BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.13.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221207
DTEND;VALUE=DATE:20221208
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T115407Z
LAST-MODIFIED:20221006T115407Z
UID:6885-1670371200-1670457599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 7.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 6\,1-5 \n\n1Egyik szombaton gabonaföldeken ment át Jézus\, és tanítványai kalászokat tépdestek\, tenyerük között morzsolták és ették. 2A farizeusok közül némelyek megkérdezték: Miért tesztek olyat\, amit szombaton nem szabad? 3Jézus így válaszolt nekik: Nem olvastátok\, hogy mit tett Dávid\, amikor megéhezett ő is meg azok is\, akik vele voltak? 4Bement az Úr házába\, elvette a szent kenyereket\, és megette\, sőt azoknak is adott\, akik vele voltak; pedig a kenyereket nem lett volna szabad megenni\, csak a papoknak. 5És kijelentette nekik: Az Emberfia ura a szombatnak. \nDániel próféta könyve 11\,21-45 \n21Az ő helyére áll egy gyalázatos. Nem neki szánják a királyi hatalmat; váratlanul bukkan fel\, és csellel szerzi meg a királyságot. 22Seregek szélednek szét előtte\, és megsemmisülnek; még a szövetség fejedelme is. 23Mert mióta barátságot kötött vele\, mindig álnok volt. Maroknyi néppel vonul ellene\, és győz. 24Háborítatlanul eljut a leggazdagabb tartományba is\, és olyat tesz\, amilyet sem elődei\, sem ősei nem tettek. Prédát\, zsákmányt és kincseket osztogat híveinek\, és az erődök megtámadására is terveket sző egy ideig.\n25Azután összeszedi erejét és bátorságát\, és a déli király ellen vonul nagy haderővel. A déli király is felkészül a harcra igen nagy és hatalmas haderővel\, de nem tud győzni\, mert árulást követnek el ellene. 26Azok teszik tönkre\, akik az ő kenyerét eszik. Serege szétszéled\, és sokan esnek el halálra sebzetten. 27Mindkét király rosszat forral. Egy asztalnál ülve hazugságokat beszélnek\, de eredménytelenül\, mert a vég ideje meg van szabva. 28Azután az északi király sok kinccsel hazaindul országába. A szent szövetség ellen fordul\, és szándékát végrehajtva tér vissza országába.\n29Egy idő múlva újra a déli ország ellen támad\, de másodszor nem olyan eredménnyel\, mint először. 30Mert a kittiek hajói felvonulnak ellene\, úgyhogy megijed\, visszavonul\, és a szent szövetségen tölti ki dühét. És ismét azoknak kedvez\, akik elhagyták a szent szövetséget. 31Parancsára előállnak csapatai. Meggyalázzák a megerősített szentélyt\, megszüntetik a mindennapi áldozatot\, és felállítják az iszonyatos bálványt. 32Akik vétkeztek a szövetség ellen\, azokat ráveszi\, hogy elhagyják hitüket. De azok\, akik ragaszkodnak Istenükhöz\, bátor tetteket visznek véghez. 33Az értelmesek sokakat meggyőznek a népből\, de fegyver\, tűz\, fogság és fosztogatás miatt elesnek egy időre. 34Elbukásuk idején kapnak egy kevés segítséget\, mire számításból sokan csatlakoznak hozzájuk. 35Az értelmesek közül is elesnek néhányan\, hogy kipróbáltak\, tiszták és fehérek legyenek a vég idejére\, mert még nincs itt a megszabott idő.\n36Ez a király azt tesz\, amit csak akar. Fölmagasztalja és nagyobbnak tartja magát minden istennél\, és szörnyűségeket mond még az istenek Istene ellen is. De csak addig boldogul\, amíg véget nem ér a harag\, mert ami el van határozva\, annak meg kell történnie. 37Nem törődik ősei istenével\, nem törődik az asszonyok bálványával\, egy istennel sem\, mert mindegyiknél nagyobbnak tartja magát. 38Ezek helyett az erődök istenét tiszteli\, olyan istent\, akit ősei nem ismertek; tiszteli arannyal\, ezüsttel\, drágakővel és egyéb értékes dolgokkal. 39A megerősített várakkal így bánik az idegen istenek nevében: amelyik elismeri\, annak a tekintélyét megnöveli\, uralomra juttatja sokak fölött\, és földet oszt jutalmul.\n40A vég idején összecsap vele a déli király. Az északi király forgószélként tör rá harci kocsikkal\, lovasokkal és sok hajóval. Behatol az országokba\, és elözönli őket\, mint az áradat. 41Behatol az ékes földre is\, ahol sokan elesnek. De Edóm\, Móáb és az ammóni nép legjava megmenekül a hatalmából. 42Kiterjeszti hatalmát az országokra\, nem menekül meg Egyiptom sem. 43Birtokba veszi Egyiptom arany- és ezüstkincseit és a többi értékeit; líbiaiak és etiópok lesznek kíséretében. 44De a keletről és északról jövő hírek megrémítik\, ezért kivonul nagy haraggal\, elpusztít és kiirt sokakat. 45Felállítja pompás sátrát a tenger és az ékes szent hegy között. De eléri a vég\, és senki sem segíthet rajta.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-7/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221206
DTEND;VALUE=DATE:20221207
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T115300Z
LAST-MODIFIED:20221006T115300Z
UID:6883-1670284800-1670371199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 6.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 5\,33-39 \n33Ők pedig ezt mondták neki: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak\, ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid pedig esznek és isznak. 34Jézus így válaszolt: Kívánhatjátok-e a násznéptől\, hogy böjtöljön\, amíg velük van a vőlegény? 35De jönnek majd napok\, amikor elvétetik tőlük a vőlegény\, akkor azokban a napokban böjtölni fognak. 36Mondott nekik egy példázatot is: Senki sem készít foltot új ruhából\, hogy régi ruhára varrja\, mert így az újat is tönkretenné\, és nem is illene a régihez az új ruhából való folt. 37Újbort sem tölt senki régi tömlőbe\, mert az újbor szétrepesztené a tömlőt\, és kiömlene\, sőt a tömlő is tönkremenne. 38Hanem újbort új tömlőbe kell tölteni. 39Aki már óbort ivott\, az nem akar újat\, mert ezt mondja: Az óbor a jó. \nDániel próféta könyve 11\,2-20 \n2Most pedig elmondom neked a való igazságot: Íme\, ezután még három király következik Perzsiában\, majd a negyedik mindegyiknél nagyobb gazdagságra tesz szert. Amikor aztán gazdagsága révén megerősödik\, mindent megmozgat majd a görög birodalom ellen. 3De ott majd egy hős király lép fel\, aki nagy hatalommal uralkodik\, és azt tesz\, amit csak akar. 4Ám alig lépett fel\, összeomlik a birodalma\, és négyfelé osztják\, a négy égtáj szerint. Nem az ő utódaira száll\, és nem lesz olyan hatalmas\, mint amikor ő uralkodott\, mert részekre szakad a birodalma\, és másoké lesz\, nem az övék.\n5A déli király erős lesz\, de vezérei közül egyik erősebb lesz nála\, és hatalomra jut; még nagyobb hatalommal uralkodik\, mint ő. 6Évek múltával barátságot kötnek: a déli király lánya hozzámegy az északi királyhoz a jó viszony érdekében. De ezzel nem tudja megtartani hatalmát. Nem marad meg sem a király\, sem a gyermeke. Az asszony pedig áldozatul esik kíséretével és fiával meg azzal együtt\, aki támogatta őt abban az időben.\n7De helyébe áll egy másik hajtás az asszony gyökeréről\, aki majd rátámad az északi király haderejére. Betör a várába\, és kénye-kedve szerint bánik el velük. 8Elhurcolja Egyiptomba isteneiket\, bálványszobraikat és drága ezüst- és aranytárgyaikat. Így ő néhány évig békén marad az északi királytól. 9Az ugyan betör egyszer a déli király országába\, de vissza kell térnie a maga földjére.\n10Azután a fiai indítanak háborút. Nagy hadsereget gyűjtenek\, amely betör\, és végigzúdul az országon. Később ismét háborút indítanak\, és eljutnak az erődítményig. 11Ekkor a déli király nekikeseredve kivonul\, és harcba bocsátkozik az északi királlyal. Az nagy sereget állít vele szembe\, de a sereg ennek a kezébe kerül. 12Amikor ezt a sereget elhurcolják\, felfuvalkodik\, és bár ezreket ejt el\, hatalma nem lesz tartós. 13Mert az északi király újabb sereget állít fel\, nagyobbat az előzőnél\, és néhány év múlva rátör egy jól felszerelt\, nagy haderővel. 14Abban az időben sokan támadnak a déli király ellen. A te néped erőszakos fiai is fölkelnek\, hogy beteljesítsenek egy látomást\, de elbuknak. 15Mert az északi király eljön\, sáncot emel\, és elfoglalja a megerősített várost. A déli csapatok nem tudnak helytállni\, válogatott embereinek sem lesz majd ereje az ellenállásra. 16Támadójuk azt tesz velük\, amit akar\, és senki sem tud helytállni vele szemben. Így eljut az ékes földre is\, mely egészen a kezébe kerül. 17Azután arra törekszik\, hogy érvényesítse hatalmát a déli király országában. Egyezséget köt vele\, és leányát feleségül adja hozzá\, hogy romlását okozza. De leánya nem áll mellé\, és nem lesz az ő pártján. 18Ezután a szigetek ellen fordul\, és sokat elfoglal\, de egy hadvezér véget vet gyalázatosságának\, és nem tudja gyalázatosságát folytatni. 19Ekkor saját országának erődjei ellen fordul\, de megbotlik\, elesik\, és nyoma sem marad.\n20Aki az ő helyére áll\, az adószedőt küld a dicső országba\, de rövid idő múlva elpusztítják orvul\, nem háborúban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-6/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221205
DTEND;VALUE=DATE:20221206
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T114524Z
LAST-MODIFIED:20221006T114524Z
UID:6881-1670198400-1670284799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 5.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 5\,27-32 \n27Ezután kiment\, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt a vámszedő helyen ülni. Így szólt hozzá: Kövess engem! 28Az otthagyott mindent\, felkelt\, és követte őt. 29Lévi nagy vendégséget rendezett neki a házában. Nagy sokaság volt ott\, vámszedők és mások\, akik velük együtt telepedtek asztalhoz. 30A farizeusok és a közülük való írástudók pedig zúgolódtak\, és ezt mondták tanítványainak: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? 31Jézus így válaszolt nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra\, hanem a betegeknek. 32Nem azért jöttem\, hogy az igazakat hívjam\, hanem a bűnösöket megtérésre. 33Ők pedig ezt mondták neki: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak\, ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid pedig esznek és isznak. 34Jézus így válaszolt: Kívánhatjátok-e a násznéptől\, hogy böjtöljön\, amíg velük van a vőlegény? 35De jönnek majd napok\, amikor elvétetik tőlük a vőlegény\, akkor azokban a napokban böjtölni fognak. 36Mondott nekik egy példázatot is: Senki sem készít foltot új ruhából\, hogy régi ruhára varrja\, mert így az újat is tönkretenné\, és nem is illene a régihez az új ruhából való folt. 37Újbort sem tölt senki régi tömlőbe\, mert az újbor szétrepesztené a tömlőt\, és kiömlene\, sőt a tömlő is tönkremenne. 38Hanem újbort új tömlőbe kell tölteni. 39Aki már óbort ivott\, az nem akar újat\, mert ezt mondja: Az óbor a jó. \nDániel próféta könyve 10\,1-11\,1 \n\n1Círus perzsa király uralkodása harmadik évében kijelentést kapott Dániel\, akit Baltazárnak is neveztek. Igaz ez a kijelentés\, amely súlyos háborúkról szól. Ő figyelt a kijelentésre\, és megértette a látomást.\n2Azokban a napokban én\, Dániel\, gyászoltam három egész héten át. 3Ízletes ételt nem ettem\, húst és bort nem vettem a számba\, olajjal sem kentem meg magamat\, míg el nem telt a három hét.\n4Az első hónap huszonnegyedikén a nagy folyamnak\, a Tigrisnek a partján voltam. 5Föltekintettem\, és láttam egy gyolcsruhába öltözött férfit\, akinek színarany öv volt a derekán. 6Teste olyan volt\, mint a drágakő\, arca fénylett\, mint a villám\, szemei\, mint az égő fáklyák. Karjai és lábai csillogtak\, mint a fénylő réz\, és beszéde oly hangos volt\, mint a tömeg zúgása.\n7Egyedül én\, Dániel\, láttam ezt a látomást. A férfiak\, akik velem voltak\, nem látták a látomást\, mert nagy rémület fogta el őket; elmenekültek és elrejtőztek. 8Én magamra maradva láttam ezt a nagy látomást\, de engem is elhagyott az erőm\, belesápadtam\, és nem tudtam az erőmet összeszedni. 9Hallottam hangos beszédét\, és amikor hangos beszédét meghallottam\, ájultan roskadtam arcommal a földre. 10Ekkor megérintett egy kéz\, és fölsegített térdeimre és tenyereimre.\n11Ezt mondta nekem: Dániel\, akit az Isten kedvel! Figyelj arra\, amit neked mondok\, és állj fel\, mert neked hoztam üzenetet! Amikor így szólt hozzám\, reszketve felálltam. 12Majd ezt mondta nekem: Ne félj\, Dániel\, mert az első naptól fogva\, hogy rászántad magad a dolgok megértésére\, megalázkodva Istened előtt\, meghallotta szavadat Isten\, és én a te szavaid miatt jöttem. 13A perzsa birodalom vezére ugyan utamat állta huszonegy napig\, de Mihály\, az egyik legfőbb vezér segítségemre jött. Ezért kellett ott maradnom a perzsa birodalomban\, 14de most megjöttem\, és elmondom neked\, hogy mi fog történni népeddel az utolsó napokban; mert ez a látomás is arról az időről szól.\n15Miközben így beszélt hozzám\, lehajtottam a fejemet\, és némán hallgattam. 16Ekkor egy emberhez hasonló lény megérintette ajkamat. Én pedig kinyitottam a számat\, és így kezdtem beszélni az előttem állóhoz: Uram\, a látomás alatt annyira elfogott a fájdalom\, hogy nem tudtam erőmet összeszedni. 17De uram\, hogyan is merne a te szolgád beszélni veled\, ó\, uram! Még most sincs semmi erőm\, és a lélegzetem is elállt. 18Akkor ismét megérintett az az emberhez hasonló lény\, és hogy bátorságot öntsön belém\, 19ezt mondta: Ne félj te\, akit az Isten kedvel! Békesség neked! Légy erős\, légy erős! Amikor így beszélt hozzám\, megerősödtem\, és ezt mondtam: Beszélj\, uram\, mert megerősítettél engem!\n20Azután így szólt: Tudod-e\, miért jöttem hozzád? Nekem most újra harcolnom kell Perzsia vezérével\, és miután végeztem vele\, a görögök vezére következik. 21De előbb elmondom neked\, hogy mi van megírva az igazság könyvében. Senki sincs\, aki velem tartana azok ellen\, csak Mihály\, a ti vezéretek. 1Mert én is mellette álltam a méd Dárius uralkodásának első évében: erősítettem és támogattam.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-5/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221204
DTEND;VALUE=DATE:20221205
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T114139Z
LAST-MODIFIED:20221006T122848Z
UID:6879-1670112000-1670198399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 4. Advent második vasárnapja
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 5\,17-26 \n17Amikor az egyik napon tanított\, és körülötte ültek a farizeusok és törvénytudók\, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból\, továbbá Jeruzsálemből jöttek\, az Úr ereje gyógyításra indította őt. 18És íme\, férfiak ágyon hoztak egy béna embert\, és igyekeztek bevinni és letenni eléje. 19Mivel a sokaság miatt nem találták módját\, hogyan vigyék be\, felmentek a háztetőre\, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre. 20Ő pedig látva hitüket\, így szólt: Ember\, megbocsáttattak a te bűneid. 21Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: Kicsoda ez\, hogy így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül? 22Jézus pedig ismerve gondolataikat\, megkérdezte tőlük: Miről tanakodtok szívetekben? 23Melyik a könnyebb? Azt mondani\, hogy megbocsáttattak a te bűneid\, vagy azt mondani\, kelj fel\, és járj? 24Azért pedig\, hogy megtudjátok: van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom\, kelj fel\, vedd az ágyadat\, és menj haza! 25Az pedig szemük láttára azonnal felkelt\, fogta az ágyát\, amelyen feküdt\, és Istent dicsőítve hazament. 26Ámulat fogta el mindnyájukat\, és dicsőítették az Istent\, megteltek félelemmel\, és ezt mondták: Csodálatos dolgokat láttunk ma! \nDániel próféta könyve 9 \n1A médek közül származó Ahasvérus fiának\, Dáriusnak az első évében\, miután ő a káldeusok országának a királya lett\, 2az ő uralkodásának első évében én\, Dániel\, megértettem az írásokból\, hogy mit jelent azoknak az éveknek a száma\, amelyekről az ÚR igéje szólt Jeremiás prófétának\, hogy hetven évnek kell eltelnie a romba dőlt Jeruzsálem fölött. 3Az Úristenhez fordultam\, hozzá folyamodtam imádsággal és könyörgéssel\, böjtölve zsákruhában és hamuban.\n4Imádkoztam Istenemhez\, az ÚRhoz\, és vallást téve ezt mondtam: Ó\, URam\, nagy és félelmetes Isten\, aki hűségesen megtartod a szövetséget azokkal\, akik szeretnek téged\, és megtartják parancsolataidat! 5Vétkeztünk és bűnbe estünk\, megszegtük törvényedet és ellened lázadtunk\, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. 6Nem hallgattunk szolgáidra\, a prófétákra\, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz\, vezéreinkhez\, elődeinkhez és az ország egész népéhez. 7Neked\, URam\, igazad van\, nekünk pedig szégyenkeznünk kell még ma is; nekünk\, Júda férfiainak\, Jeruzsálem lakóinak és az egész Izráelnek közelben és távolban\, mindazokban az országokban\, amelyekbe szétszórtad őket hűtlenségük miatt\, amelyet ellened elkövettek. 8Szégyenkeznünk kell\, URam\, nekünk\, királyainknak\, vezéreinknek és elődeinknek\, mert vétkeztünk ellened. 9A mi Urunk\, Istenünk irgalmas és megbocsát. De mi ellene lázadtunk\, 10és nem hallgattunk Istenünknek\, az ÚRnak a szavára. Nem az ő törvényei szerint éltünk\, amelyeket szolgái\, a próféták által adott nekünk. 11Egész Izráel megszegte törvényedet\, és eltért tőle\, nem hallgatott a szavadra. Azért szakadtak ránk az eskü alatt kimondott átkok\, amelyek meg vannak írva Mózesnek\, az Isten szolgájának törvényében\, mert vétkeztünk ellene. 12Beteljesítette a szavát\, amellyel fenyegetett minket és bíráinkat\, akik fölöttünk bíráskodtak: azt\, hogy nagy veszedelmet zúdít ránk. Mert nem történt még sehol olyan az ég alatt\, mint ami Jeruzsálemmel történt. 13Utolért bennünket mindaz a veszedelem\, ami meg van írva Mózes törvényében. Mégsem esedeztünk Istenünkhöz\, az ÚRhoz\, nem tértünk meg bűneinkből\, és nem törődtünk igazságoddal. 14Ezért az ÚRnak gondja volt arra\, hogy elhozza ránk a veszedelmet. Bizony igazságos volt az ÚR\, a mi Istenünk\, bármit is cselekedett\, hiszen nem hallgattunk az ő szavára.\n15Most azért\, Urunk\, Istenünk\, aki kihoztad népedet Egyiptomból erős kézzel\, és olyan nevet szereztél magadnak\, amely ma is híres: vétkeztünk\, bűnbe estünk! 16Urunk\, bár mindenben igazad van\, forduljon el lángoló haragod városodtól\, Jeruzsálemtől és a szent hegyedtől! Mert a mi vétkeink és elődeink bűne miatt gyalázzák Jeruzsálemet és népedet mindazok\, akik körülöttünk élnek. 17Hallgasd meg mégis\, Istenünk\, szolgád imádságát és könyörgését\, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre\, önmagadért\, ó\, URunk! 18Istenem\, fordítsd felém füledet\, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet\, és lásd meg: milyen pusztulás ért bennünket és azt a várost\, amelyet terólad neveztek el! Mert nem a magunk igaz tetteiben\, hanem a te nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket. 19Uram\, hallgass meg! Uram\, bocsáss meg! Uram\, figyelj ránk\, és cselekedj\, ne késlekedj! – önmagadért\, Istenem\, hiszen rólad nevezték el városodat és népedet! \nKijelentés a fogság hetven évéről \n20Még beszéltem\, imádkoztam\, vallást téve vétkemről és népemnek\, Izráelnek a vétkéről\, és könyörögtem Istenemhez\, az ÚRhoz\, Istenem szent hegyéért; 21még mondtam az imádságot\, amikor Gábriel\, az a férfi\, akit azelőtt láttam a látomásban\, sebesen hozzám repült\, és megérintett engem az esti áldozat idején. 22Magyarázni kezdett\, és így beszélt hozzám: Dániel\, azért jöttem ide\, hogy segítsek megérteni a látottakat. 23Amikor könyörögni kezdtél\, egy kijelentés hangzott el\, és én azért jöttem\, hogy elmondjam azt neked\, mivel kedvel téged az Isten. Értsd meg a kijelentést\, és értsd meg a látványt! 24Hetven hét van kiszabva népedre és szent városodra. Akkor véget ér a hitszegés\, és megszűnik a vétek\, engesztelést nyer a bűn\, és eljön hozzánk az örökké tartó igazság. Beteljesül a prófétai látomás\, és felkenik a szentek szentjét. 25Tudd meg azért\, és értsd meg: Attól fogva\, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről\, hét hét telik majd el a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét\, és bár viszontagságos idők jönnek\, a terek és a falak újjáépülnek. 26A hatvankét hét eltelte után megölik a felkentet\, senkije sem lesz. Egy eljövendő fejedelem népe pedig elpusztítja a várost és a szentélyt. Elvégzett dolog\, hogy pusztán álljanak a háború végéig. De a fejedelemnek is vége lesz\, ha jön az áradat. 27Erős szövetséget köt sokakkal egy hétre\, de a hét közepén véget vet a véres- és az ételáldozatnak. A templom párkányára odakerül az iszonyatos bálvány\, míg csak rá nem szakad a pusztítóra a végleges megsemmisülés.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-4/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221203
DTEND;VALUE=DATE:20221204
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113956Z
LAST-MODIFIED:20221006T113956Z
UID:6877-1670025600-1670111999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 3.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 5\,12-16 \n12Amikor Jézus az egyik városban járt\, egy leprával borított ember meglátva őt\, arcra borult\, és kérte: Uram\, ha akarod\, megtisztíthatsz engem. 13Jézus kinyújtva a kezét\, megérintette őt\, és így szólt: Akarom\, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától. 14Ő pedig megparancsolta neki: Senkinek ne mondd el ezt\, hanem menj el\, mutasd meg magadat a papnak\, és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért\, ahogyan Mózes elrendelte\, bizonyságul nekik. 15De a híre annál jobban terjedt\, és nagy sokaság gyűlt össze\, hogy hallgassák\, és meggyógyítsa őket betegségeikből. 16Ő azonban visszavonult a pusztába\, és imádkozott. \nDániel próféta könyve 8 \n1Bélsaccar király uralkodásának harmadik évében nekem\, Dánielnek látomásom támadt\, az után\, amelyet először láttam. 2Azt láttam a látomásban\, hogy Súsán várában vagyok\, Élám tartományában. A látomásban az Úlaj csatornánál láttam magamat. 3Föltekintve láttam\, hogy egy kétszarvú kos áll a csatorna mellett. Mind a két szarv nagy volt\, de az egyik nagyobb volt a másiknál\, és a nagyobbik később nőtt ki. 4Láttam\, hogy a kos szarvaival nyugat\, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben\, és nem lehetett megmenekülni tőle. Azt tette\, amit akart\, és felfuvalkodott.\n5Majd azt vettem észre\, hogy egy kecskebak jön napnyugat felől az egész föld fölött\, nem is érintve a földet. Ennek a baknak a két szeme közt egy hatalmas szarv volt. 6Amikor odaért a kétszarvú koshoz\, amelyet a csatorna mellett láttam állni\, rárontott teljes erővel. 7Láttam\, hogy mikor a koshoz ért\, nekivadulva felöklelte a kost\, és letörte a két szarvát. A kosnak pedig nem volt annyi ereje\, hogy megálljon vele szemben. A földre terítette\, megtaposta\, és nem volt\, aki a kost megmenthette volna a hatalmától. 8A kecskebak azután nagyon nagyra nőtt; de amint elérte hatalmának csúcsát\, letört a nagy szarv\, és helyette négy hatalmas szarv nőtt a négy égtáj felé.\n9Azok közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő\, és igen nagyra nőtt délen\, keleten és az ékes földön. 10Felnőtt egészen az ég seregéig\, és a földre dobott néhányat ebből a seregből\, a csillagokból\, és összetaposta őket. 11Még a sereg vezérével is szembeszállt\, elvette tőle a mindennapi áldozatot\, és feldúlta szentélyét. 12Sereget rendelt bűnös módon a mindennapi áldozat ellen\, és földre terítette az igazságot. Minden tette sikerült.\n13Azután hallottam\, hogy egy szent beszélni kezdett\, egy másik szent pedig válaszolt annak\, aki ezt kérdezte: Meddig tart az\, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál? Meddig lesz kiszolgáltatva a szentély\, és meddig tiporja azt a sereg? 14Ezt válaszolta neki: Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését. \nA látomás magyarázata \n15Amikor én\, Dániel\, ezt a látomást láttam\, és kerestem az értelmét\, egyszer csak elém állt valaki\, aki egy férfihoz hasonlított. 16És emberi hangot hallottam az Úlaj felől\, amely így kiáltott: Gábriel\, magyarázd meg neki ezt a látványt! 17Ő odajött\, ahol álltam\, én pedig megrémültem jöttére\, és arcra borultam. Akkor ezt mondta nekem: Értsd meg\, emberfia\, hogy a végső időről szól ez a látomás. 18Amikor hozzám szólt\, ájultan estem a földre\, de ő megérintett\, és talpra állított. 19Majd ezt mondta: Én a tudtodra adom\, hogy mi fog majd történni\, amikor véget ér a harag; mert meg van szabva a vége!\n20Az a kétszarvú kos\, amelyet láttál\, a médek és a perzsák királya. 21A szőrös bak a görögök királya; a két szeme között levő nagy szarv az első király. 22Hogy az letört\, és a helyére négy nőtt\, az azt jelenti\, hogy népéből négy királyság lesz\, de nem olyan erős\, mint amaz volt. 23Az ő uralkodásuk végén\, a bűnök tetőfokán előáll majd egy bősz tekintetű király\, kétértelmű beszédek mestere. 24Hatalmas lesz az ereje\, bár nem a maga erejéből. Szörnyű módon fog pusztítani\, minden tette sikerül. Pusztítja az erőseket és a szentek népét. 25Okossága révén sikerül\, amihez álnokul hozzáfog\, ezért fölfuvalkodik szívében\, és háborítatlanul pusztít el sokakat. De amikor a vezérek vezére ellen támad\, összetörik anélkül\, hogy hozzányúlnának. 26Az estékről és reggelekről szóló látomás színigaz. Mégis tartsd titokban ezt a látomást\, mert a távoli jövendőről szól!\n27Akkor én\, Dániel\, összeroskadtam\, és napokig beteg voltam. De azután fölkeltem\, és végeztem teendőimet a király mellett. Ez az érthetetlen látomás azonban lenyűgözve tartott.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-3/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221202
DTEND;VALUE=DATE:20221203
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113800Z
LAST-MODIFIED:20221006T113800Z
UID:6875-1669939200-1670025599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 2.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 5\,1-11 \n\n1Amikor egyszer a sokaság Jézushoz tódult\, és hallgatta Isten igéjét\, ő a Genezáreti-tó partján állt. 2Meglátott két hajót\, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük\, és hálóikat mosták. 3Beszállt az egyik hajóba\, amelyik Simoné volt\, és megkérte\, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól\, azután leült\, és a hajóból tanította a sokaságot. 4Miután abbahagyta a beszédet\, ezt mondta Simonnak: Evezz a mélyre\, és vessétek ki hálóitokat fogásra! 5Simon így felelt: Mester\, egész éjszaka fáradoztunk ugyan\, mégsem fogtunk semmit\, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. 6Amikor ezt megtették\, olyan sok halat kerítettek be\, hogy szakadoztak a hálóik; 7ezért intettek társaiknak\, akik a másik hajóban voltak\, hogy jöjjenek\, és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek\, és annyira megtöltötték mind a két hajót\, hogy majdnem elsüllyedtek. 8Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé\, és így szólt: Menj el tőlem\, mert bűnös ember vagyok\, Uram! 9A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és mindazokat\, akik vele voltak; 10de ugyanígy Jakabot és Jánost is\, Zebedeus fiait\, akik Simon társai voltak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: Ne félj\, ezentúl emberhalász leszel! 11Erre kivonták a hajókat a partra\, és mindent otthagyva követték őt. \nDániel próféta könyve 7 \n\n1Bélsaccar babilóniai király uralkodásának első évében álmot látott Dániel\, és látomásai támadtak fekhelyén. Az álmot leírta; itt kezdődik a beszámolója\, a saját szavaival: 2Ezeket mondta el Dániel: Éjszakai látomásomban azt láttam\, hogy az ég négy szele felkorbácsolta a nagy tengert. 3Négy hatalmas vadállat emelkedett ki a tengerből\, mindegyik különbözött a többitől. 4Az első olyan volt\, mint az oroszlán\, de sasszárnyai voltak. Láttam\, hogy kitépték a szárnyait\, és fölemelték a földről\, két lábra állították\, mint egy embert\, és emberi értelmet adtak neki. 5A következő\, a második vadállat medvéhez hasonlított. Félig már fölkelt\, és három borda volt a szájában\, a fogai között. Ezt mondták neki: Kelj föl\, egyél nagyon sok húst! 6Azután láttam a következőt\, amely olyan volt\, mint egy párduc\, de négy madárszárny volt a hátán. Négy feje is volt a vadállatnak\, és hatalmat adtak neki.\n7Ezután egy negyedik vadállatot láttam az éjszakai látomásban: ijesztő\, félelmetes és rendkívül erős volt. Hatalmas vasfogai voltak; evett\, rágott\, és a maradékot összetaposta lábaival. Ez egészen más volt\, mint az előző vadállatok\, és tíz szarva volt. 8Figyeltem a szarvakat: egyszer csak egy újabb\, kicsi szarv bújt elő közöttük\, az előző szarvak közül pedig három letört előtte. Olyan szemei voltak ennek a szarvnak\, mint az embereknek\, és kérkedő szája volt. 9Azután ezt láttam: Trónokat állítottak föl\, és helyet foglalt egy öregkorú. Ruhája fehér volt\, mint a hó\, fején a haj\, mint a tiszta gyapjú. Trónja olyan volt\, mint a lángoló tűz\, s annak kerekei\, mint az égő tűz. 10Tűzfolyam fakadt és áradt ki előle. Ezerszer ezren szolgáltak neki\, tízezerszer tízezren álltak előtte. Összeült a törvényszék\, és könyveket nyitottak fel.\n11Akkor láttam\, hogy a kérkedő szavak miatt\, amelyeket az a szarv mondott\, megölték a vadállatot. Láttam\, hogy a teste elpusztult\, és a tűzbe vetették\, hogy elégjen. 12A többi vadállattól is elvették a hatalmat\, de ideig-óráig életben hagyták őket. 13Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin\, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott\, és odavezették hozzá. 14Hatalom\, dicsőség és királyi uralom adatott neki\, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom\, amely nem múlik el\, és királyi uralma nem semmisül meg. \nA látomás magyarázata \n15Én\, Dániel\, megdöbbentem emiatt\, és látomásaim megrettentettek. 16Odamentem az ott állók egyikéhez\, és felvilágosítást kértem tőle mindezekről. Az pedig felelt nekem\, és megmagyarázta ezt a dolgot: 17Ez a négy hatalmas vadállat négy királyságot jelent\, amelyek létrejönnek a földön. 18De a Felséges szentjei nyerik majd el a királyságot\, és örökre ők birtokolják azt\, örökkön-örökké.\n19Ezután többet akartam megtudni a negyedik vadállatról\, amely más volt\, mint a többiek: roppant ijesztő volt\, vasfogai és rézkarmai voltak; evett\, rágott\, és a maradékot összetaposta lábaival. 20Tíz szarv volt a fején\, majd egy újabb is előbújt közöttük\, az előző szarvak közül pedig három letört előtte. Ennek a szarvnak szemei voltak és kérkedő szája\, és nagyobbra nőtt a többinél. 21Láttam\, hogy ez a szarv hadat indított a szentek ellen\, és legyőzte őket\, 22míg el nem jött az öregkorú\, és igazságot nem szolgáltatott a Felséges szentjeinek. És akkor bekövetkezett az az idő\, amikor a szentek birtokba vették a királyságot. 23A válasz így szólt a negyedik vadállatról: Lesz egy negyedik királyság a földön\, amely egészen más lesz\, mint a többi királyság volt. Az egész földet bekebelezi\, eltapossa és összezúzza. 24A tíz szarv ezt jelenti: Ebben az országban tíz király uralkodik\, majd még egy másik is következik utánuk; ez más lesz\, mint az előzők\, és három királyt fog leverni. 25Sokat beszél majd a Felséges ellen\, és gyötörni fogja a Felséges szentjeit. Arra törekszik\, hogy megváltoztassa az ünnepeket és a törvényt. Hatalmába kerülnek a szentek egy időszakra meg két időszakra és egy fél időszakra. 26De majd összeül a törvényszék\, és elveszik hatalmát; megsemmisül\, és végleg elpusztul. 27A Felséges szentjeinek a népéé lesz az ég alatt minden ország királyi uralma\, hatalma és nagysága. Ez a királyi uralom örök uralom lesz\, neki szolgál majd és neki engedelmeskedik minden hatalom.\n28Így végződött a beszéd. Engem\, Dánielt\, gondolataim nagyon megrémítettek\, még az arcom is belesápadt. De a mondottakat eszemben tartottam.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-2/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221201
DTEND;VALUE=DATE:20221202
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113658Z
LAST-MODIFIED:20221006T113658Z
UID:6873-1669852800-1669939199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige december 1.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 4\,38-44 \n38A zsinagógából eltávozva elment Simon házába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte\, és kérték Jézust\, hogy segítsen rajta. 39Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra\, mire az elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt\, és szolgált nekik. 40Napnyugtakor mindenki hozzávitte a különféle bajokban szenvedő betegét; ő pedig mindegyikükre rátette a kezét\, és meggyógyította őket. 41Sok emberből ördögök is kimentek\, és ezt kiáltozták: Te vagy az Isten Fia! De rájuk parancsolt\, és nem engedte őket beszélni\, mert tudták\, hogy ő a Krisztus.\n42Napkeltekor pedig elindult\, és kiment egy lakatlan helyre. De a sokaság megkereste őt\, odamentek hozzá\, és marasztalták\, hogy ne menjen el tőlük. 43Ő azonban ezt mondta nekik: Más városokban is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát\, mert ezért küldettem. 44És hirdette az igét Júdea zsinagógáiban. \nDániel próféta könyve 6\,2-29 \n2Dárius úgy látta jónak\, hogy országa vezetésére százhúsz kormányzót nevezzen ki\, felosztva köztük az egész országot. 3Ezek fölé pedig három főkormányzót rendelt\, akik közül az egyik Dániel volt. Ők számoltatták el a kormányzókat\, hogy a királyt semmi kár ne érje. 4Ez a Dániel kiemelkedett a főkormányzók és a kormányzók közül\, mivel rendkívüli lélek volt benne; ezért a király őt akarta az egész ország élére állítani. 5A főkormányzók és a kormányzók igyekeztek ürügyet találni az ország ügyeinek intézésében arra\, hogy bevádolhassák Dánielt. De nem sikerült semmiféle ürügyet vagy hibát találniuk\, mert megbízható volt; sem hanyagságot\, sem hibát nem lehetett találni nála. 6Akkor azt mondták ezek az emberek: Nem találunk semmiféle ürügyet\, hogy bevádolhassuk ezt a Dánielt\, hacsak Istenének a törvényével kapcsolatban nem találunk ellene valamit.\n7Akkor ezek a főkormányzók és kormányzók a királyhoz siettek\, és ezt mondták neki: Dárius király\, örökké élj! 8Azt tanácsolják az ország főkormányzói\, az elöljárók\, a kormányzók\, az udvari emberek és a helytartók\, hogy hozzon a király végzést\, és adjon ki szigorú rendeletet: aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez\, akár emberhez rajtad kívül\, ó\, király\, azt dobják az oroszlánok vermébe! 9Most azért add ki\, ó\, király\, ezt a rendeletet\, és írd alá ezt az iratot\, hogy a médek és a perzsák megmásíthatatlan törvénye szerint visszavonhatatlan legyen! 10Így is történt: Dárius király aláírta a rendeletet tartalmazó iratot.\n11Amikor Dániel megtudta\, hogy ez az irat alá lett írva\, hazament. Emeleti szobájának ablakai azonban nyitva voltak Jeruzsálem felé\, és ő napjában háromszor térden állva imádkozott\, és magasztalta Istenét\, ahogyan azelőtt is szokta. 12Azok az emberek pedig odasiettek\, és ott találták Dánielt\, amint Istenéhez könyörgött és esedezett. 13Akkor a király elé járultak\, és ezt mondták a királyi rendeletre hivatkozva: Ó\, király! Nem írtad-e alá azt a rendeletet\, hogy aki harminc napon belül bármiért könyörög akár istenhez\, akár emberhez rajtad kívül\, azt dobják az oroszlánok vermébe? A király így válaszolt: De igen\, így van\, a médek és a perzsák visszavonhatatlan törvénye szerint. 14Erre ők azt mondták a királynak: Dániel\, a zsidó foglyok egyike semmibe vesz téged\, ó\, király\, meg azt a rendeletet is\, amelyet aláírtál\, és naponta háromszor imádkozik a maga Istenéhez. 15Amikor a király ezt meghallotta\, nagyon elszomorodott\, és azon töprengett\, hogyan segíthetne Dánielen. Napnyugtáig azon fáradozott\, hogy megmentse őt. 16De azok az emberek újra a királyhoz siettek\, és ezt mondták neki: Tudnod kell\, ó\, király\, hogy a médek és a perzsák törvénye szerint nem szabad megmásítani semmiféle rendeletet vagy végzést\, amelyet a király kiadott. 17Ekkor a király parancsára előhozták Dánielt\, és az oroszlánok vermébe dobták. De a király ezt mondta Dánielnek: A te Istened\, akit állhatatosan tisztelsz\, szabadítson meg téged! 18Odavittek egy követ\, és a verem szájára tették; a király pedig lepecsételte azt a maga és a főrangú embereinek a gyűrűjével\, hogy Dániel sorsán ne lehessen változtatni.\n19Azután a király bement a palotájába\, és böjtölve töltötte az éjszakát; nőt sem engedett be magához\, és kerülte őt az álom. 20Pirkadatkor aztán fölkelt gyorsan a király\, és az oroszlánok verméhez sietett. 21Amikor odaért a veremhez\, szomorú hangon kiáltott Dánielnek. Így szólt Dánielhez a király: Dániel\, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened\, akit olyan állhatatosan tisztelsz\, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól? 22Dániel így felelt a királynak: Király\, örökké élj! 23Az én Istenem elküldte angyalát\, és az bezárta az oroszlánok száját\, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem\, és téged sem bántottalak meg\, ó\, király\, semmivel. 24Erre a király nagyon megörült\, és megparancsolta\, hogy húzzák ki Dánielt a veremből. Ki is húzták Dánielt a veremből\, és egyetlen sérülést sem találtak rajta\, mert hitt Istenében. 25Ezután a király odavitette azokat az embereket\, akik bevádolták Dánielt\, és bedobták őket fiaikkal és feleségeikkel együtt az oroszlánok vermébe. Még a verem fenekére sem értek\, máris megragadták őket az oroszlánok\, és összezúzták minden csontjukat.\n26Akkor Dárius király ezt írta a birodalmában lakó különböző nyelvű népeknek és nemzeteknek: Békességetek növekedjék! 27Elrendelem\, hogy birodalmam minden tartományában rettegve féljék Dániel Istenét! Ő az élő Isten\, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen\, uralkodása végtelen. 28Ő megment\, megszabadít\, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából.\n29Ennek a Dánielnek aztán jó dolga volt Dárius\, majd a perzsa Círus uralkodása alatt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-december-1/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221130
DTEND;VALUE=DATE:20221201
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113409Z
LAST-MODIFIED:20221006T113409Z
UID:6870-1669766400-1669852799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 30.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 4\,31-37 \n31Jézus lement Kapernaumba\, Galilea egyik városába\, és tanította őket szombaton; 32ők pedig álmélkodtak tanításán\, mert szavának hatalma volt. 33A zsinagógában volt egy tisztátalan\, ördögi lélektől megszállott ember\, aki hangosan felkiáltott: 34Ah! Mi közünk hozzád\, názáreti Jézus? Azért jöttél\, hogy elpusztíts minket? Tudom\, ki vagy\, az Isten Szentje! 35Jézus azonban ráparancsolt: Némulj el\, és menj ki belőle! Erre az ördög odavetette az embert közéjük\, kiment belőle\, de semmi kárt nem tett benne. 36Rémület fogta el mindnyájukat\, és így szóltak egymáshoz: Miféle beszéd ez\, hogy hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek\, és azok kimennek?! 37És elterjedt a híre mindenütt a környéken. \nDániel próféta könyve 5\,8-6\,1 \n8Akkor eljött a király valamennyi bölcse\, de nem tudták az írást elolvasni és megmagyarázni a királynak. 9Ekkor Bélsaccar király még jobban megrémült\, arca elsápadt\, és a főrangú emberek is tanácstalanok voltak. 10Amikor azonban az anyakirálynő meghallotta\, min tanakodnak a király és főemberei\, bement a mulatozókhoz\, és ott így szólt a királyné: Király\, örökké élj! Ne gyötörjenek téged gondolataid\, és az arcod se legyen sápadt! 11Van országodban egy férfi\, akiben szent\, isteni lélek van. Apád idejében őt úgy ismerték\, mint akinek világos értelme van\, és olyan a bölcsessége\, akár az isteneké. Apád\, Nebukadneccar király a mágusok\, a varázslók\, a csillagjósok és a jövendőmondók elöljárójává tette; igen\, a te apád\, ó\, király! 12Mert Dánielben\, akit a király Baltazárnak nevezett el\, rendkívüli lélek\, tudás és értelem lakik\, és képes arra\, hogy megmagyarázza az álmokat\, feltárja a titkokat és megfejtse a rejtett értelmű dolgokat. Most azért hívatni kell Dánielt\, majd ő megadja a magyarázatot!\n13Dánielt ekkor a király elé vezették. A király így szólt Dánielhez: Te vagy az a Dániel\, a zsidó foglyok egyike\, akit apám\, a király hozott ide Júdából? 14Azt hallottam felőled\, hogy isteni lélek\, világos értelem és rendkívüli bölcsesség van benned. 15Most vezették elém a bölcseket és a varázslókat\, hogy olvassák el ezt az írást\, és magyarázzák meg nekem\, de ők nem tudták azt megmagyarázni. 16Rólad azonban azt hallottam\, hogy meg tudod magyarázni\, ami magyarázatra szorul\, és meg tudod fejteni a rejtélyeket. Ha tehát most el tudod olvasni ezt az írást\, és meg tudod nekem magyarázni\, akkor bíborba öltözhetsz\, aranyláncot kapsz a nyakadra\, és rang szerint harmadik leszel országomban.\n17Dániel így válaszolt a királynak: Ajándékaidat tartsd meg\, és adományaidat add másnak! De azért az írást elolvasom\, és megmagyarázom neked\, királyom. 18Ó\, király! A felséges Isten királyi uralmat\, nagyságot\, méltóságot és dicsőséget adott apádnak\, Nebukadneccarnak. 19Olyan nagy hatalmat adott neki\, hogy remegtek és rettegtek tőle a különböző nyelvű népek és nemzetek. Megölte\, akit akart\, és életben hagyta\, akit akart; fölemelte\, akit akart\, és megalázta\, akit akart. 20De amikor szíve fölfuvalkodott\, és gőgösen megkeményedett\, letaszították királyi trónjáról\, és méltóságát elvették tőle. 21Száműzték az emberek közül\, és csak annyi értelme maradt\, mint az állatoknak. A vadszamarak között tanyázott\, füvet evett\, mint az ökrök\, és az ég harmatja áztatta testét\, míg el nem ismerte\, hogy az emberek királyságán a Felséges Isten uralkodik\, és ő azt ülteti trónra\, akit akar.\n22De te\, Bélsaccar\, aki a fia vagy\, nem aláztad meg magadat\, bár mindezt tudtad. 23A menny Ura fölé helyezted magad\, mert az ő házának edényeit hozták eléd\, és te bort ittál azokból főrangú embereiddel\, feleségeiddel és ágyasaiddal együtt\, miközben dicsőítetted az ezüstből\, aranyból\, rézből\, vasból\, fából és kőből csinált isteneket\, amelyek nem látnak\, nem hallanak\, és semmit sem tudnak. De azt az Istent\, akinek a kezében van az életed és a sorsod\, nem dicsőítetted. 24Ezért küldte ő ezt a kezet\, és íratta föl ezt az írást.\n25Az írás\, amely oda van írva\, így hangzik: mené mené tekél ú-parszín. 26A szavak magyarázata pedig ez: A mené azt jelenti\, hogy számba vette Isten királyságodat\, és véget vet annak. 27A tekél azt jelenti\, hogy megmért téged mérlegen\, és könnyűnek talált. 28A perész azt jelenti\, hogy felosztotta királyságodat\, és a médeknek meg a perzsáknak adta.\n29Akkor Bélsaccar parancsára Dánielt bíborba öltöztették\, nyakára aranyláncot tettek\, és kihirdették\, hogy rang szerint ő a harmadik az országban.\n30Még azon az éjszakán megölték Bélsaccart\, a káldeusok királyát. \n1A méd Dárius pedig elfoglalta az országot hatvankét esztendős korában.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-30/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221129
DTEND;VALUE=DATE:20221130
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113311Z
LAST-MODIFIED:20221006T113311Z
UID:6868-1669680000-1669766399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 29.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 4\,14-30 \n14Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába\, és elterjedt a híre az egész környéken. 15Tanított a zsinagógáikban\, és dicsőítette mindenki.\n16Amikor Názáretbe ment\, ahol felnevelkedett\, szokása szerint bement szombaton a zsinagógába\, és felállt\, hogy felolvasson. 17Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét\, ő pedig kinyitotta a könyvtekercset\, és megkereste azt a helyet\, ahol ez van megírva: 18„Az Úrnak Lelke van énrajtam\, mert felkent engem\, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el\, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak\, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat\, 19és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” \n20Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset\, átadta a szolgának\, és leült. A zsinagógában mindenkinek a tekintete rajta függött; 21ő pedig így kezdett beszélni hozzájuk: Ma teljesedett be ez az írás a fületek hallatára. 22Mindnyájan egyetértettek vele\, majd elcsodálkoztak azon\, hogy a kegyelem igéit hirdeti\, és azt kérdezgették: Nem József fia ez? 23Ő pedig így szólt hozzájuk: Biztosan azt a közmondást mondjátok rám: Orvos\, gyógyítsd meg magadat! Amiről hallottuk\, hogy megtörtént Kapernaumban\, tedd meg itt is\, a saját hazádban! 24Majd így folytatta: Bizony mondom nektek\, hogy egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában. 25Igazán mondom nektek\, hogy sok özvegyasszony élt Izráelben Illés napjaiban\, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra\, úgyhogy nagy éhínség lett azon az egész vidéken\, 26de egyikükhöz sem küldetett Illés\, csak a Szidónhoz tartozó Sareptába egy özvegyasszonyhoz. 27És sok leprás volt Izráelben Elizeus próféta idejében\, de egyikük sem tisztult meg\, csak a szír Naamán. 28Amikor ezt hallották\, a zsinagógában mindenki megtelt haraggal\, 29felkeltek\, kiűzték őt a városból\, és elvitték annak a hegynek a szakadékáig\, amelyen városuk épült\, hogy letaszítsák; 30ő azonban átment közöttük\, és eltávozott. \nDániel próféta könyve 5\,1-7 \n\n1Bélsaccar király nagy lakomát rendezett ezer főrangú emberének\, és az ezer emberrel együtt itta a bort. 2A bor hatására megparancsolta Bélsaccar\, hogy hozzák elő azokat az arany- és ezüstedényeket\, amelyeket apja\, Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból. Azokból akart inni a király főrangú embereivel\, feleségeivel és ágyasaival együtt. 3Elő is hozták az aranyedényeket\, amelyeket a jeruzsálemi templomból\, az Isten házából hoztak el\, és a király azokból ivott főrangú embereivel\, feleségeivel és ágyasaival együtt. 4Itták a bort\, és közben dicsőítették az aranyból\, ezüstből\, rézből\, vasból\, fából és kőből csinált isteneket.\n5Egyszerre csak egy emberi kéz ujjai tűntek fel\, és írni kezdtek a királyi palota festett falára\, a lámpatartóval szemben; a király pedig nézte a kezet\, ahogyan írt. 6Közben a király arca elsápadt\, gyötrő gondolatai támadtak\, meggörnyedt a háta\, és még a térdei is reszkettek. 7A király hangosan kiáltozni kezdett\, hogy vezessék eléje a varázslókat\, a csillagjósokat és a jövendőmondókat. Azután így szólt a király a babiloni bölcsekhez: Bárki is legyen az\, aki elolvassa ezt az írást\, és meg tudja nekem magyarázni\, az bíborba öltözhet\, aranyláncot kap a nyakára\, és rang szerint harmadik lesz az országomban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-29/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221128
DTEND;VALUE=DATE:20221129
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113216Z
LAST-MODIFIED:20221006T113216Z
UID:6866-1669593600-1669679999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 28.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 4\,1-13 \n\n1Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól\, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott 2negyven napon át\, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban\, de azok elmúltával megéhezett. 3Az ördög pedig így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy\, mondd ennek a kőnek\, hogy változzék kenyérré. 4Jézus így válaszolt neki: Meg van írva\, hogy „nem csak kenyérrel él az ember”. 5Ezután felvitte őt az ördög\, megmutatta neki a földkerekség minden országát egy szempillantás alatt\, 6és ezt mondta neki: Neked adom mindezt a hatalmat és dicsőséget\, mert nekem adatott\, és annak adom\, akinek akarom. 7Ha tehát leborulsz előttem\, tied lesz mindez. 8Jézus így válaszolt neki: Meg van írva: „Az Urat\, a te Istenedet imádd\, és csak neki szolgálj.” 9Ezután elvitte őt az ördög Jeruzsálembe\, a templom párkányára állította\, és ezt mondta neki: Ha Isten Fia vagy\, vesd le innen magad\, 10mert meg van írva: „Megparancsolja angyalainak\, hogy őrizzenek téged\, 11és kézen fogva vezetnek téged\, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” 12Jézus így válaszolt neki: Megmondatott: „Ne kísértsd az Urat\, a te Istenedet.” 13Amikor mindezek a kísértések véget értek\, eltávozott tőle az ördög egy időre. \nDániel próféta könyve 4\,15-34 \n15Én\, Nebukadneccar király\, ezt az álmot láttam\, te pedig\, Baltazár\, magyarázd meg\, mert országomnak egyetlen bölcse sem tudta megmagyarázni nekem. De neked tudnod kell\, mert szent\, isteni lélek van benned.\n16Ekkor Dániel\, más néven Baltazár egy pillanatra megdöbbent\, mert gondolatai megrémítették. De a király így szólt hozzá: Baltazár\, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől! Baltazár erre így válaszolt: URam\, szálljon az álom gyűlölőidre\, jelentése pedig ellenségeidre! 17Az a fa\, amelyet láttál\, és amely olyan nagyra és hatalmasra nőtt\, hogy az égig ért és az egész földről látszott\, 18szép lombja és sok gyümölcse volt\, táplálékot nyújtott mindenkinek\, alatta tanyáztak a mezei vadak\, ágain fészkeltek az égi madarak\, 19az te magad vagy\, ó\, király! Te lettél naggyá és hatalmassá; hatalmad megnőtt\, felér az égig\, és uralmad kiterjed a föld határáig.\n20Annak pedig\, hogy a király egy szent angyalt látott leszállni a mennyből\, aki ezt mondta: Vágjátok ki ezt a fát és pusztítsátok el\, de a tövét gyökerestül hagyjátok a földben\, vas- és rézbilincsben a mező füve között\, hadd áztassa az ég harmatja\, és azt egye\, amit a mezei vadak\, míg csak hét időszak el nem telik fölötte! – 21annak ez a magyarázata\, ó\, király: Utolér téged a Felséges ítélete\, uram\, királyom! 22Száműznek téged az emberek közül\, a mezei vadak közt tanyázol\, füvet eszel\, mint az ökrök\, és az ég harmatja áztat. Hét időszak telik így el fölötted\, amíg el nem ismered\, hogy az emberek királyságán a Felséges uralkodik\, és annak adja\, akinek akarja. 23Azért mondták\, hogy a fa tövét gyökerestül hagyják meg\, mert királyságod megmarad\, mihelyt elismered\, hogy a menny uralkodik. 24Azért\, ó\, király\, fogadd meg a tanácsomat: Hagyj fel vétkeiddel\, légy igazságos\, és gonoszság helyett bánj irgalmasan a szegényekkel! Így majd boldogan élhetsz sokáig.\n25Mindez meg is történt Nebukadneccar királlyal. 26Tizenkét hónap múlva\, amikor királyi palotája tetején sétált Babilonban\, 27így szólt a király: Ez az a nagy Babilon\, amelyet én építettem királyi székhellyé hatalmam teljében\, fenségem dicsőítésére! 28Alighogy kimondta a király ezeket a szavakat\, egy hang hallatszott az égből: Neked szól ez az üzenet\, Nebukadneccar király! Elvesztetted királyságodat! 29Száműznek az emberek közül\, a mezei vadak közt tanyázol\, füvet eszel\, mint az ökrök\, és hét időszak múlik el fölötted\, amíg el nem ismered\, hogy az emberek királyságán a Felséges uralkodik\, és annak adja\, akinek akarja.\n30Azon nyomban beteljesedtek ezek az igék Nebukadneccaron. Száműzték az emberek közül\, füvet evett\, mint az ökrök\, és az ég harmatja áztatta testét\, míg olyan hosszúra nem nőtt a szőre\, mint a sasnak a tolla\, és olyan karmai nem lettek\, mint a madaraknak.\n31Amikor eltelt ez az idő\, én\, Nebukadneccar\, föltekintettem az égre\, és értelmem visszatért. Áldottam a Felségest\, dicsőítettem és magasztaltam az örökké élőt\, mert az ő uralma örök uralom\, és királysága megmarad nemzedékről nemzedékre. 32A föld minden lakóját semminek tekinti\, tetszése szerint bánik az ég seregével és a föld lakóival. Senki sem foghatja le a kezét\, és senki sem mondhatja neki: Mit csinálsz? 33Abban az időben értelmem visszatért\, és királyi uralmamhoz méltóan visszatért tündöklő dicsőségem is. Az udvari emberek és a főurak fölkerestek engem\, visszahelyeztek királyságomba\, és még nagyobb hatalomra jutottam. 34Most azért én\, Nebukadneccar\, dicsérem\, magasztalom és dicsőítem a mennyei Királyt\, mert minden tette helyes\, eljárása igazságos\, és meg tudja alázni azokat\, akik kevélyen élnek.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-28/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221127
DTEND;VALUE=DATE:20221128
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113122Z
LAST-MODIFIED:20221006T123005Z
UID:6864-1669507200-1669593599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 27. Advent első vasárnapja
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 3\,21-38 \n21Történt\, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett\, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott\, megnyílt az ég\, 22leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban\, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam\, benned gyönyörködöm. \nJézus nemzetségi táblázata (Mt 1\,1-17) \n23Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt\, és úgy gondolták róla\, hogy József fia\, ez pedig Élié; 24ez Mattáté\, ez Lévié\, ez Melkíé\, ez Jannajé\, ez Józsefé\, 25ez Mattitjáé\, ez Ámószé\, ez Náhumé\, ez Heszlié\, ez Naggajé\, 26ez Mahaté\, ez Mattitjáé\, ez Simíé\, ez Jószeké\, ez Jódáé; 27ez Jóhánáné\, ez Résáé\, ez Zerubbábelé\, ez Sealtíélé\, ez Nérié\, 28ez Melkíé\, ez Addíé\, ez Kószámé\, ez Elmadámé\, ez Éré; 29ez Jósuáé\, ez Elíézeré\, ez Jórímé\, ez Mattáté\, ez Lévié\, 30ez Simeoné\, ez Júdáé\, ez Józsefé\, ez Jónámé\, ez Eljákímé; 31ez Meleáé\, ez Mennáé\, ez Mattattáé\, ez Nátáné\, ez Dávidé\, 32ez Isaié\, ez Óbédé\, ez Bóázé\, ez Szalmóné\, ez Nahsóné\, 33ez Ammínádábé\, ez Adminé\, ez Arnié\, ez Hecróné\, ez Pérecé\, ez Júdáé; 34ez Jákóbé\, ez Izsáké\, ez Ábrahámé\, ez Táréé\, ez Náhóré\, 35ez Szerúgé\, ez Reúé\, ez Pelegé\, ez Héberé\, ez Selahé\, 36ez Kénáné\, ez Arpaksadé\, ez Sémé\, ez Nóéé\, ez Lámeké; 37ez Metúselahé\, ez Énóké\, ez Járédé\, ez Mahalalélé\, ez Kénáné\, 38ez Enósé\, ez Sété\, ez Ádámé; ez pedig az Istené. \nDániel próféta könyve 4\,1-14 \n\n1Én\, Nebukadneccar\, békében éltem házamban\, boldog voltam palotámban. 2De egyszer olyan álmot láttam\, amely megrettentett; megrémítettek azok az álomképek\, amelyeket fekhelyemen láttam. 3Megparancsoltam azért\, hogy vezessék elém a babiloni bölcseket mind\, és azok magyarázzák meg nekem az álmot. 4Amikor eljöttek a mágusok\, a varázslók\, a csillagjósok és a jövendőmondók\, elmondtam nekik az álmomat\, de ők nem tudták nekem megmagyarázni. 5Végül megjelent előttem Dániel\, akinek a neve az én istenem neve után Baltazár\, akiben szent\, isteni lélek van\, és elmondtam neki az álmomat: 6Baltazár\, te nagy mágus! Tudom\, hogy szent\, isteni lélek van benned\, és nincs olyan titok\, amit ne tudnál megfejteni. Magyarázd meg azt a látomást\, amelyet álmomban láttam!\n7A látomás\, amelyet fekvőhelyemen láttam\, ez volt: Láttam egy fát a föld közepén; nagyon magas volt. 8A fa csak nőtt és erősödött; olyan magas lett\, hogy az égig ért\, és még a föld széléről is látni lehetett. 9Szép lombja volt és sok gyümölcse\, táplálékot nyújtott mindenkinek. Alatta mezei vadak tanyáztak\, ágain égi madarak fészkeltek\, róla táplálkozott minden élőlény. 10Majd láttam fekhelyemen a látomásban\, amint egy szent angyal leszáll a mennyből. 11Hangos szóval így kiáltott: Vágjátok ki ezt a fát\, és vagdaljátok le ágait\, tépjétek le leveleit\, és szórjátok szét gyümölcseit! Meneküljenek alóla a vadak\, és ágairól a madarak! 12De a tövét gyökerestül hagyjátok a földben\, vas- és rézbilincsben a mező füve között! Hadd áztassa az ég harmatja\, és egye a föld füvét\, mint az állatok! 13Boruljon el emberi elméje\, állati értelem maradjon csak benne\, hét időszak teljék el így fölötte! 14Az angyalok hozták ezt a rendelkezést\, a szentek végzése ez a parancsolat. Hadd tudják meg az élők\, hogy az emberek királyságán a Felséges uralkodik: annak adja\, akinek akarja\, és a legalacsonyabb sorból is trónra emelhet valakit.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-27/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221126
DTEND;VALUE=DATE:20221127
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T113023Z
LAST-MODIFIED:20221006T113023Z
UID:6862-1669420800-1669507199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 26.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 3\,1-20 \n\n1Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében\, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt\, Galilea negyedes fejedelme Heródes\, Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére\, Fülöp\, Abiléné negyedes fejedelme pedig Liszániász volt\, 2Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz\, Zakariás fiához a pusztában. 3Ő pedig bejárta a Jordán egész környékét\, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára\, 4ahogyan meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében: „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját\, egyengessétek ösvényeit! 5Minden völgyet töltsetek fel\, minden hegyet és halmot hordjatok el\, legyen a görbe út egyenessé\, a göröngyös simává: 6és meglátja minden halandó az Isten szabadítását.”\n7A sokaságnak tehát\, amely kiment hozzá\, hogy megkeresztelkedjék\, ezt mondta: Ti viperafajzatok! Ki figyelmeztetett titeket\, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? 8Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket\, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek\, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. 9A fejsze pedig már a fák gyökerén van: ezért minden fa\, amely nem terem jó gyümölcsöt\, kivágatik és tűzre vettetik.\n10A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk? 11János így válaszolt nekik: Akinek két ruhája van\, adjon annak\, akinek nincs\, és akinek van ennivalója\, hasonlóan cselekedjék! 12Vámszedők is mentek hozzá\, hogy keresztelje meg őket. Ezek szintén megkérdezték tőle: Mester\, mit tegyünk? 13Nekik ezt mondta: Semmivel se hajtsatok be többet a megszabottnál! 14Megkérdezték tőle a katonák is: Mi pedig mit tegyünk? Nekik ezt felelte: Senkit ne bántalmazzatok\, senkit meg ne zsaroljatok\, hanem elégedjetek meg a zsoldotokkal!\n15Mivel a nép reménykedve várakozott\, és szívükben mind azt fontolgatták\, vajon nem János-e a Krisztus\, 16János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket\, de eljön az\, aki erősebb nálam\, és én arra sem vagyok méltó\, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket\, 17kezében szórólapát lesz\, és megtisztítja szérűjét: csűrébe hordja gabonáját\, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.\n18Sok másra is buzdította őket\, és hirdette az evangéliumot a népnek. 19Amikor pedig megintette Heródes negyedes fejedelmet Heródiásért\, a testvére feleségéért\, és minden gonosz tettéért\, Heródes 20mindezt még azzal tetézte\, hogy börtönbe csukatta Jánost. \nDániel próféta könyve 3\,26-33 \n26Ekkor Nebukadneccar király odament az izzó tüzes kemence ajtajához\, és így szólt: Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó\, szolgái a felséges Istennek! Gyertek ki\, jöjjetek ide! Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó pedig kijött a tűzből. 27Az összegyűlt kormányzók\, elöljárók\, helytartók és a király udvari emberei pedig látták\, hogy ezeknek a férfiaknak semmit sem ártott a tűz\, a hajuk szála sem perzselődött meg\, a ruhájuk sem égett meg\, sőt még a füst szaga sem járta át őket.\n28Nebukadneccar ekkor így szólt: Áldott legyen Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó Istene\, mert elküldte az angyalát\, és kiszabadította szolgáit\, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték\, és kockára tették az életüket\, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem\, és nem hódoltak előttük. 29Megparancsolom azért\, hogy aki nem tiszteli Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó Istenét\, azt vágják darabokra\, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is legyen\, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten\, aki így meg tud szabadítani. 30Azután a király megerősítette tisztségében Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót Babilon városában. \nNebukadneccar álma a kivágott fáról \n31Nebukadneccar király üzenete az egész birodalmában lakó különféle nyelvű népekhez és nemzetekhez: Békességetek növekedjék! 32Jónak látom kihirdetni azokat a jeleket és a csodákat\, amelyeket a felséges Isten tett velem. 33Mily nagyok az ő jelei\, mily hatalmasak csodái! Az ő királysága örök királyság\, és uralma megmarad nemzedékről nemzedékre!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-26/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221125
DTEND;VALUE=DATE:20221126
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T112922Z
LAST-MODIFIED:20221006T112922Z
UID:6860-1669334400-1669420799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 25.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 2\,41-52 \n41Szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a páska ünnepére. 42Amikor tizenkét éves lett\, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. 43Miután pedig elteltek az ünnepnapok\, és hazafelé indultak\, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre. 44Mivel azt hitték\, hogy az útitársak között van\, elmentek egynapi járóföldre\, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között. 45De mivel nem találták\, visszatértek Jeruzsálembe\, és ott keresték tovább. 46Három nap múlva találták meg a templomban\, amint a tanítómesterek körében ült\, hallgatta és kérdezte őket\, 47és mindenki\, aki hallotta\, csodálkozott értelmén és feleletein. 48Amikor szülei meglátták\, megdöbbentek\, anyja pedig így szólt hozzá: Gyermekem\, miért tetted ezt velünk? Íme\, apád és én kétségbeesetten kerestünk téged. 49Ő pedig így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok\, hogy az én Atyám házában kell lennem? 50Ők azonban a nekik adott választ nem értették. 51Jézus ezután elindult velük\, elment Názáretbe\, és engedelmeskedett nekik. Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében\, 52Jézus pedig gyarapodott bölcsességben\, testben\, Isten és emberek előtt való kedvességben. \nDániel próféta könyve 3\,1-25 \n1Nebukadneccar király csináltatott egy hatvan könyök magas és hat könyök széles aranyszobrot. Fölállíttatta azt a Dúrá-völgyben\, Babilon városában. 2Azután összehívatta Nebukadneccar király a kormányzókat\, az elöljárókat\, a helytartókat\, a tanácsosokat\, a kincstárnokokat\, a bírákat\, a rendőrparancsnokokat és a tartományok összes tisztviselőjét\, hogy jöjjenek el a szobor felavatására\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott. 3Akkor összegyűltek a kormányzók\, az elöljárók\, a helytartók\, a tanácsosok\, a kincstárnokok\, a bírák\, a rendőrparancsnokok és a tartományok összes tisztviselője a szobor felavatására\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott\, és odaálltak a szobor elé\, amelyet Nebukadneccar felállíttatott. 4A hírnök pedig hangos szóval kihirdette: Megparancsoljuk nektek\, különböző nyelvű népek és nemzetek\, 5hogy amint meghalljátok a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant\, a duda és egyéb hangszerek hangját\, boruljatok le\, és hódoljatok az aranyszobor előtt\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott! 6Ha pedig valaki nem borul le\, és nem hódol előtte\, azt azon nyomban bedobják az izzó tüzes kemencébe! 7Amikor tehát a különböző nyelvű népek és nemzetek meghallották a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant és egyéb hangszerek hangját\, leborultak\, és hódoltak az aranyszobor előtt\, amelyet Nebukadneccar király felállíttatott.\n8Ekkor azonban káldeus férfiak álltak elő\, és bevádolták a zsidókat. 9Így beszéltek Nebukadneccar királyhoz: Király\, örökké élj! 10Te\, ó\, király\, megparancsoltad\, hogy minden ember\, aki meghallja a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant\, a duda és egyéb hangszerek hangját\, boruljon le\, és hódoljon az aranyszobor előtt; 11ha pedig valaki nem borul le\, és nem hódol előtte\, azt dobják be az izzó tüzes kemencébe. 12Vannak itt zsidó férfiak\, Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó\, akiket Babilon városának az élére állítottál; ezek a férfiak semmibe sem vesznek téged\, ó\, király\, nem tisztelik isteneidet\, és nem hódolnak az aranyszobor előtt\, amelyet felállíttattál.\n13Ekkor Nebukadneccar nagyon megharagudott\, és megparancsolta\, hogy vezessék elő Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót. Oda is vezették ezeket a férfiakat a király elé. 14Nebukadneccar ezt kérdezte tőlük: Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó! Igaz-e\, hogy ti nem tisztelitek isteneimet\, és nem hódoltok az aranyszobor előtt\, amelyet felállíttattam? 15Készek vagytok-e most\, ha meghalljátok a kürt\, a síp\, a citera\, a hárfa\, a lant\, a duda és egyéb hangszerek hangját\, leborulni és hódolni a szobor előtt\, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok\, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten\, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket? 16Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó így válaszolt a királynak: Ó\, Nebukadneccar! Nem szükséges\, hogy erre bármit is feleljünk. 17Van nekünk Istenünk\, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből\, és ki tud szabadítani a te kezedből is\, ó\, király! 18De ha nem tenné is\, tudd meg\, ó\, király\, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük\, és nem hódolunk az aranyszobor előtt\, amelyet felállíttattál!\n19Ekkor Nebukadneccart úgy elöntötte a harag Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó miatt\, hogy még az arca is eltorzult. Meghagyta\, hogy hétszerte jobban fűtsék be a kemencét\, mint ahogyan be szokták fűteni. 20Azután megparancsolta hadserege legerősebb vitézeinek\, hogy kötözzék meg Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót\, és dobják be őket az izzó tüzes kemencébe. 21Megkötözték tehát ezeket a férfiakat\, és úgy\, ahogy fel voltak öltözve\, nadrágostul\, alsóruhástul és süvegestül\, bedobták őket az izzó tüzes kemencébe. 22Mivel a király szigorú parancsára a kemencét a szokottnál is jobban befűtötték\, a lángoló tűz megölte azokat az embereket\, akik Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót odahurcolták. 23A három férfi\, Sadrak\, Mésak és Abéd-Negó pedig megkötözve az izzó tüzes kemencébe esett.\n24Nebukadneccar király azonban megdöbbent\, sietve fölkelt\, és ezt kérdezte udvari embereitől: Nem három férfit dobtunk megkötözve a tűzbe? Azok így válaszoltak a királynak: Valóban úgy van\, ó\, király! 25Ő azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben\, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik\, mint valami isten.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-25/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221124
DTEND;VALUE=DATE:20221125
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T112630Z
LAST-MODIFIED:20221006T112630Z
UID:6858-1669248000-1669334399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 24.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 2\,21-40 \n21Amikor pedig eljött a nyolcadik nap\, és körül kellett őt metélni\, a Jézus nevet adták neki\, ahogyan az angyal nevezte őt\, mielőtt még anyja méhében megfogant.\n22És amikor leteltek tisztulásuk napjai Mózes törvénye szerint\, felvitték Jézust Jeruzsálembe\, hogy bemutassák az Úrnak\, 23amint meg van írva az Úr törvényében\, hogy „minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak szenteltessék”; 24és hogy áldozatot adjanak az Úr törvényében mondottak szerint\, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát”.\n25És íme\, élt egy ember Jeruzsálemben\, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt\, várta Izráel vigasztalását\, és a Szentlélek volt rajta. 26Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől\, hogy nem hal meg addig\, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. 27A Lélek indítására elment a templomba\, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei\, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak\, 28akkor karjába vette\, áldotta az Istent\, és ezt mondta: 29Most bocsátod el\, Uram\, szolgádat beszéded szerint békességgel\, 30mert meglátta szemem üdvösségedet\, 31amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára\, 32hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül népednek\, Izráelnek. \n33A gyermek apja és anyja csodálkoztak azon\, amit róla mondott\, 34Simeon pedig megáldotta őket\, és ezt mondta anyjának\, Máriának: Íme\, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben\, és jelül\, amelynek ellene mondanak 35– a te lelkedet is éles kard járja majd át –\, hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata.\n36Volt ott egy prófétanő is\, Anna\, Fánuél leánya\, Ásér törzséből. Igen idős volt; csak hét évig élt férjével hajadonkora után\, 37és nyolcvannégy éves özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból\, hanem böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal. 38Abban az órában is megjelent\, hálát adott Istennek\, és beszélt róla mindazoknak\, akik várták Jeruzsálem megváltását.\n39Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint\, visszatértek városukba\, a galileai Názáretbe. 40A gyermek pedig növekedett és erősödött\, megtelt bölcsességgel\, és Isten kegyelme volt rajta. \nDániel próféta könyve 2\,24-49 \n24Dániel ezután elment Arjókhoz\, akinek a király azt parancsolta\, hogy pusztítsa el a babiloni bölcseket. Odament\, és ezt mondta neki: Ne pusztítsd el a babiloni bölcseket! Vezess engem a király elé\, és én megmagyarázom a királynak az álmát!\n25Akkor Arjók sietve bevitte Dánielt a király elé\, és jelentette: Találtam egy férfit a Júdából hozott foglyok közül\, aki meg tudja magyarázni a királynak az álmát. 26A király erre így szólt Dánielhez\, akinek Baltazár lett a neve: Képes vagy arra\, hogy megmondd\, milyen álmot láttam\, és mi annak a magyarázata? 27Dániel így válaszolt a királynak: A titkot\, amelyre a király választ keres\, bölcsek\, varázslók\, mágusok és csillagászok nem tudják megfejteni a királynak. 28De van Isten a mennyben\, aki feltárja a titkokat. Ő azt tudatta Nebukadneccar királlyal\, hogy mi fog történni az utolsó napokban. A te álmod és az a látomás\, amelyet fekvőhelyeden láttál\, ez volt:\n29Te\, ó\, király\, azon töprengtél fekvőhelyeden\, hogy mi fog történni ezután. A titkok Kijelentője pedig tudatta veled\, hogy mi fog történni. 30Előttem pedig ez a titok nem azért tárult föl\, mintha bennem nagyobb bölcsesség volna\, mint bármely élő emberben\, hanem azért\, hogy a magyarázat a királynak tudomására jusson\, és megtudd\, amin magadban töprengsz.\n31Neked\, ó\, király\, látomásod volt: egy nagy szobrot láttál. A szobor hatalmas és roppant fényes volt. Előtted állt\, és rettenetes volt ránézni is. 32Ennek a szobornak a feje színaranyból volt\, a melle és a karjai ezüstből\, a hasa és az oldala rézből\, 33a lábszárai vasból\, lábai pedig részben vasból\, részben cserépből voltak. 34Miközben nézted\, lezuhant egy kő anélkül\, hogy valaki hozzányúlt volna\, ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól\, és darabokra zúzta az egészet. 35Összetört a vas\, a cserép\, a réz\, az ezüst és az arany\, és olyan lett az egész\, mint nyári szérűn a pelyva\, amelyet elvisz a szél\, és nyomát sem lehet találni. Az a kő pedig\, amely ledöntötte a szobrot\, nagy heggyé változott\, és elfoglalta az egész földet.\n36Ez az álom\, és a magyarázatát is elmondjuk a királynak. 37Ó\, király\, királyok királya\, akinek a menny Istene királyságot\, hatalmat\, erőt és méltóságot adott\, 38kezedbe adta az embereket\, a mezei vadakat és az égi madarakat\, bárhol laknak is\, és mindezeknek uralkodójává tett: te vagy az aranyfej! 39De utánad egy másik királyság támad\, alacsonyabb rendű a tiednél. Azután pedig egy harmadik királyság\, rézből való\, amely uralkodni fog az egész földön. 40A negyedik királyság erős lesz\, mint a vas. Mert ahogyan a vas összetör és szétzúz mindent\, úgy fogja pörölyként összetörni és szétzúzni amazokat. 41Azt is láttad\, hogy a lábak és az ujjak részben cserépből\, részben vasból vannak. Az a királyság ugyanis megosztott lesz\, de marad benne valami a vas keménységéből\, ahogyan láttad\, hogy a vas keveredett az agyagcseréppel. 42Lábujjai részben vasból\, részben cserépből voltak; eszerint a királyság részben erős\, részben törékeny lesz. 43Vasat láttál agyagcseréppel keveredve. Azok ugyanis házasság révén keverednek\, de nem egyesülnek egymással\, ahogyan a vas sem egyesül a cseréppel. 44Ezeknek a királyoknak az idejében támaszt majd a menny Istene egy királyságot\, amely nem semmisül meg soha\, és a királyi uralom más népre nem száll át. Összetöri mindezeket a királyságokat\, és véget vet nekik\, maga pedig fennmarad mindörökké. 45Ezért láttad\, hogy a hegyről egy kő zuhant le anélkül\, hogy valaki hozzányúlt volna\, és összetörte a vasat\, a rezet\, a cserepet\, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten tudtára adta a királynak\, hogy mi történik majd ezután. Igazat mond ez az álom\, és bizonyos a magyarázata.\n46Akkor Nebukadneccar király arcra borult\, úgy hódolt Dániel előtt\, és megparancsolta\, hogy mutassanak be áldozatot\, és tömjénezzenek neki. 47Dánielnek pedig azt mondta a király: Valóban a ti Istenetek az istenek Istene\, a királyok Ura és a titkok Feltárója\, ezért tudtad feltárni ezt a titkot. 48Akkor a király nagy méltóságra emelte Dánielt\, sok és nagy ajándékot adott neki\, majd Babilon város kormányzójává és a babiloni bölcsek elöljárójává tette. 49Dániel viszont azt kérte a királytól\, hogy Babilon városának ügyeivel Sadrakot\, Mésakot és Abéd-Negót bízza meg; maga Dániel pedig a királyi udvarban maradt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-24/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221123
DTEND;VALUE=DATE:20221124
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T112520Z
LAST-MODIFIED:20221006T112520Z
UID:6856-1669161600-1669247999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 23.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 2\,1-20 \n\n1Történt pedig azokban a napokban\, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. 2Ez az első összeírás akkor történt\, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó. 3Elment tehát mindenki a maga városába\, hogy összeírják. 4Felment József is a galileai Názáretből Júdeába\, Dávid városába\, amelyet Betlehemnek neveznek\, mert Dávid házából és nemzetségéből származott\, 5hogy összeírják jegyesével\, Máriával együtt\, aki áldott állapotban volt. 6És történt\, hogy amíg ott voltak\, eljött szülésének ideje\, 7és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta\, és a jászolba fektette\, mivel a szálláson nem volt számukra hely.\n8Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt\, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. 9És az Úr angyala megjelent nekik\, körülragyogta őket az Úr dicsősége\, és nagy félelem vett erőt rajtuk. 10Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek\, mert íme\, nagy örömet hirdetek nektek\, amely az egész nép öröme lesz: 11üdvözítő született ma nektek\, aki az Úr Krisztus\, a Dávid városában. \n12A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket\, aki bepólyálva fekszik a jászolban. 13És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal\, akik dicsérték az Istent\, és ezt mondták: 14Dicsőség a magasságban Istennek\, és a földön békesség\, és az emberekhez jóakarat.\n15Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe\, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el Betlehembe\, és nézzük meg azt\, ami ott történt\, amit az Úr tudtunkra adott. 16Elmentek tehát sietve\, és megtalálták Máriát\, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. 17Amikor meglátták őt\, elmondták mindazt\, amit erről a kisgyermekről az angyalok hirdettek\, 18és mindenki\, aki hallotta\, elcsodálkozott azon\, amit a pásztorok mondtak nekik. 19Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte\, és szívében forgatta. 20A pásztorok pedig visszatértek\, dicsőítve és magasztalva Istent mindazért\, amit hallottak és láttak\, úgy\, ahogyan ő megüzente nekik. \nDániel próféta könyve 2\,1-23 \n\n1Nebukadneccar uralkodásának tizenkettedik évében álmot látott Nebukadneccar\, nyugtalan lett a lelke\, és nem tudott tovább aludni. 2Ekkor elrendelte a király\, hogy hívják össze a mágusokat\, az igézőket\, a varázslókat és a csillagjósokat\, hogy mondják meg\, mit álmodott a király. Azok eljöttek\, és a király elé álltak. 3A király így szólt hozzájuk: Álmot láttam\, és nyugtalan a lelkem\, amíg meg nem tudom\, hogy mit jelent az álom. 4A csillagjósok így szóltak arámul a királyhoz: Király\, örökké élj! Mondd el az álmot szolgáidnak\, és mi megadjuk a magyarázatát. 5A király így válaszolt a csillagjósoknak: Ez az elhatározásom: Ha nem adjátok tudtomra az álmot és a magyarázatát\, akkor darabokra vágnak benneteket\, házaitokat pedig szemétdombbá teszik. 6De ha az álmot és a magyarázatát is meg tudjátok mondani\, akkor ajándékokat\, birtokokat és nagy méltóságot kaptok tőlem. Mondjátok hát el az álmot és a magyarázatát! 7Azok másodszor is így válaszoltak: Mondja el a király az álmot az ő szolgáinak\, mi pedig majd megadjuk a magyarázatot! 8A király erre így felelt: Most már bizonyosan tudom\, hogy ti csak időt akartok nyerni\, mert látjátok\, hogy mi az elhatározásom. 9Ha az álmot nem adjátok tudtomra\, csak egyféleképpen ítélhetlek meg titeket: megegyeztetek\, hogy hazug és haszontalan dolgokat beszéltek előttem\, amíg a körülmények meg nem változnak. Ezért mondjátok el az álmot\, és abból tudni fogom\, hogy helyes magyarázatot adtok-e nekem. 10A csillagjósok így válaszoltak a királynak: Nincs olyan halandó a földön\, aki a király kívánságának meg tudna felelni; de nincs is olyan nagy és hatalmas király sem\, aki ilyen dolgot kérdezett volna mágusaitól\, varázslóitól vagy csillagjósaitól. 11Mert az\, amit a király kérdez\, igen nehéz. Nincs is más\, aki azt el tudná mondani a királynak\, csak az istenek\, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.\n12A király erre nagyon megharagudott\, és elrendelte\, hogy végezzék ki az összes babiloni bölcset. 13Amikor kiadták a parancsot\, hogy öljék meg a bölcseket\, Dánielt és társait is keresni kezdték\, hogy őket is megöljék. 14Ekkor Dániel okos és értelmes szavakkal fordult Arjókhoz\, a király testőrparancsnokához\, aki már elindult\, hogy megölesse a babiloni bölcseket. 15Így szólt Arjókhoz\, a király megbízottjához: Miért adott ki ilyen kegyetlen parancsot a király? Akkor Arjók tudtára adta a dolgot Dánielnek. 16Dániel erre bement a királyhoz\, és azt kérte tőle\, hogy adjon neki időt\, ő majd megadja a magyarázatot a királynak.\n17Ezután Dániel hazament\, és tudtára adta a dolgot társainak\, Hananjának\, Mísáélnak és Azarjának\, 18majd irgalomért könyörögtek a menny Istenéhez\, hogy e titok miatt ne vesszenek el Dániel és társai a babiloni bölcsekkel együtt. 19Ekkor egy éjszakai látomásban feltárult a titok Dániel előtt\, Dániel pedig áldotta érte a menny Istenét. 20Ezt mondta Dániel: Legyen áldott Isten neve örökkön-örökké; övé a bölcsesség és a hatalom! 21Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el\, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. 22Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja\, mi van a sötétségben\, és nála lakik a világosság. 23Magasztallak és dicsőítelek téged\, atyáim Istene\, mert bölcsességet és erőt adtál nekem\, és most tudtul adtad\, amit kértünk tőled\, tudtul adtad nekünk a király dolgát.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-23/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221122
DTEND;VALUE=DATE:20221123
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T112416Z
LAST-MODIFIED:20221006T112416Z
UID:6854-1669075200-1669161599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 22.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 1\,67-80 \n67Apja\, Zakariás\, betelt Szentlélekkel\, és így prófétált: 68Áldott az Úr\, Izráel Istene\, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét. 69Erős szabadítót támasztott nekünk szolgájának\, Dávidnak házából\, 70amint kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva\, 71hogy megszabadítson ellenségeinktől\, és mindazok kezéből\, akik gyűlölnek minket; 72hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal\, és megemlékezzék szent szövetségéről\, 73arról az esküről\, amellyel megesküdött atyánknak\, Ábrahámnak; és megadja nekünk\, 74hogy ellenségeink kezéből megszabadulva\, félelem nélkül szolgáljunk neki\, 75szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján. 76Téged pedig\, kisgyermek\, a Magasságos prófétájának neveznek majd\, mert az Úr előtt jársz\, hogy elkészítsd az ő útjait\, 77hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére bűneik bocsánata által\, 78Istenünk könyörülő irgalmáért\, amellyel meglátogat minket a felkelő nap a magasságból\, 79hogy világítson azoknak\, akik sötétségben és a halál árnyékában lakoznak\, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa.\n80A kisgyermek pedig növekedett\, és erősödött lélekben\, és a pusztában élt addig a napig\, amíg meg nem kezdte küldetését Izráelben. \nDániel próféta könyve 1 \n\n1Jójákím júdai király uralkodásának harmadik évében felvonult Nebukadneccar\, Babilónia királya Jeruzsálem ellen\, és ostrom alá vette. 2Az Úr a kezébe adta Jójákímot\, Júda királyát és az Isten háza fölszerelésének egy részét; ő pedig elvitte a fölszerelést Sineár földjére\, a maga isteneinek a templomába\, és isteneinek a kincstárában helyezte el.\n3A király parancsba adta udvarmesterének\, Aspenaznak\, hogy válasszon ki Izráel fiai közül királyi vérből való vagy nemesi származású 4ifjakat\, akiknek semmiféle fogyatékosságuk nincs\, hanem szépek\, fogékonyak minden bölcsességre\, műveltek\, járatosak a tudományban\, és így alkalmasak arra\, hogy majd a királyi palotában szolgálatba álljanak. Meg kellett őket tanítani a káldeusok írására és nyelvére is. 5A király elrendelte\, hogy napi ellátmányukat a király ételeiből adják\, és abból a borból\, amelyet ő szokott inni. Így kellett őket nevelni három esztendeig\, hogy azután a király szolgálatába álljanak. 6Voltak közöttük júdaiak is: Dániel\, Hananjá\, Mísáél és Azarjá. 7Az udvarmester ilyen neveket adott nekik: Dánielt Baltazárnak\, Hananját Sadraknak\, Mísáélt Mésaknak\, Azarját pedig Abéd-Negónak nevezte el.\n8Dániel azonban elhatározta\, hogy nem szennyezi be magát a király ételével és azzal a borral\, amelyet ő szokott inni. Megkérte hát az udvarmestert\, hogy ne kelljen magát beszennyeznie. 9Isten az udvarmestert jóindulatra és szeretetre indította Dániel iránt\, 10de azért ezt mondta az udvarmester Dánielnek: Félek az én uramtól\, a királytól\, mert ő rendelkezett így az ételetekről és az italotokról. Mi lesz\, ha azt látja\, hogy ti soványabbak vagytok\, mint a veletek egykorú ifjak? Még bajba kerülök miattatok a királynál!\n11Akkor Dániel ezt mondta annak a felügyelőnek\, akit az udvarmester rendelt Dániel\, Hananjá\, Mísáél és Azarjá mellé: 12Tégy próbát szolgáiddal tíz napig! Engedjék meg\, hogy zöldségféléket együnk\, és vizet igyunk. 13Azután mutassanak meg neked minket és azokat az ifjakat\, akik a király ételéből esznek\, és amit majd látsz\, aszerint bánj szolgáiddal! 14Az hallgatott rájuk ebben a dologban\, és próbát tett velük tíz napig. 15Tíz nap múlva szebbnek látszottak\, és kövérebbek voltak azoknál az ifjaknál\, akik a király ételéből ettek. 16Ezért a felügyelő fölmentette őket az alól\, hogy az előírt ételt egyék\, és bort igyanak\, és ahelyett zöldségféléket adott nekik. 17Isten megadta ennek a négy ifjúnak\, hogy előrehaladjanak a tudományban\, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is.\n18Amikor eljött az az idő\, amelyről megparancsolta a király\, hogy vezessék őket eléje\, az udvarmester bevezette őket Nebukadneccar elé. 19A király elbeszélgetett velük\, de egy sem akadt közöttük\, aki olyan lett volna\, mint Dániel\, Hananjá\, Mísáél és Azarjá. Ők tehát a király szolgálatába álltak. 20Akármit kérdezett tőlük a király\, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál. 21Ott is maradt Dániel Círus király uralkodásának első évéig.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-22/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221121
DTEND;VALUE=DATE:20221122
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T112314Z
LAST-MODIFIED:20221006T112314Z
UID:6852-1668988800-1669075199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 21.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 1\,57-66 \n57Amikor pedig eljött Erzsébet szülésének ideje\, fiút szült. 58Meghallották a szomszédai és a rokonai\, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr\, és vele együtt örültek. 59A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket\, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni. 60Anyja azonban megszólalt\, és ezt mondta: Nem\, hanem János legyen a neve. 61De ezt mondták neki: Senki sincs a rokonságodban\, akit így hívnának. 62Ekkor intettek az apjának\, hogy milyen nevet akar neki adni. 63Ő pedig egy írótáblát kért\, és ezt írta rá: János a neve. Mindnyájan elcsodálkoztak. 64És azonnal megnyílt Zakariás szája\, megoldódott a nyelve\, beszélni kezdett\, és áldotta az Istent. 65Valamennyi szomszédját félelem szállta meg\, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről. 66Akik meghallották\, szívükbe vésték\, és így szóltak: Vajon mi lesz ebből a gyermekből? Az Úr keze pedig valóban vele volt. \nJeremiás sirámai 5 \n\n1Emlékezz\, URam\, mi történt velünk! Tekints ránk\, és lásd meg gyalázatunkat! 2Örökségünk bitorlókra szállt\, házunk idegenekre. 3Apátlan árvák lettünk\, anyáink özvegyek. 4Vizünket pénzért isszuk\, a saját fánkért is fizetni kell. 5Nyakunkon vannak elnyomóink\, fáradozunk pihenés nélkül. 6Egyiptomnak adtunk kezet\, meg Asszíriának\, hogy legyen elég kenyerünk. 7Atyáink\, akik vétkeztek\, már nem élnek: nekünk kell hordoznunk bűneik terhét. 8Szolgák uralkodnak rajtunk\, nincs\, aki kiragadjon kezükből. 9Életünk kockáztatásával hordjuk be élelmünket\, a pusztalakók fegyverétől veszélyeztetve. 10Bőrünk tüzel\, mint a kemence\, a kínzó éhségtől. 11Meggyalázták az asszonyokat a Sionon\, a szüzeket Júda városaiban. 12A vezéreket felakasztották\, a véneket sem becsülték. 13Az ifjaknak kell a malomkövet forgatniuk\, a gyermekek a fahordásban botladoznak. 14Nincsenek már vének a kapuban\, nem muzsikálnak az ifjak. 15Odavan szívünk vidámsága\, örömtánc helyett gyászolunk. 16Leesett fejünkről a koszorú\, jaj nekünk\, mert vétkeztünk! 17Ezért lett beteg a szívünk\, emiatt lett homályos a szemünk\, 18mert pusztaság lett a Sion hegye\, rókák szaladgálnak rajta. 19De te\, URam\, trónodon ülsz örökké\, királyi széked megmarad nemzedékről nemzedékre. 20Miért feledkezel meg rólunk ilyen sokáig\, miért hagysz el minket oly hosszú időn át? 21Téríts magadhoz\, URam\, és mi megtérünk\, tedd újra olyanokká napjainkat\, mint régen voltak! 22Vagy talán végképp elvetettél minket\, annyira megharagudtál volna ránk?
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-21/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221120
DTEND;VALUE=DATE:20221121
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T112221Z
LAST-MODIFIED:20221006T112221Z
UID:6850-1668902400-1668988799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 20.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 1\,46-56 \n46Mária pedig ezt mondta: Magasztalja lelkem az Urat\, 47és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben\, 48mert rátekintett szolgálóleányának megalázott voltára: és íme\, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék\, 49mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas\, és szent az ő neve\, 50irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön. 51Hatalmas dolgot cselekedett karjával\, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat. 52Hatalmasokat döntött le trónjukról\, és megalázottakat emelt fel; 53éhezőket látott el javakkal\, és bővelkedőket küldött el üres kézzel. 54Felkarolta szolgáját\, Izráelt\, hogy megemlékezzék irgalmáról\, 55amint kijelentette atyáinknak\, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.\n56Mária Erzsébettel maradt mintegy három hónapig\, azután visszatért otthonába. \nJeremiás sirámai 4 \n\n1Jaj\, de megfeketedett az arany\, elváltozott a színarany! Szétszórták a drágaköveket minden utcasarkon! 2Sionnak színaranyat érő drága fiait\, jaj\, csak cserépedénynek tekintették\, fazekas keze munkájának! 3Még a sakálok is odatartják emlőiket kölykeiknek\, és szoptatják őket\, de népem leányai oly kegyetlenek lettek\, mint a struccok a pusztában. 4A csecsemő nyelve ínyéhez tapadt a szomjúság miatt\, a gyermekek kenyeret kértek\, de senki sem tört nekik. 5Akik csemegéket szoktak enni\, éhen pusztultak az utcákon\, akiket bíborban neveltek\, a szemétdombon turkáltak. 6Nagyobb volt népem bűne\, mint Sodoma vétke\, amely egy pillanat alatt elpusztult\, kezét sem mozdíthatta benne senki. 7Előkelői tisztábbak voltak\, mint a hó\, fehérebbek\, mint a tej\, testük pirosabb volt\, mint a korall\, mintha zafírból metszették volna őket. 8Testük feketébb lett\, mint a korom\, nem ismerni rájuk az utcákon\, bőrük a csontjukhoz tapadt\, elszáradtak\, mint a fa. 9Jobban jártak azok\, akiket fegyver ölt meg\, mint akik éhen haltak; azok átdöfve múltak ki\, ezek pedig azért\, mert elfogyott a föld termése. 10A gyöngéd lelkű asszonyok saját kezükkel főzték meg gyermekeiket\, hogy legyen táplálékuk népem összeomlása idején. 11Szabad folyást engedett haragjának az ÚR\, kiöntötte izzó haragját. Lángba borította a Siont\, megemésztette még az alapját is. 12Nem hitték a föld királyai\, sem az egész világ lakói\, hogy be tud hatolni az ostromló ellenség Jeruzsálem kapuin. 13Prófétáinak vétkei miatt\, papjainak bűnei miatt történt ez\, akik igazak vérét ontották benne. 14Vakon botorkáltak az utcákon\, vértől beszennyezve; érinteni sem lehetett az öltözetüket. 15Félre az útból\, tisztátalan – kiáltoztak feléjük –\, félre\, félre az útból\, meg ne érintsétek! Ha botladozva eljutottak is a népek közé\, azok azt mondták: Nem maradhatnak itt tovább! 16Maga az ÚR szolgáltatta ki őket\, nem tekint rájuk többé. A papok személyét nem tisztelték\, a véneknek sem kegyelmeztek. 17Már a szemünk is belefáradt\, vártuk a segítséget\, de hiába; őrhelyünkről lestük a népet\, amely nem hozott szabadulást. 18Minden lépésünket figyelték\, az utcára se mertünk kilépni. Elközeledett a vég\, letelt az időnk\, eljött a vég! 19Gyorsabbak voltak üldözőink\, mint sasok az égen. A hegyeken hajszoltak bennünket\, a pusztában leselkedtek ránk. 20Az ÚR fölkentje\, éltető leheletünk\, foglyul esett vermükben\, pedig azt gondoltuk\, hogy oltalma alatt élhetünk a népek között. 21Örülj\, örvendezz\, Edóm leánya\, aki Úc földjén laksz! Hozzád is odakerül még a pohár\, te is lerészegedsz\, és pőrére vetkőzöl. 22Véget ért büntetésed\, Sion leánya\, nem maradsz tovább a fogságban! De a te bűnödet\, Edóm leánya\, számon kéri az ÚR\, és leleplezi vétkeidet.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-20/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221119
DTEND;VALUE=DATE:20221120
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T111058Z
LAST-MODIFIED:20221006T113450Z
UID:6848-1668816000-1668902399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 19.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 1\,39-45 \n39Azokban a napokban útra kelt Mária\, és sietve elment a hegyvidékre\, Júda egyik városába. 40Bement Zakariás házába\, és köszöntötte Erzsébetet. 41Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését\, megmozdult a magzat a méhében. Betelt Erzsébet Szentlélekkel\, 42és hangos szóval kiáltotta: Áldott vagy te az asszonyok között\, és áldott a te méhed gyümölcse! \n43Hogyan lehetséges\, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám? 44Mert íme\, amint meghallottam köszöntésed\, ujjongva mozdult meg méhemben a magzat. 45Boldog\, aki elhitte\, hogy beteljesedik mindaz\, amit az Úr mondott neki. \nJeremiás sirámai 3 \n1Én vagyok az a férfi\, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt. 2Sötétben űzött\, hajtott\, ahol nincs világosság. 3Bizony\, ellenem fordítja kezét újra meg újra\, egész nap. 4Elsorvasztotta húsom és bőröm\, összetörte csontjaimat. 5Falat húzott körém\, méreggel és fáradsággal kerített be engem. 6Vaksötétbe helyezett engem\, mint a régen meghaltakat. 7Falat emelt körém\, nem juthatok ki\, súlyos bilincsbe vert. 8Ha segítségért kiáltok is\, elzárkózik imádságom elől. 9Faragott kövekkel zárta el utamat\, járhatatlanná tette ösvényemet. 10Olyan hozzám\, mint a leselkedő medve\, mint a rejtekhelyen lapuló oroszlán. 11Lekergetett utamról\, összetépett\, elpusztított engem. 12Felvonta íját\, és nyilai céltáblájává tett engem. 13Veséimbe eresztette tegzének nyilait. 14Nevetséges lettem minden nép előtt\, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap. 15Keserűséggel lakatott jól\, bánattal itatott. 16Kavicsot rágatott velem\, hamuba kényszerített engem. 17Elvette békességemet\, elfeledtem\, mi a jólét. 18Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban! 19Üröm és méreg nyomorúságomra és hontalanságomra gondolnom; 20mindig erre gondol\, és elcsügged a lelkem. 21De ha újra meggondolom\, reménykedni kezdek: 22Szeret az ÚR\, azért nincs még végünk\, mert nem fogyott el irgalma: 23minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! 24Az ÚR az én osztályrészem – mondom magamban –\, ezért benne bízom. 25Jó az ÚR azokhoz\, akik benne reménykednek\, akik hozzá folyamodnak. 26Jó csendben várni az ÚR szabadítására. 27Jó\, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz. 28Üljön hát magányosan\, és maradjon néma\, amikor ráteszik! 29Hajtsa porba fejét\, talán van reménysége! 30Tartsa oda arcát\, ha ütik\, tűrje el\, ha gyalázzák! 31Mert nem vet el örökre az Úr. 32Még ha megszomorít is\, irgalmaz\, mert nagyon szeret. 33Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket. 34Amikor lábbal tiporják e gy ország foglyait\, 35amikor az embert kiforgatják jogából\, a Felséges szemei előtt zajlik ez; 36amikor az ember nem jut a perben igazához\, azt nem nézi el az Úr! 37Ha bekövetkezik\, amit valaki megmond\, nem az Úr parancsából van-e az? 38Nem a Felséges szavától függ a rossz is meg a jó is? 39Miért siránkozik az élő ember\, a férfi\, ha vétkezett? 40Inkább kutassuk\, vizsgáljuk meg útjainkat\, és térjünk meg az ÚRhoz! 41Emeljük föl szívünket és kezünket Istenhez\, aki a mennyekben van: 42Mi voltunk a vétkesek és engedetlenek\, ezért nem bocsátottál meg. 43Elzárkóztál haragodban\, és üldöztél\, kíméletlenül gyilkoltál bennünket. 44Elzárkóztál felhőid mögé\, nem jutott el hozzád az imádság. 45Megvetett söpredékké tettél bennünket a többi nép között. 46Föltátotta ránk a száját minden ellenségünk. 47Rettegés és csapda lett a részünk\, pusztulás és összeomlás. 48Könny patakzik szememből népem összeomlása miatt. 49Szemem szüntelen könnyezik\, megállás nélkül\, 50míg le nem tekint\, és meg nem látja a mennyekből az ÚR. 51Fáj a lelkem\, ha látom városom lakóinak sorsát. 52Vadásztak rám\, mint a madárra\, ellenségeim ok nélkül. 53Verembe taszítottak engem\, és köveket dobtak rám. 54Összecsapott a víz a fejem fölött\, már azt mondtam: Elvesztem! 55Segítségül hívtam nevedet\, URam\, a verem mélyéről. 56Meghallottad szavamat: Ne fogd be a füled sóhajtásom és kiáltásom előtt! 57Mellém léptél\, mikor kiáltottam hozzád\, ezt mondtad: Ne félj! 58Te perelted\, Uram\, peremet\, és megváltottad életemet. 59Láttad\, URam\, hogy csaltak a perlőim: ítéld meg igazságomat! 60Láttad\, milyen bosszúvágyók\, mi mindent terveztek ellenem. 61Hallottad\, URam\, hogyan gyalázkodtak\, mi mindent terveztek ellenem. 62Engem rágalmaz egész nap támadóim szája. 63Akár ülnek\, akár állnak\, nézd: rajtam gúnyolódnak! 64Fizess meg nekik\, URam\, azért\, amit elkövettek! 65Adj nekik elborult elmét\, ez legyen átkod rajtuk! 66Üldözze haragod őket\, pusztítsd ki őket az ÚR ege alól!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-19/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221118
DTEND;VALUE=DATE:20221119
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T110942Z
LAST-MODIFIED:20221006T110942Z
UID:6846-1668729600-1668815999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 18.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 1\,26-38 \n26A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába\, Názáretbe 27egy szűzhöz\, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. 28És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy\, kegyelembe fogadott\, az Úr veled van! 29Mária megdöbbent e szavakra\, és fontolgatta\, mit jelenthet ez a köszöntés. 30Az angyal ezt mondta neki: Ne félj\, Mária\, mert kegyelmet találtál Istennél! 31Íme\, fogansz méhedben\, és fiút szülsz\, akit nevezz Jézusnak. 32Nagy lesz ő\, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának\, Dávidnak a trónját\, 33ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké\, és uralkodásának nem lesz vége. \n34Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan lehetséges ez\, mivel én férfit nem ismerek? 35Az angyal így válaszolt neki: A Szentlélek száll reád\, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged\, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd\, Isten Fiának. 36Íme\, Erzsébet\, a te rokonod is fiút fogant öregségére\, és már a hatodik hónapjában van az\, akit meddőnek mondanak\, 37mert Istennek semmi sem lehetetlen. 38Mária ezt mondta: Íme\, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal. \nJeremiás sirámai 2 \n\n1Jaj\, de sötét az a felhő\, amelyet az Úr haragjában Sion leányára borított! Az égből a földre dobta Izráel ékességét\, nem törődött lábai zsámolyával haragja napján. 2Elpusztította az Úr kíméletlenül Jákób összes hajlékát\, ledöntötte haragjában Júda leányának erődítményeit; földre terítette\, meggyalázta az országot és vezéreit. 3Izzó haragjában megfosztotta Izráelt minden hatalmától\, visszavonta segítő jobbját\, amikor jött az ellenség. Lángoló tűzként perzselte Jákóbot\, emésztette körös-körül. 4Fölvonta íját\, mintha ellenség volna\, ráemelte jobb kezét\, akár egy támadó\, és megölt mindent\, ami a szemnek kívánatos\, Sion leányának a sátrában tűzként öntötte ki haragját. 5Olyan volt az Úr\, mint az ellenség: pusztította Izráelt. Elpusztította minden palotáját\, lerombolta erődítményeit\, megsokasította Júda leányának búját és keservét. 6Földúlta hajlékát\, akár egy kertet\, lerombolta ünnepeinek helyét. Feledésre juttatott az ÚR a Sionon ünnepet\, szombatot\, bosszús haragjában megutált királyt és papot. 7Elvetette oltárát az Úr\, elhagyta szentélyét. Ellenség kezére juttatta falakkal körülvett palotáit; úgy hangoskodtak az ÚR házában\, mint egy ünnepnapon. 8Az ÚR akarta\, hogy lerombolják Sion leánya várfalát: mérőzsinórt feszített\, nem hagyta abba keze a pusztítást. Gyászol az erőd és a várfal\, együtt omladoznak. 9Földbe süllyedtek kapui\, elpusztították\, összetörték zárait. Királya és vezérei a népek közt vannak\, ahol nincsen kijelentés\, prófétái sem kapnak látomást az ÚRtól. 10Némán ülnek a földön Sion leányának vénei\, port hintettek a fejükre\, zsákruhába öltöztek; lehorgasztják fejüket Jeruzsálem szüzei. 11Szemem könnybe borult\, bensőm háborog\, a földre roskadtam népem leányának romlása miatt\, mert elalélt csecsemő és kisded a város terein. 12Azt kérdik anyjuktól: Hol van kenyér\, hol van bor? Elalélnak\, mint a halálra sebzettek a város terein\, kilehelik lelküket anyjuk kebelén. 13Kihez mérjelek\, kihez hasonlítsalak\, Jeruzsálem leánya? Kinek a példájával vigasztaljalak\, Sion szűz leánya? Romlásod nagy\, mint a tenger\, ki gyógyíthatna meg? 14Prófétáid hiábavaló látomásokkal ámítottak téged! Nem leplezték le bűnödet\, hogy fordítsanak sorsodon\, hanem hiábavaló látomásokkal félrevezettek téged. 15Összecsapják kezüket miattad\, akik arra járnak. Fölszisszennek\, és fejüket csóválják Jeruzsálem leánya miatt: Erről a városról mondták\, hogy szépsége tökéletes\, és az egész föld öröme? 16Föltátotta rád a száját minden ellenséged. Fölszisszentek\, fogukat csikorgatták\, és ezt mondták: Elpusztítottuk! Erre a napra vártunk\, megértük\, megláttuk! 17Véghezvitte az ÚR\, amit eltervezett\, valóra váltotta\, amit megmondott\, amit régóta elrendelt: rombolt\, és nem kímélt; örömöt szerzett ellenségeidnek\, ő növelte meg támadód hatalmát. 18Szívük az Úrhoz kiáltott Sion leányának várfala miatt. Patakként áradjon a könnyed éjjel és nappal! Ne csillapodj\, ne hagyj a szemednek nyugalmat! 19Kelj föl\, jajgass az éjszakában\, az őrködés kezdetén! Öntsd ki szívedet\, mint a vizet\, az Úr színe előtt! Emeld föl hozzá kezeidet gyermekeid életéért\, akik elaléltak az éhségtől minden utcasarkon. 20Nézd\, URam\, és lásd meg azt\, akivel így bántál! Miért kell az asszonyoknak megenniük gyermekeiket\, dédelgetett csecsemőiket? Miért gyilkolják az Úr szentélyében a papot és a prófétát? 21Az utcákon gyermekek és vének hevernek a földön\, szüzeim és ifjaim fegyvertől estek el. Gyilkoltál haragod napján\, mészároltál kíméletlenül. 22Mintha ünnepnap lett volna\, összehívtad mindenünnen azokat\, akiktől iszonyodtam. Nem tudott az ÚR haragja napján megmenekülni\, megszökni senki sem! Akiket dédelgettem és fölneveltem\, azokkal ellenségem végzett.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-18/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221117
DTEND;VALUE=DATE:20221118
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T110740Z
LAST-MODIFIED:20221006T110740Z
UID:6844-1668643200-1668729599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 17.
DESCRIPTION:Lukács evangéliuma 1\,1-25 \n\n1Miután sokan vállalkoztak már arra\, hogy írásba foglalják a közöttünk beteljesedett eseményeket úgy\, 2amint ránk hagyták azok\, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének: 3magam is jónak láttam\, hogy miután elejétől kezdve mindennek pontosan utánajártam\, szép rendben megírjam neked\, nagyra becsült Teofilosz\, 4hogy meggyőződhess annak a megbízhatóságáról\, amire tanítottak. \nKeresztelő János születésének ígérete \n5Heródesnek\, Júdea királyának idejében élt egy pap\, név szerint Zakariás\, Abijjá rendjéből; a felesége\, Erzsébet Áron leányai közül való volt. 6Igazak voltak mindketten Isten előtt\, és feddhetetlenül éltek az Úr minden parancsolata és rendelése szerint. 7Nem volt gyermekük\, mert Erzsébet meddő volt\, és már mindketten idősek voltak.\n8Történt pedig egyszer\, hogy amikor rendjének beosztása szerint papi szolgálatát végezte Isten előtt\, 9a papi szolgálat szokott módja szerint\, sorsolással őt jelölték ki arra\, hogy bemenjen az Úr templomába\, és bemutassa az illatáldozatot. 10Az egész nép pedig kint imádkozott az illatáldozat órájában. 11Ekkor megjelent neki az Úr angyala\, és megállt az illatáldozati oltár mellett jobb felől. 12Amikor Zakariás meglátta\, megrettent\, és félelem szállta meg. 13De az angyal így szólt hozzá: Ne félj\, Zakariás\, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged\, Erzsébet fiút szül neked\, akit nevezz Jánosnak. 14Örömöd lesz ő és vigasságod\, és sokan örülnek majd az ő születésének\, 15mert nagy lesz ő az Úr előtt\, bort és részegítő italt nem iszik\, és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel\, 16Izráel fiai közül sokakat visszatérít majd az Úrhoz\, az ő Istenükhöz\, 17és őelőtte jár Illés lelkével és erejével\, hogy az atyák szívét a gyermekekhez térítse\, és az engedetleneket az igazak lelkületére\, hogy felkészült népet állítson az Úr elé.\n18Zakariás így szólt az angyalhoz: Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg vagyok\, és a feleségem is igen idős. 19Az angyal pedig így válaszolt: Én Gábriel vagyok\, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem\, hogy beszéljek veled\, és meghozzam neked ezt az örömhírt. 20De íme\, most megnémulsz\, és nem tudsz megszólalni egészen addig\, amíg ezek végbe nem mennek\, mert nem hittél szavaimnak\, amelyek be fognak teljesedni a maguk idejében.\n21A nép várta Zakariást\, és csodálkozott\, hogy olyan sokáig marad a templomban. 22Amikor mégis kijött\, nem tudott hozzájuk szólni\, és megértették\, hogy látomást látott a templomban. Ő pedig csak integetett nekik\, de néma maradt.\n23Amikor leteltek papi szolgálatának napjai\, hazament. 24E napok után fogant felesége\, Erzsébet\, és öt hónapon át nem mutatkozott. Ezt mondta: 25Így tett velem az Úr azokban a napokban\, amikor gondja volt arra\, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt. \nJeremiás sirámai 1 \n\n1Jaj\, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett\, mint az özvegy. Nagy volt a népek között\, úrnő a tartományok között\, de kényszermunkássá lett! 2Sírva sír az éjszakában\, könny áztatja arcát. Senki sem vigasztalja azok közül\, akik szerették\, barátai mind hűtlenné lettek\, ellenségeivé váltak. 3A nyomorúság és terhes szolgálat után fogságba került Júda. Ott lakik a népek között\, de nem talál magának nyugalmat: üldözői mind utolérik nyomorúságában. 4Gyászolnak a Sion útjai\, nincs\, aki ünnepekre járjon. Kapui mind elpusztultak\, papjai sóhajtoznak. Szüzei szomorkodnak\, ő maga csupa keserűség! 5Elnyomói fölülkerekedtek\, ellenségei jólétben élnek. Az ÚR szomorította meg sok vétke miatt. Gyermekei fogságba mentek elnyomóik előtt. 6Odalett Sion leányának minden ékessége. Vezérei olyanok lettek\, mint a szarvasok\, amelyek nem találnak legelőt: erőtlenül menekültek üldözőik előtt. 7Visszagondol Jeruzsálem nyomorúsága és hontalansága idején arra\, hogy milyen jó dolga volt az elmúlt időkben. De népét ellenség kerítette hatalmába\, és nem volt segítője\, csak nézték ellenségei\, és nevettek romlásán. 8Sokat vétkezett Jeruzsálem\, beszennyezte magát. Korábbi tisztelői mind lenézik\, mert látták gyalázatát. Ő maga is sóhajtozott\, és elfordult. 9Ruhája szegélye piszkos; nem gondolt a jövendőre. Szörnyű mélyre süllyedt\, nincs vigasztalója. Nézd\, URam\, milyen nyomorult vagyok\, ellenségem pedig milyen fölfuvalkodott! 10Rátette kezét az ellenség Sion valamennyi kincsére. Végig kellett néznie\, amint bementek szentélyébe azok a népek\, akikről megparancsoltad\, hogy nem tartozhatnak a te gyülekezetedhez! 11Az egész nép sóhajtozik\, kenyeret keresgélnek\, odaadják értékeiket ennivalóért\, hogy erőre kapjanak. Nézd\, URam\, és lásd meg\, mennyire lenéznek minket! 12Mindnyájan\, akik erre jártok\, nézzetek ide\, és lássátok: Van-e oly fájdalom\, mint az én fájdalmam\, amelyet nekem okoztak\, amellyel megszomorított engem az ÚR izzó haragjának napján?! 13A magasból tüzet bocsátott csontjaimba\, és eltiport engem. Hálót terített a lábam elé\, és a földre döntött. Elhagyottá tett\, beteggé egész nap. 14Vétkeim igáját hordozom\, köteleit az ő keze fonta. Mióta felkerült nyakamra\, megtört az erőm. Olyanok kezébe adott az Úr\, akikkel nem tudok szembeszállni. 15Félredobta mellőlem az Úr hőseimet mind. Gyűlést hívott össze ellenem\, hogy összetörje ifjaimat; sajtóban taposta össze az Úr Júda szűz leányát. 16Ezek miatt sírok én\, szemem könnybe lábadt\, mert messze van vigasztalóm\, aki erőt önthetne belém. Fiaim odalettek\, oly erős volt az ellenség. 17Sion kinyújtja a kezét\, de nincs vigasztalója. Elnyomókat rendelt az ÚR Jákób ellen körös-körül: tisztátalan lett közöttük Jeruzsálem. 18Igazságos velem az ÚR\, mert szembeszálltam parancsával. Halljátok meg mind\, ti\, népek\, és lássátok fájdalmamat: szüzeim és ifjaim fogságba mentek. 19Hívtam azokat\, akik szerettek\, de ők cserbenhagytak. Papjaim és véneim elpusztultak a városban\, miközben ennivalót keresgéltek\, hogy erőre kapjanak. 20Nézd\, URam\, milyen nyomorult vagyok! Háborog a bensőm\, vergődik bennem a szívem\, mert nagyon engedetlen voltam. Ott kint a fegyver öli gyermekeimet\, otthon a halál. 21Hallották\, hogy sóhajtozom\, de nem volt vigasztalóm. Minden ellenségem hallott a bajomról\, és örvendezett\, hogy így cselekedtél! Majd ha elhozod a napot\, amelyet kitűztél\, úgy fognak járni\, ahogyan én! 22Jusson eléd minden gonoszságuk\, és bánj velük úgy\, ahogyan velem bántál minden vétkem miatt! Bizony\, sokat sóhajtozom\, és beteg a szívem!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-17/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221116
DTEND;VALUE=DATE:20221117
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T110619Z
LAST-MODIFIED:20221006T110619Z
UID:6842-1668556800-1668643199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige novemebr 16.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 13\,7-25 \n7Ne feledkezzetek meg vezetőitekről\, akik Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére\, és kövessétek hitüket.\n8Jézus Krisztus tegnap\, ma és mindörökké ugyanaz. 9Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezetni. Mert az a jó\, ha kegyelemmel erősödik meg a szív\, nem pedig ételektől\, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok\, akik velük élnek. 10Van oltárunk\, amelyről nincs joguk enni azoknak\, akik a sátorban szolgálnak. 11Mert amely állatok vérét a főpap a szentélybe beviszi a bűnért\, azoknak testét elégetik a táboron kívül. 12Ezért Jézus is a kapun kívül szenvedett\, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által. 13Menjünk ki tehát őhozzá a táboron kívülre\, az ő gyalázatát hordozva. 14Mert nincsen itt maradandó városunk\, hanem az eljövendőt keressük. 15Általa vigyük Isten elé a hálaadás áldozatát mindenkor\, azaz nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét.\n16A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek\, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten.\n17Bízzatok vezetőitekben\, és hallgassatok rájuk\, mert ők vigyáznak lelketekre úgy\, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel\, és ne sóhajtozva\, mert ez nem válnék javatokra. \nBefejező kérések\, üdvözletek\, áldás \n18Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról\, hogy lelkiismeretünk tiszta\, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni. 19Főként pedig azért imádkozzatok\, kérlek\, hogy mielőbb visszajussak hozzátok. 20A békesség Istene pedig\, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat\, Jézust\, a juhok nagy pásztorát\, 21tegyen készségessé titeket minden jóra\, akaratának teljesítésére\, és munkálja bennünk azt\, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által\, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen.\n22Kérlek pedig\, testvéreim\, viseljétek el az intő szót\, hiszen csak röviden írtam nektek. 23Tudjátok meg\, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult\, és ha megjön\, hamarosan meglátogatlak titeket vele együtt. 24Köszöntsétek vezetőiteket és a szenteket is mind. Köszöntenek titeket az Itáliából valók.\n25A kegyelem legyen mindnyájatokkal! \nMózes második könyve 40 \n\n1Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: 2Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot\, a kijelentés sátrát! 3Helyezd el benne a bizonyság ládáját\, és függeszd fel a kárpitot a láda elé! 4Vidd be az asztalt\, és rendezd el rajta\, ami rá való! Vidd be a lámpatartót\, és rakd fel rá a mécseseket! 5Helyezd az illatáldozatra való aranyoltárt kívülről a bizonyság ládája elé\, és tedd föl a függönyt a hajlék bejáratára! 6Helyezd az égőáldozati oltárt a hajléknak\, a kijelentés sátrának bejárata elé! 7A medencét helyezd a kijelentés sátra és az oltár közé\, és töltsd meg vízzel! 8Azután kerítsd el az udvart körös-körül\, és tedd föl a függönyt az udvar kapujára! 9Aztán vedd a fölkenéshez való olajat\, és kend föl a hajlékot és mindazt\, ami benne van! Így szenteld fel azt és egész fölszerelését\, hogy szent legyen! 10Kend fel az égőáldozati oltárt is és egész fölszerelését. Így szenteld föl az oltárt\, hogy igen szent legyen az oltár! 11A medencét és annak állványát is kend fel\, így szenteld föl azt!\n12Azután vezesd Áront és fiait a kijelentés sátrának bejáratához\, és mosdasd meg őket! 13Öltöztesd föl Áront a szent ruhákba\, kend fel és szenteld fel\, hogy a papom legyen! 14Fiait is vezesd oda\, és öltöztesd fel őket köntösükbe! 15Kend föl őket\, ahogyan apjukat fölkented\, hogy papjaim legyenek! Ez a fölkenés teszi őket örökre papjaimmá\, nemzedékről nemzedékre.\n16Mózes így járt el: mindenben úgy járt el\, ahogyan megparancsolta neki az ÚR. 17A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot. 18Felállította Mózes a hajlékot: lerakta a talpait\, felállította a deszkáit\, ráillesztette a reteszeit\, és felállította az oszlopait\, 19majd kifeszítette a hajlék fölé a sátortetőt\, fölterítette a sátor tetejére a takarót\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.\n20Azután fogta és beletette a Bizonyságot a ládába\, a rudakat ráillesztette a ládára\, rátette a fedelet a láda tetejére\, 21majd bevitte a ládát a hajlékba\, és föltette a függőkárpitot\, hogy eltakarja a bizonyság ládáját\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 22Azután elhelyezte az asztalt a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán a kárpiton kívül\, 23majd kenyereket rakott rá sorban az ÚR elé\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.\n24Azután elhelyezte a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben\, a hajlék déli oldalán\, 25és fölrakta a mécseseket az ÚR elé – ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 26Azután elhelyezte az aranyoltárt a kijelentés sátrában a kárpit elé\, 27és jó illatú illatáldozatot mutatott be rajta – ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 28Azután föltette a függönyt a hajlék bejáratára\, 29majd elhelyezte az égőáldozati oltárt a hajléknak\, a kijelentés sátrának a bejáratánál\, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 30Azután elhelyezte a medencét a kijelentés sátra és az oltár között\, és vizet töltött bele a mosakodáshoz. 31Ebben mosták meg Mózes\, Áron és fiai a kezüket és a lábukat. 32Valahányszor bementek a kijelentés sátrába\, és az oltár elé léptek\, megmosakodtak\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 33Azután elkerítette az udvart a hajlék és az oltár körül\, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így készült el Mózes a munkával. \nAz Úr dicsősége betölti a kijelentés sátrát \n34Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát\, és az ÚR dicsősége betöltötte a hajlékot. 35És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába\, mert rajta nyugodott a felhő\, és az ÚR dicsősége betöltötte a hajlékot. 36Egész vándorlásuk alatt valahányszor fölemelkedett a felhő a hajlékról\, útnak indultak Izráel fiai. 37De ha nem emelkedett fel a felhő\, ők sem indultak el\, amíg az fel nem emelkedett. 38Mert nappal az ÚR felhője volt a hajlék fölött\, éjjel pedig tűz lángolt benne. Izráel egész háza látta ezt\, amíg csak vándorolt.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-novemebr-16/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221115
DTEND;VALUE=DATE:20221116
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T110507Z
LAST-MODIFIED:20221006T110507Z
UID:6840-1668470400-1668556799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 15.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 13\,1-6 \n1A testvéri szeretet maradjon meg közöttetek. 2A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek\, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. 3Ne feledkezzetek meg a foglyokról\, mintha fogolytársaik volnátok\, a gyötrődőkről\, mint akik magatok is testben vagytok.\n4Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt\, és a házasélet legyen tiszta\, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten. 5Ne legyetek pénzsóvárak\, érjétek be azzal\, amitek van\, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled\, sem el nem hagylak téged.” 6Ezért bizakodva mondjuk: „Velem van az Úr\, nem félek\, ember mit árthat nekem?” \nMózes második könyve 39 \n\n1Elkészítették a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból. Elkészítették Áron szent ruháit is\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. \nAz éfód \n2Elkészítették az éfódot aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. 3Aranyból vékony lapokat vertek\, és fonalakká metélték\, hogy művészi szövéssel beledolgozhassák a kék és piros bíborba\, a karmazsinba és a lenbe. 4Készítettek hozzá rákapcsolt vállrészeket a két szélén\, amelyeket egymásba lehetett kapcsolni. 5A rajta levő övet\, amellyel fel lehet övezni\, ugyanúgy és ugyanabból készítették: aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.\n6Azután megmunkálták az aranyfoglalatba való ónixköveket\, és rávésték Izráel fiainak a nevét\, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik. 7Azután rátették azokat az éfód vállrészeire. Izráel fiaira emlékeztető kövek ezek\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. \nA hósen \n8Azután elkészítették a hósent művészi munkával\, ahogyan az éfódot készítették: aranyból\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. 9Négyzet alakú volt\, kétrét hajtva; így készítették el a hósent. Egy arasz hosszú és egy arasz széles volt\, kétrét hajtva. 10Négy sor kőből készítettek rá borítást. Rubin\, topáz és smaragd: ez volt az első sor. 11A második sor: karbunkulus\, zafír és jáspis. 12A harmadik sor: opál\, agát és ametiszt. 13A negyedik sor: krizolit\, ónix és nefrit. Aranyfoglalatokkal készült a borítás. 14A köveken Izráel fiainak a nevei voltak: tizenkét kő a neveknek megfelelően. Pecsétgyűrű módjára voltak vésve; mindegyiken egy-egy törzs neve volt\, a tizenkét törzsnek megfelelően. 15Készítettek a hósenre színarany láncokat; sodorva\, ahogy a zsinórokat szokták. 16Azután készítettek két aranyfoglalatot és két aranykarikát\, és ráillesztették a két karikát a hósen két végére. 17A két aranyzsinórt belefűzték a két karikába a hósen két végén. 18A két zsinór két végét ráerősítették a két foglalatra\, és ráerősítették az éfód vállrészének az elejére. 19Készítettek még két aranykarikát\, és azokat is ráerősítették a hósen két végére\, azon a szélén\, amely az éfód felé eső részen belül volt. 20Azután készítettek még két aranykarikát\, és ráillesztették azokat elöl az éfód két vállrészére\, kissé lejjebb\, közel az egybefűzéshez az éfód öve fölött. 21A hósent karikáinál fogva kék bíbor zsinórral az éfód karikáihoz csatolták\, hogy az éfód öve fölött legyen\, és ne csússzék el a hósen az éfódról\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. \nA palást és a homlokdísz \n22Elkészítették az éfód palástját is takácsmunkával\, az egészet kék bíborból. 23A palást nyakkivágása középen volt\, mint a mellvért nyakkivágása. A kivágás körös-körül szövéssel volt megerősítve\, nehogy beszakadjon. 24A palást szegélyére gránátalmákat készítettek kék és piros bíborból és sodrott karmazsin fonálból. 25Készítettek színarany csengettyűket\, és odaerősítették a csengettyűket a gránátalmák közé a palást szegélyére körös-körül\, vagyis a gránátalmák közé. 26Csengettyű meg gránátalma váltakozott a palást szegélyén körös-körül. Ebben szolgált a főpap\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.\n27Elkészítették Áronnak és fiainak a köntöseit lenből takácsmunkával.\n28A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették\, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. 29Az övet is sodrott lenfonálból\, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR.\n30Azután a homlokdíszt készítették el\, a szent fejdíszt színaranyból\, és felírták rá\, ahogy a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az ÚR szent tulajdona! 31Ezt kék bíbor zsinórra fűzték\, és rákötötték a süveg elejére\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. \nMózes megszemléli a kész munkát \n32Így végezték el a hajléknak\, a kijelentés sátrának összes munkálatait. Mindent úgy készítettek el Izráel fiai\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR\, úgy készítették el. 33És bemutatták Mózesnek a hajlékot: a sátrat és egész fölszerelését\, kapcsait\, deszkáit\, reteszeit\, oszlopait és talpait\, 34a vörösre festett kosbőr takarót és a delfinbőr takarót\, a függőkárpitot\, 35a bizonyság ládáját és annak rúdjait a fedéllel együtt\, 36az asztalt\, annak egész fölszerelését és a szent kenyereket\, 37a színarany lámpatartót mécseseivel\, a mécseseket sorjában\, annak teljes fölszerelését meg a lámpaolajat\, 38az aranyoltárt\, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket\, a sátor bejáratának függönyét\, 39a rézoltárt\, annak rézrácsozatát\, rúdjait és egész fölszerelését\, a medencét és annak állványát\, 40az udvar szőnyegfalait\, oszlopait és talpait meg az udvar kapujára való függönyt\, annak köteleit és cövekeit\, a hajléknak\, vagyis a kijelentés sátrának egész istentiszteleti fölszerelését\, 41a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz: Áron főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit. 42Pontosan úgy végezték el az összes munkálatot Izráel fiai\, ahogyan megparancsolta Mózesnek az ÚR. 43Mózes megtekintette az egész művet\, és megállapította\, hogy elkészültek vele; úgy készítették el\, ahogyan megparancsolta az ÚR. Ekkor Mózes megáldotta őket.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-15/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20221114
DTEND;VALUE=DATE:20221115
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105908Z
LAST-MODIFIED:20221006T105936Z
UID:6838-1668384000-1668470399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 14.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 12\,18-29 \n18Ti ugyanis nem tapintható hegyhez és lángoló tűzhöz járultatok\, sem homályhoz\, sötétséghez\, szélvészhez 19vagy trombitaharsogáshoz és szózatok hangjához. Akik ezt hallották\, kérték\, hogy ne szóljon többé hozzájuk. 20Mert nem bírták elviselni a parancsot: „Még ha állat érinti is a hegyet\, meg kell kövezni!” 21És olyan félelmetes volt a látvány\, hogy Mózes is így szólt: „Félelem fogott el és remegés.” 22Ti a Sion hegyéhez járultatok\, és az élő Isten városához\, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez\, 23az elsőszülöttek ünnepi seregéhez és gyülekezetéhez\, akik fel vannak jegyezve a mennyekben\, mindenek bírájához\, Istenhez és a tökéletességre jutott igazak lelkeihez\, 24az új szövetség közbenjárójához\, Jézushoz és a meghintés véréhez\, amely hatalmasabban beszél\, mint Ábel vére. 25Vigyázzatok\, hogy el ne utasítsátok azt\, aki szól! Mert ha azok nem menekültek meg\, akik elutasították azt\, aki a földön adott kijelentést\, mennyivel kevésbé menekülünk meg mi\, ha elfordulunk attól\, aki a mennyből szól hozzánk. 26Az ő hangja akkor csak a földet rendítette meg\, most azonban ezt ígéri: „Még egyszer megrendítem nemcsak a földet\, hanem az eget is.” 27A „még egyszer” pedig azok megváltozását jelenti\, amelyek mint teremtett dolgok megrendülhetnek\, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek. 28Ezért tehát mi\, akik rendíthetetlen országot kaptunk\, legyünk hálásak\, és azzal szolgáljunk Istennek tetsző módon: tisztelettel és félelemmel. 29Mert a mi Istenünk emésztő tűz. \nMózes második könyve 38 \n\n1Azután elkészítette az égőáldozati oltárt akáciafából négyzet alakúra: öt könyök volt a hossza és öt könyök a szélessége\, a magassága pedig három könyök volt. 2Készített szarvakat a négy sarkára\, vele egy darabból voltak a szarvak\, és bevonta az egészet rézzel. 3Azután elkészítette az oltár egész fölszerelését: a fazekakat\, lapátokat\, hintőedényeket\, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készítette el. 4Készített az oltárhoz rostélyszerű rézrácsozatot a perem alá\, amely annak a közepéig ért le. 5Öntött négy karikát a rézrácsozat négy sarkára rúdtartóknak. 6Elkészítette a rudakat akáciafából\, és bevonta rézzel. 7Bedugta a rudakat az oltár oldalain levő karikákba\, hogy hordozható legyen. Deszkákból készítette azt\, belül üresre. \nA rézmedence \n8Elkészítette a rézmedencét meg rézből egy állványt is hozzá azoknak az asszonyoknak a fémtükreiből\, akik a kijelentés sátrának bejáratánál szolgáltak. \nA szent hajlék udvara \n9Elkészítette az udvart is. A déli oldalon az udvar szőnyegfala sodrott lenfonálból készült\, és száz könyök hosszú volt. 10Húsz oszlopa és húsz réztalpa volt; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. 11Az északi oldal is száz könyök volt\, húsz oszloppal és húsz réztalppal; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. 12A nyugati oldalon ötven könyök szőnyegfal volt tíz oszloppal és tíz talppal; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. 13A keleti oldal ötven könyök volt. 14Tizenöt könyök szőnyegfal volt az egyik oldalon\, és annak három oszlopa és három talpa volt. 15A másik oldalon\, az udvar kapujától jobbra is\, balra is tizenöt könyök szőnyegfal volt. Ennek is három oszlopa és három talpa volt. 16Az udvar egész szőnyegfala körös-körül sodrott lenfonálból készült. 17Az oszlopok talpai rézből\, az oszlopok kampói és kapcsai pedig ezüstből voltak. Az oszlopfőket is ezüsttel borították be\, és ezüsthuzallal volt összekötve az udvar összes oszlopa. 18Az udvar kapujának a függönye művészi módon kihímezve\, kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készült. A hossza húsz könyök\, a magassága pedig – az udvar szőnyegfala szélességének megfelelően – öt könyök volt. 19Négy oszlopuk és négy réztalpuk volt. Ezüstből voltak a kampóik; az oszlopfők és összekötő huzaljaik is ezüstből voltak. 20A hajlék és az udvar összes cöveke körös-körül rézből volt. \nA fölhasznált arany\, ezüst és réz \n21Ez a hajlékhoz\, a bizonyság hajlékához felhasznált dolgok jegyzéke\, melyet Mózes parancsára állítottak össze; a léviták feladata volt ez\, Ítámárnak\, Áron főpap fiának vezetésével. 22A Júda törzséből való Becalél\, Húr fiának\, Úrínak a fia elkészítette mindazt\, amit Mózesnek megparancsolt az ÚR. 23Vele együtt dolgozott a Dán törzséből való Oholíáb\, Ahíszámák fia\, aki járatos volt mindenféle fa- és fémmunkában\, értett a művészi szövéshez és hímzéshez kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és lenfonálból.\n24A munkálatokhoz\, a szentély egész munkálatához felhasznált arany: az az arany\, amelyet erre a célra felajánlottak\, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel volt\, a szent sekel szerint. 25Az az ezüst pedig\, amelyet a közösség számba vett tagjai adtak\, száz talentum és ezerhétszázhetvenöt sekel volt\, a szent sekel szerint: 26fejenként egy beka – vagyis fél sekel\, a szent sekel szerint – mindattól a hatszázháromezer-ötszázötven\, húsz évnél idősebb személytől\, akik átestek a számbavételen.\n27A száz talentum ezüstből megöntötték a szentély és a kárpit talpait: száz talpat száz talentumból\, vagyis egy talentumból egy talpat. 28Az ezerhétszázhetvenöt sekelből elkészítették az oszlopok kampóit\, beborították az oszlopfőket\, és összekötötték azokat. 29A felajánlott réz hetven talentum és kétezer-négyszáz sekel volt. 30Ebből készítették el a kijelentés sátra bejáratának talpait\, a rézoltárt a hozzá való rézrácsozattal\, az oltár egész fölszerelését\, 31az udvar talpait körös-körül meg az udvar kapujának talpait\, a hajlék összes cövekét és az udvar összes cövekét körös-körül.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-14/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221113T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221113T233000
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105800Z
LAST-MODIFIED:20221006T105800Z
UID:6836-1668297600-1668382200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 13.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 12\,12-17 \n12Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg\, 13és egyenes ösvényen járjatok\, hogy a sánta meg ne botoljon\, hanem inkább meggyógyuljon. 14Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre\, amely nélkül senki sem látja meg az Urat. 15Ügyeljetek arra\, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől\, hogy a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon\, és sokakat meg ne fertőzzön. 16Ne legyen senki parázna vagy istentelen\, mint Ézsau\, aki egyetlen tál ételért eladta elsőszülöttségi jogát. 17Mert tudjátok\, hogy később\, amikor örökölni akarta az áldást\, atyja megtagadta tőle\, mivel a megtérés útját nem találta meg\, noha könnyek között kereste. \nMózes második könyve 37 \n\n1Azután elkészítette Becalél a ládát akáciafából\, amely két és fél könyök hosszú\, másfél könyök széles és másfél könyök magas volt. 2Bevonta színarannyal kívül-belül\, és készített rá körös-körül aranyszegélyt. 3Öntött négy aranykarikát a négy sarkára: két karikát az egyik oldalára és két karikát a másik oldalára. 4Készített rudakat is akáciafából\, és azokat is bevonta arannyal. 5Bedugta a rudakat a láda oldalain levő karikákba\, hogy azoknál fogva hordozni lehessen a ládát.\n6Készített egy két és fél könyök hosszú\, másfél könyök széles födelet is színaranyból. 7Készített két kerúbot aranyból; ötvösmunkával készítette azokat a födél két végére. 8Az egyik kerúbot az egyik végére\, a másik kerúbot a másik végére: a fedél két végére készítette a kerúbokat. 9A kerúbok szárnya ki volt terjesztve fölötte úgy\, hogy betakarták szárnyukkal a födelet. Egymás felé fordultak\, de a kerúbok arca a fedél felé nézett. \nA szent kenyerek asztala \n10Azután elkészítette az asztalt akáciafából\, amely két könyök hosszú\, egy könyök széles és másfél könyök magas volt. 11Bevonta színarannyal\, és készített rá körös-körül egy aranyszegélyt. 12Készített rá körös-körül egytenyérnyi keretet\, a keretére pedig körös-körül aranyszegélyt készített. 13Öntött hozzá négy aranykarikát\, és ráerősítette a karikákat a négy láb négy felső végére. 14A rúdtartó karikák a keretnél voltak\, hogy hordozható legyen az asztal. 15A rudakat akáciafából készítette\, és bevonta arannyal\, hogy hordozható legyen az asztal. 16Elkészítette az asztalra való edényeket is színaranyból: a tálakat\, serpenyőket\, kelyheket és korsókat\, amelyekkel az italáldozatot bemutatják. \nA lámpatartó \n17Elkészítette a lámpatartót színaranyból. Ötvösmunkával készült a lámpatartó: szára\, ágai\, kelyhei\, gombjai és virágai egy darabból voltak. 18Hat ág nyúlt ki a két oldalából: három ág a lámpatartó egyik oldalából\, három ág pedig a lámpatartó másik oldalából. 19Három mandulavirág alakú kehely gömbbel és virággal az egyik ágon\, három mandulavirág alakú kehely gömbbel és virággal a másik ágon: így volt mind a hat ágon\, amelyek kinyúltak a lámpatartóból. 20A lámpatartó középső szárán négy mandulavirág alakú kehely volt gömbbel és virággal. 21Gömb volt a belőle kinyúló első két ág alatt\, gömb volt a belőle kinyúló második két ág alatt\, és gömb volt a belőle kinyúló harmadik két ág alatt\, és így tovább a belőle kinyúló mind a hat ágnál. 22Gömbjeik és ágaik a szárral együtt egy darabból voltak\, egy darab színarany ötvösmunka volt az egész. 23Készített hozzá hét mécsest meg koppantókat és hamutartókat is hozzá színaranyból. 24Egy talentum színaranyból készült ez és az egész fölszerelése. \nAz illatáldozati oltár \n25Elkészítette az illatáldozati oltárt is akáciafából. Hossza egy könyök\, szélessége egy könyök\, tehát négyzet alakú volt\, és két könyök magas. Vele egy darabból voltak a szarvai. 26Bevonta színarannyal a tetejét\, körös-körül az oldalait és a szarvait. Körös-körül aranyszegélyt készített rá. 27Két-két aranykarikát is készített hozzá a szegélye alá\, kétfelől mindkét oldalára. Ezek voltak a rudak kengyelei\, azoknál fogva hordozták az oltárt. 28A rudakat akáciafából készítette\, és bevonta arannyal. 29Elkészítette a fölkenéshez való szent olajat és a jó illatú füstölőszereket tisztán\, ahogyan a kenetkeverők készítik.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-13/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221112T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221112T233000
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105647Z
LAST-MODIFIED:20221006T105647Z
UID:6834-1668211200-1668295800@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 12.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 12\,1-11 \n1Ezért tehát mi is\, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül\, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt\, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. 2Nézzünk fel Jézusra\, a hit szerzőjére és beteljesítőjére\, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet\, és Isten trónjának a jobbjára ült. 3Gondoljatok rá\, aki a bűnösöktől ilyen szidalmazást szenvedett el\, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek. \nA fenyítés Isten szeretetének jele \n4Mert a bűn ellen való harcban még nem ontottátok véreteket\, 5és elfeledkeztetek a bátorításról\, amely nektek mint fiaknak szól: „Fiam\, ne vesd meg az Úr fenyítését\, és ne csüggedj el\, ha megfedd téged\, 6mert akit szeret az Úr\, azt megfenyíti\, és megostoroz mindenkit\, akit fiává fogad.” \n7Szenvedjétek el a fenyítést\, hiszen úgy bánik veletek Isten\, mint fiaival. Hát milyen fiú az\, akit nem fenyít meg az apja? 8Ha pedig fenyítés nélkül maradtok\, amelyben mindenki részesül\, fattyak vagytok\, nem pedig fiak. 9Azután: testi apáink fenyítettek minket\, és tiszteletben tartottuk őket\, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának\, hogy éljünk? 10Mert ők rövid ideig\, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek\, ő pedig javunkra teszi ezt\, hogy szentségében részesüljünk. 11Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek\, hanem keservesnek\, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak\, akik megedződtek általa. \nMózes második könyve 36 \n\n1Becalél és Oholíáb mindazokkal a hozzáértő emberekkel együtt\, akiknek bölcsességet és értelmet adott az ÚR\, hogy el tudják készíteni a szentély különböző istentiszteleti eszközeit\, készítsék el azokat egészen úgy\, ahogyan megparancsolta az ÚR!\n2Hívatta tehát Mózes Becalélt és Oholíábot és mindazokat a hozzáértő embereket\, akiknek bölcsességet adott az ÚR\, mindenkit\, akit szíve arra indított\, hogy jelentkezzen a munka elvégzésére. 3Ezek átvették Mózestől mindazokat a felajánlott dolgokat\, amelyeket Izráel fiai hoztak a szentély istentiszteleti eszközeinek az elkészítéséhez. De továbbra is vittek minden reggel felajánlásokat Mózeshez. 4Eljöttek mindazok a hozzáértő emberek\, akik a szentély különféle eszközein dolgoztak\, mindenki otthagyva a maga munkáját\, amelyen éppen dolgozott\, 5és ezt mondták Mózesnek: Többet hordott össze a nép\, mint amennyi szükséges azokhoz az istentiszteleti eszközökhöz\, amelyek elkészítését megparancsolta az ÚR. 6Ekkor Mózes parancsára kihirdették a táborban: Se férfi\, se asszony ne készítsen már semmit felajánlásként a szentély számára! Így kellett a népnek elrendelni\, hogy ne hozzon több adományt. 7Mert elég volt az anyag az egész munka elvégzéséhez\, sőt még maradt is. \nElkészül a szent hajlék \n8A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot tíz sátorlapból: sodrott lenfonálból\, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból\, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 9Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök\, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete mindegyik sátorlapnak. 10Öt sátorlapot fűztek össze egymással\, majd a másik öt sátorlapot is összefűzték egymással. 11Azután készítettek kék bíbor hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készítettek a másik sátorlap szegélyén is\, azon a végén\, ahol összefűzték. 12Ötven hurkot készítettek az egyik sátorlapon\, és ötven hurkot készítettek annak a másik sátorlapnak a szegélyén is\, amelyet hozzáfűztek. A hurkok egymással szemben voltak. 13Készítettek ötven aranykapcsot\, és ezekkel a kapcsokkal rögzítették egymáshoz a sátorlapokat. Így állt össze a hajlék.\n14Azután készítettek sátorlapokat kecskeszőrből sátortetőnek a hajlék fölé: tizenegy ilyen sátorlapot készítettek. 15Egy sátorlap hossza harminc könyök volt\, a sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete a tizenegy sátorlapnak. 16Összefűztek öt sátorlapot külön\, és hat sátorlapot is külön. 17Készítettek ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére\, ahol összefűzték\, és ötven hurkot készítettek a másik sátorlapnak arra a szélére is\, ahol összefűzték. 18Készítettek ötven rézkapcsot a sátortető összefűzésére\, hogy egy egész legyen. 19Készítettek még egy takarót is a sátorra vörösre festett kosbőrből\, és arra még egy takarót delfinbőrből.\n20Készítettek a hajlékhoz felállítható deszkákat is akáciafából. 21A deszkák hossza tíz könyök volt\, a deszkák szélessége pedig másfél könyök. 22Mindegyik deszkának két csapja volt\, amelyek összekötötték egyiket a másikkal. Így készítették el a hajlék mindegyik deszkáját. 23Így készítették el a hajlék deszkáit: húsz deszkát tettek a déli oldalra dél felé. 24Készítettek negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá\, két talpat mindegyik deszka alá a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp volt a két csapnak megfelelően. 25A hajlék másik oldalára\, az északi oldalra is húsz deszkát készítettek. 26Ezeknek is negyven ezüsttalpa volt\, két talp volt az egyik deszka alatt\, és két talp volt a másik deszka alatt is. 27Nyugat felől\, a hajlék hátuljára is készítettek hat deszkát. 28Készítettek két-két deszkát a hajlék két hátsó sarkára. 29Ezek párosával voltak egymás mellett\, aljuktól a tetejükig szorosan összefogva\, egészen a karikáig. Így csinálták mindkettőnél\, mindkét saroknál. 30Nyolc deszka volt tehát ezüsttalpakkal\, összesen tizenhat talppal: két-két talp volt mindegyik deszka alatt.\n31Készítettek reteszeket is akáciafából: ötöt a hajlék egyik oldalának a deszkáihoz\, 32öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz\, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon. 33Elkészítették a középső reteszt is\, hogy középen rögzítse a deszkákat\, egyik végétől a másik végéig. 34A deszkákat bevonták arannyal\, és aranyból készítették a karikákat a reteszek kengyeleiként. Bevonták arannyal a reteszeket is.\n35Azután elkészítették a kárpitot kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból: művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 36Készítettek hozzá négy akáciafa oszlopot\, és bevonták arannyal. A rajta levő kampók is aranyból voltak. És öntöttek hozzájuk négy ezüsttalpat. 37Készítettek függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból\, művészi módon kihímezve\, 38ehhez pedig öt oszlopot kampókkal együtt. Az oszlopfőket és összekötőiket bevonták arannyal; a hozzájuk való öt talp rézből készült.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-12/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221111T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221111T233000
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105540Z
LAST-MODIFIED:20221006T105540Z
UID:6832-1668124800-1668209400@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 11.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 11\,23-40 \n23Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei\, mert látták\, hogy szép a gyermek\, és nem féltek a király parancsától. 24Hit által tiltakozott Mózes\, amikor felnőtt\, hogy a fáraó lánya fiának mondják. 25Mert inkább vállalta Isten népével együtt a szenvedést\, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét\, 26mivel többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot\, mert a megjutalmazásra tekintett. 27Hit által hagyta el Egyiptomot\, nem félt a király haragjától\, hanem kitartott\, mint aki látja a láthatatlan Istent. 28Hit által rendelte el a páskát és a vérrel való meghintést\, hogy a pusztító ne érintse elsőszülötteiket. 29Hit által keltek át a Vörös-tengeren\, mint valami szárazföldön\, és amikor ezt az egyiptomiak is megpróbálták\, elmerültek.\n30Hit által omlottak le Jerikó kőfalai\, miután körüljárták azokat hét napon át. 31Hit által nem veszett el Ráháb\, a parázna nő az engedetlenekkel együtt\, amikor a kémeket békességgel befogadta.\n32És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből\, ha szólnék Gedeonról\, Bárákról\, Sámsonról\, Jeftéről\, Dávidról\, Sámuelről és a prófétákról. 33Ezek hit által országokat győztek le\, igazságot szolgáltattak\, ígéreteket nyertek el\, oroszlánok száját tömték be\, 34tűz erejét oltották ki\, kard élétől menekültek meg\, betegségből épültek fel\, háborúban lettek hősökké\, idegenek seregeit futamították meg. 35Asszonyok feltámadás révén visszakapták halottaikat. Másokat viszont megkínoztak\, akik nem fogadták el a szabadulást\, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük. 36Ismét mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki\, sőt még bilincseket és börtönt is. 37Megkövezték\, szétfűrészelték\, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak nélkülözve\, nyomorogva\, gyötrődve azok\, 38akikre nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken\, barlangokban és a föld hasadékaiban. 39És mindezeken\, noha hit által Istentől jó tanúbizonyságot nyertek\, nem teljesült be az ígéret\, 40mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott\, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre. \nMózes második könyve 35 \n\n1Azután összegyűjtötte Mózes Izráel fiainak egész közösségét\, és ezt mondta nekik: Ezek azok az igék\, amelyekről azt parancsolta az ÚR\, hogy meg kell tennetek: 2Hat napon át végezzétek munkátokat\, de a hetedik napot tartsátok szentnek\, az ÚRnak szentelt nyugalom nagy napja legyen az! Meg kell halnia mindenkinek\, aki munkát végez ezen a napon! 3Lakóhelyeteken sehol se gyújtsatok tüzet szombaton! \nAdakozás a szent sátorra \n4Azután ezt mondta Mózes Izráel fiai egész közösségének: Ezt parancsolta az ÚR: 5Gyűjtsetek felajánlást magatok között az ÚRnak! Mindenki\, akit arra indít a szíve\, hozzon adományokat az ÚRnak: aranyat\, ezüstöt és rezet\, 6kék és piros bíbort\, karmazsin fonalat és lenfonalat\, kecskeszőrt\, 7vörösre festett kosbőrt\, delfinbőrt és akáciafát\, 8lámpaolajat\, balzsamot a felkenéshez való olajhoz és a jó illatú illatáldozathoz\, 9és ónixköveket és berakásra való drágaköveket az éfódhoz és hósenhez.\n10Aki csak hozzáértő ember közöttetek\, jöjjön ide\, és készítse el mindazt\, amit megparancsolt az ÚR: 11a hajlékot\, annak sátortetejét és takaróját\, kapcsait\, deszkáit\, reteszeit\, oszlopait és talpait\, 12a ládát és annak rúdjait a födéllel együtt\, a függőkárpitot\, 13az asztalt\, annak rúdjait\, egész fölszerelését és a szent kenyereket\, 14a lámpatartót a világításhoz\, annak fölszerelését és mécseseit meg a lámpaolajat\, 15az illatáldozati oltárt és annak rúdjait\, a fölkenéshez való olajat és a jó illatú füstölőszereket\, a bejárati függönyt a hajlék bejáratához\, 16az égőáldozati oltárt\, annak rézrácsozatát\, rúdjait és egész fölszerelését\, a medencét és annak állványát\, 17az udvar szőnyegfalait\, oszlopait és talpait meg az udvar kapujának függönyét\, 18a hajlék cövekeit\, az udvar cövekeit és a hozzájuk való köteleket\, 19a díszes ruhákat a szentélyben végzendő szolgálathoz: Áron főpap szent ruháit és fiainak papi ruháit! 20Ekkor eltávozott Mózes elől Izráel egész közössége\, 21majd visszajött mindenki\, akit a szíve arra indított\, és a lelke arra ösztönzött\, és elhozta az ÚRnak szánt felajánlását a kijelentés sátrának elkészítéséhez\, az ott végzendő szolgálathoz és a szent ruhákhoz.\n22Eljöttek a férfiak és az asszonyok\, mindenki\, akit a szíve arra ösztönzött\, és hoztak kapcsokat\, fülbevalókat\, gyűrűket\, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert. Mindenki ajánlott föl valamilyen aranyból készült ajándékot az ÚRnak. 23Minden férfi aszerint\, hogy mije volt\, hozott kék és piros bíbort\, karmazsin fonalat és lenfonalat\, kecskeszőrt\, továbbá vörösre festett kosbőrt és delfinbőrt. 24Aki ezüstöt vagy rezet tudott felajánlani\, az is elhozta felajánlását az ÚRnak; akinek akáciafája volt\, azt hozta el a különböző istentiszteleti eszközökhöz.\n25Mindazok az asszonyok\, akik értettek hozzá\, saját kezükkel megfonták és megfonva hozták el a kék és piros bíbort\, a karmazsin fonalat és lenfonalat. 26Mindazok az asszonyok pedig\, akiket a szívük arra indított\, és értettek hozzá\, megfonták a kecskeszőrt.\n27A vezető emberek pedig ónixköveket és berakásra alkalmas köveket hoztak az éfódhoz és hósenhez\, 28valamint balzsamot és olajat a lámpához\, a felkenéshez való olajhoz és jó illatú füstölőszerekhez. 29Mindazok az izráeliek\, férfiak és asszonyok\, akiket a szívük arra ösztönzött\, hogy adakozzanak a különféle eszközökre\, amelyek elkészítését Mózes által elrendelte az ÚR\, önkéntes adományokat hoztak az ÚRnak. \nBecalél és Oholíáb megbízatása \n30Akkor ezt mondta Mózes Izráel fiainak: Nézzétek! Az ÚR név szerint elhívta Becalélt\, Húr fiának\, Úrínak a fiát Júda törzséből. 31Betöltötte őt isteni lélekkel\, bölcsességgel\, értelemmel és képességgel mindenféle munkára\, 32hogy terveket készítsen az arany\, az ezüst és a réz feldolgozására\, 33kövek vésésére és berakására\, fafaragásra és mindenféle tervezőmunka elvégzésére. 34Azzal a képességgel is felruházta\, hogy tanítson a Dán törzséből való Oholíábbal\, Ahíszámák fiával együtt. 35Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket\, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát\, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból\, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát\, és elkészítsék hozzájuk a terveket.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-11/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221110T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221110T233000
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105412Z
LAST-MODIFIED:20221006T105412Z
UID:6830-1668038400-1668123000@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 10.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 11\,8-22 \n8Hit által engedelmeskedett Ábrahám\, amikor elhívta Isten\, hogy induljon el arra a helyre\, amelyet örökségül fog kapni. És elindult\, nem tudva\, hova megy. 9Hit által költözött át az ígéret földjére\, mint idegenbe\, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal\, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. 10Mert várta azt a várost\, amelynek szilárd alapja van\, amelynek tervezője és alkotója az Isten. 11Hit által kapott erőt arra is\, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson\, noha már idős volt\, minthogy hűnek tartotta azt\, aki az ígéretet tette. 12Ezért attól az egy embertől\, aki már közel volt a halálhoz\, származtak olyan sokan\, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny\, amely megszámlálhatatlan.\n13Hitben haltak meg ezek mind\, anélkül\, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat\, és vallást tettek arról\, hogy idegenek és jövevények a földön. 14Mert akik így beszélnek\, jelét adják annak\, hogy hazát keresnek. 15És ha arra a hazára gondoltak volna\, amelyből kijöttek\, lett volna alkalmuk visszatérni. 16Így azonban jobb haza után vágyakoztak\, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten\, hogy őt Istenüknek nevezzék\, mert számukra várost készített. 17Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot\, amikor Isten próbára tette\, és egyszülött fiát vitte áldozatul az\, aki az ígéreteket kapta\, 18akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik\, azt fogják utódodnak nevezni.” 19Azt gondolta ugyanis\, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt\, aki így a feltámadás példájává lett. 20Hit által áldotta meg Izsák is a jövőre nézve Jákóbot és Ézsaut. 21Hit által áldotta meg a haldokló Jákób József mindegyik fiát\, és botja végére hajolva imádkozott. 22Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására\, és rendelkezett temetése felől. \nMózes második könyve 34 \n\n1Azután azt mondta az ÚR Mózesnek: Faragj két kőtáblát\, az előbbiekhez hasonlókat! Én pedig majd felírom a táblákra azokat az igéket\, amelyek az előbbi táblákon voltak\, amelyeket összetörtél. 2Reggelre légy készen! Aztán jöjj fel reggel a Sínai-hegyre\, és állj ott elém a hegy csúcsán! 3Ne jöjjön fel veled senki\, ne is mutatkozzék senki az egész hegyen\, se juhok\, se marhák ne legeljenek a hegy tövében! 4Faragott tehát Mózes két kőtáblát\, az előbbiekhez hasonlókat\, majd korán reggel fölment a Sínai-hegyre\, ahogyan megparancsolta neki az ÚR\, és kezében vitte a két kőtáblát.\n5Ekkor leszállt felhőben az ÚR. Mózes pedig odaállt mellé\, és segítségül hívta az ÚR nevét. 6Elvonult előtte az ÚR\, és így mondta azt ki: Az ÚR\, az ÚR irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú\, szeretete és hűsége nagy! 7Megtartja irgalmát ezer nemzedéken át\, megbocsátja a bűnt\, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül\, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat és a fiak fiait is három\, sőt négy nemzedéken át.\n8Mózes sietve a földig hajolt\, leborult\, 9és ezt mondta: Ó\, Uram\, ha elnyertem jóindulatodat\, járj közöttünk\, Uram! Mert bár keménynyakú nép ez\, bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket\, és tégy tulajdonoddá bennünket! \nIsten szövetsége hűséget követel \n10Az ÚR pedig ezt mondta: Én most szövetséget kötök. Olyan csodákat teszek egész néped előtt\, amilyenek nem történtek sehol a földön\, egyetlen nép között sem. Meglátja majd az ÚR tetteit az egész nép\, amely között vagy\, mert veled együtt félelmetes dolgokat fogok véghezvinni. 11Jegyezd meg jól\, amit most parancsolok neked! Kiűzöm előled az emóriakat\, a kánaániakat\, a hettitákat\, a perizzieket\, a hivvieket és a jebúsziakat. 12Vigyázz\, ne köss szövetséget annak az országnak a lakosaival\, ahová bemész\, nehogy csapdává váljanak köztetek! 13Sőt romboljátok le oltáraikat\, törjétek össze szent oszlopaikat\, és vágjátok ki szent fáikat! 14Ne imádj másik istent\, mert az ÚR\, akinek Féltőn-szerető a neve\, féltőn szerető Isten. 15Nehogy szövetséget köss annak az országnak a lakosaival\, mert amikor paráználkodnak isteneikkel\, és áldoznak isteneiknek\, téged is meghívnak\, és enni fogsz áldozataikból. 16Ne végy feleséget fiaidnak leányaik közül\, mert amikor leányaik paráználkodnak isteneikkel\, fiaidat is paráználkodásra csábítják az ő isteneikkel. 17Ne csinálj magadnak öntött istenszobrot!\n18Tartsd meg a kovásztalan kenyér ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret\, ahogyan megparancsoltam neked\, az ábíb hónap megszabott idején\, mert ábíb hónapban jöttél ki Egyiptomból. 19Enyém legyen mindaz\, ami megnyitja anyja méhét: minden hím jószágod\, ha marhád vagy juhod elsőszülöttje! 20De a szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg! Ha nem váltod meg\, szegd nyakát! Minden elsőszülött fiút válts meg! Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel! 21Hat napon át dolgozz\, de a hetedik napon pihenj meg\, még szántáskor és aratáskor is pihenj! 22Tartsd meg a hetek ünnepét\, amikor búzád első termését aratod\, és a betakarítás ünnepét az esztendő fordulóján.\n23Évente háromszor jelenjék meg minden férfi az ÚRistennek\, Izráel Istenének színe előtt! 24Mert népeket űzök ki előled\, kiterjesztem határaidat\, és senki sem kívánja meg országodat\, amikor évente háromszor fölmész\, hogy megjelenj az ÚRnak\, a te Istenednek színe előtt. 25A nekem szánt áldozat vérét ne ontsd ki kovászos étel mellett\, és ne maradjon meg másnap reggelre a páskaünnep áldozata! 26Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek\, az ÚRnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében!\n27Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Írd le ezeket az igéket\, mert ezeknek az igéknek alapján kötöttem szövetséget veled és Izráellel! 28Mózes negyven nap és negyven éjjel volt ott az ÚRnál. Kenyeret nem evett\, vizet sem ivott. És felírta a táblákra a szövetség igéit\, a tíz igét. \nMózes arca sugárzik \n29Azután lejött Mózes a Sínai-hegyről; a bizonyság két táblája Mózes kezében volt\, amikor lejött a hegyről. Azt azonban nem tudta Mózes\, hogy arcbőre sugárzóvá vált\, amikor Istennel beszélt. 30Amikor Áron és Izráel fiai mind meglátták\, hogy sugárzik Mózes arcbőre\, nem mertek odamenni hozzá. 31Mózes azonban odahívta őket\, és akkor Áron meg a közösség vezetői mind visszatértek hozzá\, Mózes pedig beszélt velük. 32Azután odamentek hozzá Izráel fiai is mind\, ő pedig megparancsolta nekik mindazt\, amit az ÚR mondott el neki a Sínai-hegyen.\n33Miután mindent elmondott nekik\, leplet tett Mózes az arcára. 34Valahányszor bement Mózes az ÚR színe elé\, hogy beszéljen vele\, levette a leplet\, amíg ki nem jött. Azután kijött\, és elmondta Izráel fiainak mindazt\, amit parancsként kapott. 35És mivel Izráel fiai látták\, hogy Mózes arcbőre sugárzik\, ismét arcára borította Mózes a leplet\, amíg be nem ment\, hogy Istennel beszéljen.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-10/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221109T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221109T233000
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105301Z
LAST-MODIFIED:20221006T105301Z
UID:6828-1667952000-1668036600@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 9.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 11\,1-7 \n\n1A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom\, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. 2Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek.\n3Hit által értjük meg\, hogy a világokat Isten szava alkotta\, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.\n4Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot Istennek\, mint Kain\, és hit által nyert bizonyságot arról\, hogy ő igaz\, mert Isten bizonyságot tett áldozati ajándékairól\, úgyhogy hite által még holta után is beszél.\n5Hit által ragadtatott el Énók\, hogy ne lásson halált\, és nem találták meg\, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról\, hogy Isten szemében kedves. 6Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt\, mert aki az Istenhez járul\, annak hinnie kell\, hogy ő van\, és megjutalmazza azokat\, akik őt keresik.\n7Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról\, amelyeket még nem láthatott\, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot\, és a hitből való igazság örökösévé lett. \nMózes második könyve 33 \n\n1Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Eredj\, indulj tovább a néppel\, amelyet kihoztál Egyiptomból arra a földre\, amelyről megesküdtem Ábrahámnak\, Izsáknak és Jákóbnak\, hogy az ő utódainak adom. 2Angyalt küldök előtted\, és kiűzöm a kánaániakat\, az emóriakat\, a hettitákat\, a perizzieket\, a hivvieket és a jebúsziakat. 3Bemégy a tejjel és mézzel folyó földre\, de én nem megyek veled\, mert keménynyakú nép vagy\, és elpusztítanálak az úton.\n4Amikor meghallotta a nép ezt a kemény beszédet\, gyászolni kezdett\, és senki sem rakta magára ékszereit. 5Mert az ÚR ezt mondta Mózesnek: Mondd meg Izráel fiainak\, hogy mivel keménynyakú nép\, megsemmisíteném\, ha velük mennék csak egy pillanatig is. Azért rakják le magukról ékszereiket\, és majd meglátom\, hogy mit tegyek velük. 6Ezért nem hordanak ékszert Izráel fiai a Hóreb-hegytől fogva.\n7Mózes pedig fogta a sátrat\, és a táboron kívül állította fel\, messze a tábortól\, és a kijelentés sátrának nevezte el. És mindenkinek\, aki az URat kereste\, ki kellett mennie a kijelentés sátrához a táboron kívülre. 8Valahányszor kiment Mózes a sátorhoz\, az egész nép fölkelt\, mindenki odaállt sátra bejáratához\, és követte szemével Mózest\, amíg be nem ment a sátorba.\n9Valahányszor bement Mózes a sátorba\, leereszkedett egy felhőoszlop\, és megállt a sátor bejáratánál: így beszélt Mózessel az ÚR. 10Amikor az egész nép látta\, hogy ott áll a felhőoszlop a sátor bejáratánál\, az egész nép fölkelt\, és mindenki leborult sátra bejáratánál. 11Az ÚR pedig színről színre beszélt Mózessel\, ahogy az egyik ember beszél a másikkal. Amikor visszatért a táborba\, a szolgálatára rendelt ifjú\, Józsué\, Nún fia nem távozott el a sátorból. \nAz Úr megmutatja dicsőségét \n12Majd ezt mondta Mózes az ÚRnak: Nézd\, te azt mondod nekem\, hogy vezessem ezt a népet. De nem adtad tudtomra\, kit küldesz velem. Pedig azt mondtad: Név szerint ismerlek téged\, és elnyerted jóindulatomat. 13Ha valóban elnyertem jóindulatodat\, ismertesd meg velem a te utadat\, hogy megismerjelek téged\, és hogy elnyerjem jóindulatodat. Nézd\, ez a nép mégiscsak a te néped! 14Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged\, ha az orcám megy veletek? 15Mózes erre mondta neki: Ha nem jön velünk a te orcád\, akkor ne is vigyél tovább bennünket! 16Mi másból tudnánk meg\, hogy én és a te néped elnyertük jóindulatodat\, ha nem abból\, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén.\n17Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is\, amiről beszéltél\, mert elnyerted jóindulatomat\, és név szerint ismerlek téged. 18Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet! 19Az ÚR így felelt: Elvonultatom előtted egész fenségemet\, és kimondom előtted az ÚR nevét. Kegyelmezek\, akinek kegyelmezek\, és irgalmazok\, akinek irgalmazok. 20Arcomat azonban nem láthatod – mondta –\, mert nem láthat engem ember úgy\, hogy életben maradjon. 21Majd ezt mondta az ÚR: Van egy hely nálam: állj ide a kősziklára! 22És amikor elvonul dicsőségem\, a kőszikla hasadékába állítalak\, és betakarlak a kezemmel\, amíg el nem vonulok. 23Azután elveszem a kezemet\, és megláthatsz hátulról. Az arcomat azonban senki sem láthatja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-9/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20221108T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20221108T233000
DTSTAMP:20260405T082856
CREATED:20221006T105201Z
LAST-MODIFIED:20221006T105201Z
UID:6826-1667865600-1667950200@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige november 8.
DESCRIPTION:A zsidókhoz írt levél 10\,19-39 \n19Mivel tehát\, testvéreim\, bízhatunk abban\, hogy bemehetünk a szentélybe Jézus Krisztus vére által\, 20azon az új és élő úton\, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit\, vagyis az ő teste által; 21és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: 22járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel\, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől\, 23a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk\, mert hű az\, aki ígéretet tett. 24Ügyeljünk arra\, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. 25Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el\, ahogyan egyesek szokták\, hanem bátorítsuk egymást annál is inkább\, mivel látjátok\, hogy közeledik az a nap. 26Mert ha szándékosan vétkezünk\, miután megismertük az igazságot\, akkor nincs többé bűneinkért való áldozat\, 27hanem az ítéletnek valami félelmes várása\, amikor tűz lángja fogja megemészteni az ellenszegülőket. 28Ha valaki elveti Mózes törvényét\, az két vagy három tanú vallomása alapján irgalom nélkül meghal. 29Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az\, aki Isten Fiát lábbal tiporja\, a szövetség vérét\, amellyel megszenteltetett\, közönségesnek tartja\, és a kegyelem Lelkét megcsúfolja? 30Mert ismerjük azt\, aki így szólt: „Enyém a bosszúállás\, én megfizetek.” És ismét: „Az Úr megítéli az ő népét.” 31Félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni.\n32De emlékezzetek a korábbi napokra\, amelyekben miután megvilágosodtatok\, sok szenvedéssel teljes küzdelmet álltatok ki. 33Mert gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket\, és társaikká lettetek azoknak\, akikkel ugyanez történt. 34A foglyokkal is együtt szenvedtetek\, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok\, mivel tudtátok\, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van. 35Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat\, amelynek nagy jutalma van. 36Mert állhatatosságra van szükségetek\, hogy Isten akaratát cselekedjétek\, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret: 37„Mert még egy igen-igen kevés idő\, és aki eljövendő\, eljön\, és nem késik. 38Az én igaz emberem pedig hitből fog élni\, és ha meghátrál\, nem gyönyörködik benne a lelkem.” 39De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk\, hogy elvesszünk\, hanem a hitéi\, hogy életet nyerjünk. \nMózes második könyve 32 \n\n1Amikor azt látta a nép\, hogy Mózes késlekedik\, és nem jön le a hegyről\, Áron köré sereglett a nép\, és azt mondták neki: Jöjj\, és készíts nekünk istent\, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk\, hogy mi történt ezzel a Mózessel\, aki felhozott bennünket Egyiptomból. 2Áron ezt mondta nekik: Szedjétek ki az arany fülbevalókat feleségeitek\, fiaitok és leányaitok füléből\, és hozzátok ide hozzám! 3Kiszedte hát az egész nép az arany fülbevalókat a füléből\, és odavitte Áronhoz. 4Ő átvette tőlük\, vésővel mintát készített\, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened\, Izráel\, aki fölhozott téged Egyiptomból. 5Amikor Áron látta ezt\, oltárt épített elé\, majd kihirdette Áron: Holnap az ÚR ünnepe lesz! 6Másnap tehát korán fölkeltek\, égőáldozatokat áldoztak\, és békeáldozatokat mutattak be. Azután leült a nép enni és inni\, majd mulatozni kezdtek.\n7Ekkor így beszélt Mózeshez az ÚR: Menj\, eredj le\, mert megromlott a néped\, amelyet fölhoztál Egyiptomból. 8Hamar letértek arról az útról\, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak\, az előtt borulnak le\, annak áldoznak\, és ezt mondják: Ez a te istened\, Izráel\, aki fölhozott téged Egyiptomból. 9Majd ezt mondta Mózesnek az ÚR: Látom\, hogy ez a nép keménynyakú nép. 10Most azért hagyd\, hogy fellángoljon ellenük haragom\, és végezzek velük! Téged azonban nagy néppé teszlek.\n11Mózes azonban így esedezett Istenéhez\, az ÚRhoz: Miért lángolt fel a haragod\, URam\, a te néped ellen\, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomból? 12Ne mondhassák az egyiptomiak: Vesztükre vitte ki őket az Isten\, megölte őket a hegyek között\, és eltörölte őket a föld színéről. Fékezd meg izzó haragodat\, szánd meg népedet\, és ne hozd rá ezt a bajt! 13Emlékezz szolgáidra\, Ábrahámra\, Izsákra és Izráelre\, akiknek önmagadra esküdtél\, amikor megígérted: Úgy megsokasítom utódaitokat\, hogy annyian lesznek\, mint égen a csillag\, és az az egész föld\, amelyről azt mondtam\, hogy utódaitoknak adom\, örökké az ő birtokukban lesz. 14Ekkor szánalomra indult az ÚR\, és nem hozta rá népére azt a bajt\, amelyről beszélt. \nMózes összetöri a kőtáblákat \n15Mózes azután megfordult\, és lement a hegyről\, kezében a bizonyság két táblájával. A táblák mindkét oldalukon tele voltak írva; erről is\, arról is tele voltak írva. 16A táblákat Isten készítette\, a táblákra vésett írás is Isten írása volt. 17Amikor Józsué meghallotta a nép hangos kiáltozását\, így szólt Mózeshez: Csatazaj hallatszik a táborból! 18De ő így felelt: Nem diadalének hangja ez\, nem is legyőzöttek énekének hangja\, dalolás hangját hallom én!\n19Amikor a tábor közelébe ért\, és meglátta a borjút meg a táncot\, haragra lobbant Mózes\, ledobta kezéből a táblákat\, és összetörte a hegy lábánál. 20Majd fogta a borjút\, amelyet készítettek\, elégette\, porrá zúzta\, vízbe szórta\, és megitatta azt Izráel fiaival.\n21Majd ezt kérdezte Mózes Árontól: Mit tett veled ez a nép\, hogy ilyen nagy vétekbe vitted őket?! 22Áron így felelt: Ne lobbanjon haragra az én uram! Magad is tudod\, hogy milyen gonosz ez a nép. 23Ezt mondták nekem: Készíts nekünk istent\, hogy előttünk járjon! Mert nem tudjuk\, hogy mi történt ezzel a Mózessel\, aki kihozott bennünket Egyiptomból. 24Erre azt mondtam nekik: Akinek van aranya\, szedje le magáról! Ők ide is adták nekem\, én meg tűzbe dobtam\, és ez a borjú lett belőle. \nÍtélet a vétkes népen \n25Amikor látta Mózes\, hogy a nép így elvadult\, mert Áron hagyta őket elvadulni ellenségeik csúfjára\, 26odaállt Mózes a tábor kapujába\, és így kiáltott: Ide hozzám\, aki az ÚRé! Erre Lévi fiai mind odagyűltek hozzá. 27Ő pedig ezt mondta nekik: Így szól az ÚR\, Izráel Istene: Kössön mindenki kardot az oldalára! Járjátok be a tábort egyik kaputól a másikig\, és gyilkoljatok le testvért\, barátot és rokont! 28Lévi fiai Mózes parancsa szerint cselekedtek\, és elesett azon a napon a népből mintegy háromezer ember. 29Utána azt mondta Mózes: Most avattátok fel magatokat az ÚRnak\, mivel fiatokat és testvéreteket sem kíméltétek. Áldás száll ma rátok. \nMózes könyörög a népért \n30Másnap így szólt Mózes a néphez: Igen nagy vétket követtetek el. Ezért fölmegyek most az ÚRhoz\, talán engesztelést tudok szerezni vétketekért. 31Visszatért tehát Mózes az ÚRhoz\, és ezt mondta: Ó\, jaj! Nagyon nagy vétket követett el ez a nép\, mert aranyból istent csinált magának. 32Mégis\, bocsásd meg vétküket! Mert ha nem\, akkor törölj ki engem könyvedből\, amelyet írtál!\n33Az ÚR így felelt Mózesnek: Csak azt törlöm ki könyvemből\, aki vétkezett ellenem. 34Most azért menj\, vezesd a népet\, ahová parancsoltam: íme\, az én angyalom megy majd előtted. De a számonkérés napján számon kérem majd a vétküket. 35És megverte az ÚR a népet\, amiért azt a borjút csináltatta\, amelyet Áron készített.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-november-8/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR