BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251007T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260812T000000
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20241107T115640Z
LAST-MODIFIED:20260108T090658Z
UID:10336-1759795200-1786492800@nemmind1.hu
SUMMARY:Bibliaóra
DESCRIPTION:Bibliaóra minden hónap első és harmadik csütörtökjén 17 órakor a gyülekezeti házban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/noi-bibliaora-3/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260116T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260620T170000
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20251007T101958Z
LAST-MODIFIED:20260116T085132Z
UID:11783-1768550400-1781974800@nemmind1.hu
SUMMARY:Presbiteri bibliaóra
DESCRIPTION:Presbiteri bibliaóra minden hónap első és harmadik vasárnapján 11 órától a gyülekezeti házban.\n2026.01.18. \n2026.02. 01. \n2026.02.15. \n2026.03.01. \n2026.03.15. \n2026.04.19. \n2026.05.03. \n2026.05.17.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/presbiteri-bibliaora-3/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260301T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260331T170000
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260313T122445Z
LAST-MODIFIED:20260313T122445Z
UID:12135-1772352000-1774976400@nemmind1.hu
SUMMARY:Tóth Enikő: Hóvirág
DESCRIPTION:Zsenge\, vékony\, gyenge szár\,\nmégis erős lábon áll\,\nfehér feje szemérem\,\ntavaszt üzen a télben\,\nha először meglátod\,\nöleled a világot\,\nmert érzed\, hogy van tovább\,\nreményt keltő kis csodák\,\nvarázsolják életed\,\ntavaszváró énedet!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/toth-eniko-hovirag/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260303
DTEND;VALUE=DATE:20260304
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260303T090201Z
LAST-MODIFIED:20260303T090209Z
UID:12122-1772496000-1772582399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Az én lábamat nem mosod meg soha.”Jn 13\,1–11 \n\n\n1 Közeledett a páska ünnepe\, és Jézus tudta\, hogy eljött az ő órája\, amelyben át kell mennie e világból az Atyához. Szerette övéit e világban\, szerette őket mindvégig. 2 És vacsora közben\, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek\, Simon fiának\, hogy árulja el őt\, 3 Jézus tudva\, hogy az Atya mindent a kezébe adott\, és hogy az Istentől jött\, és az Istenhez megy\, 4 felkelt a vacsorától\, letette felsőruháját\, és egy kendőt kötött magára\, 5 azután vizet öntött a mosdótálba\, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendővel. 6 Simon Péterhez lépett\, aki így szólt hozzá: Uram\, te mosod meg az én lábamat? 7 Jézus így válaszolt neki: Amit én teszek\, most még nem érted\, de később majd megérted. 8 Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg\, semmi közöd sincs hozzám. 9 Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram\, ne csak a lábamat\, hanem a kezemet\, sőt a fejemet is! 10 Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött\, annak csak arra van szüksége\, hogy a lábát mossák meg\, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok\, de nem mind. 11 Mert tudta\, ki árulja el\, azért mondta: Nem vagytok mindnyájan tiszták. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata\n\n\n\n„Az én lábamat nem mosod meg soha.” (8) A tanítványok életét mindig két ellentétes pólus feszültsége mérgezi. Az erőltetett alázaté\, amely Péter szavaiból is kicsendül\, és a hatalom\, a nagyság utáni folyamatos sóvárgásé (vö. Mt 20\,20–28). Tapasztalt coachok vallják\, hogy sehol nem olyan éles a pozíció- és státuszküzdelem\, mint az egyházi szervezetekben. Az alázat igénye előhívja a sátánt\, aki hatalommal kísért (Mt 4\,8–11). Urunk ezért öltötte fel a kendőt és óvott: „közöttetek ne így legyen”. \nRÉ21 454 \nZsoltárdicséret | 172 | Aki veti segedelmét \n\n\n„Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk.”Jer 26 \n\n\n1 Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának uralkodása kezdetén így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz: 2 Ezt mondja az Úr: Állj az Úr házának udvarába\, és szólj mindazokhoz\, akik Júda városaiból eljönnek\, hogy az Úr házában leboruljanak. Hirdesd nekik mindazt\, amit megparancsoltam neked\, egyetlen szót sem hagyhatsz el belőle! 3 Talán hallgatnak rá\, és mindenki megtér a maga gonosz útjáról; akkor én is megbánom\, hogy gaztetteik miatt veszedelmet akartam zúdítani rájuk. 4 Ezt mondd nekik: Így szól az Úr: Ha nem hallgattok rám\, és nem éltek törvényem szerint\, amelyet elétek tártam\, 5 és nem hallgattok szolgáimnak\, a prófétáknak beszédére\, akiket hozzátok küldtem – méghozzá idejében küldtem\, de ti nem hallgattatok rájuk –\, 6 akkor úgy bánok ezzel a házzal\, ahogyan Sílóval; ezzel a várossal pedig átkaiban példálózik majd a föld minden népe! 7 A papok\, a próféták és az egész nép hallották\, amint Jeremiás az Úr házában elmondta ezeket az igéket. 8 Amikor Jeremiás elmondott mindent\, amit az Úr parancsa szerint mondania kellett az egész népnek\, megragadták a papok\, a próféták és az egész nép\, és ezt mondták: Meg kell halnod! 9 Miért prófétáltad az Úr nevében\, hogy úgy jár ez a templom\, mint Síló\, ez a város pedig romhalmazzá és lakatlanná válik? És az egész nép összesereglett Jeremiás körül az Úr házánál. 10 Amikor meghallották ezeket Júda vezetői\, felmentek a királyi palotából az Úr házába\, és leültek az Úr háza új kapujának bejáratánál. 11 A papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész népnek: Halálra kell ítélni ezt az embert\, mert ez ellen a város ellen prófétált\, ahogyan magatok is hallottátok. 12 Jeremiás viszont ezt mondta az összes vezetőnek és az egész népnek: Az Úr küldött engem\, hogy a templom és a város ellen elmondjam mindazokat a prófétai igéket\, amelyeket hallottatok. 13 Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket\, és hallgassatok az Úrnak\, a ti Isteneteknek szavára! Akkor majd megbánja az Úr\, hogy veszedelemmel fenyegetett titeket. 14 Ami pedig engem illet: a kezetekben vagyok. Bánjatok velem úgy\, ahogyan jónak és helyesnek látjátok! 15 De tudjátok meg\, hogy ha megöltök\, ártatlan vér terhel benneteket\, ezt a várost és lakóit\, mert valóban az Úr küldött engem hozzátok\, hogy elmondjam nektek mindezeket az igéket. 16 A vezetők és az egész nép ezt mondták a papoknak és a prófétáknak: Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk. 17 Az ország vénei közül is felálltak egyesek\, és ezt mondták az egész összegyűlt népnek: 18 Ezékiás júdai király idejében is volt egy próféta\, a móreseti Mikeás\, aki ezt mondta Júda egész népének: Így szól a Seregek Ura: Felszántják a Siont\, mint a mezőt\, Jeruzsálem romhalmaz lesz\, a templomhegy pedig erdős magaslat. 19 Mégsem ölte meg Ezékiás júdai király és egész Júda\, mert félték az Urat\, és mert esedeztek az Úrhoz. Az Úr pedig megbánta\, hogy veszedelemmel fenyegette őket. Mi pedig ilyen nagy bajt zúdítanánk magunkra? 20 Volt egy másik ember is\, aki az Úr nevében prófétált: a Kirjat-Jeárímból való Úrijjá\, Semajá fia. Ő is ez ellen a város és ország ellen prófétált\, egészen úgy\, ahogy Jeremiás. 21 Amikor meghallotta Jójákím király\, az előkelők és a vezérek\, hogy mit beszélt\, halálra kerestette a király. Úrijjá ezt meghallva megijedt\, és Egyiptomba menekült. 22 Jójákím király azonban embereket küldött Egyiptomba: Elnátánt\, Akbór fiát és vele együtt másokat is Egyiptomba küldött. 23 Ezek visszahozták Úrijját Egyiptomból\, Jójákím király elé vitték\, aki kivégeztette\, holttestét pedig a köznép temetőjébe dobatta. 24 Jeremiásnak azonban pártját fogta Ahíkám\, Sáfán fia; ezért nem adták a nép kezébe\, és nem ölték meg. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk.” (Jer 26) \nJeremiás életveszélyben. Nem tett ő többet\, mint közvetítette Isten figyelmeztetését\, mégpedig hogy Isten számára a külsődleges vallásosság\, a kegyes cselekedetek\, a kultusz és szent intézmény nem jelentenek semmit. Ami számít\, hogy az ember hallgasson rá (3)\, éljen törvénye szerint (4) egyszóval térjen meg\, forduljon vissza a „maga gonosz útjáról” (3). Jeremiás üzenete örök és ősi prófétai üzenet. Hangoztatja Sámuel\, és legnagyobb tekintélyével aláhúzza Jézus is: „…igaz imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát…” (Jn 4\,23) Nem csoda\, hogy az intézmény és kultusz őrei azok\, akik perbe fogják\, a templom megszentségtelenítésével vádolják Isten emberét. Ilyen prófétai sorsra jut Jézus (Mk 14\,58) és Pál apostol is (ApCsel 21). Mi menti meg Jeremiást? Befolyásos pártfogói? Ékesszólásával maga mellé állítja a tömegeket? Isten kegyelme prófétája védelmében megnyitja az emberek fülét arra\, hogy meghallhassák\, hogy amit mond\, tőle származik: „Nem kell halálra ítélni ezt az embert\, hiszen Istenünknek\, az Úrnak nevében beszélt hozzánk” (16).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-356/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260305
DTEND;VALUE=DATE:20260306
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260305T145856Z
LAST-MODIFIED:20260305T145856Z
UID:12126-1772668800-1772755199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…vajon kiről beszél?”Jn 13\,21–30 \n\n\n21 Miután ezeket elmondta Jézus\, megrendült lelkében\, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony\, bizony\, mondom nektek\, közületek egy elárul engem. 22 Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? 23 Jézus mellett telepedett asztalhoz egyik tanítványa\, akit Jézus szeretett. 24 Intett neki Simon Péter\, hogy tudakolja meg\, ki az\, akiről beszél. 25 Az odahajolt Jézushoz\, és megkérdezte tőle: Uram\, ki az? 26 Jézus így felelt: Az\, akinek én mártom be a falatot és odaadom. Bemártotta tehát a falatot\, és odaadta Júdás Iskáriótesnek\, Simon fiának; 27 és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: Amit tenni akarsz\, tedd meg hamar! 28 Az ott ülők közül senki sem értette\, hogy miért mondja ezt neki. 29 Egyesek ugyanis azt gondolták\, hogy mivel az erszény Júdásnál volt\, azt mondja neki Jézus: Vedd meg\, amire szükségünk van az ünnepre\, vagy azt\, hogy a szegényeknek adjon valamit. 30 Miután tehát elfogadta a falatot\, azonnal kiment. Már éjszaka volt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata\n\n\n\n„…vajon kiről beszél?” (22) A tanítványoknak fogalma sem volt arról\, hogy ki lehet képes elárulni Jézust. Júdás olyan jól játszotta a szerepét\, hogy vele kapcsolatban fel sem merült a kétely\, sőt\, még a közös kasszát is rábízták\, mert annyira igaznak tűnt. A valódi kegyesség nem kérkedik istenkapcsolatával. Aki sokat hozakodik elő ezzel\, ott valami nincs rendben. Nem kell egymással szemben bizalmatlannak lennünk\, de „sztárolni” sem kell senkit az egyházban. \nRÉ21 11 \nIntés böjti időben | 473 | Tisztítsd meg szíved \n\n\n„Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.”Jer 28 \n\n\n1 Abban az esztendőben\, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén\, a negyedik esztendő ötödik hónapjában ezt mondta nekem a Gibeónból való Hananjá próféta\, Azzúr fia az Úr házánál\, a papok és az egész nép előtt: 2 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Összetöröm Babilónia királyának az igáját! 3 Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre az Úr házának minden edényét\, amelyet elvitt Nebukadneccar\, Babilónia királya erről a helyről\, és Babilonba vitt. 4 Visszahozom erre a helyre Jekonját\, Jójákím fiát\, Júda királyát és az összes júdai foglyot\, aki elkerült Babilóniába – így szól az Úr –\, mert összetöröm Babilónia királyának az igáját. 5 De Jeremiás próféta válaszolt Hananjá prófétának a papok és az egész nép előtt\, akik ott álltak az Úr házánál. 6 Ezt mondta Jeremiás próféta: Ámen! Bár megtenné ezt az Úr\, és teljesítené az Úr a szavaidat\, amelyben azt prófétáltad\, hogy az Úr házának edényei és azok\, akik fogságba mentek\, mind visszakerülnek Babilonból erre a helyre! 7 De hallgasd csak meg azt az igét\, amelyet én hirdetek most neked és az egész népnek: 8 Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen. 9 Ha pedig egy próféta békességről prófétál\, akkor a prófétai ige beteljesedésekor majd kiderül\, hogy valóban az Úr küldte-e azt a prófétát. 10 Ekkor Hananjá próféta levette a jármot Jeremiás próféta nyakáról\, és összetörte. 11 Majd ezt mondta Hananjá az egész nép előtt: Ezt mondja az Úr: Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról! Jeremiás próféta ekkor elment útjára. 12 De így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz\, miután Hananjá próféta letörte a jármot Jeremiás próféta nyakáról: 13 Menj\, és ezt mondd Hananjának: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze\, de vasjármot csináltál helyette! 14 Mert ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára\, hogy Nebukadneccart\, Babilónia királyát szolgálják. Szolgálni is fogják\, sőt még a vadállatokat is neki adom. 15 Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananjá prófétának: Hallgass ide\, Hananjá! Nem küldött téged az Úr\, hazugsággal biztatod ezt a népet! 16 Azért ezt mondja az Úr: Eltöröllek téged a föld színéről\, még ebben az esztendőben meghalsz\, mert szavaiddal el akartad téríteni őket az Úrtól. 17 Meg is halt Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(8) „Azok a próféták\, akik előttem és előtted voltak régtől fogva\, háborúról\, éhínségről és dögvészről prófétáltak hatalmas országok és nagy királyságok ellen.” (Jer 28) \nKire hallgatsz? Jeremiás próféta könyvének 28. fejezete olyannyira a folytatása az előző résznek\, hogy a babiloni fogságot kifejező jármot\, amelyet Jeremiás az előző fejezetben tett a nyakába\, még mindig viseli. Egészen addig\, amíg egy Hananjá nevű „próféta” le nem veszi a nyakából\, és össze nem töri\, hogy ő is egy prófétára hajazó jelképes cselekedettel húzza alá nem az Úrtól származó\, inkább a saját népszerűségét szolgáló üzenetét: „Így töröm le Nebukadneccar babilóniai király igáját két esztendőn belül minden nép nyakáról!” (11) Jeremiás először nem kap újabb kijelentést feleletképpen az Úrtól\, de nem marad magára hagyva. Ha friss kijelentése nincs is\, visszaemlékezhet és visszanyúlhat azokhoz az Igékhez\, amelyek neki korábban\, sőt az őt megelőző prófétáknak adattak. (8) Ezek által tud a hamis prófétának megfelelni. Mi sem kapunk életünk kérdései kapcsán külön kijelentéseket az Úrtól\, de mi sem vagyunk magunkra hagyva. Sőt\, még sokkal jobb helyzetben is vagyunk\, mint Jeremiás és kortársai\, hiszen míg számukra még csak töredékességében\, addig nekünk már teljességében rendelkezésünkre áll a Szentírásban Isten írott kijelentése. Belőle meríthetjük a válaszainkat\, hiszen „amik megírattak\, a mi tanulságunkra írattak meg” (Róm 15\,4).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-357/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260308
DTEND;VALUE=DATE:20260309
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260308T112915Z
LAST-MODIFIED:20260308T112915Z
UID:12128-1772928000-1773014399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben\, és higgyetek énbennem!”Jn 14\,1–7 \n\n\n1 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben\, és higgyetek énbennem! 2 Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna\, vajon mondtam volna-e nektek\, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3 És ha majd elmentem\, és helyet készítettem nektek\, ismét eljövök\, és magam mellé veszlek titeket\, hogy ahol én vagyok\, ti is ott legyetek. 4 Ahova pedig én megyek\, oda tudjátok az utat. 5 Tamás erre így szólt hozzá: Uram\, nem tudjuk\, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat? 6 Jézus így válaszolt: Én vagyok az út\, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához\, csak énáltalam. 7 Ha ismernétek engem\, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt\, és látjátok őt. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila igemagyarázata\n\n\n\nPolitikai feszültségben\, vallási irányzatok civódásában a küldetését félreértő tanítványait azzal készíti Jézus az előttük álló válságra\, hogy bizalmukat erősíti Istenben. (1) Mert az Isten jó – bármilyen is a világ. Jézus nem hagy el – még ha a Golgotán át vezet is az útja. Egyedül általa léphetünk be Isten történetébe (6)\, melyben Jézus legyőzte a gonoszt\, újjáteremti a világot\, bármilyen sivár is; hogy Éden kertjévé váljanak gyülekezeteink\, kapcsolataink. Bárcsak Istennek ezt a történetét munkálnánk egyházi és világi választások idején is! \nRÉ21 334 • IÉ Lk 9\,57–62 • Zsolt 95 \nZsoltárdicséret | 154 | Ó\, én két szemeim\, ti az Úrra nézzetek \nHeti zsoltárének | 6 | Uram\, te nagy haragodba \n\n\n„Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!”Jer 31\,1–30 \n\n\n1 Abban az időben – így szól az Úr – Izráel minden nemzetségének Istene leszek\, ők pedig az én népem lesznek. 2 Ezt mondja az Úr: Kegyelmet kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült nép\, a nyugalma felé tartó Izráel. 3 A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek\, azért vontalak magamhoz hűségesen. 4 Fölépítelek még téged\, és fölépülsz\, Izráel szüze! Fölékesíted még magad\, és kézi dobokkal lejtesz majd táncot a vigadozók között! 5 Ültetsz te még szőlőt Samária hegyein\, és akik elültetik\, azok fogják szüretelni is. 6 Mert eljön az a nap\, amikor az őrök így kiáltanak Efraim hegyein: Jöjjetek\, menjünk a Sionra\, Istenünkhöz\, az Úrhoz! 7 Ezt mondja az Úr: Ujjongjatok\, örüljetek Jákób sorsán\, vigadozzatok a népek élén\, hirdessétek\, és mondjatok dicséretet: az Úr megszabadította népét\, Izráel maradékát! 8 Visszahozom őket észak földjéről\, összegyűjtöm a föld pereméről. Lesz közöttük vak és sánta\, terhes és szülő asszony egyaránt: nagy gyülekezetként térnek ide vissza. 9 Sírva jönnek\, és fohászkodnak\, miközben vezetem őket; folyóvizekhez vezetem egyenes úton\, amelyen nem botladoznak. Mert atyja vagyok Izráelnek: Efraim az elsőszülöttem. 10 Halljátok az Úr igéjét\, ti\, népek\, hirdessétek a távoli szigeteken\, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt\, össze is gyűjti\, és őrzi\, mint pásztor a nyáját. 11 Mert megváltotta az Úr Jákóbot\, kiszabadította az erősebb kezéből. 12 Megjönnek majd\, és ujjonganak Sion magaslatán\, élvezik az Úrtól kapott javakat: a gabonát\, a mustot és az olajat\, a juhokat és a marhákat. Olyan lesz a lelkük\, mint az öntözött kert\, és nem hervadoznak többé. 13 Akkor örömtáncot jár a szűz\, örülnek az ifjak a vénekkel együtt. Gyászukat örömre fordítom\, megvigasztalom őket\, örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után. 14 A papokat bőséggel árasztom el\, népem pedig jóllakik javaimmal – így szól az Úr. 15 Ezt mondja az Úr: Hangos jajgatás hallatszik Rámában és keserves sírás: Ráhel siratja fiait\, nem tud megvigasztalódni\, mert nincsenek többé fiai. 16 Ezt mondja az Úr: Hagyd abba a hangos sírást\, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz szenvedésed jutalma – így szól az Úr –\, visszatérnek fiaid az ellenség földjéről. 17 Reménykedhetsz a jövőben – így szól az Úr –\, mert visszatérnek hazájukba fiaid. 18 Jól hallom Efraim kesergését: Megvertél\, mint egy tanulatlan borjút\, és én elszenvedtem a verést. Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem! 19 Elfordultam tőled\, de aztán megbántam\, belátva bűnömet a mellemet vertem\, szégyenkeztem\, pironkodtam\, mert viselnem kellett ifjúságom gyalázatát. 20 Hát nem az én drága fiam Efraim? Hát nem az én kedves gyermekem? Valahányszor megfenyegetem\, végül mégis elfog a szánalom iránta: megremeg érte a bensőm\, irgalmaznom kell neki – így szól az Úr. 21 Állíts magadnak jelzőoszlopokat\, rakj le útjelzőket\, figyeld az országutat\, az utat\, amelyen elmentél! Térj vissza\, Izráel szüze\, térj vissza városaidba! 22 Meddig tétovázol még\, te szófogadatlan leány? Mert valami újat teremt az Úr a földön: a nő fog járni a férfi után! 23 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Fogják még ezt mondani Júda országában és városaiban\, ha majd jóra fordítom sorsukat: Áldjon meg téged az Úr\, igazság hajléka\, szent hegy! 24 Ott laknak majd Júdában és összes városában együtt a földművesek és a pásztorkodók. 25 Felüdítem a fáradt lelket\, és megelégítek minden elcsüggedt lelket. 26 Akkor mondják majd: Fölébredtem és fölnéztem; milyen jólesett az alvás! 27 Eljön még az az idő – így szól az Úr –\, amikor bevetem Izráel házát és Júda házát embermaggal és állatmaggal. 28 És ahogy gondom volt arra\, hogy kigyomláljam és leromboljam\, ledöntsem és elpusztítsam őket\, és veszedelmet hozzak rájuk\, úgy gondom lesz arra is\, hogy fölépítsem és elplántáljam őket – így szól az Úr. 29 Abban az időben nem mondják többé\, hogy az apák ettek egrest\, és a fiak foga vásott el tőle\, 30 hanem mindenki a maga bűnéért hal meg: minden embernek a saját foga vásik el\, ha egrest eszik. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(18) „Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!” (Jer 31\,1–30) \nJeremiás költői képekkel folytatja Isten szabadításának megéneklését. A fogságból való reményteli hazatérést verseli meg a próféta\, a gyász örömre fordulását (13). De a részben keverednek az elvesztett hazába és az Istenhez való visszatérés\, a megtérés képei. A héber nyelv mindkettőre ugyanazt a szót használja (súb). Megtérni azt jelenti: hazatérni\, visszatalálni az elhagyott atyai házba (Lk 15\,11–32). Az Úrhoz visszatérni viszont nem megy saját erőből. „Téríts meg engem\, hogy megtérjek\, mert te vagy\, Uram\, az én Istenem!” (18) – adja a próféta Efraim törzsének szájába talán az ő legbelsőbb lelki felismerését\, hogy vágyna Istenre\, tisztaságra\, életszentségre\, de egyedül nem képes ennek elérésére (Róm 7\,18). De jó úton jár\, felismeri Istenre szorult állapotát\, és az ő segítségét kéri. Azt is felismeri\, hogy nincs az Úrhoz térés bűnbánat nélkül („Elfordultam tőled\, de aztán megbántam\, belátva bűnömet a mellemet vertem” – 19)\, a visszafogadtatás útja a bűnbánat útja.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-358/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260313
DTEND;VALUE=DATE:20260314
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260313T121015Z
LAST-MODIFIED:20260313T121015Z
UID:12132-1773360000-1773446399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Békességet hagyok nektek\, az én békességemet adom nektek\, de nem úgy adom nektek\, ahogyan a világ adja”Jn 14\,25–31 \n\n\n25 Elmondom ezeket nektek\, amíg veletek vagyok. 26 A Pártfogó pedig\, a Szentlélek\, akit az én nevemben küld az Atya\, ő megtanít majd titeket mindenre\, és eszetekbe juttat mindent\, amit én mondtam nektek. 27 Békességet hagyok nektek\, az én békességemet adom nektek\, de nem úgy adom nektek\, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek\, ne is csüggedjen! 28 Hallottátok\, hogy én megmondtam nektek: elmegyek\, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem\, örülnétek\, hogy elmegyek az Atyához\, mert az Atya nagyobb nálam. 29 Most mondom ezt nektek\, mielőtt megtörténik\, hogy ha majd megtörténik\, higgyetek. 30 Már nem sokat beszélek veletek\, mert eljön e világ fejedelme\, bár felettem nincs hatalma. 31 A világnak azonban meg kell tudnia\, hogy szeretem az Atyát\, és úgy cselekszem\, ahogyan az Atya parancsolta. Keljetek fel\, menjünk el innen! \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila igemagyarázata\n\n\n\nA Szentlélek eszünkbe juttatja\, amit Jézus elmondhatott nekünk. Ma Jézus örökbe adott békességéről beszél veled (27)\, mely befedte szívét a lecsillapíthatatlannak tűnő tengeren (Mk 4\,38k)\, melyből szenvedései\, félelmei között élete hitvallása forrt ki: „Minden lehetséges neked:… ne úgy legyen\, ahogyan én akarom\, hanem amint te” (Mk 14\,36). A Lélek ma is bátorít és támogat a döntésben\, hogy Istenben bízz\, még ha félned „kellene” is (Zsolt 46\,4–5). \nRÉ21 767 \nZsoltárdicséret | 187 | Végtelen irgalmú Isten\, hozzád kiáltok \n\n\n„…hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek…”Jer 35 \n\n\n1 Így szólt az Úr igéje Jeremiáshoz\, Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának az idejében: 2 Menj el a rékábiak háza népéhez\, és beszélj velük; vidd be őket az Úr házának egyik kamrájába\, és adj nekik bort inni! 3 Magam mellé vettem tehát Jaazanját\, aki Jirmejá fia\, Habaccinjá unokája volt\, továbbá a testvéreit és valamennyi fiát: a rékábiak egész háza népét. 4 Bevittem őket az Úr házába\, Hánán fiainak a kamrájába\, aki Jigdaljának\, az Isten emberének volt a fia. Ez a kamra a vezetők kamrája mellett volt\, Maaszéjának\, Sallúm fiának a kamrája fölött\, aki ajtóőr volt. 5 Itt a rékábiak háza népének a fiai elé borral telt kelyheket és poharakat tettem\, és ezt mondtam nekik: Igyatok bort! 6 De ők így feleltek: Nem iszunk bort\, mert a mi ősünk\, Jónádáb\, Rékáb fia ezt parancsolta nekünk: Ne igyatok bort soha\, se ti\, se a fiaitok! 7 Házat se építsetek\, gabonát se vessetek\, szőlőt se ültessetek\, birtokotok se legyen\, hanem sátorban lakjatok egész életetekben\, hogy sokáig éljetek azon a földön\, ahol jövevények vagytok! 8 És mi hallgattunk ősünknek\, Jónádábnak\, Rékáb fiának a szavára\, mindarra\, amit parancsolt nekünk\, hogy ne igyunk egész életünkben bort\, se mi\, se feleségünk\, se fiaink\, se leányaink; 9 és házakat se építsünk\, hogy azokban lakjunk; ne legyen szőlőnk\, szántóföldünk és vetésünk sem\, 10 hanem sátrakban lakjunk. Engedelmeskedtünk tehát\, és mindent úgy tettünk\, ahogyan ősünk\, Jónádáb parancsolta. 11 Csak amikor fölvonult Nebukadneccar\, Babilónia királya az ország ellen\, akkor mondtuk: Gyertek\, menjünk Jeruzsálembe a káldeusok és az arámok hadserege elől! Ezért lakunk Jeruzsálemben. 12 Ekkor így szólt Jeremiáshoz az Úr igéje: 13 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Menj\, és mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Miért nem fogadjátok meg az intést\, és miért nem hallgattok a szavamra? – így szól az Úr. 14 Jónádábnak\, Rékáb fiának betartották az utasításait. Ő azt parancsolta fiainak\, hogy ne igyanak bort; nem is ittak a mai napig sem\, hanem engedelmeskedtek ősük parancsának. Én is szóltam hozzátok\, idejében szóltam\, de ti nem hallgattatok rám. 15 Elküldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem\, és ezt mondtam: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról! Jobbítsátok meg tetteiteket\, ne kövessetek más isteneket\, és ne tiszteljétek őket! Akkor azon a földön lakhattok\, amelyet nektek és őseiteknek adtam. De ti nem figyeltetek és nem hallgattatok rám. 16 Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát\, amelyet az megparancsolt\, de ez a nép nem hallgatott rám. 17 Azért ezt mondja az Úr\, a Seregek Istene\, Izráel Istene: Elhozom Júdára és Jeruzsálem minden lakójára mindazt a veszedelmet\, amelyet meghirdettem ellenük. Mert beszéltem hozzájuk\, de nem hallgattak rám\, hívtam őket\, de nem válaszoltak. 18 A rékábiak háza népének pedig ezt mondta Jeremiás: Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Mivel ti hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek\, 19 azért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai\, színem előtt maradnak mindenkor! \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(18–19) „Mivel ti hallgattatok ősötöknek\, Jónádábnak a parancsára\, megtartottátok minden parancsát\, és mindent úgy tettetek\, ahogyan ő parancsolta nektek\, azért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Nem halnak ki Jónádábnak\, Rékáb fiának az utódai\, színem előtt maradnak mindenkor!” (Jer 35) \nPélda és ellenpélda. Jeruzsálem első ostroma idején talál menedéket Jeremiás otthonában a nomád rékábiták egy csoportja. A próféta jó házigazda módjára borral kínálná őket\, amit ők nem fogadnak el ősatyjuk\, Jónádáb parancsára hivatkozva (6). Némely feltételezések szerint olyan vándorkovács-csoport lehetett az övék\, akik attól féltek\, hogy lerészegedve esetleg kiadják mesterségük titkait. Az Ige nem a borivás tilalmát hozza elénk: amire Jeremiás felfigyel\, az ennek a csoportnak az állhatatos kitartása az ősatyai parancs mellett. Nemzedékeken át hűségesek maradtak az intelemhez\, pedig az pusztán emberi rendelés volt\, miközben Júda és Jeruzsálem lakói a próféták sorának figyelmeztetései ellenére (15) sem voltak hajlandók az Úrhoz hűnek maradni. Van mindig jó példa és ellenpélda is\, még ha az ellenpéldából talán több is. De Jeremiás kora sem volt sötét\, lelketlen időszak. Akadt példa arra\, hogy valaki hű maradt Istenhez. Lehet szemben haladni az árral\, kisebbségben maradni – szoros kapu\, keskeny út (Mt 7\,13) –\, ez mind arról szól\, hogy Isten útja sosem volt és sosem lesz a sokaké. De ez az az út\, amely az életre visz.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-359/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260317
DTEND;VALUE=DATE:20260318
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260317T075332Z
LAST-MODIFIED:20260317T075332Z
UID:12137-1773705600-1773791999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…de ti is bizonyságot tesztek.”Jn 15\,18–27 \n\n\n18 Ha gyűlöl titeket a világ\, tudjátok meg\, hogy engem előbb gyűlölt\, mint titeket. 19 Ha a világból valók volnátok\, a világ szeretné a magáét\, de mivel nem a világból valók vagytok\, hanem én választottalak ki titeket a világból\, azért gyűlöl titeket a világ. 20 Emlékezzetek arra az igére\, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek\, titeket is üldözni fognak\, ha az én igémet megtartották\, a tieteket is meg fogják tartani. 21 De mindezt az én nevemért teszik veletek\, mert nem ismerik azt\, aki elküldött engem. 22 Ha nem jöttem volna\, és nem szóltam volna hozzájuk\, nem volna bűnük\, most azonban nincs mentségük bűneikre. 23 Aki engem gyűlöl\, gyűlöli az én Atyámat is. 24 Ha nem tettem volna közöttük olyan cselekedeteket\, amilyeneket senki más nem tett\, nem volna bűnük. Most azonban látták azokat\, és mégis meggyűlöltek engem és az én Atyámat is. 25 De be kell teljesednie annak az igének\, amely meg van írva az ő törvényükben: „Ok nélkül gyűlölnek engem.” 26 Amikor eljön a Pártfogó\, akit én küldök nektek az Atyától\, az igazság Lelke\, aki az Atyától származik\, az tesz majd bizonyságot énrólam; 27 de ti is bizonyságot tesztek\, mert kezdettől fogva velem vagytok. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…de ti is bizonyságot tesztek.” (27) Jézus tanítását sokan ellenségesen fogadják a világban (18). Tanítványaiként nekünk is készeknek kell lennünk arra\, hogy Urunk sorsában osztozzunk (20). Semmilyen nehézség nem akadályozhat meg bennünket abban\, hogy megváltó Urunkról bizonyságot tegyünk. Maradjunk vele folyamatos közösségben\, és akkor Jézus Lelke\, a Pártfogó\, egész bizonyságtevő életünkben mellettünk lesz. \nRÉ21 699 \nBűnbánati zsoltár | 188 | Felséges Isten\, hozzád kiáltunk \n\n\n„De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…”Jer 39 \n\n\n1 Cidkijjá\, Júda királya uralkodásának kilencedik évében\, a tizedik hónapban jött el Nebukadneccar\, Babilónia királya egész haderejével Jeruzsálem ellen\, és ostrom alá vette. 2 Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évében\, a negyedik hónap kilencedik napján törtek be a városba. 3 Bevonultak a babilóniai király vezérei\, és leültek a középső kapuban: Nérgal-Szárecer\, Szamgar-Nebú\, Szár-Szekím udvarmester\, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király összes többi vezére. 4 Amikor meglátta őket Cidkijjá\, Júda királya és a harcosai\, éjszaka kimenekültek a városból a király kertje felé vezető úton\, a két várfal közt levő kapun át\, és elvonultak az Arábá-völgy felé vezető úton. 5 A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette őket\, és utolérték Cidkijját Jerikó síkságán. Elfogták\, és elvitték Nebukadneccarhoz\, Babilónia királyához Riblába\, Hamát földjére\, ahol az ítéletet tartott fölötte. 6 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg Riblában\, és megölette Babilónia királya Júda valamennyi nemesét is. 7 Azután Cidkijját megvakíttatta\, majd bilincsbe verette\, és úgy vitette el Babilonba. 8 A káldeusok fölperzselték a királyi palotát\, még a köznép házait is\, Jeruzsálem várfalait pedig lerombolták. 9 A nép maradékát\, akár a városban maradtak életben\, akár átpártolók voltak\, akik átpártoltak hozzá\, tehát a nép maradékát\, akik életben maradtak\, fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok Babilóniába. 10 A népből csak a nincsteleneket\, akiknek semmijük sem volt\, hagyta Júda földjén Nebuzaradán testőrparancsnok\, és szőlőket meg szántóföldeket adott nekik azon a napon. 11 Jeremiásra nézve pedig ezt a parancsot adta Nebukadneccar\, Babilónia királya Nebuzaradán testőrparancsnoknak: 12 Vedd magad mellé\, és legyen rá gondod! Ne tégy vele semmi rosszat\, hanem úgy bánj vele\, ahogyan kívánja! 13 Intézkedett tehát Nebuzaradán testőrparancsnok\, Nebusazbán udvarmester\, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóniai király többi vezető embere\, 14 kihozatták Jeremiást a börtönudvarból\, és átadták Gedaljának\, Ahíkám fiának\, Sáfán unokájának\, hogy vigye haza. Így ő a nép között maradt. 15 Jeremiáshoz pedig így szólt az Úr igéje\, amikor még fogoly volt a börtön udvarában: 16 Menj\, és mondd meg az etióp Ebed-Meleknek: Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Én beteljesítem\, amit kijelentettem erről a városról\, vesztére és nem javára. Szemed láttára következik be minden a maga idejében. 17 De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr –\, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe\, akiktől félsz. 18 Mert én megszabadítalak\, nem esel el fegyvertől\, és életedet ajándékul kapod\, mert bíztál bennem! – így szól az Úr. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(17) „De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…” (Jer 39) \nTeljes összeomlás. Többévnyi ostrom\, a védők megannyi szenvedése és megpróbáltatása után a babilóniaiak beveszik Jeruzsálemet. A fejezet szűkszavú megjegyzéseiből is sokkolón tárul elénk a pusztulás szinte leírhatatlan mértéke: a győztesek felégetik a palotát\, a házakat\, lerombolják a védműveket. A méltóságának megőrzése miatt magát korábban még feladni nem akaró király most szégyenszemre próbál elszökni\, de elfogják. Fiait szeme láttára ölik meg\, és hogy szerettei halála legyen az utolsó\, amit még láthatott\, megvakítják. Babilonba viszik őt is és a népet is. Az ítélet megvalósult\, úgy\, ahogyan azt Jeremiás által tudtul adta a mennyei Atya. De az Úr még e rettenetes körülmények között is számontartja az övéit. Jeremiás kiszabadul a fogságból (11). Korábbi közbenjárásáért a próféta életéért az etióp Ebed-Melek még az ítélet napján is ígéretet kaphat: „…életedet ajándékul kapod\, mert bíztál bennem!” (18) Nem volt a választott nép tagja\, nem ebből eredt a megszabadítása\, hanem abból\, hogy vállalta Isten ügyét\, bízott\, hitt benne\, nem maradt néma a cinkosok között\, hanem szólt és tett\, közbenjárt a fogoly prófétáért. „De téged megmentelek azon a napon – így szól az Úr…” (17).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-360/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260319
DTEND;VALUE=DATE:20260320
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260319T092643Z
LAST-MODIFIED:20260319T092643Z
UID:12139-1773878400-1773964799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem.”Jn 16\,4b–11 \n\n\n4b Ezeket azért nem mondtam nektek kezdetben\, mert veletek voltam. 5 De most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem\, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy? 6 Mivel azonban ezeket mondom nektek\, szomorúság tölti el a szíveteket. 7 Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek\, ha én elmegyek\, mert ha nem megyek el\, a Pártfogó nem jön el hozzátok\, ha pedig elmegyek\, elküldöm őt hozzátok. 8 És amikor eljön\, leleplezi a világ előtt\, hogy mi a bűn\, mi az igazság\, és mi az ítélet. 9 A bűn az\, hogy nem hisznek énbennem; 10 az igazság az\, hogy én az Atyához megyek\, és többé nem láttok engem; 11 az ítélet pedig az\, hogy e világ fejedelme megítéltetett. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Balla Péter igemagyarázata\n\n\n\n„…most elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem.” (5) Jézust az Atya küldte a mi világunkba\, és ő mennybemenetelével az Atyához tért vissza. Azonban ezzel nem eltávolodott tőlünk\, hanem még „közelebb jött”: mert Lelke által bennünk lakik\, és velünk van a világ végezetéig (Mt 28\,20). A „Pártfogó” – a Szentlélek – Jézusról tesz bizonyságot\, és így a Jézussal való közösségünket munkálja. Ezért ne szomorkodjunk (6)\, hanem inkább örvendezzünk! \nRÉ21 231 \nNagyheti ének | 485 | Jézus\, világ megváltója \n\n\n„Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.”Jer 41 \n\n\n1 A hetedik hónapban azonban Jismáél\, Netanjá fia\, Elísámá unokája\, aki királyi származású és a király vezető emberei közül való volt\, elment tíz emberével Gedaljához\, Ahíkám fiához Micpába. És amikor együtt étkeztek Micpában\, 2 fölkelt Jismáél\, Netanjá fia meg az a tíz ember\, aki vele volt\, és levágták Gedalját\, Ahíkám fiát\, Sáfán unokáját karddal. Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává. 3 Levágta Jismáél azokat a júdaiakat is\, akik Gedaljával voltak Micpában\, sőt az ott tartózkodó káldeusokat és harcosokat is. 4 A Gedaljá megölése után következő napon\, amikor még nem tudtak a dologról\, 5 nyolcvan ember jött Sikemből\, Sílóból és Samáriából levágott szakállal\, megszaggatott ruhában és bevagdalt testtel. Ételáldozat és tömjén volt náluk\, amelyet az Úr házába akartak vinni. 6 Jismáél\, Netanjá fia azonban kiment eléjük Micpából\, és amíg ment\, egyre sírt. Amikor összetalálkoztak\, ezt mondta nekik: Jöjjetek el Gedaljához\, Ahíkám fiához! 7 De amint a város közepére értek\, Jismáél\, Netanjá fia meg a vele levő emberek lemészárolták és bedobálták őket egy ciszternába. 8 De volt közöttük tíz ember\, akik ezt mondták Jismáélnak: Ne ölj meg bennünket\, mert rejtett készleteink vannak a mezőn: búza és árpa\, olaj és méz. Ezért békén hagyta és nem ölte meg őket a többiekkel együtt. 9 Azoknak az embereknek a holttestét\, akiket megöltek\, mert Gedaljával tartottak\, abba a ciszternába dobatta Jismáél\, amelyet Ászá király készíttetett\, amikor megtámadta őt Baasá\, Izráel királya. Ezt töltötte meg Jismáél\, Netanjá fia a legyilkoltakkal. 10 Azután foglyul ejtette Jismáél Micpában a nép egész maradékát\, a király leányait és az egész népet\, amely Micpában maradt\, akiket Nebuzaradán testőrparancsnok Gedaljára\, Ahíkám fiára bízott. Foglyul ejtette őket Jismáél\, Netanjá fia\, és elindult\, hogy visszamenjen az ammóniakhoz. 11 De meghallotta Jóhánán\, Káréah fia és a csapatparancsnokok\, akik vele voltak\, hogy milyen gonoszságot követett el Jismáél\, Netanjá fia. 12 Ezért maguk mellé vették összes emberüket\, és elindultak\, hogy megtámadják Jismáélt\, Netanjá fiát. Utol is érték a Gibeón melletti tónál. 13 Amikor az egész nép\, amely Jismáéllal volt\, megpillantotta Jóhánánt\, Káréah fiát és vele az összes csapatparancsnokot\, megörült\, 14 és megfordult az egész nép\, amelyet Jismáél foglyul ejtett Micpában\, és visszament Jóhánánhoz\, Káréah fiához. 15 Jismáél\, Netanjá fia pedig nyolc emberrel elmenekült Jóhánán elől\, és az ammóniakhoz ment. 16 Jóhánán\, Káréah fia a vele levő összes csapatparancsnokkal együtt maga mellé vette a Micpából megmaradt népet\, amelyet visszaszerzett Jismáéltól\, Netanjá fiától\, miután ez megölte Gedalját\, Ahíkám fiát: a vitézeket és a harcosokat\, az asszonyokat és a gyermekeket meg az udvarnokokat\, akiket visszahozott Gibeónból. 17 Elindultak\, és Kimhám szállásainál tartózkodtak Betlehem mellett\, mert Egyiptomba akartak menni. 18 Féltek ugyanis a káldeusoktól\, mert Jismáél\, Netanjá fia megölte Gedalját\, Ahíkám fiát\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(2) „Így ölték meg azt\, akit Babilónia királya nevezett ki az ország helytartójává.” (Jer 41) \nJeremiás és tanítványa\, Bárúk Gedaljá micpai udvarában találnak menedéket\, akit a király trónfosztása után a babilóniaiak helytartónak tesznek meg. Gedalját már korábban is figyelmeztették arra\, hogy az ammóniak felbujtására a dávidi királyi családdal rokon Jismáél az életére törhet\, de ő jóhiszeműen nem engedett ennek a gyanúnak (40\,16). A helytartó újjászervezi a háborúban szenvedett országot\, összegyűjti és munkára készteti a menekülteket\, főképpen a termés betakarítására ösztönöz\, nehogy éhínség alakuljon ki (40\,10)\, közvetít a zsidók és megszállók között\, akik bíznak is benne. Egyértelműen kedvező Gedaljá megítélése a Szentírásban. Ezt aláhúzza\, hogy Jeremiás is hozzá csatlakozik. Jismáél azonban embereivel egy közös étkezés alkalmával lemészárolja bizalmasaival együtt\, sőt másnap még hetven\, mit sem sejtő\, Jeruzsálembe igyekvő zarándokot is tőrbe csal\, és megölet. Gondolhatjuk: mint a királyi család rokonát felháboríthatta\, hogy a babilóniaiak nem Dávid házából választották helytartójukat\, és ezt a sérelmet akarta megtorolni. Azonban a zarándokok közül is csak azért hagy életben tízet\, hogy elrejtett élelmiszerkészleteikhez hozzáférhessen. Ebből egyértelműnek látszik: pusztán nyereségvágyból követte el a rémtetteit. Milyen szomorú és ítéletes az\, amikor az egyéni önzés és nyereségvágy áll útjában sokak boldogulásának\, jó ügyek véghezvitelének\, a közösség előrelépésének!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-361/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260322
DTEND;VALUE=DATE:20260323
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260322T130637Z
LAST-MODIFIED:20260322T130637Z
UID:12144-1774137600-1774223999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…amit csak kértek az Atyától az én nevemben\, megadja nektek.”Jn 16\,23b–33 \n\n\n23b Bizony\, bizony\, mondom nektek\, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben\, megadja nektek. 24 Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok\, hogy örömötök teljes legyen. 25 Ezeket példázatokban mondom nektek\, de eljön az óra\, amikor többé nem példázatokban szólok hozzátok\, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról. 26 Azon a napon az én nevemben kértek\, és nem mondom nektek\, hogy én kérem majd az Atyát értetek\, 27 mert maga az Atya szeret titeket\, mivel ti szerettek engem\, és hiszitek\, hogy én az Istentől jöttem. 28 Én az Atyától jöttem\, és eljöttem a világba\, de most elhagyom a világot\, és az Atyához megyek. 29 Ekkor így szóltak hozzá tanítványai: Íme\, most nyíltan beszélsz\, és nem példázatot mondasz. 30 Most már tudjuk\, hogy mindent tudsz\, és nincs szükséged arra\, hogy valaki megkérdezzen téged: ezért hisszük\, hogy Istentől jöttél. 31 Jézus így válaszolt: Most hiszitek? 32 Íme\, eljön az óra\, sőt már el is jött\, amikor elszéledtek\, mindenki a maga otthonába\, és engem egyedül hagytok: de én mégsem vagyok egyedül\, mert az Atya velem van. 33 Ezeket azért mondom nektek\, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van\, de bízzatok: én legyőztem a világot. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\n„…amit csak kértek az Atyától az én nevemben\, megadja nektek.” (23b) Jézus nem úgy ígér\, ahogyan mi\, emberek\, hanem „…mint akinek hatalma van” (Mt 7\,28)\, mert az Atya\, akitől jött\, és akihez visszatér\, most is vele van. Aki pedig hisz Jézusban\, az Atya Fiában\, és szereti Őt\, azt az Atya is szeretni fogja. Ez Jézus ígérete! Nem kell más\, csak hinni\, hogy Jézus a Szabadító\, és szeretni Őt! Jézus azt mondta\, ez elég. \nRÉ21 202 • IÉ Zsid 13\,12–14 • Zsolt 51 \nPassióének | 488 | Ó\, ember\, sirasd nagy bűnöd \nHeti zsoltárének | 32 | Ó\, mely boldog az oly ember éltébe’ \n\n\n„Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk…”Jer 44 \n\n\n1 Ez az ige szólt Jeremiáshoz mindazokról a júdaiakról\, akik Egyiptomba költöztek\, és Migdólban\, Tahpanhészban\, Nófban és Patrósz földjén laktak: 2 Ezt mondja a Seregek Ura\, Izráel Istene: Láttátok\, milyen nagy veszedelmet hoztam Jeruzsálemre és Júda minden városára; azok most mind romokban hevernek és lakatlanok. 3 Azért van ez\, mert gonoszságukkal bosszantottak engem\, amikor tömjénezni jártak\, és más isteneket tiszteltek\, akiket nem ismertek sem ők\, sem ti\, sem őseitek. 4 Pedig elküldtem hozzátok szolgáimat\, a prófétákat\, idejében küldtem\, és megmondtam\, hogy ne kövessetek el olyan utálatos dolgot\, amit gyűlölök! 5 De nem hallgattak és nem figyeltek rájuk\, nem tértek meg gonoszságukból\, hanem más isteneknek tömjéneztek. 6 Ezért áradt ki lángoló haragom\, és tombolt Júda városaiban meg Jeruzsálem utcáin\, úgyhogy romhalmazzá és pusztasággá váltak. Így van ez ma is. 7 Ezért most így szól az Úr\, a Seregek Istene\, Izráel Istene: Miért követtek el ilyen nagy gonoszságot a magatok vesztére\, amely miatt kiirtanak Júdában férfit és nőt\, gyermeket és csecsemőt\, hogy még maradékot se hagyjanak belőletek?! 8 Hiszen kezetek csinálmányaival bosszantotok engem\, és más isteneknek tömjéneztek Egyiptomban\, ahová jöttetek\, hogy itt lakjatok mint jövevények. Emiatt kiirtanak benneteket\, átok- és szitokszóvá lesztek a föld valamennyi népe között. 9 Talán elfelejtettétek őseitek gonoszságát\, Júda királyainak és feleségeiknek gonoszságát\, a magatok és feleségeitek gonoszságát\, amelyet Júdában és Jeruzsálem utcáin követtek el? 10 Nem alázkodtak meg a mai napig sem\, nem féltek\, és nem éltek törvényem és rendelkezéseim szerint\, amelyeket nektek és őseiteknek adtam. 11 Ezért így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Én most ellenetek fordulok\, veszedelmet hozok rátok\, és kiirtom egész Júdát. 12 Elragadom Júda maradékát\, akik elhatározták\, hogy Egyiptomba mennek\, és ott laknak mint jövevények. Elpusztulnak mindnyájan Egyiptom országában. Fegyver által esnek el\, éhínség miatt vesznek el\, a nép apraja-nagyja fegyver és éhínség miatt hal meg: Átokszóvá lesznek\, hogy beleborzong\, aki hallja; velük fognak példálózni az átokmondók és a csúfolódók. 13 Megbüntetem az Egyiptomba települőket\, ahogyan Jeruzsálemet is megbüntettem: fegyverrel\, éhínséggel és dögvésszel! 14 Nem menekül és nem szabadul meg senki Júda maradékából\, akik Egyiptomba mentek\, hogy ott lakjanak mint jövevények. Nem térhetnek vissza Júdába\, pedig sóvárognak arra\, hogy újból ott lakjanak. De nem térhet vissza\, csak néhány menekült! 15 Akkor mindazok a férfiak\, akik tudták\, hogy feleségeik más isteneknek szoktak tömjénezni\, és mindazok az asszonyok\, akik nagy tömegben ott álltak\, meg az egész nép\, amely Egyiptomban\, Patrószban lakott\, így válaszoltak Jeremiásnak: 16 Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk\, 17 hanem mindazt megtesszük\, amit kimondtunk: tömjénezünk az ég királynőjének\, és italáldozatot mutatunk be neki\, ahogyan tettük mi és atyáink\, királyaink és vezetőink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Mert akkor jóllaktunk kenyérrel\, jó dolgunk volt\, és nem ért minket veszedelem. 18 De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének\, és nem mutatunk be neki italáldozatot\, azóta mindenben szűkölködünk\, fegyver és éhínség miatt pusztulunk. 19 És ha mi\, asszonyok az ég királynőjének tömjénezünk\, és italáldozatot mutatunk be neki\, talán férjeink tudta nélkül készítünk áldozati süteményeket\, amelyek őt ábrázolják\, és úgy mutatunk be neki italáldozatot? 20 Amikor a férfiak\, az asszonyok és az egész nép így válaszolt Jeremiásnak\, ő ezt mondta az egész népnek: 21 Éppen ezt a tömjénezést nem tudta elfelejteni az Úr: azt\, hogy Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin tömjéneztetek ti\, őseitek\, királyaitok\, vezetőitek és az ország népe\, és ezt vette szívére! 22 Nem tűrhette tovább az Úr gonosz tetteiteket és utálatos szokásaitokat\, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok borzalmas romhalmazzá\, átokszóvá\, lakatlanná\, amilyen az ma is! 23 Mivel tömjéneztetek\, vétkeztetek az Úr ellen\, és nem hallgattatok az Úr szavára\, nem éltetek az ő törvénye\, rendelkezései és intelmei szerint\, azért ért utol benneteket ez a veszedelem. Így van ez ma is! 24 Azután ezt mondta Jeremiás az egész népnek és az asszonyoknak: Halljátok meg az Úr igéjét ti\, júdaiak mindnyájan\, akik Egyiptomban vagytok! 25 Így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Ti és feleségeitek megtettétek\, amit kimondtatok: Teljesítjük fogadalmainkat\, amelyekben megfogadtuk\, hogy tömjénezünk az ég királynőjének\, és italáldozatot mutatunk be neki. Jól van\, tartsátok meg fogadalmaitokat\, teljesítsétek csak fogadalmaitokat! 26 De halljátok meg az Úr igéjét ti\, júdaiak mindnyájan\, akik Egyiptomban laktok: Esküszöm az én nagy nevemre – mondja az Úr –\, hogy egyetlen júdai sem ejti ki többé a nevemet egész Egyiptomban így: Az én Uramra\, az élő Úrra mondom! 27 Gondom lesz rájuk\, de kárukra és nem javukra. Fegyver és éhínség pusztítja azokat a júdaiakat\, akik Egyiptomban vannak\, amíg ki nem pusztulnak. 28 Csak az a kevés ember\, aki megmenekül a fegyvertől\, térhet majd vissza Egyiptomból Júdába. Akkor majd megtudja Júda maradéka\, mindazok\, akik jövevényként Egyiptomba mentek\, hogy kinek a szava teljesedik be: az enyém vagy az övék. 29 Ez lesz annak a jele – így szól az Úr –\, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen\, és majd megtudjátok\, hogy beteljesednek az én igéim rajtatok\, a ti károtokra: 30 Hofra fáraót\, Egyiptom királyát ellenségeinek a kezébe adom – így szól az Úr –\, azoknak a kezébe\, akik az életére törnek\, ahogyan Cidkijját\, Júda királyát is Nebukadneccar babilóniai király kezébe adtam\, aki ellensége volt\, és az életére tört. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(16) „Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk…” (Jer 44) \nJeremiás utolsó próféciája. Mint szolgálatának kezdetén (Jer 5; 7)\, most is egy ünnepet választhatott ki arra\, hogy az Egyiptomba menekült zsidóknak Isten üzenetét átadja. Több utalás is esik az ég királynőjére\, akit a zsidók az Úr mellett és helyett már óhazájukban is imádtak. Itteni ünnepükön is szerepet kaphatott ez a magukkal hurcolt bálványistenség\, ez mutatja\, hogy még hazájuk\, városuk és templomuk pusztulása sem tanította meg őket rá: nem lehet más istenük\, egyedül az Úr. Jeremiásnak utoljára ismét ítéletet kell hirdetnie. Az előző részben az emberek azzal hessegették el a mondanivalóját: biztosan hazudik\, nem hiszik el\, hogy a mennyei Atya üzenetét tolmácsolja (43\,2). Itt arról tesznek bizonyságot\, hogy elhiszik\, Isten szavát hallják\, mégsem akarnak engedelmeskedni annak: „Nem hallgatunk rád abban\, amit az Úr nevében hirdettél nekünk…” (17) Hiábavaló volt Jeremiás küldetése? Utolsó üzenete ugyanúgy süket fülekre talál\, mint a legelső? Ha magvetése az ő életében nem szökkent is szárba\, mégis\, a hűséges közvetítése révén kijelentett isteni akarat végbement. Júda pusztulása\, a nép fogságba vitele\, de végül az Úr kegyelméből való megszabadulása és az ígéret földjére való visszatérése mind-mind bekövetkezett (Ézs 55\,11). Bár Jeremiás nem láthatta meg szolgálata gyümölcseit\, az általa közvetített isteni szó sokszoros lelki gyümölcsöt hozott a későbbi nemzedékek és a mi életünk számára is.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-362/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260323
DTEND;VALUE=DATE:20260324
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260323T135750Z
LAST-MODIFIED:20260323T135750Z
UID:12146-1774224000-1774310399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Atyám\, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat\, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged”Jn 17\,1–5 \n\n\n1 Miután ezeket mondta Jézus\, tekintetét az égre emelve így szólt: Atyám\, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat\, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged\, 2 mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett\, hogy mindazoknak\, akiket neki adtál\, örök életet adjon. 3 Az pedig az örök élet\, hogy ismernek téged\, az egyedül igaz Istent\, és akit elküldtél\, Jézus Krisztust. 4 Én megdicsőítettelek téged a földön azzal\, hogy elvégeztem azt a munkát\, amelyet rám bíztál\, hogy elvégezzem: 5 és most te dicsőíts meg\, Atyám\, önmagadnál azzal a dicsőséggel\, amely már akkor az enyém volt tenálad\, mielőtt még a világ lett. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\nJézus utolsó szava ez volt: „Elvégeztetett” (Jn 19\,30)! Így adott dicsőséget az Atyának\, aki az Ő dicsőségének jobbjára ültette Őt. Ahhoz\, hogy elfoglalhassuk a mennyben számunkra elkészített helyet\, nekünk is be kell teljesítenünk földi életünk célját. Küldetésünk megértéséhez minősített idő kell\, amikor szól a Lélek. Figyeljünk a szavára! \nRÉ21 265 \nNagyheti ének | 496 | Felnézek rád\, csodás kereszt \n\n\n„…de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy.”Jer 45 \n\n\n1 Ezt az igét mondta Jeremiás próféta Bárúknak\, Nérijjá fiának\, amikor leírta egy könyvbe Jeremiás beszédeit az ő diktálása nyomán\, Jójákímnak\, Jósiás fiának\, Júda királyának a negyedik esztendejében: 2 Az Úr\, Izráel Istene\, ezt mondja rólad\, Bárúk: 3 Te így beszélsz: Jaj nekem\, mert az Úr kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba\, nem találok nyugalmat! 4 Ezt feleld neki: Így szól az Úr: Nézd csak\, amit építettem\, azt most romba döntöm\, és amit ültettem\, most kigyomlálom az egész országban. 5 És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek! Mert most veszedelmet hozok minden emberre – így szól az Úr –\, de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(5) „…de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy.” (Jer 45) \nVisszatekintés. Bárúk\, Jeremiás tanítványa révén maradtak fenn számunkra mesterének próféciái\, olyannyira\, hogy a 36-tól az eddig a részig tartó szövegeket akár Bárúk emlékirataiként is emlegethetjük. Ezen részegység végén Bárúk Jeremiás melletti szolgálatának kezdetére emlékezik vissza (Jójákím uralkodásának 4. éve\, Kr. e. 605). Ekkor Babilon Egyiptom felett aratott döntő győzelmével kezdve Jeremiás és tanítványa egyre több megerősítését kapta annak\, hogy elkezdenek beteljesedni azok az ítéletes próféciák\, amelyek késlekedése annyi kérdést vetett fel bennük (20\,8). Ugyanakkor Bárúkot saját sorsa miatti aggodalommal (2–3) töltötte el Isten ítéletének kibontakozása. Az Úr nem áltatja őt\, neki is szenvedésen\, megpróbáltatásokon kell átmennie\, ugyanakkor erős ígéretet is kap\, hogy még ha elkerülhetetlenül is érik majd megpróbáltatások\, a mennyei Atya végig meg fogja őrizni és tartani az életét: „…de te ajándékul kapod az életedet\, bárhová is mégy.” (5) Ez így is történt\, ennek hálaadó bizonyságtételét adja e visszatekintésében Bárúk\, aki 605-től kezdve mintegy negyed évszázadon keresztül tapasztalhatta meg\, hogyan vezette\, őrizte és éltette őt az Úr ezer külső romlás és veszély között.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-363/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260327
DTEND;VALUE=DATE:20260328
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260327T140039Z
LAST-MODIFIED:20260327T140039Z
UID:12186-1774569600-1774655999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Én vagyok!”Jn 18\,1–11 \n\n\n1 Miután ezeket elmondta Jézus\, kiment tanítványaival a Kidrón-patakon túlra. Volt itt egy kert\, ide ment be tanítványaival együtt. 2 Júdás\, aki elárulta őt\, szintén ismerte ezt a helyet\, mert gyakran gyűltek ott össze Jézus és a tanítványai. 3 Júdás tehát maga mellé vette a katonai csapatot\, a főpapoktól és a farizeusoktól küldött templomi szolgákat\, és odament fáklyákkal\, lámpásokkal és fegyverekkel. 4 Jézus pedig tudva mindazt\, ami reá vár\, előlépett\, és így szólt hozzájuk: Kit kerestek? 5 Azok így feleltek: A názáreti Jézust. Én vagyok – mondta Jézus. Ott állt velük Júdás is\, aki elárulta őt. 6 Amikor azt mondta nekik: Én vagyok – visszatántorodtak\, és a földre estek. 7 Ekkor újra megkérdezte tőlük: Kit kerestek? Ők ismét ezt felelték: A názáreti Jézust. 8 Jézus így szólt: Megmondtam nektek\, hogy én vagyok: ha tehát engem kerestek\, engedjétek ezeket elmenni! 9 Így kellett beteljesednie annak az igének\, amelyet mondott: Azok közül\, akiket nekem adtál\, nem hagytam elveszni senkit. 10 Simon Péternél volt egy kard\, azt kihúzta\, lecsapott a főpap szolgájára\, és levágta a jobb fülét: a szolga neve pedig Málkus volt. 11 Erre Jézus így szólt Péterhez: Tedd hüvelyébe a kardodat! Vajon nem kell kiinnom azt a poharat\, amelyet az Atya adott nekem? \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata\n\n\n\nJézus pontosan tudta\, hogy mi vár rá azon az éjszakán. Nemcsak a szeretetben előz meg minket\, hanem a kereszt vállalásában is. Előlépett: „Én vagyok!” (5; 8) Kétszer is kijelenti önmagáról\, hogy nem másért\, hanem őérte jöttek. Mennyivel jobb lenne úgy tekintenünk a szenvedéssel teli időszakokra\, hogy azokat az Atya kezéből vesszük el\, ahogyan Jézus. Ha ezt tesszük\, sohasem fogunk ember kezébe esni\, hanem mindig a Mennyei Atya kezében maradunk! \nRÉ21 489 \nNagyheti himnusz | 486 | Királyi zászlók lobognak \n\n\n„Mit dicsekszel a völgyeiddel\, termékeny völgyeiddel\, te elbizakodott leány\, aki kincseidben bízol\, és azt mondod: Ki törhetne rám?”Jer 49 \n\n\n1 Ammón fiairól ezt mondja az Úr: Talán nincsenek Izráelnek fiai\, nincs neki örököse? Miért vette Milkóm birtokba Gádot\, és népe miért lakik annak városaiban? 2 Ezért még eljön az idő – így szól az Úr –\, amikor harci riadó hallatszik az ammóni Rabbá körül. Romhalmazzá lesz\, falvait felégetik\, Izráel pedig birtokba veszi örökségét – mondja az Úr. 3 Jajgassatok Hesbón miatt\, mert romba dől\, kiáltozzatok\, Rabbá leányai! Öltsetek gyászruhát\, gyászoljatok\, tántorogjatok a kőfalak között! Mert Milkóm fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt. 4 Mit dicsekszel a völgyeiddel\, termékeny völgyeiddel\, te elbizakodott leány\, aki kincseidben bízol\, és azt mondod: Ki törhetne rám? 5 Hozok én még rád rettegést mindenfelől – így szólt az Úr\, a Seregek Ura. Szétszóródtok\, ki merre lát\, senki sem gyűjti össze a bujdosókat. 6 De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát – így szól az Úr. 7 Edómról ezt mondja a Seregek Ura: Nincs már bölcsesség Témánban? Semmivé lett az értelmesek terve\, megzavarodott bölcsességük? 8 Fussatok\, távozzatok innen\, völgyek mélyén bujkáljatok\, Dedán lakosai! Mert veszedelmet hozok Ézsaura\, a büntetés idejét. 9 Ha szüretelők lepnek el\, böngésznivalót sem hagynak; ha rablók jönnek éjszaka\, rombolnak\, amíg kedvük tartja. 10 Átkutatom Ézsaut\, rejtekhelyeit fölfedem\, nem tud elbújni. Elpusztul leszármazottja\, rokonsága és szomszédai. Senki sem mondja: 11 Hagyd rám árváidat\, én eltartom őket\, és özvegyeid rám bízhatják maguk! 12 Mert ezt mondja az Úr: Akikre nem vonatkozott az ítélet\, hogy kiigyák a poharat\, kénytelenek kiinni\, és te büntetlen maradnál?! Nem maradsz büntetlen\, hanem ki kell innod! 13 Mert magamra esküszöm – így szól az Úr –\, hogy Bocrá borzalmas romhalmazzá válik\, vele példálóznak majd az átokmondók és a csúfolódók; a többi város is örökre romhalmaz marad. 14 Üzenetet kaptam az Úrtól\, követet küldött a népekhez: Gyűljetek össze\, támadjatok rá\, keljetek harcra ellene! 15 Kicsinnyé teszlek a népek között\, megvetetté az emberek között. 16 Az szedett rá téged\, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz\, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is\, mint a sas\, onnan is letaszítalak! – így szól az Úr. 17 Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár\, megborzad és fölszisszen\, látva az őt ért számtalan csapást. 18 Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja az Úr –\, úgy itt sem lakik többé senki\, és nem él benne senki emberfia. 19 Mint egy oroszlán\, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre\, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt\, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám\, ki vonhat engem felelősségre\, és melyik pásztor szállhat szembe velem? 20 Halljátok hát az Úr tervét\, amelyet Edóm ellen készített\, és elhatározását\, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni\, legelőjüket is pusztává teszik. 21 Bukásuk hangjától megrendül a föld\, hangos jajgatásuk elhallatszik a Vörös-tengerig. 22 Fölszáll\, majd lecsap Bocrára\, mint a sas\, kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve\, mint a vajúdó asszonyé. 23 Damaszkuszról. Megszégyenült Hamát és Arpád\, mivel rossz hírt kaptak; remegnek\, mint a háborgó tenger\, nem lelnek nyugalmat. 24 Elhagyta az ereje Damaszkuszt\, menekülni készül\, rémület fogta el\, szorongás és fájdalom jött rá\, mint a szülő nőre. 25 Miért nem hagyták el a dicső várost\, az örvendező várost? 26 Ezért elesnek ifjai a tereken\, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – így szól a Seregek Ura. 27 Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán\, és az megemészti Ben-Hadad palotáit. 28 Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól\, amelyeket megvert Nebukadneccar\, Babilónia királya: Rajta\, vonuljatok Kédár ellen\, és pusztítsátok a keleti népet! 29 Elveszik sátraikat és nyájukat\, sátorlapjaikat\, minden értéküket\, elviszik tevéiket is\, és kihirdetik róluk ezt: Iszonyat mindenütt! 30 Meneküljetek\, bujdossatok el messzire\, völgyek mélyén bujkáljatok\, Hácór lakói! – így szól az Úr. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar\, Babilónia királya\, és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott. 31 Rajta\, vonuljatok föl a nép ellen\, amely békében és biztonságban lakik! – így szól az Úr. Nincsen kapuja\, nincsen zára\, egyedül lakik. 32 Tevéik prédára jutnak\, tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik. Szélnek szórom azokat\, akik körülnyírt hajúak\, a négy égtáj felé\, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől – így szól az Úr. 33 Hácór sakálok tanyája lesz\, pusztaság marad örökre. Nem lakik többé benne senki\, nem tartózkodik ott ember. 34 Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról\, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén: 35 Ezt mondja a Seregek Ura: Összetöröm Élám íját\, legfőbb erősségét. 36 Ráküldök Élámra négy szelet a négy égtáj felől\, szélnek szórom őket minden irányba\, és nem lesz olyan nép\, amely közé ne jutnának Élámból szerteszórtak. 37 Rettegést hozok Élámra ellenségei előtt\, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban – így szól az Úr. Fegyvert küldök a nyomukba\, míg csak meg nem semmisítem őket. 38 Felállítom trónomat Élámban\, elpusztítom királyát és vezetőit! – így szól az Úr. 39 De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az Úr. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(4) „Mit dicsekszel a völgyeiddel\, termékeny völgyeiddel\, te elbizakodott leány\, aki kincseidben bízol\, és azt mondod: Ki törhetne rám?” (Jer 49) \n„Aki dicsekedni akar\, azzal dicsekedjék\, hogy érti és tudja rólam\, hogy én vagyok az Úr\, aki szeretetet\, jogot és igazságot teremtek a földön\, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr!” (Jer 9\,23) A fejezet körképet fest a Júdával szomszédos országokról\, népekről. Ezek a népek saját erejükben\, kedvezőnek vélt földrajzi elhelyezkedésükben\, gazdagságukban és katonai hagyományaik erejében bíztak. Istent kísértő önelégültségük hamis biztonságérzetbe ringatja őket\, gőgösen kérdezik: „Ki törhetne reám?” (4). Az Úr ítélete rajtuk\, hogy be kell látniuk\, az e világi vagyonra\, emberi hatalomra és erőre épített élet – legyen az egy ország vagy egy egyén élete – homokvár: könnyen elsöprik a megpróbáltatások viharai (32; 36). Jeremiás arra is rávilágít\, hogy az önelégültség és a bálványimádás kéz a kézben jár\, sőt bálványimádás az\, ha valaki azt\, ami az élet igazi megéléséhez\, a boldoguláshoz szükséges\, nem Istentől\, hanem mástól\, akár önmagától reméli (38).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-364/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260327T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260407T170000
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260327T140157Z
LAST-MODIFIED:20260327T140157Z
UID:12188-1774598400-1775581200@nemmind1.hu
SUMMARY:Húsvéti alkalmak
DESCRIPTION:
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/husveti-alkalmak/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260329
DTEND;VALUE=DATE:20260330
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260329T102337Z
LAST-MODIFIED:20260329T102337Z
UID:12191-1774742400-1774828799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Nekünk senkit sincs jogunk megölni!”Jn 18\,28–32 \n\n\n28 Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték\, maguk nem mentek be a helytartóságra\, hogy ne legyenek tisztátalanokká\, hanem megehessék a páskavacsorát. 29 Pilátus kiment hozzájuk\, és megkérdezte: Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen? 30 Ezt válaszolták: Ha ez nem volna gonosztevő\, nem adtuk volna át neked. 31 Pilátus erre ezt mondta nekik: Vegyétek át\, és ti ítéljétek el a törvényetek szerint! A zsidók így feleltek: Nekünk senkit sincs jogunk megölni! 32 Így kellett beteljesednie Jézus szavának\, amelyet akkor mondott\, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata\n\n\n\nMilyen kényesen vigyáznak Jézus vádlói a „tisztaságukra”. A pogány helytartóságra nem mennek be. De az\, hogy mindent összehazudoznak s egy ártatlant halálra adnak\, ez nem zavarta őket. Csak a külső\, csak a vallásos látszat. Számunkra is kísértés ez. Miközben böjtölünk\, ünnepeljük virágvasárnap Jézus királyságát és húsvétra kitakarítjuk a lakást\, a szívünk mégis koszos maradhat. Vigyáznunk kell\, hogy el ne feledkezzünk a belső tisztaságról! \nRÉ21 482 • IÉ Mk 14\,1–2(3–9) • Zsolt 118\,1–18 \nVirágvasárnapi himnusz | 481 | Örvendezzen már e világ \nHeti zsoltárének | 43 | Ítélj meg engemet\, Úr Isten \n\n\n„De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve!”Jer 51\,1–40 \n\n\n1 Így szól az Úr: Pusztító szelet küldök Babilóniára\, Káldea lakói ellen. 2 Idegeneket küldök Babilónia ellen\, akik szélnek szórják\, és elpusztítják országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján. 3 Az íjász feszítse íját\, és öltse föl páncélját! Ne kíméljétek ifjait\, irtsátok ki egész seregét! 4 Hulljanak a halálra sebzettek a káldeusok földjén és az utcáin azok\, akiket ledöftek! 5 Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük\, a Seregek Ura\, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben. 6 Meneküljetek Babilonból\, mindenki mentse az életét\, el ne vesszetek az ő bűne miatt! Mert az Úr bosszúállásának ideje ez\, megfizet neki tetteiért. 7 Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében\, megrészegítette az egész földet. Borából ittak a népek\, ezért vesztették eszüket a népek. 8 Hirtelen esett el Babilon\, összeomlott\, jajgassatok miatta! Szerezzetek balzsamot sebére\, hátha meggyógyul! 9 Gyógyítgattuk Babilont\, de nem gyógyult meg. Hagyjátok hát\, induljon mindenki a saját hazájába! – mert ítélete felcsapott az égig\, a fellegekig emelkedett. 10 Igazságot szolgáltatott nekünk az Úr. Jöjjetek\, beszéljük el a Sionon\, hogy mit tett az Úr\, a mi Istenünk! 11 Hegyezzétek a nyilakat\, készítsétek elő a pajzsokat! Fölindította az Úr a méd királyok lelkét\, mert azt akarja\, hogy feldúlják Babilont. Bizony\, az Úr bosszúállása ez\, bosszút áll templomáért. 12 Tűzzétek ki a hadijelvényeket Babilon falaival szemben\, erősítsétek meg az őrséget! Helyezzetek el őrszemeket\, állítsatok lesbe csapatokat! Mert az Úr elhatározta és végre is hajtja\, amit megmondott Babilon lakóiról. 13 Te nagy vizek mellett lakó\, kincsekben gazdag nép\, eljött a véged\, rablásod véget ért! 14 Megesküdött önmagára a Seregek Ura: Ha annyi embered volna is\, mint a sáska\, akkor is fölhangzik majd fölötted a diadalének! 15 Az Úr ereje alkotta a földet\, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot\, az ő értelme feszítette ki az eget. 16 Mennydörgő szavára víztömeg támad az égen\, felhőt hoz fel a föld széléről\, villámokat alkot az esőhöz\, és szelet bocsát ki kamráiból. 17 Megáll a tudománya minden embernek\, szégyent vall bálványával minden ötvös\, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek! 18 Hitvány és nevetséges dolgok azok\, semmivé lesznek a megtorlás idején. 19 De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve! 20 Kalapácsom voltál\, fegyverem. Népeket zúztam össze veled\, országokat pusztítottam el. 21 Összezúztam veled lovat és lovasát\, összezúztam veled harci kocsit és kocsisát. 22 Összezúztam veled férfit és nőt\, összezúztam veled öreget és fiatalt\, összezúztam veled ifjat és szüzet. 23 Összezúztam veled pásztort és nyáját\, összezúztam veled földművest és igás állatait\, összezúztam veled helytartókat és elöljárókat. 24 Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért\, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára – így szól az Úr. 25 Én most ellened fordulok\, rombolás hegye\, aki az egész földet rombolod! – így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened\, lehengerítlek a sziklákról\, és égő heggyé teszlek! 26 Nem vesznek belőled sarokkövet\, sem alapkövet\, mert elpusztulsz örökre! – így szól az Úr. 27 Tűzzetek ki hadijelvényeket a földön\, fújjátok meg a kürtöt a népek között! Indítsátok ellene a népeket\, hívjátok ellene Ararát\, Minní és Askenáz országait! Nevezzetek ki összeírókat\, vonultassátok fel a lovasságot\, mint roppant sáskahadat! 28 Indítsátok ellene a népeket\, a médek királyait\, helytartóit\, minden elöljáróját és az uralmuk alatt álló egész földet! 29 Megrendül a föld és megvonaglik\, mert beteljesednek Babilonon az Úr szándékai\, amikor Babilon földjét lakatlan pusztasággá teszi. 30 Feladták a harcot Babilon vitézei\, az erődökbe húzódtak. Odalett a bátorságuk\, olyanok lettek\, mint az asszonyok. Fölgyújtották Babilon házait\, összetörték zárait. 31 Futár futárt ér\, hírnök hírnököt. Hozzák már a hírt Babilon királyának\, hogy betörtek városába mindenfelől; 32 elfoglalták a gázlókat\, fölgyújtották az őrhelyeket\, a harcosokat rémület fogta el. 33 Mert így szól a Seregek Ura\, Izráel Istene: Úgy van most Babilon leánya\, mint amikor csépléshez döngölik a szérűt: még egy kis idő\, és eljön számára az aratás ideje! 34 Felfalt\, kisemmizett engem Nebukadneccar\, Babilónia királya\, és aztán félretett\, mint egy üres edényt. Elnyelt\, mint egy sárkány\, megtöltötte hasát csemegéimmel\, aztán félredobott. 35 A rajtam elkövetett erőszak szálljon Babilonra – mondja ezt Sion lakója! Vérem Káldea lakóira – mondja ezt Jeruzsálem! 36 Ezért így szól az Úr: Íme\, én perlem peredet\, én állok bosszút érted! Kiszárítom tengerét\, kiapasztom forrását. 37 Kőhalommá lesz Babilon\, sakálok tanyájává. Megborzad és felszisszen\, aki látja\, hogy lakatlanná vált. 38 Együtt ordítanak\, mint az oroszlánok\, morognak\, mint a fiatal hímek. 39 Mikor fölhevülnek\, lakomát készítek nekik\, leitatom őket\, hadd vigadjanak\, aludjanak aztán örök álmot\, és ne ébredjenek föl! – így szól az Úr. 40 Vágóhídra viszem őket\, mint a bárányokat\, mint a kosokat és a bakokat. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(19) „De nem ilyen Jákób osztályrésze\, mert ő a mindenség formálója\, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve!” (Jer 51\,1–40) \nKorának egyik\, ha nem a leggazdagabb és legerődítettebb városa volt Babilon: bevehetetlennek hitt erődítmény (53; 58). De nem lehet olyan emberi erősség és hatalom\, amelyen a Mennyei Atya ne vehetne erőt. Isten a világ teremtője\, a „mindenség formálója”\, a nagyhatalmak és vezetőik felett is ő az Úr (15)\, az ő akaratában áll felemelkedésük és alászállásuk. Eszközök a kezében\, de ez nem jogosítja fel őket arra\, hogy bármit megtehessenek. Bár Babilon Isten eszköze volt abban\, hogy népének szemét a jeruzsálemi templom elpusztításával felnyissa: ne vallásos tettekben\, kultuszban\, áldozatban reménykedjenek\, hanem az élő Úr akaratát kövessék. Isten nem hagyhatja a nagy birodalom kegyetlenkedéseit sem válasz nélkül (11): „Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért\, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára.” (24) Az Úr úgy tekint a hozzá hűségesekre\, mint sajátjaira\, a tulajdonaira (19). Bízhatunk benne\, nem hagyja az övéin esett sérelmet válasz nélkül: „Íme\, én perlem peredet\, én állok bosszút érted!” (36)
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-365/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260331
DTEND;VALUE=DATE:20260401
DTSTAMP:20260512T093244
CREATED:20260331T071201Z
LAST-MODIFIED:20260331T071201Z
UID:12194-1774915200-1775001599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…Isten Fiává tette magát.”Jn 19\,1–11 \n\n\n1 Akkor Pilátus elvitette Jézust\, és megkorbácsoltatta. 2 A katonák tövisből koronát fontak\, a fejére tették\, és bíbor ruhát adtak rá; 3 odajárultak hozzá\, és ezt mondták: Üdvöz légy\, zsidók királya! – és arcul ütötték. 4 Pilátus ismét kiment\, és így szólt hozzájuk: Íme\, kihozom őt nektek. Tudjátok meg\, hogy semmiféle bűnt nem találok benne. 5 Ekkor kijött Jézus\, rajta volt a töviskorona és a bíbor ruha. Pilátus így szólt hozzájuk: Íme\, az ember! 6 Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák\, így kiáltoztak: Feszítsd meg\, feszítsd meg! Pilátus pedig ezt mondta nekik: Vegyétek át ti\, és feszítsétek meg\, mert én nem találom bűnösnek. 7 A zsidók így válaszoltak neki: Nekünk törvényünk van\, és a törvény szerint meg kell halnia\, mert Isten Fiává tette magát. 8 Amikor Pilátus ezt meghallotta\, még nagyobb félelem szállta meg. 9 Ismét bement a helytartóságra\, és megkérdezte Jézust: Honnan való vagy te? De Jézus nem felelt neki. 10 Pilátus ekkor így szólt hozzá: Nekem nem felelsz? Nem tudod\, hogy hatalmam van arra\, hogy szabadon bocsássalak\, de hatalmam van arra is\, hogy megfeszíttesselek? 11 Jézus így válaszolt: Semmi hatalmad nem volna rajtam\, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak\, aki engem átadott neked\, nagyobb a bűne. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata\n\n\n\nA főpapok szerint az Jézus bűne\, hogy Isten Fiává tette magát. Ezért meg kell halnia. Ezzel szemben a valóság az\, hogy a Fiú Isten emberfiává tette magát\, s ezért – bár megölik – fel kell támadnia\, mert a halál nem nyelheti el az életadót\, az Istent. De a kérdés örök\, és hozzánk is szól: Ki ez a Jézus? Egy ember\, aki Istennek képzelte magát\, vagy az Isten\, aki emberré lett értünk? S aki ez utóbbit hiszi\, az maga is beoltatik az életbe\, és Jézussal együtt feltámad. Te mit válaszolsz? Számodra ki a Jézus? \nRÉ21 493 \nNagyheti ének | 490 | Te\, drága Jézus\, mi történt tevéled \n\n\n„Jóindulattal beszélt vele\, és székét följebb tétette a többi király székénél\, akik nála voltak Babilonban.”Jer 52 \n\n\n1 Huszonegy éves volt Cidkijjá\, amikor uralkodni kezdett\, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt\, Jirmejá leánya\, Libnából. 2 Azt tette\, amit rossznak lát az Úr\, egészen úgy\, ahogyan Jójákím tette. 3 Bizony\, az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Júdával! Végül is elvetette őket a színe elől. Cidkijjá azután fellázadt Babilónia királya ellen. 4 Uralkodásának kilencedik évében\, a tizedik hónap tizedikén megérkezett Nebukadneccar\, Babilónia királya egész hadseregével Jeruzsálem alá. Tábort ütöttek vele szemben\, körülötte pedig ostromműveket építettek. 5 Ostrom alatt állt a város Cidkijjá király tizenegyedik évéig. 6 A negyedik hónap kilencedikére elhatalmasodott a városban az éhínség\, mert nem volt már ennivalója az ország népének. 7 Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át\, amely a király kertje mellett van\, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt\, kijutottak az Arábá-völgy felé vezető útra. 8 A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette a királyt\, és utolérték Cidkijját Jerikó síkságán; ekkor egész csapata szétszóródott mellőle. 9 El is fogták a királyt\, és elvitték Babilónia királyához Riblába\, Hamát földjére\, ahol ítéletet tartott fölötte. 10 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg\, és Júda összes vezéreit is megölette Riblában. 11 Azután Cidkijját megvakíttatta\, majd bilincsbe verette\, és úgy vitette el Babilonba\, és börtönben tartotta halála napjáig. 12 Az ötödik hónap tizedikén\, Nebukadneccar királynak\, Babilónia királyának tizenkilencedik évében eljött Jeruzsálembe Nebuzaradán testőrparancsnok\, aki Babilónia királyának a szolgálatában állt. 13 Felgyújtotta az Úr házát és a királyi palotát\, fölperzselte Jeruzsálem minden házát és valamennyi nagy palotáját. 14 A testőrparancsnokkal levő egész káldeus haderő pedig körös-körül mindenütt lerombolta Jeruzsálem várfalait. 15 A nép nincstelenjeinek egy részét és a nép maradékát – akár a városban maradtak életben\, akár átpártolók voltak\, akik átpártoltak Babilónia királyához – a megmaradt kézművesekkel együtt fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok. 16 Az ország nincstelenjeinek másik részét otthon hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok szőlőműveseknek és mezei munkásoknak. 17 Összetörték a káldeusok az Úr házánál levő rézoszlopokat\, továbbá az Úr házához tartozó mosóállványokat meg a rézmedencét\, és az összes rezet elvitték Babilóniába. 18 Elvitték a fazekakat\, a lapátokat\, a késeket és a hintőedényeket\, a serpenyőket és minden rézeszközt\, amelyekkel a szent szolgálatot szokták végezni. 19 Elvitte a testőrparancsnok a tálakat\, a szenesserpenyőket\, a hintőedényeket\, a fazekakat\, a mécstartókat\, a serpenyőket és az áldozati kelyheket is; mindent\, ami csak aranyból és ezüstből volt. 20 A két oszlopban\, az egyetlen rézmedencében\, a talapzatként alatta levő tizenkét rézbikában és a mosóállványokban\, amelyeket Salamon király készíttetett az Úr házához\, mindezekben a tárgyakban megmérhetetlen súlyú réz volt. 21 Az oszlopok magassága tizennyolc könyök volt\, és tizenkét könyök hosszú zsinór érte körül őket. Négyujjnyi vastagok voltak\, belül pedig üregesek. 22 Réz oszlopfő volt rajtuk. Az egyik oszlopfő öt könyök magas volt\, és az oszlopfőn körös-körül recézet meg gránátalma volt\, mind rézből. Ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is. 23 Kilencvenhat gránátalma volt a külső oldalon\, összesen száz gránátalma volt a recézeten körös-körül. 24 Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot meg Cefanjá papot\, a helyettesét és a három ajtóőrt. 25 Elvitt egy főembert is a városból\, aki a harcosok parancsnoka volt\, hét embert a király személyes környezetéből\, akiket a városban találtak\, továbbá a hadseregparancsnok írnokát\, aki fegyverbe szokta hívni az ország hadinépét\, végül hatvan férfit az ország népéből\, akiket ott találtak a városban. 26 Fogta és elvitte őket Nebuzaradán testőrparancsnok Babilónia királyához Riblába. 27 Babilónia királya pedig kivégeztette\, megölette őket Riblában\, Hamát földjén. Így kellett fogságba mennie Júdának a saját földjéről. 28 Ennyien voltak azok\, akiket fogságba vitt Nebukadneccar: uralkodása hetedik évében háromezer-huszonhárom júdait\, 29 Nebukadneccar uralkodásának tizennyolcadik esztendejében Jeruzsálemből nyolcszázharminckét lelket\, 30 majd Nebukadneccar uralkodásának huszonharmadik esztendejében hétszáznegyvenöt lelket vitt fogságba Júdából Nebuzaradán testőrparancsnok: összesen tehát négyezer-hatszáz lelket. 31 Jójákín júdai király fogságának harminchetedik évében\, a tizenkettedik hónap huszonötödikén történt\, hogy Evíl-Meródak\, Babilónia királya\, abban az évben\, amikor uralkodni kezdett\, megkegyelmezett Jójákín júdai királynak\, és kiengedte a fogházból. 32 Jóindulattal beszélt vele\, és székét följebb tétette a többi király székénél\, akik nála voltak Babilonban. 33 Letehette Jójákín a rabruháját\, és állandóan vele étkezhetett egész életében. 34 Ellátmányát állandó ellátásként Babilónia királyától kapta napi szükséglete szerint\, egész életében\, halála napjáig. \n\n\n\nAz Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata\n\n\n\n(32) „Jóindulattal beszélt vele\, és székét följebb tétette a többi király székénél\, akik nála voltak Babilonban.” (Jer 52) \nAz előző fejezet ezzel a mondattal zárult: „Eddig tartanak Jeremiás beszédei” (64). A könyv utolsó\, 52. fejezete A királyok második könyvének beszámolóját (2Kir 24\,18–25\,21; 27–30) átvéve adja összegzését azoknak az eseményeknek\, amelyek Jeremiás próféta tevékenysége hátteréül szolgáltak. A prófétai könyvhöz adott történeti adalék elsődleges szerepe rámutatni arra\, hogy a Jeremiás próféta által közvetített isteni jövendölések beteljesedtek. A fejezet zárása pedig már az új kezdet\, az új szövetség fényét villantja fel. Evíl-Meródak\, Babilónia új ura hatalomra kerülésekor megkegyelmez az elhurcolt Jójákín királynak (31). A dávidi dinasztia tagjának szabadon bocsátása előrevetíti a zsidó nép későbbi hazatérését\, rámutat a mennyei Atya megváltó\, szabadító voltára\, sőt végeredményben előremutat a legnagyobb szabadítóra és szabadításra\, a Dávid-sarj Jézus megváltó küldetésére: „Az Úrnak Lelke van énrajtam\, mert felkent engem\, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el\, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak…” (Lk 4\,18).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-366/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR