BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Mikepércsi Reformátusok e-Lapja - ECPv6.15.20//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://nemmind1.hu
X-WR-CALDESC:Események Mikepércsi Reformátusok e-Lapja
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20240331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20241027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251007T000000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260812T000000
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20241107T115640Z
LAST-MODIFIED:20260108T090658Z
UID:10336-1759795200-1786492800@nemmind1.hu
SUMMARY:Bibliaóra
DESCRIPTION:Bibliaóra minden hónap első és harmadik csütörtökjén 17 órakor a gyülekezeti házban.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/noi-bibliaora-3/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20251215T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260101T170000
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20251215T105441Z
LAST-MODIFIED:20251221T191935Z
UID:12040-1765785600-1767286800@nemmind1.hu
SUMMARY:Ünnepi alkalmaink
DESCRIPTION:December 19. pénteken adventi koncertet tartunk 18 órától. \nDecember 21. advent negyedik vasárnapján\, istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 21. vasárnap\, adventi koncertet tartunk 16 órától. \nDecember 24. szerdán\, szenteste\, ünnepi istentiszteletet tartunk 16 órától. \nDecember 25. csütörtökön\, úrvacsorás ünnepi istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 25. csütörtökön\, úrvacsorás ünnepi istentiszteletet tartunk az Élő Forrás Kútja Idősek Otthonában 14 órától. \nDecember 26. pénteken\, ünnepi istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 28. vasárnap\, istentiszteletet tartunk 10 órától. \nDecember 31. szerdán\, óévi istentiszteletet tartunk 16.30 órától. \nJanuár 1. csütörtökön újévi istentiszteletet tartunk 11 órától.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/12040/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260101T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260131T170000
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20251231T164844Z
LAST-MODIFIED:20251231T164844Z
UID:12062-1767254400-1769878800@nemmind1.hu
SUMMARY:Aranyosi Ervin: Január
DESCRIPTION:Ebben az évben is ez az első hónap\,\nsosem áll a sorban\, a legutolsónak.\nÚj év születése a születésnapja\,\nmindig ő az első\, s ez hidegen hagyja!\nHarmincegy napot él rövid életében\,\nám újra születik minden egyes évben.\nNevét a kapukról\, átjárókról kapta\,\nünnepléssel indul el az Istenadta!\nLassan alakulgat ilyenkor az élet\,\ntőle várunk mindig jól kezdődő évet.\nŐ a leghidegebb hónapunk az évben\,\nilyenkor bízhatunk egy kis hóesésben.\nÚjévkor reményt ad\, s új kapukat kitár\,\nreménnyel kecsegtet minket a Január!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/aranyosi-ervin-januar-2/
CATEGORIES:Marginális
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260107
DTEND;VALUE=DATE:20260108
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260107T092719Z
LAST-MODIFIED:20260107T092719Z
UID:12066-1767744000-1767830399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„amikor Galileába érkezett\, befogadták őt”Jn 4\,43–45 \n\n\n43 Két nap múlva pedig elment onnan Galileába\, 44 bár maga Jézus tett bizonyságot arról\, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában. 45 Mégis\, amikor Galileába érkezett\, befogadták őt azok a galileaiak\, akik látták mindazt\, amit Jeruzsálemben tett az ünnepen\, mivel ők is ott voltak. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – ifj. Márkus Mihály igemagyarázata\n\n\n\nJézus mondta\, hogy a prófétának „nincs becsülete a saját hazájában” (44; vö. Lk 4\,24)\, mégis „amikor Galileába érkezett\, befogadták őt” (45) – mert látták\, mit tett az ünnepen. A személyes élmény erősebb hatással volt rájuk\, mint a hagyományos vélekedés („származhat-e valami jó Názáretből?” – Jn 1\,46). A megtapasztalás sokszor közelebb visz Istenhez\, mint az elméleti tanítás. Téged milyen élmények kötnek Jézushoz? Mi mélyíti még tovább a kapcsolatodat vele? \nRÉ21 617 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 443 | Krisztus\, Atya Istennek egyetlen egy Fia \n\n\n„És béke lett az országban…”Bír 3\,12–31 \n\n\n12 De Izráel fiai ismét azt tették\, amit rossznak lát az Úr. Ekkor az Úr Eglónnak\, Móáb királyának a hatalmába adta Izráelt\, mivel olyat tettek\, amit rossznak lát az Úr. 13 Ez összefogott Ammón fiaival és Amálékkal\, elment\, megverte Izráelt\, és birtokba vette a pálmák városát. 14 Izráel fiai tizennyolc esztendeig szolgálták Eglónt\, Móáb királyát. 15 Ekkor Izráel fiai segítségért kiáltottak az Úrhoz\, és az Úr szabadítót támasztott nekik: a benjámini Éhúdot\, Gérá fiát\, aki balkezes volt. Izráel fiai vele küldték el az adót Eglónnak\, Móáb királyának. 16 Éhúd csináltatott magának egy kétélű\, egykönyöknyi kardot\, és azt a ruhája alá\, a jobb csípőjére kötötte. 17 Így vitte be az adót Eglónnak\, Móáb királyának. Eglón igen kövér ember volt. 18 Miután Éhúd átadta az adót\, elküldte azokat\, akik az adót szállították. 19 Ő maga azonban visszatért a Gilgálnál levő bálványszobroktól\, és ezt mondta: Titkos beszédem van veled\, ó\, király! Az így felelt: Csitt! Ekkor kiment mindenki\, aki mellette állt. 20 Éhúd bement hozzá; a király éppen az emeleten\, hűvös különszobájában ült. Éhúd ezt mondta: Istentől hoztam üzenetet neked! Ekkor az fölkelt a trónról. 21 Éhúd pedig a bal kezével a kardja után nyúlt\, előrántotta a jobb csípőjéről\, és beledöfte annak a hasába. 22 Még a markolata is belement a pengéje után\, és a háj körülfogta a pengét\, mert nem húzta ki a kardot a hasából; majd kiment a hátsó kijáraton. 23 Azután kiment Éhúd az oszlopcsarnokba\, becsukta maga mögött az emeleti szoba ajtószárnyait\, és bezárta. 24 Alighogy kiment\, jöttek a szolgák\, de amikor látták\, hogy az emeleti szoba ajtószárnyai zárva vannak\, azt gondolták: Bizonyára szükségét végzi a hűvös szobában. 25 Miután azonban hiába várakoztak\, és senki sem nyitotta ki az emeleti szoba ajtószárnyait\, fogták a kulcsot\, és kinyitották. És íme\, uruk ott feküdt a padlón holtan. 26 Éhúd azonban elmenekült\, amíg ők késlekedtek\, és a bálványszobrok mellett elhaladva Szeírába menekült. 27 Amikor megérkezett\, megfújta a kürtöt Efraim hegyvidékén. Izráel fiai pedig az ő vezetésével levonultak a hegyvidékről. 28 Ezt mondta nekik: Kövessetek gyorsan\, mert az Úr kezetekbe adta ellenségeteket\, Móábot! Lementek utána\, elfoglalták a Jordán Móáb felé eső gázlóit\, és nem engedtek senkit átkelni. 29 Levágtak akkor mintegy tízezer móábi embert\, csupa jól megtermett\, erős férfit; nem menekült meg senki. 30 Így kellett Móábnak megalázkodnia azon a napon Izráel keze alatt. És béke lett az országban nyolcvan esztendeig. 31 Utána Samgar\, Anát fia következett\, aki hatszáz filiszteus férfit vert szét egy ökörösztökével. Ő is megszabadította Izráelt. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(30) „És béke lett az országban…” (Bír 3\,12–31) \nIsten hosszútűrő szeretetét ismételten próbára teszi népe. Kérdezhetnénk: mit ér Izráel fiainak „kiáltozása az Úrhoz”\, ha a veszély elmúltával régi életüket folytatják tovább? Milyen az az emberi bűnbánattartás\, amelyre Isten visszamenőleg\, vagy előretekintve visszafogja haragját\, és nem bünteti népét? Hiszen az özönvíz utáni emberiség első gondolata is a gőgös toronyépítés volt (1Móz 9). Minden elesettségünkben jó tudnunk azonban\, hogy Urunk hűséges marad választottjaihoz. Mi élhetünk nélküle\, de ő nem tud\, és nem akar nélkülünk lenni. Ezért lehetséges\, hogy Móáb királyának tizennyolc éve tartó elnyomása után\, amely ismét a nép hűtlenségének büntetése (14)\, meghallja hozzá kiáltó gyermekei hangját (15). „Szabadítót” támaszt most is. Éhúd személye jól példázza\, hogy szabadító csak az lehet\, aki megbízatását és győzelmét az Úrtól kapja. Nem „balkezessége” teszi őt hőssé (15)\, nem is ravasz merénylete (19–27). De lehet-e egy orgyilkos Isten eszköze? Ha a Szentíráson edzett szemmel nézünk szét a világban\, láthatjuk\, Isten nemcsak irgalmasságot gyakorol a bűnös emberen\, hanem tervének végrehajtására is felhasználhatja a gonoszt (vö. ApCsel 2\,23). Poncius Pilátus\, a nem-igaz emberi bíró\, Isten igaz ítéletét hajtja végre üdvösségünkre Jézus elítélésekor (vö. Jn 19\,16). Éhúd sem tartozik a hit hősei közé (vö. Zsid 11)\, Isten mégis általa szabadította meg népét a móábi rabigától. Mérlegeljük a nyomozóhatósági vagy jogi szempontból egyértelmű ügyeinket is\, és vigyük mindig Isten elé döntéseinket.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-338/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260108
DTEND;VALUE=DATE:20260109
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260108T090057Z
LAST-MODIFIED:20260108T090057Z
UID:12068-1767830400-1767916799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A te fiad él!”Jn 4\,46–54 \n\n\n46 Azután ismét a galileai Kánába ment\, ahol a vizet borrá változtatta. Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő\, akinek betegen feküdt a fia. 47 Amikor meghallotta\, hogy Jézus megérkezett Júdeából Galileába\, elment hozzá\, és kérte\, hogy jöjjön\, és gyógyítsa meg a fiát\, mert halálán van. 48 Erre Jézus ezt mondta neki: Ha nem láttok jeleket és csodákat\, nem hisztek. 49 A királyi tisztviselő kérte őt: Uram\, jöjj\, mielőtt meghal a gyermekem! 50 Jézus így válaszolt: Menj el\, a te fiad él! Hitt az ember a szónak\, amelyet Jézus mondott neki\, és elindult. 51 Még hazafelé tartott\, amikor szembejöttek vele a szolgái a hírrel\, hogy a gyermeke él. 52 Ekkor megkérdezte tőlük\, hány órakor lett jobban. Ezt mondták neki: Tegnap délután egy órakor hagyta el a láz. 53 Megértette tehát az apa\, hogy abban az órában történt ez\, amikor ezt mondta neki Jézus: A te fiad él. És hitt ő\, valamint egész háza népe. 54 Ezt pedig második jelként tette Jézus\, miután megérkezett Júdeából Galileába. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – ifj. Márkus Mihály igemagyarázata\n\n\n\nA gyógyító csoda közel áll a szívünkhöz – gondolatban vágyakozunk utána\, mert tudjuk\, nekünk is szükségünk lehet majd rá. Jézus ugyan bírálja a „csoda-hitet”\, mégis ezt a gyógyítást János evangéliuma Jézus második csodajelének nevezi. Fontosak ezek\, ha felismerjük mögöttük Isten mélyebb üzenetét. Jézus szava életet ad: „A te fiad él!” (50) A gyógyító csoda azok életében valósul meg\, akik hisznek. Neked mire van szükséged ma ahhoz\, hogy Krisztus-hited erősödjön? \nRÉ21 465 \nZsoltárdicséret | 179 | Keresztyének\, kik e földön lakoztok \n\n\n„… asszony kezére adja az Úr Siserát…”Bír 4 \n\n\n1 Izráel fiai Éhúd halála után ismét azt tették\, amit rossznak lát az Úr. 2 Ezért kiszolgáltatta őket az Úr Jábínnak\, Kánaán királyának\, aki Hácórban uralkodott. Hadseregparancsnoka Sisera volt\, aki Haróset-Gójimban lakott. 3 Ekkor Izráel fiai segítségért kiáltottak az Úrhoz\, mert Jábínnak kilencszáz vas harci kocsija volt\, és húsz esztendeig keményen sanyargatta Izráel fiait. 4 Abban az időben Debóra prófétanő\, Lappídót felesége volt a bíró Izráelben. 5 Debóra pálmája alatt szokott tartózkodni Rámá és Bétel között\, Efraim hegyvidékén\, ide jártak fel hozzá Izráel fiai\, hogy ítéletet hozzon. 6 Elküldött Bárákért\, Abínóam fiáért\, és elhívatta Kedes-Naftáliból. Azt mondta neki: Ezt parancsolja az Úr\, Izráel Istene: Menj\, vonulj a Tábór-hegyre\, végy magad mellé tízezer embert Naftáli fiai és Zebulon fiai közül! 7 Én pedig ellened vezetem a Kísón-patakhoz Siserát\, Jábín hadseregparancsnokát\, harci kocsijaival és hatalmas seregével\, és a kezedbe adom őt. 8 Bárák azonban ezt mondta neki: Ha velem jössz\, elmegyek\, de ha nem jössz velem\, én sem megyek. 9 Debóra azt felelte: Szívesen elmegyek veled\, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton\, amelyen elindulsz\, mert asszony kezére adja az Úr Siserát. Azzal fölkelt Debóra\, és elment Bárákkal Kedesbe. 10 Bárák pedig Kedesbe hívta Zebulont és Naftálit\, és tízezer ember vonult a nyomában; vele ment Debóra is. 11 A kéni Héber különvált a kéniektől\, Mózes sógorának\, Hóbábnak a fiaitól\, és végül a caananními tölgyfánál vert sátrat\, amely Kedes mellett van. 12 Amikor jelentették Siserának\, hogy Bárák\, Abínóam fia felvonult a Tábór-hegyre\, 13 Sisera a Kísón-patakhoz vezényelte összes harci kocsiját Haróset-Gójimból: kilencszáz vas harci kocsit és egész hadinépét. 14 Akkor ezt mondta Debóra Báráknak: Támadj\, mert ezen a napon kezedbe adja az Úr Siserát! Az Úr vonul előtted! Bárák lejött a Tábór-hegyről\, és mögötte a tízezer ember. 15 Az Úr pedig Bárák fegyverei előtt annyira megzavarta Siserát összes harci kocsijával és egész táborával együtt\, hogy leugrott Sisera a harci kocsijáról\, és gyalog menekült. 16 Bárák pedig üldözte a harci kocsikat és a tábort egészen Haróset-Gójimig. Sisera egész táborát levágták\, egyetlen ember sem maradt meg. 17 Sisera gyalog menekült Jáélnak\, a kéni Héber feleségének a sátráig\, mert béke volt Jábín\, Hácór királya és a kéni Héber háza népe között. 18 Jáél kiment Sisera elé\, és azt mondta neki: Térj be\, uram\, térj be hozzám\, ne félj! Betért hát hozzá a sátorba\, és ő betakarta egy takaróval. 19 Sisera ezt mondta neki: Adj innom egy kis vizet\, mert szomjas vagyok. Erre az asszony kinyitott egy tejestömlőt\, inni adott neki\, és betakarta. 20 A férfi ezt mondta neki: Állj a sátor bejáratához\, és ha jön valaki\, és megkérdezi tőled\, hogy van-e itt valaki\, mondd azt\, hogy nincs! 21 Jáél\, Héber felesége pedig fogott egy sátorcöveket\, kezébe vette a pörölyt\, halkan bement hozzá\, és beleverte a cöveket a halántékába\, úgyhogy odaszegezte a földhöz. Sisera ugyanis a fáradtságtól mélyen elaludt. Így halt meg. 22 Amikor Bárák Siserát üldözve odaért\, Jáél kiment elé\, és azt mondta neki: Gyere\, megmutatom neked azt az embert\, akit keresel. Bement hozzá\, és Sisera ott feküdt holtan\, a cövekkel a halántékában. 23 Így alázta meg Isten azon a napon Jábínt\, Kánaán királyát Izráel fiai előtt. 24 Izráel fiainak a keze ezután mindjobban ránehezedett Jábínra\, Kánaán királyára\, míg csak el nem pusztították Jábínt\, Kánaán királyát. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(9) „… asszony kezére adja az Úr Siserát…” (Bír 4) \nAz újabb hitbeli bukás újabb kiszolgáltatottság Isten népe számára. Most azonban nem kívülről támadt az ellenség\, hanem belülről: az egyik nagyhatalmú kánaáni király vetette őket uralma alá (1-2). Segítségért kiáltó gyermekein most is megkönyörül az Úr. Az erős kánaáni sereggel szembeni védekezést\, Isten szabadító ígéretét Debóra prófétanő hirdeti meg\, aki egyúttal bíró is Izráelben (4-7). Prófétai tekintélyénél fogva kihirdeti Isten parancsát\, miszerint Bárák\, az izráeli sereg vezetője gyűjtsön sereget a Tábór-hegyen\, és azonnal indítson harcot a Sisera vezette kánaáni sereg ellen (6). Bárák\, érezvén\, hogy ő csupán eszköz\, és nem döntő tényező\, ragaszkodik Debóra részvételéhez a harcban\, hiszen a prófétanő jelenléte biztosítja számára az állandó kapcsolatot az isteni vezetéssel (8). Debóra hajlandó is harcba szállni Siserával szemben\, de prófétanőként jelzi: „asszony kezére adja az Úr Siserát” (9). Az Úr vezette izráeli sereg győzelme hatalmas (12-16). A menekülő Siserát a kéni Héber (11) felesége\, Jáél fogadja sátrába (17)\, és öli meg orvul (18-21). Így teljesedik be Debóra prófétai jövendölése\, jelezve\, hogy miközben mi a férfiak vagy a nők alkalmasabb voltáról vitatkozunk\, Urunk szabad a maga döntéseiben.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-339/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260112
DTEND;VALUE=DATE:20260113
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260112T091343Z
LAST-MODIFIED:20260112T091343Z
UID:12072-1768176000-1768262399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete\, úgy a Fiúnak is megadta\, hogy élete legyen önmagában.”Jn 5\,19–30 \n\n\n19 Megszólalt tehát Jézus\, és ezeket mondta nekik: Bizony\, bizony\, mondom nektek: a Fiú önmagától semmit sem tehet\, csak ha látja\, hogy mit tesz az Atya\, mert amit ő tesz\, azt teszi a Fiú is\, hozzá hasonló módon. 20 Mert az Atya szereti a Fiút\, és mindent megmutat neki\, amit ő tesz. És ezeknél nagyobb tetteket is mutat majd neki\, hogy ti csodálkozzatok. 21 Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat\, és életre kelti őket\, úgy a Fiú is életre kelti azokat\, akiket akar. 22 Az Atya nem is ítél meg senkit\, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át\, 23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút\, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút\, az nem tiszteli az Atyát sem\, aki őt elküldte. 24 Bizony\, bizony\, mondom nektek: aki hallja az én igémet\, és hisz abban\, aki elküldött engem\, annak örök élete van\, sőt ítéletre sem megy\, hanem átment a halálból az életbe. 25 Bizony\, bizony\, mondom nektek\, hogy eljön az óra\, és az most van\, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját\, és akik meghallották\, élni fognak. 26 Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete\, úgy a Fiúnak is megadta\, hogy élete legyen önmagában. 27 Sőt arra is adott neki hatalmat\, hogy ítéletet tartson\, mert ő az Emberfia. 28 Ne csodálkozzatok ezen\, mert eljön az óra\, amelyben mindazok\, akik a sírban vannak\, meghallják az ő hangját\, 29 és kijönnek: akik a jót tették\, az életre támadnak fel\, akik pedig a rosszat cselekedték\, az ítéletre támadnak fel. 30 Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom\, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos\, mert nem a magam akaratát keresem\, hanem annak az akaratát\, aki elküldött engem. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bíró Botond igemagyarázata\n\n\n\n„Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete\, úgy a Fiúnak is megadta\, hogy élete legyen önmagában.” (26) Mielőtt belebonyolódnánk a Szentháromság örök titkába\, egyszerűsítsük az üzenetet: a Fiú mindenben engedelmeskedik az Atyának\, de nem szolgalélekkel\, hanem saját akaratából. Mi is úgy élünk Krisztusban\, hogy ez nem az akaratunktól független önkívületi állapotunk\, hanem tudatos\, és saját döntéseinkkel erősítjük meg naponként\, hogy neki tetsző életet szeretnénk élni. \nRÉ21 444 \nHálaadó ének | 240 | Magasztalunk égi fénynél \n\n\n„…építs oltárt Istenednek…”Bír 6\,25–32 \n\n\n25 Ugyanazon az éjszakán ezt mondta neki az Úr: Végy egy bikát apád marhái közül\, egy kifejlett hétéves bikát. Rombold le apád Baal-oltárát\, a mellette levő szent fát pedig vágd ki! 26 Azután építs oltárt Istenednek\, az Úrnak ennek az erődnek a tetején a kőrakásból. Vedd a bikát\, és áldozd fel égőáldozatul a kivágott szent fa hasábjain! 27 Gedeon maga mellé vett tíz embert a szolgái közül\, és úgy tett\, ahogyan megparancsolta neki az Úr. De nem merte ezt nappal megtenni\, mert félt apja háza népétől és a városbeli emberektől\, ezért éjjel tette meg. 28 Amikor másnap korán reggel fölkeltek a városbeli emberek\, látták\, hogy Baal oltárát lerombolták\, a mellette levő szent fát kivágták\, a bikát pedig feláldozták egy újonnan épített oltáron. 29 Ekkor azt kérdezték egymástól: Vajon ki tette ezt? Addig kérdezősködtek és kutattak\, amíg ki nem derítették: Gedeon\, Jóás fia tette ezt. 30 Ekkor azt mondták a városbeli férfiak Jóásnak: Hozd ki a fiad! Meg kell halnia\, mert lerombolta Baal oltárát\, a szent fát pedig kivágta mellőle! 31 Jóás azonban ezt mondta mindazoknak\, akik körbeállták: Ti akartok perelni Baalért? Ti akarjátok megmenteni őt? Aki perbe száll érte\, az meg fog halni reggelig! Ha isten ő\, akkor pereljen ő magáért\, amiért lerombolták az oltárát! 32 El is nevezték Gedeont azon a napon Jerubbaalnak\, mivel azt mondták: Pereljen Baal vele\, amiért lerombolta az oltárát. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(26) „…építs oltárt Istenednek…” (Bír 6\,25–32) \nGedeon feladata nem átmeneti (gazdasági) szabadság biztosítása népe számára\, hanem a Baal-kultusz felszámolása\, Isten uralmának megerősítése az országban. Le kell döntenie apjának\, Jóásnak a Baal-oltárát\, ki kell vágnia Aséra istennő termékenységet szimbolizáló szent fáját. Helyébe oltárt kell építenie az Úrnak\, és áldozatot kell bemutatnia rajta (25–26). Megbízatása életveszélyes\, hiszen tette a legérzékenyebb pontján érinti közösségét. Az éjszaka leple alatt mégis végbe viszi tervét az embereivel\, kész tények elé állítva a városka lakóit (27–28). Mire azok felébrednek\, megtörtént a „rendszerváltás”: a régi oltár helyén ott áll az Úr oltára\, amely immár személyes hitvallásra szólít fel mindenkit. Főképpen Jóást\, akinek apaként és a régi oltár birtokosaként kell színt vallania a felháborodott tömeg előtt (30). Nyilván apaként is szól az egykori Baal-imádó\, amikor védelmébe veszi az új oltárt\, sőt hallállal fenyegeti azokat\, akik Isten gyülekezeti közösségében Baalt kívánják szolgálni (31). Megértette\, az „atyák Istene” nem tűr meg maga mellett semmilyen árnyékkormányt\, népének választani kell az ő királyi uralma és a kisistenek hatalma között. Ezt kéri majd később Pál apostol is a pogányoktól és tőlünk is (1Thessz 1\,9b).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-340/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260116
DTEND;VALUE=DATE:20260117
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260116T085022Z
LAST-MODIFIED:20260116T085022Z
UID:12076-1768521600-1768607999@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Szedjétek össze a maradékot\, hogy semmi se vesszen kárba!”Jn 6\,11–15 \n\n\n11 Jézus pedig vette a kenyereket\, hálát adott\, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is\, amennyit kívántak. 12 Amikor pedig jóllaktak\, így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a maradékot\, hogy semmi se vesszen kárba! 13 Összeszedték tehát\, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékával\, amit meghagytak azok\, akik ettek. 14 Miután látták az emberek\, hogy milyen jelt tett\, ezt mondták: Ez valóban az a próféta\, akinek el kellett jönnie a világba. 15 Amikor pedig Jézus észrevette\, hogy érte akarnak jönni\, és el akarják ragadni\, hogy királlyá tegyék\, visszavonult ismét a hegyre egymagában. \n\n\n\nBibliaolvasó Kalauz – Bíró Botond igemagyarázata\n\n\n\n„Szedjétek össze a maradékot\, hogy semmi se vesszen kárba!” (12) Isten nagy tetteinek vannak maradékai\, morzsái. Ebben reménykedett a sziroföníciai asszony is\, aki lánya életéért könyörgött (Mk 7\,28). A maradék a jelen nem lévők tápláléka lehet\, azoké\, akikhez nekünk kell még eljuttatni azt a lelki-testi kenyeret (Isten gondviselésének gazdagságát)\, amiből mi már ettünk és jóllaktunk. \nRÉ21 354 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 451 | Ó\, dicsőségnek felkent \n\n\n„…Izráel fiai […] Baal-Berítet tették meg istenüknek.”Bír 8\,24–35 \n\n\n24 Majd ezt mondta nekik Gedeon: Csak egyet kérek tőletek: adja nekem mindenki a függőket\, amelyeket zsákmányolt! Azok ugyanis aranyfüggőket viseltek\, mivel izmaeliek voltak. 25 Ők így feleltek: Örömest odaadjuk. Leterítettek egy felsőruhát\, és arra dobta mindenki a zsákmányolt függőket. 26 Az elkért aranyfüggők súlya ezerhétszáz aranysekel volt azokon a holdacskákon\, fülbevalókon és bíbor ruhákon kívül\, amelyeket Midján királyai viseltek\, meg a láncokon kívül\, amelyek a tevéik nyakában voltak. 27 Gedeon csináltatott ezekből egy éfódot\, és felállította a városában\, Ofrában. Ott paráználkodott azzal egész Izráel. Csapda lett ez Gedeonnak és háza népének. 28 Így kellett megalázkodnia Midjánnak Izráel fiai előtt\, nem is emelték fel többé a fejüket. És béke lett az országban negyven esztendeig Gedeon idejében. 29 Jerubbaal\, Jóás fia azután elment\, és otthon lakott. 30 Gedeonnak hetven fia volt; ezek mind tőle származtak\, mert sok felesége volt. 31 A sikemi másodfelesége is szült neki egy fiút\, akinek az Abímelek nevet adta. 32 Azután meghalt Gedeon\, Jóás fia szép öregkorban\, és eltemették apjának\, Jóásnak a sírjába\, az abíezeri Ofrában. 33 Miután Gedeon meghalt\, ismét paráználkodni kezdtek Izráel fiai a Baalokkal\, és Baal-Berítet tették meg istenüknek. 34 Nem törődtek Izráel fiai Istenükkel\, az Úrral\, aki minden környező ellenségük kezéből kimentette őket. 35 De nem voltak hűségesek Jerubbaalnak\, azaz Gedeonnak a háza népéhez sem mindazért a jóért\, amit Izráelért cselekedett. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(33) „…Izráel fiai […] Baal-Berítet tették meg istenüknek.” (Bír 8\,24–35) \nGedeon a felajánlott és elutasított királyságért cserébe a midjániak elleni csatában szerzett aranyékszereket kéri (24–26). Nem saját gazdagságát akarja növelni\, hanem istenképmást készíttet a zsákmányolt aranyból\, amit Bibliánk éfód néven említ (27). Általában az izráeli papság kultikus öltözékének egy darabját nevezik így\, itt azonban istenképmásról lehet szó\, amelyet Gedeon a saját városában\, Ofrában állít fel. E képmás valószínűleg az Úrnak\, Izráel láthatatlan Istenének a képe kívánt lenni. Így tettével nemcsak Isten kiábrázolásának tilalmát szegte meg\, hanem a bálványimádás felé is utat nyitott. „Csapda lett ez Gedeonnak és háza népének” – mondja a szentíró (27b). Ezzel nyíltan utal arra\, hogy a Gedeon által végbe vitt „rendszerváltás” (Bír 6\,25kk) ideiglenes volt\, csak haláláig tartott. Utána\, az éfóddal való kettős játékhoz hasonlóan\, folytatódott Izráel bálványimádása Baal-Beríttel (33)\, akiben izráeliek és pogányok egyaránt a saját istenüket tisztelhették. Bár Isten választotta volt Gedeon\, bekerült a hithősök sorába (Zsid 11\,32)\, élete mégis a jól induló\, de Istenről megfeledkező ember szomorú példázata.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-341/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260116T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260620T170000
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20251007T101958Z
LAST-MODIFIED:20260116T085132Z
UID:11783-1768550400-1781974800@nemmind1.hu
SUMMARY:Presbiteri bibliaóra
DESCRIPTION:Presbiteri bibliaóra minden hónap első és harmadik vasárnapján 11 órától a gyülekezeti házban.\n2026.01.18. \n2026.02. 01. \n2026.02.15. \n2026.03.01. \n2026.03.15. \n2026.04.19. \n2026.05.03. \n2026.05.17.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/presbiteri-bibliaora-3/
CATEGORIES:Esemény
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260118
DTEND;VALUE=DATE:20260119
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260118T122359Z
LAST-MODIFIED:20260118T122359Z
UID:12082-1768694400-1768780799@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne azért az eledelért fáradozzatok\, amely elvész…”Jn 6\,22–27 \n\n\n22 Másnap megértette a tenger túlsó partján maradt sokaság\, hogy nem volt ott más hajó\, csak egy\, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt abba a hajóba\, hanem csupán a tanítványai mentek el. 23 De Tibériásból jöttek más hajók annak a helynek a közelébe\, ahol a kenyeret ették\, miután hálát adott az Úr. 24 Amikor tehát látta a sokaság\, hogy sem Jézus\, sem a tanítványai nincsenek ott\, beszálltak a hajókba\, és elmentek Kapernaumba\, hogy megkeressék Jézust. 25 Amikor megtalálták a tenger túlsó partján\, megkérdezték tőle: Mester\, mikor jöttél ide? 26 Jézus ezt válaszolta nekik: Bizony\, bizony\, mondom nektek\, nem azért kerestek engem\, mert jeleket láttatok\, hanem azért\, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. 27 Ne veszendő eledelért fáradozzatok\, hanem az örök életre megmaradó eledelért\, amelyet az Emberfia ad majd nektek\, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten. \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata\n\n\n\n„Ne azért az eledelért fáradozzatok\, amely elvész…” (27) Tihanyban egy gyönyörű homokvárat láttam. Homokszobrász alkotása lehetett. Mindenki csodálta\, fényképezte. Aztán jött az éjszakai vihar\, és másnapra nyoma sem volt – csak iszap maradt utána. Feltámadott Urunk arra indít\, hogy nem mindegy\, miért fáradozunk ebben a világban\, hiszen csak az marad meg az itteniből az örök életre\, amit Isten dicsőségére\, Jézus Krisztus követésében tettünk. \nRÉ21 139 • IÉ Jer 14\,1(2)3–4(5–6)7–9 • Zsolt 139 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 791 | Zengjen hálaének \nHeti zsoltárének | 135 | Áldjátok az Úr nevét \n\n\n„Így fizetett meg Isten Abímeleknek…”Bír 9\,22–57 \n\n\n22 Abímelek három évig volt Izráel fejedelme. 23 De Isten egy gonosz lelket küldött Abímelek és Sikem polgárai közé\, ezért Sikem polgárai hűtlenek lettek Abímelekhez. 24 Így torolta meg Isten a Jerubbaal hetven fián elkövetett erőszakot\, és így hárította vérüket testvérükre\, Abímelekre\, aki meggyilkolta őket\, meg Sikem polgáraira\, akik támogatták őt testvérei meggyilkolásában. 25 Sikem polgárai lesben álltak a hegytetőkön\, és kiraboltak mindenkit\, aki elment mellettük az úton. Ezt hírül adták Abímeleknek. 26 Azután eljött Gaal\, Ebed fia testvéreivel együtt\, és Sikembe költözött. Sikem polgárai megbíztak benne. 27 Amikor kimentek a mezőre\, leszüretelték a szőlőjüket\, kitaposták\, és örömünnepet tartottak; bementek Istenük házába\, ettek\, ittak\, és ócsárolták Abímeleket. 28 Gaal\, Ebed fia ezt mondta: Ki ez az Abímelek\, hogy mi\, sikemiek szolgáljunk neki?! Hiszen ez a Jerubbaal fia\, Zebul meg a helytartója! Szolgáljátok inkább Sikem atyjának\, Hamórnak az embereit! Miért szolgáljuk mi őt? 29 Volna csak az én kezemben ez a nép\, majd elkergetném Abímeleket! Megüzenném annak az Abímeleknek: Szedd össze a seregedet\, és állj ki ellenem! 30 Amikor meghallotta Zebul\, a város parancsnoka Gaalnak\, Ebed fiának a szavait\, haragra lobbant. 31 Követeket küldött Abímelekhez Tormába ezzel az üzenettel: Gaal\, Ebed fia és testvérei Sikembe jöttek\, és ellened lázítják a várost. 32 Indulj el tehát éjszaka seregeddel együtt\, és állj lesbe a mezőn! 33 Reggel pedig\, mihelyt fölkel a nap\, törj rá azonnal a városra! Mikor azután Gaal és a serege kivonul ellened\, bánj el vele úgy\, ahogy tőled telik! 34 Abímelek elindult éjszaka egész seregével\, és lesbe álltak Sikem ellen négy csapatban. 35 Amikor Gaal\, Ebed fia kivonult és fölállt a város kapuja előtt\, Abímelek is elindult a leshelyről seregével együtt. 36 Amint Gaal meglátta a sereget\, azt mondta Zebulnak: Nézd! Egy sereg vonul le a hegytetőkről! Zebul azonban ezt mondta neki: A hegyek árnyékát nézed embereknek. 37 De Gaal megint csak így szólt: Nézd! Egy sereg vonul erre az ország közepe felől\, egy másik csapat pedig a Jóslás Tölgye felől jön. 38 Akkor ezt mondta neki Zebul: Hol van most az a nagy szád\, amellyel így beszéltél: Ki az az Abímelek\, hogy szolgáljunk neki? Ez az a nép\, amelyet lebecsültél. Most hát vonulj ki ellene\, és ütközz meg vele! 39 Gaal kivonult Sikem polgárai élén\, és megütközött Abímelekkel. 40 De megfutamodott\, Abímelek pedig üldözőbe vette. Sokan hullottak el halálra sebzetten a kapu bejáratáig. 41 Abímelek Arúmában maradt\, Zebul pedig elűzte Gaalt és testvéreit\, nem maradhattak Sikemben. 42 Másnap azután a nép kiment a mezőre. Ezt hírül vitték Abímeleknek\, 43 ő pedig összeszedte a seregét\, három csapatra osztotta\, és lesbe állt a mezőn. Amikor látta\, hogy a nép kijött a városból\, rájuk támadt\, és legyilkolta őket. 44 Abímelek ugyanis előretört a vele levő csapatokkal\, és elállta a városkapu bejáratát. A másik két csapat pedig rátört mindazokra\, akik a mezőn voltak\, és legyilkolta őket. 45 Abímelek egész nap harcolt a város ellen\, és elfoglalta a várost. A benne levő népet fölkoncolta\, a várost pedig lerombolta\, és bevetette sóval. 46 Amikor meghallották ezt Sikem fellegvárának a polgárai\, mindnyájan Él-Berít templomának belső termébe menekültek. 47 De hírül adták Abímeleknek\, hogy Sikem fellegvárának a polgárai mind együtt vannak. 48 Abímelek fölment a Calmón-hegyre egész seregével. Fejszét vett Abímelek a kezébe\, levágott egy faágat\, fölvette\, a vállára tette\, és azt mondta a seregének: Láttátok\, hogy mit csináltam; hamar tegyetek ti is így! 49 Vágott tehát a seregből is mindenki egy-egy ágat magának\, azután követték Abímeleket. A fát lerakták a belső terem mellett\, és felgyújtották vele a nagytermet. Minden ember meghalt Sikem fellegvárában\, mintegy ezer férfi és nő. 50 Abímelek azután Tébéc alá vonult\, megostromolta Tébécet\, és elfoglalta. 51 A város közepén volt egy erős fellegvár. Oda menekült minden férfi és nő\, a város valamennyi polgára\, és magukra zárták azt. Azután fölmentek a fellegvár tetejére. 52 Amikor Abímelek eljutott a fellegvárig\, megtámadta azt. Már közel volt a fellegvár bejáratához\, és fel akarta gyújtani. 53 Akkor egy asszony egy kézimalomból való követ dobott Abímelek fejére\, amely bezúzta a koponyáját. 54 Ő gyorsan odakiáltott fegyverhordozó legényének: Ránts kardot\, és ölj meg\, hogy ne mondhassák rólam: Asszony gyilkolta meg! A legénye keresztülszúrta\, és ő meghalt. 55 Amikor az izráeliek látták\, hogy Abímelek meghalt\, mindnyájan hazamentek. 56 Így fizetett meg Isten Abímeleknek azért a gonoszságáért\, amelyet apja ellen követett el\, amikor meggyilkolta hetven testvérét. 57 A sikemiek fejére is visszahárította Isten minden gonoszságukat\, és beteljesedett rajtuk Jótámnak\, Jerubbaal fiának az átka. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(56) „Így fizetett meg Isten Abímeleknek…” (Bír 9\,22–57) \nAbímelek gonosz vérengzéssel megszerzett királysága önmagában hordozza végzetét. Ezt az isteni igazságot vázolja fel szakaszunk széles ecsetvonásokkal. Isten viszályt szít közte és sikemi támogatói között (23–24). Egy jövevény család a szüreti ünnepen Abímelek és helytartója ellen hergeli a közben hírhedt útonállókká vált sikemieket (26–29). Az ellenük (Ofrából?) felvonuló uralkodó serege véres megtorlással válaszol a hűtlenségre. Elpusztítja lakóival együtt azt a várost (30–49)\, amelynek egyébként a királyságát köszönhette. De hamarosan elvész ő maga is\, amikor egy tőle elforduló város ostromakor (50–54) a súlyosan megsebesült királyt\, saját kérésére\, a legényének kell leszúrnia (vö. 1Sám 31\,4). Jótám átka (57) beteljesedik: a száraz „tüskebokor” lángja (vö. 9\,20) felemészti a várost\, miközben maga is hamuvá ég. Abímelek gyilkosságra alapozott királysága epizód marad Isten népe történetében\, mert maga az Úr vet véget neve megcsúfolásának. Jótám példázatában kimondatlanul is halljuk apjának\, Gedeonnak a válaszát a felajánlott királyságra: „Az Úr uralkodjék rajtatok!” Isten a mennyei uralmat Jézus a mustármagból kinőtt fához hasonlítja\, amelynek árnyékos lombjában szelíd madarak fészkelnek (Mt 13\,31k).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-342/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260120
DTEND;VALUE=DATE:20260121
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260120T081616Z
LAST-MODIFIED:20260120T081616Z
UID:12085-1768867200-1768953599@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…aki énhozzám jön…”Jn 6\,35–40 \n\n\n35 Jézus azt mondta nekik: Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön\, nem éhezik meg\, és aki énbennem hisz\, nem szomjazik meg soha. 36 De megmondtam nektek: láttatok ugyan engem\, és mégsem hisztek. 37 Akit nekem ad az Atya\, az mind énhozzám jön\, és aki énhozzám jön\, azt én nem küldöm el; 38 mert nem azért szálltam le a mennyből\, hogy a magam akaratát tegyem\, hanem hogy annak az akaratát\, aki elküldött engem. 39 Annak pedig\, aki elküldött engem\, az az akarata\, hogy abból\, amit nekem adott\, semmit se veszítsek el\, hanem feltámasszam az utolsó napon. 40 Mert az én Atyámnak az az akarata\, hogy annak\, aki látja a Fiút\, és hisz benne\, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata\n\n\n\n„…aki énhozzám jön…” (37) Indulj el az Úr felé! Az Ő kegyelme\, hogy elindulhatsz\, de ha elindulsz\, Ő nem küld el magától. Gyönyörűen ér itt össze az isteni és az emberi; az isteni magába foglalja az emberit is. Akik az Úréi\, azokat nem engedi veszni\, alázuhanni az Úr\, sőt életre támasztja őket az utolsó napon (39–40). Örök életünk van\, ami jelenti a test feltámadását; nem azonnal\, hanem az utolsó napon\, de addig sem „megszűnve”. \nRÉ21 351 \nJézus Krisztus messiási küldetése | 228 | Jer\, Krisztus népe \n\n\n„Az Úr\, a bíró ítéljen ma […]!”Bír 11\,1–28 \n\n\n1 A gileádi Jefte erős vitéz volt\, egy parázna nőnek volt a fia. Jeftét Gileád nemzette. 2 De azután a felesége is szült fiakat Gileádnak\, és amikor feleségének a fiai felnőttek\, elűzték Jeftét\, és ezt mondták neki: Nem kapsz örökséget apánk házából\, mert más asszony fia vagy. 3 Jefte elmenekült testvérei elől\, és Tób földjén telepedett le. Gyülevész népség verődött Jefte köré\, és együtt portyáztak vele. 4 Néhány nap múlva az ammóniak megkezdték a harcot Izráel ellen. 5 Amikor megkezdődött a harc az ammóniak és Izráel között\, elmentek Gileád vénei\, hogy elhozzák Jeftét Tób földjéről. 6 Ezt mondták Jeftének: Jöjj\, légy a vezérünk\, és harcoljunk az ammóniak ellen! 7 De Jefte ezt mondta Gileád véneinek: Hiszen ti gyűlöltök engem\, és kiűztetek apám házából! Miért jöttetek most hozzám\, amikor bajban vagytok? 8 Gileád vénei ezt felelték Jeftének: Éppen azért fordultunk most hozzád. Jöjj velünk\, és harcolj az ammóniak ellen\, azután légy nekünk\, Gileád minden lakójának a feje! 9 Jefte ezt mondta Gileád véneinek: Ha visszavisztek engem\, hogy harcoljak az ammóniak ellen\, és ha az Úr hatalmamba adja őket\, akkor én akarok lenni a vezetőtök. 10 Gileád vénei azt felelték Jeftének: Az Úr legyen a tanú közöttünk: úgy fogunk tenni\, ahogyan mondod. 11 Akkor elment Jefte Gileád véneivel. A nép pedig a maga fejévé és vezérévé tette őt. Jefte pedig mindezt elmondta az Úr színe előtt Micpában. 12 Jefte követeket küldött az ammóniak királyához ezzel az üzenettel: Mi dolgunk van nekünk egymással? Miért vonultál föl ellenem\, hogy megtámadd az országomat? 13 Az ammóniak királya azt felelte Jefte követeinek: Azért\, mert elvette Izráel az én földemet az Arnóntól a Jabbókig és a Jordánig\, amikor kijött Egyiptomból. Most tehát\, ha békét akarsz\, add vissza azt! 14 Jefte ismét követeket küldött az ammóniak királyához\, 15 és azt üzente neki: Így szól Jefte: Nem vette el Izráel se Móáb földjét\, se az ammóniak földjét. 16 Hiszen amikor Izráel kijött Egyiptomból\, a pusztában vándorolt a Vörös-tengerig\, és elérkezett Kádésba. 17 Izráel akkor követeket küldött Edóm királyához ezzel az üzenettel: Szeretnék átvonulni országodon. De nem hallgatott rá Edóm királya. Móáb királyához is elküldött\, de az sem engedte ezt meg. Ezért kellett Izráelnek Kádésban maradnia. 18 Azután tovább vándorolt a pusztában\, megkerülte Edóm országát és Móáb országát\, így érkezett el napkelet felől Móáb országához\, és tábort ütött az Arnónon túl. Nem lépték át Móáb határát\, mert Móáb határa az Arnón. 19 Ekkor követeket küldött Izráel Szíhónhoz\, az emóriak királyához\, Hesbón királyához\, és ezt üzente neki Izráel: Szeretnék átvonulni országodon a magam helyére! 20 De Szíhón nem hitte el\, hogy Izráel csak át akar vonulni a határán\, ezért összegyűjtötte Szíhón egész hadinépét\, tábort ütött Jahacnál\, és megütközött Izráellel. 21 Izráel Istene\, az Úr Izráel kezébe adta Szíhónt és egész hadinépét\, és megverték őket. Így vette birtokba Izráel azoknak az emóriaknak az egész földjét\, akik azon a földön laktak. 22 Birtokba vették az emóriak egész területét az Arnóntól a Jabbókig és a pusztától a Jordánig. 23 Azért ha az Úr\, Izráel Istene maga űzte ki az emóriakat népe\, Izráel elől\, te akarod azt birtokba venni? 24 Nem úgy van-e\, hogy amit birtokul adott neked a te istened\, Kemós\, az a te birtokod? Mi pedig birtokoljuk mindazoknak a földjét\, akiket a mi Istenünk\, az Úr űzött ki előlünk. 25 Talán te különb vagy Báláknál\, Cippór fiánál\, Móáb királyánál? Mert-e ő perbe szállni Izráellel\, mert-e harcolni ellene? 26 Háromszáz évig lakott Izráel Hesbónban és falvaiban\, Aróérban és falvaiban meg az Arnón menti városokban\, miért nem akartátok akkoriban elvenni azokat? 27 Én tehát nem vétettem ellened. Te akarsz rosszat tenni velem azzal\, hogy háborút indítottál ellenem. Az Úr\, a bíró ítéljen ma Izráel fiai és Ammón fiai között! 28 De az ammóniak királya nem hallgatott arra az üzenetre\, amelyet Jefte küldött neki. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(27) „Az Úr\, a bíró ítéljen ma […]!” (Bír 11\,1–28) \nAz ammóniak serege a Jordántól keletre letelepült izráeli törzsek területét fenyegeti. A törzsek vénei nehéz helyzetükben vezért keresnek. Így találnak rá a gileádi Jeftére\, származása miatt lenézett\, örökségéből kitagadott honfitársukra\, aki idegen földön szabadcsapata élén portyázik (1–5)\, tehát jól tud bánni a fegyverrel. Ő a kezdeti vonakodás után elvállalja a vezéri szerepet azzal a feltétellel\, hogy győzelem esetén ő lesz a törzs vezetője (7–9). A gileádi vének esküvel erősítik meg az egyezséget (10)\, a népgyűlés ezt otthon jóváhagyja\, Jefte pedig Istennek ajánlja fel megbízatását Micpában (11). Az új vezér először békés úton próbálja meg elintézni a területi vitát az ammóniakkal (12–13). Majd követei ismételten emlékeztetik őket: nincs joguk e földhöz. Részletesen elmondják\, hogy a honfoglaláskor Isten nem tőlük\, hanem az emóriaktól vette el ezt a területet (14–26)\, és adta népének (23). Az ammóniak követelése tehát jogtalan\, ezért egyedül Isten ítélkezhet vitájukban (27). Az az Úr\, aki népének még a hűtlenkedései ellenére is meg tud bocsátani (vö. 10\,6–16)\, nem hagyja\, hogy övéi idegen népek hamis istenecskéinek uralma alatt nyögve pusztuljanak el.
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-343/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260122
DTEND;VALUE=DATE:20260123
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260122T080413Z
LAST-MODIFIED:20260122T080413Z
UID:12087-1769040000-1769126399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„…aki engem eszik\, élni fog…”Jn 6\,52–59 \n\n\n52 A zsidók vitatkozni kezdtek egymás között\, és ezt kérdezték: Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül? 53 Jézus így szólt hozzájuk: Bizony\, bizony\, mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét\, és nem isszátok a vérét\, nincsen élet tibennetek. 54 Aki eszi az én testemet\, és issza az én véremet\, annak örök élete van\, és én feltámasztom őt az utolsó napon. 55 Mert az én testem igazi étel\, és az én vérem igazi ital. 56 Aki eszi az én testemet\, és issza az én véremet\, az énbennem marad\, és én őbenne. 57 Ahogyan engem az élő Atya küldött el\, és én az Atya által élek\, úgy az is\, aki engem eszik\, élni fog énáltalam. 58 Ez az a kenyér\, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan\, mint amilyet atyáitok ettek\, és mégis meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi\, élni fog örökké. 59 Ezeket a zsinagógában mondta\, amikor Kapernaumban tanított. \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata\n\n\n\n„…aki engem eszik\, élni fog…” (57) Jézus a „gyomorember” nyelvén fogalmaz ebben az igeszakaszban (Gyökössy Endre): Őt kell „vennünk”\, „magunkévá tennünk”\, hogy nekünk is életünk legyen. Az eledel egészen eggyé válik azzal\, aki eszik és iszik belőle (Victor János). Pál apostol ezt a Krisztussal való titokzatos egységet hangsúlyozza mint a keresztyén hittapasztalat lényegét: Krisztus mibennünk\, mi Őbenne. \nRÉ21 361 \nA Messiás országlása | 251 | Úr lesz a Jézus mindenütt \n\n\n„Jefte hat évig volt Izráel bírája.”Bír 12 \n\n\n1 Fegyverbe szólították az efraimiakat. Cáfón felé vonultak\, és ezt mondták Jeftének: Miért vonultál harcba az ammóniak ellen anélkül\, hogy hívtál volna bennünket\, hogy menjünk veled? Rád gyújtjuk a házadat! 2 Jefte azt felelte nekik: Nagy perem volt nekem és népemnek az ammóniakkal. Kértem én a segítségeteket\, de ti nem szabadítottatok meg a kezükből. 3 Amikor láttam\, hogy ti nem szabadítotok meg\, kockára tettem a saját életemet\, megtámadtam az ammóniakat\, az Úr pedig a kezembe adta őket. Miért vonultatok most föl hadakozni velem? 4 Ekkor összegyűjtött Jefte minden gileádi férfit\, és megütközött Efraimmal. A gileádi férfiak megverték Efraimot\, mert ezek azt mondták: Elfajzott efraimiak vagytok! Gileád ugyanis Efraim és Manassé közé esik. 5 Azután elfoglalták a gileádiak a Jordán gázlóit Efraim elől\, és mikor a menekülő efraimiak azt mondták: Hadd menjünk át! – megkérdezték mindegyiktől a gileádi férfiak: Efraimi vagy? És ha azt felelte: Nem! – 6 akkor azt mondták neki: Mondd azt\, hogy „sibbólet”! És ha az „szibbólet”-et mondott – mert nem tudta helyesen kiejteni –\, akkor megragadták\, és legyilkolták a Jordán gázlóinál. Így esett el akkor negyvenkétezer efraimi. 7 Jefte hat évig volt Izráel bírája. Azután meghalt a gileádi Jefte\, és eltemették városában\, Gileádban. 8 Utána a betlehemi Ibcán volt Izráel bírája. 9 Volt neki harminc fia\, és harminc leányát adta férjhez máshova\, a fiainak pedig harminc leányt hozott feleségül máshonnan. Hét esztendeig volt Izráel bírája. 10 Azután meghalt Ibcán\, és eltemették Betlehemben. 11 Utána a zebuloni Élón lett Izráel bírája. Tíz esztendeig bíráskodott Izráelben. 12 Azután meghalt a zebuloni Élón\, és eltemették Ajjálónban\, Zebulon földjén. 13 Utána Abdón\, a pirátóni Hillél fia lett Izráel bírája. 14 Volt neki negyven fia és harminc unokája\, akik hetven szamárcsikón jártak. Nyolc esztendeig volt Izráel bírája. 15 Azután meghalt Abdón\, a pirátóni Hillél fia\, és eltemették Pirátónban\, Efraim földjén\, az Amálék-hegyen. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(7) „Jefte hat évig volt Izráel bírája.” (Bír 12) \nJeftének az ammoniták felett aratott győzelme megint irigységet vált ki a Jordán nyugati oldalán élő efraimiakból (vö. 8\,1–3). Azzal az ürüggyel\, hogy nem kértek tőlük segítséget az ammóniak elleni csatához\, testvérháborút indítanak a gileádiak ellen. Pedig hívták őket\, de hiába (2–3). Jefte visszaveri az efraimiak támadását\, és így megtorolja gúnyolódásukat is\, mely szerint a gileádiak csupán a nagy\, vezető törzsük egyik leszakadt ága (4). Az efraimiak sajátos „s”-hang-ejtése (az „sz”-hangra hasonlít) lehetőséget ad a gileádiaknak arra\, hogy a Jordán folyó gázlóinál kiszűrjék a menekülő ellenséget\, és elpusztítsák őket (5–6). Jefte hat évig volt Izráel bírája (7). E testvérháború ismeretében különösen is feltűnő tevékenységének tökéletlen volta\, a törzsek közötti egyetértés hiánya\, amelyet nem tudott orvosolni. Neve mégis ott van a hit hősei között (Zsid 11\,32). Halála után három bíráról hallunk még. Tekintélyes emberek: Ibcán (8–10) Betlehemből való volt (nem azonos a júdai Betlehemmel\, vö. Józs 9\,15)\, Élón (11–12) Ajjálónból\, Abdón (13–15) pedig Pirátónból. A szentíró kiemeli\, hogy mindegyiküket (Jeftéhez hasonlóan) szülővárosában temették el (7.10.12.15).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-344/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260127
DTEND;VALUE=DATE:20260128
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260127T070302Z
LAST-MODIFIED:20260127T070302Z
UID:12090-1769472000-1769558399@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„Ne ítéljetek látszat szerint\, hanem hozzatok igazságos ítéletet!”Jn 7\,14–24 \n\n\n14 Már az ünnepi hét fele elmúlt\, amikor Jézus felment a templomba\, és tanítani kezdett. 15 A zsidók csodálkoztak ezen\, és ezt kérdezték: Hogyan ismerheti ez az Írást\, hiszen nem is tanulta? 16 Jézus így válaszolt nekik: Az én tanításom nem az enyém\, hanem azé\, aki elküldött engem. 17 Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát\, felismeri erről a tanításról\, hogy vajon Istentől való-e\, vagy én magamtól szólok. 18 Aki magától szól\, a saját dicsőségét keresi\, aki pedig annak dicsőségét keresi\, aki elküldte őt\, az igaz\, és abban nincs hamisság. 19 Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt. Miért akartok engem megölni? 20 A sokaság erre ezt mondta: Ördög van benned! Ki akar téged megölni? 21 Jézus így válaszolt nekik: Egyetlen dolgot cselekedtem\, és ti mindnyájan csodálkoztok rajta. 22 Gondoljátok meg: a körülmetélkedést Mózes rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna\, hanem az atyáktól van –\, és szombaton is körülmetélitek az embert. 23 Ha körülmetélitek az embert szombaton\, hogy Mózes törvénye ne sérüljön\, akkor miért haragusztok énrám\, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton? 24 Ne ítéljetek látszat szerint\, hanem hozzatok igazságos ítéletet! \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Riskóné Fazekas Márta igemagyarázata\n\n\n\nHa Jézus megvalósítja a messiási próféciákat\, az a baj\, hogy miként tehette ezt. Ha tanítást mond\, az a baj\, hogy honnan tudja\, hiszen nem tanulta… Ha érvel\, az a baj… De az ellenkezője is baj… Mert az akadékoskodó mindig\, bármit meg tud cáfolni! Ma is! Erre mondja Jézus\, hogy „látszatra ítél”\, mert miként is tudna mást? Az embernek ennyi a képessége. Isten tudja megnyitni a szemünket arra\, hogy az Ő igazságát (24) lássuk\, ismerjük meg és képviseljük minden hamis látszat ellenében! \nRÉ21 509 \nNapi ének | 282 | Hálát adunk neked\, örök Úr Isten \n\n\n„…elhagyta őt az Úr.”Bír 16\,1–21 \n\n\n1 Egyszer Sámson elment Gázába\, meglátott ott egy parázna nőt\, és bement hozzá. 2 A gázaiaknak hírül adták: Idejött Sámson! Körülvették\, és lestek rá egész éjjel a város kapujában\, de csendben maradtak egész éjjel\, mert azt gondolták: Majd ha megvirrad reggel\, meggyilkoljuk őt. 3 Sámson azonban csak éjfélig maradt; éjfélkor aztán fölkelt\, megragadta a városkapu ajtaját a két ajtófélfával együtt\, és kiszakította zárastul\, majd a vállára vette\, és fölvitte a hegytetőre\, Hebrónnal szemben. 4 Történt ezután\, hogy megszeretett egy asszonyt a Szórék-völgyben\, akinek Delila volt a neve. 5 A filiszteusok városfejedelmei elmentek az asszonyhoz\, és azt mondták neki: Szedd rá\, és derítsd ki\, hogy mitől olyan nagy az ereje\, és hogyan tudnánk megfékezni\, hogy megkötözhessük\, és elbánhassunk vele! Akkor mi egyenként ezeregyszáz ezüstöt adunk neked! 6 Delila megkérdezte Sámsont: Mondd meg nekem\, mitől olyan nagy az erőd\, mivel lehet megkötözni téged\, hogyan lehet elbánni veled? 7 Sámson azt felelte neki: Ha megkötöznek hét nyers ínnal\, amelyek még nem száradtak ki\, akkor elgyengülök\, és olyan leszek\, mint bárki más. 8 Ekkor a filiszteusok városfejedelmei hoztak az asszonynak hét nyers inat\, amelyek még nem száradtak ki\, és ő megkötözte Sámsont azokkal. 9 Eközben egyesek lesben álltak a belső szobában. Akkor ezt mondta neki az asszony: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! De ő úgy elszakította az inakat\, ahogyan a kócmadzag elszakad\, ha tűz éri. Így nem tudódott ki\, miben van az ereje. 10 Delila akkor ezt mondta Sámsonnak: Becsaptál\, és hazudtál nekem. De most igazán mondd meg nekem\, mivel lehet megkötözni téged? 11 Sámson így felelt neki: Ha jól megkötöznek új kötelekkel\, amelyeket még semmire sem használtak\, elgyengülök\, és olyan leszek\, mint bárki más. 12 Delila tehát szerzett új köteleket\, és azokkal kötözte meg. Azután ezt mondta neki: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! Eközben néhányan lesben álltak a belső szobában. De ő letépte azokat a karjáról\, mint a cérnaszálat. 13 Delila akkor ezt mondta Sámsonnak: Eddig becsaptál\, és hazudoztál nekem. Mondd meg már nekem\, mivel lehet megkötözni téged? Sámson azt felelte neki: Ha fejem hét hajfonatát beleszövöd a szövőszéken készülő szőttesbe. 14 Az asszony még egy cövekkel is rögzítette\, azután ezt mondta neki: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! De ő fölébredt álmából\, és kitépte a cöveket\, a vetélőt és a szövőszék fonalát. 15 Delila ezt mondta neki: Hogyan mondhatod\, hogy szeretsz\, ha nem enyém a szíved? Már háromszor csaptál be\, mert nem mondtad meg nekem\, mitől olyan nagy az erőd. 16 Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival\, Sámson halálosan megunta a dolgot. 17 Feltárta előtte egészen a szívét\, és ezt mondta neki: Borotva nem érte soha a fejemet\, mert Istennek szentelt názír voltam már anyám méhében is. Ha megnyírnak\, odalesz az erőm\, elgyengülök\, és olyan leszek\, mint bárki más. 18 Amikor Delila látta\, hogy egészen feltárta előtte a szívét\, elküldött\, és hívatta a filiszteusok városfejedelmeit\, és ezt üzente: Most jöjjetek\, mert egészen feltárta előttem a szívét! A filiszteusok városfejedelmei elmentek hozzá\, és a pénzt is vitték magukkal. 19 Ekkor elaltatta Sámsont a térdén\, majd behívott egy embert\, és levágatta a fejéről a hét hajfonatát. Azután elkezdte szólongatni – miközben őt már elhagyta az ereje –\, 20 és ezt mondta: Jönnek a filiszteusok\, Sámson! Ő felébredt álmából\, és azt gondolta: Kiszabadulok most is\, mint máskor\, csak megrázom magam! – mert még nem tudta\, hogy elhagyta őt az Úr. 21 De a filiszteusok megragadták\, kiszúrták a szemét\, és elvitték Gázába. Bilincsbe verték\, és a börtönben kellett a malmot hajtania. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(20) „…elhagyta őt az Úr.” (Bír 16\,1–21) \nSámsont nem szentként mutatja be a Biblia. Amikor egy filiszteus városban\, Gázában egy parázna nőhöz megy be\, üldözői egész éjjel lesben állnak\, hogy elfogják. Úgy menekül meg\, hogy őrzőit kijátszva kiemeli a városkaput a sarkából\, majd egy messze hegytetőre viszi (1–3). Sámson szomorú végét egy asszony okozza. Delila az ujja köré csavarja a nagy erejű hőst. A filiszteus városfejedelmek megbízásából (5) nagy nehezen (6–14) kiszedi belőle názírrá szentelésének titkát (15–17)\, és az alvó Sámsont megfosztják hét hajfonatától (18–19). Természetesen Sámson ereje nem a hajában volt\, amint a „falak ereje sem a kövekben vagyon\, hanem a védők lelkében” (Dobó István). Az Istennek szentelt embert „elhagyta az Úr” (20)\, mert kifecsegte élete legszentebb titkát. Azt hitte\, az ereje a saját tulajdona\, holott Istentől kapta. Így csak addig maradhatott meg\, amíg ő is hűséges az ereje forrásához\, Isten életadó Lelkéhez. Az erejét vesztett embert most elfogják és megvakítják a filiszteusok. Gázába viszik\, korábbi hőstettének színhelyére\, ahol rabként malmot kell hajtania (21). – A mi láthatatlan\, titkos „vízjelünk” a szent keresztség\, amely szavak nélkül hirdeti\, hogy Istennek felajánlott\, odaszentelt életek vagyunk. Ne legyünk árulók!
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-345/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20260129
DTEND;VALUE=DATE:20260130
DTSTAMP:20260512T111121
CREATED:20260129T100030Z
LAST-MODIFIED:20260129T100044Z
UID:12093-1769644800-1769731199@nemmind1.hu
SUMMARY:Napi ige
DESCRIPTION:„A sokaságból többen hittek benne”Jn 7\,31–36 \n\n\n31 A sokaságból többen hittek benne\, és ezt mondták: Amikor eljön a Krisztus\, vajon több jelt tesz majd\, mint amennyit ez tett? 32 Meghallották a farizeusok\, hogy a sokaság ezeket suttogja róla\, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok\, hogy fogják el őt. 33 Jézus ekkor így szólt: Még egy kis ideig veletek vagyok\, azután elmegyek ahhoz\, aki elküldött engem. 34 Kerestek majd engem\, de nem találtok meg\, mert ahol én vagyok\, oda ti nem jöhettek. 35 A zsidók erre így beszéltek egymás között: Hová akar menni\, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök között lévő szórványba készül\, és a görögöket akarja tanítani? 36 Miféle beszéd ez: Kerestek majd engem\, de nem találtok\, mert ahol én vagyok\, oda ti nem jöhettek? \n\n\n\nBibiaolvasó Kalauz – Riskóné Fazekas Márta igemagyarázata\n\n\n\nElképesztő\, ahogyan a farizeusok kezelték a helyzetet! Azonnal erőből lépnek (32b)! Az egyszerű nép nem érti a dolgokat\, de szívesen „gyártanak” elméleteket (35). Azok\, akik hittek\, egyszerű őszinteséggel fogadták el a bizonyítékokat Jézus istenségéről (31). Ők ezzel lezárták a ténykérdést: Jézus a Messiás. Ez a háromféle fogadtatása van Jézusnak mindig is\, ma is. Boldogok a tiszta szívűek\, mert ők látják meg az Istent! \nRÉ21 535 \nHitvalló ének | 327 | Hisszük: az Úr világ ura \n\n\n„…mindenki azt csinálta\, ami neki tetszett.”Bír 17 \n\n\n1 Élt Efraim hegyvidékén egy Míká nevű ember. 2 Ez azt mondta egyszer az anyjának: Az az ezeregyszáz ezüst\, amit elvettek tőled\, és ami miatt átkot mondtál a fülem hallatára is\, az az ezüst nálam van\, én vettem el. Az anyja ezt mondta: Áldjon meg az Úr\, fiam! 3 Amikor visszaadta anyjának az ezeregyszáz ezüstöt\, ezt mondta az anyja: Ezt az ezüstöt én arra szántam\, hogy az Úrnak szentelem a fiamért: készítsenek belőle faragott és öntött bálványszobrot. Most azért visszaadom neked. 4 De a fiú újból visszaadta az ezüstöt anyjának. Ekkor az anyja fogott kétszáz ezüstöt\, odaadta az ötvösnek\, az pedig faragott és öntött bálványszobrot készített belőle. Ez Míká házába került. 5 Ennek a Míkának volt egy házi szentélye. Készíttetett éfódot és házibálványt\, egyik fiát pedig felavatta\, és az lett a papja. 6 Abban az időben nem volt király Izráelben: mindenki azt csinálta\, ami neki tetszett. 7 Élt egy ifjú a júdai Betlehemben\, Júda nemzetségében\, aki lévita volt\, de jövevényként ott tartózkodott. 8 Ez a férfi elindult a júdai Betlehem városából\, hogy jövevényként letelepedjen ott\, ahol majd alkalmas helyet talál. Így jutott el vándorlása közben Efraim hegyvidékére\, Míká házához. 9 Míká megkérdezte tőle: Honnan jössz? Az így felelt neki: Lévita vagyok\, a júdai Betlehemből; megyek\, míg alkalmas helyet találok\, ahol jövevényként letelepedhetek. 10 Ekkor Míká azt mondta neki: Maradj nálam\, légy atyám és papom! Én pedig adok neked évi tíz ezüstöt\, egy rend ruhát és élelmet. A lévita beleegyezett\, 11 úgy döntött\, hogy ott marad annál az embernél. Az pedig úgy bánt vele\, mintha a saját fia volna. 12 Míká felavatta a lévitát. Így az ifjú a papja lett\, és Míká házában élt. 13 Míká pedig ezt mondta: Most már tudom\, hogy jót fog velem tenni az Úr\, mert egy lévita lett a papom. \n\n\n\nAz Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata\n\n\n\n(6) „…mindenki azt csinálta\, ami neki tetszett.” (Bír 17) \nEgy efraimi férfi\, Míká tetemes mennyiségű pénzt lop anyjától\, anyja pedig megátkozza az ismeretlen tolvajt és az ellopott pénzt. Vagyis: Istennek ajánlja fel\, és azt kéri tőle\, a mostani birtokosát döntse romlásba. A megrémült fiú tettét bevallva visszaadja a pénzt. Az anya\, hogy megtörje a kimondott átok erejét\, gyorsan áldást mond fiára (2)\, az Úrnak elkülönített pénz egy részét pedig „szent célra” ajánlja fel: bálványszobrot készíttet belőle. A szobor Míká házi szentélyébe kerül\, aki az egyik fiát felavatja annak papjává (3–5). De valamiképpen emlékszik még arra\, hogy Izráelben a papi tisztet Lévi törzse látja el. Végül talál is egy Betlehemből kivándorló lévitát\, aki ezután ellátja a szentély papi feladatait\, és a család „atyjává” lesz (7–12). Mindez mutatja azt a vallási zűrzavart\, amely Isten népe körében dúlt a királyság bevezetése előtt (6)\, és azt a gyanútlan vallásos „amatőrködést”\, amellyel Isten tiszteletének szent ügyét kezelték ebben az időben. Míká kegyelemnek tekinti\, hogy egy Isten törvénye szerinti papot talált (13)\, de a lévita sem lát ellentmondást abban\, hogy a szentélyben az Urat pogány módon\, bálványképével együtt szolgálja (vö. 2Móz 20\,4). Mi is mindig csak a „szeretetet” hiányoljuk. Pedig beszélgethetnénk Isten ismeretéről is (Hós 4\,6).
URL:https://nemmind1.hu/esemeny/napi-ige-346/
CATEGORIES:Napi ige
END:VEVENT
END:VCALENDAR