el\, és ezt mondjátok: Megszabadultunk!”Jer 7 \n\n\n1 Ezt a parancsot kapta Jeremiás az Úrtól: 2 Állj ki az Úr házának kapujába\, és így hirdesd ott az igét: Halljátok az Úr igéjét\, ti júdaiak mind\, akik bementek ezeken a kapukon\, hogy leboruljatok az Úr előtt! 3 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket\, akkor megengedem\, hogy továbbra is ezen a helyen lakjatok! 4 Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: Az Úr temploma\, az Úr temploma\, az Úr temploma van itt! 5 Mert csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket\, ha egymással szemben igazságosan jártok el\, 6 ha a jövevényt\, az árvát és az özvegyet nem nyomjátok el\, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen\, nem követtek más isteneket a magatok romlására: 7 akkor megengedem\, hogy ezen a helyen lakjatok\, azon a földön\, amelyet őseiteknek adtam\, öröktől fogva mindörökké. 8 Ti hazug szavakban bíztok\, amelyek semmit sem érnek. 9 Loptok\, öltök\, paráználkodtok\, hamisan esküsztök\, Baalnak tömjéneztek\, és más isteneket követtek\, akiket nem ismertek. 10 Azután idejöttök\, és megálltok előttem ebben a házban\, amelyet rólam neveztek el\, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! De azután ugyanazokat az utálatos dolgokat követitek el. 11 Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat\, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az Úr. 12 Menjetek csak el szent helyemre\, Sílóba\, ahol először lakott az én nevem\, és lássátok meg\, hogyan bántam vele\, népemnek\, Izráelnek a gonoszsága miatt! 13 Most pedig\, mivel ilyen dolgokat követtetek el – így szól az Úr –\, bár én intettelek benneteket\, idejében intettelek\, de ti nem hallgattatok rám\, szóltam nektek\, de nem válaszoltatok\, 14 azért úgy bánok ezzel a házzal\, amelyet rólam neveztek el\, amelyben bizakodtok\, és ezzel a szent hellyel\, amelyet nektek és őseiteknek adtam\, ahogyan Sílóval bántam. 15 És elvetlek benneteket színem elől\, ahogyan elvetettem testvéreiteket\, Efraimnak minden leszármazottját. 16 Te pedig ne imádkozz ezért a népért\, ne mondj értük esdeklő imádságot\, ne is kérlelj engem\, mert nem hallgatlak meg! 17 Nem látod\, mit csinálnak Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin? 18 A fiak fát szedegetnek\, az apák tüzet gyújtanak\, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak\, hogy áldozati süteményeket készítsenek az ég királynőjének\, és italáldozatot mutatnak be más isteneknek\, és ezzel bosszantanak. 19 Vajon nekem okoznak bosszúságot – így szól az Úr –\, nem inkább maguknak? Mert majd szégyen borítja arcukat! 20 Ezért így szól az én Uram\, az Úr: Lángoló haragom kiárad majd erre a helyre\, emberre és állatra\, a mezők fájára és a föld termésére. Égni fog\, nem alszik ki! 21 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok véresáldozataitok mellé\, és egyétek meg a húst! 22 Mert nem az égő- és véresáldozatokról beszéltem őseitekkel\, és nem azokról adtam parancsolatot nekik\, amikor kihoztam őket Egyiptomból\, 23 hanem ezt parancsoltam nekik: Hallgassatok a szavamra\, akkor én Istenetek leszek\, ti pedig az én népem lesztek. Mindig azon az úton járjatok\, amelyet én mutatok nektek\, hogy jó dolgotok legyen! 24 De nem hallgattak és nem figyeltek rám\, hanem megátalkodott gonosz szívük tanácsát követték; hátukat fordították felém\, nem pedig arcukat. 25 Attól fogva\, hogy kijöttek őseitek Egyiptomból\, a mai napig állandóan küldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem. 26 De nem hallgattak és nem figyeltek rám\, hanem megmakacsolták magukat\, és gonoszabbak lettek\, mint őseik. 27 Amikor elmondod nekik mindezt\, nem fognak hallgatni rád\, és bár szólsz nekik\, nem fognak válaszolni. 28 Azért ezt mondd nekik: Ez az a nép\, amely nem hallgatott Istenének\, az Úrnak szavára\, és nem fogadta el a figyelmeztetést! Odavan az igazság\, kiveszett szájukból. 29 Nyírd le hajkoronád\, és dobd el\, kezdj gyászénekbe a hegytetőkön\, mert megvetette\, eltaszította az Úr a nemzedéket\, amelyre megharagudott! 30 Mert olyasmit tettek a júdaiak\, amit rossznak látok – így szól az Úr. Förtelmes bálványaikat abban a házban állították föl\, amelyet rólam neveztek el\, és tisztátalanná tették azt. 31 Fölépítették a Tófet áldozóhalmait a Ben-Hinnóm-völgyben\, hogy elégessék fiaikat és leányaikat\, pedig ezt nem parancsoltam\, sőt eszembe sem jutott! 32 Azért eljön az az idő – így szól az Úr –\, amikor nem Tófetnek nevezik többé\, sem Ben-Hinnóm-völgynek\, hanem az Öldöklés völgyének\, és más hely híján a Tófetben fognak temetkezni. 33 E nép halottai az ég madarainak és a föld állatainak lesznek eledele\, és nem lesz majd\, aki elriassza őket. 34 Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin véget vetek a hangos\, vidám örvendezésnek\, a vőlegény és a menyasszony örömének\, mert romhalmazzá válik az ország. \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(10) „…idejöttök\, és megálltok előttem ebben a házban\, amelyet rólam neveztek el\, és ezt mondjátok: Megszabadultunk!” (Jer 7) \nA jeruzsálemi templomban vagyunk\, azon a helyen\, ahol Istent segítségül kell hívni. Ott a nép\, ott van a szólásra emelkedő próféta is\, mi pedig némán szemléljük az eseményeket. A téren jövő-menő emberek\, ráérősen beszélgető papok\, áldozati állatokat végzetük felé vezető-lökdöső izráeliták\, Jeremiás pedig mintha egyetlen szót ordítana bele a zsibvásárba: miért?! Szabadulást kerestek ezek az emberek\, meg persze életük gondjainak megoldását\, és a megszokás is idehozta őket. De Isten mindenkitől\, aki szent színe elé merészkedik\, ugyanazt kérdezi: miért vagy itt? Van valami konkrét kérdésed? Kérésed talán? Úgy érzed\, megérdemled\, amit kigondoltál\, csak „biztos\, ami biztos” alapon egy kicsit meg akarod zsírozni a folyamatot? Gondolod\, bebiztosíthatod a sikert\, belekényszerítheted Istent az istentelen vállalkozásaidba\, és így sikerre vihetsz bármit? Aki efféle indulattal közelít az Úrhoz\, annak számolnia kell az Örökkévaló következő kérdésével is: minek nézel te engem? Értsük meg ezekből a versekből\, hogy az élő Isten nem csapható be. Csak a bálványoknál próbálkozhatsz ilyesmivel\, azok úgyis süketek\, vakok és némák.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-348/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260213
DTEND;VALUE=DATE:20260214
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260213T083017Z
LAST-MODIFIED:20260213T083017Z
UID:12103-1770940800-1771027199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…ha valaki rajtam át megy be…”Jn 10\,7–10 \n\n\n7 Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony\, bizony\, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja. 8 Aki énelőttem jött\, mind tolvaj és rabló\, de a juhok nem is hallgattak rájuk. 9 Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be\, az megtartatik\, bejár és kijár\, és legelőre talál. 10 A tolvaj csak azért jön\, hogy lopjon\, öljön és pusztítson; én azért jöttem\, hogy életük legyen\, sőt bőségben éljenek. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Riczuné Kiss Georgina Orsolya igemagyarázata\n\n\n\n„…ha valaki rajtam át megy be…” (9) Ott\, akkor is nehéz volt elfogadni a hallgatóságnak: hiába minden szertartás és áldozat\, a Názáreti Jézus nélkül nincs közük atyáik Istenéhez. Ma is népszerűbb hinni önmagunkban\, szertartásokban\, vagy akár egy ismeretlen szellemi hatalomban\, mint a meghalt\, feltámadott és mennybe ment Istenben\, aki Lelke által hív kapcsolatra és követésre. Ragaszkodjunk Jézushoz\, valljuk meg\, hogy nincs más Ajtó rajta kívül\, és lépjünk be általa a Szentháromság Isten közösségébe! \nRÉ21 284 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 456 | Győzhetetlen én kőszálom \n\n\n„Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget.”Jer 10 \n\n\n1 Halljátok meg az igét\, amelyet az Úr mond nektek\, Izráel háza! 2 Így szól az Úr: Ne tanuljátok el a pogányok szokását\, és az égi jelektől ne rettegjetek\, mert csak a pogányok rettegnek azoktól! 3 Bizony\, a népek bálványai hiábavalók. Hiszen egy fát vágnak ki az erdőben\, a mesterember keze készíti el baltával. 4 Ezüsttel és arannyal díszítik\, szögekkel és kalapáccsal rögzítik\, hogy ne inogjon. 5 Olyanok\, mint madárijesztő az uborkaföldön: nem beszélnek\, hordozni kell őket\, mert menni sem tudnak. Ne féljetek tőlük\, mert nem tudnak ártani\, mint ahogy jót is hiába várnátok tőlük! 6 Nincs hozzád hasonló\, Uram! Nagy vagy te\, és hatalmad által nagy a te neved. 7 Ki ne félne téged\, népek Királya? Bizony\, megillet ez téged! Mert nincs hozzád hasonló a népek bölcsei között egyetlen országban sem. 8 Egytől egyig ostobák\, bolondok; hiábavaló a bálványok útmutatása\, hiszen fából vannak! 9 Tarsísból hozott ezüstlappal és úfázi arannyal vonják be; mesterember csinálmánya\, ötvös keze munkája\, öltözetük kék és piros bíbor\, ügyes mesterek munkája valamennyi. 10 De az Úr igaz Isten\, élő Isten\, örökkévaló Király! Haragjától megrendül a föld\, dühével szemben a népek tehetetlenek. 11 Mondjátok meg nekik\, hogy az istenek kivesznek a földről és az ég alól. Nem ők alkották az eget és a földet. 12 Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget. 13 Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen\, felhőt hoz fel a föld széléről; villámokat alkot az esőhöz\, és szelet bocsát ki kamráiból. 14 Megáll a tudománya minden embernek\, szégyent vall bálványával minden ötvös\, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek! 15 Hitvány és nevetséges dolgok azok\, semmivé lesznek a megtorlás idején. 16 De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve! 17 Szedd föl a földről batyudat\, ostromolt város lakója! 18 Mert ezt mondja az Úr: Én most kiröpítem parittyámból az ország lakóit. Sarokba szorítom őket\, rájuk fognak találni. 19 Jaj nekem\, összetörtem\, gyógyíthatatlan a sebem! Azt gondoltam\, hogy majd csak kibírom ezt a bajomat. 20 De ledöntötték sátramat\, eltépték az összes sátorkötelet. Fiaim elhagytak\, nincsenek. Nem feszíti ki senki a sátramat\, nem vonja föl senki a sátorlapokat. 21 Bizony\, ostobák voltak a pásztorok\, nem keresték az Urat. Ezért nem boldogultak\, egész nyájuk szétszóródott. 22 Már a hír is megérkezett\, nagy zúgás hangzik észak földje felől: Júda városai sivár pusztává válnak\, sakálok tanyájává. 23 Tudom\, Uram\, hogy az ember nem ura élete útjának\, és aki azon jár\, nem maga irányítja lépteit! 24 Fenyíts minket\, Uram\, de mértékkel\, ne haragodban\, hogy semmivé ne tégy! 25 Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon\, akik nem ismernek téged\, és a nemzetségeken\, amelyek nem hívják segítségül nevedet! Mert megemésztették Jákóbot\, végleg megsemmisítették\, és lakóhelyét elpusztították! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(12) „Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget.” (Jer 10) \nHitványság. Magyar nyelvünkben talán ezzel adhatjuk vissza a legegyszerűbben a bálvány szó értelmét. Nem jó semmire\, üres és értelmetlen. A bálványszobornál csak egy dolog hiábavalóbb: a hódolat\, amellyel az ember reménykedő\, csodaváró szíve odafordul az élettelen kőhöz\, fához\, eszméhez\, ideológiához. A bálvány nem segít. A szabadító Isten\, a megváltásunkért Fiát feláldozó Atya viszont nem tagad meg tőlünk semmit. Mit mondhat a próféta\, látva maga körül a bálványimádás millió jelét; és mit mondhatunk mi\, amikor a modern ember bálványai áradnak felénk szekularizált városaink tereiről? Egyetlen megoldás van: meg kell vallani hitünket. Ezt tette Jeremiás\, és előttünk is ez az egy út áll. Életünk bálványai ma is kétfélék: egyrészt ezek pogány kitalációk\, ember fabrikálta álvalóságok\, amelyekbe készséggel veti bizalmát a jelen embere is; másrészt ma is elhisszük\, hogy Isten közelebb kerül hozzánk\, ha az aranyborjúhoz hasonlóan (2Móz 32) kiábrázoljuk valamiképp. Szoborba öntjük\, merevítjük\, teljességének egyetlen részletét kidomborítjuk\, ezzel életünk más területeiről végérvényesen kizárjuk őt. Csakhogy Isten él\, ő véghetetlen lét. Hiszed-e ezt?
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-349/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260216
DTEND;VALUE=DATE:20260217
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260216T084426Z
LAST-MODIFIED:20260216T084426Z
UID:12105-1771200000-1771286399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Én örök életet adok nekik…”Jn 10\,22–30 \n\n\n22 Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. 23 Jézus a templomban\, Salamon csarnokában volt. 24 Ekkor körülvették a zsidók\, és így szóltak hozzá: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus\, mondd meg nekünk nyíltan! 25 Jézus így válaszolt nekik: Megmondtam nektek\, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem\, 26 de ti nem hisztek\, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. 27 Az én juhaim hallgatnak a hangomra\, és én ismerem őket\, ők pedig követnek engem. 28 Én örök életet adok nekik\, és nem vesznek el soha\, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. 29 Az én Atyám\, aki nekem adta őket\, mindennél nagyobb\, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. 30 Én és az Atya egy vagyunk. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata\n\n\n\n„Én örök életet adok nekik…” (28) „Az örök élet felől engem is biztosít…” – mondja Káténk (HK1). Az Úr Jézus Krisztus nemcsak üdvbizonyosságot ad\, hanem „örök élet biztosítást” is mindazoknak\, akik kegyelmét hittel megragadják\, félelem helyett a teljes életet. \nRÉ21 238 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 455 | Ó\, Jézus\, mi Üdvözítőnk \n\n\n„Alázkodjatok meg\, és üljetek a porba\, mert leesett fejetekről ékes koronátok!”Jer 13 \n\n\n1 Ezt mondta nekem az Úr: Menj\, vegyél magadnak egy lenvászon övet\, és kösd a derekadra! Ne engedd\, hogy víz érje! 2 Meg is vettem az övet az Úr parancsa szerint\, és a derekamra kötöttem. 3 Másodszor így szólt hozzám az Úr igéje: 4 Fogd az övet\, amelyet vettél\, és a derekadon van! Indulj\, menj el az Eufráteszhez\, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban! 5 Elmentem tehát\, és elrejtettem az Eufrátesznél\, ahogyan az Úr parancsolta nekem. 6 Hosszú idő múlva ezt mondta nekem az Úr: Indulj\, menj el az Eufráteszhez\, és vedd elő az övet\, amelyről azt parancsoltam\, hogy rejtsd el ott! 7 Elmentem az Eufráteszhez\, megkerestem és elővettem az övet onnan\, ahová elrejtettem. És íme\, az öv tönkrement\, egészen hasznavehetetlen volt. 8 Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje: 9 Ezt mondja az Úr: Így teszem tönkre Júda és Jeruzsálem nagy-nagy kevélységét! 10 Ez a gonosz nép nem akar hallgatni az én beszédemre\, megátalkodott szívük szerint élnek\, és más isteneket követnek\, azokat tisztelik és imádják. De olyan lesz ez a nép\, mint ez az öv: egészen hasznavehetetlen. 11 Mert ahogyan az ember szorosan a derekára köti az övet\, úgy kötöttem magamhoz Izráel és Júda egész házát – így szól az Úr –\, hogy az én népem legyenek\, hírnevem\, dicséretem és tiszteletem növekedésére. De ők nem hallgattak rám. 12 Mondd el nekik ezt az igét: Így szól az Úr\, Izráel Istene: Minden korsót meg kell tölteni borral! És ha azt mondják neked: Talán mi nem tudjuk\, hogy minden korsót meg kell tölteni borral? – 13 akkor ezt válaszold nekik: Így szól az Úr: Majd én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját\, a Dávid trónján ülő királyokat\, a papokat\, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegítő itallal. 14 Összetöröm őket\, egyiket a másikkal\, az apákat a fiakkal együtt – így szól az Úr. Nem kímélem és nem szánom őket\, nem irgalmazok nekik\, amikor elpusztítom őket! 15 Hallgassatok\, figyeljetek\, ne legyetek kevélyek\, mert az Úr szól. 16 Dicsőítsétek az Urat\, a ti Isteneteket\, mielőtt sötétséget támaszt\, és mielőtt elbotlanátok a homályba borult hegyeken. Világosságra vártok\, de az Úr vakhomályt hoz el\, és sűrű sötétséget támaszt. 17 Ha nem hallgattok rám\, titkon sírni fogok kevélységetek miatt. Áradnak könnyeim\, hull szememből a könny\, mert fogságba kerül az Úr nyája. 18 Mondd meg a királynak és az anyakirálynőnek: Alázkodjatok meg\, és üljetek a porba\, mert leesett fejetekről ékes koronátok! 19 Körül vannak zárva a Délvidék városai\, nincs aki felszabadítsa őket. Fogságba viszik egész Júdát\, fogságba mindenestül. 20 Tekints föl\, Jeruzsálem\, és nézd: jönnek már északról! Hol van a rád bízott nyáj\, pompás juhnyájad? 21 Mit fogsz mondani\, amikor föléd rendeli\, nyakadba ülteti azokat az Úr\, akiket barátokká akartál tenni? Nem vesznek-e erőt rajtad a fájdalmak\, mint a vajúdó asszonyon? 22 Ha pedig ezt kérded magadtól: Miért történt ez velem? – sok bűnöd miatt rántják le ruhádat\, és követnek el rajtad erőszakot. 23 Ha majd fehérre változtatja bőrét az etióp\, vagy ha a párduc elrejti foltjait\, akkor tudtok ti is jót tenni\, úgy megtanultátok a rosszat! 24 Úgy szétszórom őket\, akár a pelyvát\, amelyet elsodor a pusztai szél. 25 Ez lesz a sorsod\, ezt mérem ki rád – így szól az Úr –\, mert elfeledtél engem\, és hazugságban bíztál! 26 Ezért én is arcodra borítom ruhádat\, hogy kilássék gyalázatod. 27 Bujaságodat\, vihogásodat\, fajtalan paráznaságodat és bálványaidat ott látom a halmokon és a mezőn. Jaj neked\, Jeruzsálem! Nem akarsz megtisztulni. Mikor lesz ennek vége?! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(18) „Alázkodjatok meg\, és üljetek a porba\, mert leesett fejetekről ékes koronátok!” (Jer 13) \nKinek szól a jövendölés\, ha mindenkinek szól? Nincs eredménytelenebb\, mint amikor az „akinek nem inge\, ne vegye magára” felszólítással kísérve akarunk jobb belátásra bírni egy egész közösséget. Ilyenkor előre tudható\, kinek a lelkiismerete nem fog megmozdulni még véletlenül sem\, azok viszont\, akik a legkevésbé sárosak\, garantáltan megalázottnak érzik majd magukat. Mindnyájan jártunk iskolába\, tudjuk\, mit jelent az osztályfőnök lassú színeváltozással kísért kiabálása. Arra is emlékszünk\, amikor egymást lökdösve\, viháncolva távozni készültünk a teremből\, és meghallottuk a nevünket: te maradj. Az Ige csak akkor ér célba\, ha a szívünkbe\, az enyémbe és a tiédbe talál. Jeremiás tudta\, hiába beszél mindenki ellen\, hiába jövendöl pusztulást úgy általában – ezt senki nem fogja magára venni\, és megjobbítani élete útját. Emlékezzünk Ninive királyára: Jónás prédikálására megtért a város\, de ehhez kellett az uralkodói akarat kinyilvánítása is (Jón 3\,6). Jeremiás ezért fordult az udvar két kulcsszereplőjéhez\, a királyhoz és az anyakirálynőhöz. Azt akarta\, hogy megértsék: nem menekülhetnek meg\, ezért ideje rendet tenni az országban. Bárcsak célba jutna néha a szó!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-350/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260217
DTEND;VALUE=DATE:20260218
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260217T084233Z
LAST-MODIFIED:20260217T084233Z
UID:12109-1771286400-1771372799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…igaz volt. És ott sokan hittek benne.”Jn 10\,31–42 \n\n\n31 Ekkor újra köveket ragadtak a zsidók\, hogy megkövezzék őt. 32 Jézus megszólalt\, és ezt mondta nekik: Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében. Ezek közül melyik miatt köveztek meg engem? 33 A zsidók így feleltek neki: Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged\, hanem istenkáromlásért\, vagyis azért\, mert te ember létedre Istenné teszed magad. 34 Jézus így válaszolt: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: „Én mondtam: istenek vagytok”? 35 Ha isteneknek mondta azokat\, akikhez az Isten igéje szólt\, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni\, 36 akkor ti hogyan mondhatjátok rólam\, akit az Atya megszentelt\, és elküldött a világba\, hogy káromlást szólok\, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?! 37 Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem\, ne higgyetek nekem; 38 de ha azokat teszem\, akkor ha nekem nem is hinnétek\, higgyetek a cselekedeteknek\, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van\, és én az Atyában. 39 Ekkor ismét el akarták fogni\, de ő kimenekült a kezük közül. 40 Jézus újra elment a Jordánon túlra\, arra a helyre\, ahol korábban János keresztelt\, és ott maradt. 41 Sokan mentek oda hozzá\, és azt mondták\, hogy János nem tett ugyan egyetlen csodát sem\, de mindaz\, amit János őróla mondott\, igaz volt. 42 És ott sokan hittek benne. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata\n\n\n\n„…igaz volt. És ott sokan hittek benne.” (41–42) Jézus Krisztus önmagáról mondja\, hogy Ő az út\, az igazság és az örök élet (Jn 14\,6). Nem múlhat el egy igaz ige\, egy „ióta” és egy „vessző” (Mt 5\,18) sem abból\, ami az Igazság. Pál szerint gondolkodjunk mi is azon\, és cselekedjük azt\, „…ami igaz\, ami tisztességes\, ami igazságos\, ami tiszta\, ami szeretetreméltó\, ami jóhírű…” (Fil 4\,8; Fil 1\,20)! Kellenek ma is a „megigazított” tanúk\, akik az Igazságról\, Jézusról igazat tudnak mondani! \nRÉ21 413 \nBizalom Istenben | 754 | Egy szív érettem dobogott \n\n\n„Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben.”Jer 14 \n\n\n1 Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak a szárazságról: 2 Gyászba borult Júda\, kapuiban ájuldoznak\, gyászolnak országszerte\, Jeruzsálemben jajkiáltás hangzik. 3 Az előkelők vízért küldik szolgáikat; azok a ciszternákhoz mennek\, de vizet nem találnak. Üres edényekkel térnek vissza\, szégyenkeznek\, pirulnak\, fejüket eltakarják. 4 Rettegnek a termőföld miatt\, mert nem volt eső az országban. Szégyent vallanak a szántóvetők\, fejüket eltakarják. 5 Még a szarvas is\, ha megellett a mezőn\, otthagyja borját\, mert nincsen fű. 6 A vadszamarak ott állnak a hegytetőkön\, levegő után kapkodnak\, mint a sakálok\, tekintetük elhomályosul\, mert nincsen fű. 7 Ha bűneink ellenünk szólnak is\, tégy jót velünk\, Uram\, a te nevedért! Mert számtalanszor elpártoltunk\, vétkeztünk ellened! 8 Ó\, Izráel reménysége\, szabadítója a nyomorúság idején! Miért lennél olyan\, mint az ország jövevénye\, vagy mint a vándor\, ki csak éjjelre tér be? 9 Miért lennél olyan\, mint a riadt férfi\, vagy mint a vitéz\, aki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy\, Uram\, rólad neveztek el minket: ne hagyj el bennünket! 10 Ezt mondja az Úr erről a népről: Úgy szeretnek ide-oda futkosni\, nem sajnálják a lábukat\, ezért nem kedveli őket az Úr. Most emlékezetbe idézi bűnüket\, és számon kéri vétkeiket. 11 Ezt mondta nekem az Úr: Ne imádkozz ennek a népnek a javáért! 12 Ha böjtölnek\, nem hallgatok esdeklésükre. Ha égőáldozatot vagy ételáldozatot mutatnak be\, azok sem lesznek kedvesek előttem. Sőt fegyverrel\, éhínséggel és dögvésszel irtom ki őket. 13 Én így szóltam: Ó\, Uram\, Uram! Hiszen a próféták ezt mondogatják nekik: Fegyvert nem láttok\, éhínség nem tör rátok\, sőt igazi békességet adok nektek ezen a helyen. 14 De az Úr ezt felelte nekem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben. Nem küldtem őket\, nem adtam parancsot nekik\, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást\, hiábavaló jóslatot és maguk koholta csalárdságot prófétálnak nekik. 15 Azért így szól az Úr ezekről a prófétákról: Az én nevemben prófétálnak\, pedig én nem küldtem őket! Mégis ezt mondogatják: Nem lesz ebben az országban fegyver és éhínség! – De majd ezeknek a prófétáknak fegyver és éhínség miatt lesz végük. 16 Az a nép pedig\, amelynek prófétálnak\, ott hever majd Jeruzsálem utcáin az éhínség és a fegyver miatt\, és nem lesz\, aki eltemesse őket és feleségüket\, fiaikat és leányaikat. Így zúdítom vissza rájuk saját gonoszságukat. 17 Mondd el nekik ezt az igét: Szememből éjjel-nappal hullanak a könnyek\, nem apadnak el. Mert súlyos sebet kapott népem szűz leánya\, igen fájdalmas csapást. 18 Ha kimegyek a mezőre\, fegyverrel megölteket látok\, ha bemegyek a városba\, éhínségtől szenvedőket. A próféták és a papok pedig olyan ország felé kelnek útra\, amelyet nem ismernek! 19 Ennyire megvetetted Júdát\, szívből megutáltad Siont? Miért sújtottál bennünket gyógyíthatatlan csapással? Békességre vártunk\, de nem jött semmi jó\, és a gyógyulás idejére\, de csak rettegünk! 20 Elismerjük\, Uram\, gonoszságunkat\, atyáink bűnét is: vétkeztünk ellened. 21 A te nevedért kérünk\, ne utálj meg minket\, ne engedd\, hogy meggyalázzák dicső trónodat! Gondolj ránk\, ne bontsd fel a velünk kötött szövetséget! 22 Tudnak-e esőt adni a népek bálványai? Vagy az ég adja-e a záporesőket? Nem\, hanem te\, Urunk\, Istenünk\, benned reménykedünk: hiszen te alkottad mindezeket! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(14) „Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben.” (Jer 14) \nOlvassuk ezt a fejezetet\, és úgy érezzük\, végre megértette a nép a csapás okát. Imádkozni kezdenek a szárazság miatt\, bűnvalló imádsággal fordulnak Istenhez (7)\, megvallva a gonoszságot\, amelyet nemzedékeken át elkövettek (20). De Isten nem indul meg sem ezen\, sem a nép gyötrelmét égre kiáltó Jeremiás szavain. Felbőszíti az Urat a békességet ígérő próféták hangja\, akik isteni felhatalmazás és megbízás nélkül beszélnek\, azt hirdetik\, amit a nép hallani akar. Nem lesz fegyver\, nem lesz éhínség\, ellenben mindenki békességben élhet\, szónokolják ők (13). Ez a könnyű prófétai kenyér. Követni a közhangulatot\, elégedetlenkedni\, amikor mindenki elégedetlen\, reménykedni\, amikor arra van igény\, igazodni az elvárásokhoz\, sima szájjal megbékélést hirdetni\, közben egy szemvillanás alatt eltakarítani\, elnémítani az ellenfelet: ezekre egy közepes képességű politikus is képes. Isten azonban átlát az ilyen emberen. Jeremiást gyűlölték\, megvetették\, bebörtönözték\, életére törtek: Isten mégis igent mondott rá. Szólhatsz akár rokonszenvesen\, akár keményen: nem ez a döntő. Azt mondod\, amit Isten bízott rád? Ez az igazi kérdés. Nagy figyelmeztetés ez a mi egyházunknak is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-351/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260220
DTEND;VALUE=DATE:20260221
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260220T091003Z
LAST-MODIFIED:20260220T091013Z
UID:12111-1771545600-1771631999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:  \n„A mester itt van\, és hív téged.”Jn 11\,28–32 \n\n\n28 Miután ezt mondta\, elment\, és titokban szólt a testvérének\, Máriának: A Mester itt van\, és hív téged. 29 Ő pedig\, amint ezt meghallotta\, gyorsan felkelt\, és odament hozzá. 30 De Jézus még nem ért be a faluba\, hanem azon a helyen volt\, ahol Márta találkozott vele. 31 A zsidók\, akik Máriával voltak a házban\, és vigasztalták\, látták\, hogy hirtelen feláll és kimegy. Utánamentek tehát\, mert azt gondolták\, a sírbolthoz megy\, hogy ott sírjon. 32 Mária pedig\, amint odaért\, ahol Jézus volt\, meglátta őt\, leborult a lába elé\, és így szólt hozzá: Uram\, ha itt lettél volna\, nem halt volna meg a testvérem. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata\n\n\n\n„A mester itt van\, és hív téged.” (28) A reménytelenségben Jézushoz hívni\, ez az igazi reménység (Mk 9\,24). Hirdethetjük mi is testvérünknek\, amit Márta Máriának mond! Jézus azóta sem cáfolta meg ezt a meghívást\, sőt meg is erősítette az elhívottakat. (Mt 11\,28\, Jn 6\,37) \nRÉ21 615 \nFohász | 238 | Eltévedtem\, mint juh \n\n\n„Én\, az Úr vagyok a szívek ismerője…”Jer 17 \n\n\n1 Júda vétke föl van írva vasból készült íróvesszővel\, rá van vésve gyémántheggyel szívük táblájára és oltáraik szarvára. 2 Mert fiaik is oltáraikkal és bálványoszlopaikkal törődnek a zöldellő fáknál\, a magas halmokon 3 és a síkságból kiemelkedő hegyeken. Vagyonodat és minden kincsedet zsákmányul adom másoknak áldozóhalmaid és vétkeid miatt\, melyeket országszerte elkövettél. 4 Elveszíted örökségedet\, melyet neked adtam\, ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban\, amelyet nem ismersz\, mert lángra lobbantottad haragomat\, örökké égni fog! 5 Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi\, aki emberben bízik\, és testi erőre támaszkodik\, az Úrtól pedig elfordul szíve! 6 Olyan lesz\, mint bokor a pusztában: nem remélhet a jövőtől semmi jót. Kövek között tengődik a pusztában\, a szikes\, lakatlan földön. 7 De áldott az a férfi\, aki az Úrban bízik\, akinek az Úr a bizodalma. 8 Mert olyan lesz\, mint a víz mellé ültetett fa\, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie\, ha eljön a hőség\, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia\, szüntelenül termi gyümölcsét. 9 Csalárdabb a szív mindennél\, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! 10 Én\, az Úr vagyok a szívek ismerője\, a vesék vizsgálója\, mindenkivel úgy bánok\, ahogyan élete és tetteinek gyümölcse szerint megérdemli. 11 Aki törvénytelenül gyűjt gazdagságot\, olyan\, mint a madár\, amely idegen tojásokon ül. Élete derekán itt kell hagynia\, és a végén bolondnak tartják. 12 Ó\, dicső trónus\, kezdettől fogva felséges a hely\, ahol szentélyünk áll! 13 Uram\, te vagy Izráel reménysége\, megszégyenülnek mind\, akik elhagynak téged. A tőled elpártolók nevét a porba írják\, mert elhagyták az Urat\, a friss víznek forrását. 14 Gyógyíts meg\, Uram\, akkor meggyógyulok\, szabadíts meg\, akkor megszabadulok\, csak téged dicsérlek. 15 Lásd\, ők ezt mondogatják nekem: Hol van az Úr igéje? Teljesedjék már be! 16 Én nem vonakodtam attól\, hogy pásztorod legyek\, és a végzetes napot nem kívántam. Te tudod\, mi jött ki ajkamon\, ismert volt az előtted. 17 Ne ejts rémületbe engem\, légy oltalmam a veszedelem napján! 18 Szégyenüljenek meg üldözőim\, ne én szégyenüljek meg! Ők rettegjenek\, ne én rettegjek! Rájuk hozd el a veszedelem napját\, ismételten zúzd össze őket! 19 Ezt mondta nekem az Úr: Menj\, és állj ki a nép kapujába\, amelyen Júda királyai járnak ki és be\, azután Jeruzsálem valamennyi kapujába\, 20 és ezt mondd nekik: Halljátok az Úr igéjét\, Júda királyai\, ti\, júdaiak mind\, és Jeruzsálem minden lakója\, akik bejártok ezeken a kapukon! 21 Így szól az Úr: Nagyon vigyázzatok\, ne hordjatok ki és ne vigyetek be semmiféle terhet Jeruzsálem kapuin szombaton! 22 Házatokból se vigyetek ki terhet szombaton\, és ne végezzetek azon semmiféle munkát\, hanem szenteljétek meg a szombati napot\, ahogyan őseiteknek megparancsoltam! 23 De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá\, hanem megmakacsolták magukat\, nem engedelmeskedtek\, és nem fogadták meg az intést. 24 De ha ti figyelmesen hallgattok rám – így szól az Úr –\, és nem visztek be terhet a város kapuin szombaton\, és megszentelitek a szombati napot azzal\, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon\, 25 akkor olyan királyok és vezérek fognak bejárni ennek a városnak a kapuin\, akik Dávid trónján ülnek\, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők és vezéreik meg Júda férfiai és Jeruzsálem lakói\, és lakott lesz ez a város örökre. 26 És ide járnak majd Júda városaiból\, Jeruzsálem környékéről\, Benjámin földjéről\, a Sefélá-alföldről\, a hegyvidékről és a Délvidékről mindazok\, akik égőáldozatot\, véresáldozatot\, ételáldozatot és füstáldozatnak való tömjént hoznak\, meg akik hálaáldozatot hoznak az Úr házába. 27 De ha nem hallgattok rám\, és nem szentelitek meg a szombatot\, ha terhet hordtok\, és úgy mentek be szombaton Jeruzsálem kapuin\, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban\, és az megemészti Jeruzsálem palotáit! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(10) „Én\, az Úr vagyok a szívek ismerője…” (Jer 17) \nIstenünk ismeri az emberi szív minden rejtett zugát. Gyönyörű prófétai kép ez\, csak azt nehéz eldönteni\, ítéletként vagy vigasztaló szóként kell-e tekinteni rá. A szív\, amely az ember egész valójára\, érzelmeire\, érzéseire és gondolataira utal ezen a helyen\, könnyen megcsalja az embert. Ma a szívre az érzelmek helyeként tekintünk\, akit a szíve vezet\, az az érzelmeire hallgat – a józan ész szava helyett. A héber Bibliában viszont sokkal többről van szó. A szív mindennek a közepe\, a bátorság\, az erő\, a kitartás innen fakad – és ha a szív tiszta\, az ember is az. Ha viszont a szív felfuvalkodik\, kevélykedik\, az eredmény önmagában bízó\, személyét túlértékelő\, gőgös ember. Lehet\, hogy simulékony\, hiszen megtanult szépen beszélni\, talán népszerű\, mivel tud viselkedni\, és az is megeshet\, hogy iskolázottságának\, tehetségének\, kitartásának köszönhetően sikeres. De az ilyen ember önmagát állítja saját világképének középpontjába\, ezért Isten előtt nem lehet kedves. Az ilyen ember átkozott (5). Kit vigasztal ez a néhány szó? Azt\, aki az Úrra tekint\, nem magától ájul el\, hanem istenfélelemben él. Hálás\, mert tudja: amit elért\, az Úrtól kapta\, áldás gyanánt. Mozdítsuk ki önmagunkat a világegyetem középpontjából! Az a hely már foglalt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-352/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260223
DTEND;VALUE=DATE:20260224
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260223T080920Z
LAST-MODIFIED:20260223T080920Z
UID:12114-1771804800-1771891199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Hagyd”Jn 12\,1–8 \n\n\n1 Jézus tehát hat nappal a páska ünnepe előtt elment Betániába\, ahol Lázár élt\, akit feltámasztott a halottak közül. 2 Vacsorát készítettek ott neki\, és Márta szolgált fel\, Lázár pedig egyike volt azoknak\, akik Jézussal együtt ültek az asztalnál. 3 Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat\, megkente Jézus lábát\, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával. 4 Tanítványai közül az egyik\, Júdás Iskáriótes\, aki el akarta őt árulni\, így szólt: 5 Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért\, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek? 6 De nem azért mondta ezt\, mintha a szegényekre lett volna gondja\, hanem azért\, mert tolvaj volt\, és a nála levő erszényből elszedegette\, amit beletettek. 7 Jézus erre így szólt: Hagyd őt\, hiszen a temetésem napjára szánta; 8 mert a szegények mindig veletek lesznek\, de én nem leszek mindig veletek. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata\n\n\n\nFélelmetes\, ahogy a meghitt alkalmat meg akarja rontani a gonosz. A júdási indulat ma is tönkre akarja tenni azt\, amiben vagyok\, sőt eszközzé is akar tenni. Ebben a történetben Jézus jelenléte\, szava megállítja a sátáni erőt. Hagyd – mondja Júdásnak. Elengedhetem én is a magam kényelmét\, hogy ma abban fejezzem ki a hálám\, hogy az alkohol rabjai felé szolgálok. \nRÉ21 446 \nKönyörgés | 465 | Úr Jézus\, hozzád kiáltok \n\n\n„…megverette Jeremiás prófétát…”Jer 19\,14–20\,18 \n\n\n14 Amikor Jeremiás visszaért a Tófetből\, ahová prófétálni küldte az Úr\, kiállt az Úr házának udvarára\, és ezt mondta az egész népnek: 15 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: El fogom hozni erre a városra és a hozzá tartozó többi városra mindazt a veszedelmet\, amit kijelentettem róla. Mert megmakacsolták magukat\, és nem hallgattak az én igéimre. \n1 De Pashúr pap\, Immér fia\, aki az Úr háza felügyelőinek volt a vezetője\, meghallotta\, hogy mit prófétált Jeremiás. 2 Ezért megverette Jeremiás prófétát\, majd bezáratta abba a kalodába\, amely a felső Benjámin-kapuban volt\, az Úr háza mellett. 3 Reggel\, amikor kivétette Pashúr Jeremiást a kalodából\, ezt mondta neki Jeremiás: Nem Pashúrnak nevez téged az Úr\, hanem így: Iszonyat mindenütt! 4 Mert ezt mondja az Úr: Iszonyatot támasztok benned és minden barátodban. Elhullanak ellenségeik fegyvere által szemed láttára. Egész Júdát pedig Babilónia királyának kezébe adom\, aki fogságba viszi őket Babilóniába\, vagy karddal vágatja le őket. 5 Neki adom ennek a városnak minden vagyonát\, szerzeményét és értékét. Júda királyainak összes kincsét is ellenségeik kezébe adom. Zsákmányul ejtik\, elveszik\, és Babilóniába viszik. 6 Te pedig\, Pashúr\, házad összes lakójával együtt fogságba mégy\, és Babilóniába kerülsz. Ott halsz meg\, ott temetnek el téged is meg összes barátodat is\, mivel hazugságot prófétáltál nekik! 7 Rászedtél\, Uram\, és én hagytam\, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam\, és legyőztél! Nevetnek rajtam egész nap\, engem gúnyol mindenki. 8 Ahányszor csak megszólalok\, kiáltanom kell és hirdetnem\, hogy erőszak és elnyomás uralkodik. Az Úr igéje csak gyalázatot és gúnyt szerzett nekem egész nap. 9 Azt gondoltam: nem törődöm vele\, nem szólok többé az ő nevében. De perzselő tűzzé vált szívemben\, csontjaimba van rekesztve. Erőlködtem\, hogy magamban tartsam\, de nincs rajta hatalmam. 10 Hallom\, hogy sokan suttogják: Iszonyat mindenütt?! Jelentsétek föl! Föl is jelentjük! Akik jóakaróim voltak\, mind a bukásomra várnak: Talán rá lehet szedni! Hatalmunkba ejtjük\, és bosszút állunk rajta! 11 De az Úr velem van\, mint egy erős vitéz. Ezért elbuknak üldözőim\, nem bírnak velem. Csúfosan felsülnek\, kudarcot vallanak\, gyalázatuk soha nem megy majd feledésbe! 12 Ó\, Seregek Ura\, aki megvizsgálod az igazat\, aki belelátsz a vesékbe és a szívekbe! Hadd lássam\, hogy állsz bosszút rajtuk\, mert eléd tártam ügyemet! 13 Énekeljetek az Úrnak\, dicsérjétek az Urat\, mert kiragadja a szegény ember életét a gonoszok kezéből! 14 Átkozott az a nap\, amelyen születtem\, ne legyen áldott az a nap\, amelyen anyám szült! 15 Átkozott az az ember\, aki hírül vitte apámnak\, hogy fiúgyermeke született\, és nagy örömet szerzett neki! 16 Úgy járjon az az ember\, mint a városok\, amelyeket szánalom nélkül elpusztított az Úr: reggel jajkiáltást halljon\, délben harci zajt! 17 Miért nem öltek meg anyám méhében\, hogy anyám lett volna a sírom\, és méhe örökre terhes maradt volna! 18 Minek is jöttem ki anyám méhéből\, ha csak gyötrelmet és szenvedést látok\, és napjaim szégyenben érnek véget?! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(2) „…megverette Jeremiás prófétát…” (Jer 19\,14–20\,18) \nJeremiás fellépése nem maradt hatástalan. Na nem a vágyott cél\, a nép tömeges megtérése következett be – ez túl szép lett volna. De a hír azért terjedt\, szájról szájra járt\, igaz nem bűnbánattal\, hanem felháborodással telítődött\, míg a próféta ítéletes szavai eljutottak a papi fülekbe. A pletyka már csak ilyen; ha pedig megfelelő helyen hallják meg a gondosan megszűrt\, itt-ott felnagyított\, más pontokon elnagyoltan továbbadott részleteket\, az eredmény garantálható. A megrágalmazottra hideg napok következnek. Mit is tett Jeremiás? Prófétált\, Istentől kapott Igét szólt\, fáradhatatlanul\, néha kissé teátrálisan. Aztán a hír szárnyra kelt\, megtérést nem eredményezett\, de a suttogó propaganda követhetetlen csűrés-csavarásán át az igehirdetőből lázító lett. Felforgató. Szerencsétlen embert eddig csak megvetették\, Pashúr\, a rendfenntartó szerepben tetszelgő pap meg is verette. Vajon értette a próféta\, miért történik vele mindez? Ez nem derül ki a fejezetből\, de azt tudjuk\, hogy Jeremiás\, érthetően\, mérhetetlenül elkeseredett. Haragudott mindenkire\, megelégelte elhívását\, életét\, úgy érezte\, legyőzte az Isten. Halált kívánt látni\, de ezt ne rójuk fel neki. Ő is ember volt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-353/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260224
DTEND;VALUE=DATE:20260225
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260224T080947Z
LAST-MODIFIED:20260224T080947Z
UID:12116-1771891200-1771977599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…hittek Jézusban”Jn 12\,9–11 \n\n\n9 Nagyon sokan megtudták a zsidók közül\, hogy ő ott van\, és odamentek; nemcsak Jézus miatt\, hanem azért is\, hogy lássák Lázárt\, akit feltámasztott a halottak közül. 10 A főpapok pedig elhatározták\, hogy Lázárt is megölik\, 11 mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda\, és hittek Jézusban. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata\n\n\n\nTerjed a csoda híre\, már nemcsak Jézusért\, hanem Lázár miatt is jönnek az emberek. A farizeusok aggódnak\, hogy elveszítik a nép irányításának a hatalmát\, mert nekik ez jelenti az életet\, a jövőt. Készek a kettős gyilkosságra is. Az én életemet is fogva tarthatja a valakihez\, valamihez való ragaszkodás. Jézus azt mondja\, hogy aki kész elengedni ezt\, felszabadul a nyomás alól és gyümölcsöt terem. \nRÉ21 59 \nBűnbánati zsoltár | 151 | Hatalmas Isten\, nagy haragodban \n\n\n„…visszafordítok a kezetekben minden fegyvert…”Jer 21 \n\n\n1 Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak\, amikor Cidkijjá király elküldte hozzá Pashúrt\, Malkijjá fiát és Cefanjá papot\, Maaszéjá fiát ezzel az üzenettel: 2 Kérdezd meg ügyünkben az Urat\, mert Nebukadneccar\, Babilónia királya háborút indított ellenünk! Talán csodát tesz velünk az Úr\, ahogyan máskor\, és ő is elvonul tőlünk. 3 Jeremiás így felelt nekik: Mondjátok meg Cidkijjának\, 4 hogy ezt mondta az Úr\, Izráel Istene: Én visszafordítok a kezetekben minden fegyvert\, amellyel Babilónia királya és a káldeusok ellen harcoltok\, akik ostromolnak benneteket a várfalon kívül\, és behozom őket a város közepébe. 5 Mert én magam harcolok ellenetek kinyújtott kézzel és erős karral\, lángoló haraggal és nagy felháborodással. 6 Megverem e város lakóit\, embert és állatot egyaránt: súlyos dögvészben halnak meg. 7 Azután pedig – így szól az Úr – Cidkijját\, Júda királyát\, udvari embereit és a népet\, akik megmaradnak e városban a dögvész\, a fegyver és az éhínség után\, kezébe adom Nebukadneccarnak\, Babilónia királyának és ellenségeiknek\, akik az életükre törnek. Kardélre hányja őket\, nem szánja\, nem kíméli\, és nem irgalmaz nekik. 8 Ennek a népnek pedig mondd meg: Így szól az Úr: Én most elétek adom az élet útját és a halál útját. 9 Aki ebben a városban marad\, az fegyver\, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy\, és a benneteket ostromló káldeusokhoz pártol\, az megmarad\, és ajándékul kapja az életét. 10 Mert e város ellen fordulok\, vesztére és nem javára – így szól az Úr. Babilónia királyának a kezébe kerül\, és ő fölperzseli azt. 11 Júda királyi házának pedig mondd meg: Halljátok az Úr igéjét\, 12 Dávid háza! Így szól az Úr: Törvényesen ítéljetek reggelenként\, mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától\, különben fellángol haragom\, mint a tűz\, és égni fog olthatatlanul gonosztetteik miatt! 13 Én rátok támadok\, akik a völgyben és a fennsík szikláján laktok – így szól az Úr –\, akik ezt gondoljátok: Ki törhetne ránk\, ki hatolhat be erődjeinkbe? 14 Ezért megbüntetlek titeket saját tetteitek gyümölcse szerint – így szól az Úr: Tüzet gyújtok erdőtökben\, amely mindenestül megemészti azt! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(4) „…visszafordítok a kezetekben minden fegyvert…” (Jer 21) \nIsten változatos büntetésekhez tud folyamodni\, amikor akaratát érvényesíti. Ennek legteljesebb tárházát az egyiptomi tíz csapás mutatja be\, amikor békáktól a sötétségig\, vérré váló vizektől az elsőszülöttek haláláig terjed a pusztítás. Dávid király\, utolsó nagy bűnbeesésekor\, választhatott az éhínség\, az ellenség és a dögvész csapása közül (2Sám 24). Dávid Isten kezébe akart hullani\, így a dögvészt választotta. Igaza lett\, Isten Jeruzsálem határában megállította öldöklő angyalát. Jeremiás évszázadokkal később azt ismerte fel\, hogy a város ellen támadó babiloni sereg nem a hódító hordák vérszomját testesíti meg\, hanem az Úr büntetését hozza Jeruzsálembe. Ő küldi a pusztítókat\, ő veri meg a város lakóit\, ő szolgáltatja ki bűnbe esett népét az idegeneknek. A háború nem politikai manőver\, hanem Isten büntetése. Kemény szavak ezek\, ráadásul szembeszállnak a korábbi tapasztalatokkal: eddig Isten az utolsó pillanatban mindig irgalmazott! Három emberöltő telt el az asszír sereg támadása óta\, a helyzet akkor is reménytelennek látszott\, de végül az ostromlók kotródtak el\, erről még az évszázadokkal később élő görög történetíró\, Hérodotosz is megemlékezett. Ezúttal Isten nem indul szánalomra. Nincs tovább.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-354/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260227
DTEND;VALUE=DATE:20260228
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260227T074037Z
LAST-MODIFIED:20260227T074042Z
UID:12119-1772150400-1772236799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Most megy végbe az ítélet e világ felett…”Ákos\, Bátor \n\n\n27 Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám\, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem! 28 Atyám\, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem\, és ismét megdicsőítem. 29 A sokaság pedig\, amely ott állt\, és hallotta\, azt mondta\, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele. 30 Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang\, hanem tiértetek. 31 Most megy végbe az ítélet e világ felett\, most vettetik ki e világ fejedelme. 32 Én pedig\, ha felemeltetem a földről\, magamhoz vonzok mindeneket. 33 Ezt azért mondta\, hogy jelezze\, milyen halállal fog meghalni. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata\n\n\n\nA döntés ideje jött el\, ezért Jézus nyugtalan\, vívódik. Vállalja a szenvedésen át a megszégyenítő halált\, hogy megdicsőítse Isten nevét? Az égi hang segítséget ad. Nem Jézusnak\, hanem nekem van szükségem erre\, miattam van\, hogy merjem elfogadni a rendelt utam\, ahogy Ő tette az övét. Engedjem\, hogy ma magához vonzza életemet\, rábízzam mindennapi dolgaimat\, kapcsolataimat. Vele én is győzhetek. \nRÉ21 269 \nKönyörgés böjti időben | 471 | Kegyelmezz meg nékünk \n\n\n„Nem olyan-e az én igém\, mint a tűz […]\, vagy mint a sziklazúzó pöröly?”Jer 23\,23–40 \n\n\n23 Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr –\, hanem Isten vagyok a távolban is! 24 El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre\, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? – így szól az Úr. 25 Hallottam\, hogy mit mondanak a próféták\, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam\, álmot láttam! 26 Meddig tart még ez? Mit forgatnak a hazugságot prófétáló próféták a fejükben\, mikor saját szívük csalárdságát prófétálják? 27 El akarják talán feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal\, amelyeket elbeszélnek egymásnak\, ahogyan Baal kedvéért őseik is elfeledték nevemet? 28 Az a próféta\, aki álmot látott\, mondja meg\, hogy csak álom volt. De aki igét kapott\, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr. 29 Nem olyan-e az én igém\, mint a tűz – így szól az Úr –\, vagy mint a sziklazúzó pöröly? 30 Ezért rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –\, akik egymástól lopkodják igéimet! 31 Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –\, akik csak a szájukat járatják\, és azt állítják\, hogy az kijelentés. 32 Rátámadok az olyan prófétákra\, akik hazug álmaikat beszélik el – így szól az Úr –\, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel. Pedig nem küldtem őket\, nem adtam parancsot nekik\, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr. 33 Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap\, hogy mi az Úr ígérete\, akkor ezt mondd nekik: Az az ígéret\, hogy elvetlek benneteket – így szól az Úr. 34 Ha egy próféta\, pap vagy a nép az Úr ígéretéről beszél\, megbüntetem azt az embert háza népével együtt. 35 Csak azt kérdezhetitek egymástól\, egyik ember a másiktól\, hogy mit válaszolt az Úr\, vagy hogy mit szólt az Úr! 36 De az Úr ígéretét ne emlegessétek többé\, mert az ígéret csak emberi beszéd\, amellyel megváltoztatjátok az élő Istennek\, a Seregek Urának\, Istenünknek az igéjét. 37 Csak azt lehet kérdezni a prófétától\, hogy mit válaszolt neki az Úr\, vagy hogy mit szólt az Úr! 38 Ha azonban az Úr ígéretéről beszéltek\, akkor így szól az Úr: Mivel ki mertétek mondani azt\, hogy az Úr ígérete\, noha üzentem nektek\, hogy ne beszéljetek az Úr ígéretéről\, 39 ezért fölemellek benneteket\, és elvetlek benneteket színem elől azzal a várossal együtt\, amelyet nektek és őseiteknek adtam. 40 Örök szégyennel és örök gyalázattal sújtalak titeket\, amely soha nem megy majd feledésbe! \n\n\n\nAz Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata\n\n\n\n(29) „Nem olyan-e az én igém\, mint a tűz […]\, vagy mint a sziklazúzó pöröly?” (Jer 23\,23–40) \nIsten Igéjével élhetünk napról napra\, ez csodálatos ajándék az Úrtól. Az Igével azonban nemcsak élni\, de visszaélni is lehet: ezt követi el az ember\, valamennyiszer saját vágyait\, saját szavait\, saját igazságát hirdeti Istenre\, az ő szavára hivatkozva. Miért kaptuk Isten Igéjét? Ez a mai szakasz valódi kérdése. A válasz: azért\, mert Isten az Ige által jelenti ki a legtisztábban akaratát. A „hazug módon” (25) prófétáló hírnökök Isten igazságának érvényre jutását lehetetlenítik el. Aki hazugságot szól\, Istent próbálja saját szolgálatába állítani\, számára az Úr alkalmazható bizonyíték\, hivatkozási alap\, nem több annál. Az istenfélő ember azonban nem az életét menedzseli\, hébe-hóba az Úrra utalgatva\, hanem az Igét teszi meg kiindulási ponttá. Az istenfélő nem önfejűen\, érdek alapján dönt\, hanem az Igéből nyer eligazítást. Fáradhatatlanul kell kutatnunk Isten akaratát\, hisz az összes krízisünkre van válasz\, ha bizonytalanok vagyunk\, valószínűleg még nem találtunk rá. Így tudakolva az Írást képessé válhatunk az irányítás átengedésére. Már nem akarom kézben tartani az életem\, mert tudom\, hogy jobb\, sokkal jobb helyen van Istennél\, mint nálam.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-355/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260301T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260331T170000
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260313T122445Z
LAST-MODIFIED:20260313T122445Z
UID:12135-1772352000-1774976400@nemmind1.hu
SUMMARY:Tóth Enikő: Hóvirág
DESCRIPTION:Zsenge\, vékony\, gyenge szár\,\nmégis erős lábon áll\,\nfehér feje szemérem\,\ntavaszt üzen a télben\,\nha először meglátod\,\nöleled a világot\,\nmert érzed\, hogy van tovább\,\nreményt keltő kis csodák\,\nvarázsolják életed\,\ntavaszváró énedet!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/toth-eniko-hovirag/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260303
DTEND;VALUE=DATE:20260304
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260303T090201Z
LAST-MODIFIED:20260303T090209Z
UID:12122-1772496000-1772582399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az én lábamat nem mosod meg soha.”Jn 13\,1–11 \n\n\n1 Közeledett a páska ünnepe\, és Jézus tudta\, hogy eljött az ő órája\, amelyben át kell mennie e világból az Atyához. Szerette övéit e világban\, szerette őket mindvégig. 2 És vacsora közben\, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek\, Simon fiának\, hogy árulja el őt\, 3 Jézus tudva\, hogy az Atya mindent a kezébe adott\, és hogy az Istentől jött\, és az Istenhez megy\, 4 felkelt a vacsorától\, letette felsőruháját\, és egy kendőt kötött magára\, 5 azután vizet öntött a mosdótálba\, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendővel. 6 Simon Péterhez lépett\, aki így szólt hozzá: Uram\, te mosod meg az én lábamat? 7 Jézus így válaszolt neki: Amit én teszek\, most még nem érted\, de később majd megérted. 8 Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg\, semmi közöd sincs hozzám. 9 Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram\, ne csak a lábamat\, hanem a kezemet\, sőt a fejemet is! 10 Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött\, annak csak arra van szüksége\, hogy a lábát mossák meg\, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok\, de nem mind. 11 Mert tudta\, ki árulja el\, azért mondta: Nem vagytok mindnyájan tiszták. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata\n\n\n\n„Az én lábamat nem mosod meg soha.” (8) A tanítványok életét mindig két ellentétes pólus feszültsége mérgezi. Az erőltetett alázaté\, amely Péter szavaiból is kicsendül\, és a hatalom\, a nagyság utáni folyamatos sóvárgásé (vö. Mt 20\,20–28). Tapasztalt coachok vallják\, hogy sehol nem olyan éles a pozíció- és státuszküzdelem\, mint az egyházi szervezetekben. Az alázat igénye előhívja a sátánt\, aki hatalommal kísért (Mt 4\,8–11). Urunk ezért öltötte fel a kendőt és óvott: „közöttetek ne így legyen”. \nRÉ21 454 \nZsoltárdicséret | 172 | Aki veti segedelmét \n\n\n„Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk.”Jer 26 \n\n\n1 Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz: 2 Ezt mondja az Úr: Állj az Úr házának udvarába\, és szólj mindazokhoz\, akik Júda városaiból eljönnek\, hogy az Úr házában leboruljanak. Hirdesd nekik mindazt\, amit megparancsoltam neked\, egyetlen szót sem hagyhatsz el belőle! 3 Talán hallgatnak rá\, és mindenki megtér a maga gonosz útjáról; akkor én is megbánom\, hogy gaztetteik miatt veszedelmet akartam zúdítani rájuk. 4 Ezt mondd nekik: Így szól az Úr: Ha nem hallgattok rám\, és nem éltek törvényem szerint\, amelyet elétek tártam\, 5 és nem hallgattok szolgáimnak\, a prófétáknak beszédére\, akiket hozzátok küldtem – méghozzá idejében küldtem\, de ti nem hallgattatok rájuk –\, 6 akkor úgy bánok ezzel a házzal\, ahogyan Sílóval; ezzel a várossal pedig átkaiban példálózik majd a föld minden népe! 7 A papok\, a próféták és az egész nép hallották\, amint Jeremiás az Úr házában elmondta ezeket az igéket. 8 Amikor Jeremiás elmondott mindent\, amit az Úr parancsa szerint mondania kellett az egész népnek\, megragadták a papok\, a próféták és az egész nép\, és ezt mondták: Meg kell halnod! 9 Miért prófétáltad az Úr nevében\, hogy úgy jár ez a templom\, mint Síló\, ez a város pedig romhalmazzá és lakatlanná válik? És az egész nép összesereglett Jeremiás körül az Úr házánál. 10 Amikor meghallották ezeket Júda vezetői\, felmentek a királyi palotából az Úr házába\, és leültek az Úr háza új kapujának bejáratánál. 11 A papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész népnek: Halálra kell ítélni ezt az embert\, mert ez ellen a város ellen prófétált\, ahogyan magatok is hallottátok. 12 Jeremiás viszont ezt mondta az összes vezetőnek és az egész népnek: Az Úr küldött engem\, hogy a templom és a város ellen elmondjam mindazokat a prófétai igéket\, amelyeket hallottatok. 13 Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket\, és hallgassatok az Úrnak\, a ti Isteneteknek szavára! Akkor majd megbánja az Úr\, hogy veszedelemmel fenyegetett titeket. 14 Ami pedig engem illet: a kezetekben vagyok. Bánjatok velem úgy\, ahogyan jónak és helyesnek látjátok! 15 De tudjátok meg\, hogy ha megöltök\, ártatlan vér terhel benneteket\, ezt a várost és lakóit\, mert valóban az Úr küldött engem hozzátok\, hogy elmondjam nektek mindezeket az igéket. 16 A vezetők és az egész nép ezt mondták a papoknak és a prófétáknak: Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk. 17 Az ország vénei közül is felálltak egyesek\, és ezt mondták az egész összegyűlt népnek: 18 Ezékiás júdai király idejében is volt egy próféta\, a móreseti Mikeás\, aki ezt mondta Júda egész népének: Így szól a Seregek Ura: Felszántják a Siont\, mint a mezőt\, Jeruzsálem romhalmaz lesz\, a templomhegy pedig erdős magaslat. 19 Mégsem ölte meg Ezékiás júdai király és egész Júda\, mert félték az Urat\, és mert esedeztek az Úrhoz. Az Úr pedig megbánta\, hogy veszedelemmel fenyegette őket. Mi pedig ilyen nagy bajt zúdítanánk magunkra? 20 Volt egy másik ember is\, aki az Úr nevében prófétált: a Kirjat-Jeárímból való Úrijjá\, Semajá fia. Ő is ez ellen a város és ország ellen prófétált\, egészen úgy\, ahogy Jeremiás. 21 Amikor meghallotta Jójákím király\, az előkelők és a vezérek\, hogy mit beszélt\, halálra kerestette a király. Úrijjá ezt meghallva megijedt\, és Egyiptomba menekült. 22 Jójákím király azonban embereket küldött Egyiptomba: Elnátánt\, Akbór fiát és vele együtt másokat is Egyiptomba küldött. 23 Ezek visszahozták Úrijját Egyiptomból\, Jójákím király elé vitték\, aki kivégeztette\, holttestét pedig a köznép temetőjébe dobatta. 24 Jeremiásnak azonban pártját fogta Ahíkám\, Sáfán fia; ezért nem adták a nép kezébe\, és nem ölték meg. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk.” (Jer 26) \nJeremiás életveszélyben. Nem tett ő többet\, mint közvetítette Isten figyelmeztetését\, mégpedig hogy Isten számára a külsődleges vallásosság\, a kegyes cselekedetek\, a kultusz és szent intézmény nem jelentenek semmit. Ami számít\, hogy az ember hallgasson rá (3)\, éljen törvénye szerint (4) egyszóval térjen meg\, forduljon vissza a „maga gonosz útjáról” (3). Jeremiás üzenete örök és ősi prófétai üzenet. Hangoztatja Sámuel\, és legnagyobb tekintélyével aláhúzza Jézus is: „…igaz imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát…” (Jn 4\,23) Nem csoda\, hogy az intézmény és kultusz őrei azok\, akik perbe fogják\, a templom megszentségtelenítésével vádolják Isten emberét. Ilyen prófétai sorsra jut Jézus (Mk 14\,58) és Pál apostol is (ApCsel 21). Mi menti meg Jeremiást? Befolyásos pártfogói? Ékesszólásával maga mellé állítja a tömegeket? Isten kegyelme prófétája védelmében megnyitja az emberek fülét arra\, hogy meghallhassák\, hogy amit mond\, tőle származik: „Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk” (16).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-356/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260305
DTEND;VALUE=DATE:20260306
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260305T145856Z
LAST-MODIFIED:20260305T145856Z
UID:12126-1772668800-1772755199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…vajon kiről beszél?”Jn 13\,21–30 \n\n\n21 Miután ezeket elmondta Jézus\, megrendült lelkében\, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony\, bizony\, mondom nektek\, közületek egy elárul engem. 22 Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? 23 Jézus mellett telepedett asztalhoz egyik tanítványa\, akit Jézus szeretett. 24 Intett neki Simon Péter\, hogy tudakolja meg\, ki az\, akiről beszél. 25 Az odahajolt Jézushoz\, és megkérdezte tőle: Uram\, ki az? 26 Jézus így felelt: Az\, akinek én mártom be a falatot és odaadom. Bemártotta tehát a falatot\, és odaadta Júdás Iskáriótesnek\, Simon fiának; 27 és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: Amit tenni akarsz\, tedd meg hamar! 28 Az ott ülők közül senki sem értette\, hogy miért mondja ezt neki. 29 Egyesek ugyanis azt gondolták\, hogy mivel az erszény Júdásnál volt\, azt mondja neki Jézus: Vedd meg\, amire szükségünk van az ünnepre\, vagy azt\, hogy a szegényeknek adjon valamit. 30 Miután tehát elfogadta a falatot\, azonnal kiment. Már éjszaka volt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata\n\n\n\n„…vajon kiről beszél?” (22) A tanítványoknak fogalma sem volt arról\, hogy ki lehet képes elárulni Jézust. Júdás olyan jól játszotta a szerepét\, hogy vele kapcsolatban fel sem merült a kétely\, sőt\, még a közös kasszát is rábízták\, mert annyira igaznak tűnt. A valódi kegyesség nem kérkedik istenkapcsolatával. Aki sokat hozakodik elő ezzel\, ott valami nincs rendben. Nem kell egymással szemben bizalmatlannak lennünk\, de „sztárolni” sem kell senkit az egyházban. \nRÉ21 11 \nIntés böjti időben | 473 | Tisztítsd meg szíved \n\n\n„Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.”Jer 28 \n\n\n1 Abban az esztendőben\, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén\, a negyedik esztendő ötödik hónapjában ezt mondta nekem a Gibeónból való Hananjá próféta\, Azzúr fia az Úr házánál\, a papok és az egész nép előtt: 2 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Összetöröm Babilónia királyának az igáját! 3 Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre az Úr házának minden edényét\, amelyet elvitt Nebukadneccar\, Babilónia királya erről a helyről\, és Babilonba vitt. 4 Visszahozom erre a helyre Jekonját\, Jójákím fiát\, Júda királyát és az összes júdai foglyot\, aki elkerült Babilóniába – így szól az Úr –\, mert összetöröm Babilónia királyának az igáját. 5 De Jeremiás próféta válaszolt Hananjá prófétának a papok és az egész nép előtt\, akik ott álltak az Úr házánál. 6 Ezt mondta Jeremiás próféta: Ámen! Bár megtenné ezt az Úr\, és teljesítené az Úr a szavaidat\, amelyben azt prófétáltad\, hogy az Úr házának edényei és azok\, akik fogságba mentek\, mind visszakerülnek Babilonból erre a helyre! 7 De hallgasd csak meg azt az igét\, amelyet én hirdetek most neked és az egész népnek: 8 Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen. 9 Ha pedig egy próféta békességről prófétál\, akkor a prófétai ige beteljesedésekor majd kiderül\, hogy valóban az Úr küldte-e azt a prófétát. 10 Ekkor Hananjá próféta levette a jármot Jeremiás próféta nyakáról\, és összetörte. 11 Majd ezt mondta Hananjá az egész nép előtt: Ezt mondja az Úr: Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról! Jeremiás próféta ekkor elment útjára. 12 De így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz\, miután Hananjá próféta letörte a jármot Jeremiás próféta nyakáról: 13 Menj\, és ezt mondd Hananjának: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze\, de vasjármot csináltál helyette! 14 Mert ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára\, hogy Nebukadneccart\, Babilónia királyát szolgálják. Szolgálni is fogják\, sőt még a vadállatokat is neki adom. 15 Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananjá prófétának: Hallgass ide\, Hananjá! Nem küldött téged az Úr\, hazugsággal biztatod ezt a népet! 16 Azért ezt mondja az Úr: Eltöröllek téged a föld színéről\, még ebben az esztendőben meghalsz\, mert szavaiddal el akartad téríteni őket az Úrtól. 17 Meg is halt Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.” (Jer 28) \nKire hallgatsz? Jeremiás próféta könyvének 28. fejezete olyannyira a folytatása az előző résznek\, hogy a babiloni fogságot kifejező jármot\, amelyet Jeremiás az előző fejezetben tett a nyakába\, még mindig viseli. Egészen addig\, amíg egy Hananjá nevű „próféta” le nem veszi a nyakából\, és össze nem töri\, hogy ő is egy prófétára hajazó jelképes cselekedettel húzza alá nem az Úrtól származó\, inkább a saját népszerűségét szolgáló üzenetét: „Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról!” (11) Jeremiás először nem kap újabb kijelentést feleletképpen az Úrtól\, de nem marad magára hagyva. Ha friss kijelentése nincs is\, visszaemlékezhet és visszanyúlhat azokhoz az Igékhez\, amelyek neki korábban\, sőt az őt megelőző prófétáknak adattak. (8) Ezek által tud a hamis prófétának megfelelni. Mi sem kapunk életünk kérdései kapcsán külön kijelentéseket az Úrtól\, de mi sem vagyunk magunkra hagyva. Sőt\, még sokkal jobb helyzetben is vagyunk\, mint Jeremiás és kortársai\, hiszen míg számukra még csak töredékességében\, addig nekünk már teljességében rendelkezésünkre áll a Szentírásban Isten írott kijelentése. Belőle meríthetjük a válaszainkat\, hiszen „amik megírattak\, a mi tanulságunkra írattak meg” (Róm 15\,4).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-357/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260308
DTEND;VALUE=DATE:20260309
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260308T112915Z
LAST-MODIFIED:20260308T112915Z
UID:12128-1772928000-1773014399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben\, és higgyetek énbennem!”Jn 14\,1–7 \n\n\n1 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben\, és higgyetek énbennem! 2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna\, vajon mondtam volna-e nektek\, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3 És ha majd elmentem\, és helyet készítettem nektek\, ismét eljövök\, és magam mellé veszlek titeket\, hogy ahol én vagyok\, ti is ott legyetek. 4 Ahova pedig én megyek\, oda tudjátok az utat. 5 Tamás erre így szólt hozzá: Uram\, nem tudjuk\, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat? 6 Jézus így válaszolt: Én vagyok az út\, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához\, csak énáltalam. 7 Ha ismernétek engem\, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt\, és látjátok őt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila igemagyarázata\n\n\n\nPolitikai feszültségben\, vallási irányzatok civódásában a küldetését félreértő tanítványait azzal készíti Jézus az előttük álló válságra\, hogy bizalmukat erősíti Istenben. (1) Mert az Isten jó – bármilyen is a világ. Jézus nem hagy el – még ha a Golgotán át vezet is az útja. Egyedül általa léphetünk be Isten történetébe (6)\, melyben Jézus legyőzte a gonoszt\, újjáteremti a világot\, bármilyen sivár is; hogy Éden kertjévé váljanak gyülekezeteink\, kapcsolataink. Bárcsak Istennek ezt a történetét munkálnánk egyházi és világi választások idején is! \nRÉ21 334 • IÉ Lk 9\,57–62 • Zsolt 95 \nZsoltárdicséret | 154 | Ó\, én két szemeim\, ti az Úrra nézzetek \nHeti zsoltárének | 6 | Uram\, te nagy haragodba \n\n\n„Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!”Jer 31\,1–30 \n\n\n1 Abban az időben – így szól az Úr – Izráel minden nemzetségének Istene leszek\, ők pedig az én népem lesznek. 2 Ezt mondja az Úr: Kegyelmet kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült nép\, a nyugalma felé tartó Izráel. 3 A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek\, azért vontalak magamhoz hűségesen. 4 Fölépítelek még téged\, és fölépülsz\, Izráel szüze! Fölékesíted még magad\, és kézi dobokkal lejtesz majd táncot a vigadozók között! 5 Ültetsz te még szőlőt Samária hegyein\, és akik elültetik\, azok fogják szüretelni is. 6 Mert eljön az a nap\, amikor az őrök így kiáltanak Efraim hegyein: Jöjjetek\, menjünk a Sionra\, Istenünkhöz\, az Úrhoz! 7 Ezt mondja az Úr: Ujjongjatok\, örüljetek Jákób sorsán\, vigadozzatok a népek élén\, hirdessétek\, és mondjatok dicséretet: az Úr megszabadította népét\, Izráel maradékát! 8 Visszahozom őket észak földjéről\, összegyűjtöm a föld pereméről. Lesz közöttük vak és sánta\, terhes és szülő asszony egyaránt: nagy gyülekezetként térnek ide vissza. 9 Sírva jönnek\, és fohászkodnak\, miközben vezetem őket; folyóvizekhez vezetem egyenes úton\, amelyen nem botladoznak. Mert atyja vagyok Izráelnek: Efraim az elsőszülöttem. 10 Halljátok az Úr igéjét\, ti\, népek\, hirdessétek a távoli szigeteken\, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt\, össze is gyűjti\, és őrzi\, mint pásztor a nyáját. 11 Mert megváltotta az Úr Jákóbot\, kiszabadította az erősebb kezéből. 12 Megjönnek majd\, és ujjonganak Sion magaslatán\, élvezik az Úrtól kapott javakat: a gabonát\, a mustot és az olajat\, a juhokat és a marhákat. Olyan lesz a lelkük\, mint az öntözött kert\, és nem hervadoznak többé. 13 Akkor örömtáncot jár a szűz\, örülnek az ifjak a vénekkel együtt. Gyászukat örömre fordítom\, megvigasztalom őket\, örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után. 14 A papokat bőséggel árasztom el\, népem pedig jóllakik javaimmal – így szól az Úr. 15 Ezt mondja az Úr: Hangos jajgatás hallatszik Rámában és keserves sírás: Ráhel siratja fiait\, nem tud megvigasztalódni\, mert nincsenek többé fiai. 16 Ezt mondja az Úr: Hagyd abba a hangos sírást\, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz szenvedésed jutalma – így szól az Úr –\, visszatérnek fiaid az ellenség földjéről. 17 Reménykedhetsz a jövőben – így szól az Úr –\, mert visszatérnek hazájukba fiaid. 18 Jól hallom Efraim kesergését: Megvertél\, mint egy tanulatlan borjút\, és én elszenvedtem a verést. Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem! 19 Elfordultam tőled\, de aztán megbántam\, belátva bűnömet a mellemet vertem\, szégyenkeztem\, pironkodtam\, mert viselnem kellett ifjúságom gyalázatát. 20 Hát nem az én drága fiam Efraim? Hát nem az én kedves gyermekem? Valahányszor megfenyegetem\, végül mégis elfog a szánalom iránta: megremeg érte a bensőm\, irgalmaznom kell neki – így szól az Úr. 21 Állíts magadnak jelzőoszlopokat\, rakj le útjelzőket\, figyeld az országutat\, az utat\, amelyen elmentél! Térj vissza\, Izráel szüze\, térj vissza városaidba! 22 Meddig tétovázol még\, te szófogadatlan leány? Mert valami újat teremt az Úr a földön: a nő fog járni a férfi után! 23 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Fogják még ezt mondani Júda országában és városaiban\, ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az Úr\, igazság hajléka\, szent hegy! 24 Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és a pásztorkodók. 25 Felüdítem a fáradt lelket\, és megelégítek minden elcsüggedt lelket. 26 Akkor mondják majd: Fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás! 27 Eljön még az az idő – így szól az Úr –\, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal és állatmaggal. 28 És ahogy gondom volt arra\, hogy kigyomláljam és leromboljam\, ledöntsem és elpusztítsam őket\, és veszedelmet hozzak rájuk\, úgy gondom lesz arra is\, hogy fölépítsem és elplántáljam őket – így szól az Úr. 29 Abban az időben nem mondják többé\, hogy az apák ettek egrest\, és a fiak foga vásott el tőle\, 30 hanem mindenki a maga bűnéért hal meg: minden embernek a saját foga vásik el\, ha egrest eszik. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(18) „Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!” (Jer 31\,1–30) \nJeremiás költői képekkel folytatja Isten szabadításának megéneklését. A fogságból való reményteli hazatérést verseli meg a próféta\, a gyász örömre fordulását (13). De a részben keverednek az elvesztett hazába és az Istenhez való visszatérés\, a megtérés képei. A héber nyelv mindkettőre ugyanazt a szót használja (súb). Megtérni azt jelenti: hazatérni\, visszatalálni az elhagyott atyai házba (Lk 15\,11–32). Az Úrhoz visszatérni viszont nem megy saját erőből. „Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!” (18) – adja a próféta Efraim törzsének szájába talán az ő legbelsőbb lelki felismerését\, hogy vágyna Istenre\, tisztaságra\, életszentségre\, de egyedül nem képes ennek elérésére (Róm 7\,18). De jó úton jár\, felismeri Istenre szorult állapotát\, és az ő segítségét kéri. Azt is felismeri\, hogy nincs az Úrhoz térés bűnbánat nélkül („Elfordultam tőled\, de aztán megbántam\, belátva bűnömet a mellemet vertem” – 19)\, a visszafogadtatás útja a bűnbánat útja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-358/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260313
DTEND;VALUE=DATE:20260314
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260313T121015Z
LAST-MODIFIED:20260313T121015Z
UID:12132-1773360000-1773446399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Békességet hagyok nektek\, az én békességemet adom nektek\, de nem úgy adom nektek\, ahogyan a világ adja”Jn 14\,25–31 \n\n\n25 Elmondom ezeket nektek\, amíg veletek vagyok. 26 A Pártfogó pedig\, a Szentlélek\, akit az én nevemben küld az Atya\, ő megtanít majd titeket mindenre\, és eszetekbe juttat mindent\, amit én mondtam nektek. 27 Békességet hagyok nektek\, az én békességemet adom nektek\, de nem úgy adom nektek\, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek\, ne is csüggedjen! 28 Hallottátok\, hogy én megmondtam nektek: elmegyek\, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem\, örülnétek\, hogy elmegyek az Atyához\, mert az Atya nagyobb nálam. 29 Most mondom ezt nektek\, mielőtt megtörténik\, hogy ha majd megtörténik\, higgyetek. 30 Már nem sokat beszélek veletek\, mert eljön e világ fejedelme\, bár felettem nincs hatalma. 31 A világnak azonban meg kell tudnia\, hogy szeretem az Atyát\, és úgy cselekszem\, ahogyan az Atya parancsolta. Keljetek fel\, menjünk el innen! \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila igemagyarázata\n\n\n\nA Szentlélek eszünkbe juttatja\, amit Jézus elmondhatott nekünk. Ma Jézus örökbe adott békességéről beszél veled (27)\, mely befedte szívét a lecsillapíthatatlannak tűnő tengeren (Mk 4\,38k)\, melyből szenvedései\, félelmei között élete hitvallása forrt ki: „Minden lehetséges neked:… ne úgy legyen\, ahogyan én akarom\, hanem amint te” (Mk 14\,36). A Lélek ma is bátorít és támogat a döntésben\, hogy Istenben bízz\, még ha félned „kellene” is (Zsolt 46\,4–5). \nRÉ21 767 \nZsoltárdicséret | 187 | Végtelen irgalmú Isten\, hozzád kiáltok \n\n\n„…hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek…”Jer 35 \n\n\n1 Így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz\, Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának az idejében: 2 Menj el a rékábiak háza népéhez\, és beszélj velük; vidd be őket az Úr házának egyik kamrájába\, és adj nekik bort inni! 3 Magam mellé vettem tehát Jaazanját\, aki Jirmejá fia\, Habaccinjá unokája volt\, továbbá a testvéreit és valamennyi fiát: a rékábiak egész háza népét. 4 Bevittem őket az Úr házába\, Hánán fiainak a kamrájába\, aki Jigdaljának\, az Isten emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt\, Maaszéjának\, Sallúm fiának a kamrája fölött\, aki ajtóőr volt. 5 Itt a rékábiak háza népének a fiai elé borral telt kelyheket és poharakat tettem\, és ezt mondtam nekik: Igyatok bort! 6 De ők így feleltek: Nem iszunk bort\, mert a mi ősünk\, Jónádáb\, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha\, se ti\, se a fiaitok! 7 Házat se építsetek\, gabonát se vessetek\, szőlőt se ültessetek\, birtokotok se legyen\, hanem sátorban lakjatok egész életetekben\, hogy sokáig éljetek azon a földön\, ahol jövevények vagytok! 8 És mi hallgattunk ősünknek\, Jónádábnak\, Rékáb fiának a szavára\, mindarra\, amit parancsolt nekünk\, hogy ne igyunk egész életünkben bort\, se mi\, se feleségünk\, se fiaink\, se leányaink; 9 és házakat se építsünk\, hogy azokban lakjunk; ne legyen szőlőnk\, szántóföldünk és vetésünk sem\, 10 hanem sátrakban lakjunk. Engedelmeskedtünk tehát\, és mindent úgy tettünk\, ahogyan ősünk\, Jónádáb parancsolta. 11 Csak amikor fölvonult Nebukadneccar\, Babilónia királya az ország ellen\, akkor mondtuk: Gyertek\, menjünk Jeruzsálembe a káldeusok és az arámok hadserege elől! Ezért lakunk Jeruzsálemben. 12 Ekkor így szólt Jeremiáshoz az Úr igéje: 13 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Menj\, és mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Miért nem fogadjátok meg az intést\, és miért nem hallgattok a szavamra? – így szól az Úr. 14 Jónádábnak\, Rékáb fiának betartották az utasításait. Ő azt parancsolta fiainak\, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem\, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok\, idejében szóltam\, de ti nem hallgattatok rám. 15 Elküldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem\, és ezt mondtam: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról! Jobbítsátok meg tetteiteket\, ne kövessetek más isteneket\, és ne tiszteljétek őket! Akkor azon a földön lakhattok\, amelyet nektek és őseiteknek adtam. De ti nem figyeltetek és nem hallgattatok rám. 16 Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát\, amelyet az megparancsolt\, de ez a nép nem hallgatott rám. 17 Azért ezt mondja az Úr\, a Seregek Istene\, Izráel Istene: Elhozom Júdára és Jeruzsálem minden lakójára mindazt a veszedelmet\, amelyet meghirdettem ellenük. Mert beszéltem hozzájuk\, de nem hallgattak rám\, hívtam őket\, de nem válaszoltak. 18 A rékábiak háza népének pedig ezt mondta Jeremiás: Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Mivel ti hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek\, 19 azért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai\, színem előtt maradnak mindenkor! \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(18–19) „Mivel ti hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek\, azért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai\, színem előtt maradnak mindenkor!” (Jer 35) \nPélda és ellenpélda. Jeruzsálem első ostroma idején talál menedéket Jeremiás otthonában a nomád rékábiták egy csoportja. A próféta jó házigazda módjára borral kínálná őket\, amit ők nem fogadnak el ősatyjuk\, Jónádáb parancsára hivatkozva (6). Némely feltételezések szerint olyan vándorkovács-csoport lehetett az övék\, akik attól féltek\, hogy lerészegedve esetleg kiadják mesterségük titkait. Az Ige nem a borivás tilalmát hozza elénk: amire Jeremiás felfigyel\, az ennek a csoportnak az állhatatos kitartása az ősatyai parancs mellett. Nemzedékeken át hűségesek maradtak az intelemhez\, pedig az pusztán emberi rendelés volt\, miközben Júda és Jeruzsálem lakói a próféták sorának figyelmeztetései ellenére (15) sem voltak hajlandók az Úrhoz hűnek maradni. Van mindig jó példa és ellenpélda is\, még ha az ellenpéldából talán több is. De Jeremiás kora sem volt sötét\, lelketlen időszak. Akadt példa arra\, hogy valaki hű maradt Istenhez. Lehet szemben haladni az árral\, kisebbségben maradni – szoros kapu\, keskeny út (Mt 7\,13) –\, ez mind arról szól\, hogy Isten útja sosem volt és sosem lesz a sokaké. De ez az az út\, amely az életre visz.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-359/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260317
DTEND;VALUE=DATE:20260318
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260317T075332Z
LAST-MODIFIED:20260317T075332Z
UID:12137-1773705600-1773791999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…de ti is bizonyságot tesztek.”Jn 15\,18–27 \n\n\n18 Ha gyűlöl titeket a világ\, tudjátok meg\, hogy engem előbb gyűlölt\, mint titeket. 19 Ha a világból valók volnátok\, a világ szeretné a magáét\, de mivel nem a világból valók vagytok\, hanem én választottalak ki titeket a világból\, azért gyűlöl titeket a világ. 20 Emlékezzetek arra az igére\, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek\, titeket is üldözni fognak\, ha az én igémet megtartották\, a tieteket is meg fogják tartani. 21 De mindezt az én nevemért teszik veletek\, mert nem ismerik azt\, aki elküldött engem. 22 Ha nem jöttem volna\, és nem szóltam volna hozzájuk\, nem volna bűnük\, most azonban nincs mentségük bűneikre. 23 Aki engem gyűlöl\, gyűlöli az én Atyámat is. 24 Ha nem tettem volna közöttük olyan cselekedeteket\, amilyeneket senki más nem tett\, nem volna bűnük. Most azonban látták azokat\, és mégis meggyűlöltek engem és az én Atyámat is. 25 De be kell teljesednie annak az igének\, amely meg van írva az ő törvényükben: „Ok nélkül gyűlölnek engem.” 26 Amikor eljön a Pártfogó\, akit én küldök nektek az Atyától\, az igazság Lelke\, aki az Atyától származik\, az tesz majd bizonyságot énrólam; 27 de ti is bizonyságot tesztek\, mert kezdettől fogva velem vagytok. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…de ti is bizonyságot tesztek.” (27) Jézus tanítását sokan ellenségesen fogadják a világban (18). Tanítványaiként nekünk is készeknek kell lennünk arra\, hogy Urunk sorsában osztozzunk (20). Semmilyen nehézség nem akadályozhat meg bennünket abban\, hogy megváltó Urunkról bizonyságot tegyünk. Maradjunk vele folyamatos közösségben\, és akkor Jézus Lelke\, a Pártfogó\, egész bizonyságtevő életünkben mellettünk lesz. \nRÉ21 699 \nBűnbánati zsoltár | 188 | Felséges Isten\, hozzád kiáltunk \n\n\n„De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…”Jer 39 \n\n\n1 Cidkijjá\, Júda királya uralkodásának kilencedik évében\, a tizedik hónapban jött el Nebukadneccar\, Babilónia királya egész haderejével Jeruzsálem ellen\, és ostrom alá vette. 2 Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évében\, a negyedik hónap kilencedik napján törtek be a városba. 3 Bevonultak a babilóniai király vezérei\, és leültek a középső kapuban: Nérgal-Szárecer\, Szamgar-Nebú\, Szár-Szekím udvarmester\, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király összes többi vezére. 4 Amikor meglátta őket Cidkijjá\, Júda királya és a harcosai\, éjszaka kimenekültek a városból a király kertje felé vezető úton\, a két várfal közt levő kapun át\, és elvonultak az Arábá-völgy felé vezető úton. 5 A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette őket\, és utolérték Cidkijját Jerikó síkságán. Elfogták\, és elvitték Nebukadneccarhoz\, Babilónia királyához Riblába\, Hamát földjére\, ahol az ítéletet tartott fölötte. 6 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg Riblában\, és megölette Babilónia királya Júda valamennyi nemesét is. 7 Azután Cidkijját megvakíttatta\, majd bilincsbe verette\, és úgy vitette el Babilonba. 8 A káldeusok fölperzselték a királyi palotát\, még a köznép házait is\, Jeruzsálem várfalait pedig lerombolták. 9 A nép maradékát\, akár a városban maradtak életben\, akár átpártolók voltak\, akik átpártoltak hozzá\, tehát a nép maradékát\, akik életben maradtak\, fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok Babilóniába. 10 A népből csak a nincsteleneket\, akiknek semmijük sem volt\, hagyta Júda földjén Nebuzaradán testőrparancsnok\, és szőlőket meg szántóföldeket adott nekik azon a napon. 11 Jeremiásra nézve pedig ezt a parancsot adta Nebukadneccar\, Babilónia királya Nebuzaradán testőrparancsnoknak: 12 Vedd magad mellé\, és legyen rá gondod! Ne tégy vele semmi rosszat\, hanem úgy bánj vele\, ahogyan kívánja! 13 Intézkedett tehát Nebuzaradán testőrparancsnok\, Nebusazbán udvarmester\, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király többi vezető embere\, 14 kihozatták Jeremiást a börtönudvarból\, és átadták Gedaljának\, Ahíkám fiának\, Sáfán unokájának\, hogy vigye haza. Így ő a nép között maradt. 15 Jeremiáshoz pedig így szólt az Úr igéje\, amikor még fogoly volt a börtön udvarában: 16 Menj\, és mondd meg az etióp Ebed-Meleknek: Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Én beteljesítem\, amit kijelentettem erről a városról\, vesztére és nem javára. Szemed láttára következik be minden a maga idejében. 17 De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr –\, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe\, akiktől félsz. 18 Mert én megszabadítalak\, nem esel el fegyvertől\, és életedet ajándékul kapod\, mert bíztál bennem! – így szól az Úr. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(17) „De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…” (Jer 39) \nTeljes összeomlás. Többévnyi ostrom\, a védők megannyi szenvedése és megpróbáltatása után a babilóniaiak beveszik Jeruzsálemet. A fejezet szűkszavú megjegyzéseiből is sokkolón tárul elénk a pusztulás szinte leírhatatlan mértéke: a győztesek felégetik a palotát\, a házakat\, lerombolják a védműveket. A méltóságának megőrzése miatt magát korábban még feladni nem akaró király most szégyenszemre próbál elszökni\, de elfogják. Fiait szeme láttára ölik meg\, és hogy szerettei halála legyen az utolsó\, amit még láthatott\, megvakítják. Babilonba viszik őt is és a népet is. Az ítélet megvalósult\, úgy\, ahogyan azt Jeremiás által tudtul adta a mennyei Atya. De az Úr még e rettenetes körülmények között is számontartja az övéit. Jeremiás kiszabadul a fogságból (11). Korábbi közbenjárásáért a próféta életéért az etióp Ebed-Melek még az ítélet napján is ígéretet kaphat: „…életedet ajándékul kapod\, mert bíztál bennem!” (18) Nem volt a választott nép tagja\, nem ebből eredt a megszabadítása\, hanem abból\, hogy vállalta Isten ügyét\, bízott\, hitt benne\, nem maradt néma a cinkosok között\, hanem szólt és tett\, közbenjárt a fogoly prófétáért. „De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…” (17).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-360/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260319
DTEND;VALUE=DATE:20260320
DTSTAMP:20260512T120643
CREATED:20260319T092643Z
LAST-MODIFIED:20260319T092643Z
UID:12139-1773878400-1773964799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem.”Jn 16\,4b–11 \n\n\n4b Ezeket azért nem mondtam nektek kezdetben\, mert veletek voltam. 5 De most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem\, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy? 6 Mivel azonban ezeket mondom nektek\, szomorúság tölti el a szíveteket. 7 Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek\, ha én elmegyek\, mert ha nem megyek el\, a Pártfogó nem jön el hozzátok\, ha pedig elmegyek\, elküldöm őt hozzátok. 8 És amikor eljön\, leleplezi a világ előtt\, hogy mi a bűn\, mi az igazság\, és mi az ítélet. 9 A bűn az\, hogy nem hisznek énbennem; 10 az igazság az\, hogy én az Atyához megyek\, és többé nem láttok engem; 11 az ítélet pedig az\, hogy e világ fejedelme megítéltetett. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem.” (5) Jézust az Atya küldte a mi világunkba\, és ő mennybemenetelével az Atyához tért vissza. Azonban ezzel nem eltávolodott tőlünk\, hanem még „közelebb jött”: mert Lelke által bennünk lakik\, és velünk van a világ végezetéig (Mt 28\,20). A „Pártfogó” – a Szentlélek – Jézusról tesz bizonyságot\, és így a Jézussal való közösségünket munkálja. Ezért ne szomorkodjunk (6)\, hanem inkább örvendezzünk! \nRÉ21 231 \nNagyheti ének | 485 | Jézus\, világ megváltója \n\n\n„Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.”Jer 41 \n\n\n1 A hetedik hónapban azonban Jismáél\, Netanjá fia\, Elísámá unokája\, aki királyi származású és a király vezető emberei közül való volt\, elment tíz emberével Gedaljához\, Ahíkám fiához Micpába. És amikor együtt étkeztek Micpában\, 2 fölkelt Jismáél\, Netanjá fia meg az a tíz ember\, aki vele volt\, és levágták Gedalját\, Ahíkám fiát\, Sáfán unokáját karddal. Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává. 3 Levágta Jismáél azokat a júdaiakat is\, akik Gedaljával voltak Micpában\, sőt az ott tartózkodó káldeusokat és harcosokat is. 4 A Gedaljá megölése után következő napon\, amikor még nem tudtak a dologról\, 5 nyolcvan ember jött Sikemből\, Sílóból és Samáriából levágott szakállal\, megszaggatott ruhában és bevagdalt testtel. Ételáldozat és tömjén volt náluk\, amelyet az Úr házába akartak vinni. 6 Jismáél\, Netanjá fia azonban kiment eléjük Micpából\, és amíg ment\, egyre sírt. Amikor összetalálkoztak\, ezt mondta nekik: Jöjjetek el Gedaljához\, Ahíkám fiához! 7 De amint a város közepére értek\, Jismáél\, Netanjá fia meg a vele levő emberek lemészárolták és bedobálták őket egy ciszternába. 8 De volt közöttük tíz ember\, akik ezt mondták Jismáélnak: Ne ölj meg bennünket\, mert rejtett készleteink vannak a mezőn: búza és árpa\, olaj és méz. Ezért békén hagyta és nem ölte meg őket a többiekkel együtt. 9 Azoknak az embereknek a holttestét\, akiket megöltek\, mert Gedaljával tartottak\, abba a ciszternába dobatta Jismáél\, amelyet Ászá király készíttetett\, amikor megtámadta őt Baasá\, Izráel királya. Ezt töltötte meg Jismáél\, Netanjá fia a legyilkoltakkal. 10 Azután foglyul ejtette Jismáél Micpában a nép egész maradékát\, a király leányait és az egész népet\, amely Micpában maradt\, akiket Nebuzaradán testőrparancsnok Gedaljára\, Ahíkám fiára bízott. Foglyul ejtette őket Jismáél\, Netanjá fia\, és elindult\, hogy visszamenjen az ammóniakhoz. 11 De meghallotta Jóhánán\, Káréah fia és a csapatparancsnokok\, akik vele voltak\, hogy milyen gonoszságot követett el Jismáél\, Netanjá fia. 12 Ezért maguk mellé vették összes emberüket\, és elindultak\, hogy megtámadják Jismáélt\, Netanjá fiát. Utol is érték a Gibeón melletti tónál. 13 Amikor az egész nép\, amely Jismáéllal volt\, megpillantotta Jóhánánt\, Káréah fiát és vele az összes csapatparancsnokot\, megörült\, 14 és megfordult az egész nép\, amelyet Jismáél foglyul ejtett Micpában\, és visszament Jóhánánhoz\, Káréah fiához. 15 Jismáél\, Netanjá fia pedig nyolc emberrel elmenekült Jóhánán elől\, és az ammóniakhoz ment. 16 Jóhánán\, Káréah fia a vele levő összes csapatparancsnokkal együtt maga mellé vette a Micpából megmaradt népet\, amelyet visszaszerzett Jismáéltól\, Netanjá fiától\, miután ez megölte Gedalját\, Ahíkám fiát: a vitézeket és a harcosokat\, az asszonyokat és a gyermekeket meg az udvarnokokat\, akiket visszahozott Gibeónból. 17 Elindultak\, és Kimhám szállásainál tartózkodtak Betlehem mellett\, mert Egyiptomba akartak menni. 18 Féltek ugyanis a káldeusoktól\, mert Jismáél\, Netanjá fia megölte Gedalját\, Ahíkám fiát\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(2) „Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.” (Jer 41) \nJeremiás és tanítványa\, Bárúk Gedaljá micpai udvarában találnak menedéket\, akit a király trónfosztása után a babilóniaiak helytartónak tesznek meg. Gedalját már korábban is figyelmeztették arra\, hogy az ammóniak felbujtására a dávidi királyi családdal rokon Jismáél az életére törhet\, de ő jóhiszeműen nem engedett ennek a gyanúnak (40\,16). A helytartó újjászervezi a háborúban szenvedett országot\, összegyűjti és munkára készteti a menekülteket\, főképpen a termés betakarítására ösztönöz\, nehogy éhínség alakuljon ki (40\,10)\, közvetít a zsidók és megszállók között\, akik bíznak is benne. Egyértelműen kedvező Gedaljá megítélése a Szentírásban. Ezt aláhúzza\, hogy Jeremiás is hozzá csatlakozik. Jismáél azonban embereivel egy közös étkezés alkalmával lemészárolja bizalmasaival együtt\, sőt másnap még hetven\, mit sem sejtő\, Jeruzsálembe igyekvő zarándokot is tőrbe csal\, és megölet. Gondolhatjuk: mint a királyi család rokonát felháboríthatta\, hogy a babilóniaiak nem Dávid házából választották helytartójukat\, és ezt a sérelmet akarta megtorolni. Azonban a zarándokok közül is csak azért hagy életben tízet\, hogy elrejtett élelmiszerkészleteikhez hozzáférhessen. Ebből egyértelműnek látszik: pusztán nyereségvágyból követte el a rémtetteit. Milyen szomorú és ítéletes az\, amikor az egyéni önzés és nyereségvágy áll útjában sokak boldogulásának\, jó ügyek véghezvitelének\, a közösség előrelépésének!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-361/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR